Kezdőlap Címkék Putyin

Címke: putyin

Nem minden részletet vert nagydobra az MTI Putyin és Orbán tárgyalásáról

0

Fociról, energetikai beruházásokról és gazdasági együttműködésről beszéltek és szóba került a Török Áramlat, valamint a paksi atomerőmű is. Ezt közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár az MTI-vel, és e közlés nyomán ezt a tájékoztatás kapta a közélet híreire kíváncsi magyarországi nyilvánosság.

Pedig, volt ott más is. A 444 portálé az érdem, ők találták meg, hogy az orosz közmédia ennél részletesebben is beszámolt arról, miről tárgyalt a két ország vezetője.

Sok mindenről, amit Havasi Bertalan és a vele szövetséges MTI nem tartott fontosnak megosztani  a magyar emberekkel.

És most itt nem azt hiányoljuk, hogy Putyin elnök elmondta, mennyire jó futballistának tartja a magyar miniszterelnököt. Ez nyilván egy kötelező tiszteletkör, s ennek elhallgatását betudhatjuk a magyar miniszterelnökre jellemző és köztudott szerénységnek.

Azt azonban már nehezebb megmagyarázni, hogy Orbán az orosz közmédia szerint azt is mondta Putyinnak: még a mostaninál is jobban fejlődhetnének a két ország kapcsolatai, ha nem lennének, azok a kártékony szankciók, amelyek veszteséget okoznak Magyarországnak. Azokra a törvényekre gondolt Orbán Viktor, amelyek korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, és tiltják a fegyverek és bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba.

A szankciókat – amelyeket legutóbb két hete Orbán Viktor is aláírt – 2014 óta többször is meghosszabbították.

Putyinra várva

0

A történelminek mondott hétfői helsinki Trump-Putyin találkozó számtalan vetületét fogják még elemezni hozzá értő és nem értő emberek, egymástól gyökeresen eltérő vélemények hangzanak el, de egyben egyszerűen nem lehet vita: Putyin önmagát hozva késett.

Vlagyimir Putyin nem tagadta meg önmagát: megvárakoztatta Donald Trumpot, aki azért erre fel lehetett készülve, hiszen az orosz elnöknek mondhatni ez a heppje. Eddig a legrosszabbul Angela Merkel német kancellár járt, aki több mint négy órán át volt kénytelen várni rá.

Az alábbi táblázatból kiolvasható, hogy Putyin orosz elnök mennyi ideig várakoztatta a világ vezető politikusait

https://www.statista.com/chart/7400/putin-likes-to-keep-other-world-leaders-waiting/

Orbán „tisztelgett” Putyinnál

Sajátos körülmények között tudhattuk meg, hogy a vasárnapi labdarúgó VB döntője előtt a magyar miniszterelnököt egy rövid megbeszélésen fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnök is. A találkozóról kiadott közleményekből, ha lényeges dolgokat nem is, annyit biztosan ki lehetett olvasni, hogy Orbán Viktor „tisztelgett” az orosz államfőnél.

„A futball VB megrendezéséről, energetikai beruházásokról és a gazdasági együttműködésről tárgyalt egymással Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin” – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök amúgy meglehetősen szűkszavú sajtótitkára. Tájékoztatása szerint Orbán gratulált Putyinnak a VB megrendezéséhez, és biztosította Putyint, hogy Magyarország nagyra tartja az orosz kultúrát”.

A látogatásról kiadott hivatalos orosz fotókon a magyar oldalon Orbán Viktor mellett Csányi Sándor és a követség munkatársa látható, míg a másik oldalon Sergei Lavrov külügyminiszter, az elnöki tanácsadó Jury Ushakov és az Orosz-Magyar Gazdasági Együttműködési Bizottság társelnöke, Veronika Skvortsova, egészségügyi miniszter is részt vett.

Ha találkozónak nem csupán egy „tisztelgő” látogatás lett volna a célja, akkor a magyar oldalon is „megfelelő szinten”, legalább helyettes államtitkárral kellett volna képviselni minket – kommentálta az elnök hivatalos, kremlin.ru oldalán megjelent fotót és a beszélgetésről kiadott jegyzőkönyvet neve elhallgatását kérő külügyi szakértőnk. – Csányi Sándor feltehetően nem csak az utazást biztosító magángép tulajdonosaként ülhetett be a találkozóra, inkább, mint a legnagyobb, Oroszországban is aktív magyar bank elnök-vezérigazgatója, valamint az orosz piacra is termelő mezőgazdasági nagyvállalkozások tulajdonosa léphetett be a helyiségbe. Ő abban volt érdekelt, hogy kezet foghasson az orosz vezetővel, tette hozzá.

A találkozóról megjelent kétoldalú közleményekben is fel lehet fedezni némi eltérést. Havasi sajtótitkár az MTI-t még arról is tájékoztatta, hogy a megbeszélésen szóba került a Török Áramlat gázvezeték, amely Orbán szerint Magyarországnak is kiemelten fontos. Emellett beszéltek a paksi atomerőmű építéséről, amiről kijelentették, hogy „minden a korábban kialakított mederben halad. Végül abban is megállapodtak, hogy szeptember 18-án újra találkoznak Moszkvában.”

Ezzel szemben a Kreml hivatalos oldalán a beszélgetés egyes részleteit is szó szerint idézik. Miután Putyin üdvözölte vendégét, így folytatta:

„Örülök, hogy megtartotta az ígéretét, és eljött a világbajnokság döntőjére. Nincs semmi meglepő ebben, hiszen mindannyian jól ismerjük, mint egy jó labdarúgót, aki szereti a labdarúgást. Remélem, élvezni fogja a mai mérkőzést. Természetesen örülök, hogy lehetőséget kaptam arra, hogy beszéljek Önnel néhány aktuális kérdésről. Együttműködésünk sikeresen fejlődött. Tavaly a kölcsönös kereskedelem 25 százalékkal nőtt az adataink szerint, és az idei első három hónapban is ugyanazt a növekedést mutatta. Ennek eredményeképpen az orosz piacon dolgozó magyar partnereink bevételei is növekszenek. Az energiával és az atomenergiával foglalkozó főbb projektjeink a tervek szerint zajlanak. Észrevettem, hogy eredményes együttműködésünk van például a gyógyszeriparban, az egyik magyar vállalkozás az orosz piac 4 százalékát látja el termékeivel. Ez egy nagyon jó mutató. Sokat kell beszélnünk. Nagyon örülök, hogy látlak.” – fejezte be az orosz elnök.

Orbán Viktortól a következő mondatokat idézi az orosz hivatalos forrás:

„Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani a lehetőségért, hogy találkozhattunk. Gratulálok a csodálatos világbajnoksághoz és az esemény szakmai megszervezéséhez. Azok, akik nem tudtak részt venni, sajnálhatják, a magam részéről nagyon örülök, hogy itt lehetek. Életemben ez volt az első alkalom, hogy módom adódott két napot tölteni Szentpéterváron, és három napot Moszkvában. Csodálatos lehetőséget kaptam. Ez a két város az európai civilizáció gyémántja. Nem értem eléggé azokat, akik kíváncsian utaznak Budapestről Bécsbe, hogy meglátogassák a Bécsi Állami Operaházat, de nem akarják meglátogatni a Bolsojt, amely az európai kultúra gyöngyszeme. Természetesen mindkét város mély benyomást tett rám.

Volt egy politikai vonatkozása is a látogatásomnak: a NATO csúcstalálkozójára egyenesen Szentpétervárról utaztam el. Ami a kétoldalú kapcsolatainkat illeti, mi is úgy gondoljuk, hogy jól haladnak. Köszönöm, hogy elnök úr, ezt is megemlítette.

Őszintén szólva, ha nem lennének a szankciók, amelyek károkat okoznak, még gyorsabban haladhatnánk. Biztosíthatom Önt, elnök úr, hogy támogatjuk az Oroszország és a Nyugat közötti kapcsolatok normalizálását.”

Feltűnt, hogy Havasi sajtótitkár nem tett említést sem arról, hogy a találkozón a magyar miniszterelnök valamilyen formában szóba hozta volna a NATO csúcson tett látogatását, illetve hangsúlyozta volna a szankciókkal kapcsolatos, az uniós állásponttal „közel sem egyező” magyar véleményt. Az orosz fél pedig említést sem tett a Török Áramlat témájáról – jegyezte meg külügyi szakértőnk.

Ami a találkozó tényleges politikai súlyát jelzi: a Kreml honlapján egymás után tesznek említést Putyin elnök további találkozóiról. Ugyanabban a teremben, mintegy „futószalagon” tárgyal az orosz elnök a következő VB-t képviselő katari emírrel, Tamim bin Hamad Al Thanival és Kolinda Grabar-Kitarovicrel, Horvátország elnökével is.

Orbán újabb kézrázása

0

Ahogy sejteni lehetett a tegnapi Putyinnal folytatott találkozója után: ma megjelent egy újabb betű és az orosz elnökkel kezet rázó kép Orbán Facebook oldalán. A VAKÁCIÓ beteljesüléséhez még két betű – és ennek megfelelően két kép – hiányzik.

 

Közzétette: Orbán Viktor – 2018. július 15., vasárnap

 

A képek arról próbálnak tanuskodni, hogy komoly prograemot bonyolít, amely után jöhet a megérdemelt pihenés.  Angela Merkel német kancellár, Li Ko-csiang kínai miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan török elnök, Donad Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel azok, akikkel eddig kezet rázott Orbán. Azt nem mondhatjuk, hogy tárgyalt is, hiszen például az amerikai elnökkel ez nem jött össze még a NATO csúcs farvizén sem.

Hollik szerint a foci

Lehetett a horvátoknak szurkolni a futball világbajnokság döntőjében, lehetett a franciáknak is, ha már a magyaroknak nem lehetett, mert mi a futballban sem vagyunk sehol. Egy dolgot nem lehet, azt, amit Hollik István tett. Vagyis, azt is lehet, csak ebben az esetben az embernek számolnia kell azzal a nem túlságosan szívet melengető opcióval, hogy ettől kezdve a tisztességes emberek szemében a lojalitással elegy aljasság mértékegysége az 1 hollik.

Hollik István, a Fidesz-KDNP szóvivője ugyanis ezt írta néhány órával a futball világbajnokság döntője előtt a Facebook oldalára: „A foci persze arról szól, hogyan küzd két csapat a pályán. De a foci ennél mindig sokkal többről szól. A világbajnoki döntőnek Európa jövője szempontjából is fontos üzenete lehet, hiszen egy bevándorlóország játszik egy nemzeti identitására büszke, keresztény országgal. Már csak ezért is hajrá Horvátország.”

Az eredményt ismerjük: a bevándolóország csapata legyőzte a nemzeti identitására büszke keresztény ország válogatottját. De ez – szemben Hollik úr állításával – semmit sem jelent Európa jövője szempontjából, legföljebb Hollik úr politikai jövője alakul jól, legalábbis abban az esetben, ha a főnöke, Orbán Viktor miniszterelnök értesül beosztottja a Facebookon véghez vitt verbális hőstettéről.

Grabar-Kitarović nyilván nem örült annak, hogy nem a horvátok, hanem a franciák nyerték meg a világbajnokságot, de ez nem gátolta meg abban, hogy kéz a kézben menjen Emmanuel Macron francia elnökkel az eredményhirdetésre. (Aki egyébként puszival köszöntötte a legyőzött csapat országának elnökasszonyát.) A nemzeti identitására büszke keresztény ország vezetője, Kolinda Grabar-Kitarović a saját csapatának tagjait megpuszilta, az ellenfél játékosait pedig megölelte.

Vélhetően azért, mert nem tudta, hogy Hollik szóvivő úr mit üzent nekik és a világnak, de főleg a magyaroknak. Ha olvassa Hollik úr veretes bejegyzését, lehet, másképp alakul minden: Kolinda Grabar-Kitarović nem öleli meg a francia színekben futballozó fekete fiúkat, és Emmanuel Macron sem ad puszit a nemzeti identitására büszke keresztény ország elnökének, Kolinda Grabar-Kitarovićnak.

Amikor az eredményhirdetéskor eleredt az eső, a szervezők elsőként Putyin orosz elnök fölé tartották az esernyőt. A bevándorlóország államfője (Emmanuel Macron) és a nemzeti identitására büszke keresztény ország első embere (Kolinda Grabar-Kitarović) pedig annak rendje és módja szerint ronggyá ázott.

Lehetne ez a kis intermezzo afféle párhuzam is. Miszerint Hollik István képviselő úr Facebook-bejegyzése, és az, hogy nem a hölgy, hanem az úr fölé tartottak esernyőt, ugyanarról a tőről fakadó nettó bunkóság.

Egy csók és más semmi

Donald Trump, miután vérig sértett néhány európai szövetségest, majd elvonult saját skóciai birtokára golfozni, Helsinkibe érkezett, hogy találkozzon Vlagyimir Putyinnal.

Pontosan senki sem tudja, hogy mi az amerikai-orosz csúcstalálkozó tétje, ha csak az nem, hogy több kamera fogja rögzíteni az eseményt, mint az Oscar-díj kiosztását. Tudniillik az amerikai elnök ilyen lényeges mozzanatokkal szokta értékelni egy-egy külpolitikai húzását. Az eddigi leglátványosabb találkozója az észak-koreai vezetővel volt és egyben a legtanulságosabb is. Mert hogy a kameraszámlálgatáson kívül nem sok eredmény született. Emlékeztetőül: Kim Dzsongun papíron csak abba egyezett bele nagy kegyesen, hogy a koreai háborúban elesett amerikai katonák földi maradványait hazaszállíthatják. Ez azért messze van attól a minimumtól, ami miatt a világ legerősebb nagyhatalmának vezetője egyáltalán leülhet a gonosz mini birodalmának diktátorával. És ez a minimum a koreai atomfegyverkezés leállítása lett volna. Ehelyett kaptunk egy újabb Trump-showt.

Sokan vélik úgy, hogy a mostani Putyin-Trump találkozónak sincs ennél különösebb értelme.

Puszi helyett hosszas és férfias kézrázás és mindenki megy a maga dolgára. A kevésbé pesszimisták szerint a Moszkva ellenes szankciók, az iráni katonai jelenlét Szíriában és Ukrajna, na meg az atomfegyverek lehetnek olyan témák, amelyekben a két fél valami eredményecskét mutathat fel.

Vannak, akik aggódnak és ez elsősorban az unióra és a NATO-ra jellemző, hiszen Trump féktelen szereplésvágyásából és fergeteges következetlenségéből

születhet egy rögtönzött félmondat, amellyel egy csapásra romba dönti a Nyugat stratégiáját.

Például az orosz medve ukrajnai katonai kalandjaiba való beletörődés. Vagy a szankciók feloldásának meglebegtetése.

És itt érkezünk el az Oroszországgal kapcsolatos Trump-paradoxonhoz. Annak ellenére ugyanis, hogy az amerikai elnök sokszor talált mondani dicsérő szavakat Putyinról (legutóbb, amikor azt mondta, hogy Vlad nem ellenség, hanem vetélytárs), az alatta levő kormányzati apparátus politikája változatlan Moszkvával szemben. Sőt: a Trump-csapat néha erősebben fogalmaz és cselekszik az egykori (és mostani?) hidegháborús ellenféllel szemben.

Ennek a paradoxonnak egy parányi kis részlete a CEU-ügyben tanúsított következetes washingtoni állásfoglalás.

Holott látszólag nem nagy dologról van szó, sőt a CEU mögött a rivális Demokrata Párt egyik fő szponzora, Soros áll.  Mégis, mintha ebben az esetben lennének a legmerevebbek az amerikai diplomaták az Orbán-kormánnyal szemben. Lehet, hogy másban is, csak erről nem szerzett tudomást a szélesebb nyilvánosság.

A helsinki találka tétjét egyébként egy washingtoni fejlemény emelte:

pénteken az amerikai igazságügy miniszter helyettese közölte, hogy vádat emeltek 12 orosz hírszerző ellen, akik feltörték a 2016-os elnökválasztási kampány idején Hillary Clinton demokrata jelölt stábjának és a párt vezetőinek a levelezését. A miniszterhelyettes az a Rod Rosenstein, aki szorosan együttműködik Robert Mueller különleges ügyésszel, aki viszont azt vizsgálja, hogy történt-e orosz beavatkozás a 2016-os amerikai kampányba.

Ha valaki számára ezek után is vannak kétségek a Trump-Putyin találkozó céljait illetően, nos az amerikai elnök minapi válasza egy erre vonatkozó újságírói kérdésre, megnyugtatóan hangozhatnak:

„Hát, nem tudom mi volna a végső célom. Mi lenne a végső cél? Lássuk csak: ne legyenek atomfegyverek sehol a világon, ez lehetne a végső cél, ugye? Ne legyenek többé háborúk, ne legyenek problémák, ne legyenek konfliktusok. Legyen gyógymód az emberiség összes betegségére, a férfiakéra és a nőkére is. Ez volna a végső célom, jó? Ebből fogunk kiindulni.”

Lehet számolni a kamerákat.

A nap kérdése – Orbán Putyinnál

0

A diplomáciában szokatlan módon jelentették be Moszkvában a vasárnapi Putyin-Orbán találkozót, a külpolitikai szakértő szerint ez arra utal, hogy az orosz elnök magához rendelte a magyar miniszterelnököt. Vajon mi az igazság?

Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint milyen Putyin és Orbán viszonya?

Orbán moszkvai útja

0

„Egy ideje a kormány szándékaira többé-kevésbé rálátó szakértő források már rebesgetik, hogy Orbán Viktor valójában ki akar hátrálni az Oroszországgal megkötött paksi megállapodásból. E források utalnak arra is, hogy három oka is lenne erre…” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:

Orbán szokatlan kijelentésére, hogy a NATO és Európa számára Oroszország jelenti az egyik legfőbb veszélyt, gyorsan megjött Moszkva válasza. Az orosz elnöki hivatal egyik alacsonyabb beosztású munkatársa jelentette be az eseményt, egyoldalúan, az összes diplomáciai szabály megszegve. A Reuters erről szóló jelentését olvasva mindenkiben az a benyomás erősödött meg, hogy a Kreml mintegy magához rendelte Orbánt. Hogy a színfalak mögött teljes egészében mi zajlik, ezt nehéz átlátni, de hogy a kapcsolatok eddigi menetét valami megakasztotta, azt biztosan jelzi a normálistól eltérő eljárás.

Arról tudni lehetett, hogy Orbán és Vlagyimir Putyin között a héten lezajlik majd egy találkozó, de ennek fontosságát igencsak leértékelte, hogy a világ abban a hitben élt: a bilaterális kapcsolatokban nincs érdembeni változás. Ráadásul – az elvárások szintjén – az „alkalom” is formálissá stilizálta a tervezett eszmecserét, minthogy a futball világbajnokság döntője szolgáltatott volna erre lehetőséget. Most azonban, hogy megtörtént a diplomáciai szokásokat felrúgó moszkvai bejelentés, okkal számíthatunk rá, hogy a miniszterelnök és az elnök találkozójáról sok minden elmondható lesz, kivéve azt, hogy protokolláris jellegű.

Mert minden ilyen közös programot komoly diplomáciai egyeztetés előz meg, melynek szokásos ügymenete a hírek szerint el is indult a magyar miniszterelnökség és az orosz nagykövetség között. Ezt általában egy kétoldalú bejelentés szokta követni, melyben az érintettek jelzik a magyar és az orosz szándékot, s adott esetben közlik a találkozó helyszínét és időpontját. Ha időközben valamilyen vis major adná elő magát, azt szigorúan a háttérben, diplomáciai csatornákon rendezi a két ország külügyi apparátusa.

Az is egy járható út lehetett volna, hogy – tekintettel a két politikai vezető 2009 óta szárba szökő kapcsolatára – Putyin felhívja Orbánt, s felveti neki aggályait. De mint láttuk nem ez történt. Az orosz fél egyrészt készakarva meg akarta alázni Orbánt, másrészt olyan helyzeti előnyt kívánt teremteni a maga számára, hogy a feltételeket később ő diktálhassa. Harmadrészt: példát kívánt statuálni a világ – és elsősorban az oroszok által fenyegetett Európa – számára a tekintetben, hogy mit lehet megtenni egy önmagára nagyhatalomként tekintő állammal, mint amilyen Oroszország, és mit nem.

Volt már erre példa. Putyin és külügyminisztere, Szergej Lavrov főkén a balti államokkal szemben engedett meg magának korábban hasonló módszereket. Egészen addig, amíg bízhatott abban: Észtország, Lettország és részben Litvánia jelentős orosz kisebbsége, kormányukra gyakorolt belső nyomással kiszolgálja az orosz érdekeket. Ám mióta ezek az államok az Európai Unió tagjai lettek, az ottani orosz kisebbségek örömmel fedezték fel jogaik bővülését, s eszük ágában sincs ma már feláldozni a szerzett jogokat az orosz lojalitás oltárán. Nem mellesleg igencsak lehűtötte a kedélyeket az, hogy a balti államok igen gyorsan – és Moszkva számára végül is váratlanul – a NATO tagjai lettek.

Ám a mostani orosz közlés kevéssé barátságos formája – vagyis egyoldalúsága – a maga nemében egyedülálló, példátlan.

De a hírek szerint a magyar vezetés magatartása is az. Egy ideje a kormány szándékaira többé-kevésbé rálátó szakértő források már rebesgetik, hogy Orbán Viktor valójában ki akar hátrálni az Oroszországgal megkötött paksi megállapodásból. E források utalnak arra is, hogy három oka is lenne erre a miniszterelnöknek:

Megszűnt az a hitelválság, amellyel a magyar kormánynak akkor kellett szembesülnie, amikor gyorsan – és nagy titokban – letárgyalta a megállapodást Moszkvával.

Orbán az utóbbi időben egyre nagyobb nyűgnek érzi az orosz feltételeket, amelyek ráadásul megkötik a kezét, hogy a befolyó hitelkeretet a saját elképzelései és céljai szerint költhesse el.

Végül, de nem utolsó sorban a magyar kormányt az iparkamara és saját szakértői is figyelmeztették: képtelen lesz teljesíteni a megállapodás azon részét, hogy a paksi beruházás 40 százaléka önerőből teljesüljön. Ehhez nincsenek meg a források, elsősorban technológiai téren, de szakértelemben sem.

Minderről már egy ideje tudni lehet. Miért ne épp Moszkva lenne igen jól informálva a kormány szándékairól, elvégre Orbán 2010-es hatalomra kerülése óta lényegében nagyvonalúan elnézte azt, hogy az orosz hírszerzés olyan szabadon tevékenykedjen Magyarország területén, mint egyetlen más kelet-európai országban sem. Emiatt Putyin tulajdonképpen okkal tekinthetett úgy Orbánra, mint egy vazallus ország első emberére.

India dacol az USA-val és orosz fegyvereket vásárol

0

Az Egyesült Államok fenyegetésének ellenére India megvásárolja az orosz rakétavédelmi rendszert – tudatta az indiai védelmi miniszter. Nirmala Sitharaman hangsúlyozta, hogy évtizedes a kapcsolatuk Oroszországgal, és az amerikai szankciók sem akadályozhatják meg a beszerzést.

Az 5,7 milliárd dollár értékű szerződést már véglegesítették. Az ünnepélyes aláírásra Vlagyimir Putyin orosz elnök októberi indiai látogatásán kerítenek sort.

Moszkva és Delhi évtizedek óta kiváló kapcsolatot ápol egymással. Az oroszok támogatták India függetlenségét. Winston Churchill azért is döntött Pakisztán létrehozása mellett, hogy így akadályozza meg, hogy Karachi kikötője  az orosz flotta támaszpontja legyen. Nagy Britannia és az Egyesült Államok sokáig Pakisztánra támaszkodott a térségben. Így vált az orosz hadiipar India fő szállítójává.

Kezdetben Moszkva stratégiai okokból működött együtt Indiával, de az elmúlt időszakban a pénz is mind fontosabb szerepet kezdett játszani.

A nyugati szankciók miatt egyre több a gazdasági nehézség Oroszországban, amely nyersanyagokon kívül csak fegyvereket tud exportálni. India pedig fizetőképes piac: a Világbank friss jelentése szerint a GDP-je már megelőzte Franciaországét, hamarosan utoléri Nagy-Britanniáét, s  közel kétszer akkora, mint Oroszországé. Éppen ezért a nagy fegyverüzlet fontosabb Moszkvának, mint Delhinek. Ám India dacol az Egyesült Államokkal, amely automatikusan szankciókat alkalmaz az orosz fegyvereket vásárló államokkal szemben.

S erre már van is precedens: Törökország is orosz rakétavédelmi rendszert vett, pedig NATO tagként ezt nem tehetné meg. Az orosz rendszer ugyanis nem kompatibilis a NATO szisztémájával.

A török elnök azonban neheztel az Egyesült Államokra, amelyet azzal gyanúsít, hogy Washington puccsot szervezett ellene. Erdogan ezért barátkozik tüntetően Oroszországgal. Trump elnök pedig vígan beszélgetett Erdogannal a NATO csúcson, annak ellenére, hogy a törökök –  Indiához hasonlóan –  orosz rakétavédelmi rendszert vásároltak. De hát maga Trump is hétfőn találkozik Putyinnal Helsinkiben.

Élénk diplomáciai aktivitás a hétfői helsinki találkozó előtt

0

Jim Mattis amerikai hadügyminiszter 8 balkáni állam katonai vezetőivel találkozott Zágrábban. Oroszország egyre aktívabb ebben a térségben – szögezte le a Pentagon vezetője, aki célzott arra, hogy Moszkvában örülnének, ha ez a tanácskozás kudarcba fulladna. Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn személyesen is találkozik Helsinkiben.

Az oroszokat aggasztja, hogy Montenegró már tagja a NATO-nak – egyébként az ország hadügyminisztere elnökölt a zágrábi tanácskozáson. Macedónia éppen most kapott meghívást a NATO csúcstalálkozón az észak-atlanti szervezetbe, amit Oroszország szkopjei nagykövete elítélt, ám a macedón hadügyminiszter(asszony) Zágrábban leszögezte: bár jó kapcsolatokra törekszenek Moszkvával, de a jövőjüket a NATO-ban képzelik el. Finoman célzott rá, hogy

az orosz titkosszolgálat Macedóniában – éppúgy mint korábban Montenegróban –  aktívan támogatta az oroszbarát politikusokat, beavatkozva a kis balkáni államok belügyeibe.

Az oroszok idegessége érthető, hiszen egyre-másra veszítik el korábbi partnereiket a Balkánon. Jelenleg már csak Szerbiában és Bosznia szerb övezetében számíthatnak első számú külföldi nagyhatalomnak.

Szerbiát egyébként meghívták a zágrábi hadügyi tanácskozásra, de a szék üresen maradt.

A távollétük okát firtató kérdésre a horvát házigazda azt válaszolta, hogy erről őket kellene megkérdezni.

„Putyin nekem nem az ellenségem, hanem a vetélytársam”

– nyilatkozta Trump Brüsszelben, a NATO csúcstalálkozón. Felmerül  kérdés: valójában ki képviseli az Egyesült Államok diplomáciáját. Vajon Jim Mattis hadügyminiszter, aki mindent megtesz azért, hogy fokozza az Egyesült Államok befolyását a Balkánon, és visszaszorítsa Oroszországot? Vagy Donald Trump, aki egyezkedni próbál Vlagyimir Putyinnal? A választ senki sem tudja.

A hétfői Trump-Putyin tárgyaláson persze nem a Balkán lesz a legfontosabb téma. A két állam kapcsolatán kívül Szíria problémája izgatja jelenleg a legjobban Donald Trumpot. Nem diplomáciai szempontból, hanem mert a befolyásos zsidó szervezetek támogatására szüksége van a novemberi választásokon az Egyesült Államokban.

Ezért Trump árukapcsolásra készül Helsinkiben: ha Moszkva visszafogja Iránt Szíriában, akkor számíthat a szankciók enyhítésére, illetve feloldására.

Putyin számára prioritás a szankciók megszüntetése hiszen ez a gazdasági nehézségek egyik fő oka Oroszországban. Csakhogy az is aggasztja az orosz elnököt, hogy az USA szépen csendben folytatja Oroszország bekerítését. Erre utal a zágrábi tanácskozás is, amelyen nem csak Macedónia, de Grúzia is meghívót kapott a NATO-ba. Sztálin elvtárs szülőföldje hamarosan NATO tagállam lehet…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK