Kezdőlap Címkék Per

Címke: per

Trump kampánycsapatát és az orosz kormányt is beperelték a demokraták

0

Az amerikai Demokrata Párt beperelte az orosz kormányt, Donald Trump elnökválasztási kampánycsapatát és a WikiLeakset, azzal az indoklással, hogy a 2016-os elnökválasztás idején összejátszottak, hogy befolyásolják a választást.

Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

A párt vezető szerve, a Demokrata Országos Bizottság (DNC) egy manhattani szövetségi bíróságon nyújtotta be a keresetet. A Washington Post információi szerint arra hivatkoznak, hogy

a Trump-kampány munkatársai összejátszottak az orosz kormánnyal és annak katonai hírszerzésével

abból a célból, hogy ártsanak a demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton kampányának és elősegítsék Trump megválasztását. A CNN szerint a keresetben Trump stábjának több emberét meg is nevezik, például Rick Gates-t, Paul Manafortot és George Papadopoulost.

Tom Perez, a DNC elnöke közleményében azt írta: „a 2016-os elnökválasztási kampány idején

Oroszország mindenre kiterjedő támadást indított demokráciánk ellen

és ehhez készséges és aktív partnerre talált Donald Trump kampányában”. Szerinte „ez precedens nélküli hazaárulást jelent: az Egyesült Államok egyik elnökjelöltjének kampánya egy ellenséges külföldi hatalommal szövetkezve támogatja meg saját esélyeit az elnökség elnyerésére”.

A kereset szerint az orosz hackertámadások – kiegészülve Trump munkatársainak oroszországi kapcsolataival és a hackertámadások nyilvános helyeslésével – kimerítik a jogszerűtlen összeesküvést a választások befolyásolására.

Közben a Robert Mueller vezette különleges bizottság változatlanul vizsgálja Donald Trump kampánystábjának oroszokkal való kapcsolatait, és már azt is, hogy Trump megpróbálta-e akadályozni ezt a vizsgálatot, például azzal, hogy kirúgta James Comey FBI-igazgatót.

James Comey
Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew

Csütörtökön egyébként nyilvánosságra hozták Comey feljegyzéseit, amelyeket a Trumppal folytatott beszélgetéseiről készített. Trump egyből azt írta a Twitteren, hogy ezek bizonyítják, hogy ő teljesen ártatlan, a feljegyzésekből azonban az ellenkezője derül ki. Comey ugyanis azt is leírta, amikor Trump rajta kívül mindenkit kiküldött az irodájából, és

azt kérte, hogy állítsa le a Michael Flynn nemzetbiztonsági főtanácsadó elleni vizsgálatot.

Azóta egyébként Flynn bűnösnek vallotta magát.

A feljegyzések egy részét kitakarva hozták nyilvánosságra, sok újdonság nem derül ki belőlük. Ami viszont érdekes, hogy többször is beszélt az orosz prostituáltakkal kapcsolatos vádakról. Egyszer azt mondta, semmi nem igaz belőlük, „nem voltak prostituáltak”, máskor pedig azt: Putyin azt mondta neki, hogy „az orosz kurvák a legszebbek a világon”.

Trumpnak egyébként már amiatt is aggódnia kell, mert ügyvédje, Michael Cohen ellen is bűnügyi vizsgálat folyik, ami érintheti az ő üzleti ügyeit is.

Küldjetek pénzt Juhász Péternek!

1

De csak, akkor, ha akartok. Vagy, ha úgy gondoljátok. Nekünk is küldhettek persze, vagy bárki másnak, de most Juhász Péterről, az Együtt elnökéről van szó.

Övé az ötlet, ne vegyük el tőle.

„Jogerősen pert nyertem a Fidesszel szemben!” Ez a címe Juhász Péter közleményének, és ez már első olvasásra is biztatóan hangzik. Mert már ennyiből is sejthető, hogy ismét lelepleződött a Fidesz valamelyik hazugsága. És az MTI is hazudott, ezért nekik is fizetniük kell most Juhász Péternek.

Hogy ezúttal mit hazudtak, az nem derül ki a közleményből, csak annyit tudni, hogy megpróbálták egymásra kenni, s most mindketten bele lettek ráncigálva. A lényeg, hogy most majd fizethetnek.

Juhász elküldte a számlaszámát a két pervesztesnek, s most várja a pénzt, De nemcsak tőlük, hanem másoktól is. Olyanoktól, akik nem hazudtak róla, épp ellenkezőleg: kedvelik őt, és most arra kéri őket, hogy pénzügyileg is támogassák.

Nem azért kell őt anyagilag támogatni, mert politikus, hanem azért, mert sok a per és milliókra rúg az ügyvédi költség. Bevétel, a dolgok rendje szerint, csak a megnyert perek után, nem ritkán évek múltán várható.

Ezért kéri Juhász Péter, hogy aki teheti, támogassa.

Mondjuk, kissé szokatlan, hogy egy politikus ügyvédi költségre kér pénzt a támogatóitól. De ne akadjunk fenn ezen, a világ változik, ami tegnap még szokatlan volt, holnapra már nem az.

Amúgy közösségi finanszírozásnak hívják az ilyet, ha van olyan, aki nem tudná.

Úgy érezzük, hogy a magunk részéről megtettünk mindent, hogy Juhász Péter felhívása eljusson az emberekhez. Innentől már Magyarországon a sor. Fogjunk össze emberek, küldjünk pénzt Juhász Péternek! Vagy bárki másnak, aki szimpatikus nekünk, és segíteni akarunk neki.

Juhász Péter számlaszáma a FüHü szerkesztőségében. (A mi számlaszámunk is megvan nekünk, azt is meg tudjuk adni, ha valaki mégis inkább nekünk utalna.).

A terrorista nem válaszol a bíróság kérdéseire

0

Megkezdődött a párizsi iszlamista terrorista pere Brüsszelben, ahol több mint háromszáz rendőr védi azt a bírósági épületet a belga fővárosban, ahol Salah Abdeslam pere folyik.  Az épület fölött állandóan helikopterek köröznek – bevetésre készen.

A marokkói származású francia állampolgársággal rendelkező iszlamista terrorista az egyetlen túlélője a párizsi terrorakciónak /2015 november/, az öngyilkos kommandó minden más tagja meghalt. Salah Abdeslamnak is meg kellett volna halnia, de nem működött az a robbanó mellény, melyet az Iszlám államtól kapott. Az iszlamista terrorista a Bataclan színházban történt tömegmészárlás idején egy másik helyszínen akart sikertelenül robbantani, majd

Belgiumba menekült. Ott fogták el a rendőrök tűzharc után. Ezért a tűzharcért áll most bíróság előtt Brüsszelben.

Három iszlamista terrorista rejtőzködött egy lakásban Belgiumban, ahol a rendőrök rajtuk ütöttek. Három rendőr meghalt, egy terroristát lelőttek. Két másik elmenekült, de később elfogták őket. Belgium kiadta Salah Abdeslamot Franciaországnak. A terrorista így francia börtönben üldögél – magánzárkában! Minden nap a francia börtönből szállítják át Brüsszelbe – szigorú őrizet mellett. Ügyvédje szerint a terrorista félig-meddig megőrült. Kezdetben Salah Abdessalamot úgy nyilatkozott, hogy hajlandó együttműködni a hatóságokkal, de később ezt az ajánlatot visszavonta. Most a bíróság előtt közölte: nem válaszol a kérdésekre! Belgiumban a per négy napig tart. A fő cél az, hogy úgy adjuk át Salah Abdeslamot a francia bíróságnak, hogy az ki tudja őt kérdezni a párizsi terrorakcióról – nyilatkozta egy belga bíró, aki ítélkezik a párizsi iszlamista terrorista perében Brüsszelben.

Pert nyertek a Kétfarkúak a magyar kormány ellen Strasbourgban

0

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) javára döntött kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), amely elsőfokú ítéletében kimondta, a magyar hatóságok jogsértő módon szabtak ki pénzbírságot a párt „Szavazz érvénytelenül!” mobiltelefonos alkalmazása miatt.

A MKKP a 2016. október 2-ai kvótareferendum előtt arra buzdította a választópolgárokat, hogy

szavazzanak érvénytelenül és a szavazólapjuk fényképét osszák meg az applikáció segítségével.

A Nemzeti Választási Bizottság 800 ezer forintos bírságot szabott ki a szavazás titkosságának megsértésére hivatkozva, azonban ezt a Kúria később 100 ezer forintra mérsékelte. Az ügyben az Alkotmánybíróság elutasította a párt beadványát.

Keddi ítéletében az EJEB megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló 10-es cikkét, és ezért összesen 3330 euró (mintegy egymillió forint) kártérítést és perköltséget ítélt meg a felperesnek.

Az ítélet egyelőre nem jogerős; a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a magyar állam is fellebbezhet.

Paksifüles – Jávor: precedensper lesz – BŐVÍTETT

Ausztria keresetet nyújt be az Európai Bíróságnak Paks II ügyében. Az Európai Bizottság engedélyező határozatának megsemmisítését kéri. Jávor Benedek szerint precedensper lesz ez a szabad piac szempontjából, de nincs halasztó hatálya az építésre.

Az osztrák környezetvédelmi minisztérium keresetet nyújtott be a paksi atomerőmű bővítése ellen hétfőn. Az osztrák kormány azt kéri, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság határozatát, mellyel jóváhagyták a bővítést – mondta el egy minisztériumi szóvivő.

„Az Európai Bizottság rossz üzenetet küld az energiapolitikában azzal, ha habozás nélkül jóváhagyja az atomerőmű építéséhez nyújtandó támogatást”

– szólt a tárca indoklása.

Ausztria azt készül a bíróság előtt megkérdőjelezni, hogy a közösség érdekeit szolgálja a bizottság döntése. Az osztrák környezetvédelmi minisztérium szerint az atomenergia támogatása csak ebben az esetben fogadható el. A bizottsággal szemben a bécsi kormány nem fogadja el a budapesti kabinet érvelését.

Ausztria kezdettől kifogásolta a közbeszerzési eljárás elmaradását, és ahogyan a hivatalos nyilatkozatból kiderül, környezetvédelmi okból is ellenzi az atomerőművet: szerintük Magyarország más forrásból is fedezni tudná energiaigényét.

Most is ez utóbbi miatt fordult az Európai Bizottsághoz Ausztria – mondta a Független Hírügynökségnek Jávor Benedek (Párbeszéd) európai parlamenti képviselő -, a tender elmaradását más piaci szereplőknek kellett volna megkérdőjelezniük.

Ausztria nem fogadja el a bizottság érvelését,

hogy bár van jókora állami támogatás a paksi beruházáson, tehát a majdani áramárban is, ez nem torzítja az európai energiapiacot.

Ebből a szempontból precedensper lesz a paksi – mondta Jávor. A tagállamok kialakítják-e az egységes energiapiacot, vagy

megmaradnak az egyes országokban az államilag befolyásolt árak.

Az osztrák kormány február 25-ig nyújthatja be keresetét a bíróságnak.

A pernek nincs halasztó hatálya a paksi építkezésekre, de sok beszállítót elbizonytalaníthat, mi lesz a sorsa az egész beruházásnak. Ennél is fontosabb azonban, hogy a beruházónak, az orosz Roszatomnak és a magyar kormánynak kell végiggondolnia,

belemegy-e ezermilliárdok kifizetésébe,

amely évek múltán esetleg feleslegesnek bizonyul. Az egyes beszállítók akár nyugodtan szerződhetnek is, bízva abban, hogy a két állami bukszából úgyis kifizetik őket.

Ausztria a második atomerőmű-beruházást akaszthatja meg. Legutóbb a brit Hinckley Pointban állította le a magánberuházó, miután az osztrákok benyújtották keresetüket az Európai Bírósághoz. Ott is az állami támogatás miatt.

Nemrégiben már az első igazán fontos részmunkába is hiba csúszott Pakson: a turbinára kiírt mintegy 250 milliárd forint értékű tendert az amerikai General Electric és a francia Alstom alkotta konzorcium nyerte, de az eljárásból kizárt orosz Szilovije Masini pert indított ez ellen.

Magyarországgal szemben 2015-ben kezdődött kötelezettségszegési eljárás amiatt, hogy közbeszerzés nélkül állapodott meg a magyar kormány a Roszatommal az új paksi blokkok építéséről. Az Európai Bizottság 2016. november 17-én végül megszüntette az eljárást, s tavaly tavasszal az állami támogatást is jóváhagyta.

Már az előbbi is több sebből vérzett. Mint kiderült – nagyrészt Jávor Benedek kutakodása nyomán -, hogy lényegében a bizottságban „mondták tollba”, hogy a kormány a műszaki kizárólagosságra hivatkozzon az oroszok tender nélküli kiválasztása mellett. Vagyis arra, hogy a jelenlegi blokkokat is az oroszok szállították, ezért a bővítésre is ők az egyedül alkalmasok, holott műszakilag teljesen önálló a tervezett egység.

Hétfőn reggel a Paksi Atomerőmű 3. blokkján villamosberendezés meghibásodása miatt automatikus védelmi működés történt, amelynek következményeként a reaktorblokk leállt. Az esemény kivizsgálása folyamatban van, a szakemberek dolgoznak a probléma megoldásán – olvasható az erőmű honlapján.

Berlinből rabolták el a vietnami korrupciós per vádlottját

0

Az állami olajvállalat 22 egykori vezetőjét, köztük egy egykori vezető politikust állítottak bíróság elé Vietnamban.

A PetroVietnam egyik korábbi menedzsere Németországba menekült a letartóztatás elől 2016-ban. Vietnam kérte a kiadatását, mondván, 150 millió dolláros kárt okozott a cégnek, a németek azonban ezt elutasították. Ezután

a vietnami titkosszolgálat egyszerűen elrabolta egy berlini parkban.

A Deutsche Welle azt írja, a vietnamiak tagadják, hogy elrabolták a férfit, szerintük önként ment haza. De az esetből diplomáciai botrány lett, két vietnami diplomatát Németország kiutasított.

A per zárt ajtók mögött zajlik, a fővádlott, Dinh La Thang ugyanis nemrég a 10 milliós Ho Si Minh Város (a korábbi Saigon) főpolgármestere és a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottságának a tagja volt. Később az állami olajcég elnöke lett.

Leváltását és bíróság elé állítását sokan politikai pernek tartják Vietnamban.

Az új pártvezetés azzal próbál népszerűséget szerezni, hogy fellép a korrupció ellen – amellyel egyébként a kínai példát követik. A 22 vádlottból nyolcat akár halálra is ítélhetnek.

Elnapolták a nemzeti konzultációs pert

0

A Magyar Helsinki Bizottság indított személyiségi jogi pert a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen.

Az alperes, vagyis a Miniszterelnöki Kabinetiroda kérte, hogy napolják el a tárgyalást, ezt a Fővárosi Törvényszék meg is tette: február 14-ére.

A Helsinki Bizottság október 1-jén fordult bírósághoz, amiért a nemzeti konzultációban hamis állítások jelentek meg a szervezetről.

Azt kérték, hogy a bíróság állapítsa meg: ezek az állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogait.

Bocsánatkérést és nyolcmillió forint sérelemdíjat kérnek.

A kabinetiroda jogi képviselője egyébként úgy védekezett: nem tényeket, hanem véleményt fogalmaztak meg.

A bizottság egy reprezentatív közvélemény-kutatást is készíttetett a Mediánnal. Ennek eredménye szerint négyből hárman gondolják úgy, hogy a konzultációs szöveg ártott a bizottság megítélésének.

A konzultáció terjesztését (annak lezárása után) a bíróság felfüggesztette.

Pert nyert az Eötvös Károly Intézet Németh Szilárd ellen

0

A Fidesz alelnöke azt mondta: az intézet „sokkal, de sokkal nagyobb lóvét” kapott Soros György alapítványaitól, mint amit bevallott.

Az Eötvös Károly Intézet közleményében azt írja, hogy ez súlyos vád, ha igaz lenne, akkor meghamisították volna közhasznúsági jelentésüket. Németh Szilárd azt is állította, hogy ezt a nemzetbiztonsági szolgálatoktól tudja, és hogy a szolgálatok a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén nyilatkoztak erről, amit az ellenzéki képviselők is hallottak.

Ezeket az állításokat aztán Németh Szilárd nem tudta bizonyítani.

Szél Bernadett, a bizottság tagja korábban sajtótájékoztatón közölte, hogy a bizottság jegyzőkönyveinek tanúsága szerint az Eötvös Károly Intézetről az ülésen szó sem esett.

Az intézet közleményében azt írja: Németh Szilárd állításai azért is fenyegetők, mert „jogszerűen csakis bűncselekménnyel, illetve terrorgyanúval illetett személyeket, gonosztevőket szabad lehallgatni”.

A bíróság első fokú ítélete szerint

Németh Szilárdnak nyilvánosan bocsánatot kell kérnie,

és háromszázötvenezer forint sérelemdíjat is fizetnie kell.

Orbán visszaadná az INA-t a horvátoknak

Magyarország kész „méltányos alkura” és „visszaadni” az INA olajcéget a horvátoknak – mondta Orbán Viktor. A horvát kormányfő szavaiból kiderült, hogy a legkeményebb diónak a Mol-leány ára ígérkezik.

Magyarország készen áll arra, hogy méltányos alkut kössön, hogy minél előbb le lehessen zárni a Magyarország és Horvátország történelmileg jó kapcsolatát mérgező vitát a Mol szerepéről az INA horvát energiavállalatban – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, miután megbeszélést folytatott Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökkel.

Az a méltányos, ha az INA-t a horvátok „visszakapják” – mondta a miniszterelnök az MTI szerint. Orbán szerint ez üzleti ügy,

a magyar kormány nem tekinti kormányzati kérdésnek,

de támogatja, hogy minél előbb megoldás szülessen.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő hangsúlyozta: a magyar állam hajlandó támogatni a horvát kormány törekvését, az INA részesedésének visszavásárlását, de még meg kell találni azt a modellt, amely igazságos az eddigi magyar befektetésekkel szemben, de reálisan állapítja meg az INA-részvények értékét.

A Mol horvátországi befektetésének helyzetét évek óta nehezítő vita éppen a közelmúltban zárult le, amikor nemzetközi bírói fórumon végleg elbukott a privatizációs szerződés megkérdőjelezésére irányuló per.

Az INA-ban a Molnak és a horvát államnak egyarán kisebbségi részesedése van, de a magyar cégé a relatív (49,08 százalék) többség. A per – párhuzamosan a vesztegetési büntetőüggyel – épp az irányítói jogok átvétele kapcsán pattant ki.

A Mol vezetése eddig se zárkózott el az INA eladásától, ennek gátja eddig is

az eurómilliárdos nagyságrendű ár volt,

aminek kifizetése Horvátországnak nehézséget okoz. Mindenesetre az orosz Rosznyefty egy hónapja azonnal bejelentkezett a Mol székéért.

A Mol legnagyobb tulajdonosa a magyar állam 25,24 százalékkal, 35,29 százaléka pedig külföldi, elsősorban intézményi befektetők kezében van. A maradékon – egyenként kevesebb mint 10 százalékon – különféle itthoni intézmények osztoznak. Az úgynevezett kisbefektetők alig 3,14 százalékban részesei a Molnak.

A horvátok elbukták a Mol-pert

0

A horvát állam elvesztette a Mol-lal szembeni pert a svájci szövetségi bíróságon. A tét az volt, hogy kimondják-e az INA felvásárlásával összefüggő állítólagos vesztegetést és szerződésszegést. A horvátoknak eddig 9 milliárd forintnál többe lehet a pereskedés.

A svájci szövetségi bíróság azután tárgyalta a Mol-lal szembeni horvát állami keresetet, hogy első fokon a genfi nemzetközi döntőbíróság (Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság, UNCITRAL) idén év elején elutasította a 2014-ben benyújtott igényt.

Ebben a horvát kormány azt állította, hogy a Mol vezetője, Hernádi Zsolt a korábbi horvát kormányfőt, Ivo Sanadert

megvesztegetve vette át az INA olajcég feletti irányítást,

továbbá nem teljesítette a privatizációkor vállalt fejlesztések egy részét.

Az állami INA kivásárlását 2003-ban kezdte el a Mol, az először 25 százalékos részesedés fokozatosan nőtt. Jelenleg a Molnak is és a horvát államnak is kisebbségi részesedése van (49,08, illetve 44,84), a magyar vállalat a relatív többség birtokában kapta meg az akkori kormánytól az irányítási jogokat.

A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Most pedig a szövetségi bíróság vetette el, hogy helyezze hatályon kívül az Ivo Sanader korrupciós ügyében hozott döntést és Zágrábra nézve kedvezőtlen döntőbírósági határozatot – jelentette az N1 horvát tévé.

A bíróság mindezek mellett 200 ezer svájci frank (53 millió forint) perköltség megfizetésére, valamint a Mol kiadásainak (250 ezer svájci frank, 66 millió forint) megtérítésére kötelezte a horvát államot. A magyar sajtóban korábban az jelent meg, hogy Horvátországnak több, mint 30 millió dollárjába (9 milliárd forint) került a döntőbírósági eljárás.

A döntőbírósági határozat után Andrej Plenkovic miniszterelnök tavaly december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam

kivásárolja a Mol részesedését

az INA-ból. Ebben azóta nincs érdemleges új fejlemény. A horvát sajtóban akkoriban az jelent meg, hogy a horvát költségvetésben nincs pénz a Mol vélhetően igen borsos (az eddigi befektetések értékét is fedező) vételárra, ezt kölcsönből kellene fedeznie. A Mol elvben nem zárkózott el az ügylettől.

Jelenleg washingtoni választott bíróságon zajlik per ugyancsak évek óta. Ebben a Mol kifogásolja a horvát állam magatartását a befektetések védelmével kapcsolatban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!