Kezdőlap Címkék Szaúd Arábia

Címke: Szaúd Arábia

Trump a szaúdi újságíró megöléséről: ilyen rossz fedő sztorit életemben nem hallottam!

0

Az USA nem engedi be a területére azokat a szaúdi kommandósokat, akik megölték Dzsamal Kashoggi újságíró szaúdi újságírót hazája isztanbuli konzulátusán. A meggyilkolt újságíró egyes testrészeit megtalálták a konzulátus kertjében. Erdogan elnök előre kitervelt politikai gyilkosságnak nevezte az akciót.

Mi volt a szerepe Mohamed bin Szalman trónörökösnek, ezt kutatja Törökországban a CIA igazgatónője. Gina Haspelt Trump elnök küldte a helyszínre azt követően, hogy rádöbbent Szaúd Arábia vezetői hazudnak mint a vízfolyás!

Csak  úgy záporoznak a különböző médiákból a valós és kevéssé igazolt hírek.

  • Szalman király és fia, a trónörökös bocsánatot kért Dzsamal Kashoggi fiától.
  • A törökök védőőrizet alá helyezték Dzsamal Kashoggi török menyasszonyát, aki a konzulátus előtt várta vőlegényét- hiába.
  • A Reuters hírügynökség helyszíni értesülései szerint Gina Haspel asszony elsősorban aziránt a hangfelvétel iránt érdeklődött, melyet Dzsamal Kashoggi okos órája készített magáról a drámáról. A gyilkosságot rögzítette az okos óra, a felvétel pedig a török kezében van.
  • Állítólag korábban megpróbálták pénzzé tenni vagyis megkérdezték Mohamed bin Szalman trónörököst: mennyit ér meg neki a kulcsfontosságú bizonyíték eltüntetése?! A válasz ismeretlen. Szaúd Arábia egyenként már korábban is gyakran megölette külföldön azokat, akik bírálták a királyságot. Külföldön csaknem mindenki biztosra veszi: a trónörökös, Mohamed bin Szalman adott parancsot az ellenzéki újságíró meggyilkolására! Így hát mi sem természetesebb mint, hogy ő maga vezeti a vizsgálatot az ügyben, melynek egyik főszereplőjét, magát a gyilkost már elütötte egy autó Szaúd Arábiában.
  • A trónörökös mindenesetre megnyitotta azt a tanácskozást, mely Szaúd Arábia nagyravágyó terveit van hivatva finanszírozni. Sokan lemondták a tanácskozást, melyet a világsajtó Davos a sivatagban néven emleget. Nyugatról nagyon kevesen érkeztek, a Kelet viszont nagyonis képviselteti magát: őket nem zavarja különösebben, hogy Mohamed bin Szalman herceg keze véres.

Trump szaúdi gyöngeségének oka: a pénz

0

Az amerikai elnök a stratégiai kapcsolat és személyes üzleti érdekeltségei között őrlődik a szaúdi újságíró vélhető megölése ügyében. Üzlet és zsarolások kísérik az amerikai vizsgálatot.

Donald Trump elnök elküldte a helyszínre külügyminiszterét, hogy tisztázza: mi lett a két hete eltűnt szaúdi ellenzéki újságíró sorsa. Senki sem látta Dzsamal Kasoggit azóta, hogy október másodikán besétált hazája konzulátusára Isztambulban.

Mike Pompeonak mind Szaúd-Arábia királya, mind a trónörökös megesküdött: semmit sem tudnak az ügyről. Recep Tayyip Erdogan török elnöknek viszont állítólag bizonyítékai vannak az ellenzéki újságíró meggyilkolására. Eszerint Dzsamal Kasoggi okosórája rögzítette még a hét perces haláltusát is. (Ezt sokan kétkedve hallják, mondván: műszakilag nem stimmel a történet.)

Trump azonnal elfogadta a szaúdi magyarázatot azzal, hogy nincs üzleti kapcsolata Szaúd-Arábiával. Az ellenzéki sajtó ugyanis azzal gyanúsítja: azért oly elnéző a sivatagi királysággal szemben,

mert ehhez komoly anyagi érdekei fűződnek.

Ráadásul a Washington Post megírta, hogy a törökök tájékoztatták a CIA-t arról, bizonyítékaik vannak: egy szaúdi kommandó végzett a rezsimmel kritikus újságíróval. A New York Times azt is megírta: a 15 főnyi szaúdi kommandóban ott volt Mohamed bin Szalman trónörökös egyik bizalmi embere is.

Trump elnéző hozzállásának szentelt hosszú elemző cikket a Haarec című izraeli baloldali lap. Ebből kiderül, hogy Trump meglehetősen megengedően bánt az igazsággal, amikor arról írt, hogy nincsen pénzügyi kapcsolata Szaúd-Arábiával. Trumpot még 1991-ben Alvalid bin Talal szaúdi herceg mentette meg a csődtől, megvette Trump jachtját, a Princesst, olcsóbban, mint ahogy azt maga Trump korábban vásárolta. Utána viszont a nagyvonalú herceg befektetett 325 millió dollárt Trump Plaza Hoteljébe, mely jelentős veszteséggel küzdött. Később a New Yorkban lévő Trump torony teljes 45-ik emeletét megvette Szaúd-Arábia királyi családja.

A szaúdiak öntik a pénzt Trump zsebébe

– nyilatkozta a közélet etikai tisztaságát felügyelő hivatal ex-elnöke az izraeli lapnak. Walter Shaub nyíltan utalt arra, hogy a szaúdiak – az oroszokhoz hasonlóan – felfuttatták Trumpot, hogy aztán stratégiai szövetséget kössenek vele, ha a Fehér Házba kerül.

Trump első elnöki útja Szaúd-Arábiába vezetett, ahol megkötött egy 110 milliárd dolláros fegyver üzletet, ami része egy nagyobb, 350 milliárdos csomagnak.

Esetleges amerikai szankciók esetére az Al Arabija kormánypárti televízió főnöke megüzente, kilépnek az amerikai-izraeli szövetségből és

a királyság átáll Oroszország és Irán oldalára.

Putyin még katonai támaszpontot is kaphat Szaúd-Arábiában. Arról nem is szólva, hogy egy táborba kerülne a világ három legnagyobb olajtermelője, Szaúd-Arábia, Oroszország és Irán. Nem beszélve a legnagyobb vásárlóról, Kínáról. Trump játéktere tehát elég szűk.

A törökök szabadon engedték Andrew Brunson tiszteletest

0

Két évet töltött börtönben és házi őrizetben a kémkedéssel vádolt amerikai pap, aki miatt súlyos diplomáciai válság alakult ki az USA és Törökország között. Erdogan elnök azt állította, hogy a tiszteletes ellen bizonyítékok vannak arról, hogy az amerikai érdekében kémkedett illetve támogatta a puccsistákat, akik meg akarták buktatni az autokrata államfőt. Erdogan szerint a katonai államcsíny kísérlet mögött az Obama kormányzat áll, amelyik “rejtegeti” fő ellenfelét, Gülen vallási vezetőt. A törökök azt szerették volna elérni, hogy az amerikaiak adják ki Gülent cserébe az amerikai tiszteletesért. Ez a törekvés befuccsolt.

Az USA és Törökország közötti diplomáciai válság viszont pénzügyi krízishelyzetet okozott a török gazdaságban. A líra elveszítette értékének csaknem a felét. Meglódult az infláció. Törökország a fizetésképtelenség felé sodródott. Erdogan elnök rákényszerült  a központi bank kamatláb emelésére, mely alaposan csökkenti politikai támogatottságát. Végül az otthon majd mindenható elnök engedni kényszerült : ellenszolgáltatás nélkül szabadon engedte az ötvenéves tiszteletest, akit az USA nagykövete fogadott Ramsteinben az amerikai légitámaszponton.

Az USA és Törökország kapcsolatainak hirtelen javulását az váltotta ki, hogy Isztambulban Szaúd Arábia trónörököse megölette legfőbb kritikusát, egy Amerikában élő szaudi újságírót. A Kashoggi ügy leértékelte Szaúd Arábia trónörökösét, aki eddig az USA első számú szövetségese volt a Közel Keleten. Felértékelte viszont Erdogan elnököt, aki a legnagyobb hadsereggel rendelkezik a térségben, és Szaúd Arábiával verseng az USA első számú muzulmán szövetségese címért a Közel Keleten. Eddig ezt a helyet egyértelműen Szaúd Arábia töltötte be, az újságíró gyanús halála változtathatott az amerikai megítélésen. Éppúgy, mint Andrew Brunson tiszteletes szabadonbocsátása…

A törökök pénzt várnak az eltusolásért?

0

Egy török televízió közzétette azokat a felvételeket, melyek azt mutatják: Szaúd-Arábia egyik leghíresebb újságírója belép hazája konzulátusának ajtaján Isztambulban, de nem ment ki. A török hatóságok azt követelik, hogy átkutathassák a konzulátus épületeit.

„Egy hercegnek 1 milliárd dollárba került a szabadsága, nekem mennyibe?”

– írta Twitteren nem sokkal feltételezett halála előtt Dzsamal Kasoggi. Ő Szaúd-Arábia talán leghíresebb újságírója, aki a Washington Postnak is írt. Bement Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusára, de állítólag nem hagyta el azt. A monarchia trónörököse, Mohamed bin Szalman herceg esküdözött az amerikai Bloomberg hírügynökségnek, hogy az újságíró elhagyta a konzulátust.

A törökök szerint azonban az újságírót

megkínozták, megölték, majd darabokra vágták,

hogy könnyebben átvihessék a határon. Kommandós alakulat érkezett ebből a célból Rijádból, s 24 órán belül távoztak is. Recep Tayyip Erdogan elnök Budapesten is közölte: magyarázatot vár Szaúd-Arábiától.

Mohamed bin Szalman herceg dollár milliárdokat költött arra, hogy Szaúd-Arábiának jó PR-ja legyen – emlékeztet rá a londoni Guardianben a térség egyik legjobb szakértője. A Middle East Eye főszerkesztője szerint Szaúd-Arábia trónörököse gondosan kitervelt csapdába csalta ellenfelét, a szaúdi korrupcióról írogató újságírót.

Mohamed bin Szalman

úgy érzi, hogy mindent megtehet,

mert Donald Trump amerikai elnök mögötte áll. Igaz: Trump hivatalosan maga is magyarázatot vár. De ez blöff: az amerikai elnök tisztában van Szaúd-Arábia jelentőségével: első külföldi útja ide vezetett. Mindjárt hatalmas fegyverüzletet is kötött 110 milliárd dollár értékben, amely egy 350 milliárd dolláros tízéves csomag része. Mohamed bin Szalman herceg háta fedezve van.

Az újságíró Turki herceg bizalmasa volt, aki sokáig vezette a titkosszolgálatot Szaúd-Arábiában. Ő ajánlotta Oszama bin Ladent az amerikaiak figyelmébe. Az újságíró többször is interjút készített az Al Kaida főnökével. Csakhogy a bin Laden klán feje nemet mondott, amikor Mohamed herceg részesedést kért Szaúd-Arábia legnagyobb építési vállalatában.

Mohamed herceg akkor még nem volt trónörökös. Ezért a bin Laden család feje nemet mondott. Hiba volt. Szalman király

puccsot hajtott végre és saját fiát nevezte ki trónörökösnek.

Az amerikaiak ezt elfogadták. A fiatal trónörökös kiváló viszonyt ápol Jared Kushnerrel, Trump ortodox zsidó vejével. Aki egyben a Fehér Ház közel-keleti főtanácsadója is.

Mennyit ér meg a trónörökösnek a botrány eltussolása? – erre kíváncsiak a törökök, akik égető pénzhiányban szenvednek. Tisztában vagyunk az egyensúlyi problémákkal – nyilatkozta Törökország gazdasági csúcs minisztere, akit az IMF leverő jelentéséről kérdeztek. Ő pénzügyi varázslóként nem nagyon ismert, ellenben Erdogan veje.

Német radarok Szaúd-Arábiának

0

Jemenben a harcoló felek semmiféle szabályt sem tartanak be, ezért Németország nem szállíthat nekik fegyvert. Erről határozott a kormánykoalíció Berlinben – a szociáldemokraták ugyanis ragaszkodtak ahhoz, hogy a háborús bűnöket elkövető felek ne német fegyverekkel öljék egymást.

 

Most mégiscsak olyan harci eszközöket kap Szaúd-Arábia, melyek alkalmasak a gyilkolásra. A németek radarjai ugyanis pontosan bemérik azt, hogy honnan tüzelnek, majd precízen meghatározzák a célpontot az ellenség megsemmisítésére.

Hogy kik a szembenálló felek? Jemenben a szunnita koalíciót Szaúd-Arábia vezeti, a síitát pedig Irán. Mindkét fél megszeg minden háborús szabályt. Általános a foglyok kínzása és kivégzése, a polgári lakosság vegzálása.

A lakosság egyötöde, mintegy 5 millió ember kényszerült eddig lakóhelye elhagyására.

Aligha valószínű, hogy Peter Altmaier gazdasági miniszter Merkel kancellár akarata ellenére cselekedett volna, amikor engedélyezte a radarok szállítását Szaúd-Arábiának, minden valószínűség szerint az amerikaiak sürgették a németeket a radarok leszállítására.

Az USA és Izrael ugyanis támogatja Szaúd-Arábiát ebben a háborúban, Altmaier gazdasági miniszter pedig hivatkozhat arra, hogy a szaúdiak már régebben megrendelték a radarokat. A régi rendelésekre a koalíciós megállapodás nem vonatkozik Berlinben, így a kecske is jól lakhat és a káposzta is megmarad.

Két napon belül ez már a második olyan ügy, mely megmutatja a kormánykoalíció törékenységét.

Korábban a belső elhárítás főnökének ügye csapta ki a biztosítékot a szociáldemokratáknál, akik Hans-Georg Maassen leváltását követelték arra hivatkozva, hogy együttműködik a szélsőjobboldallal. Furcsa döntés született: az Alkotmányvédelmi Hivatal főnökét felfelé buktatták, államtitkár lett a belügyben. Mely minisztérium élén az a Horst Seehofer áll, aki a pokolba kívánja a szociáldemokratákat. (Ők hasonlóképp rajonganak érte.)

Merkel kancellárnak összehozni sem volt könnyű a koaliciót, de megtartani még nehezebb lesz, mert szinte minden nap kiderül, hogy a szélsőjobb felé kacsingató CSU és a szociáldemokraták nem tudják elviselni egymást. És akkor még ott van Amerika, a nagy szövetséges, amely arra kérte a németeket, hogy  szállítsanak fegyvereket annak a Szaúd-Arábiának, mely nyilvánvalóan háborús bűnöket követ el Jemenben.

Szaúd-Arábiába látogat Putyin

0

A mekkai zarándoklat idején jelentette be a történelmi hírt Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettes.

Szalmán király korábban 1500 tagú kísérettel tárgyalt Moszkvában, ezzel megtörve a jeget Szaúd-Arábia és Oroszország között. Szaúd-Arábia ugyanis korábban elképzelhetetlennek tartotta a kapcsolatot az ateista Szovjetunióval.

Amikor a szovjet hadsereg bevonult Afganisztánba 1979-ben, akkor rengeteg fiatal szaúd-arábiai iszlámista vállalkozott arra, hogy szembeszáll velük. Köztük volt például Oszama bin Láden is. A Szovjetunió bukása után aztán a két ország közeledni kezdett egymáshoz. Végül tavaly októberben látogatott Szalmán király Moszkvába, majd a foci vb-n a fia, az országot ténylegesen irányító Mohammed bin Szalmán együtt ült a díszpáholyban Vlagyimir Putyinnal a két válogatott meccsén.

Közben pedig az olajárakról is egyeztettek,

nagy olajexportőrként ebben ugyanis közösek az érdekeik.

A Közel Keleten már inkább az ellentétek dominálnak. Szaúd-Arábia szemben áll az oroszokkal jó viszonyban lévő Iránnal, és mindent megtett azért, hogy megbuktassa a szíriai diktátort, Bassár el-Aszadot, akit az oroszok támogatnak. Szíriában rengeteg orosz zsoldos mellett hivatásos katonák is támogatták a rezsimet.

Minden bizonnyal beszélnek a terrorizmusról is: Csecsenföldön például a most kezdődött iszlám ünnep előestéjén hajtottak végre merényletet. A terroristák közül sokan a vahhabita ideológiát követik – ami viszont gyakorlatilag államvallás Szaúd-Arábiában.

Putyin látogatása Szaúd-Arábiában tehát sok szempontból érdekesnek ígérkezik, hiszen némileg újra is rajzolhatja a szövetségesi rendszereket a Közel-Keleten.

Megszólalt Oszama bin Laden anyja

0

Oszama bin Laden édesanyjával, Alia Ghanemmel, valamint mostohaapjával és két mostohatestvérével készített – hosszas előkészületek és a szaúdi vezetés engedélyével – interjút Dzsiddában a brit The Guardian napilap újságírója.  Ha más nem, de az egyértelműen kiderül, hogy az anyja nem őt hibáztatja a történtek miatt.

 

Oszamát hároméves korától mostohaapja nevelte; anyja elvált ugyanis apjától, akinek azóta 11 feleségétől 54 gyermeke született. Családja máig Szaúd Arábia egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb családja, amely hosszú évek óta igyekszik tisztára mosni a nevét, amit napjainkban akadályozni látszik, hogy Oszama legkisebb fia, nagyanyja és annak családja ellenkezése ellenére apja nyomdokaiba lépett, s ma már globális terroristaként tartják nyilván.

Az édesanya máig rajongásig szereti fiát, Oszama bin Ladent, akit – s erről már a még életben lévő két fia közül az egyik beszél, amikor Alia Ghanem egy időre elhagyja a szobát – 17 évvel 9/11 után sem igazán vádol:

„Annyira szerette, hogy nem hajlandó őt hibáztatni, a körülötte lévőket teszi felelőssé.”

Alia Ghanem szerint ugyanis Oszama valahol eltévedt. „Nagyon jó gyerek volt és nagyon szeretett engem” – mondja többször is a hetvenes éveinek közepén lévő anya elsőszülöttjéről, akit szégyenlős és nagyon okos gyerekként ír le. A húszas évei elején került szerinte rossz társaságba, a dzsiddai King Abdulaziz Egyetemen, ahol radikalizálódott. „Teljesen megváltoztatták, más emberré lett, átmosták az agyát” – mondja. Azok között, akik hatottak rá

ott volt Abdullah Azzam, a Muszlim Testvériség tagja, akit utóbb kiutasítottak Szaúd Arábiából, s aki Oszama spirituális tanácsadója lett.

Beszélt arról is, hogy a nyolcvanas évek elején utazott  fia Afganisztánba, először a szaúdi vezetés tudtával és támogatásával, majd ott lett dzsihadista, ami ellen családja is fellépett.

Családja utoljára 1999-ben találkozott vele, kétszer is meglátogatták őt Afganisztánban, hadiszállásán, Kandaharban. Édesanyja ezekről a látogatásokról is szép emlékeket őriz.

A féltestvérek beszámolója szerint 9/11-ről azonnal tudták, hogy Oszama csinálta, de nagyon ledöbbentek tőle.

Nagyon szégyelték magukat, s tisztában voltak azzal, hogy mint családnak, szörnyű következményekkel kell szembesülniük.

A család minden tagja visszautazott Szaúd-Arábiába, majd szétszóródtak Szíriában, Libanonban, Egyiptomban és Európába. Szaúd-Arábiában utazási tilalommal sújtották őket, s igyekeztek ellenőrzés alatt tartani a családot. Ma már szabadon utazhatnak országon belül és kívül egyaránt.

A Guardian újságírója találkozott Turki al-Fajszál herceggel is, aki tíz nappal 9/11 előtt vonult vissza a szaúdi hírszerzés éléről – a posztot előtte 24 évig töltötte be. A most a hetvenes éveinek a közepét taposó szakember szerint

két Oszama bin Laden volt,

az egyik Afganisztán szovjet megszállása előtti idealista mudzsahid, aki – saját bevallása szerint – elájult egy csatában.

Turki al-Fajszál többször is megpróbálta jobb belátásra bírni – közvetítőkön keresztül is  –  Afganisztánban, ám később már nem tudta megtalálni.

Érdekesnek mondta, hogy családjának ez kétszer sem okozott nehézséget, miközben a szaúdi titkosszolgálat nem bukkant a nyomára.

Ronaldo leütötte ellenfelét, 45 éves kapus védett büntetőt

0

Botrányos körülmények között lett 1-1 a Portugália-Irán meccs a foci vb-n, Ronaldo büntetőt rontott, majd megúszta, hogy leütötte az egyik védőt. A spanyolok 2-2-t játszottak a marokkóiakkal, így csoportelsők lettek. Az egyiptomi kapus megdöntötte a korrekordot, ráadásul remekül védett. Uruguay simán verte Oroszországot, de mindkét csapat továbbjutott. Nem volt még olyan vb, amelyen ennyi 11-est ítéltek, mint most.

A csoportkör harmadik fordulója az A csoport meccseivel kezdődött. Itt már korábban eldőlt, hogy Uruguay és Oroszország a két továbbjutó, a két csapat találkozóján a csoportelsőség volt a kérdés.

Különleges szurkolók is vannak a vb-n.
Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Az oroszok eddig hiába voltak nagyon meggyőzőek, most játszottak először erős ellenféllel, és ez hamar látszott is: Luis Suárez szabadrúgásával Uruguay már a 10. percben vezetett. Nem sokkal később pedig már kétgólos volt az előny, méghozzá egy öngóllal: a balhátvéd Diego Laxalt távoli lövése Gyenyisz Cserisev sarkáról pattant a kapuba.

Ráadásul az oroszok még az első félidőben emberhátrányba kerültek,

miután Igor Szmolnyikov két, felesleges szabálytalanságért kilenc percen belül két sárga lapot is kapott.

A második félidőben egyik csapat sem hajtotta túl magát, mindkét oldalon voltak kisebb-nagyobb helyzetek, végül nem sokkal a vége előtt az uruguayiak belőtték harmadik góljukat: Godín fejese után kipattant a labda a kapusról, Edison Cavani pedig közelről a hálóba lőtt.

3-0-ra nyert Uruguay,

és csoportelsőként lépett tovább.

A csoport másik meccsét két, pont nélküli csapat játszott, de már a kezdés előtt kiderült, hogy megdől egy világbajnoki rekord. Az egyiptomiak kapusa, Esszam el-Hadari ugyanis

45 évesen és 161 naposan lépett pályára,

és ezzel ő lett minden idők legidősebb vb-játékosa.

A meccsen korán megszerezte a vezetést az egyiptomi csapat, Mohamed Szalah emelte át a kifutó kapust – ez azt jelentette, hogy Egyiptom 1934 óta most először lőtt akciógólt világbajnokságon.

Ezután is Egyiptomnak voltak helyzetei, mégis Szaúd-Arábia egyenlíthetett volna, kezezés miatt ugyanis büntetőt kaptak. Fahad al-Muvallad lövését viszont

kivédte a 45 éves kapus.

A félidő végén viszont Szaúd-Arábia még egy büntetőt kapott (még videózás után sem volt egyértelmű az eset), ezt viszont Szalman al-Faradzs már belőtte.

Ezzel egyébként egy másik rekord is megdőlt: ez volt a 18. büntető a vb-n, nem volt még olyan világbajnokság, amelyen ennyi 11-est ítéltek volna.

A második félidőben a szaúdiak voltak fölényben, el-Hadari többször is nagyot védett, de a meccs legvégén, a hosszabbítás ötödik percében már ő is tehetetlen volt: Szalem el-Dauszari lőtt a kapuba éles szögből, vagyis

2-1-re nyert Szaúd-Arábia.

Így ők végeztek a csoport harmadik helyén.

A csoport végeredménye:

1. Uruguay, 9 pont, gólkülönbség: 5-0
2. Oroszország, 6 pont, gólkülönbség: 8-4
3. Szaúd-Arábia, 3 pont, gólkülönbség: 2-7
4. Egyiptom, 0 pont, gólkülönbség: 2-6

A B csoportban csak az volt biztos, hogy Marokkó már nem juthat tovább, a másik három csapatból viszont bármelyik. Az Irán-Portugália meccs a portugáloknak a döntetlen is elég lett volna a továbbjutáshoz, Iránnak ehhez mindenképp győznie kellett volna.

Ennek ellenére a portugálok akarata érvényesült az első félórában, bár az irániaknak is voltak veszélyes kontráik. A félidő végén aztán gyönyörű góllal szerzett vezetést Portugália: Adrien Silva sarokkal visszatett labdáját Ricardo Quaresma jobb külsővel csavarta a hosszú fölső sarokba.

A második félidőben hamar eldönthették volna a portugálok a meccset: videózás után 11-est kaptak,

Ronaldo gyenge lövését könnyedén fogta az iráni kapus,

Bejranvand. Az irániak ettől magukra találtak, a meccs viszont egyre sportszerűtlenebb volt, mindkét oldalon voltak durva szabálytalanságok, és egyre több volt a reklamálás is. Volt, hogy centikre üvöltöttek a bíró arcába – a FIFA útmutatása szerint ilyenkor egyébként azonnali piros lapot kellene adni.

Ronaldo is megúszott egy kiállítást: miután az egyik védővel harcolt a labdáért, könyökkel leütötte. A videóbíró jelzett, a paraguayi bíró percekig nézte a felvételt, majd

érthetetlen módon csak sárga lapot adott Ronaldónak.

Az utolsó percekben tovább fokozódott az őrület – egy beadás után a portugál 16-oson belül Cedric kezére pattant a labda, megint jött a videózás, a meccsen immár harmadszor, ezután pedig a büntető, amelyet Karim Anszarifard be is lőtt.

A 95. percben a győzelmet és így a továbbjutást is megszerezhette volna Irán, Taremi azonban nagy helyzetben az oldalhálóba lőtt, így

maradt az 1-1-es döntetlen,

és a portugál továbbjutás.

Ronaldo megúszta a kiállítást, de a csoport első helyéről lecsúsztak.
Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek

A spanyoloknak Marokkó ellen szintén elég lett volna egy pont a továbbjutáshoz, győzelemmel pedig a csoportelsőségre lett volna nagy esélyük.

Ennek megfelelően aktívan is kezdtek, egy spanyol hiba után mégis Marokkó szerezte meg a vezetést: Sergio Ramos és Iniesta nem értették meg egymást, így Khalid Butaib egyedül mehetett a kapura és ki is használta a ziccert. Pár perccel később viszont Iniesta kígyózott át a marokkói védelmen, a passzát pedig Isco lőtte az ötösről a léc alá.

Sok volt a helyzet mindkét oldalon:

a második félidőben Amrabat hatalmas kapufát lőtt, Isco fejesét pedig a gólvonalról tisztázták. Egyre nagyobb lett a spanyol fölény, mégis megint a marokkóiak szereztek vezetést: egy szöglet után Ramost megelőzve Juszef en-Nesziri fejelt a kapuba.

A meccs végén viszont a spanyolok ismét kiegyenlítettek: Carvajal beadása után Iago Aspas sarokkal tette a kapuba a labdát. Elsőre ugyan lest jeleztek, jött viszont itt is a videózás, és így kiderült, hogy centikkel ugyan, de nem volt les.

2-2-es döntetlen lett a vége.

A meccs végén még volt egy kisebb dulakodás, miután az egyik marokkói nekiment a spanyol kispadnak.

Az iráni egyenlítés miatt végül Spanyolország lett a csoportelső, több lőtt gólja miatt.

A csoport végeredménye:

1. Spanyolország, 5 pont, gólkülönbség: 6-5
2. Portugália, 5 pont, gólkülönbség: 5-4
3. Irán, 4 pont, gólkülönbség: 2-2
4. Marokkó, 1 pont, gólkülönbség: 2-4

A nyolcaddöntőben Spanyolország-Oroszország és Uruguay-Portugália meccseket rendeznek majd.

Harc az olajpiacon

Esni kezdett az olaj ára, miután kiderült, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia napi egymillió hordó olajjal többet akar kitermelni.

Az utóbbi hetekben 20 százalékkal emelkedett az olaj ára, ami jól jött az OPEC országoknak és Oroszországnak. A magas olajár annak az eredménye, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia megállapodása alapján visszafogják az olajkitermelést a globális piacra.

Donald Trump amerikai elnök viszont nemrég a Twitteren arról írt, hogy ez OPEC manipulációi következtében túlságosan magas lett az olaj ára. Erre reagálva Szentpéterváron Oroszország és Szaúd-Arábia energiaügyi minisztere arról tárgyalt: napi egymillió hordóval megemelik a kitermelést.

A Reuters exkluzív értesülései szerint júniustól lehet ismét egyre több olaj lesz a piacon, de az emelést fokozatosan fogják végrehajtani, hogy ne okozzon sokkhatást.

Mindenesetre a bejelentés hatására máris 2 százalékkal csökkent az olaj világpiaci ára.

Trónörökös kerestetik – Rejtélyek és kételyek a rijádi lövöldözés körül

0

A Közel-Keletet és a világot is megosztja az a kérdés, hogy pontosan mi történt Rijádban egy hónappal ezelőtt. A hivatalos források egy “ártalmatlan” lövöldözésről tesznek említést, miközben a szaúdiak ellenfelei puccskísérletről, illetve a trónörökös haláláról beszélnek. Bármi legyen az igazság, egy dolog biztos: nemcsak a régióban, hanem Szaúd-Arábián belül is vannak olyan csoportok, akiknek nem lenne ellenére a jelenlegi uralkodói klikk bukása.

 

Április 21-én egy szokatlan eseményről számoltak be Rijád utcáin a regionális és a nemzetközi hírügynökségek.  A helyiek a királyi palota körül egy intenzív fegyverropogásra lettek figyelmesek, amely több mint fél percen át tartott. A fül- és szemtanúk szinte azonnal azt a konzekvenciát vonták le, hogy egy merényletnek, sőt mi több, egy éppen folyamatban lévő államcsínynek a tanúi. Ebbéli meggyőződésüket rekordsebességgel osztották meg az interneten, gyakran érdekes, meg nem erősített értesülésekkel színezve ki a történetet.

Például egy gépfegyveresekkel teli járműből nyitottak tüzet Mohamed bin Szalmán (MbS) trónörökösre és kíséretérére. A koronaherceget a közeli légi támaszponton található bunkerbe menekítették. Habár a lövöldözés idején Szalmán ibn Abdul-Aziz idős szaúdi uralkodó nem tartózkodott a palota közelében, de a puccs hírére elhagyta az országot. Az egész államcsíny fő szervezője és végrehajtója Allukasz Neplísz, a szaúdi szárazföldi haderő altábornagya volt, akinek már más szaúdi katonatisztek is hűséget fogadtak.

A lövöldözésről készült egyik telefonos felvétel.

Oszoljanak kérem, nincs itt semmi látnivaló… 

Rijád kicsit megkésve, de leszögezte, hogy

“Semmiféle puccs nem zajlik Szaúd-Arábiában.” 

A halálos áldozatokkal és sérültekkel nem járó lövöldözést egy pilóta nélküli repülőgép (drón) váltotta ki, amely túlságosan megközelítette a királyi palotát.  Ez a drónt sem kamerákkal, sem rakétákkal nem volt felszerelve, tehát nem jelentett közvetlen fenyegetést MbS-re nézve. Az a fajta “hobbidrón”, amely az arab felső középosztálybeliek körében szintén nagy népszerűségnek örvend, és előszeretettel “röptetik” azokat a szabadidejükben. Mivel a szaúdi hatóságok egy három évvel ezelőtt hozott rendelet értelmében engedélyhez kötötték a távirányítású gépek használatát, ezért a hivatalos hírmagyarázatok szerint tökéletesen érthető a biztonsági szolgálatok kissé heves reakciója, amikor lelőtték a feléjük szálló drónt.  (Az incidens óta egyetlen hivatalos “drónengedélyt” sem adtak ki az országban, más források a zavaróberendezések számának megnöveléséről tesznek említést).

külföldi aktivisták, újságírók és tudósítók arra figyelmeztettek, hogy április 21-én éjjel Rijádot nem zárták le, az internet megszakítás nélkül működött az országban, sem helikopterek, sem pedig páncélozott járművek nem járőröztek a fővárosban, így alighanem minden államcsínnyel kapcsolatos hír légből kapott. Vagy az egész egy tudatos lejárató- és rémhírkampány része, amelyet Szaúd-Arábia külső ellenségei terjesztenek. Rijád az egész káoszért – akárcsak a monarchiával szomszédos Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek – az olyan hírszolgáltatókat tette felelőssé, mint a katari székhelyű al-Dzsazíra.

Apa és fia – Szalmán ibn Abdul-Aziz (bal oldalon) és Mohamed bin Szalmán (jobb oldalon)

Rijád valószínűleg abban reménykedett, hogy ennyiben marad a történet és rövid idő alatt elfelejtődik ez a kis incidens. Ám azóta szinte megállás nélkül bukkannak fel új információk vagy elméletek. Felmerült, hogy az egész lövöldözést az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet vagy annak szaúdi szimpatizánsai követték el. A másik közkedvelt feltételezés, hogy a sivatagi királyságba beszivárgó, Jemenből származó „húszi kommandó” felelős a lövöldözésért, mivel Szanaa így akarta kiiktatni MbS-t. Ugyanúgy az iráni Forradalmi Gárda különleges egységei vagy a Katar által felbérelt zsoldosok szintén szerepeltek a “gyanúsítottak” között.

Eltűnve a radarról 

Elsőre a szaúdi puccsal kapcsolatos híresztelések a tipikus “fake news-nak” tűnnek, amelyet most nem elsősorban nem az oroszok, hanem a  regionális riválisának számító perzsák vagy a szaúdiakkal súlyos diplomáciai válságba kerülő katariak karoltak fel. Ezek a források rendre felteszik azt a kérdést, hogy amennyiben április 21-én este tényleg nem történt semmifél közvetlen támadás a koronaherceg ellen, akkor azóta

“miért nem mutatta meg magát a nyilvánosság előtt?” 

Ugyanúgy kifogásolják, hogy egyetlen hivatalos fénykép vagy videó sem jelent meg MbS-ről. Az iráni PressTV azt emelte ki, hogy amikor Mike Pompeo április végén Szaúd-Arábiában járt, akkor a hivatalos közlemény szerint közösen vacsorázott a trónörökössel. Csakhogy az eseményről közzétett képeken nincs rajta MbS, helyette az amerikai külügyminiszter csak az idős uralkodóval és Ádel al-Dzsubeir külügyminiszterrel látható. A libanoni székhelyű,  Hezbollah-párti al-Manar arra mutatott rá, hogy a koronaherceg nem jelent meg a május 15-én tartott miniszteri tanácskozáson. Sőt, az egyik iráni lap ennél tovább ment: egy meg nem nevezett arab ország hírszerzési apparátusától szerzett jelentésére hivatkozva azt írta, hogy az április 21-i incidensben „két golyó érte Mohamed Bin Szalmánt, aki már valószínűleg halott”, csak Rijád nem meri elismerni a trónörökös halálát, mivel tart a következményektől.

Természetesen a szaúdi hatóságok sem tétlenkedtek, s harcba szálltak az ilyenfajta híresztelésekkel szemben. Május 18-án MbS irodája egy olyan képet tett közzé a Twitteren, amelyen az emírségi trónörökössel, bahreini uralkodóval és Abdel Fattah asz-Szíszi egyiptomi elnökkel éppen egy “baráti találkozót” tartanak. Ugyanúgy a helyi sajtóban kiemelten tudósítottak arról, hogy Mohamed bin Szalmán még április végén egy több milliárd dolláros projekt (hatalmas ipari és szórakozópark) megnyitóján vett részt, s erről egy videófelvétel is készül. Ráadásul a legutóbbi hivatalos értesülések szerint szerdán telefonon beszélt egymással Emmanuel Macron francia elnök és szaúdi trónörökös, amely során megvitatták a legfontosabb regionális kérdéseket.

Fortyogó tűzhányó

Legyen bármi is az igazság, egy dolgot semmikép sem szabad figyelmen kívül hagyni: egy esetleges szaúdi puccsal kapcsolatos (ál)hírek korántsem minden alap nélküliek. Szalmán király és a koronaherceg a fejlesztési terveikkel (a “Vision 2030” nevű program), az óvatos társadalmi és vallási reformjaikkal (nők vezetése vagy a mozik újranyitása) és a több mint három éve indított, de eddig komoly eredménnyel nem járó jemeni hadjáratukkal bizony rendkívül sok ellenséget szereztek maguknak az országon belül. Különösen a királyi család más ágában.

Épp ezért nem csoda, hogy a sivatagi királyságban egy kiterjedt leszámolás vette kezdetét. Például tavaly 11 olyan szaúdi herceget tartóztattak le, akik veszélyt jelenthettek volna MbS hatalmára nézve vagy elorozhatták volna tőle a trónt, ha majd az édesapja távozik az élők sorából. Ugyanúgy a kormányban, gazdasági életben, médiában és a fegyveres testületeknél végrehajtott kiterjedt tisztogatások is azt mutatták, hogy mindenfajta potenciális veszélyforrástól vagy bíráló hangtól igyekeztek megszabadulni. Ennek ellenére mégsem sikerült a kedélyeket teljesen lecsillapítani. Sokan továbbra is hangot adnak a kritikáiknak, sőt néhányan egyenesen már követelik, hogy a hadsereg vagy az uralkodói család belső ellenzéke aktivizálja magát és szervezzen meg egy palotaforradalmat vagy  államcsínyt.

Ezek közé tartozik a Németországban menedékjogot kapott Háled bin Farhán, az egyik legrégebbi és legnagyobb befolyással rendelkező szaúdi nemesi család sarja. A héten adott interjújában megemlítette, hogy bár szerinte a múlt havi események nem egy puccs jelei voltak, de az eset mégis

“rendkívül megalázó volt a Szalmán-klán számára, mivel rámutatott arra, hogy mennyire gyenge a pozíciójuk az országon belül”

Szerinte nem kell sok, hogy valaki megelégelje a “Szálmán-duó” túlkapásait és eredménytelen intézkedéseit, s akcióba lendüljön. Mert ha a jelenlegi vezetés folytatja az “irracionális, tévelygő és idióta politikáját”, akkor azzal nemcsak a Szaúd-család bukását, hanem egyben egész Szaúd-Arábia összeomlását előidézik.

Farhánnal készített interjú.

Kinyilatkoztatásra várva

Az arab világban korántsem számít meglepőnek, ha egy vezető arab személyiség halálát először eltitkolják és csak később ismerik el. Ugyanúgy az ellenkezőjére is akadt példa, amikor valaki több hétnyi távollét és halálát keltő tucatnyi híresztelés után váratlanul életjelet adott magáról. Ezért korántsem lenne meglepő vagy szokatlan, hogy az MbS-ről szóló hírek valójában egy a Szaúd-Arábia ellen irányuló (újabb) dezinformációs hadjárat részei, amelyek sikeresen vertek gyökeret az arab közbeszédben.

Viszont egy szaúdi puccsról vagy palotaforradalomról szóló elképzeléseket egyáltalán nem szabad a szőnyeg alá söpörni, hiszen az áprilisi incidens rámutatott azokra a vérre menő intrikákra, amelyek a világ egyik legelzártabb királyi családjában zajlanak. Már csak Farhán figyelmeztető szavai miatt sem lehet félvállról venni egy esetlegesen elmélyülő válságot:  “Szaúd-Arábia egy kitörés előtt álló vulkán, amely ha kitör, akkor az súlyos hatással lesz nemcsak a Közel-Keletre, hanem egész Európára is”.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK