Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Amit az ókori görögök megértettek a demokráciáról, amit Trump nem

Trump elnök a közelmúltban győzelmet aratott a Legfelsőbb Bíróságon: a bírók beleegyeztek, hogy megvizsgálják az ügyét, miszerint korábbi elnöki szerepe mentelmi jogot biztosít számára a szövetségi vádak ellen. Ennek a büntetőügynek a központi kérdései között szerepel: Mit jelent az államfőnek, hogy „gondoskodik a törvények hűséges végrehajtásáról”, ahogy azt az Alkotmány előírja?

Trump és ügyvédei azzal érveltek, hogy ez az alkotmányos záradék szinte teljes mentességet biztosít számára a bírói felügyelet alól, nem pedig egy elszámoltathatósági intézkedés, amelynek célja az elnök felelőssége a törvények betartatásáért. Míg a kommentátorok mindkét oldalon arra összpontosítottak, hogy mit jelent a törvények „hűséges végrehajtása”, kevesen veszik olyan szorosan figyelembe a záradék másik kifejezését: a „vigyázz” buzdítást.

A jogtudósok ezt a kifejezést általánosan úgy értelmezik, hogy ez egyszerűen azt jelenti, hogy „biztosítani”, mint „biztosítani, hogy a törvényeket hűségesen hajtsák végre”. De ez az olvasat megváltoztatja a több évszázados politikai gondolkodást egy Trump vádemelése feletti kérdésről és az idei választás eredményéről:

Mit jelent az állami tisztviselők számára, hogy gondoskodási kötelezettségük van?

Ezt a kérdést komolyan vették az ókori Athénban, ahol egy Kr.e. 403-ban született rendelet utasította az egyik hagyományos kormányzótanácsot, az Areopágus Tanácsát, hogy „Gondoskodjon a törvényekről, hogy a tisztségviselők alkalmazhassák azokat a törvényeket, amelyek átment.” Feltűnő a hasonlóság az Alkotmányban foglaltakkal: mindkettő a törődésről beszél, és a törvények végrehajtásához köti.

Az athéni utasítás azonban kifejezettebben utal a „gondoskodásra” abban az értelemben, hogy gondnok vagy gyám. Ez azt sugallja, hogy a tisztviselők kötelessége nem egyszerűen a törvények végrehajtásának biztosítása, hanem szellemiségük védelme is. Törődés nélkül, az általános demokratikus rendszer sorsa iránt közömbösen végrehajtani azt jelenti, hogy egyáltalán nem hajtjuk végre megfelelően.

A 18. századi amerikai kontextusban ezeknek az elképzeléseknek is volt visszhangja, amint azt az alkotmány ratifikálásáról szóló viták is megmutatták. A kormány és a média kommentelői a szövetségi tisztviselők „közbizalmáról”, a nép „szolgáiként” vagy „bizalmas őrzőiként” betöltött szerepükről, valamint az elnökről, mint a „törvények legfőbb őrzőjéről” beszéltek. Még az elnök alkotmányos esküje is, miszerint „megőrzi, védi és megvédi az Alkotmányt, a gyámság fogalmára hivatkozik, egy olyan uralkodási eszmére, amely jóval túlmutat azon az elképzelésen, hogy az elnök csupán a nemzet vezérigazgatója (vagy hű végrehajtója).

A törvények szellemének védelme érdekében ismerni kell a törvények célját (görögül a telosz ). Az ókori görög szövegek a teloszt széles körben úgy értelmezik, mint az emberek javát. Ennek megfelelően a tisztviselőket sáfárként és őrzőként írták le – Pindar költészetében, Arisztophanész komédiáiban és Isokratész oratóriumában, más szerzők művei között. Ezek az ábrázolások a háztartási gondnokok és a gyermekek törvényes gyámjai szerepére vonatkoztak. Akárcsak manapság a törvényes gyámok esetében, a tisztviselők kötelessége az volt, hogy gyakorolják hatalmukat mások javára.

Az ókori athéni filozófus, Platón „Államférfi” című könyvében a törődést az állammesterség alapvető dimenziójaként azonosította. A „Törvényekben” azzal érvelt, hogy a jó alkotmányhoz az Areopágus Tanácsához hasonló testületre van szükség, amely képes „őrködni a törvények felett”. Még a „Köztársaság” című párbeszédében is ahelyett, hogy a filozófusok korlátlan uralma mellett érvelt volna, mint ahogy azt sokan gondolták, azt javasolta, hogy a vezető gyámok egy csoportja nevelje, válassza ki és felügyelje a tisztségviselőket (és hogy a gyámokat magát teszteljék és válasszanak ki elődeik).).

Ez alkotmányos szabály, amint azt a párbeszéd görög nyelvű címe is sugallja (Politeia, szó szerint „Alkotmány”), amelyben egyetlen tisztviselő sem mentes az ellenőrzéstől, hogy megfelelően gondoskodik-e.

Mit tanulhat az Egyesült Államok ezekből az ősi elképzelésekből? Kezdetnek talán felismerjük, hogy saját alapító okirataink azt sugallják, hogy demokráciánk telója – akárcsak a görögöknél – a nép javát szolgálja.

Képzeljük el tehát, ha létrehoznánk saját vezető gyámcsoportunkat, hogy mérlegeljük az elnökjelöltek alkalmasságát a szerep alapvető gondoskodó funkciójának ellátására. A csoportba tartozhatnának még élő korábbi elnökök, akik tapasztalatból tudják, mit igényel a szerep, és ha szükséges a határozatképességhez, más képzett nyugdíjas köztisztviselők is.

Akárcsak az amerikai Bar Assn. a szövetségi bírójelölteket „jól képzettnek”, „képzettnek” vagy „nem minősítettnek” minősíti, ez a testület átlátható, előre kiválasztott és pártoktól független kritériumok alapján minősíthetné a főbb pártelnök-jelölteket. Bár egy ilyen tanácsnak nem lenne hivatalos szerepe a választási folyamatban, minősítése egy egyedülálló szakértői csoport mérlegelő megítélését jelezné.

Sőt, a potenciális tagok saját soraiba való szűrése során a volt elnökök tanácsa további üzeneteket küldhet a korábbi vezetők magatartásáról. Ahogyan Platón gyámjait más gyámok tesztelték és választották ki, úgy ez a csoport is önrendőrködhetett, és a tagságot olyan tényezők alapján határozta meg, mint a hivatal előtti, a hivatalban és az utáni teljesítmény, a megfelelő gondoskodás – vagy annak hiánya – tanúsítása tekintetében. a demokratikus folyamat és az alkotmányos rendszer. A tagságból való kizárás hatással lehet arra, hogy az Országos Levéltár támogatta az elnöki könyvtárat és a korábbi elnököknek hagyományosan adományozott egyéb kitüntetéseket.

Az biztos, hogy egy ilyen tanács ki van téve az emberi hibák és erkölcsi kudarcok teljes skálájának – elvégre legalább egy tucat amerikai elnök volt vagy volt rabszolgatartó –, és a választók figyelmen kívül hagyhatják ítéleteiket. És talán csak úgy hangzik, mint egy új működő szövetkezeti testületet javasolni az amerikai kormányzásnak ebben a törékeny korszakában.

Másrészt a korábbi tisztségviselők kollektív tapasztalata lehet pontosan az, amire szükségünk van ahhoz, hogy megőrizzük az elnök alkotmányos kötelességét a kellő körültekintéssel. Minősítésük minden amerikait emlékeztetne arra a leckére, amelyet az ókori görögök is felismertek: hogy a gondoskodás az uralkodás alapvető eleme.

JANE MANNERS ÉS MELISSA LANE

*Jane Manners a Temple Egyetem Beasley School of Law adjunktusa. Melissa Lane a politika professzora a Princetonban, és a „ Rule and Office: Platon’s Ideas of the Political ” című könyv szerzője.

Financial Times: Trump elárulná Ukrajnát

A londoni lap egyik vezető újságírója, Martin Wolf arról ír, hogy Trump republikánus barátai akadályozzák Washingtonban az ukrán segélyt – 60 milliárd dollár – noha az eltörpül a koreai, a vietnami, az afganisztáni háború kiadásai mellett.

Oroszország hatalmas összeget költ az ukrajnai háborúra, a költségvetése 40%-át! Ukrajna, amely hősiesen ellenáll Putyinnak miközben csekély összegbe kerül a Nyugatnak – hangsúlyozza a Financial Times publicistája, aki azt is megírja, hogy az Európai Unió sokkal többet költ az ukrajnai háborúra mint az Egyesült Államok. Az ukrajnai háború következménye az is, hogy a NATO tagállamok egyre többet költenek katonai célokra, és mind többen teljesítik a 2%-os normát. Magyarország is ide tartozik, amely korábban csak a GDP 0,9%-át költötte katonai célokra, most viszont már túljutott a 2,4%-on annak ellenére, hogy 2023-ban a GDP csökkent.

Hosszú háborúra számíthatunk

Ebben a Nyugatnak támogatnia kell Ukrajnát – hangsúlyozza a Financial Times, amely siet hozzátenni, hogy a támogatás csak fegyverre és pénzre vonatkozik, emberekre nem. Ez azért érdekes, mert Macron francia elnök már arról beszél, hogy 10 ezer NATO katonát kell küldeni Ukrajnába különben összeomolhat a front. Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter, aki nemrég Kijevben járt, arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg Ukrajnában mindenből hiány van: katonából, fegyverből és pénzből is.

Ha most az USA abbahagyná Ukrajna támogatását, akkor sokan arra gondolnának, hogy megkezdődött az Egyesült Államok hanyatlása – írja a Financial Times.

Donald Trump, ha hatalomra kerül, tárgyalna Putyinnal és gyorsan véget vetne az ukrajnai háborúnak. Orbán Viktor miniszterelnök, aki nemrég találkozott Trumppal Floridában, közölte: az USA ex elnöke, ha visszakerülne a Fehér Házba, akkor egy centet sem adna Ukrajnának, mely ily módon kénytelen lenne feladni a háborút. Trump pedig Kijev feje fölött tárgyalna Putyinnal.

Megér-e Ukrajna egy harmadik világháborút?

Ferenc pápa elsőként hívta fel arra a figyelmet, hogy mindenképp el kell kerülni a közvetlen konfliktust a NATO és Oroszország között. Nem szégyen a fehér zászló felmutatása – hangsúlyozta a szentatya, aki mindenképp a béke fontosságát tekinti prioritásnak. A pápa korábban arról beszélt, hogy az ukrajnai háborúból elsősorban az amerikai fegyvergyárak húznak hasznot. Jefferson elnök az alapító atyák egyike már a XIX-ik század eleji török – orosz háború idején arról írt Adamsnek:

“csak öljék egymást Európában a tehén szarváért és farkáért, mi pedig eközben fejjük a tehenet.”

A Biden kormányzat már 2021-ben stratégiai ellenfélnek jelölte meg Oroszországot amikor még szó sem volt Putyin Ukrajna elleni agressziójáról. Most viszont az orosz elnök már arról beszél Macron elnök szavai kapcsán, hogy

“A NATO katonák küldése Ukrajnába közelebb hozhatja a háborút Oroszország és a NATO között.”

Zelenszkij ukrán elnök Ferenc pápa békejavaslatát bírálva már nyíltan a harmadik világháborúról beszélt. Ki akar meghalni Európában Ukrajnáért? Jóformán senki.

Trump meg akar állapodni Putyinnal Ukrajna feje fölött, ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a fegyverszüneti vonal nagyjából a jelenlegi fronton húzódna vagyis Putyin megtarthatná Ukrajna egy részét, ahol a lakosság többsége orosz anyanyelvű.

A világháborúhoz képest egy fegyverszünet mindenképp jó megoldásnak tűnik. Különösen, hogy senki sem hiheti ezentúl, hogy Putyin hadserege egész Európát fenyegeti hiszen Ukrajnát sem tudja legyőzni.

Trump jelenti a legnagyobb kockázatot a világgazdaságnak- mondja a Végzet közgazdásza

Eddig sem az ukrajnai háború sem a gázai konfliktus sem pedig az USA – Kína kereskedelmi háború nem okozott nagyobb piaci felfordulást, de Trump megválasztása mindent megváltoztathat Nouriel Roubini,  a Végzet közgazdásza szerint.

“A legnagyobb kockázat a globális gazdaság számára az amerikai elnökválasztás, de itt figyelembe kell vennünk, hogy Biden és Trump külpolitikai elképzelései között sok a hasonlóság: mind a demokraták mind pedig a republikánusok keményen támadják Kínát, és ez a tendencia a jövőben is várhatóan fennmarad” – írja Nouriel Roubini a Project Syndicate oldalon. Érdemes megemlíteni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, aki nemrég találkozott Donald Trumppal, úgy nyilatkozott, hogy amennyiben az ex elnök visszatér a Fehér Házba, akkor megállapodik majd Hszi Csin-ping kínai elnökkel – persze kemény tárgyalások után.

“A legnagyobb különbség Biden és Trump között a NATO megítélésében van, illetve másképp látják az ukrajnai háborút és Európa helyzetét. Sokan attól tartanak, hogy Trump magára hagyná Ukrajnát, és így lehetővé tenné Putyinnak, hogy megnyerje a háborút. Milyen üzenetet küldene ez Kínának Tajvan ügyében?

Ha Trump valóban azt akarja, hogy az európaiak költsenek többet a NATO-ra, akkor hogyha ez valóban bekövetkezik, a NATO fontos lehet nemcsak Oroszországgal, de Kínával szemben is.

A globális gazdaság szempontjából nem ez a legfontosabb hanem az, hogy milyen is lesz Trump gazdaságpolitikája? Nem kétséges, hogy az USA Trump alatt sokkal inkább protekcionista lenne mint eddig. Trump minden importra 10%-os  vámot javasol. Jelenleg ez átlagosan 2%. A Kínából érkező áruk ennél is magasabb vámokra számíthatnának. Ez kereskedelmi háborút válthat ki nemcsak Amerika ellenfeleivel, de a szövetségeseivel is Európában és Ázsiában – Dél Korea és Japán.

Mi lenne egy globális kereskedelmi háború következménye?

“Csökkenne a gazdasági növekedés és fokozódna az infláció. Ez a közeli jövő legnagyobb geopolitikai kockázata. Ez a szétválás – decoupling -, kockázat csökkentés – derisking – azzal járhat, hogy darabokra szakad a globális piac. A nagy ellátó láncok, melyek eddig globálisan működtek immár balkanizálódnak. Megindulhat a leválás a dollárról a globális pénzügyi piacon. Mindez rendkívüli mértékben megnöveli a globális kockázatot. Negatívan befolyásolhatja mind a növekedést mind pedig a globális pénzügyi piacok működését.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy Trump tagadja a klímaváltozást, és ezzel megindíthat egy stagflációs folyamatot a világgazdaságban. Valószínű, hogy Trump lecserélné a Federal Reserve Board elnökét, és Jerome Powell helyébe olyasvalakit keresne, aki készséggel kiszolgálja az ő elképzeléseit. Végül pedig Trump adópolitikája megnövelné a költségvetési hiányt, amely már így is túlságosan nagy. Adócsökkentés következne és közben emelkednének a védelmi és más kiadások. Magasabb kamatot kellene fizetni a kincstárjegyek után. Miután mind a magán mind pedig a közadósság már ma is túlságosan magas, felrémlik egy pénzügyi válság kísértete. Trump gazdaságpolitikája ezért jelenti a legnagyobb kockázatot a világgazdaságra nézve – hangsúlyozta Nouriel Roubini, aki előre megjósolta a nagy pénzügyi válságot 2008-ban.

Orbán Viktor veje után Trump veje is az ingatlanszektorban nyomul Belgrádban

Jared Kushner, aki 2009 óta a férje Ivanka Trumpnak, és nejével együtt az elnök tanácsadói voltak 2017 és 2020 között, X-en jelentette be nagyszabású ingatlan terveit, melyben az első helyen Belgrád áll, de szerepel rajta Albánia és Montenegro is.

Belgrádban a jugoszláv néphadsereg egykori központja Jared Kushner célpontja. Ezt az amerikai légierő szétbombázta, de most Trump veje akarja újjáépíteni. Lehet, hogy Trump toronyépül Belgrádban a jugoszláv dicsőség egykori helyszínén? Hivatalosan egyelőre cáfolják a szerb fővárosban, hogy befejezett tényről lenne szó, de azt elismerték, hogy folynak a tárgyalások Donald Trump vejével, aki minden bizonnyal vissza akar térni a hatalomba Washingtonban, ha híres apósa megnyeri az elnökválasztást idén novemberben.

Tiborcz nyomában

Orbán Viktor veje is több fontos ingatlan tulajdonosa Belgrád belvárosában. Milyen pénzből vásárolta ezt meg a 37 éves törekvő fiatalember? Minden bizonnyal bankhitelből hiszen ki ne hitelezne szívesen a majd mindenható miniszterelnök vejének Magyarországon? Persze a legutóbbi választás előtt kissé megrendült a bizalom: akkor Tiborcz István és Orbán Ráhel Orbán Viktor három unokájával együtt Marbellán, a hírhedt gengszter korzón kezdett új életet 2021 őszén. Ám 2022-ben Orbán Viktor újra nagy fölénnyel nyert, és a vitéz vő családostól visszatért. A Balkán Orbán Viktor nyomulásának kedvenc útvonala, ezért is érte el, hogy a térség uniós belépéséért felelős brüsszeli biztosa magyar legyen. Orbán menekülő útja Szerbia felé vezet. Ha minden kötél szakad, és az USA budapesti nagykövete nemigen hagyott kétséget afelől, hogy megpróbálják levadászni  Orbán Viktort, ha megnyerik a választást novemberben. Ezért is teszi minden tétjét Trumpra a magyar miniszterelnök, aki nemrég készített családi fotót Floridában Donald Trumppal.

Szerbia azért jó menekülő út a magyar miniszterelnöknek, mert közel van. Ráadásul jó kapcsolat fűzi Oroszországhoz vagyis nem akarja elveszejteni Putyin “kedves magyar barátját”.

Orbánt és Tiborczot tehát lehet érteni, de mi haszna van ebből a magyar választópolgárnak? Orbán, ha őszinte lenne egy pillanatra, akkor így válaszolna: kit érdekel?!…

Miért nem nyerhet Trump az elnökválasztáson?

0

A Lincoln Project, a kiábrándult republikánusok fóruma szerint a demográfia temetheti el Donald Trump álmát a visszatérésre a Fehér Házba.

2016-ban Donald Trump 2,8 millióval kevesebb szavazatot szerzett mint demokrata ellenfele, Hillary Clinton, de mégiscsak ő nyert az amerikai elektori választási rendszer miatt. 2018-ban az időközi választások során a demokraták legyőzték a kormányzó republikánusokat, majd Biden diadalmaskodott Trump fölött 2020-ban.

2022-ben furcsa eredmény született, mert a republikánusok elhódították a képviselőházat, de megtartották a szenátust. Olyan fontos swing államokban, melyek eldönthetik a végeredményt is az országos választáson, a demokraták fontos helyeket vettek el a republikánusoktól Arizonában, Michiganben, Pennsylvániában és Wisconsinban.

A demográfia küldheti nyugdíjba Trumpot

“A politikában végső soron a demográfia mondja ki a végső szót” – írta Auguste Conte francia szociológus. Aki az elsők között elemezte a demokrácia politikai rendszerének alakulását a nagy francia forradalom után.

2016 és 2024 között Trump hátrányára alakult az Egyesült Államok társadalma: körülbelül 20 millió jórészt idős szavazópolgár halt meg, és 32 millió fiatal amerikai érte el a választási korhatárt.

Milyenek a fiatalok politikai nézetei az Egyesült Államokban? A Z generáció jelentős része elutasítja a politikát, egy kisebbség, amely jórészt fehér fiatalokból áll, támogatja Trumpot, de a döntő többség számára fontosak azok a témák, melyekben az ex elnök állásfoglalásai pontosan ellentétesek az övékkel. Melyek ezek a témák? A környezetvédelem, a nők joga az abortuszra, a beleszólás joga a demokráciában vagyis a szólásszabadság. Ezért ők többségükben a demokratákra szavaznak majd, ha elmennek szavazni.

Biden nem pontosan az a jelölt, aki mágnesként vonzaná a fiatal szavazókat.

Az abortusz törvény döntő fontosságú lehet

Lengyelországban is fontos szerepet játszott a szigorú abortusztörvény a kormányzó PiS vereségében. 2022-ben a republikánus többség a Legfelső Bíróságon Washingtonban megsemmisítette a liberális abortusz törvényt. Minden állam immár maga dönthet erről, és ezért sok déli államban megszűnt a nők joga az abortuszra. A szebbik nem tiltakozó szavazatai sokat segítettek a liberális baloldalnak Lengyelországban, és minden bizonnyal így lesz az USA-ban is.

Trump aduja lehet viszont a munkásosztály, mely 2016-ban is jelentős részben mellé állt. Ezért sietett Biden elnök a sztrájkoló autógyári munkások közé, és ezért közvetített a Fehér Ház a munkaadók és a szakszervezetek között.

Trump tárgyalási készségét Putyinnal az amerikai társadalom nem fogadja jól, mert a többség Ukrajna oldalán áll.

Nikki Haley visszalépéséig a republikánusoknak volt esélye arra, hogy valamiféle koalíciót alkossanak a mérsékeltek és a szélsőségesek között, de ez elveszett azzal, hogy

Trump egykori ENSZ nagykövete nem szólította föl híveit arra, hogy szavazzanak az ex elnökre.

Ezért nagyon valószínű, hogy a republikánus pártnak egészen egyszerűen nem lesz elég szavazója novemberben ahhoz, hogy Trump visszatérhessen a Fehér Házba – írja a Social Europe portálon Reed Galen, a Lincoln Project alapító elnöke. A Lincoln Project olyan republikánusok csapata, akik nemcsak, hogy kiábrándultak Donald Trumpból, de aktívan szervezkednek ellene, hogy megakadályozzák visszatérését a Fehér Házba.

Trump és Orbán Flóra Gucci táskája

A 19 éves Orbán Flóra kísérte el Orbán Viktort Floridába Trump ex elnökhöz, mert Lévai Anikó nem ért rá. A miniszterelnök fizette legkisebb lányának utazási költségeit – mondta Havasi Bertalan szóvivő.

A Gucci táska 600 ezer forintba kerül, és kevés ötgyermekes apa engedheti ezt meg magának, de Orbán Viktor szemmel láthatóan igen. A magyar miniszterelnök az MTVA interjúban nyíltan utalt rá, hogy azért támogatja Trumpot, mert a Biden adminisztráció meg akarja őt buktatni.

“Nagyon nehéz időszakát éljük a magyar-amerikai kapcsolatoknak, mert az amerikai kormányzat olyasmiket vár el Magyarországtól, amiket mi nem tudunk, nem akarunk teljesíteni…. Ők azt akarják, hogy lépjünk be a háborúba, de mi nem akarunk beszállni.”

Orbán szerint a Biden adminisztráció arra a következtetésre jutott, hogy nem tudnak megegyezni ezzel a magyar kormánnyal, és

“ezért egyetlen megoldás van, ha leváltanak bennünket.”

Hogy akar Trump véget vetni a háborúnak Ukrajnában?

“Először is az orosz-ukrán háborúba ő nem ad egyetlen fillért sem. Ezért vége is lesz a háborúnak, mert nyilvánvaló, hogy Ukrajna önmagában nem áll meg a lábán. Ha az amerikaiak nem adnak pénzt és fegyvert az európaiak mellett, akkor a háborúnak vége van. Ha az amerikaiak nem adnak pénzt, akkor az európaiak képtelenek ezt a háborút önmaguk finanszírozni, és akkor vége van a háborúnak”

– mondta Orbán Viktor, aki az Európai Unió csúcstalálkozóin maga is mindent megtett, hogy akadályozza Ukrajna támogatását. Ám február elsején villámgyorsan kapitulált. Olyan mélyütést kaphatott, melyet szemmel láthatóan mindmáig nem hevert ki. Az európai nagyhatalmak vezetői figyelmeztették, hogy eddig és ne tovább!

Ezért tesz fel mindent Trump elnökségére a magyar miniszterelnök.

Trump megegyezne Kínával

Legalábbis ezt állítja a magyar miniszterelnök. John Bolton, Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója ugyanezen a véleményen van: szerinte is Trump tárgyalna Hszi Csin-ping kínai elnökkel, Putyin orosz elnökkel, Kim Dzsong Un észak-koreai diktátorral és az iráni vezetőkkel is.

Magyarországon egyenlő arányban van jelen az amerikai és a kínai tőke: 9-9 milliárd euró értékben, ennél több csak a németek beruházása. Orbán abban bízik, hogy Trumpot nem zavarja a jelentős kínai vagy orosz jelenlét Magyarországon. Elnöksége idején Pompeo külügyminiszter igenis kifogásolta a magyar gázfüggést Moszkvától, és nem helyeselte, hogy Magyarország használja a Huawei 5G rendszerét. Ehhez képest a Huawei legnagyobb európai központja épp Magyarországon működik.

Mi lesz, hogyha Trump mégsem lesz elnök? Erre szemmel láthatóan nincsen receptje Orbán Viktornak, aki mindent egy lapra tett föl, és ezzel nagy kockázatot vállalt fel, de nem először fordulatos politikai pályafutása során.

Miért oly fontos Orbánnak Donald Trump?

“Egyórás baráti találkozó” – így jellemezték Trump tanácsadói az összejövetelt Orbán Viktorral Mar-a-Lagoban- az ex amerikai elnök birtokán Floridában.

Biden elnök sietett reagálni: ”Tudják, hogy kivel találkozott Donald Trump? Orbán Viktorral, aki kerek-perec kijelentette, hogy a demokrácia nem működik, és ezért ő diktatúrára törekszik” – jelentette ki az Egyesült Államok elnöke első kampány gyűlésén Pennsylvániában. Biden hozzátette:

”én fokozni akarom a demokráciát nem pedig csökkenteni!”

Aggasztja az, hogy miről is tárgyalt Orbán Viktor Donald Trumppal Mar-a-Lagoban? – tudakolták újságírók az USA elnökétől. A válasz:

”ha én nem aggódnék a Trump – Orbán találkozó miatt, akkor Önöknek kellene”

– válaszolta az Egyesült Államok elnöke.

Aki viszont Orbán Viktort aggasztja. A magyar miniszterelnök ugyanis meg van győződve arról, hogy az amerikai demokraták – részben Soros György biztatására – meg akarják buktatni őt. Ennek érdekében ténykedett már Goodfriend ügyvivő is az Obama kormányzat idején is, majd pedig most Pressman nagykövet.

Trump “barátját” nehezebb megbuktatni

A CIA könnyen levehet a sakktábláról olyan politikusokat, akik nem felelnek meg az USA érdekeinek. Jól mutatja ezt Sebastian Kurz osztrák kancellár bukása vagy a Szabadságpárt egykori vezérének Ibiza gate botránya. Victoria Nuland épp mostanában lemondott külügyi vezető egy gyenge pillanatában bevallotta, hogy 5 milliárd dollárt költöttek Janukovics oroszbarát elnök megbuktatására Ukrajnában. Az amerikai nagykövetségnek jelentős szerepe volt abban, hogy Babis cseh miniszterelnök elbukott a választáson noha pártja a legtöbb szavazatot szerezte meg.

Romániában az amerikai nagykövetség információi alapján Laura Codruta Kövesi főügyész valóságos nagytakarítást végzett a Moszkva barát elit soraiban. Ő most az Európai Unió főügyésze, ezért sem lép be Magyarország, mert így Orbán Viktor könnyen Malajzia ex miniszterelnök sorsára juthatna. A New York-i korrupcióellenes ügyészség csekély 4,5 milliárd dolláros korrupciót tárt fel a kormányfő környezetében. Mindezt megírta a helyi sajtó nem kormányellenőrzés alatt álló része. Razak miniszterelnök megbukott a következő választáson, és az új főügyész első dolga volt a vizsgálat megindítása. A kormányfő nejével a repülőtérre száguldott, de elkapták bőröndjeiben arannyal és ékszerekkel. Jelenleg 12 éves börtönbüntetését tölti Malajziában korrupcióért.

Mindezt Orbánnal is meg lehetne tenni, de Trump “barátjával” ez sokkal nehezebb mint Malajzia miniszterelnökével, akinek a nevét sem ismeri senki az Egyesült Államokban hacsak onnan nem, hogy ő finanszírozta a Wall Street farkasa című filmet Leonardo di Caprioval a főszerepben.

A valódi védőernyőt Orbán Viktornak persze nem Trump hanem az impotens magyar ellenzék jelenti.

Sem az USA sem az Európai Unió nem tud senkit sem a helyére állítani. Márpedig a politikában érvényes a horror vacui elv – mindenki retteg a káosztól, melyet Magyarországon Orbán kontrollál. Igaz, hogy közben Magyarország egy főre eső fogyasztásban az utolsó helyre esett vissza az Európai Unióban, de ez aztán végképp senkit sem érdekel Washingtonban.

Trump búcsút int a NATO-nak

0

“A NATO szart sem ér!” – mindig is ez volt a véleménye Donald Trumpnak az észak-atlanti szerződésről, de elnöksége idején mindig volt valaki, aki lebeszélje a kilépésről – írja Anne Appelbaum az Atlantic című folyóiratban.

Az amerikai szakértő, aki a lengyel külügyminiszter neje, úgy véli, hogy amennyiben Trump visszakerül a Fehér Házba, akkor Európa elveszítheti az USA védelmét akár úgy, hogy formálisan is kilép a NATO-ból, akár úgy, hogy nem alkalmazza az ötödik cikkelyt, mely az USA-t is arra kötelezi, hogy siessen a megtámadott tagállam segítségére.

Washingtonban a kongresszus úgy határozott, hogy az elnök nem dönthet egyedül a kilépésről, de azt nem írhatja elő Trumpnak, hogy alkalmazza az ötödik cikkelyt vagyis harcba küldje az amerikai hadsereget.

Trump ezért is mondhatta vígan a választási kampánya során:

“az oroszokat arra buzdítom majd, hogy fenyegessék támadással azokat a NATO tagállamokat, melyek nem tesznek eleget a biztonságuk érdekében.”

Putyin minden bizonnyal örömmel hallgatja Trump nyilatkozatait, nem véletlen, hogy az ukrajnai háború kitörése óta Tucker Carlson az első nyugati riporter, Trump kedvenc partnere, akinek hosszú interjút adott. Tucker Carlson, aki Orbán Viktor miniszterelnökkel is készített interjút, alkalmat adott Putyinnak, hogy kifejthesse álláspontját az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Az orosz elnök megerősítette: el akarja foglalni egész Ukrajnát! Felszólította a Nyugatot, hogy fejezze be Ukrajna támogatását!

Mennyire forrón eszik a kását?

Trump úgy tesz mintha az USA-nak már nem lenne szüksége Európára, mintha az amerikaiak nem azért szálltak volna partra 1944-ben Normandiában, hogy megakadályozzák: Sztálin tankjai elérjék az Atlanti óceánt! Azóta persze Európa leértékelődött, régi világhatalmi szerepéből semmi sem maradt, de egy egységes kontinentális birodalom az Atlanti óceántól a Csendes-óceánig Európa, Oroszország és Kína részvételével elfogadhatatlan az USA világhatalmi érdekei szempontjából. Washington szempontjából épp ez a jelentősége az ukrajnai háborúnak. Az amerikaiak a céljukat már elérték: Európa és Oroszország kapcsolatai hosszú távra súlyosan károsodtak. Zelenszkij, a már mehet, Trump köthet alkut a feje fölött Putyinnal. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy Oroszország nem fenyegeti Európát, mert ahhoz túlságosan is gyenge, még Ukrajnával sem bír el.

Abban minden stratégiai szakértő egyetért Washingtonban, hogy egy kontinentális birodalom, melynek része Európa, Oroszország és Kína súlyos fenyegetést jelentene az Egyesült Államok világhatalmára. Ezért is repült a 100 éves Kissinger Pekingbe. Washingtonban azt is mindenki tudja, hogy Kína a fő ellenfél: az USA már elérte, hogy húsz év után nem Peking a legfőbb szállítója. Erre akarja rávenni az Európai Uniót is. Kínából hazatérve erre válaszolta Macron francia elnök:

”nem akarunk az USA vazallusai lenni!”

Csakhogy az ukrajnai háborúval Európa már az lett: az olcsó orosz földgáz helyett megjött a drágább amerikai, az európai cégek pedig kitelepülnek az Egyesült Államokba, ahol olcsóbb az energia, kevésbé szigorú a környezetvédelem és nagyobb az állami támogatás.

“Németország arra építette stratégiáját évtizedekig, hogy Oroszországból jön az olcsó energia, Kína piaca korlátlanul bővül és az USA garantálja Európa biztonságát. Mind a három előfeltétel megszűnt. Új modellt kell találunk!” – foglalta össze a helyzetet a Kiel-i Világgazdasági Intézet igazgatója. Új modell egyelőre nincs, az Európai Unió zászlóshajója, Németország tavaly nulla növekedést produkált, és az előrejelzések szerint idén sem lesz jobb a helyzet.

Trump egykori tanácsadója: ”Nemzetbiztonsági rémálom lenne az újabb elnökség”

John Bolton kiadta az emlékiratait, és ennek kapcsán nyilatkozott az amerikai sajtónak egykori főnöke várható diplomáciájáról a Fehér Házban. Hol lenne a legnagyobb fordulat?

  • “Trump a busz alá lökné Zelenszkij elnököt, és a feje fölött lepaktálna Vlagyimir Putyinnal.”
  • “Kockára tenné Tajvan függetlenségét, és ezzel bátorítaná Kínát.”
  • “Újra találkozna Észak Korea diktátorával Kim Dzsong-unnal.”
  • “lepaktálna Iránnal, hogy azt bizonyítsa  milyen nagyszerű tárgyaló is ő a diplomáciában.”

John Bolton levonja a tanulságot:

“A kérdés csak az, hogy ki lenne boldogabb: Putyin Moszkvában vagy Hszi Csin-ping Pekingben, ha Donald Trump visszakerülne a Fehér Házba?”

Ez lenne a katasztrófa?

Biden elnök 2021-ben hirdette meg az USA új hidegháborús külpolitikáját Kínát és Oroszországot mint stratégiai ellenfelet nevezve meg. Olyan jeles külpolitikai szakértők mint Henry Kissinger, egykori amerikai külügyminiszter rögtön elvetették ezt az új doktrínát, és a hidegháború helyett az együttműködést javasolták. Putyin Ukrajna elleni agressziója után a Biden kormányzat igazolva látta diplomáciáját, és folytatta a szembenállást Kínával is, amelyet elsőszámú vetélytársnak tekint. Kissinger egykori külügyminiszter, aki annak idején 1972-ben létrehozta az USA – Kína szövetséget a Szovjetunió ellen, még százéves korában is elrepült Pekingbe, hogy megpróbálja megakadályozni a hidegháborút a világ két legnagyobb hatalma között. Közben Biden elnök nemcsak, hogy folytatta a kereskedelmi háborút Kína ellen, de még rá is tett egy lapáttal mondván Kína támogatja Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.

Donald Trump a választási kampány során arról beszél, hogy 60%-os büntető vámot vetne ki Kínára, ha visszakerülne a Fehér Házba.

Ez nemcsak a két nagyhatalom kereskedelmét tenné tönkre, de az egész globális gazdaságot is – hívta fel a figyelmet a New York-i Bloomberg. Senki sem tudja, valószínűleg maga Trump sem, hogy milyen diplomáciát folytatna a Fehér Házban, de a John Bolton által felvázolt forgatókönyv egyáltalán nem veszélyeztetné az Egyesült Államok biztonságát: a békülés Oroszországgal, Kínával, Észak Koreával vagy Iránnal az egész világ hasznára válna, és véget vethetne a fegyverkezési versenynek, amely dollár százmilliárdokat szív el a gazdaságtól. Ferenc pápa joggal hangsúlyozta: ezekre a pénzekre másutt sokkal nagyobb szükség lenne. Valószínűleg így gondolják a választópolgárok is az Egyesült Államokban és másutt is.

Trump népszerűbb mint Biden pedig az USA gazdasága egész jól működik

Az Egyesült Államokban a választópolgárok többsége a pénztárcája alapján ítéli meg a helyzetet, és a többség dühös és elégedetlen, de miért? Miért elégedetlen az USA-ban a választópolgárok jórésze?

“A gazdaság a fontos” – hangsúlyozta 1992-ben a választási kampány során Bill Clinton, aki nyolc évre be is költözött a Fehér Házba. A proteszt szavazat most is az ellenzéket – minden valószínűség szerint – Donald Trumpot erősíti. Biden elnök, aki nyolc évre tervezi a karrierjét a Fehér Házban igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy az amerikai választópolgárok jól érezzék magukat a bőrükben, és papíron jók az eredmények: a magas inflációt sikerült úgy megfékezni, hogy nem állt le a gazdaság mint Európában. A munkaerőpiacon könnyű elhelyezkedni. A társadalmi különbségek nőttek, de Biden elnök igyekezett mindent megtenni az alacsony jövedelmű rétegek támogatására. Személyesen elment a sztrájkoló autógyári munkások közé, és nyíltan hirdette: a munkaadók többet tehetnének a munkások életszínvonalának megőrzése érdekében.

A Fehér Ház közvetített a szakszervezet és a munkaadók között, és fontos szerepet játszott a kompromisszumban. A Gini koefficiens, mely a bérek és jövedelmek egyenlőtlenségét mutatja drámai mértékben nőtt Trump elnöksége idején, de Biden alatt leállt. Az egyenlőtlenség nem nőtt – legalábbis ezt mutatják a statisztikák, de nem így érzik az Egyesült Államok választópolgárai. Nem véletlenül: az egészségügyi kiadások ugyanis az egekbe emelkedtek. Részben az infláció miatt részben pedig azért, mert a lakosság öregszik. Mind több amerikai család adósodik el amiatt, hogy nem tudja fizetni az egészségügyi számlákat. Távolról sem csak a szegényekről van szó hanem sok középosztálybeli család kerül nehéz helyzetbe, mert az egészségbiztosítása nem fedezi a kórházi költségeket.

A fiatalok félnek a jövőtől

Míg korábban az Egyesült Államokban optimizmus uralkodott a jövő kilátásaival kapcsolatban manapság a fiatalabb korosztályok távolról sem olyan magabiztosak mint a szüleik vagy a nagyszüleik voltak ifjúságuk idején. Ennek technológiai okai is vannak hiszen a mesterséges intelligencia a munkahelyek 60%-át fenyegetheti a nem is oly távoli jövőben. Ezt mutatta a hollywoodi színészek és forgatókönyvírók elhúzódó sztrájkja. A fiatalok bizonytalanságát fokozza, hogy a zöld átmenet az Egyesült Államokban is igencsak problematikus: a gazdasági és környezetvédelmi érdekek gyakran keresztezik egymást.

A fiatalok esélyeit rontja, hogy a szülők és a nagyszülők jórésze ül a pénzén. Manapság sokáig élnek az Egyesült Államokban, ezért a fiatalok úgy érezhetik: nincs esélyük olyan életszínvonalra mint a szüleiknek.

Méregdrága lett a színvonalas oktatás, melyet a családok többsége nem tud megfizetni. A diákhitel pedig sokszor csapdának bizonyul, mert sokan évekig – évtizedekig képtelenek visszafizetni a kölcsönt.

“A szülők nemzedékével való összehasonlítás igazságtalan, mert amikor ők kiléptek a munkaerő piacra, akkor a globalizáció miatt pezsgés volt a világgazdaságban, ahol most nagy a bizonytalanság” – írja a Project Syndicate oldalon Pinelopi Koujianu Goldberg, a Yale egyetem közgazdász professzora, aki a főszerkesztője az American Economic Review-nak, és korábban dolgozott a Világbankban is.

A professzor hozzáteszi: nagyon megnőttek az igények is:

“én a Yale egyetemen végeztem, ahol 2007-ben 18 ezren jelentkeztek felvételre, 2027-re már most 52 ezer jelentkező van, és hol van még 2027?”

A fiatalok úgy érzik, hogy most sokkal kevésbé van lehetőségük a feljutásra   mint Bill Clintonnak vagy Barack Obamának, akik alulról küzdötték fel magukat a Fehér Házig.

“Vagyis ma már távolról sem csak a gazdaság számít mint 1992-ben” – hangsúlyozza a Yale egyetem közgazdász professzora az amerikai választópolgárok elégedetlenségének okairól a 2024-es választási évben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK