Kezdőlap Címkék Szijjártó

Címke: szijjártó

A magyar diplomácia magánya

1

Pozsonyban tárgyalnak azoknak az uniós tagállamok  külügyminiszterei, akiket közvetlenül érint Putyin háborúja Ukrajna ellen. Ide tartoznak a visegrádi országok, a balti államok, Bulgária és Románia.

A magyar diplomácia oroszbarát vonalával tökéletesen magára maradt. Legutóbb már kénytelen volt lemondani a visegrádi hadügyminiszterek budapesti tanácskozását, mert mind Lengyelország mind pedig Csehország jelezte fenntartásait. Magyarország jelenleg a visegrádi négyek soros elnöke, de Orbán Viktor diplomáciája miatt visegrádi egyekké vált, mert senki sem osztja Putyin iránti elnéző magatartását. Ez Szijjártó Péter magyar külügyminiszternek is feltűnt:

“nem szállítunk fegyvert Ukrajnába és nem is engedjük át a fegyverszállítmányokat. Más közép és kelet-európai államok másként döntöttek. Ez nem a mi döntésünk hanem az övék. Azt tiszteletben tartjuk, ugyanakkor elvárjuk, hogy ők is tartsák tiszteletben a mi döntésünket”

– írta Facebookon a magyar diplomácia vezetője.

Orbán Viktor lengyel barátja, Jaroslaw Kaczynski nemrég Kijevben járt, hogy ott biztosítsa támogatásáról Zelenszkij ukrán elnököt. Vele együtt utazott Morawiecki lengyel miniszterelnök, a cseh és a szlovén kormányfő is.

Lengyelország fegyvert szállít Ukrajnának, sőt területén képezik ki az ukrán katonákat az amerikai fegyverek használatára.

Jaroslaw Kaczynski azt mondta Orbán oroszbarát politikájáról, hogy az nem tetszik neki, de majd a magyar választások után tér vissza a témára. Valószínű, hogy Orbán Viktor jelezte neki: ha győz a választáson, akkor szembefordul Putyinnal, de addig nem akarja megtenni, mert tart attól, hogy választóinak egy része nem értene egyet a gyors fordulattal.

A magyar külügy a gyenge láncszem

 

Az orosz hírszerzés hekkerei a magyar külügyminisztériumon keresztül támadtak más NATO államokat köztük az USA-t is. Ez évek óta tart, és a magyar kémelhárítás nem tudja de sokkal inkább nem akarja megakadályozni ezt.

Putyin Ukrajna elleni háborúja előtt is igen furcsa képet mutatott ez a NATO szövetségesek számára, de február 24 óta egyenesen árulásnak számít. A Direkt36 értesülései szerint viszont nem szűnt meg az orosz hekkerek aktivitása a magyar külügy informatikai rendszerében Putyin Ukrajna elleni háborúja alatt sem!

Kinek kell ilyen szövetséges?

Vita az energiáról Pozsonyban

Ez a legfontosabb téma Szijjártó Péter szerint. A magyar külügyminiszter megismételte az Orbán kormány álláspontját: csakis az orosz energia garantálja a biztonságot!

Ehhez képest Morawiecki lengyel miniszterelnök közölte: idén megszüntetik az orosz energia teljes importját! Fel is szólított minden uniós és NATO tagállamot, hogy kövessék a lengyel példát. Nehéz megítélni, hogy mennyire reális Lengyelország vállalása a teljes lemondásról az orosz energiáról még az év végéig. Azt viszont a lengyelek igazolták: politikai döntésről van szó!

Ha megvan a megfelelő politikai akarat, akkor viszonylag gyorsan le lehet válni az orosz energiáról.

Szijjártó Péter megkapta a Barátság érdemrendet Lavrov külügyminisztertől. Hírek szerint ezt Orbánnak szánták Moszkvában, de a magyar miniszterelnök kitért a kétes megtiszteltetés elől.

Az orosz gázüzletben azonban megőrizte érdekeltségét a magyar miniszterelnök, aki szépen pénzelhet ebből.

Ha Nyugaton komolyan veszik Putyin barátainak lebuktatását, akkor sor kerülhet a magyar miniszterelnökre is. Washingtonban a pénzügyminisztérium külön csapatot állított fel a nemzetközi kleptokrácia elleni harcra. Az elszánt és jól informált nyomozók adóparadicsomokban kutakodnak Putyin családjának, barátainak és üzletfeleinek pénze után. Legkevesebb 800 milliárd dollárról van szó! Zelenszkij ukrán elnök már javasolta: az így begyűjtött pénzt fordítsák a háborúban álló Ukrajna támogatására illetve a háború utáni újjáépítésre.

Szijjártó elítéli Moszkvát, de…

Az Európai Unió külügyminiszterei határozatban ítélték el Oroszország folyamatos agresszív fellépését Ukrajnával szemben. Felszólítják Oroszországot, hogy fejezze be az eszkalációt és tartsa be a nemzetközi jogot.

Az Európai Unió külügyminiszterei felszólítják Oroszországot, hogy vegyen részt a nemzetközi párbeszédben. A külügyminiszterek csakis teljes egységben határozhatnak vagyis Szijjártó Péternek is el kellett fogadnia az Európai Unió közös állásfoglalását annak ellenére, hogy nemrég Lavrov orosz külügyminiszter a mellére tűzte a Barátság érdemrendet, Orbán Viktor pedig február elsején látogat Moszkvába.

Szijjártó Péter brüsszeli sajtóértekezletén, melyen szokás szerint csakis a kormánypárti sajtó tudósítói vehettek részt, ismét állást foglalt a hidegháborúval szemben.

“Nem akarunk újabb hidegháborút és hidegháborús hangulatot sem” – hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője, aki ezzel egyértelműen  az amerikai diplomáciára célzott. Putyin álláspontja szerint az USA szítja a hidegháborús feszültséget azzal, hogy bekeríti Oroszországot, mert fel akarja venni Ukrajnát és Georgiát a NATO-ba. Putyin első számú követelése az, hogy erről az USA mondjon le méghozzá “kötelező érvénnyel”. Maga Putyin is tudja, hogy az Egyesült Államok nem tehet ilyen kötelező érvényű ígéretet azok után, hogy korábban deklarálták: Ukrajnát és Georgiát felveszik a NATO-ba. Dátumot nem közöltek, és a jelenlegi körülmények között senki sem gondolja, hogy erre a közeli jövőben sor kerülhetne.

EU támogatás Ukrajnának

Az USA 200 millió dolláros fegyverszállítmányt küld Ukrajnának, hogy megerősítse annak hadseregét. Az Európai Unió azonban nem militarista kategóriákban gondolkodik: Ursula von der Leyen asszony 1,2 milliárd eurós gazdasági segély csomagot jelentett be Ukrajnának. A szomszédos országnak erre annál is inkább szüksége van, mert az egy főre jutó GDP ma alacsonyabb mint a szovjet időkben volt 1991 előtt Ukrajnában. Az Európai Unió illetve az uniós pénzintézetek több mint 17 milliárd eurós támogatást illetve kölcsönt adtak Ukrajnának 2014 óta. Akkor történt a fordulat Kijevben, ahonnan elkergették az orosz barát elnököt, és az USA aktív támogatásával megkezdődött a demokrácia fejlesztése – egyelőre csekély eredménnyel.

Az EU és az USA versenyt fut Ukrajnában. Ennek hevében tette meg híres kijelentését Kijevben Victoria Nuland külügyi államtitkár-helyettes: fuck the EU!

Akar-e Moszkva háborút?

Tanulmányt szentelt e témának a Moscow Carnegie Centre. Dmitrij Trenyin igazgató szerint Moszkvában nagyon is tisztában vannak azzal, hogy amit követelnek az USA-tól illetve a NATO-tól az elérhetetlen célkitűzés. Arcának elveszítése nélkül az Egyesült Államok nem ígérheti meg ünnepélyesen, hogy soha sem veszik fel a NATO-ba Ukrajnát és Georgiát. Az orosz csapatok mozgósításával Putyin viszont elérte, hogy tárgyaló asztalhoz kényszerítette az Egyesült Államokat. Ezzel a saját népe előtt igazolta, hogy Oroszország még mindig nagyhatalom és egyenrangú partnere az USA-nak. Putyin és az egész orosz közvélemény megaláztatásként érte meg azt, hogy Obama elnök vígan regionális hatalomnak titulálta Oroszországot, amelynek katonai ereje nagy, de gazdasági teljesítménye csekély. Nincs értelme a Nyugat katonai fenyegetésének- állapitja meg a Moscow Carnegie alapítvány tanulmánya, mely szerint elég, ha Moszkva fenntart egy megfelelő nagyságrendű hadsereget bármiféle fenyegetés elhárítására.

Putyin új politikája Ukrajna ügyében 2018-ban kezdődött amikor hirtelen előkerültek a múltbeli sérelmek, melyek a Szovjetunió felbomlásához kapcsolódtak. Addíg Putyin arról igyekezett meggyőzni a Nyugatot, hogy szóba sem kerülhet orosz katonai erő alkalmazása Ukrajnában. Azóta viszont változott a helyzet: Putyin katonai fenyegetéssel akar célt érni. Vajon miért? Egyrészt csökkenő népszerűségét akarja ellensúlyozni hiszen a katasztrofális járvány kezelés alaposan rontott a megítélésén Oroszországban. Másrészt pedig Putyin úgy ítéli meg, hogy az USA gyengül, és ezt ki lehet használni előny szerzésére. Az afganisztáni kivonulás Biden presztízsét a mélybe lökte Moszkvában.

Putyin dilemmája: a katonai erő alkalmazása kétélű fegyver. Oroszország legfőbb exportcikke Európába az energia. Ez abszolút bizalmi szektor. Egy katonai konfliktus jelentősen csökkentené Putyin európai híveinek mozgásterét és megnövelné azokét, akik az EU sorsát az USA-val akarják összekötni.

Németország nem szállít fegyvert Ukrajnának, az EU gazdasági segélyt ad Kijevnek és nem katonait. Ha Putyin nem akarja elveszíteni európai partnereit, akkor kétszer is meg kell fontolnia katonai erő alkalmazását Ukrajnában. Ezzel keveset nyerne és sokat veszíthetne. Persze így volt ez 1978-ban is amikor Moszkvában az afganisztáni bevonulás mellett döntöttek. Értelme annak sem volt, a kreatív politikára képtelen Moszkva, mégiscsak bevonult Afganisztánba, hogy ezzel is felgyorsítsa a szovjet rendszer agóniáját.

Orbán földet vesz a Kárpát medencében

400 millió eurós magántőke alapot hoz létre a magyar kormány, hogy ezzel “a magyar mezőgazdasági vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének alapjait megteremtse a közép kelet-európai térségben.” A program felelőse Szijjártó Péter, aki az újraindítási terv irányítója is a gazdaságban – Varga Mihály vagy Matolcsy György helyett.

Jelenleg a Kárpát medencében általában – éppúgy mint Magyarországon – erőteljesen korlátozzák a külföldiek föld vásárlását arra hivatkozva, hogy a hazai földek túlságosan olcsónak számítanak a nemzetközi piacon.

Romániában és Ukrajnában viszont van lehetőség a külföldiek föld vásárlására. A miniszterelnök alteregója, Mészáros Lőrinc már vásárolt is földet Arad környékén – írja a Telex.

Magántőkealap állami pénzből

Az alap 400 milliós eurós vagyis mintegy 144 milliárd forintos. Ebből az állam részesedése 100 milliárd forint – ezt Varga Mihály pénzügyminiszter biztosítja. Vajon miből?

nepszabadsag.hu

A maradék 44 milliárd forintnak megfelelő összeget Szijjártó Péter szedi össze “magán befektetőktől”.

A magán és állami pénzek keverése az Orbán rendszer régi stratégiája, melyet mindinkább kifogásol az Európai Unió.

Az egyik oka annak, hogy Brüsszel késlekedik az újraindítási euró milliárdok kiutalásával épp az, hogy egyáltalán nem biztosak abban az Európai Unió Központjában, hogy a magyar kormány úgy használja fel a pénzeket, ahogy azt ígéri.

Sánta kutya effektus

Orbán pávatánca, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a miniszterelnök kétfele hazudik: mást mond a magyar közvéleménynek és mást Brüsszelnek, lassan a végéhez közelít, mert mindkét fél átlát a szitán. Orbánnak viszont nagyon kell az uniós pénz hiszen ebből tartja fenn a nemzeti együttműködés rendszerét. A rendszer jelen pillanatban válsággal küzd éppúgy mint a többi uniós tagállam. Amíg másutt beismerik ezt, Magyarországon siker propaganda van, mert az emberek figyelmét el kell terelni az életszínvonal csökkenéséről, melyet az Orbán kormány elsősorban az inflációval valósít meg.

A pedofil törvény figyelem elterelés

Orbán azért hozta most ezt a törvényt, hogy szembenállását az EU-val ez a téma uralja ne pedig az a kínos kérdés, hogy hány euró milliárdot tetszett félretenni a nehéz időkre 2010 óta? Orbán tudja, hogy lopni viszont hosszú távon csakis úgy lehet, ha az átlagos szavazó polgárok is kapnak valamit, amiért behunyják a fél szemüket. Minthogy a hatalom nemigen tud életszínvonal emelkedést produkálni a jövő évi választásokig, ezért fel kell készülnie a folytatásra, amely számára valószínűleg kevésbé lesz kellemes. Erre is jók a magántőke alapok, melyeket állami pénzzel tőkésítenek fel, hiszen a hatalom esetleges elvesztése esetén számítani lehet rájuk. Hacsak az USA a Magnyickij törvénnyel le nem csap rájuk…

Szijjártó kontra UEFA

Az Európai Labdarúgó Szövetség elítélte a magyar szurkolók viselkedését az EB mérkőzések alkalmából, és ezért a következő három válogatott meccset zárt kapuk mögött kell lejátszani. Az UEFA szerint a szurkolók diszkriminatív magatartást tanúsítottak értsd faji és nemi identitásukban sértegettek ember csoportokat Budapesten illetve Münchenben.

Az UEFA nem engedélyezte a szivárványos díszítését a müncheni stadionnak. Emiatt Németországban akkor heves bírálat érte, Magyarországon viszont megdicsérték az UEFA-t. Most viszont Szijjártó Péter kifakadt:

“Szánalmas és gyáva testület, szégyelljék magukat!”

Ezt írta a Facebookon a magyar külügyminiszter, aki nem épp diplomatikus stílusáról ismert. Szijjártó Péter felidézte, hogy Magyarországon 1990 előtt “munkásőr feljelentők” üldögéltek a stadionokban. Ehhez hasonlította az UEFA döntését. Szijjártó szerint “mi magyarok újra megmutattuk Európának és a világnak, hogy milyen is az, amikor igazi futball hangulat van egy futballmeccsen!”

Orbán Viktor miniszterelnök nem ment el a müncheni stadionba noha ott a magyar válogatott számára létfontosságú mérkőzés zajlott. A mérkőzés után a német rendőrség előállított néhány magyar szurkolót, akik a szivárványos mozgalmak tagjait sértegették.

Orbán a melegeket is érintő pedofil törvény miatt még korábbi bajor barátaival is élesen szembekerült. Seehofer, a bajor CSU egykori vezetője, aki jelenleg Németország belügyminisztere, immár Orbán Viktor megbüntetését követelte az Európai Uniótól! Csatlakozott azokhoz, akik azt várják Brüsszeltől, hogy ne adjon pénzt a magyar kormánynak, amelyik ily nyíltan szembemegy az európai tolerancia értékrendjével.

Magyar-lengyel atomerőmű orosz földön?

Az egykori Kelet Poroszországban épült Balti atomerőmű részvényeit vásárolná meg az MVM illetve Lengyelország egyik leggazdagabb vállalkozója, aki igen jó kapcsolatot ápol a Kaczynski kormányzattal. A hírre a HVG lengyel szakértője, Domány András hívta fel a figyelmet Magyarországon.

Az Orbán kormány eddig sem fukarkodott az orosz kapcsolat építés terén hiszen a Paksi erőművet is az oroszok építik. Szijjártó Péter pedig nemrég tüntette ki Jekatyerinburgban az orosz ipari és kereskedelmi minisztert azért, mert eladta a Szputnyik V vakcinát Magyarországnak. A magyar külügyminiszter is ezzel olttatta be magát.

Lengyelországban viszont a hivatalos kormányzati irányzat a kőkemény orosz ellenesség.

Ráadásul Kaczynski személyesen hasonlította a Hitler-Sztálin paktumhoz az Északi Áramlat II. orosz-német földgázvezetéket, amely a Balti tenger alatt szállítja a nyersanyagot közvetlenül Németországba.

Miért járt akkor Biden Európában?

Az amerikai elnök legfőbb üzenete az volt európai szövetségeseihez, hogy alkossanak egységfrontot Oroszországgal és Kínával szemben. Az amerikaiak az utolsó percig ellenezték az Északi Áramlat II. vezetéket, és csak Merkel kancellár személyes intervenciója eredményezte azt, hogy nem sújtják  USA szankciók a földgáz vezeték befejezésén ügyködő cégeket.

Lengyelország mindeddig tüntetően a legelsők között lépett fel mindig az orosz nyomulással szemben. Kaczynski szemében Putyin elnök nem más mint ikertestvérének, Lengyelország akkori elnökének gyilkosa!

Hogy jön ez össze azzal, hogy magyar-lengyel atomerőmű szállítaná az energiát Lengyelországnak? Varsónak egyébként szüksége lenne alternatív energia forrásokra, mert a szén még mindig túlságosan nagy szerepet játszik az energia mérlegben.

Morawiecki miniszterelnök viszont aláírt egy megállapodást a három balti állammal, hogy egymással és az EU-val hangolják össze energia hálózatukat, hogy csökkenteni tudják az orosz függést. A balti államok máris tiltakoztak a terv ellen, amelyről még semmi biztosat nem lehet tudni.

Valószínűleg kisérleti léggömbről van szó: Kaczynski teszteli a reakciókat, és azután dönt az orosz atomerőmű megvásárlása mellett vagy ellen. Orbán Viktor pedig jelezheti az EU-nak és az USA-nak, hogy immár nem egyedül paktál Putyinnal hanem lengyel barátai is partnerek ebben noha hivatalosan a pokolba kívánják az orosz elnököt és rendszerét.

Szijjártó Pekingben

A magyar diplomácia vezetője, aki a Covid 19 járvány kitörése óta többször is felkereste a kinai fővárost, ezúttal nem üzleti látogatásra érkezett bár a biznisz elmaradhatatlan kelléke minden hasonló eszmecserének. Peking azokat a külügyminisztereket hívta meg Európából, akik nem ítélték el Kínát emberi jogi ügyekben.

Kína első embere: az EU stratégiai partner

Erről beszélt Hszi Csinping elnök Pedro Sanchez spanyol kormányfővel. Akit óva intett attól, hogy kövesse az amerikai politikát , amely a Nyugat egységét állitja szembe a feltörekvő Kínával. Hszi Csinping elnök arra mutatott rá, hogy Kína már most is az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere megelőzve az USA-t.

Hszi Csinping elutasította az országát ért uniós vádakat az ujgur kisebbséggel és Hongkonggal kapcsolatban. Peking szerint ezek kínai belügyek, amelyhez a külvilágnak nincs köze.

Négy európai külügyminiszter Pekingben

Magyarország, Lengyelország, Írország és Szerbia külügyminisztereit azért hívták meg a kínaiak, mert egyik állam sem támogatta azokat az elítélő nyilatkozatokat , melyek az ujgur kisebbség elleni bánásmód miatt érte Pekinget.

Hszi Csinping elnök korábban meghívta Orbán Viktor miniszterelnököt, aki kínai vakcinával olttatta be magát. A másik célja Szijjártó látogatásának, hogy előkészítse Orbán Viktor pekingi látogatását.

A kínos terrorista félmúlt

Kína nyugati határ tartományában a török nyelvcsaládhoz tartozó ujgurok, akik az iszlám vallást követik, kisebbségbe kerültek a kínaiakkal szemben. Ráadásul a kínaiak a modern civilizáció terjesztői, ők a vállalkozók, ők gazdagodnak meg elsősorban a Hszincsiang-ujgur tartományban.

Emiatt tiltakozó mozgalom alakult ki az ujgurok között. A fiatalok egy csoportja a fanatikus iszlamista szervezetekben kereste a megoldást. Az Al Kaidanak egész ujgur dandárja van, amely a “hitetlenek” ellen küzd Afganisztánban és Pakisztánban. Meg természetesen ujgur földön is. Emiatt a kínaiak terroristáknak tartják őket, és eszerint is bánnak velük.

Tegyük hozzá: korábban épp az USA terror szakértői javasolták a kínaiaknak azt, hogy miképp lehet megfigyelés alá vonni egy egész népcsoportot, hogy onnan kiszűrjék a terroristákat.

Erdogan török elnök volt az ujgur nemzeti mozgalom fő támogatója , de ő pénzügyi válságba került. Ekkor a kínaiak üzletet ajánlottak: egymilliárd dolláros életmentő gyors segély cserébe azért, hogy Törökország elfelejtse ujgur testvéreit. Erdogan belement. Még Urumcsiba, a Hszincsiang-ujgur tartomány fővárosába is ellátogatott. Kinai vendéglátói kérésére közölte a kissé meglepett ujgurokkal, hogy számukra nincs más út mint a kinai uralom elfogadása.

Nem diszkriminizáció

A Momentum EP-képviselői, Cseh Katalin és Donáth Anna a Fidesz képviselőihez hasonlóan nemmel szavaztak az Európai Parlamentben a schengeni övezeten belüli szabad utazást lehetővé tevő „zöld útlevél” előterjesztésére. Az elfogadott határozat szerint ugyanis a szabad utazást csak azok számára teszi kötelezően lehetővé, akiket az Európai Gyógyszerhatóság által jóváhagyott vakcinával oltottak be. Ők ezt a Sinopharmmal és Szputnyikkal beoltott magyarok diszkriminációjának tekintik. Szerintem ez tévedés: nincs szó diszkriminációról.

Az Unió tagországai azzal védik polgáraikat a fertőzés behurcolásától, hogy a beutazóknak PCR-tesztet illetve karantént írnak elő. Ezt váltja ki az olyan oltás, amelynek hatásos voltáról a tagországok meg lehetnek győződve, mert az illetékes európai hatóság azt megvizsgálta és jóváhagyta.

Vannak német és osztrák állampolgárok, akik nem győzték kivárni, amíg hazájukban megkapják az oltást, és ezért elutaztak Oroszországba illetve Szerbiába, és ott olttatták be magukat Szputnyikkal. Nekik saját országukban is tesztet kell készíttetniük, ha boltokban akarnak vásárolni illetve étterembe, színházba vagy moziba mennek. Ugyanúgy nem mentesülnek ez alól, mint a magyarok, akiket Szputnyikkal oltottak be.

Ha eltérően kezelik azt, aki a szabály szerint jár el, illetve aki nem, az nem diszkrimináció.

Az Orbán-kormány tette ki a magyarok egy részét ennek a kellemetlenségnek. Ezt kell elmagyarázni a magyaroknak: ne az EU-országokra nehezteljenek, hanem az Orbán-kormányra.

A Momentum EP-képviselői azt is mondják, hogy a magyar kormány bírja rá kínai partnerét, hogy nyújtsa be a Sinopharm vakcinát az Európai Gyógyszerügynökséghez. (Az oroszokat pedig arra kellene rábírni, hogy teljes és megbízható dokumentációt nyújtsanak be oda.)

Ezzel csak az a baj, hogy a Sinopharm és a Szputnyik behozatala nem a kínaiaknak illetve oroszoknak volt fontos, hanem az Orbán-kormánynak.

Ahhoz kellett nekik, hogy megvalósítsák azt a kampányötletet, hogy e vakcinák behozatalával gyorsabban tudják beoltani az oltásra hajlamos magyarokat, mint az Unió többi tagországa, ez ügyben is lehet csepülni Brüsszelt, magasztalni önmagukat, és demonstrálni a magyar választók előtt, hogy a leleményes kormánynak köszönhetik, hogy másfél-két hónappal előbb lesznek beoltva és előbb szabadulhatnak a korlátozásoktól, mint más tagországok lakói.

A kormány azonban nincs abban a pozícióban, hogy bármit megköveteljen az orosz illetve kínai vakcinaszállítóktól, amit a megállapodástól nem kívánt meg.

Korábban a kormány miniszterei, államtitkárai azzal hitegették önmagukat és bennünket is, hogy majd más tagállamok is rendelnek Szputnyikot, és azt gondolhattuk, hogy akkor a jóváhagyás is meglesz. Csakhogy ma már látható, hogy mire meglenne, a jóváhagyott nyugati vakcinákból is lesz elegendő, és a jóváhagyás rajtunk kívül senkinek nem lesz sürgős. Van rá esély, hogy a dologban az utazni vágyó magyarok húzzák a rövidebbet. Hacsak nem Mongóliába, Grúziába, Bahreinbe vagy Észak-Macedóniába készülnek a nyáron. Azt Szijjártó már elintézte.

Kínai flotta a Földközi tengeren

Ha a NATO flotta gyakorlatot tarthat a Dél-kínai tengeren, akkor a kínai flotta is zászlót bonthat a Földközi tengeren – jelentette ki a pekingi nemzetközi kapcsolatok intézetének európai osztályvezetője, aki a hadügyminiszter körútját kommentálta.

Vej Fengho kínai hadügyminiszter négy európai államban tesz látogatást március végéig. Budapesten kívül Belgrádban, Szkopjéban és Athénben tárgyal.

Görögországgal a 2008-as világgazdasági válság után vált szorossá Kína kapcsolata miután Peking támogatást adott a bajba jutott görög gazdaságnak. Cserébe a görögök a kínaiaknak adták a pireuszi kikötőt nagyrészét, amely így az Új Selyemút európai kiindulópontja lett. Ennek folytatása lenne a Belgrád-Budapest vasútvonal, amely azután az EU belsejébe is eljuttatná a kínai árukat.

Tavaly már Kína lett az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

Amerikai figyelmeztetés

Tony Blinken külügyminiszter első európai útján felhívta a szövetségesek figyelmét: az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát. Biden elnök jelezte: az Új Selyemúttal szemben az Egyesült Államok hasonló vállakozáson gondolkodik, hogy gátat vessen a kínaiak előrenyomulásának.

Jelenleg az USA hadiflottába hadgyakorlatot tart a dél-kínai tengeren, és ebben részt vesznek brit, francia és német hadihajók is.

Erre válaszul vetette fel Cuj Hongcsien a pekingi nemzetközi kapcsolatok intézetének európai osztályvezetője, hogy a kínai flotta is megjelenhetne a Földközi tengeren, melyet az amerikaiak saját vadászterületüknek tekintenek.

Lavrov orosz külügyminiszter nemrég erről is tárgyalt Pekingben. Az oroszoknak Szíriában van egy jelentős flotta bázisuk, amelyet a kínaiak igénybe vehetnének. Peking persze elsősorban Görögországra számít, de egy NATO tagállam nem könnyen vállakozhat ilyesmire.

Szijjártó: nem akarunk hidegháborút

A magyar diplomácia vezetője – válaszolva az amerikai külügyminiszternek – nyilatkozatában azt fejtegette, hogy Magyarországnak nem érdeke a hidegháborús feszültség. Továbbra is jó kapcsolatokat kíván fenntartani Kínával és Oroszországgal.

Tony Blinken azt mondta ugyan, hogy az USA nem akarja rákényszeríteni arra európai szövetségeseit, hogy válasszanak Washington és Peking között, de valójában erről van szó.

A kínai hadügyminiszter látogatása Budapesten azt jelezte, hogy a magyar diplomácia kitart különutas elképzelései mellett.

Korábban a magyar diplomácia Peking és Moszkva barát vonalát Merkel kancellár támogatta, ám az ő mandátuma lejár. Kérdés, hogy az új német vezetés milyen álláspontot foglal el?

A szociáldemokrata külügyminiszter máris állást foglalt az USA mellett, de a többiek még haboznak.

Kérdés persze, hogy az USA mennyire gondolja komolyan a hidegháborús politikát hiszen ezen többet veszíthet mint az egyre dinamikusabban felzárkózó Kína.

Szijjártó megszavazza, de kettős mércét kiált!

Brüsszel kettős mércét használ – jelentette ki a magyar külügyminiszter annak kapcsán, hogy az Európai Unió szankciókkal sújtja Oroszországot a Navalnij ügy miatt.

Az orosz ellenzék vezérét először megkísérelte megmérgezni Putyin titkosszolgálata. Miután ez nem sikerült, Alekszej Navalnij felépült Németországban és hazatért, börtönbe csukták.

Ezért az Európai Parlement szankciókat szavazott meg, és ehhez csatlakoztak az uniós külügyminiszterek is.

Elítélte Oroszországot a Navalnij ügyben Biden amerikai elnök is, aki arra kérte Putyint, hogy engedje szabadon ellenfelét. Oroszországban hamarosan választások lesznek, és Putyin elnök népszerűsége a mélypontra süllyedt. Egyrészt azért, mert a lakosság többségének életszínvonala csökken vagy stagnál miközben a hatalom emberei tovább gazdagodnak másrészt pedig azért, mert Navalnij emberei bemutattak egy videót Putyin palotájáról. Ezt több mint 120 millió ember látta már eddig, és ez nem tett jót az elnök népszerűségének.

Az amerikai kapcsolat

Szijjártó Péter külügyminiszter nem vett részt az uniós külügyminiszterek és Tony Blinken találkozóján. Az amerikai diplomácia vezetőjét az uniós külügyminiszterek hívták meg miután Biden elnök nyomatékosan hangsúlyozta: helyre akarja állítani az USA és Európa szövetségesi viszonyát.

Trump elnöknek sikerült a viszonyt alaposan elmérgesíteni miközben javította kapcsolatait a magyar kormányzattal. Orbán Viktor miniszterelnök – az uniós vezetők döntő többségével ellentétben – nyíltan támogatta Trump elnököt. Egyáltalán nem sietett elítélni amikor Trump hívei megrohamozták a Capitoliumot a vesztett választások után. Erre célzott Szijjártó külügyminiszter amikor Brüsszel kettős mércéjét emlegette. Az Európai Unió ugyanis elítélte a Capitolium ostromát, melyet fenyegetésnek nevezett a demokráciával szemben.

Szijjártó külügyminiszter a budapesti parlament ülésére hivatkozva nem találkozott Antony Blinkennel,

és a magyar kormány joggal tarthat a Biden adminisztrációtól és személyesen az új amerikai külügyminisztertől is. Szijjártó bűnözőnek nevezte Biden csaláját, Antony Blinken édesanyja és nevelőanyja is magyar holokauszt túlélő.  Sőt, édesapja az USA nagykövete volt Magyarországon a kilencvenes években. Szívügyének tekintette a CEU támogatását. Az archívum működésére pénzt is adott a Blinken család. A CEU-val szemben Orbán Viktor aktívan fellépett, és elérte, hogy Soros György közép-európai egyetemének egy része átköltözzön Bécsbe.

Valljuk be, kiindulási alapnak nem túl bíztató ómen ezért nem is csodálhatjuk, hogy elkerülte a személyes találkozást Blinkennel.

Nobel díjas írónő: Lukasenko háborút hirdetett saját népe ellen

Mondjon le Lukasenko elnök! – követeli sok ezer tüntető Fehéroroszországban, ahol a karhatalom brutálisan számol le velük. Szvetlana Alekszijevics írónő, aki megkapta a Nobel díjat ugyancsak lemondásra szólította fel Lukasenko elnököt, akit nemrég nagy “többséggel” újra államfővé választottak Fehéroroszországban.

“Ne taszítsd a polgárháború szakadékába népedet!” – kérte a 72 éves írónő Minszkben.

Szvetlana Alekszijevics szerint mindenki meg van győződve arról Fehéroroszországban, hogy Lukasenko csalással győzött. Meg Putyin támogatásával. Az írónő szerint Putyin különleges rohamrendőrei verik szét oly brutálisan a tüntetőket. Ők ugyanis a bevetés után távozhatnak, míg Lukasenko rendőreinek együtt kell élniük a saját népük megvetésével.

A 72 éves írónő 2015-ben nyerte el az irodalmi Nobel díjat elsősorban azért, mert dokumentum regényben dolgozta fel, hogy a szovjet hatóságok mennyire rosszul és embertelenül kezelték a csernobili nukleáris válságot, melynek sok áldozata volt Fehéroroszországban is.

A magyar külügyminiszter nem siet Lukasenko elítélésével

Pénteken az EU külügyminiszterei üléseznek, és megvitatják a többi között azt a helyzetet is, mely Fehéroroszországban kialakult. Az uniós tagállamok többsége szankciókat sürget Lukasenko brutális diktatúrájával szemben. Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem is oly rég, június elején járt Minszkben, és egyáltalán nem ítélte el azt a sajátos rendszert, mely szinte lehetetlenné teszi az ellenzék szervezkedését és minden eszközzel korlátozni próbálja a független sajtót. Ennek megfelelően Szijjártó Péter külügyminiszter most azt hangsúlyozta, hogy olyan EU határozatot vár, amely továbbra is fenntartja a kapcsolatot Lukasenko rendszerével. A magyar diplomácia ebben a tekintetben is Putyin vonalát követi: az orosz elnök elsőként gratulált Lukasenko “választási győzelméhez”. Tapasztalt KGB tisztként nyilván eszébe jutott Sztálin híres mondása: nem az a fontos, hogy a választók kire szavaztak hanem az, hogy ki számlálja a szavazatokat?!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK