Kezdőlap Címkék Szaúd Arábia

Címke: Szaúd Arábia

A sport tisztára mossa a szennyest?

Katar minden árat hajlandó volt megfizetni a világbajnokság megrendezéséhez és az emberek foci iránti szeretete ismét felülmúlta a diktátorokkal, a korrupcióval és az emberi jogok megsértésével kapcsolatos rosszallását.

Három évvel ezelőtt az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia néhány szövetségesével együtt bojkottálta Katart Doha terrorizmust finanszírozó állítólagos kapcsolatai és Iránnal való baráti kapcsolata miatt. Akkoriban az emirátusiak és a szaúdiak azt javasolták, hogy akkor oldják fel bojkottot, ha Katar nem rendezi meg az idei labdarúgó világbajnokságot.

A szaúdiak és az Emirátusok a Katarba utazó futballszurkolók egyik legnagyobb haszonélvezője. Az Egyesült Arab Emirátusok szállodái teljes kapacitással üzemelnek a világbajnokság ideje alatt, mivel Dohából özönlenek a turisták.

2021 januárjára feltűnt, hogy az Öböl-menti államok rájöttek

a sportnak a politikai kritikát elnémító erejére, amely végül elnémította a saját országuk elleni averziókat is.

Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek első kézből tanulták meg, hogy az emberek sport szeretete általában meghaladja a diktatúrával, a korrupcióval és az emberi jogok megsértésével szembeni rosszallását.

Talán még ennél is fontosabb, hogy megtudták, hogy a sporteseményekhez kapcsolódó pénz és az ezek megrendezésének pénzügyi hatásai többféle módon de mindenképpen pozitív irányba befolyásolják a róluk alkotott általános képet.

Az Öböl felismerte, hogy a hitelesség megvásárolható áru; mi sem erősíti meg ezt jobban, mint az, hogy Katar rendezi a világbajnokságot.

Vitathatatlan, hogy az Egyesült Arab Emírségek volt az első az Öböl-menti államok közül, amely felfedezte a sport pozitív tulajdonságait, és Mohammed bin Rashid Al Maktoum sejk, Dubai uralkodója rendszeresen fellépett az angol derbin, és a brit lóversenyek legnagyobb jótevőjévé vált. Mohammed sejk dollármilliárdokat fordított az Egyesült Királyságban közel 20.000 embert foglalkoztató sportágba. Ezzel

tiszteletet vívott ki magának a brit elittársadalom körében, ahol az uralkodóval szembeni fenntartások megvitatása egyszerűen udvariatlan és kínos lett volna.

Abu-Dzabi is észrevette a sportok tisztázó, békító hatásait, és 2010-ben UFC-mérkőzéseket kezdett rendezni. Azóta az MMA-szervezettel való kapcsolat kivirágzott, és Abu-Dzabi megerősítette pozícióját a milliárd dolláros sportág központjaként.

A sport bebizonyította, hogy a hatékony eszköze a diplomáciai elfogadásnak, és az Öböl erőteljesen alkalmazza ezt az erőt.

Szaúd-Arábia szuverén vagyonalapja a közelmúltban megvásárolta a Newcastle United labdarúgócsapatot, az Egyesült Arab Emírségek a Manchester City tulajdonosa, a szaúdiak pedig a Sheffield United tulajdonosai. Az egyesült arab emírségekbeli Etihad és a Qatar Airways jelentős, több százmillió dolláros üzletet kötött európai futballklubokkal. Dubai még egy Real Madrid vidámpark megnyitását is tervezi.

Meg kell érteni, hogy pusztán pénzügyi szempontból az Öböl-menti államok sporteseményekbe való befektetései értelemszerűen katasztrofálisan veszteségesek. Katar nagyjából 200 milliárd dollárral többet költött, mint amennyit a világbajnokságon keresnek, de amit az olyan országok, mint Katar és az Egyesült Arab Emírségek valójában vásárolnak, az természetesen a mentelmi jog – és ez felbecsülhetetlen.

Az OPEC nagy olajkeresletre számít a jövő év végéig

Nem enyhül a piaci nyomás az olajkitermelőkre, amelyek küszködnek azzal, hogy megfelelő mennyiségű olajat hozzanak a felszínre a következő másfél évben.

Napi 32 millió hordóra becsüli saját  olajának keresletét 2023 végére a szervezet. Ez megközelíti a maximális kitermelést, sőt lehet, hogy meg is haladja azt – jegyzi meg a Financial Times. Emiatt továbbra is deficit mutatkozhat a világ olaj kínálatában.

“Nagy lesz az egyensúlyhiány jövőre is”

– kommentálta az OPEC friss jelentését Amrita Sen, az Energy Aspects vezető szakértője. Ez az első ilyen előrejelzés 2023-ra, és ebből az derül ki, hogy elsősorban Kína és India növekvő fogyasztása miatt nem enyhül a nyomás a termelőkre. Napi 2,7 millió hordó plusz termelésre lesz szükség, és ebből az OPEC-en kívüli termelők csak 1,7 millió hordós többletet  produkálhatnak. Mindebből az következik, hogy a 13 OPEC tagállamnak átlagosan napi több mint 30 millió hordó olajat kell kitermelniük, az év végére pedig el kell érniük a 32 millió hordós teljesítményt.

Idén júniusban az OPEC napi 28,7 millió hordót ért el vagyis ehhez kellene még hozzátenni legkevesebb 3,3 millió hordót naponta. Amrita Sen szerint:

“a piac rendkívül feszes, és az OPEC valószínűleg nem lesz képes hozni ezt a többlet teljesítményt.”

Mit jelent ez az árra nézve?

Bár a világban megnövekedett a félelem a gazdasági recessziótól, de az ár továbbra is magas: a Brent 100 dollár körül jár. Júniusban persze volt 125 dollár is, ez tehát csökkenést jelent.

Az International Energy Agency szerint sok függ Irántól, mely az OPEC tagja, de jelenleg amerikai szankciók sújtják. Elvben ugyanis az OPEC képes lenne napi 34 millió hordós olaj kitermelésre, de ebben már benne van az iráni olaj. Ez napi 1,3 millió hordó olajat jelent. A szankciók miatt a legális piacon ez nincs jelen.

Mi van az orosz olajjal, melyet ugyancsak szankciók sújtanak? Az ukrajnai háború miatt nagy a bizonytalanság. Az OPEC szerint az orosz olajkitermelés csak napi 200 ezer hordóval csökken jövőre vagyis 10,4 millió hordó lesz naponta.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint jobban csökkenhet az orosz olajkitermelés a szankciók miatt: napi 3 millió hordóval. Ha így lesz, akkor ez tovább fokozza a nyomást az OPEC országokra.

Az olajexportáló országok szervezete az elmúlt 12 hónapban megszüntette a korlátozásokat, melyeket a pandémia miatt vezetett be amikor alacsony volt a kereslet, de nem növelte agresszív módon a kínálatot, pedig erre többen is felszólították. Biden elnök többször is kérte erre Szaúd Arábiát, az OPEC legnagyobb exportőrét, és a héten személyesen is tárgyal ebben az ügyben Mohamed bin Szalman herceggel, a sivatagi monarchia trónörökösével. A külső nyomásra az OPEC már belement abba, hogy növelje az olajkitermelést júliusban és augusztusban. Eredetileg naponta csak 432 ezer hordó pluszt akartak kitermelni, de ezt megemelték napi 650 ezer hordóra. Ezzel tulajdonképp véget vetettek a kvóta rendszernek, melyet Oroszországgal együtt határoztak el a pandémia idején.

Mi lesz augusztus 31 után?

Képes lesz-e az OPEC növelni a kitermelést? Teljes a bizonytalanság – írja a londoni Financial Times. Az OPEC két tagállama: Nigéria és Angola már nem volt képes emelni a kitermelést, Szaúd Arábia emiatt bevállalt napi 11 millió hordót. A baj az, hogy eddig tartósan ilyen sok olajat nem volt képes a felszínre hozni.

A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint az OPEC+  (ez Oroszországot és néhány más termelőt jelent a 13 tagállamon kívül) képes lehet a kereslet kielégítésére 2023-ban, de csak úgy, ha a tartalék kapacitásait a minimálisra vagyis napi 1,5 millió hordóra csökkenti.

60 millió fonttal olajozott szaúdi fegyvereladások 

A korrupció két szervezője áll jelenleg bíróság előtt Nagy Britanniában, de ők azzal védekeznek, hogy a brit kormány olyan “jogi trükköt alkalmazott”, amely törvényessé tette a korrupciót. Ráadásul a feletteseik a minisztériumokban minden egyes penny kiadásáról tudtak.

Abdallah herceg akkori trónörökös kapta a pénz nagyrészét, de más családtagoknak is jutott a szaúdi királyi családban – mesélte az egyik vádlott védőügyvédje. Abdallah nem sokkal később trónra lépett, és tíz éven keresztül uralkodott a sivatagi királyságban, amely a legnagyobb fegyvervásárlók közé tartozik az egész világon. Trump akkori elnök például 150 milliárd dolláros fegyvereladást jelentett be első szaúdi látogatása során.

A brit védőügyvéd most azt is elmondta, hogy Őfelsége kormánya egészen 2020-ig folytatta a korrupciós kifizetéseket noha a Komoly Csalások hivatala már nyolc évvel korábban vizsgálatot kezdett az ügyben.

A két vádlottnak most arra kell választ adnia a bíróság előtt, hogy miért fizetett ki Nagy Britannia 2007 és 2012 között 7,9 millió fontot szaúdi vezetőknek?

A GPT brit hadiipari cég fegyver eladását volt hivatva előmozdítani ez a csinos összeg. Az egyik vádlott a GPT főnöke volt akkoriban, de korábban a brit hadügyminisztériumban dolgozott. A másik vádlott a Simes nevű offshore cégnek dolgozott. A vád szerint ezen keresztül utalták ki a megvesztegetési pénzeket. Abdallah korona herceg is ragaszkodott ehhez “a jogi trükkhöz”, mert így nehezebb volt nyomára akadni a korrupciónak.

A brit védőügyvéd szerint Őfelsége kormánya 1978-ban döntött úgy, hogy nagy pénzeket kell kifizetni Abdallah hercegnek, hogy megolajozzák a fegyver eladásokat Szaúd Arábiának.

A brit kormány úgy vélte: enélkül a megvesztegetés nélkül nem Nagy Britannia kapná a fegyver üzleteket.

Mind a brit kormány mind Abdallah herceg ragaszkodott a megvesztegetés elfedéséhez, ezért kellett a GPT az üzleti konstrukcióhoz. Így ugyanis a fegyver szállitás nem a két állam közötti megállapodás eredménye  volt, hanem egy magáncég üzlete. Legalábbis ennek látszott. A magánvállakozásokra pedig más jogszabályok vonatkoztak.

Ennek következtében fizethettek a brit adófizetők pénzéből még Miteb hercegnek is. Ő Abdallah fia. A védőügyvéd szerint összesen 60 millió fontos megvesztegetésről volt szó a hosszú periódusban.

A védőügyvéd állítása szerint a brit hadügyminisztérium folytatta a kifizetéseket az offshore cégen keresztül azt követően is, hogy a Komoly Csalások hivatala 2012-ben vizsgálatot rendelt el a szaúdi fegyver eladások ügyében Nagy Britanniában – olvasható a londoni Guardianben.

Az FBI titkos feljegyzést tett közzé a szeptember 11-i vizsgálatról

Biden elnök utasítására az amerikai szövetségi rendőrség közzétett egy dokumentumot a szeptember 11 -i támadásokról – ez a szaúd-arábiai kormány állítólagos közreműködésére vonatkozik.

Az amerikai szövetségi rendőrség, az FBI közzétette az első dokumentumot a 2001. szeptember 11-i támadásokkal és a szaúd-arábiai kormány állítólagos közreműködésével kapcsolatos nyomozás anyagából. Az FBI követte Joe Biden amerikai elnök utasítását, akitől az áldozatok hozzátartozói kérték ezt a lépést. A részben elfedett 16 oldalas dokumentum felvázolja a négy utasszállító repülőgép elrablói és a szaúd-arábiai tisztviselők közötti kapcsolatokat. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy a rijádi kormány közvetlenül részt vett volna a támadásokban, amelyekben közel 3000 ember halt meg.

Az USA megemlékezett az áldozatokról a támadások 20. évfordulója alkalmából

A repülőgép 19 eltérítőjéből 15 Szaúd-Arábiából érkezett. Oszama bin Laden al-Kaida beismerte a támadásokat. Egy amerikai kormánybizottság nem talált bizonyítékot arra, hogy Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok közeli szövetségese közvetlen pénzügyi támogatást nyújtott az al-Kaidának. Nyitott maradt azonban, hogy a királyság egyes tisztviselői ezt megtették-e.

Szaúd-Arábia többször kijelentette, hogy nem játszott szerepet a támadásokban. Washingtoni nagykövetsége kezdetben nem kommentálta az FBI kiadványát. Szeptember  8-i nyilatkozatában elmondta, hogy Szaúd-Arábia mindig a 2001. szeptember 11-i események átláthatóságát szorgalmazta, és üdvözli, hogy ebben az összefüggésben az Egyesült Államok közzéteszi a minősített információkat. A korábbi vizsgálatok nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy a szaúd-arábiai kormányt vagy alkalmazottait előzetesen tájékoztatták a támadásokról, vagy bármilyen módon részt vettek volna benne.

Az áldozatok mintegy 2500 hozzátartozója és több mint 20 000 sérültje, valamint számos társaság és biztosító dollármilliárdokért perelte be Szaúd-Arábiát. Terry Strada, akinek férje, Tom meghalt a támadásokban, a szeptember 11-i Families United szervezet nevében tett nyilatkozatában azt mondta, hogy az FBI által közzétett dokumentum minden kétséget eloszlatott a szaúdi bűnrészességgel kapcsolatban.

Orosz olaj az USA-ban

A pragmatikus amerikaiak vígan vásárolják az orosz olajat annak ellenére, hogy Washington Moszkvát stratégiai ellenfélnek tekinti. Oroszország tavaly az Egyesült Államok harmadik legfontosabb olaj szállítója lett – hívja fel a figyelmet a New York-i Bloomberg portál.

Míg évekig fél százalékot sem ért el az orosz részesedés az amerikai importban, ez tavaly felment 7%-ra! Ez 538 ezer hordó importját jelentette naponta, többet mint amennyit az USA fő közel-keleti szövetségese, Szaúd Arábia szállít Amerikába (522 ezer hordó).

Moszkva a szankció politika csődjéről beszél

Az USA ugyanis azért állt rá az orosz olaj importjára, mert Trump elnök szankciókat alkalmazott Venezuela ellen. Az amerikaiak ezzel a módszerrel akarták megfojtani a baloldali populista rendszert, mely Moszkva és Peking támogatását élvezi. Ez nem sikerült viszont az olaj hiány enyhítésére orosz olajat “kellett” importálniuk.

A viszonylagos hiány oka az, hogy az OPEC+olajexportáló államok – Szaúd Arábia és Oroszország kezdeményezésére- visszafogják a kitermelést, hogy megakadályozzák az árcsökkenést.

USA képmutatás

Miközben Washington bírálja és szankciókkal sújtja az északi áramlat 2 földgázvezetéket mondván, hogy ily módon Európa függővé válik az orosz energiaellátástól, ő maga vígan üzletel az oroszokkal – írja a Bloomberg. Tudósítójuk rákérdezett erre a Fehér Házban, de csak azt a rutin választ kapta, hogy az orosz olaj import nem ad okot aggodalomra.

Az amerikaikat egyáltalán nem a stratégiai függés zavarja az északi áramlat 2 földgázvezeték ügyében hanem arról van szó, hogy a saját cseppfolyósított földgázukat akarják rásózni Európára. A probléma az, hogy ez drágább mint az orosz földgáz és speciális kikötői létesítményeket igényel.

A korábbi amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo azzal próbálta meg eladni az USA földgázt, hogy az “a szabadság földgáza”. A lóláb azonban nagyon is kilógott: a nyugat-európai szövetségesek nemet mondtak Washingtonnak. Nem úgy a lengyelek, akik létrehoztak egy cseppfolyós földgáz fogadására alkalmas kikötőt, hogy USA földgázt importáljanak. Lengyelország mindent megtesz azért, hogy csökkentse energia függését Oroszországtól, melyet évszázadok óta stratégiai ellenfélnek tekint.

A szuperkém, aki kibékíti Izraelt a szomszédaival

A zsidó állam évek óta szeretné normalizálni kapcsolatait az arab országokkal, de azok elzárkóztak eddig – főként a palesztin problémára hivatkozva.

Joszi Cohen, a Moszad főnöke azonban sohasem adta fel. 2011-ben lett a kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadója, és 2016-ban a Moszad főnöke. Az izraeli titkosszolgálatot a legjobbnak tartják a világon, mert sikeres akciók tucatjait hajtotta végre a legrendkívülibb helyzetekben a világ minden részén.

A Moszad főnök Netanjahu legfőbb bizalmasa

Egyikük sem titkolja, hogy milyen közel állnak egymáshoz noha a hírszerzésnek elvben pártatlannak kellene lennie.

A manöken – így hívják Joszi Cohent a Moszadnál, ahol nyílt titoknak számít: a főnöknek politikai ambíciói vannak! Ő szeretne a 71 éves Benjamin Netanjahu utóda lenni – a miniszterelnök jóváhagyásával.

Netanjahu már megdöntött egy rekordot: ő töltötte a legtöbb időt a kormányfői székben Izraelben. Pozíciója azonban most meggyengült, mert túlságosan is szoros kapcsolatba került Donald Trumppal, aki távozni kényszerül a Fehér Házból. A kapcsolat igen gyümölcsöző volt Izrael szempontjából: Trump Jeruzsálem és a palesztin területek ügyében is Izrael javára döntött.

Benjamin Netanjahu és Joszi Cohen azonban realisták: tudják, hogy végső soron a térség államainak döntésén múlik minden. Ezért titokban szorgosan építgetik a kapcsolatot a szunnita muzulmán államokkal – élükön Szaúd Arábiával.

Az Egyesült Arab Emirátusokkal, Bahreinnel és Szudánnal már sikerült elérni a diplomáciai kapcsolatfelvételt. A sokkal jelentősebb Szaúd Arábia esetében még várat magára. A sivatagi királyságban még emlékeznek Szadat egyiptomi elnök sorsára: nem sokkal azután, hogy megállapodott Izraellel, saját hadseregének egyik hadnagya meggyilkolta!

Azóta sok idő telt el, de az iszlamista fanatizmus nem csökkent. A Moszadnak azt sikerült elérnie, hogy ennek célpontja immár nem annyira Izrael mint Európa vagy Észak Amerika.

Benjamin Netanjahu és Joszi Cohen résztvett azon a békemeneten, melyet Párizsban rendeztek meg a Charlie Hebdo merénylet sorozat után. Izrael kormányfője arra szólította fel a Franciaországban élő zsidókat: költözzenek Izraelbe!

Most először jelentkeztem be a saját nevemben Párizsban – mondta ekkor mosolyogva Joszi Cohen, aki a Moszad főnökéből Izrael miniszterelnöke szeretne lenni.

Megúszták a halálbüntetést a szaúdi újságíró gyilkosai

Két évvel ezelőtt fojtották meg szaúdi kommandósok Dzsamal Khasogdzsi ellenzéki újságírót Isztanbulban Szaúd Arábia főkonzulátusán. A hatvanéves Khasogdzsit csapdába csalták: hazája washingtoni nagykövete becsületszóra ígérte, hogy nem lesz bántódása.

A washingtoni nagykövet akkor nem volt más mint Szalman király fiatalabb fia. Az idősebb, Mohamed bin Szalman rendelte el a gyilkosságot. Azután persze mosta kezeit.

Szaúd Arábiában egy bíróság most hirdetett ítéletet másodfokon az ügyben: nyolc embert ítéltek életfogytiglanra. Első fokon még öten kaptak halálos ítéletet. Időközben azonban Dzsamal Khasogdzsi családját rávették: bocsássanak meg a gyilkosoknak. Erre hivatkozva enyhítettek a gyilkos kommandó ítéletén Szaúd Arábiában. Sokan úgy vélik, hogy a gyilkosok előbb szabadulnak majd hiszen parancsot teljesítettek: a trónörökös utasítását hajtották végre.

Trump: Szaúd Arábia fontosabb mint az igazság

A Washington Post, amelynek az ellenzéki újságíró dolgozott, szorgalmazta, hogy az USA vonja felelősségre Mohamed bin Szalman trónörököst. Válaszul a trónörökös egyik bizalmasa nyíltan megfenyegette Amerikát: amennyiben beperelik Mohamed bin Szalmant, akkor szakítanak Washingtonnal és Putyinnal kötnek szövetséget. Erre a fenyegetésre hivatkozva közölte azt Trump, hogy nekünk fontosabb Szaúd Arábia mint az, hogy mi az igazság az ellenzéki újságíró halála körül. Később kiderült: a Trump kormányzat előre rábólintott a gyilkosságra! Mohamed bin Szalman trónörökös megbeszélte az ügyet Jared Kushner-rel. Trump veje, aki az elnök közel-keleti főtanácsadója megnyugtatta a trónörököst: a vihar csak pár napig tart majd, azután minden marad a régiben. A bizalmas beszélgetést lehallgatta az orosz titkosszolgálat, amely megosztotta az információt Törökországgal. Erdogan elnök sietett megzsarolni Trumpot, aki jó arcot volt kénytelen vágni ahhoz, hogy korábbi szövetségeseit, a kurdokat kitegye a törökök támadásának Szíriában.

Olajár-emelkedés a húsvéti ajándék

Csaknem 10 millió hordó olajjal kevesebbet hoznak a felszínre az OPEC+ országai, melyek kétségbeesetten nézték az olajár történelmi mélyrepülését.

Négynapos maratoni ülés után megállapodtak: 9,7 millió hordó olajjal kevesebbet hoznak a felszínre, hogy a világpiacon helyreálljon a kereslet és a kínálat egyensúlya.

Orosz-szaúdi párharc és megállapodás

Az óriási méretű csökkentést az tette lehetővé, hogy a két legnagyobb exportőr, Oroszország és Szaúd Arábia fogcsikorgatva bár, de megállapodott. Putyin a legrosszabbkor kezdett öngyilkos árversenybe Szaúd Arábiával, amely Oroszországgal együtt szintén olajjal árasztotta el a világpiacot. Mindkét nagy exportőr ily módon akarta kiszorítani az USA palaolaj cégeit a piacokról. Az időzítés rémes bolt: a korona vírus járvány miatt a világgazdaság leállt. Emiatt az olaj iránti kereslet a mélypontra csökkent. Erre döbbentek rá Moszkvában és Rijádban. Véget vetettek az árversenynek. Most abban bíznak, hogy az olajkitermelés csökkentése jótékony hatással lesz az árakra. Jelenleg ugyanis csurig tele vannak a világ olaj raktárai. Emiatt van ahol egy hordó ára a mínuszba került vagyis drágább volt a raktározás mint az eladási ár!

Az OPEC+ megállapodás május elsején lép életbe – közölte Kuvait olajminisztere, aki elsőként számolt be az olaj kitermelés csökkentési egyezményről.

Neom, a jövő városa?

Szaúd-Arábia egy 500 milliárd dolláros nagyváros építését tervezi, amely a Vörös-tenger feletti hídon keresztül kapcsolódik Afrikához. A fejlesztés része Mohammed bin Salman koronaherceg Vision 2030 jövőképének, amely Szaúd-Arábia olajvezérelt gazdaságának diverzifikálására irányul.  A becslések szerint a projekt 30-50 évig tart, míg az első szakasz 2025-re esedékes.

Mohamed bin Szalman herceg annak ellenére nem mondott le hollywoodi álmáról, hogy a kínai korona vírus a padlóra vitte az olaj árát pedig jórészt ebből kell finanszíroznia a jövő városát. A párizsi Le Monde szerint a majd mindenható trónörökös Hollywood imádatában nőtt föl, ezért a városnak adott furcsa név, a Neom. Amelyet persze azért meg is lehet magyarázni: neo görögül újat jelent, az m pedig az arab jövő szóból ered: mosztagbal!

20-szor akkora mint Los Angeles

Az új csoda várost a sivatag szélén 16400 négyzetkilométeresre tervezik – jórészt olyanok, akik Hollywoodnak szoktak filmes városokat építeni. Persze mindez kicsit nagyobb de hát területe bőségesen van a sivatagi királyságnak. És akkor még pénze is volt amikor 2017-ben a “sivatagi Davos” keretében ünnepélyesen elővezette tervét Mohamed bin Szalman trónörökös.

Megújuló energia források

16 400 négyzetkilométeren a megacity 33-szor nagyobb, mint New York City és a világ egyik legnagyobb városa lesz, amely száz százalékban megújuló energiával üzemel, de vannak más futurisztikus tervek is hiszen például tenger vízből fedeznék a lakosság vízellátását! Az első szakaszt 2025-re tervezik átadni, mely nincsen oly messze már. “Nem vesztegethetjük az időt a szélsőséges gondolatokra. Szaúd Arábia a fiatalok országa. A lakosság 70%-a 30 év alatt van” – hangsúlyozta a herceg, aki maga is a harmincas éveiben jár. Ez egy önálló zóna lesz a tervek szerint, saját szabályokkal és társadalmi normákkal, amelyet kifejezetten a gazdasági haladás és polgárainak jóléte érdekében működtetnek, azzal a reménnyel, hogy idevonzza a világ legtehetségesebbjeit és Neomot kereskedelemi csomóponttá, innováció és kreativitás fellegvárává tegye.

Mindezt miből?

A sajtónak abban a Ritz-Carlton hotelben mutatták be az álomvárost, ahol korábban szaúdi oligarchák váltak meg vagyonuk egyharmadától – Mohamed bin Szalman herceg embereinek nem épp baráti biztatásától kísérve. Még hercegek is voltak a elfogottak között, de a király parancsára őket is megdolgozták kicsit, hogy adakozzanak az új város javára. Így jött össze a szilárd alap. Becslések szerint mintegy 40 milliárd dollárt sikerült összeszednie ily módon Mohamed bin Szalman hercegnek a 2030-as Vízió programhoz, melynek legfontosabb eleme az új város. 40 milliárd dollár sok pénz de hát ehhez mégiscsak ez is kevés volt. Ezért jött az Aramco privatizálása. A világ legnagyobb olajtársasága a fénykorában 2000 milliárd dollárt ért vagyis a világ legdrágább cége volt. Az aranyérem maradt, de az érték csökkent, mert a kínai korona vírus miatt a Mennyei Birodalom egyre kevesebb olajat vásárol. Napi három millió hordó olaj esik ki emiatt a világpiacról. Így Szaúd Arábiának is meg kell húznia a nadrágszíjat: napi félmillió hordós kitermelés csökkenést javasolnak.

Az álmok és a valóság

Csodálatos tervekben a múltban sem szűkölködött Szaúd Arábia. A korábbi király, Abdallah idejében hat új városról határoztak, de ebből csak egy épült meg. Az természetesen az előző uralkodó, Abdallah nevét viseli. A mostani uralkodó, Szalman öreg és beteg. A hatalmat helyette kedvenc fia, Mohamed bin Szalman herceg gyakorolja, aki kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkezik. Legjobb barátai közé tartozik Jared Kushner, Trump elnök veje és közel-keleti főtanácsadója. Travis Kalanick egykori washingtoni miniszter is benne van a Neom programban. Csakhogy ők viszik a pénzt. Szakértők szerint az álomváros sokkal több pénzbe  kerül majd mint 500 milliárd dollár, de jelenleg ennyi sincsen Szaúd Arábiában a trónörökös álmára, egy megapoliszra a sivatag szélén a tenger mellett…

Törökország katonákat küld Líbiába?

  • Tripolin Erdogan segít

  • Bengázit Egyiptom és Szaúd Arábia támogatja

  • Moszkva “Wagner” hadserege a Haftar tábornok mellett

  • Moszkva elégedett: teljes a káosz

A törvényes kormány segítséget kért, ezek után én döntöm el, hogy a török csapatok megvédik – e Tripolit Haftar tábornok támadásától – közölte Erdogan elnök. Haftar tábornok, akinek Bengázi városa a főhadiszállása élvezi Egyiptom és Szaúd Arábia támogatását. Moszkva is Haftar tábornok támogatói közé tartozik. Nem reguláris csapatokat küldött Líbiába hanem az úgynevezett Wagner hadsereget. Ezt Prigozsin irányítja, aki Putyin egyik legközelebbi bizalmasa. Ő rendezi az elnök ünnepélyes fogadásait, ezért Putyin szakácsának is nevezik Moszkvában. Az orosz elnök őt bízta meg egy afrikai hadsereg megszervezésével. Ebben olyan orosz katonák harcolnak, akik különleges képzést kaptak a hadseregben. A Wagner hadsereg Afrikában a Kreml kinyújtott karmát jelenti. Líbiában például ők a mesterlövészek Haftar tábornok hadseregében.

Moszkva mindkét felet támogatja

Az oroszok érdeke Líbiában az, hogy fennmaradjon a káosz, és az ország minél kevés olajat és földgázt tudjon a világpiacra küldeni. Ennél fogva hivatalosan ők is a külföldön elismert kormányt támogatják Tripoliban. Éppúgy mint Erdogan elnök, aki az utóbbi időben Oroszország szövetségese. Líbiában 2011-ben buktatták meg Kadhafi elnököt, aki 42 évig állt az ország élén. Azóta teljes a káosz, mert Kadhafi katonái különböző milíciákhoz csatlakoztak, és egymás ellen küzdenek a hatalomért és főként az olaj jövedelemért. Ha Erdogan is beavatkozik, akkor nemzetközi válság alakulhat ki, Líbia pedig még mélyebbre süllyedhet a káoszba, ha ez egyáltalán lehetséges.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK