Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Trump búcsút int a NATO-nak

0

“A NATO szart sem ér!” – mindig is ez volt a véleménye Donald Trumpnak az észak-atlanti szerződésről, de elnöksége idején mindig volt valaki, aki lebeszélje a kilépésről – írja Anne Appelbaum az Atlantic című folyóiratban.

Az amerikai szakértő, aki a lengyel külügyminiszter neje, úgy véli, hogy amennyiben Trump visszakerül a Fehér Házba, akkor Európa elveszítheti az USA védelmét akár úgy, hogy formálisan is kilép a NATO-ból, akár úgy, hogy nem alkalmazza az ötödik cikkelyt, mely az USA-t is arra kötelezi, hogy siessen a megtámadott tagállam segítségére.

Washingtonban a kongresszus úgy határozott, hogy az elnök nem dönthet egyedül a kilépésről, de azt nem írhatja elő Trumpnak, hogy alkalmazza az ötödik cikkelyt vagyis harcba küldje az amerikai hadsereget.

Trump ezért is mondhatta vígan a választási kampánya során:

“az oroszokat arra buzdítom majd, hogy fenyegessék támadással azokat a NATO tagállamokat, melyek nem tesznek eleget a biztonságuk érdekében.”

Putyin minden bizonnyal örömmel hallgatja Trump nyilatkozatait, nem véletlen, hogy az ukrajnai háború kitörése óta Tucker Carlson az első nyugati riporter, Trump kedvenc partnere, akinek hosszú interjút adott. Tucker Carlson, aki Orbán Viktor miniszterelnökkel is készített interjút, alkalmat adott Putyinnak, hogy kifejthesse álláspontját az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Az orosz elnök megerősítette: el akarja foglalni egész Ukrajnát! Felszólította a Nyugatot, hogy fejezze be Ukrajna támogatását!

Mennyire forrón eszik a kását?

Trump úgy tesz mintha az USA-nak már nem lenne szüksége Európára, mintha az amerikaiak nem azért szálltak volna partra 1944-ben Normandiában, hogy megakadályozzák: Sztálin tankjai elérjék az Atlanti óceánt! Azóta persze Európa leértékelődött, régi világhatalmi szerepéből semmi sem maradt, de egy egységes kontinentális birodalom az Atlanti óceántól a Csendes-óceánig Európa, Oroszország és Kína részvételével elfogadhatatlan az USA világhatalmi érdekei szempontjából. Washington szempontjából épp ez a jelentősége az ukrajnai háborúnak. Az amerikaiak a céljukat már elérték: Európa és Oroszország kapcsolatai hosszú távra súlyosan károsodtak. Zelenszkij, a már mehet, Trump köthet alkut a feje fölött Putyinnal. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy Oroszország nem fenyegeti Európát, mert ahhoz túlságosan is gyenge, még Ukrajnával sem bír el.

Abban minden stratégiai szakértő egyetért Washingtonban, hogy egy kontinentális birodalom, melynek része Európa, Oroszország és Kína súlyos fenyegetést jelentene az Egyesült Államok világhatalmára. Ezért is repült a 100 éves Kissinger Pekingbe. Washingtonban azt is mindenki tudja, hogy Kína a fő ellenfél: az USA már elérte, hogy húsz év után nem Peking a legfőbb szállítója. Erre akarja rávenni az Európai Uniót is. Kínából hazatérve erre válaszolta Macron francia elnök:

”nem akarunk az USA vazallusai lenni!”

Csakhogy az ukrajnai háborúval Európa már az lett: az olcsó orosz földgáz helyett megjött a drágább amerikai, az európai cégek pedig kitelepülnek az Egyesült Államokba, ahol olcsóbb az energia, kevésbé szigorú a környezetvédelem és nagyobb az állami támogatás.

“Németország arra építette stratégiáját évtizedekig, hogy Oroszországból jön az olcsó energia, Kína piaca korlátlanul bővül és az USA garantálja Európa biztonságát. Mind a három előfeltétel megszűnt. Új modellt kell találunk!” – foglalta össze a helyzetet a Kiel-i Világgazdasági Intézet igazgatója. Új modell egyelőre nincs, az Európai Unió zászlóshajója, Németország tavaly nulla növekedést produkált, és az előrejelzések szerint idén sem lesz jobb a helyzet.

Trump egykori tanácsadója: ”Nemzetbiztonsági rémálom lenne az újabb elnökség”

John Bolton kiadta az emlékiratait, és ennek kapcsán nyilatkozott az amerikai sajtónak egykori főnöke várható diplomáciájáról a Fehér Házban. Hol lenne a legnagyobb fordulat?

  • “Trump a busz alá lökné Zelenszkij elnököt, és a feje fölött lepaktálna Vlagyimir Putyinnal.”
  • “Kockára tenné Tajvan függetlenségét, és ezzel bátorítaná Kínát.”
  • “Újra találkozna Észak Korea diktátorával Kim Dzsong-unnal.”
  • “lepaktálna Iránnal, hogy azt bizonyítsa  milyen nagyszerű tárgyaló is ő a diplomáciában.”

John Bolton levonja a tanulságot:

“A kérdés csak az, hogy ki lenne boldogabb: Putyin Moszkvában vagy Hszi Csin-ping Pekingben, ha Donald Trump visszakerülne a Fehér Házba?”

Ez lenne a katasztrófa?

Biden elnök 2021-ben hirdette meg az USA új hidegháborús külpolitikáját Kínát és Oroszországot mint stratégiai ellenfelet nevezve meg. Olyan jeles külpolitikai szakértők mint Henry Kissinger, egykori amerikai külügyminiszter rögtön elvetették ezt az új doktrínát, és a hidegháború helyett az együttműködést javasolták. Putyin Ukrajna elleni agressziója után a Biden kormányzat igazolva látta diplomáciáját, és folytatta a szembenállást Kínával is, amelyet elsőszámú vetélytársnak tekint. Kissinger egykori külügyminiszter, aki annak idején 1972-ben létrehozta az USA – Kína szövetséget a Szovjetunió ellen, még százéves korában is elrepült Pekingbe, hogy megpróbálja megakadályozni a hidegháborút a világ két legnagyobb hatalma között. Közben Biden elnök nemcsak, hogy folytatta a kereskedelmi háborút Kína ellen, de még rá is tett egy lapáttal mondván Kína támogatja Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.

Donald Trump a választási kampány során arról beszél, hogy 60%-os büntető vámot vetne ki Kínára, ha visszakerülne a Fehér Házba.

Ez nemcsak a két nagyhatalom kereskedelmét tenné tönkre, de az egész globális gazdaságot is – hívta fel a figyelmet a New York-i Bloomberg. Senki sem tudja, valószínűleg maga Trump sem, hogy milyen diplomáciát folytatna a Fehér Házban, de a John Bolton által felvázolt forgatókönyv egyáltalán nem veszélyeztetné az Egyesült Államok biztonságát: a békülés Oroszországgal, Kínával, Észak Koreával vagy Iránnal az egész világ hasznára válna, és véget vethetne a fegyverkezési versenynek, amely dollár százmilliárdokat szív el a gazdaságtól. Ferenc pápa joggal hangsúlyozta: ezekre a pénzekre másutt sokkal nagyobb szükség lenne. Valószínűleg így gondolják a választópolgárok is az Egyesült Államokban és másutt is.

Trump népszerűbb mint Biden pedig az USA gazdasága egész jól működik

Az Egyesült Államokban a választópolgárok többsége a pénztárcája alapján ítéli meg a helyzetet, és a többség dühös és elégedetlen, de miért? Miért elégedetlen az USA-ban a választópolgárok jórésze?

“A gazdaság a fontos” – hangsúlyozta 1992-ben a választási kampány során Bill Clinton, aki nyolc évre be is költözött a Fehér Házba. A proteszt szavazat most is az ellenzéket – minden valószínűség szerint – Donald Trumpot erősíti. Biden elnök, aki nyolc évre tervezi a karrierjét a Fehér Házban igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy az amerikai választópolgárok jól érezzék magukat a bőrükben, és papíron jók az eredmények: a magas inflációt sikerült úgy megfékezni, hogy nem állt le a gazdaság mint Európában. A munkaerőpiacon könnyű elhelyezkedni. A társadalmi különbségek nőttek, de Biden elnök igyekezett mindent megtenni az alacsony jövedelmű rétegek támogatására. Személyesen elment a sztrájkoló autógyári munkások közé, és nyíltan hirdette: a munkaadók többet tehetnének a munkások életszínvonalának megőrzése érdekében.

A Fehér Ház közvetített a szakszervezet és a munkaadók között, és fontos szerepet játszott a kompromisszumban. A Gini koefficiens, mely a bérek és jövedelmek egyenlőtlenségét mutatja drámai mértékben nőtt Trump elnöksége idején, de Biden alatt leállt. Az egyenlőtlenség nem nőtt – legalábbis ezt mutatják a statisztikák, de nem így érzik az Egyesült Államok választópolgárai. Nem véletlenül: az egészségügyi kiadások ugyanis az egekbe emelkedtek. Részben az infláció miatt részben pedig azért, mert a lakosság öregszik. Mind több amerikai család adósodik el amiatt, hogy nem tudja fizetni az egészségügyi számlákat. Távolról sem csak a szegényekről van szó hanem sok középosztálybeli család kerül nehéz helyzetbe, mert az egészségbiztosítása nem fedezi a kórházi költségeket.

A fiatalok félnek a jövőtől

Míg korábban az Egyesült Államokban optimizmus uralkodott a jövő kilátásaival kapcsolatban manapság a fiatalabb korosztályok távolról sem olyan magabiztosak mint a szüleik vagy a nagyszüleik voltak ifjúságuk idején. Ennek technológiai okai is vannak hiszen a mesterséges intelligencia a munkahelyek 60%-át fenyegetheti a nem is oly távoli jövőben. Ezt mutatta a hollywoodi színészek és forgatókönyvírók elhúzódó sztrájkja. A fiatalok bizonytalanságát fokozza, hogy a zöld átmenet az Egyesült Államokban is igencsak problematikus: a gazdasági és környezetvédelmi érdekek gyakran keresztezik egymást.

A fiatalok esélyeit rontja, hogy a szülők és a nagyszülők jórésze ül a pénzén. Manapság sokáig élnek az Egyesült Államokban, ezért a fiatalok úgy érezhetik: nincs esélyük olyan életszínvonalra mint a szüleiknek.

Méregdrága lett a színvonalas oktatás, melyet a családok többsége nem tud megfizetni. A diákhitel pedig sokszor csapdának bizonyul, mert sokan évekig – évtizedekig képtelenek visszafizetni a kölcsönt.

“A szülők nemzedékével való összehasonlítás igazságtalan, mert amikor ők kiléptek a munkaerő piacra, akkor a globalizáció miatt pezsgés volt a világgazdaságban, ahol most nagy a bizonytalanság” – írja a Project Syndicate oldalon Pinelopi Koujianu Goldberg, a Yale egyetem közgazdász professzora, aki a főszerkesztője az American Economic Review-nak, és korábban dolgozott a Világbankban is.

A professzor hozzáteszi: nagyon megnőttek az igények is:

“én a Yale egyetemen végeztem, ahol 2007-ben 18 ezren jelentkeztek felvételre, 2027-re már most 52 ezer jelentkező van, és hol van még 2027?”

A fiatalok úgy érzik, hogy most sokkal kevésbé van lehetőségük a feljutásra   mint Bill Clintonnak vagy Barack Obamának, akik alulról küzdötték fel magukat a Fehér Házig.

“Vagyis ma már távolról sem csak a gazdaság számít mint 1992-ben” – hangsúlyozza a Yale egyetem közgazdász professzora az amerikai választópolgárok elégedetlenségének okairól a 2024-es választási évben.

Donald Trump nem indulhat az republikánus elnökjelöltek előválasztásán

A volt amerikai elnököt kizárták az elnökválasztáson való részvétel lehetőségéből, mivel már az előválasztáson sem indulhat, mivel felkelésben vett részt – állapította meg a bíróság.

Ez az első alkalom, hogy egy állami bíróság úgy ítéli meg, hogy a republikánusok éllovasát el kell tiltani a szavazástól, mert az Egyesült Államok alkotmánya kizárja a szövetségi hivatalból az embereket, ha azok „felkelésben” vesznek részt.

A Colorado Legfelsőbb Bíróság döntése, amelynek valamennyi bíróját demokrata kormányzók nevezték ki, egyben az első alkalom a történelemben, hogy a 14. módosítás e  pontját egy elnökjelölt kizárására használták fel.

Valószínűleg leszámolásra kerül sor az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságán, amelynek el kell döntenie, hogy Trump maradhat-e a versenyben. Trump kampánya azt mondta, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságához fog fellebbezni a 4-3-as ítélet ellen, amely a 14. módosítás értelmezésén alapul.

A 14. módosítás 3. szakasza kizárja a tisztség betöltését, ha az Alkotmány elleni felkelésben vett részt, miután esküt tettek annak támogatására.

„A bíróság többsége úgy ítéli meg, hogy Trumpot a 14. módosítás 3. szakasza értelmében kizárták az elnöki tisztség betöltéséből” – írta a bíróság.

„Mivel kizárták, a választási törvény értelmében jogellenes cselekedet lenne, ha a coloradói külügyminiszter jelöltként tüntetné fel az elnökválasztási előválasztáson.”

Hozzátették, hogy „nem könnyű szívvel vonjuk le ezeket a következtetéseket”.

„Tisztában vagyunk az előttünk álló kérdések nagyságrendjével és súlyával” – írta a bíróság. Szintén tudatában vagyunk annak az ünnepélyes kötelességünknek, hogy félelem  és befolyásolás nélkül alkalmazzuk a törvényt, és nem befolyásolhatja a közvélemény reakciója sem azokra a döntésekre, amelyeket a törvény előír nekünk.

A bíróság hatályon kívül helyezte a kerületi bíróság egyik bírójának ítéletét, amely megállapította, hogy Trump felkelést szított a Capitolium elleni január 6-i támadásban játszott szerepe miatt.

De a bíróság azt is közölte, hogy a volt elnököt nem lehet kizárni a szavazásból, mert nem volt egyértelmű, hogy a rendelkezés az elnöki tisztséget hivatott fedezni. Az állam legfelsőbb bíróságának döntése csak a március 5-i republikánus előválasztásra vonatkozik, de valószínűleg ez Trump státuszát is befolyásolná az általános választásokon.

Az ítélet csak január 4-én lép hatályba, így lehetőség nyílik fellebbezésre.

“Teljesen hibás döntés”

Steven Cheung, Trump szóvivője azt mondta, hogy fellebbezni fognak a „hibás” és „nem demokratikus” ítélet ellen.

„Nem meglepő módon a demokraták által kinevezett Colorado Legfelsőbb Bíróság Trump elnök ellen hozott ítéletet, támogatva egy Soros által finanszírozott, baloldali csoport azon tervét, hogy beavatkozzon egy választásba Joe Biden nevében azáltal, hogy eltávolítja Trump elnök nevét a szavazásról, és kizárja a a coloradói szavazók joga, hogy az általuk választott jelöltre szavazzanak”  – mondta Cheung.

“Teljesen bízunk abban, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága gyorsan a mi javunkra dönt, és végre véget vet ezeknek a nem amerikai pereknek.”

Vivek Ramaswamy, aki a 2024-es jelölésért indul, és a felkelő kampánya során időnként Trumppal szövetkezett, „a politikai ellenfelek elhallgattatására irányuló választási beavatkozási taktikának” nevezte, és azzal fenyegetőzött, hogy visszavonja jelölését Coloradóban.

„Így néz ki egy tényleges támadás a demokrácia ellen”

– fogalmazott közleményében.

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának 6-3 arányú konzervatív többségében három Trump kinevezett személy is szerepel.

Minnesotában és New Hampshire-ben a hasonló pereket eljárási okok miatt elutasították. Eközben egy michigani bíró a múlt hónapban úgy döntött, hogy a kérdés politikai jellegű, és nem ő dönthet, a fellebbviteli bíróság pedig megerősítette a döntést, hogy nem zárják ki őt.

Az ügyet a coloradói szavazók egy csoportja indította el, a Citizens for Responsibility and Ethics in Washington (Crew) segítségével, akik azzal érveltek, hogy Trumpot ki kell zárni, mert a Capitolium megtámadására buzdította támogatóit az elnöki hivatal átadásának megakadályozása sikertelen kísérlete érdekében.

Noah Bookbinder, a Crew elnöke kijelentette, hogy

a keddi döntés „nemcsak történelmi és indokolt, de szükséges is ahhoz, hogy megvédjük a demokrácia jövőjét hazánkban”.

Trump egyből a busz alá lökné Zelenszkijt, ha bekerülne a Fehér Házba?

Húsbavágó kérdést tett fel egy biztonságpolitikai tanácskozáson a NATO egykori főtitkárhelyettese, aki jelenleg a European Council of Foreign Relations munkatársa: mit kezdene Donald Trump visszahódítaná a Fehér Házat, és döntenie kellene arról: mit kezdjen Zelenszkijjel, milyen legyen az USA viszonya a NATO-hoz?

Trump jelenleg azt ismételgeti, hogy 24 órán belül rendezné az ukrajnai válságot. Az ex elnök azt nem mondta meg, hogy miképp gondolja ezt megoldani, de valójában mégiscsak elárulta a receptet amikor kijelentette:

“a háborút úgy lehetett volna elkerülni, hogy Ukrajna átadta volna az orosz többségű területeket Oroszországnak.”

Volodimir Zelenszkij elnök többször is elutasította a békéért területet elvet, de azt elismerte, hogy Biden elnök öt perc alatt véget vethetne a háborúnak Ukrajnában, ha a kijevi vezetés feje fölött lepaktálna Putyinnal. A CIA és az orosz hírszerzés rendszeresen egyeztet Törökországban olykor a főnökök William Burns és Szergej Nariskin tábornok is jelen vannak. Ők jól ismerik egymást hiszen korábban William Burns az USA nagykövete volt Moszkvában.

Jelenleg a republikánusok blokkolják az Ukrajnának szánt amerikai segélyt.

Moszkva sasszemmel figyeli a washingtoni fejleményeket, és a frontokon Ukrajnában szemmel láthatóan húzza az időt. Washingtonban sokan gondolják úgy, hogy Putyin meg akarja várni az amerikai választások eredményét, mert abban reménykedik, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba.

Mi lesz a NATO-val, ha Trump visszatér?

Az ex elnök azzal henceg, hogy megmondta az európai vezetőknek:

”csakis akkor számíthattok az USA védelmére egy orosz támadás esetén, ha kifizettétek a számlákat!”

Trump egy választási gyűlésen egyenesen azt a hazugságot terjesztette, hogy

“Amint megfenyegettem a NATO európai tagállamainak vezetőit, máris dőlni kezdett a pénz az USA kasszájába, többszáz milliárd dollárról beszélek”

– hangsúlyozta az ex elnök.

Miről volt szó valójában? Arról, hogy a NATO európai tagállamai nem teljesítették vállalásukat, mely szerint a GDP 2%-át költik minden évben katonai célokra. Csakhogy azóta ez a trend megfordult: Putyin Ukrajna elleni agressziója után minden európai NATO tagállam jelentős mértékben fokozta katonai kiadásait.

A New York Times megkérdezte Trump ex elnököt, hogy mit is jelent programjában az a mondat, hogy “alapjaiban kívánom újraértékelni a NATO-t”?

Trump írásban ezt a kétértelmű választ adta:

”Minden amerikai elnöknek kötelessége az, hogy biztosítsa: az Egyesült Államok szövetségei az amerikai nép védelmét szolgálják, és nem teszik hiába kockára amerikai katonák életét és az USA hadikiadásait.”

Trump támogatói szerint az ex elnök blöfföl, mert nem akar kilépni a NATO-ból.

“Trump nem lép ki, de ráveszi a többi tagállamot, hogy fizessenek többet. Ez népszerű javaslat az amerikai  füleknek” – mondta a New York Timesnak Lindsey Graham szenátor, Trump lelkes támogatója.

Robert O’Brien, Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója osztja ezt a véleményt:

”Trump tudja, hogy a NATO-nak milyen nagy a katonai jelentősége az Egyesült Államok számára, de úgy érzi, és joggal, hogy a németek és mások átvernek bennünket, és velünk fizettetik meg a saját védelmüket.”

John Bolton, aki 2018-19-ben volt Trump nemzetbiztonsági tanácsadója arról írt a memoárjában, hogy az elnököt folyamatosan le kellett beszélni arról a tervéről, hogy az USA-t kivezesse a NATO-ból.

A washingtoni kongresszus előtt van egy közös demokrata-republikánus törvényjavaslat, amely megtiltaná az elnöknek, hogy kivezesse az Egyesült Államokat a NATO-ból a kongresszus jóváhagyása nélkül.

Trump célpontja valójában az Európai Unió

2018 nyarán Trump ellenségként bélyegezte meg az Európai Uniót mondván “amit a kereskedelemben ellenünk tesznek, az olyan mintha az ellenségeink lennének.”

Ekkortájt mondta azt is, hogy

“ha kinézek az ablakon New Yorkban, akkor rengeteg Mercedest, BMW-t és Audit látok , de Berlin utcáin alig jár amerikai autó.”

Mindez ma már a múlt: Putyin agressziója  csapást mért a német iparra, amely az olcsó orosz energiára alapozta jövőjét, közben pedig megjelentek a Teslak a német utakon, sőt a Tesla gyár is Berlin mellett.

Biden elnök valójában folytatta Trump America First programját, amellyel sikeresen gyengítette meg vetélytársait kivéve Kínát.

A NATO európai tagállamai számára katasztrofálisak az ukrajnai háború következményei, mert gazdaságuk lemarad a globális versenyben miközben nekik kell jórészt finanszírozniuk a Putyin agressziója elleni háborút, amely őket teszi elsősorban tönkre. Az Európai Unió elveszítette a versenyképességét az USA-val szemben, és ezzel a felzárkózás perspektívája is eltűnt. Közbe pedig állandóan növelni kell a hadikiadásokat. Nem véletlen, hogy Németországnak, az Európai Unió zászlós hajójának nincs jövő évi költségvetése pedig már csak néhány nap van hátra az évből.

Közben pedig az Európai Unió nem tudja, hogy miből finanszírozza Ursula von der Leyen 50 milliárd eurós támogatási csomagját, melyet a brüsszeli bizottság főnökasszonya Ukrajnának ígért.

Trump egyre több dollármilliárdos támogatására számíthat

Az USA ex elnöke egyre inkább elveti a sulykot, de ez egyáltalán nem zavarja a dollármilliárdosokat, akik közül mind többen biztosítják támogatásukról a Trump kampányt.

14 milliárd dollárt költöttek a legutóbbi elnökválasztási kampányra, kétszer annyit mint 2016-ban amikor Trump nyert. Már biztosan látszik, hogy a 2024-es elnökválasztási kampány minden rekordot túlszárnyal majd. Nem a kispénzű Trump rajongók adják össze a nagy pénzt a kampányra hanem a dollármilliárdosok: Phil Ruffin, a 88 esztendős kaszinókirály már sok egymillió dolláros hozzájárulással vétette magát észre az idén, de a nagy pénz befizetése még hátravan hiszen nem biztos, hogy Trump indulni fog. Phil Ruffin vagyonát 3,4 milliárd dollárra becsülte a Bloomberg.

Charles Kushner, aki szépen gazdagodott hála rokoni kapcsolatának: fia, Jared Ivanka Trump férje. Kushner papa vagyona 1,8 milliárd dollár. Ő családi alapon is érdekelt Trump újrakezdésében hiszen a kijelölt trónörökös Ivanka Trump a családban. A dinasztia alapítására kész Donald Trump lányában látja méltó örökösét.

Donald Trump számára Joe Biden személyes ellenség: legutóbb már azt közölte, hogyha visszakerül a Fehér Házba, akkor különleges ügyészt nevez ki a Biden család ügyeinek vizsgálatára.

A harmadik dollármilliárdos Robert “Woody” Johnson, aki Trump nagykövete volt Londonban. Az ő nettó vagyona 3,7 milliárd dollár.

Közben Trumpnak nem árt figyelnie mérsékelt vetélytársára, Nikki Haleyre, akit még ő nevezett ki ENSZ nagykövetnek. Most egyre több dollármilliárdos benne látja a jövőt, mert úgy gondolják, hogy az ex elnök már lejárt lemez. Jamie Dimon, a JP Morgan főnöke már jelezte, hogy ő a maga részéről Nikki Haleyt támogatná a legszívesebben az elnökválasztási kampány során.

Összeegyeztethető-e a demokrácia és a kapitalizmus?

Ezt a kérdést feszegeti a londoni Guardianben Robert Reich. Az Egyesült Államok egykori munkaügyi minisztere szerint csakis akkor működik jól a rendszer, ha a demokrácia ül a vezető ülésen és nem a kapitalizmus. Trump és követői az ellenkezőképp gondolkodnak. Miután egyre nagyobb vagyon koncentrálódik egyre kevesebb család kezében, ezért a szupergazdagok attól tartanak, hogy a demokratikus többség el akarja azt tőlük venni, és ennek érdekében olyan elnököt és kongresszust választ, amely emeli az adókat. Ezzel szemben Trump első elnöki intézkedése az volt, hogy csökkentette az adókat. A választási kampány során azzal dicsekedett, hogy 16 éve nem fizetett adót.

Mi ennek a Trump politikának az alternatívája?

Egy hangos és határozott demokrácia kampány, amely az ellen küzd, hogy nagy vagyonok koncentrálódjanak kevés kézben.

Harcol az ellen, hogy a nagytőke politikai képviseletet kapjon, épp ezért adó emelést javasol. Ugyanakkor csökkenteni kívánja a csillagászati vezérigazgatói jövedelmeket.

Megadóztatná a nagy vagyonokat, és ezekből a pénzekből finanszírozná azt az egészségügyi rendszert, amely mindenkinek nyújtana ellátást. A Biden kampánynak ezt nyíltan fel kell vállalnia – hangsúlyozza Robert Reich, az USA egykori munkaügyi minisztere a londoni Guardianben.

Trump vagyona 500 millió dollárral gyarapodott mióta elhagyta a Fehér Házat

Az ex elnök, aki vissza akar térni a Fehér Házba, nemcsak hogy továbbra is dollár milliárdos, de tovább gazdagodott, és ez távolról sem hátrány a méregdrága választási kampány szempontjából.

3,1 milliárd dollárra nőtt Donald Trump vagyona 2021 óta amikor meglehetősen botrányos körülmények között véget ért elnöksége, mert elveszítette a választásokat a demokrata Joe Bidennel szemben. A Bloomberg dollár milliárdos indexe szerint 2021-ben még “csak” 2,6 milliárd dollárja volt az USA akkori távozó elnökének, és ez 500 millió dollárral gyarapodott.

Hogyan? New Yorkból Trump átköltözött Floridába, ahol jóval alacsonyabb az adókulcs, és ezzel sokat spórolt. Így ki tudta fizetni sok adósságát, amely lehúzta a mérleget.

Az átköltözés Floridába felértékelte Trump ingatlanjait a déli államban: Mar-a-Lagoban az egykori téli Fehér Házban és a Doral golf paradicsomban Miamiban. Az ingatlanok másutt is szépen teljesítettek:

Trumpnak egy tucat luxus golfpályája illetve ehhez kapcsolódó luxus nyaralóhelye van szerte a világon: Skóciában, ahonnan az ex elnök családja egykor az Egyesült Államokba érkezett, Írországban és természetesen magában az USA-ban. Ezek a luxus golfpályák 50%-kal magasabb forgalmat értek el mint a pandémia idején.

A problémás Deutsche Bank hitel

Trump vissza tudta fizetni a Deutsche Banknak a 170 millió dolláros hitelét, amely komoly politikai kockázatot hordozott, mert ellenfelei azzal vádolták, hogy Putyin elnök ezen a német bankon keresztül finanszírozta őt. Ezeket a vádakat nem sikerült egyértelműen bizonyítani, de a demokraták kihasználták vele szemben a választási kampányok idején. Már Hillary Clinton felbérelte a brit hírszerzés egykori moszkvai rezidensét, hogy állítson össze dossziét Trump orosz kapcsolatairól. Az ex elnök még a nyolcvanas években Trump tornyot akart építeni Moszkvában a Vörös tér közelében. Ez nem sikerült, de a KGB összehozta őt helyi prostituáltakkal, és a hírek szerint zsarolta őt. Később Putyin elnök állítólag ezt folytatta, és a pénzügyi közvetítő meg nem erősített hírek szerint a Deutsche Bank volt. Honnan volt pénze Donald Trumpnak, hogy visszafizesse a 170 millió dolláros hitelt a Deutsche Banknak? Onnan, hogy 375 millió dollárért tudta eladni a Trump International Hotelt Washingtonban.

A Bloomberg ezzel kapcsolatban utal arra a perre, amely New Yorkban folyik az ex elnök ellen, és ebben az ügyész azzal vádolja Trumpot, hogy csaló módon felértékelte ingatlanjainak értékét, hogy kölcsönöket szerezzen a bankoktól. Palm Beachben a Mar-a- Lago luxus ingatlan például megduplázta jövedelmét azzal, hogy klubbá alakult, amely tagdíjat szed. A Bloomberg szerint az ingatlan 240 millió dollárt ér, Trump szerint viszont 612 millió dollárt. New Yorkban azzal is vádolja az ügyész Trumpot, hogy túlértékelte a Park Avenue luxus ingatlant. Az ügyész szerint az ingatlan valós értéke 80 millió dollár, Trump szerint viszont 91 millió dollár. A Bloomberg 86,4 millió dollárra értékeli az ingatlant. Trump hétfőn a bíróság előtt azt állította, hogy ő alulértékelte az ingatlanjait, és a bankok pontosan tudták, hogy miképp értékeljék azokat.

“Amikor a hitelképességemet vizsgálták, akkor ez egészen egyszerűen nem volt érdemi része ennek a vizsgálatnak”

– jelentette ki Donald Trump az USA ex elnöke a bíróság előtt.

Donald Trump csalási pere

Donald Trump ismételten összetűzésbe került a bíróval, és megvédte családja vállalkozását, amikor egy New York-i polgári csalási perben tett vallomást.

A volt elnök csaknem négy órán át a tanúk padján vitatta azokat az állításokat, amelyek szerint megtévesztette a bankokat, és sérelmezte tanuk padjára idézését az üggyel kapcsolatban.

A bíró már kimondta, hogy a Trump Szervezet csalást követett el, és ez a tárgyalás határozza meg a büntetéseket.

Az ügyészek 250 millió dollár pénzbírságot és szigorú üzleti korlátozásokat követelnek.

Hétfőn egy manhattani szövetségi bíróságon kellett megjelennnie az ex elnöknek. Ennek során a 77 éves Trumpot különféle ingatlanok értékéről kérdezték, köztük floridai Mar-a-Lago birtokát, a New York-i Trump Towert és a skóciai golfpályáját. Ezek az ingatlanok azok között vannak, amelyeket az ügyészek szerint szándékosan túlértékeltek a cégnyilatkozatokban, hogy jobb hiteleket és biztosítási kötvényeket kaphassanak.

Ebben a mérföldkőnek számító csalási eljárásban is éppúgy tette meg vallomását, mint ingatlanüzleti és politikai pályafutása során: figyelmen kívül hagyta a szabályokat és a technikai részleteket.

Vallomásában Trump, aki a 2024-es republikánus elnökjelöltség jelenlegi esélyese, kitartott az értékelések mellett, miközben az ügyészek faggatták, hogyan jutottak el hozzájuk, és milyen pénzügyi kimutatások állnak a tárgyalás középpontjában.

“Dollalmilliárdokkal többet érek, mint a pénzügyi kimutatások” – mondta Trump, mielőtt az ingatlanértékelést “nagyon konzervatívnak” minősítette. Azt mondta, hogy az értékelést személyes márkája erősítette meg, nem pedig az, hogy a Fehér Házba került. Állítása szerint ez soha nem játszott szerepet a pénzügyi kimutatásokban.

A volt elnök többször is feldühítette Arthur Engoron bírót azzal, hogy nem volt hajlandó közvetlenül válaszolni a főügyészség által feltett kérdésekre.

Ez nem politikai tüntetés.

– figyelmeztette a bíró az ex elnököt.

Trump Lenin ágyában prostikkal szexelt

Régi ügy a brit bíróság előtt: az angol hírszerzés leleplező dossziéja az Egyesült Államok ex elnökéről, aki Trump tornyot akart Moszkvában is még Mihail Gorbacsov elnöksége idején. Trumpot lelkesen fogadták Moszkvában, ahol abban a lakosztályban is töltött néhány napot, melyben Lenin, a bolsevik forradalom vezetője lakott ameddig be nem rendezték lakását a Kremlben.

Korábban az orosz birodalom fővárosa Szentpéterváron volt, de Lenin a polgárháború idején áthelyezte Moszkvába, mert az sokkal jobban védhető külső intervencióval szemben. Az első külső intervenciót még Churchill tervezte a bolsevik forradalom elfojtására. A Szovjetunióban nagy megtiszteltetésnek számított, ha a külföldi vendég Lenin ágyában alhatott, de Trumptól, a vállalkozó szellemű amerikai milliomostól sokat vártak a pénzügyi problémákkal küszködő Moszkvában. A KGB szakképzett kém prostituáltakat szállított Trumpnak. Szentpéterváron aztán az USA későbbi elnöke valóságos szex orgiákat szervezett – a KGB mindent gondosan filmezett. Állítólag ez képezi Putyin zsaroló dossziéjának alapját. Mindezt szorgosan jelentette Londonba annak idején a brit hírszerzés moszkvai rezidense. Hillary Clinton a választási kampányban 2016-ban ennél a nyugalmazott brit hírszerzőnél rendelte meg az ellenfelét lejárató dossziét. Az el is készült, de Trump ügyvédei sikeresen megakadályozták a közzétételt az Egyesült Államokban. Hillary Clinton el is veszítette a választást, Donald Trump pedig diadalmasan bevonult a Fehér Házba. 2020-ban azonban veszített bár ebbe ma sem tud beletörődni. Készülődik is vissza a Fehér Házba – nem is esélytelenül.

Szex és pénz

Ezzel fogta meg a KGB Donald Trumpot – állítja Christopher Steele. A brit hírszerzés veteránja részletesen dokumentálta Trump szex orgiáit és pénzügyeit is. A nyolcvanas években a vállalkozó szellemű amerikai milliomos sok szovjet vezetőt vesztegetett meg, mert Trump tornyot akart a Vörös tér közelébe. Pechére olyan szovjet funkcionáriusok kapták a megvesztegetési pénz jórészét, akiket Mihail Gorbacsov kiseprűzött a hatalomból. Így aztán a Trump toronyból a Szovjetunióban nem lett semmi. Az orosz titkosszolgálat nem felejtette el Trumpot. A folyamatosan pénzügyi problémákkal küszködő vállalkozót nagyvonalú ajánlattal keresték meg: megoldjuk pénzügyi gondjait, sőt támogatjuk abban, hogy az USA elnöke legyen! Trump majdnem leesett a székről, de belement az alkuba- állítja Christopher Steele. Maga Trump természetesen mindent tagad. A nyugdíjas brit hírszerző viszont kikutatta, hogy Trumpnak csinos bankszámlái voltak a Deutsche Banknál, melyekre folyamatosan érkeztek pénzek Moszkvából pontosabban a balti országokból hiszen a KGB utóda rajtuk keresztül finanszírozta nyugati barátait ebben az időben.

Most, hogy Trump újra elnök akar lenni, ismét előkerült a Steele dosszié, melynek hitelességéről senki sem tud meggyőződni igazán. Putyin persze sok mindent mondhatna, ha akarna, de természetesen hallgat. Az tény, hogy sokkal jobb viszonyt ápolt Donald Trumppal mint demokrata utódával, Joe Bidennel.

Az ukrajnai háború megindulása után Trump többször is hencegett azzal, hogy ő napokon belül megoldaná a problémát úgy, hogy mindent megtárgyalna Vlagyimir Putyinnal Ukrajna feje fölött. Joe Biden álláspontja az, hogy nem tárgyal az orosz elnökkel Zelenszkij ukrán államfő feje fölött.

Kérdés, hogy a Steele dosszié ronthatná-e Trump elnökválasztási esélyeit hiszen a proteszt szavazók épp azért szavaztak eddig is rá, mert nem ortodox politikát folytatott, melyhez kevéssé ortodox magánélet is járult.

Trump európai kedvence, Orbán Viktor Moszkva érdekében ügyködik

A Washington Post arra hívja fel a figyelmet, hogy Washingtonban a republikánusok egy csoportja sokallja Ukrajna támogatását. Zelenszkij ukrán elnök nemrég járt az Egyesült Államokban, ahol Biden elnök teljes támogatásáról biztosította Ukrajna Oroszországgal ellen folytatott önvédelmi háborúját.

Donald Trump viszont újra előállt azzal az ötletével, hogy ő “napokon belül képes lenne rendezni a konfliktust Oroszország és Ukrajna között.” Putyin orosz elnök üdvözölte ezt.

Orbán Viktor hűséges társa Donald Trumpnak: nem szállít fegyvert Ukrajnának, és oroszbarát politikát folytat – egyedül az Európai Unióban.

A magyar miniszterelnök hétfőn a parlamentben gyors tűzszünetet sürgetett, amely nyilvánvalóan csakis akkor lenne lehetséges, ha Ukrajna területi engedményeket tenne. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter New Yorkban találkozott Szergej Lavrovval, az orosz diplomácia vezetőjével, majd kijelentette: ”Oroszország kész a béketárgyalásokra.” Szijjártó Péter októberben újra Oroszországba látogat. Ahol a Duma elnöke kijelentette: “Ukrajna vagy elfogadja az orosz békét vagy megszűnik mint állam!” Sojgu orosz hadügyminiszter már arról beszél, hogy a háború Ukrajnában még 2025-ben is tarthat.

Kirillo Budanov, az ukrán katonai titkosszolgálat főnöke úgy nyilatkozott, hogy az elhúzódó konfliktus veszélyes Ukrajna számára, mert gyengülhet  a Nyugat támogatása márpedig Kijev enélkül nem folytathatja a háborút a túlerőben levő Oroszország ellen.

Miért akarja Orbán Trump visszatérését a Fehér Házba?

Jelentős részben azért, mert így homályban maradhatnak a magyar miniszterelnök valódi kapcsolatai Putyin orosz elnökkel – írja a Washington Post. Jelenleg az USA és az Európai Unió épp eziránt érdeklődik igazán.

“Orbán nem igazán akarja, hogy választói és külföldi partnerei tudjanak azokról a kapcsolatokról, melyek diktatúrákhoz fűződnek, ezért kulturális háborúnak álcázza mindezt”

– írta Anne Appelbaum az Atlantic Reviewban.

Putyin külföldi barátait a Gazprombankon keresztül pénzeli. A brit hírszerzés megszerzett egy ilyen listát, és átadta Washingtonnak. Magyar érdeklődésre válaszolva az USA csak annyit közölt: “magyar nevet egyelőre nem találtunk a listán. ”Nyilvánvalóan több lista is lehet. A Lukoil igazgató tanácsának elnökét, aki állítólag lehetővé tette a lista megszerzését a brit titkosszolgálatnak, Moszkva egyik kórházának hatodik emeleti ablakából kidobták az utcára.

Az orosz Windows program tehát működik hiszen Putyinnak egyáltalán nem áll érdekében, hogy kiderüljön: miért folytat ilyen oroszbarát politikát Orbán Viktor?

Mini Trumpok az Európai Unióban?

Erről a londoni Guardian ír annak kapcsán, hogy Szlovákiában hamarosan választásokat tartanak, és egyáltalán nem lehetetlen, hogy az oroszbarát Robert Fico visszatér a hatalomba. A nemzeti együttműködés baloldali nacionalista rendszere Szlovákiában azt követően bukott meg, hogy megöltek egy oknyomozó újságírót, aki a Fico kormányzat korrupcióját és gyanús külföldi kapcsolatait vizsgálta. Robert Fico jó kapcsolatot épített ki Orbán Viktorral – mindketten Trump stílusában kormányoztak illetve kormányoznak: nemzeti szempontokra hivatkozva korlátozzák a demokráciát, a sajtószabadságot, és előszeretettel építenek ki jó kapcsolatokat hozzájuk hasonló rendszerekkel.

Az Egyesült Államokban csak 2024 novemberében választanak, Orbán Viktornak tehát még sokáig ki kell húznia egy gazdasági-társadalmi válság kellős közepén.

A Biden kormányzat nyíltan ellenséges vele szemben, az Európai Unió nem ad pénzt. Putyin nem tartotta be ígéretét, mely szerint olcsón ad energiát Magyarországnak – cserében az oroszbarát politikáért. Peking közölte Orbán Viktorral, hogy kormányokat nem támogat. A 2010 óta sikerrel kormányzó Orbán Viktor tehát most pácba került  pedig az amerikai republikánusok egy része épp azért támogatja őt, mert imponál nekik, hogy ilyen régóta hatalmon van.

Ha Trump megnyerné a választást és visszakerülne a Fehér Házba, akkor is fennállna a kérdés: adna-e pénzt “jóbarátja”, Orbán Viktor megsegítésére?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK