Kezdőlap Címkék Per

Címke: per

Per az ujgur kényszermunkások alkalmazása miatt

Az első per amely során négy divatcéget vádolnak azzal Franciaországban, hogy ujgur kényszermunkásokat alkalmaznak Kínában.

Jogvédő szervezetek kezdeményezték a pert Franciaországban arra hivatkozva, hogy Kínában a Hszincsiang-ujgur tartományban az ujgur őslakosságot kényszermunka telepeken dolgoztatják. Mind a divatcégek mind Peking tagadja a vádakat, melyeket az USA-ban fogalmaztak meg, ahol kampány folyik a kínaiak globális nyomulásának megállítására.

“Ezek a multik azzal, hogy kényszermunkát használnak fel, behozzák a hétköznapi életünkbe az emberiség ellenes bűntetteket”

– jelentette ki Raphael Glucksman Európa parlamenti képviselő, aki maximálisan támogatja a nemkormányzati szervezetek kezdeményezését.

“Ez a per történelmi jelentőségű”

– írta most Twitteren abból az alkalomból, hogy a francia igazságszolgáltatás megkezdte a vizsgálatot az ujgur kényszermunka ügyében.

Nemcsak Kínáról van szó – hangsúlyozza a Les Echos című francia üzleti lap, rámutatva arra, hogy a multik sok más országban is kihasználják a lehetőségeket arra, hogy nagyon olcsón dolgoztassák a kiszolgáltatott embereket.

Franciaországban négy divatcéget vádolnak. Az első az Uniqlo France, mely a japán Fast Retailing céghez tartozik. A második az Inditex nevű óriás, mely olyan márkák tulajdonosa mint a Zara, a Bershka és a Massimo Duti. A harmadik vádlott az SMCP/Sandro, Maje, de Fursac stb./ és a Skechers sportcipő gyár.

Mi a konkrét vád?

Az, hogy a szóbanforgó cégek nem tesznek meg mindent azért, hogy tisztázzák: a helyi alvállalkozók nem vesznek igénybe kényszermunkásokat a Hszincsiang-ujgur tartományban.

A spanyol óriást, az Inditexet azzal is vádolják, hogy jó kapcsolatokat épített ki a helyi kínai vállalkozókkal, és így igen olcsón tud szöveteket és textil árut gyártatni a Hszincsiang-ujgur tartományban. Az Inditex France igazgatója határozottan cáfolja ezt az állítást. Jean Jacques Saulon ezt nyilatkozta a Les Échos-nak:

“Ez egy rossz per, mert mi sohasem dolgoztunk abban a kínai tartományban! Egyetlen beszállítónk sem működött ott!”

Az Inditex, mely olcsó áraival tarol a divat piacon, néhány éve közzétette alapszabályzatát arról, hogy sohasem alkalmaz gyerekmunkást vagy kényszermunkást sehol sem a gyáraiban az egész világon!

“Évente 6000 vizsgálatot folytatunk világszerte méghozzá nagyon alaposan. Minden beszállítónk tudja, hogyha megbukik ezen a vizsgán, akkor azonnal töröljük az üzleti partnereink közül”

– hangsúlyozza az Inditex France igazgatója.

Az Uniqlo is ünnepélyesen elítélte már korábban a kényszermunkát. Most azzal vádolják, hogy Anhuj tartományban alkalmaz ujgur munkásokat, akiket feltehetően büntetésből telepítettek oda (ez a tartomány nagyon messze van a Hszincsiang-ujgur tartománytól, ahol az ujgur őslakosság kisebbségbe került a kínai bevándorlókkal szemben.)

Kik is azok az ujgurok?

A párizsi Les Echos rövid magyarázattal szolgál a 11 milliós török nyelvcsaládhoz tartozó muzulmán népről, mely jórészt a Hszincsiang-ujgur tartományban éldegél Kína északnyugati részén, de megtalálható Kazahsztánban, Üzbegisztánban, Kirgizisztánban és magában Törökországban is.

Peking a terrorizmus támogatásával  vádolja az ujgur kisebbséget, mely korábban Erdogan török elnök atyai gondoskodását  is élvezte. Csakhogy a török államfő pénzügyileg pácba került, és Peking 1 milliárd dolláros gyors segélyt adott a török líra megmentésére. Cserébe csak azt kérte Erdogantól, hogy mondjon le türk testvéreinek támogatásáról. A török államfő ezt meg is tette. Elzarándokolt Urumcsiba, a Hszincsiang-ujgur tartomány fővárosába, hogy elmondja “ujgur testvéreinek” milyen jó is nekik, ha együttműködnek a kínaiakkal.

Pekingben nem alaptalanul vádolják az ujgurok egy részét terrorizmussal: az Al Kaidanak egész ujgur dandára van, mely Pakisztánban működik.

Hszi Csinping elnök ezért 2014-ben háborút hirdetett a terrorizmus ellen, és ez jelentős mértékben megváltoztatta a viszonyokat a Hszincsiang-ujgur tartományban – írja a Les Echos.

Teljes rendőri ellenőrzést vezettek be a legkorszerűbb technika bevetésével. Miután ez a vallási rendezvényekre is kiterjedt, tovább növelte az ujgur őslakosság frusztrációját. Peking a terrorizmus támogatásával vádolt meg sok ujgur családot, akiket táborokba zsúfoltak össze. Az itt folyó munkát nevezik kényszermunkának Kínán kívül. A hatalmas országban csak néhány éve szüntették be a munkatáborok rendszerét, amely kezdettől fogva jellemezte a 72 éve megalakult kommunista Kínát.

Hszincsiang-ujgur tartományban körülbelül ötszáz ilyen “átnevelő tábor ” van

– állítják a nemkormányzati szervezetek. Ebből 182 kifejezetten koncentrációs tábor. Ezekről indult most per Franciaországban – írja a Les Echos.

A vészhelyzet miatt elhalasztják Netanjahu korrupciós perét

A jeruzsálemi bíróság közölte, hogy a vészhelyzet vonatkozik az igazságszolgáltatásra is, ezért a miniszterelnök perét májusra halasztják. Benjamin Netanjahu korrupciós ügyeit évek óta vizsgálják, de perre csak most került volna sor a választások után. A kormányfő azzal érvelt, hogy a per kedvezőtlenül befolyásolná választási esélyeit, és ezt az érvelést elfogadták.

Benjamin Netanjahu ugyan megnyerte a választásokat, de kormányt most sem tudott alakítani. Már az előző két választást követően is az volt a gond, hogy a Likud párt nem tudott megfelelő számú képviselőt találni a Knesszetben a kormány támogatásához. Emögött az áll, hogy Avigdor Lieberman, az egykori Szovjetunióból kivándorolt zsidók vezetője összeveszett Benjamin Netanjahuval. Korábban hadügyminisztere volt a Netanjahu kormánynak, és a stratégiailag fenyegetett Izraelben ez nagyon fontos posztnak számít. Avigdor Lieberman megesküdött, hogy megbuktatja Benjamin Netanjahut.

Furcsa pár próbál koalíciót alakítani Jeruzsálemben

Rivlin köztársasági elnök a baloldali Benny Gantzot bízta meg kormányalakítással miután Benjamin Netanjahu kudarcot vallott. Benny Gantz tábornok, aki még nem is oly rég a hadsereg vezérkari főnöke volt, Avigdor Liebermannal együtt próbál meg kormányt összeállítani – írja az ynetnews portál. Avigdor Lieberman sok tekintetben szélsőjobboldali nézeteket vall, de ettől még lehet koalíció, mert Izraelben már háromszor tartottak választásokat és mindig patthelyzet alakult ki. Így továbbra is a 71 éves Benjamin Netanjahu a miniszterelnök, aki már minden rekordot megdöntött, mert oly hosszú ideje tölti be ezt a posztot.

Több ezren gyűltek össze Tel-Avivban, hogy tiltakozzanak a politikai patthelyzet miatt

Tiltakozók ezrei gyűltek össze Tel Aviv központjában csütörtökön, hogy tiltakozzanak a jelenlegi politikai patthelyzet és az izraeli demokrácia eróziójára Benjamin Netanjahu miniszterelnök miatt.

A szervezők szerint a Habima téren a tüntetők betartották az Egészségügyi Minisztérium irányelveit, 2 méter távolságot tartva egymástól;

“NetanJahu veszélyezteti Izrael demokráciáját”

– mondta a Shin Bet volt vezetője a tüntetésen.

“Ezen az órán, ezekben az őrült időkben, a Balfour utcában (a miniszterelnök hivatalos rezidenciája Jeruzsálemben) élő bűnös ember veszélyezteti Izrael demokráciáját” – mondta Yuval Diskin a tiltakozás során aki a  Shin Bet vezetője volt korábban.

“A jobboldal annektálást ígér, a baloldali pedig rendkívüli kormányzást. Ideológia, no az nincs! Csak ” Bibi “számít.”

Diskin felszólította a Benny Gantzt és Gabi Ashkenazit, hogy támogassák a Netanjahu elleni jogalkotást.

“Harcolj úgy, mint az igazi főparancsnokok” – mondta.

“Ha Netanjahu miatt ennyi dolog veszélyezteti a pártot, akkor miért nem keres a Likud egy másik vezetőt, és formál vele formál új kormányt? Sok jó ember a Likud párton belül nem tudja hogyan szabaduljon meg (Netanyahu) szorításából. Ha negyedik választásra kerül, az csak ő hibája. ” – hangzott el a nem mindennapi tüntetésen.

Pert nyert Gyöngyösi Márton a Magyar Hírlap ellen

Újabb fideszes hazugság bukott meg a bíróságon. Ezúttal Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnökhelyettese perelte be a Magyar Hírlapot azért, mert pártutasításra azt hazudták róla, hogy a Jobbik évadnyitó rendezvényén a déli határzárat támadta.

A Fidesszel szemben a bevándorlást megállítani akaró nemzeti ellenzéki párt által indított sajtóperben most a Fővárosi Ítélőtábla mondta ki erről, hogy hazugság, és helyreigazítás közlésére, valamint százezres perköltség megfizetésére kötelezte a kormánypárti propagandalapot. Az ítélet jogerős.

Másodfokon is pert nyert a TASZ a miskolci önkormányzattal szemben

0

Jogerősen megnyerte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) azt a pert, amit a Miskolci Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben a városvezetés szegény- és cigányellenes intézkedései miatt indítottak.

A Miskolci Törvényszék 2018. december 12-én kihirdetett elsőfokú ítélete szerint a Miskolci Önkormányzat és a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MIÖR) megsértette a miskolci romák emberi méltóságát, egyenlő bánásmódhoz való jogát a szegénytelepeken folytatott razziákkal, és egyéb, a romák elüldözését szolgáló intézkedésekkel, ideértve az önkormányzat és polgármester nyilvános kommunikációját is. A bíróság az alpereseket el is tiltotta a jövőbeni hasonló jogsértésektől. Az ítélet ellen az alperes önkormányzat és rendészeti szerv fellebbeztek, azonban a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla a mai napon kihirdetett ítéletével teljes egészében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet – olvasható a TASZ közleményében.

A TASZ és a NEKI 2016 tavaszán indította a pert.  Ezt megelőzően az alapvető jogok biztosa már a 2015 júniusában kiadott jelentésében jogellenesnek találta a szegénytelepeken 2011 óta folytatott összevont hatósági razziákat és azok azonnali beszüntetésére szólította fel a városvezetést. Miután azonban ezt nem vették figyelembe, a jogvédő szervezetek a bírósághoz fordultak a miskolci romák jogainak érvényesítéséért, és közérdekű pert indítottak.

A felperesek azt is kérték a bíróságtól, hogy mondja ki: a Miskolci Önkormányzat különböző, cigányokat sújtó intézkedései (mint például az alternatív lakhatás biztosítása nélküli telepfelszámolás) és az azokhoz kapcsolódó retorika sértette a miskolci romák egyenlő bánásmódhoz való jogát.

A mai napon kihirdetett ítéletében a Debreceni Ítélőtábla kimondta, hogy a társadalmi feszültségeket az állam, az önkormányzat csak jogállami eszközökkel kezelheti. A miskolci roma lakosság megkülönböztetésére és megfélemlítésére irányuló önkormányzati eseménysor súlyosan jogsértő és felróható volt. Az Ítélőtábla ezért helybenhagyta a tízmillió forintos közérdekű bírságot.

“Nagyon örülünk az ítéletnek, és bízunk benne, hogy a jövőben a miskolci városvezetés a mélyszegénységből fakadó problémákat nem megbélyegző retorikával és rendészeti eszközökkel, hanem megfelelő szociálpolitikai intézkedésekkel fogja kezelni” – mondta Jovánovics Eszter, a TASZ Egyenlőségprojektjének vezetője.

A perben ügyvédként a TASZ-t dr. Hüttl Tivadar és dr. Nónay Gábor, a NEKI-t dr. Ammann Zsuzsa képviselte.

A TASZ megnyerte a legnagyobb antidiszkriminációs perét

0

Elsőfokon pert nyert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) a Miskolci Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben, amit a városvezetés szegény- és cigányellenes intézkedései miatt indított.

A Miskolci Törvényszék 2018. december 12-én kihirdetett ítélete szerint a Miskolci Önkormányzat és a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MIÖR) megsértette a miskolci romák emberi méltóságát, egyenlő bánásmódhoz való jogát a szegénytelepeken folytatott razziákkal, és egyéb, a romák elüldözését szolgáló intézkedésekkel, ideértve az önkormányzat és polgármester nyilvános kommunikációját is.

A TASZ és a NEKI 2016 tavaszán indította a pert.  Ezt megelőzően az alapvető jogok biztosa már a 2015 júniusában kiadott jelentésében jogellenesnek találta a szegénytelepeken 2011 óta folytatott összevont hatósági razziákat és azok azonnali beszüntetésére szólította fel a városvezetést. Miután azonban ezt nem vették figyelembe, a jogvédő szervezetek a bírósághoz fordultak a miskolci romák jogainak érvényesítéséért, és közérdekű pert indítottak. A felperesek azt is kérték a bíróságtól, hogy mondja ki: a Miskolci Önkormányzat különböző, cigányokat sújtó intézkedései (mint például az alternatív lakhatás biztosítása nélküli telepfelszámolás) és az azokhoz kapcsolódó retorika sértette a miskolci romák egyenlő bánásmódhoz való jogát.

Ítéletében a Miskolci Törvényszék kimondta, hogy a miskolci önkormányzat a városban vitathatatlanul fennálló szociális problémákat, társadalmi feszültségeket nem jogállami eszközökkel kezelte. A bíróság hangsúlyozta, hogy ez a per a legnagyobb volumenű antidiszkriminációs per ma Magyarországon, az ítélet 55 oldalas.

“Nagyon örülünk az ítéletnek, és bízunk benne, hogy a jövőben a miskolci városvezetés a mélyszegénységből fakadó problémákat nem megbélyegző retorikával és rendészeti eszközökkel, hanem megfelelő szociálpolitikai intézkedésekkel fogja kezelni” – mondta Jovánovics Eszter, a TASZ Egyenlőségprojektjének vezetője.

A perben ügyvédként a TASZ-t dr. Hüttl Tivadar és dr. Nónay Gábor, a NEKI-t dr. Ammann Zsuzsa képviselte.

Közérdekű adatot visszatartani nem kell félnetek

0

Vannak olyan adatok, tények, információk, amelyek a közre tartoznak, ezeket összefoglalóan közérdekű adatoknak hívjuk. S bár e közérdekű adatokat tulajdonló intézmények ezt tudják, mégsem hajlandók azokat minden esetben nyilvánosságra hozni.

Ilyenkor a pártok, a sajtó munkatársai, vagy épp a civil szervezetek un. közérdekű adatigényléssel fordulnak az illető szervezethez, mely aztán vagy eleget tesz a tájékoztatási kötelezettségének, vagy megtagadja az adatok kiadását. Számos esetben ezért bíróság dönt arról, hogy az adatokat ki kell adni, vagyis, lehetővé kell tenni, hogy a nyilvánosság is megismerhesse azokat.

Legutóbb a Demokratikus Koalíció járt így. A párt éveken át pereskedett a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvánnyal, hogy kiadják, mire költötték a TAO-pénzeket. A DK jogerősen nyert, a bíróság kimondta, hogy a TAO közpénz, a Kúria pedig jogerős ítéletben arra kötelezte a Felcsútot, hogy adja ki, mire költötték a TAO-milliárdokat.

Ám számlák helyett csak egy levelet kaptak Mészáros Lőrinctől,

miszerint jogerős ítélet ide vagy oda, nem tudják kiadni a kiperelt dokumentumokat, mert azokat bekérte tőlük az EMMI. A DK feljelentette Felcsútot, ám a veszprémi rendőrség bűncselekmény hiányában elutasította a feljelentést, azzal az indokkal, hogy az adatok az EMMI-nél vannak. Még nem tudni, ennek a történetnek mi lesz a vége, a DK most azt tervezi, hogy képviselői bemennek a minisztériumba, és a jogerős bírósági végzésre hivatkozva elhozzák az adatokat.

Egy másik eset, amely még 2015-ben kezdődött, és még most is tart. Az Átlátszó 2015 augusztusában arról szeretett volna közérdekű adatigényléssel információt szerezni, hogy hány tanárt érintett a fizetések elmaradása. Az ügy előzménye, hogy a közoktatásért felelős Klebelsberg Központ – akkor még KLIK – többmilliárdos közműtartozást halmozott fel, több tanár napokkal vagy akár hónapokkal megkésve kapta meg a fizetését. Az állami intézmény azonban annak ellenére sem válaszolt, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felszólította a válaszadásra, ezért az Átlátszó 2015 őszén beperelte a központot. 2016. februárjában, az első tárgyaláson, abban állapodtak meg, hogy március végéig kiadják a kért adatokat, ám miután ezt a megállapodást nem tartották be, vagyis, a közpénzből fenntartott Klebelsberg Központ a bíróság döntése ellenére elzárkózott, az Átlátszó 2016 áprilisában újraindította a pert, júniusban pedig elsőfokon meg is nyerte. Az intézmény fellebbezett a döntés ellen, ám miután lecsúszott a határidőről, az ítélet 2017. januárjában jogerős lett.

Happy end nincs? Nincs:

az Átlátszó adatigénylése után majdnem 3 évvel, az utolsó jogerős ítélet után csaknem másfél évvel, még mindig nem kerültek ki az igényelt adatok, ezért az Átlátszó újra feljelentette a Klebelsberget.

Csak két tetszés szerinti kiragadott példa a sok közül. Szinte vég nélkül lehetne sorolni az ezekhez hasonló eseteket, alig akad olyan hét, hogy valamelyik párt, vagy civil szervezet ne jelentené be, hogy pert indított, vagy éppen pert nyert valamelyik, közérdekű adatot visszatartó intézmény ellen.

A felületes szemlélő akár azt is gondolhatja, hogy minden rendben van, a jogállam működik: ha valaki közérdekű adatot szeretne eltitkolni, vagy visszatartani, akkor bíróság kötelezi arra, hogy ezt nem teheti.

Ez azonban csak a látszat, vagyis, semmi sincs rendben. Egyfelől azért nem, mert, mint látjuk, még a jogerős bírósági ítélet sem garancia arra, hogy az állam polgárai megismerhetik az őket érintő és érdeklő adatokat. Mindezt úgy is meg lehet fogalmazni, hogy az állam, illetve annak intézményei nem mindig mutatnak jogkövető magatartást. Ez a hozzáállás a demokrácia gyakorlása szempontjából azért is káros, mert gátolja az állampolgárokat jogaik gyakorlásában, hiszen felelősen csak úgy dönthetnek – például egy parlamenti választáson – ha a köz számára fontos adatok és tények ismertek előttük.

A törvények be nem tartása, esetünkben közérdekű adatok visszatartása mindemellett azt is üzeni a polgároknak, hogyha az állam nem tartja be a saját törvényeit, akkor azok rájuk nézve is csak akkor kötelezők, ha rajtakapják őket, hogy kijátsszák azokat. Másként fogalmazva: a törvények ugyan elvileg mindenkire kötelezők, de a gyakorlatban ezt csak azok esetében érvényesítik, akiknek nincs lehetőségük a törvények kijátszására, megkerülésére.

Az állam – az adatokat eltitkolni szándékozó intézményein keresztül – rossz üzenetet küld a polgároknak. Az adatok visszatartása, a velük való titkolózás azt a bon mot-ként elterjedt közvélekedést erősíti az állam polgáraiban, hogy a törvények csak azokra vonatkoznak, akik betartják őket.

12 évet kapott Berlusconi barátja az olasz maffiaperben

0

Marcello Dell’Utri Silvio Berlusconi egyik legjobb barátja, együtt alapították a Forza Italia mozgalmat. Öt éve tartott a per, amelyben rajta kívül több maffiavezért is elítéltek. A bíróság azt is kimondta: az olasz állam magas rangú képviselői a kilencvenes évek elején megállapodást kötöttek a szicíliai Cosa Nostrával.

Marcello Dell’Utri
Fotó: MTI/EPA/Tonino di Marco

A palermói bíróság fokozottan védett termében hozták meg az öt éve tartó perben az elsőfokú ítéletet, amely több mint 25 évvel ezelőtti eseményekre adott választ: kimondta, hogy

az olasz állam képviselői a kilencvenes évek elején paktumot kötöttek a Cosa Nostra maffiavezéreivel

az akkori politikai-társadalmi béke érdekében, vagyis azért, hogy legyen vége a leszámolásoknak.

A tárgyalásról beszámoló La Stampa szerint a kilenc vádlott közül 28 évre ítélték Leoluca Bagarellát, a Cosa Nostrához tartozó corleonei klán egyik vezetőjét (a kisváros neve a Keresztapa-filmekből lehet ismerős), aki más ügy miatt már életfogytiglani büntetését tölti. Egy másik maffiavezér, Antonino Cinà 12 évet kapott, ahogy két volt főrendőr, Mario Mori és Antonio Subranni is, a per koronatanúja, Massimiliano Ciancimino, a volt palermói polgármester fia pedig 8 évet. Nicola Mancino volt belügyminisztert felmentették.

Silvio Berlusconi egyik legjobb barátja, Marcello Dell’Utri volt szenátor viszont 12 évet kapott. Ő egyébként, más maffiavádak miatt, 2014 óta már börtönben van.

Ő volt az, aki közvetített a maffiavezérek és Silvio Berlusconi között.

A kilencvenes évek elején rendszeresek voltak a maffiához köthető merényletek Olaszországban. 1992-93-ban a Cosa Nostra bombákat robbantott Rómában, Firenzében, Milánóban, meggyilkolták többek között a maffia ellen nyomozó szicíliai ügyészt, Giovanni Falconét és Paolo Borsellino bírót is.

A rendkívül népszerű Falconét az autópályán gyilkolták meg, hatalmas robbantással.
Fotó: Wikimedia Commons

A Cosa Nostrát ekkor a corleonei Toto Riina vezette. Ő már korábban jó kapcsolatot ápolt politikusokkal, például az olasz belpolitikát évtizedeken át meghatározó, ötször miniszterelnökké választott kereszténydemokrata Giulio Andreottival. A kétezres évek elején őt perbe is fogták, de elévülés miatt felmentették.

Riinát 1993-ban letartóztatták, a következő évben a Forza Italia került hatalomra Olaszországban – az a párt, amelyet Silvio Berlusconi többek között Marcello Dell’Utrival együtt alapított.

Az olasz állam és a maffia közötti tárgyalásokról régóta beszéltek már. A megegyezés része volt, hogy

a maffia leállítja a merényleteket, cserébe a letartóztatott tagjainak enyhítik a börtönkörülményeket.

A megegyezés része volt az is, hogy Riina utódja, Bernardo Provenzano egészen 2006-ig szabadlábon maradhatott. Ő 2016-ban, Toto Riina 2017-ben halt meg börtönben.

Silvio Berlusconi
Fotó: MTI/EPA/Alessandro Di Meo

Silvio Berlusconi (akit más ügyek, például adócsalás miatt már kétszer is elítéltek) az ítélet után azonnal sietett közölni, hogy soha, semmilyen kapcsolata nem volt a szervezett bűnözéssel.

Olaszországban egyébként továbbra sem tudni, hogy néz majd ki az új kormány, a tárgyalás ugyanis megrekedtek a két populista párt, a szélsőbaloldali Öt Csillag és a szélsőjobboldali Liga között.

Trump kampánycsapatát és az orosz kormányt is beperelték a demokraták

0

Az amerikai Demokrata Párt beperelte az orosz kormányt, Donald Trump elnökválasztási kampánycsapatát és a WikiLeakset, azzal az indoklással, hogy a 2016-os elnökválasztás idején összejátszottak, hogy befolyásolják a választást.

Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

A párt vezető szerve, a Demokrata Országos Bizottság (DNC) egy manhattani szövetségi bíróságon nyújtotta be a keresetet. A Washington Post információi szerint arra hivatkoznak, hogy

a Trump-kampány munkatársai összejátszottak az orosz kormánnyal és annak katonai hírszerzésével

abból a célból, hogy ártsanak a demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton kampányának és elősegítsék Trump megválasztását. A CNN szerint a keresetben Trump stábjának több emberét meg is nevezik, például Rick Gates-t, Paul Manafortot és George Papadopoulost.

Tom Perez, a DNC elnöke közleményében azt írta: “a 2016-os elnökválasztási kampány idején

Oroszország mindenre kiterjedő támadást indított demokráciánk ellen

és ehhez készséges és aktív partnerre talált Donald Trump kampányában”. Szerinte “ez precedens nélküli hazaárulást jelent: az Egyesült Államok egyik elnökjelöltjének kampánya egy ellenséges külföldi hatalommal szövetkezve támogatja meg saját esélyeit az elnökség elnyerésére”.

A kereset szerint az orosz hackertámadások – kiegészülve Trump munkatársainak oroszországi kapcsolataival és a hackertámadások nyilvános helyeslésével – kimerítik a jogszerűtlen összeesküvést a választások befolyásolására.

Közben a Robert Mueller vezette különleges bizottság változatlanul vizsgálja Donald Trump kampánystábjának oroszokkal való kapcsolatait, és már azt is, hogy Trump megpróbálta-e akadályozni ezt a vizsgálatot, például azzal, hogy kirúgta James Comey FBI-igazgatót.

James Comey
Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew

Csütörtökön egyébként nyilvánosságra hozták Comey feljegyzéseit, amelyeket a Trumppal folytatott beszélgetéseiről készített. Trump egyből azt írta a Twitteren, hogy ezek bizonyítják, hogy ő teljesen ártatlan, a feljegyzésekből azonban az ellenkezője derül ki. Comey ugyanis azt is leírta, amikor Trump rajta kívül mindenkit kiküldött az irodájából, és

azt kérte, hogy állítsa le a Michael Flynn nemzetbiztonsági főtanácsadó elleni vizsgálatot.

Azóta egyébként Flynn bűnösnek vallotta magát.

A feljegyzések egy részét kitakarva hozták nyilvánosságra, sok újdonság nem derül ki belőlük. Ami viszont érdekes, hogy többször is beszélt az orosz prostituáltakkal kapcsolatos vádakról. Egyszer azt mondta, semmi nem igaz belőlük, „nem voltak prostituáltak”, máskor pedig azt: Putyin azt mondta neki, hogy „az orosz kurvák a legszebbek a világon”.

Trumpnak egyébként már amiatt is aggódnia kell, mert ügyvédje, Michael Cohen ellen is bűnügyi vizsgálat folyik, ami érintheti az ő üzleti ügyeit is.

Küldjetek pénzt Juhász Péternek!

1

De csak, akkor, ha akartok. Vagy, ha úgy gondoljátok. Nekünk is küldhettek persze, vagy bárki másnak, de most Juhász Péterről, az Együtt elnökéről van szó.

Övé az ötlet, ne vegyük el tőle.

„Jogerősen pert nyertem a Fidesszel szemben!” Ez a címe Juhász Péter közleményének, és ez már első olvasásra is biztatóan hangzik. Mert már ennyiből is sejthető, hogy ismét lelepleződött a Fidesz valamelyik hazugsága. És az MTI is hazudott, ezért nekik is fizetniük kell most Juhász Péternek.

Hogy ezúttal mit hazudtak, az nem derül ki a közleményből, csak annyit tudni, hogy megpróbálták egymásra kenni, s most mindketten bele lettek ráncigálva. A lényeg, hogy most majd fizethetnek.

Juhász elküldte a számlaszámát a két pervesztesnek, s most várja a pénzt, De nemcsak tőlük, hanem másoktól is. Olyanoktól, akik nem hazudtak róla, épp ellenkezőleg: kedvelik őt, és most arra kéri őket, hogy pénzügyileg is támogassák.

Nem azért kell őt anyagilag támogatni, mert politikus, hanem azért, mert sok a per és milliókra rúg az ügyvédi költség. Bevétel, a dolgok rendje szerint, csak a megnyert perek után, nem ritkán évek múltán várható.

Ezért kéri Juhász Péter, hogy aki teheti, támogassa.

Mondjuk, kissé szokatlan, hogy egy politikus ügyvédi költségre kér pénzt a támogatóitól. De ne akadjunk fenn ezen, a világ változik, ami tegnap még szokatlan volt, holnapra már nem az.

Amúgy közösségi finanszírozásnak hívják az ilyet, ha van olyan, aki nem tudná.

Úgy érezzük, hogy a magunk részéről megtettünk mindent, hogy Juhász Péter felhívása eljusson az emberekhez. Innentől már Magyarországon a sor. Fogjunk össze emberek, küldjünk pénzt Juhász Péternek! Vagy bárki másnak, aki szimpatikus nekünk, és segíteni akarunk neki.

Juhász Péter számlaszáma a FüHü szerkesztőségében. (A mi számlaszámunk is megvan nekünk, azt is meg tudjuk adni, ha valaki mégis inkább nekünk utalna.).

A terrorista nem válaszol a bíróság kérdéseire

0

Megkezdődött a párizsi iszlamista terrorista pere Brüsszelben, ahol több mint háromszáz rendőr védi azt a bírósági épületet a belga fővárosban, ahol Salah Abdeslam pere folyik.  Az épület fölött állandóan helikopterek köröznek – bevetésre készen.

A marokkói származású francia állampolgársággal rendelkező iszlamista terrorista az egyetlen túlélője a párizsi terrorakciónak /2015 november/, az öngyilkos kommandó minden más tagja meghalt. Salah Abdeslamnak is meg kellett volna halnia, de nem működött az a robbanó mellény, melyet az Iszlám államtól kapott. Az iszlamista terrorista a Bataclan színházban történt tömegmészárlás idején egy másik helyszínen akart sikertelenül robbantani, majd

Belgiumba menekült. Ott fogták el a rendőrök tűzharc után. Ezért a tűzharcért áll most bíróság előtt Brüsszelben.

Három iszlamista terrorista rejtőzködött egy lakásban Belgiumban, ahol a rendőrök rajtuk ütöttek. Három rendőr meghalt, egy terroristát lelőttek. Két másik elmenekült, de később elfogták őket. Belgium kiadta Salah Abdeslamot Franciaországnak. A terrorista így francia börtönben üldögél – magánzárkában! Minden nap a francia börtönből szállítják át Brüsszelbe – szigorú őrizet mellett. Ügyvédje szerint a terrorista félig-meddig megőrült. Kezdetben Salah Abdessalamot úgy nyilatkozott, hogy hajlandó együttműködni a hatóságokkal, de később ezt az ajánlatot visszavonta. Most a bíróság előtt közölte: nem válaszol a kérdésekre! Belgiumban a per négy napig tart. A fő cél az, hogy úgy adjuk át Salah Abdeslamot a francia bíróságnak, hogy az ki tudja őt kérdezni a párizsi terrorakcióról – nyilatkozta egy belga bíró, aki ítélkezik a párizsi iszlamista terrorista perében Brüsszelben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK