szijjártó Archives » Oldal 6 a 8-ből » Független Hírügynökség

Kezdőlap Címkék Szijjártó

2018-02-12

Magyarország, a csúnya történetek országa

Recseg-ropog az építmény. Nyilván áll még egy ideig, de a romlás jelei egyre szembetűnőbbek. Legutóbb a miniszterelnök vejével kapcsolatban kellemetlen megállapításokat tartalmazó OLAF-jelentést ütött minden korábbinál nagyobb és veszélyesebb rést a sokáig biztonságosnak tetsző bástyán.

Előbb, utóbb biztosan borul a bili. De addig még ott állnak a derék urak egymás mellett, összeszorított fogakkal, behunyt szemmel. Egymás tökét szorítják görcsösen. Szépen ki van találva ez a rendszer, a Nemtelen Együttműködés Rendszere.

Én nem mondom el, amit rólad tudok, cserébe te is hallgatsz arról, amit rólam tudsz.

Sokat tudnak egymásról ezek a derék urak, túl sokat ahhoz, hogy megszólaljanak. Idővel persze lesz közöttük olyan, aki elszólja magát, mint Altusz állatitkár az 1300 befogadott migráns esetében. Véletlen lehetett ez még, nem szándékos károkozás. De lesz majd olyan is, aki úgy érzi, hogy a többiek bántották, vagy kimaradt valamiből.

Az volt az eredendő bűn, amikor a hajdan volt FIDESZ-MDF székház eladásából származó pénz Orbán Viktor apukájának bányájaként kezdett új életet. Minden további kérdés innen datálódik. Hogyan lett Polt Péter legfőbb ügyész? Miből futotta Szijjártó Péternek 167 millió forintos kulipintyóra Dunakeszin? Jó, utóbbira tudjuk a választ. Szülei spórolták össze, egy élet megfeszített munkájával. (Tanulság: az ember, mielőtt megszületik, gondosan válogassa meg, hogy kik lesznek a szülei.)

Hogy is volt anno azokkal a Gripenekkel? Kik azok, akik ki vannak tiltva az Egyesült Államokból? Ki az a Habony Árpád, aki nem szerepel a kormány fizetési listáján, viszont Ibizán mozgatta az orrát, és a Szépművészeti Múzeumból kölcsönzött méregdrága festményekkel tapétázta ki lakása falait?

Igazak-e a mendemondák Rogán Antal és a letelepedési kötvények jól jövedelmező kapcsolatáról?

Lázár tudja Rogánról, miből van neki lakása a Pasa Parkban, sokfős személyzettel, hogy feleségének, Cilinek ne kelljen bajlódnia a háztartással.

Lázár tudja, de nem mondja. Mondaná, de mégsem, mert akkor Rogán is mondana valamit az ő millióiról. Hogy miből vett a tízéves Boldizsárnak 70 milliót érő lakást Budapesten. Kivel járt a londoni (brüsszeli – megfelelő aláhúzandó) szállodában?

Vajna tudja, hogy miből van Mészáros Lőrincnek a megannyi milliárdja, és kinek gyűjtögeti a pénzt látástól vakulásig. Magyarország legtehetősebb gázszerelője is tudja, honnan van a vaj Vajna fején, mint ahogyan Orbán kötélbarátjának, Garancsi Istvánnak, és Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök saját lábán álló vejének üzleti ügyeit is mindenki ismeri a díszes társaságból.

Pintér Sándor belügyminiszter mindenkiről mindent tud, és ő is tudja, hogy róla is mindent tudnak a többiek. Ez egy zártkörű klub, ahol mindenkinek van a másikról egy szaftos története. Ez a belépő a klubtagsághoz. Minél több a történet, annál gördülékenyebb a felvétel.

Egyszer biztosan eljön az igazság pillanata. Nem lesz jó pillanata az Magyarországnak, égzengés lesz és földindulás, amerre csak a szem ellát. Tényleg nem kívánjuk senkinek.

Most még csak néha szól valamelyikük, összetartja őket a közös rettegés. A félelem attól, hogy egyszer kiderül az igazság. Lehet, hogy mi, ma élők, akkor már nem leszünk, de legalább gyerekeinknek, unokáinknak megadatik, hogy hazatérjenek a messzi országokból.

Turistaként, természetesen. Rácsodálkoznak majd, hogy milyen szép hely ez a Magyarország, és nem értik az őseiket: miért engedték, hogy a hazájuk ilyen sokáig teli lehessen csúnyábbnál csúnyább történetekkel.

Ukrán ügyben egyetértett Szijjártó és Melescanu

FüHü

2018-02-05

Ukrán ügyben egyetértett Szijjártó és Melescanu

Ukrajnában egyetlen kisebbség oktatáshoz fűződő jogait sem csorbíthatják – mutatott rá Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn Bukarestben, miután román kollégájával tárgyalt. Kihangsúlyozta, hogy ebben egyetértés van közte Teodor Melescanu között.

A román diplomácia vezetőjével megállapodtak abban, hogy folytatják az eddigi szoros együttműködést a kérdésben, annak érdekében, hogy Ukrajnában a kisebbségek már létező jogait ne csorbíthassák.

A kisebbségi kérdések tekintetében Szijjártó Péter megerősítette, hogy a magyar fél továbbra is a kölcsönös tiszteletre alapozva szeretné szervezni az együttműködését Romániával.

„Ennek része az, hogy a kisebbségek jogait kölcsönösen tiszteletben tartjuk az európai sztenderdeknek megfelelően, és erőforrásként tekintünk a kisebbségekre. A magyar kormány kiemelten figyeli a marosvásárhelyi római katolikus líceum újraindításával kapcsolatos fejleményeket, és bízik abban, hogy a korábban, a (bukaresti) koalíció politikai vezetője, Liviu Dragnea házelnök úr által adott ígéretet a román kormány betartja. Ezt folyamatosan figyelemmel követjük, kapcsolatban állunk folyamatosan az RMDSZ vezetőivel” – mondta Szijjártó Péter.

120 perc – 2018. január 24. 10:00

FüHü

2018-01-24

Magyar-ukrán-amerikai külügyminiszteri találkozó Párizsban

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Pavlo Klimkin az ukrán diplomácia vezetője a francia fővárosban egyeztetett, az ukrán oktatási törvényről is. A tárgyaláson részt vett A. Wess Mitchell európai és eurázsiai ügyekért felelős, nemrég konevezett amerikai külügyi államtitkár.

Lázár: Szegedet is erősíteni szeretné a kormány

Szeged és térsége nagy és kiaknázatlan lehetőség az ország számára – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Délmagyarországnak adott, szerdán megjelent interjújában.

„A kormány a politikai nézetkülönbségek vagy a konstruktívnak nem nevezhető szegedi városvezetés tevékenysége ellenére a térséget fejleszteni szeretné, erre szolgál a Modern Városok Programban kötött megállapodás is.”

Előzetes letartóztatásba került a rákoskeresztúri gyilkosság gyanúsítottja

Házi őrizetből előzetes letartóztatásba, javítóintézetbe került a januárban történt rákoskeresztúri gyilkosság fiatalkorú gyanúsítottja.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) január 12-én közölte, hogy Budapest XVII. kerületében, egy Újlak utcai lakóházban megöltek egy 19 éves nőt. A feltételezett elkövetőt még aznap éjjel elfogták a rendőrök.

Életfogytig tartó börtönre ítéltek Kaliforniában egy férfit, mert Fülöp-szigeteki gyermekeket vásárolt szexuális célokra

A sacramentói, 57 éves Michael Carey Clemans rendszeresen járt a Fülöp-szigetekre, s ott egy helyi asszony közreműködésével 7-8 éves gyereklányokat erőszakolt meg.

Találkozik-e Davosban Szijjártó Péter Soros Györggyel?

FüHü

2018-01-23

Találkozik-e Davosban Szijjártó Péter Soros Györggyel?

Sajtóértesülések szerint a magyar kormány által több milliárd forintos kampánnyal támadott magyar származású amerikai üzletember is rajta van a Davosban megrendezendő Világgazdasági Fórum meghívottjainak listáján. A találkozón a magyar kormányt Szijjártó Péter külügyminiszter képviseli.

Soros György tavaly januárban éppen Davosban, egy, a Bloombergnek adott interjúban tiltakozott a magyar civiltörvény ellen.

Arra persze nincs garancia, hogy Soros valóban elmegy a svájci városba, csak annyi biztos, hogy a szervezők meghívták. S ha Soros ott is lesz Davosban, akkor sem biztos, hogy összefut Szijjártóval, hiszen rajtuk kívül még számos állam- és kormányfő mellett a gazdaság és a pénzügyi élet kiemelkedő képviselői vesznek részt.

Persze, az sem kizárt, hogy mindketten ott lesznek, és elsétálnak egymás mellett. Ha ez így lesz, nehezen kerülhetik el a kézfogást, és azt, hogy néhány szót váltanak egymással.

Magyarország szerepében Szijjártó az EU szégyenpadján

Bódis Gábor

2017-12-07

Magyarország szerepében Szijjártó az EU szégyenpadján

A mai brüsszeli meghallgatáson a magyar külügyminiszter legtöbbször a „mi, magyarok”-kal kezdte mondatait és kinyilatkozta: a magyar kormány elmegy a falig. Gál Kinga, fideszes EU képviselő szerint a magyarországi média helyzet semmiben sem különbözik például a németországitól. Ennél nagyobbat már senki sem mondott.

Brüsszelben az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) Bizottságában a csütörtök reggeli meghallgatással megkezdődött a vizsgálat, hogy tiszteletben tartják-e az európai alapjogokat Magyarországon.

Elsőként a jelentéstevéssel megbízott holland zöldpárti politikus, Judith Sargentini beszélt. Elmondta: májusban kapta a felkérést a bizottság, hogy megvizsgálja a magyar helyzetet, miután a jelenlegi helyzet jogállami kockázatot jelent Magyarországon, a menekültek jogaitól az oktatási szabadságon át a gyülekezési szabadságig számos területen gondok vannak. Ez az eset az EU tesztje is, hogy mennyire képes kezelni a helyzetet az alapértékeinek megsértésekor. Ez a meghallgatás most az ingformációgyűjtés része – fejezte be Sargentini.

Következett a magyar külügyminiszter, aki legtöbbször így kezdte mondatait: mi, magyarok.

Szijjártó Péter kifejtette: álláspontjaink távol esnek, mást gondolunk nemzetről, nemzeti büszkeségünkről, hagyományokról. „Sok minden nem fog tetszeni abból, amit mondok”, de a magyaroknak sem tetszik, ahogy a magyarokat „önök támadják”.

Beszélt a 2010 utáni gazdasági sikerekről, majd jött egy kis sorosozás: az EB meghozta a korlát nélküli befogadásról a döntését, amit előtte Soros György propagált ugyanitt „ugye, senkit nem akarnak megvezetni azzal, hogy a két dolognak semmi köze nincs egymáshoz”.

„Több, mint 2 millióan mondták el, mit gondolnak az illegális bevándorlásról” – mondta a magyar miniszter, aki szerint a kormány az emberek álláspontját hirdeti, jeleníti meg. És elmegy a falig, ha az ezzel ellentétes döntéseket hoznak.

Pardavi Márta a Helsinki Bizottság társelnöke szerint az EU alapértékei súlyos fenyegetettségnek vannak kitéve Magyarországon. Szabad civil társadalom és sajtó nélkül nem lehet a hatalmat elszámoltatni. 2016-ban különösen romlott a helyzet. A kormány diszkriminál és megfélemlít civil szervezeteket. 2014 szeptemberében például rendőrségi razzia volt a norvég alapból támogatott civileknél.

Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője a médiahelyzetről beszél.

A médiaszabadság nem azt jelenti, hogy pár ellenzéki médium tengődik a piacon.

Magyarországon ez a helyzet. A kormány a hozzá közelálló médiumokat ellátja hirdetésekkel, az ellenzékieket gazdasági és információs szinten is szankcionálja.

Szánthó Miklós a kormánypárti Alapjogokért Központ vezetője szerint a viták alapja „nyilvánvalóan az”, hogy a vitatott kormánydöntések magyar vagy EU-s hatáskörbe tartoznak-e. „Egy szuverenitásvitáról van szó”. Nem tiszta, mi tartozik a tagállam és az EU hatáskörébe.

A hozzászólások és kérdések következtek. A csúcsot Gál Kinga, fideszes EP képviselő döntötte meg azzal a megállapítással, hogy a magyarországi médiahelyzet nem különbözik a németországitól, de Németországban nem folytat az EU vizsgálatot.

Az EP-ben a magyarországi különjelentés elkészítésével megbízott Judith Sargentini részben ezen meghallgatás alapján állítja majd össze a dokumentum tervezetét, melyet várhatóan márciusban ismertet a LIBE tagjaival, akik még júniusban szavazhatnak arról. Szakértők szerint a jelentés szeptemberben kerül majd az EP plenáris ülése elé, és a testület adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Ezt még az állam- és kormányfőkből álló Tanácsnak is jóvá kell hagynia. Szakértők szerint egyhangú döntésre kevés esély van.

Budapest keménykedik, a többiek sorra egyeznek meg Ukrajnával

Világ

FüHü

2017-11-24

Budapest keménykedik, a többiek sorra egyeznek meg Ukrajnával

Szíjjártó Péter külügyminiszter a Keleti Partnerség csúcs alatt nyilatkozott Brüsszelben. Megfogalmazása szerint eddig szívesen támogattuk Ukrajna EU-integrációs törekvéseit, azonban erre a továbbiakban nincsen mód, tekintettel arra, hogy az ukránok két lábbal tiporják a kisebbségi jogokat és az Európai Unióval kötött megállapodásokat.

Amíg az ukrán kormány nem vonja vissza a kisebbségek jogait sértő, szeptemberben elfogadott oktatási törvényt, addig nem fog változni a magyar álláspont a kérdésben.

Időközben Klaus Iohannis román és Petro Porosenko ukrán elnök tárgyalt egymással, és az ukrán elnök hajlandóságot mutatott arra, hogy betartsa a Velencei Bizottság ajánlásait a sokat vitatott oktatási törvénnyel kapcsolatban. Ukrajna együttműködik Romániával a probléma kezelésében, hogy megtalálják a közös megoldást. Így volt ez Lengyelországgal is, de az ukrajnai lengyelek nagy része ukrán nyelven beszél, kevés a lengyel iskola, ezért őket kevésbé érinti a törvény. Ukrajnai románból viszont közel annyi van, mint kárpátaljai magyarból: 147 ezer (magyarból 2004-ben 151 ezret számolt a népszámlálás, de azóta rengetegen költöztek át Magyarországra vagy dolgoznak külföldön). Az ukrán elnök biztosította arról is, hogy a szóban forgó törvény bármilyen esetleges változtatását a román kisebbség érdekeinek figyelembevétele mellett, az ukrajnai románság képviselőivel folytatott és román-ukrán kétoldalú konzultációt követően fogják véghezvinni.

Western worries about Russian disinformation just „fits of hysterics”

FüHü

2017-11-16

Western worries about Russian disinformation just „fits of hysterics”

In Hungary one doesn’t have to worry about Russian fake news and disinformation because Hungarians are fed the same by their own government, writes Hungarian Spectrum:

Two days ago the foreign ministers of the European Union met in Brussels with Federica Mogherini, the EU high representative for foreign affairs and security policy, presiding. She asked the ministers to support her request to increase human and financial resources “to fight against disinformation and propaganda coming from abroad,” in particular from Russia. According to newspaper reports, “nobody inside the room was opposed to beefing up the task forces involved in such an undertaking.” This unanimity is quite a change from only a few months ago, when the European Council blocked a similar proposal.

The initiative for a joint European effort to combat Russian interference in the political processes of member states came from a Romanian member of the European Parliament, Siegfried Mureșan, who suggested in May that funds for that use be included in next year’s EU budget. It was high time to pay more attention to the problem. Russia has a small army of hackers and trolls. By contrast, the EU’s task force that concentrates on the eastern front has 15 employees and the one that focuses on the Western Balkans and the Arab-speaking world is even smaller than that.

For some time Russia has been active in Europe as well as in North America. For instance, Russian hackers got hold of nine gigabytes of e-mails from Macron’s campaign. Macron complained to Putin at their first meeting in May about Russia Today and Sputnik, financed by Russia’s defense ministry, which attacked Macron’s En Marche! Movement. But Russia’s cyber weapon against the West has proved to be very effective, and Putin has no intention of curbing his hackers’ activities.

Good examples of Russian manipulation can be seen in the Catalonian independence referendum and Brexit. Spanish Foreign Minister Alfonso Dastis announced that his government had confirmed that a propaganda campaign intended to destabilize Spain came from Russia and Venezuela. They used Twitter, Facebook, and other internet sites to publicize the separatist cause and swing public opinion to support it.

Researchers at the University of Edinburgh identified 419 accounts operating from the Russian Internet Research Agency (IRA) that attempted to influence British politics. Russian hackers also spread anti-Islamic sentiments in Great Britain after the recent terrorist attacks. According to The Guardian, hundreds of paid bloggers work around the clock at IRA “to flood Russian internet forums, social networks and the comments sections of western publications—sowing disinformation, praising the country’s president, Vladimir Putin, and raging at the west.” On Monday Theresa May addressed the issue in a speech, saying that Russia’s actions were “threatening the international order on which we all depend.”

The latest complaint came today from the Netherlands. Kajsa Ollongren, minister of the interior, accused Russia of attempting to influence public opinion in the Netherlands by spreading fake news and misinformation. She stated that her country is being “monitored by Russia’s security services which constantly search for opportunities to undermine it in ways that are easy, anonymous, fast and cheap.” She came up with specific examples, one of which was using a group of Ukrainian émigrés with Russian sympathies to try to tilt Dutch public opinion towards a no vote in the referendum on the EU-Ukraine Association Agreement—which was, in fact, rejected in 2016.

Today Sergey Lavrov, Russia’s foreign minister, answered these accusations. “We are quite accustomed now that some of our partners in Europe and across the ocean apparently have no better things to do than blaming our media or branding them as foreign agents. Apparently, the explanation is that people in the capitals, from which such accusations come, be that Madrid or London, are facing numerous unresolved domestic problems. And, probably, get into such sensationalized fits of hysterics to draw the attention of their voters away from their inability to solve those problems,” reported Russia Today.

Hungary’s attitude to Russian internet propaganda shows the usual ambivalence. In May 2017 the European People’s Party held its conference in Malta, where the Fidesz members of the party voted with the majority in condemning “Russian disinformation undermining Western democracy.” Two months later, however, in Budapest, the Fidesz members of parliament rejected a proposal identical with the one Fidesz MEPs voted for. The opposition party LMP translated the text of the EPP statement into Hungarian and turned it in as their own proposal. The document didn’t even get to the floor. It died in committee.

At the November 13 meeting of EU foreign ministers, Szijjártó, along with all his colleagues, voted for the expansion of EU efforts to defend against the systematic cyberattacks on EU member countries. But this piece of information didn’t make it to the Hungarian media. Foreign Minister Szijjártó gave a quick press conference in the intermission, during which he assiduously avoided talking about Russian cyberattacks and concentrated instead on the migrant issue. He also complained bitterly about Ukrainian atrocities against Hungarian symbols in Berehove/Beregszász, where someone took off the Hungarian flag from town hall and put a dirty shirt on Sándor Petőfi’s statue. This anti-Hungarian incident is probably a response to Hungary’s recent treatment of Ukraine.

Hungary has been preoccupied with Ukraine ever since Kiev passed an education law stating that minority students will be able to learn all subjects in their own language in the first four grades but, starting with grade five, with the exception of one or two subjects, the language of instruction will be Ukrainian. Péter Szijjártó said that Hungary will veto all of Ukraine’s moves to strengthen its ties to the European Union. Hungary’s first opportunity to isolate Ukraine came at the end of October when Hungary vetoed a planned December 6 meeting of the NATO-Ukraine Commission. The NATO-Ukraine Commission is a decision-making body responsible for developing relations between NATO and Ukraine and directing cooperative activities between them. Sputnik reported the good tidings that “Hungary announced that it will block Ukraine’s aspirations to integrate into NATO.” In the meantime, Russian hackers and trolls are incredibly active in Ukraine. In Hungary one doesn’t have to worry about Russian fake news and disinformation because Hungarians are fed the same by their own government.

NOVEMBER 15, 2017

(republished with permission)

Fel fog hívni Szijjártó Péter

Blogolda

Föld S. Péter

2017-11-15

Fel fog hívni Szijjártó Péter, jelentette be alig egy órával ezelőtt Hidvéghi Balázs. Nem személyesen nekem címezte ezt a közlést a Fidesz kommunikációs igazgatója, amelyet akár fenyegetésnek is felfoghatnék. De nem fogom fel annak, mert tudom, hogy engem nem fog felhívni Szijjártó Péter.

Pedig az én telefonszámom is biztosan megvan nekik, de idáig rendre tartózkodtak attól, hogy felhívjanak. Rosszul esik nekem, hogy számukra nem vagyok megbízható, és nem akarnak nekem semmit sem mondani. Még azt sem, amit másoknak elmondanak: hogy most mindennél fontosabb, hogy hallassák a hangjukat. Merthogy, erről szól ez a mostani telefonos tájékoztató kampány: elmondják az embereknek, hogy szükség van a hangjukra, és főleg arra, hogy a hangjukat hangosan hallassák. Sajnos, legalábbis az eddigi tapasztalatok szerint,

csak azoknak a hangjára van minden eddiginél nagyobb szükség, akik ugyanazt akarják elmondani, mint a kormány.

Vagyis, azt, hogy támadják Magyarországot, végre akarják hajtani a Soros tervét, aki migránsokat akar betelepíteni Magyarországra.

Ha feltételeznék rólam, hogy én is azért akarom hallatni a hangom – minden eddiginél hangosabban – hogy ugyanazt mondjam el, amit ők, akkor bizonyára engem is felhívnának, és akkor én is meghallgathatnám Szijártó Péter külügyminiszter hangját.

Azért arra kíváncsi lennék, hogy amennyiben az a cél, hogy a magyar emberek hallassák a hangjukat, akkor miért őket hívja fel a Szjjártó nevével fémjelzett géphang? Miért nem a magyar emberek hívhatják fel Szijártót, Orbánt,. Lázárt, Rogánt és a többieket, hogy a saját hangjukon elmondhassák nekik, mi a véleményük erről az egészről. Ha tényleg akkora szükség van a magyar emberek hangjára, mint ahogyan azt a kormány állítja, akkor ne csak Szijjártó Péter hangja beszélhessen a telefonban, ne csak őt kelljen hallgatniuk azoknak a kiválasztottaknak, akiket abban a kegyben részesít a kormány, hogy ingyen és bérmentve hallgathatják Szijjártó Péter külügyminisztert.

Azt már csak tényleg félve kérdezem, mondjuk, zárójelben: aki úgy gondolja, hogy még egyszer, vagy ne adjisten, többször is szívesen meghallgatná Szijjártót, van-e erre valamilyen lehetősége?

Vagdalózási ujjgyakorlatok: populisták „diplomáciája”

Bódis Gábor

2017-11-02

Vagdalózási ujjgyakorlatok: populisták „diplomáciája”

Óvakodunk attól, hogy bármilyen szempontból összehasonlítsuk az illiberális Magyarországot és a még Trumppal is működőképes amerikai demokráciát, de azért vélünk felfedezni hasonlóságot az egyes eseményekre való heves reagálásokat illetően, amelyek rendre kipukkadnak mint megannyi kommunikációs lufi.

Vegyük például a Halloween-terrort, vagyis azt az öldöklést, amikor két nappal ezelőtt egy üzbég származású, az Egyesült Államokban még hét évvel ezelőtt letelepedett férfi 8 személyt gyilkolt meg Manhattan kellős közepén. 2001. szeptember 11. után visszatért a terrorizmus New Yorkba. Trump amerikai elnök most nem azt nyilatkozta, hogy nem kell elpolitizálni az ügyet, mint tette a nemrégi Las Vegas-i tömeggyilkosság után (59 halott, több mint 500 sebesült). A különbség: akkor egy fehér amerikai volt a tettes, most egy muzulmán bevándorló.

Nem mellékes, hogy a terrortámadás, ha egy rövid időre is, de

elvonta a közvélemény figyelmét arról, hogy szorul a hurok az amerikai elnök körül

és három egykori munkatársa már házi őrizetben van az orosz kapcsolatok miatt. Sőt, közülük az egyik beismerte tettét, tehát vallani fog (vagy már megtette).

Szóval Trump a jogos felháborodást kihasználva nekiment – a vízumlottó intézményének. Ugyanis a merénylő, Szajfullo Szajpov vízumlottó segítségével jutott az amerikai letelepedésre jogosultságot adó zöld kártyához. Az amerikai elnök azt nyilatkozta, hogy azonnali egyeztetéseket kezd a Kongresszussal a vízumlottó-program beszüntetéséről. Az eset pikantériája, hogy Obama elnöklése alatt már megkísérelték a vízumlottó megszüntetését, de éppen az elnök pártja, a republikánusok akadályozták meg.

Hogy nyomatékot adjon elnöki dühének, Trump azt is közölte az újságírókkal, hogy „meggondolná, ne küldjék-e a New York-i terroristát a guantánamói fogolytáborba”.

Picit zavaró tényező, hogy ez, az amerikai törvények értelmében, lehetetlen.

Nos, sejteni lehet mi lesz Trump hangzatos vízumlottós és guantánamói toporzékolásából.

Itt jönne a képbe a magyar „diplomácia” vezetőjének vagdalózásának díszpéldánya: Ukrajna óva intése az ottani oktatási törvény miatt. Ezt megelőzően volt már „olcsócirkusz” holland ügyben, sőt Trumpék itteni képviselőjének is kijárt egy kis kioktatás. De az ukrán-ügyben zakatol igazából a gépezet: mindent megvétózunk, amíg Kievet jobb belátásra nem bírjuk.

Még a nagy illiberális szövetséges is megállapodott Ukrajnával,

amely továbbra is biztosítja a feltételeket a területén élő lengyel kisebbségnek az anyanyelv oktatásához, valamint az anyanyelven való tanuláshoz. A középiskola végéig.

De Budapest harcol a végső győzelemig és közben mindent megvétóz. Mint napokkal ezelőtt a NATO-Ukrajna Bizottság ülését. Ezzel csak az a baj, hogy ilyent nem is terveztek. Mao után szabadon: vétózás közben nem vesszük figyelembe a tényeket.

Az ukrán külügyminisztert meglepte Szijjártó Péter

FüHü

2017-10-10

Az ukrán külügyminisztert meglepte Szijjártó Péter

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter, csütörtökön látogatást tesz Budapesten azzal a céllal, hogy elmagyarázza a magyar partnereknek az új ukrán oktatási törvény lényegét.

Klimkin a Twitteren tett bejegyzésében emellett közölte: meglepődéssel fogadta magyar kollégája, Szijjártó Péter kijelentését, miszerint Budapest kezdeményezni fogja az Ukrajna-EU társulási megállapodás felülvizsgálatát.

Közölte továbbá, hogy meghívja „Ukrajna minden európai partnerének” nagykövetét, látogasson el Kárpátaljára. Kijelentette, hogy Kárpátalján az európai országok nagyköveteinek alkalmuk nyílik majd

„közvetlenül beszélgetni a régió lakosaival”.

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott és a múlt hónap végén hatályba lépett törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része – amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így

az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Ungváron tett hétfői látogatásakor az MTI-nek nyilatkozva kijelentette: az ukrán oktatási törvény alapvetően sérti az Ukrajna és az Európai Unió között megkötött társulási megállapodást, ezért jövő hétfőn a külügyminiszterek luxembourgi tanácskozásán Magyarország kezdeményezni fogja az Ukrajna-EU társulási megállapodás felülvizsgálatát.

1...567 8 6. oldal a 8-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Címke: szijjártó

Ukrajnában egyetlen kisebbség oktatáshoz fűződő jogait sem csorbíthatják – mutatott rá Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn Bukarestben, miután román kollégájával tárgyalt. Kihangsúlyozta, hogy ebben egyetértés van közte Teodor Melescanu között.

Magyar-ukrán-amerikai külügyminiszteri találkozó Párizsban

Lázár: Szegedet is erősíteni szeretné a kormány

Előzetes letartóztatásba került a rákoskeresztúri gyilkosság gyanúsítottja

Életfogytig tartó börtönre ítéltek Kaliforniában egy férfit, mert Fülöp-szigeteki gyermekeket vásárolt szexuális célokra

Következett a magyar külügyminiszter, aki legtöbbször így kezdte mondatait: mi, magyarok.

In Hungary one doesn’t have to worry about Russian fake news and disinformation because Hungarians are fed the same by their own government, writes Hungarian Spectrum:

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter, csütörtökön látogatást tesz Budapesten azzal a céllal, hogy elmagyarázza a magyar partnereknek az új ukrán oktatási törvény lényegét.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA