Kezdőlap Címkék Soros György

Címke: Soros György

Soros Mianmarban is bűnbak

A katonai junta rendőrsége letartóztatta a Nyílt Társadalom Alapítvány helyi pénzügyi vezetőjét. Soros György alapítványának több más munkatársát is keresik abban az országban, ahol néhány hete vette át a hatalmat a hadsereg.

Azzal gyanusítják az alapítványt, hogy kapcsolatban állt a demokratikus erők vezetőjével, Ang San Suu Kyivel, akit a tábornokok mondvacsinált ürügyekkel fogva tartanak.

A demokratikus erők megnyerték a választásokat. Ezt nem tudta elviselni a hadsereg, amely évtizedek óta irányítja Mianmart, de az utóbbi időben demokratizálási folyamatba kezdett. Ennek fő oka az volt, hogy szerettek volna minél több nyugati tőkét vonzani az országba. Mianmar ugyanis gazdaságilag teljesen Kínától függ, és ez már a hadseregnek sem tetszik.

Soros a bűnbak

A Financial Times megírta, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány már a kilencvenes évek óta van jelen Mianmarban. Most azért vált a támadások célpontjává, mert a népszerű demokratikus vezetőt, Ang San Suu Kyit ily módon próbálja meg lejáratni a nacionalista katonai junta.

A brit lap ehhez hozzáfűzi, hogy sok más államban is bűnbaknak jelölték ki Soros Györgyöt. Így a szülőföldjén Magyarországon is kampányt folytat ellene a kormány, de Netanjahu izraeli miniszterelnök is ellenefelének tekinti a holokauszt túlélő amerikai milliárdost.

A választásokat elveszítő Donald Trump is politikai ellenfelei közé sorolta Soros Györgyöt, aki a demokraták egyik fő támogatója Washingtonban.

Az új amerikai külügyminiszter családja viszont barátként tekint Sorosra, akinek egyetemét, a CEU-t anyagilag is támogatta az idősebb Blinken és neje.

Soros elégedetlen

Rossznak tartja azt a kompromisszumot a magyar származású amerikai milliárdos, amelyet Merkel kancellár hozott össze, hogy megakadályozza a magyar és a lengyel kormány vétóját.

Soros György a Project Syndicate-ben publikált cikke szerint a jogállamiság kritérium lehetővé tenné a magyarországi korrupció vizsgálatát, de ezt csak késve alkalmazhatják hiszen minden tagállamnak joga lesz arra, hogy az Európai Bírósághoz forduljon. Így Orbán Viktor időt nyert, mert a 2022-es választások előtt aligha kerülhet sor átfogó korrupciós vizsgálatra Magyarországon. Soros György szerint Orbán és Kaczynski csak blöffölt, nekik is nagyon kell a pénz.

A magyar származású amerikai milliárdos szerint Orbán ki akarja vezetni Magyarországot az EU-ból.

A pénz felülírja a megfontolásokat

Sem Magyarország sem pedig Lengyelország nem gondolhatja komolyan az Európai Unió elhagyását hiszen a globális gazdaságban kizárólag azért játszanak szerepet, mert tagjai az uniónak. Erre Lengyelországban a nagytőke képviselői figyelmeztették is a kormányt, amely szíves – örömest lemondott a vétóról.

Merkel kancellár reálisan felmérte, hogy a jogállamiság kritériuma nemcsak Magyarország vagy Lengyelország szempontjából problematikus hanem egy sor tagállam küszködik problémákkal e téren. Románia és Bulgária még rosszabbul szerepel a Transparency International korrupciós listáján mint Magyarország. A sajtószabadság korlátozása Máltán és Szlovákiában újságírók meggyilkolásáig jutott el! Babis cseh miniszterelnök is Brüsszel célkeresztjében van, mert ő az ország egyik leggazdagabb embere és egy sajtó birodalom tulajdonosa. Vagyis, ha komolyan veszik a jogállami kritériumokat, akkor a tagállamok felében találhatnának problémákat. Görögországban például Janisz Varoufakisz ex pénzügyminiszter azt állítja, hogy a konzervatív kormányzat Orbán és Erdogan receptjét követi egy autokrata rendszer létrehozására. A jogállamiság tehát véget nem érő viták forrása lehet miközben az EU fennállásának legnagyobb válságával küzd a Covid-19 járvány miatt.

Soros György receptje

Mivel Magyarország és Lengyelország megvétózta az Európai Unió költségvetését és a COVID-19 helyreállítási alapját, az örökös kötvények kibocsátásának ügye soha nem volt erősebb. Bár az EU jelenleg nem tudja megtenni, tekintettel a jövőjével kapcsolatos bizonytalanságra, számos tagállama képes és kell is.

Sokat írtam a múltban arról, hogy kívánatos-e, hogy az Európai Unió örökös kötvényeket bocsásson ki. De ma azt javaslom, hogy az egyes tagállamok tegyék ezt meg.

Jelenleg lehetetlen lenne, hogy az EU örökös kötvényeket bocsásson ki, mert a tagállamok túlságosan megosztottak. Lengyelország és Magyarország megvétózta a következő uniós költségvetést és a COVID-19 helyreállítási alapot, és az úgynevezett Frugal Five (Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország) jobban érdekelt a pénzmegtakarításban, mint a közjóhoz való hozzájárulásban. A befektetők örökös kötvényeket csak olyan entitástól vásárolnak, amely véleményük szerint a belátható jövőben is fennáll. Ez igaz Nagy-Britanniára a XVIII. Században (amikor kiadta a Consolst) és az Egyesült Államokra a XIX. Században (amikor az egyes államok adósságát konszolidálta).

Sajnos ez ma nem igaz az EU-ra.

Az EU nagyon nehéz helyzetbe kerül. A COVID-19 második hullámát éli, amely azzal fenyeget, hogy még az elsőnél is pusztítóbb. A tagállamok pénzügyi forrásaik nagy részét felhasználták az első hullám elleni védekezéshez. Az egészségügyi ellátás biztosításához és a gazdaság újraélesztéséhez sokkal többre lesz szükség, mint az 1,8 billió euróra (2,2 billió dollár) az új költségvetési és helyreállítási alapban, az úgynevezett Next Generation EU-ban. Mindenesetre ezen források rendelkezésre bocsátását Magyarország és Lengyelország vétója késleltette.

Orbán Viktor magyar miniszterelnököt aggasztja, hogy az EU új jogállamisági rendelkezése gyakorlati korlátokat szabna személyes és politikai korrupciójának.

Annyira aggódik, hogy kötelező érvényű együttműködési megállapodást kötött Lengyelországgal, magával rángatva ezt az országot.

Kiderült, hogy van egy egyszerű módja a vétó leküzdésének: alkalmazzuk az úgynevezett megerősített együttműködési eljárást. A Lisszaboni Szerződés formalizálta azzal a kifejezett céllal, hogy jogalapot teremtsen az euróövezet további integrációjához, de soha nem használták fel erre a célra. Nagy érdeme, hogy fiskális célokra felhasználható. A tagállamok egy alcsoportja költségvetést határozhat meg, és megállapodhat a finanszírozás módjáról – mondjuk közös kötvény útján.

Ezen a ponton az örök kötvények nagyon hasznosak lehetnek. Ezeket olyan tagállamok bocsátanák ki, amelyek folyamatos fennmaradását hosszú távú befektetők, például életbiztosító társaságok könnyen elfogadják.

Az örökös kötvények nagy előnyt nyújtanak, mivel a tőkét soha nem kell visszafizetni; csak az éves kamat jár. A jövőbeli kamatfizetések diszkontált jelenértéke idővel csökken – megközelíti, de soha nem éri el a nullát. Bizonyos mennyiségű pénzügyi forrás – mondjuk, a jelenleg tervezett 1,8 billió euró – többszörösen tovább menne, ha a hagyományos kötvények helyett örökös kötvényeket bocsátanának ki. Ez nagyrészt megoldaná Európa pénzügyi problémáit.

Ha egy ország örökös kötvényeket bocsátana ki, akkor annak további előnye lenne, hogy más európai országok ezt követendő példának találnák. A takarékos ötösnek különösen vonzónak kell lennie az örök kötvényeknek. Végül is szeretnek pénzt megtakarítani.

Európában nagyon sok a kielégítetlen kereslet a biztosítótársaságok és más hosszú lejáratú befektetők részéről a hosszú lejáratú kötvényekre. Eleinte prémiumot követelhetnek az örök kötvényekért, mert nem ismerik a hangszert. De a prémium valószínűleg eltűnik, amikor megismerkednek vele.

Olaszország nem tartozik azon szerencsés országok közé, hogy örökös kötvényeket bocsáthassanak ki saját nevükre; mégis jobban szüksége van az előnyökre, mint mások. Olaszország az EU harmadik legnagyobb gazdasága – mi lenne az EU nélküle?

Csodálatos szolidaritási gesztus lenne, ha azok az országok, amelyek az örök kötvényeket saját nevükben adják el, garantálnák Olaszország kibocsátását is.

Ez megerősítené az EU-t, és így közvetett előnyökkel járna számukra. Végül az EU elég erős lehet ahhoz, hogy örökös kötvényeket is kibocsáthasson a saját nevében. Ez a cél, amelyre érdemes törekedni.

A Soros elleni kampány kicsapta a biztosítékot

Demeter Szilárd cikke, mely az Origóban jelent meg heves tiltakozást váltott ki nemcsak a hazai közvéleményben, de külföldön is. A Washington Post szerint Soros György összehasonlítása Hitlerrel és a gázkamrák emlegetése a holokauszt egyik üldözöttjével kapcsolatban túl megy a határon.

Tiltakozott Izrael nagykövetségén túl az Egyesült Államok nagykövetsége is, mely elítélte a hétvégén megjelent írást. Demeter Szilárd visszavonta a cikkét, de a kormány nem sietett elhatárolni magát tőle.

Miért mondott le Szájer József?

Véletlen egybeesés is lehet, de szimbólumként is felfogható, hogy a Fidesz alapító tagja, a magyar alkotmány szerzője, lemondott brüsszeli képviselői posztjáról. Amióta Magyarország az EU tagja, azóta Szájer József Brüsszelben képviselte a Fideszt. Most arra hivatkozott, hogy elfáradt, de minden valószínűség szerint úgy érezhette: a magyar kormánynak ez az álláspontja védhetetlen nemcsak Európában, de a világon is.

Az új amerikai külügyminiszter Soros György baráti köréből jön

Antony Blinken sok szálon kötődik a magyar zsidósághoz és Soros Györgyhöz, aki Budapesten ugyanabban az utcában bujkált 1944-ben mint nevelőanyja Vera Blinken.

“Közép Európában egy-két populista vezető még a korábbinál is erőteljesebben képviseli a megosztó politikát. Jól látható ez Magyarországon és Lengyelországban. Orbán Viktor miniszterelnök számára előnyös változásokat iktatott törvénybe pedig már így is kétharmados többséggel rendelkezik” – írja a CNN portál. Amely szerint a gazdasági válság még jól is jöhet a populista rendszerek számára, ezért keresnek bűnbakot Soros Györgyben és az Európai Unióban.

Persze nagy kérdés, hogy az emberek beérik-e bűnbakokkal, ha a válság miatt jelentősen csökken az életszínvonaluk?!…

Európa szemben áll a magyar és lengyel kormánnyal

A Project Syndicate-ben fejti ki Soros György véleményét az Európai Unió és a két renitens tagállam között feszülő ellentétről. Magyarország és Lengyelország blokkolták a 2021–2027-es
EU-költségvetését, valamint a világjárvány utáni újjáépítési alap elfogadását. A két állam kormánya és kormányfője azt kifogásolják, hogy a támogatások kifizetését a jogállamisági kritériumok betartásához kötné az unió.

Annak ellenére, hogy a két ország a költségvetés legnagyobb kedvezményezettje, ellenzik a jogállamiság feltételeinek rendszerbe illesztését, amelyet az EU az Európai Parlament javaslatára fogadott el.

Pontosan Tudják, hogy súlyos módon sértik a jogállamiságot, De nem akarják vállalni érte a következményeket.

– fejti ki sommás véleményét Soros, majd hangot ad annak a véleményének, hogy a jogállamiság nem egy elvont fogalom, ahogyan azt a magyar és lengyel kormányfőtől hallhatjuk, hanem egy olyan nagyon is behatárolható fogalom, amely korlátot szab mindennemű személyes és politikai korrupció számára.

A vétóval való fenyegetés nagyon veszélyes játék olyan országok részéről, amelyek sorozatosan megsértik a jogállamiság szabályait.

A vétó váratlan lépés lenne, ahogy az azzal való fenyegetés is az. Már csak azért is mert olyankor alkalmazza a két ország amikor a koronavírus okozta halálesetek száma jelentősen megugrott.

Ráadásul a jogállamisági feltételeket és az erről szóló rendeleteket már korábban elfogadták.

Ha nem születik megállapodás új költségvetésről, a régi, 2020 végén lejáró költségvetést évente meghosszabbítják.

Magyarországnak és Lengyelországnak nem fizetnének a költségvetésből, mert kormányaik megsértik a jogállamiságot.

Soros egyetért  Guy Verhofstadt javasoltával meg lehetne valósítani a Next Generation-nek nevezett helyreállítási alapot. A javaslat alapján simán meg lehet kerülni az Orbán-Kaczyński vétót.

A legfontosabb kérdés jelen pillanatban, hogy az unió képes e megteremteni ehhez a politikai akaratot.

Soros kijelenti: Elkötelezett híve vagyok az EU-nak, mint a jogállamiságra épülő nyitott társadalom mintájának. Magyar származású zsidó vagyok, ezért különösképpen foglalkoztat a magyarországi helyzet, ahol több mint 30 éve aktív emberbarátként tevékenykedem.

Orbán egy bonyolult kleptokratikus rendszert épített ki Magyarországon, hogy csupaszra rabolja azt. Nehéz megbecsülni, hogy mennyivel gazdagította családját és barátait, de sokuk rendkívül gazdag lett. Orbán most a COVID-19 új hullámát használja a magyar alkotmány és a választási törvény (ismételt) módosításához, hogy alkotmányos eszközökkel sáncolja el magát az egész életre szóló miniszterelnöki posztra. Ez tragédia a magyar emberek számára.

Hatalmas összegű állami pénzt utalt át számos magánalapítványnak, amelyeket közvetve irányít. Okos alkotmányos trükkel Orbán most végleg eltávolítja ezeket az eszközöket a nyilvánosság elől; kétharmados parlamenti többségre lenne szükség, hogy visszajuttassák őket a magyar népnek. Az érintett összegek közel 2,8 milliárd dollárt tesznek ki.

Ilyen és hasonló „csalárd tranzakciók sorozatában” például az Orbánhoz közeli vállalatok több mint 16 000 lélegeztetőgépet vásároltak csaknem egymilliárd dollárért, akkor amikor az egészségügyi kapacitás ennél lényegesen kevesebb intenzív ágy és a rendelkezésre álló a lélegeztetőket működtetni képes egészségügyi személyzet.  Ehhez párosul, hogy az átlagos kereskedelmi árakhoz képest Magyarország fizetett a legtöbbet a Kínából érkező lélegeztetőkért.

Orbán igyekszik elkerülni, hogy elszámoltathatóvá váljon ezekért az ügyekért.

Komoly lépéseket tesz annak érdekében, hogy megakadályozza a 2019-es önkormányzati választások megismétlődését, amikor is a Fidesz elvesztette az irányítást Budapest és más jelentős nagyváros önkormányzata felett.

Orbán hatalma korlátlannak nevezhető a vidék felett, ahol a magyar lakosság többsége él. Mindent ellenőriz, olyannyira, hogy faluban a szavazás nem titkos. Az ellenzék nem valójában nem érvényesülhet. Az EU tudna segíteni azzal, hogy az uniós forrásokat a helyi önkormányzatokhoz irányítja, ahol Magyarországon még továbbra is működő demokrácia van.

Az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy a jogállamisági rendelkezésekben bármiféle kompromisszumot kössön.

Orbán és Kaczyński nyílt támadást intézett a nyitott társadalom ellen, tehát az unió alapvető kötelessége hűnek maradni alapértékeihez – írja Soros György a Project Syndicate- ben megjelent véleménycikkében.

Soros György a világ legnagyobb információ kezelő cégében

A 90 éves dollármilliárdos 175 millió dollárért vásárolt részvényeket a Palantirban, melyet sok kormány használ információ elemzésre. A CNN értesülései szerint ebből Soros Györgynek máris jelentős haszna származik, mert szeptemberben amikor a részvényeket vette, még csak 9,5 dolláron állt a Palantir a tőzsdén, de most már 16 dollárt ér! Vagyis a 175 milliós befektetés értéke immár csaknem 300 millió dollár.

 

A Palantir információ szerző szoftverei aranyat érnek

Sok állam azért vásárolja meg őket, mert a hírszerzés illetve a kémelhárítás remekül tudja hasznosítani a gyakorlati munkában. A terrorizmusellenes harcban már sok helyen bizonyítottak a Palantir szoftverek.

A hír kapcsán a CNN megjegyzi: a Palantir alapító atyja, Peter Thiel Trump elnök elszánt híve míg Soros György közismerten a demokraták támogatója az Egyesült Államokban.

A Palantir ügylet is azt bizonyítja, hogy a 90 éves Soros György továbbra is igen intenzíven figyeli a piacot, és kiváló érzékkel találja meg azt, ami a jövő szempontjából fontos lehet, és amelyet a tőzsde máris magasra értékel.

Vera Jourová: nem állok kapcsolatban Sorossal!

A brüsszeli bizottság alelnök asszonya Soros Györgyhöz fűződő való kapcsolatáról a Hospodarske Noviny című cseh lapnak nyilatkozott annak kapcsán, hogy Magyarországon a hatalom médiája Soros bérencnek nevezte őt, mert bírálta a magyar kormányt a jogállami normák megsértése és a korrupció miatt.

Vera Jourová egy angol szó viccet faragott arról, hogy Magyarországon beteg a demokrácia. Ezt követően a magyar kormány Vera Jourová leváltását kezdeményezte, melyet Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya visszautasított.

Közben a magyar miniszterelnök odáig ment, hogy korrupcióval vádolta meg a brüsszeli bizottságot, mely szerinte Soros György befolyása alatt áll. Ebből az látszik, hogy igazában Vera Jourová és a többi uniós tisztségviselő korrupcióval kapcsolatos állításai fájnak igazán a magyar miniszterelnöknek, akinek nehéz magyarázatot találni arra, hogy Magyarország miért is nem lép be az európai ügyészségbe, amelynek az első számú feladata az, hogy ellenőrizze: a tagállamok mire is költik el az EU-tól kapott pénzeket?!

Vera Jourova, aki az uniós szabályok betartása felett őrködik mint biztos, többször is kifogásolta, hogy a miniszterelnök családja és holdudvara lenyúlja az európai pénzek jórészét.

Vera Jourová épp ezért javasolta, hogy tartsanak olyan egyeztetést, melyet Varsóban sikeresen megrendeztek a lengyel kormánnyal. Csakhogy Kaczynski – a magyar miniszterelnökkel ellentétben – nem nyúlja le az európai pénzeket. Elveit tekintve közel áll a magyar kormányhoz, de korrupciós gyakorlatához nem!

Vera Jourová azt javasolja, hogy az uniós pénzeket vonják meg a magyar elittől, amely saját céljaira fordítja azokat. Ez a felvetés aggasztja a magyar miniszterelnököt, aki pontosan tudja: rendszere hosszú távon fenntarthatatlan a Brüsszelből érkező euró milliárdok nélkül.

Soros: Orbán és Kaczynski az EU belső ellensége

Soros György, a magyar származású amerikai milliárdos az olasz La Repubblica című lapnak nyilatkozott: “Miközben Magyarország és Lengyelország veszi fel a legnagyobb támogatást az Európai Uniótól közben Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski a legelszántabb bírálói Brüsszelnek.”

Soros György azt a kérdést nem teszi fel, hogy vajon ez a képmutatás nem megfontolt politikai döntés-e, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski bebetonozza a hatalmát Magyarországon illetve Lengyelországban. Esetleg épp az EU – szintén képmutató – jóváhagyásával …

Soros aggódik Olaszország miatt

Az olasz lapnak adott interjúban Soros György üdvözölte azt a 750 milliárd eurós támogatási csomagot, melynek első számú haszonélvezői a koronavírus válság legfőbb kárvallottjai: mindenekelőtt Itália és Spanyolország. Soros ugyanakkor aggódik, mert Olaszországban az euroszkeptikus Salvini az ellenzék vezére. Márpedig az Európai Unió nem lehet meg Olaszország nélkül – hangsúlyozza Soros György. Aki itt sem teszi fel a kérdést:

vajon nem képmutatás-e Salvini demagógiája hiszen az ellenzék vezére pontosan tudja, hogy az ország elveszne az EU támogatása nélkül!

Ha nem érkezne az uniós gyors segély, akkor Olaszország még az idén fizetésképtelenné válna…

Napjaink kommunistája

Amikor Gulyás miniszter szokásos csütörtöki, a szerdai kormányülést követő sajtótájékoztatón a Lánchíd felújítására vonatkozó közbeszerzési kiírás ügyében ismertette véleményét, és eljutott ahhoz a ponthoz, hogy a referencia-időszak hossza a ma lehetséges nyolc évnél 2010 előtt még rövidebb volt, csak öt év lehetett, a 2010 előtti kormányt keresetlen egyszerűséggel „kommunista kormányként” aposztrofálta, majd javított: „vagy a szocialista kormány”.

Bizony, Gulyás miniszter Orbán miniszterelnök hűséges híveként politikai ellenfeleiket egyszerűen csak kommunistákként emlegeti. Visszatért ez a számára magától értetődő szóhasználat a sajtótájékoztató egy későbbi pontján is.

Vajon milyen alapon? Tudjuk, a politikai ellenfelet lehet kommunistának, sorosistának, liberálisnak, vagy akár libernyáknak, brüsszeli bürokratának titulálni, ezek számukra szinonimák, rásüthetők bárkire, akit támadni akarnak. Csurka Istvántól származik a gondolat, még 1990-ből, hogy ugyan mit beszélünk itt rendszerváltásról,

a dolog egyszerű, le kell cserélni az országot vezető mintegy harmincezer embert, és kész.

Erről van szó, nem másról. Megjelent ez a gondolat később a már miniszterelnök Orbánnál is, aki, egy amerikai nagyköveti jelentés szerint egyszer azt találta mondani, hogy nem a korábbi rendszerrel volt baj, hanem az emberekkel, akik a hatalmat gyakorolták, és akik nem Orbán és köre voltak.
Mi azonban ne érjük be ennyivel. Kommunistán egy politikai irányzatot, a kommunista párto(ka)t (régi szóhasználattal nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat) illetve egy az által létrehozott rendszert (a kommunista egypártrendszert és szocialista tervgazdaságot) célszerű érteni, akkor van a dolognak értelme. Mármost a kommunista egypártrendszernek persze nem az a lényege, hogy egy párt van benne és nem több (az NDK-ban, Csehszlovákiában, Lengyelországban és Bulgáriában például több párt is működött, amelyek azonban egy népfrontban fogtak össze), hanem hogy létezik egy monolit hatalmi hierarchia, amelybe minden közéleti szereplőnek bele kell tagozódnia egészen a bélyeggyűjtő szövetségig és a horgász egyesületig, azon kívül nincs közélet. Ez a monolit hatalmi hierarchia minden tevékenységet átfog, maga alá rendel, tőle függetlenül nem létezhet semmi.

A hatásköri lista (idegen szóval nomenklatúra) révén kezében tart minden személyi döntést az élet minden területén, és az ennek révén általa kinevezett gazdasági, pénzügyi, banki tisztségviselőkön „keresztül minden pénzmozgást is a kezében tart.

Kommunista pártnak nem egy politikai pártot nevezünk, amely bármilyen értelemben a demokráciák politikai pártjaira emlékeztetne, hanem ezt a monolit hatalmi hierarchiát. (Ez még akkor is így van, ha az állampártnak tagjai is vannak, mint a demokráciák politikai pártjainak, bár a párt tagjának lenni – tapasztalatból tudom – semmiféle érdemi jogot nem biztosít az érintett személynek.)
A csütörtöki sajtótájékoztató egy későbbi pontján az egyik újságíró rákérdezett a norvég alap ügyére, amellyel a kormány évek óta nem hajlandó megállapodni, ami mintegy nyolcvanmilliárd forintnyi támogatás elvesztését jelenti az ország számára. Emlékezetes a sok évvel ezelőtti történet: korábban a norvég alaptól sok-sok civil szervezet kapott támogatást a magyar kormánnyal kötött megállapodás alapján, de még Lázár János minisztersége idején a kormány ezt a lehetőséget megszüntette.
Nem tűrte el ugyanis, hogy a pénzek elosztását a norvég kormány által ezzel megbízott civil szervezet intézze, s abba a magyar kormánynak ne legyen beleszólása.
Lázár Akkor egy hasonló sajtótájékoztatón kimondta: magyar civil szervezeteknek nem juttathat a norvég alap úgy pénzt, hogy a kormány abba ne szólhasson bele. Amikor most egy újságíró erre rákérdezett, Gulyás lényegében megismételte Lázár akkori válaszát: „Mi engedünk abban, hogy civilek osszanak pénzt, csak álcivilek ne osszanak pénzt, azt nem szeretnénk. (…)

Azt szeretnénk, ha meg tudnánk állapodni abban, hogy ki ossza a pénzt, de ha Soros György osztja a pénzt, azt mi nem tekintjük a civil szervezetek objektív elosztási kritériumaihoz feltétlenül szükséges adottságnak. (…)

Ha valaki figyelemmel kíséri ezt a vitát, akkor itt a norvég pénzekről van szó. Norvégia tagja az Egységes Gazdasági Térségnek, de nem tagja az Európai Uniónak. Ezért Norvégia fizet a tagállamoknak valamilyen pénzt. Annak idején ezt – szerintem rosszul – úgy alakították ki, hogy legalábbis vitatható, hogy ők szabnak-e feltételeket, vagy sem. A konstrukció szempontjából az lenne a logikus, ha ők semmiféle feltételt nem szabhatnának, hanem odaadnák, átutalnák a pénzt az adott államnak, amely arra fordítja, amire akarja, hiszen ők egyértelműen előnyöket élveznek abból, hogy noha nem tagjai az Európai Uniónak, az Egységes Gazdasági Térségnek tagjai. Az volt a gyakorlat, hogy nem egy civil szervezet, hanem civil szervezetek kooperáltak, álltak össze, és úgy osztották ki ezeket a pénzeket, de ebben a norvég kormány, ha nem is kizárólagosságot akar, de majdhogynem. Vagy megegyezésre tudunk jutni, és szerintünk is az objektivitásra képes minimumban megállapodni, vagy nem.

Vagyis nem oszthatják a norvég pénzt olyan civil szervezetek, amelynek irányultsága a magyar kormánynak nem tetszik.

Gulyás szerint az lenne az ideális, ha minden pénzt a kormány osztana el, nem a kormánynak alárendelt döntéshozó ne működjön az országban. Ezt mondta annak idején Lázár, és ezt mondja most Gulyás.
Ez pedig nem más, mint a monolit politikai berendezkedés logikája. Más szóval a kommunista rendszer logikája. A későbbi Soros Alapítvány a nyolcvanas években, a rendszerváltás előtt csak mint MTA-Soros Alapítvány alakulhatott meg, olyan partnerrel – az MTA-vaL – Soros mellett, amely része volt a monolit politikai rendszernek. Hogy ne tehessen olyasmit, ami az MSZMP-nek ellenére van. Ilyen állapotra törekszik az Orbán-kormány, ezt adta elő Gulyás.

Ma ők, a fideszesek építenek monolit politikai rendszert, amelyben semmi sem történhet Orbán akarata ellenére, tehát ma ők a kommunisták.

Köztük Gulyás miniszter is. Akárcsak korábban Lázár, a kommunista logikát volt szíves kifejteni. Ugyanakkor azt a korábbi kormányt nevezte magától értetődően kommunistának, amelynek – ha voltak is hibái – ilyen törekvései nem voltak.

Soros: nem pénzeljük a tüntetőket!

Trump elnök és hívei azzal gyanúsítják a magyar-amerikai dollár milliárdost, hogy szervezetei finanszírozzák azt a nagy tüntetés sorozatot, mely május vége óta szinte megbénítja az Egyesült Államokat.

Soros György szóvivője nyilatkozatban cáfolta, hogy ők állnának a tüntetés sorozat mögött, mely amiatt tört ki, hogy a rendőrök megöltek egy feketebőrű férfit Minneapolisban. Trump és csapata nem először keresett bűnbakot Soros Györgyben, aki az ellenzéki demokrata párt egyik legaktívabb támogatója.

Soros szerint Trump elbukja a választásokat

A magyar-amerikai milliárdos jelentős összegekkel támogatta Hillary Clintont, aki veszített Trumppal szemben 2016-ban. Soros György most is a demokratákat támogatja, akiknek a jelöltje végül Joe Biden lett. A meglehetősen színtelen politikus elsősorban a proteszt szavazatokra számíthat hiszen a munkanélküliek száma meghaladta a 40 milliót az Egyesült Államokban.

A választásokat novemberben tartják, és Trump abban bízik, hogy addig az amerikai gazdaság kikecmereg a gödörből.

A közgazdasági Nobel díjas Joseph Stiglitz viszont úgy látja, hogy Trump válságkezelő programja kudarc, mert a támogatási pénzeket jelentős részben olyan halódó iparágak kapják mint az olajipar. Miközben a fiatalok milliói nem kapnak semmit, és olyan munkaerőpiacra kell kilépniük, mely nem sok jót ígér az Egyesült Államokban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK