Kezdőlap Címkék Parlament

Címke: parlament

„Magától senki sem hülye”

A magyar parlament újra átlépett egy határt; olyan beszédet kellett végighallgatnia az országgyűlési képviselőknek és a munkájukra figyelő érdeklődőknek, ami nem a személyeskedéssel (Orbán Viktor), nem az ordenáré stílusával (Németh Szilárd), elképesztő butaságaival (Semjén Zsolt), nőket gyalázó megjegyzéseivel (hosszú névsor…) hívta föl magára a figyelmet, hanem az emberi butaságot a végletekig kihasználó tartalmával.

Aradszki András KDNP-s képviselő, nem mellesleg államtitkárként a kormány tagja – energiaügyekért felel – azóta az egész, nem jobboldali sajtót bejárt beszédében

a sorosozás új minőségét mutatta be,

nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy a hívő embereket befolyásolja és hergelje a Fidesz-KDNP mostani legnagyobb ellensége, Soros György ellen. A 444 videót is közzétett a beszédről:

A beszéd nagy vihart kavart, de még a kormánypárti képviselők is óvatosan foglaltak állást vele kapcsolatban, Gulyás Gergely friss frakcióvezető szerint ők Soros György politikáját bírálják ugyan, nem értenek vele a menekült-kérdésben, de Aradszki képviselő kijelentései talán túlzóak. Lássuk be:

manapság egy Fidesz-politikustól már az is nagy szó, hogy ha félig elhatárolódik az amúgy vállalhatatlan mondatoktól.

Ezt a KDNP-s frakcióvezető például nem tette meg; Harrach Péter igyekezett kibújni a konkrét válaszadásból, de hát nem is várhattunk tőle mást.

Többen felvetették azt a kérdést, hogy vajon a felszólalás magányos akció volt-e (Harrach szerint magánvélemény), vagy a felsőbb vezetők közül valakinek tudnia kellett róla, mit tervez, mit mond Aradszki. Gulyás Gergely szerint az ő frakcióikban nem divat az előzetes hozzájárulás, vagy tartalmi ellenőrzés a parlamenti munkában, ami, látva az országgyűlési munkát már eleve, hogy finoman fogalmazzunk, képtelen állításnak tűnik.

Így, állítják a metakommunikatív jelekből olvasni tudók,

Aradszki András felolvasása, szereplése, egyértelművé tette, hogy nem saját szöveggel van dolga.

Sőt, egyesek odáig mentek, hogy a beszédet Orbán Viktornak is ismernie kellett, mi több az ő megrendelésére készült, a katolikus hívők meggyőzése érdekében.

Rónay László, professzor emeritus, az Új Ember katolikus hetilap egykori főszerkesztője ezzel kapcsolatban nem foglalt állást, a Független Hírügynökség kérdésére azt válaszolta: „Nyilván nem lehet tudni, hogy volt-e megrendelés, ilyenkor

az ember legfeljebb arra tud gondolni, hogy az ember magától nem mond ilyen hülyeségeket.”

Az imádság nem a parlamentbe való, az Istennel való beszélgetésnek nincs köze a politikához – mondta a professzor. – A Soros-ügyekbe nem lehet a rózsafüzért belekeverni. A politikáról a politika nyelvén kell beszélni.

Egy ilyen beszéd megszólít valakit egyáltalán?

Onnan kezdem, hogy a rózsafüzér egy ősi imádság, a Szűz Máriát szólítjuk meg vele. És ebből következik a válaszom is: igen ezek a szavak sok emberhez jutnak el.

És a sátán említése?

Pláne. Nagyon sokan félnek az ördögtől.

Ezt komolyan mondja? A XXI. század második évtizedében a sátán, az ördög említése félelmet kelt az emberekben?

Igen, a mai politika, a rendszer kulcsa az, hogy a műveletlenségre és a félelemre játszik.

Vagyis állíthatjuk: tudatos volt a felszólalás, kifejezetten annak a közönségnek szólt, amelyből az ilyen beszéd félelemet vált ki?

Így van, nagyon célzott szöveg volt ez. Hogy világos legyen miről is beszélek, javaslom mutassák be azt az imádságot, amely mindezt megalapozta, és amely ugyan harminc éve nem szerepel a miséken – a katolikus egyház maga tiltotta be –, de akkoriban mindig elhangzott az istentiszteletek végén.

Hát akkor álljon itt, ezúttal ennek az írásnak a végén az Aradszki-féle sátáni beszéd megalapozója: „Szent Mihály arkangyal védelmez minket. A sátán gonosz kísérletei ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátán t és a többi gonosz szellemet taszítsd vissza a kárhozat helyére. Ámen.”

Ámen.

Az államtitkár, aki rózsafüzérrel ment Sorosra

Nem lehet könnyű Németh Szilárd, vagy teszem azt, Kósa Lajos árnyékában élni. Hosszú és sötét árnyékuk van a fenti uraknak, korán kell kelnie annak, aki náluk nagyobb ostobaságot akar mondani.

Márpedig, vannak, akik éppen erre gyúrnak. Közelednek a választások, s mint tudjuk, Orbán hadúr felcsúti dácsájában egyenként beszélget el mindenkivel. Életről, halálról dönt ott a Kedves Vezető. Aki megfelel, a jövőben is képviselheti a Fidesz-KDNP-t, aki könnyűnek találtatik, mehet a levesbe.

Ez motoszkálhatott Aradszki András agyában is, aki, valljuk be férfiasan, idáig nem tűnt ki semmivel.

Ezzel persze nincs egyedül, vannak rajta kívül mások is, akik még az általános szürkeségben is képesek voltak észrevétlenek maradni. De Aradszki András most változtatni akart ezen az állapoton! Kilépni a jelentéktelenségből, megmutatni magát a világnak és bebizonyítani, hogy igen, vele is kell számolni.

Nem olyan szürke jellegtelen figura ő, mint amilyennek látszik.

Törte hát a fejét Aradszki András energiaügyekért felelős államtitkár, mit is mondjon, amivel beírja a nevét a történelem aranykönyvébe, de sokáig nem jutott semmi az eszébe. Dicső elődei már majdnem minden baromságot elmondtak előle, nehéz lett volna őket überelni.

S miközben erőltette az agyát, nem is sejtette, hogy milyen közel van a megoldás. Karnyújtásnyira, úgyszólván. De Aradszki Andrást nem olyan fából faragták, aki csak úgy, meghátrál a nehézségek láttán. Nem véletlenül energiaügyekért felelős államtitkár, ha szembejön a kihívás, nem lép el előle.

Ekkor ugrott be neki Soros György neve. Olyan volt számára ez a pillanat, mint a megvilágosodás

Igaz, Sorosról már sok minden hülyeséget összehordtak, de talán még lehet rátenni egy lapáttal. Ezzel biztatta magát Aradszki András energiaügyekért felelős államtitkár, és nem is hiába: hirtelen megjelent előtte a Nagy Gondolat.

„A rózsafüzér a legerősebb fegyver a Gonosz ellen, és képes a történelem megváltoztatására. Ezt Soros György is meg fogja tapasztalni! Köszönöm megtisztelő figyelmüket!”

Ezt mondta Aradszki András energiaügyekért felelős államtitkár hétfőn a parlamentben, és ahogy kimondta, mennyei öröm járta át teste minden szegletét. Ezt csinálja utánam a Németh Szilárd, gondolta magában. Kósa Lajos meg elmehet a francba, még a kanyarban sincs hozzám képest a huszutühapcijával.

Még hallotta, hogy nevetnek a parlament padsoraiban, és azt is tudta, hogy a fél ország rajta röhög majd, de nem érdekelte.

Megcselekedte, amit megkövetelt a hazától.

Ma zárul az őszi ülésszak

0

Ma délelőtt 11-kor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik és este hatig tart az Országgyűlés első őszi ülésének utolsó napja. A képviselők a kérdések és azonnali kérdések keretében összesen két és fél órában kérdezhetik a kormány képviselőit.

A kormánypárti padsorokból a fideszes Ágh Péter arra kérdez majd rá a nemzeti fejlesztési miniszternél, hogy milyen ütemezéssel történhet meg a Szombathelyet Kőszeggel összekötő közút fejlesztése – írja az MTI a parlament honlapján elérhető információkra hivatkozva.

Ellenzéki oldalról a szocialista Varga László a diósgyőri egészségügy jövőjéről kérdezi az emberi erőforrások miniszterét, a Jobbikból Lukács László azután érdeklődik a belügyminiszternél, hogy lesz-e börtön Kunmadarason, az LMP-s Demeter Márta a paksi bővítésért felelős tárca nélküli minisztertől kérdez Paks kibervédelméről.

A Ház ülése napirend utáni felszólalásokkal ér véget.

 

A bunkó magyarok a célközönség

Jelentősen megváltozott a hangnem, a stílus, de a nyelvhasználat is a magyar parlamentben. Szinte teljesen eltűntek az intellektuális viták, a szellemes megfogalmazások, s ez még akkor is igaz, ha például, egy-egy bántó kijelentésen, inkább lejáratásnak szánt szellemeskedésen a felszólaló mögött felsorakozó frakció tagja jól szórakoznak, vagy legalább is azt a képet tükrözik, mint akik rendkívül szórakoztatónak tartják a felszólaló szavait.

A jelenetekből, persze nem hiányzik a szervilizmus, éppen ezért a legnagyobb sikert e téren (is) a miniszterelnök aratja, amikor nagyjából háromhetente felbukkan az országgyűlésben. Ezt amúgy számára a kényszer – a törvény – is diktálja, ennyi ülés elteltével kötelező számára a válaszadás a képviselők kérdéseire.

A parlamenti nyitány az más tészta; ilyenkor a kormányfői nyitóbeszédre megilleti a frakciók vezetőit is a szó; ezek a megszólalások helyettesítik nagyjából a vitákat. A forgatókönyv végtelenül egyszerű: a miniszterelnök általában beszél arról, szerinte milyen állapotban van az ország, ilyenkor, választások közeledtével felsorakoztatja azokat a kampányelemeket, amelyek az elkövetkezendő időszakban dominálni fogják a Fidesz és a kormány kommunikációját, majd sorban felszólalnak a képviselőcsoportok vezetői; az ellenzék támad, bírálja a miniszterelnököt, a kormánypártiak viszont hűségesküt tesznek, ahogy az illik.

Mondhatnánk: az egész nem túl érdekes, valódi értékeket nem tükröz, legfeljebb az a kérdés, miként is reagál Orbán Viktor az őt érő bírálatokra. Nos, volt idő, amikor Orbán ebben önálló műfajt teremtett, csaknem mindig megtalálta azokat a szavakat, amelyek megsemmisítő erejűek voltak, ugyanakkor mégsem lehetett színvonaltalannak minősíteni őket. És ez akkor is így van, ha tudjuk: Orbánnak határozott álláspontja az, hogy személyes támadás nem maradhat válasz nélkül. Ez mindig is így volt nála, mára azonban nem a válaszon van a hangsúly, hanem egyfajta megtorláson. A megsemmisítés kényszere megmaradt, csak a nyelvi út, amely ehhez vezetett, az változott. A hétfői parlamenti nyitányon például olyan választ adott Vona Gábor Jobbik frakcióvezetőnek, amellyel a nemi identitását piszkálta, immár nem először. Azt találta ugyanis mondani, hogy a kormányzáshoz komolyabb eszköz kell, mint a szemöldökcsipesz. És miután nem ez volt az első ilyen eset, ráadásul a Jobbik elnökét néhány kormányhoz közel álló újság igyekezett lejáratni, joggal következtethetünk arra, hogy ez a nemiség, amely Orbán mondandójának velejét képezte.

A nyelvész szakértő azonban cáfolja ezt a megközelítést. Kálmán László szerint Orbán ezúttal nem buzizott, hanem pontosan felmérte kikhez beszél. És igen, mondja a szakértő, sok szavazónak bejön ez a stílus. Orbán, állítja, ma már a bunkó magyarokhoz beszél, azokhoz, akikhez nem is szabad ennél magasabb szinten szólni. Egyszerű üzenetek, egyszerű mondatok.  „Orbán ne tudná, hogy mit és hogyan beszél? Tudjuk, ő nagyszerű debattőr, több stílusban is képes versenyképesen megszólalni, tehát tudatosan megy el ebbe az alpári irányba” – fogalmaz Kálmán László. Szerinte ma erre van kereslet, Németh Szilárdnak szinte az egész személyisége, egyénisége erre van kitalálva. „Orbánék már régen letettek az értelmiségiekről, nem is akarják őket megszólítani, kiszemelték maguknak ezt a műveletlen választó közönséget, és tartok tőle, hogy nem is eredménytelenül” – foglalja össze a helyzetet a nyelvész.

Arra persze már nem a nyelvésznek kell megtalálni a választ, hogy a politika alpáriasodása végső soron hova vezet. Annyit azonban kijelenthetünk: a politikusaink nyelvi eszköztára, az ellenfelek egymással szemben használt kifejezései, hűen tükrözik a magyar politikai élet jelenlegi állapotát.

Ez volt ma – 2017. szeptember 19.

0

A nap összefoglalója: hogyan cselezte ki a kormány a népszavazást, bevonult a börtönbe Császy Zsolt, eltemették Oláh Györgyöt, Trump akár a földdel tenné egyenlővé Észak-Koreát és Moszkvában szobrot kapott Kalasnyikov, a géppisztoly király:

Kicselezte a kormány a népszavazást kezdeményezőket

Kedden délelőtt a parlament egyhangúlag, 170 igen szavazattal elfogadta azt a törvénymódosítást, amely 8-ról 12 évre emeli a korrupciós bűnügyek elévülési határidejét.

A Jobbik által benyújtott és a házszabálytól eltérő gyorsasággal tárgyalt törvény elfogadása gyakorlatilag ellehetetlenítette a Vágó Gábor által kezdeményezett és a Kúria által is szentesített népszavazást.

ALÁÍRÁSOKAT ETTŐL PERSZE MÉG LEHET GYŰJTENI, ÁM A NÉPSZAVAZÁS A ETTŐL KEZDVE ÉRTELMETLENNÉ VÁLT.

Orbán Viktor kormányának nem ez az első trükkös eljárása a népszavazások megakadályozására. Amikor az üzletek vasárnapi zárva tartásáról kezdeményezett népszavazást az MSZP, akkor is a parlamenti többség sietett a kormány segítségére.  Az idei év elején a Momentum gyűjtött össze a szükségesnél jóval több aláírást, hogy lehessen népszavazást tartani a budapesti olimpia rendezéséről, ám ekkor a kormány hirtelen visszavonta a korábban benyújtott olimpiai pályázatot, s ezzel kifogta a szelet az ellenzék vitorlájából.

Börtönbe vonult Császy Zsolt

Kedden délelőtt bevonult a börtönbe Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egyik volt vezetője, hogy megkezdje kétéves börtönbüntetését. Társa, Tátrai Miklós, volt vezérigazgató már néhány héttel ezelőtt elkezdte letölteni a büntetését.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Császyt ötven-hatvan ember kísérte el, többek között Gyurcsány Ferenc a DK elnöke, Herényi Károly a Császy Zsolttal közösen alapított Nemzeti Bilincs egyesület alelnöke, volt MDF-es országgyűlési képviselő és ott volt Iványi Gábor az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője.

Eltemették Oláh Györgyöt

Kedden Budapesten eltemették a márciusban az Egyesült Államokban elhunyt Nobel-díjas tudóst, Oláh Györgyöt. A Fiumei úti sírkertben Orbán Viktor és Lovász László MTA-elnök méltatta a kémikus munkásságát és személyét.

Oláh György portréja és hamvainak urnája. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Nemcsak a nagy magyar tudósok, hanem a nagy magyar hazafiak könyvében is őrizzük emlékét. Hajlíthatatlan jellemű ember volt, aki mindig saját útját járta és erről soha nem hagyta magát letéríteni – mondta a miniszterelnök Oláh György Nobel-díjas, Corvin-lánccal és Széchenyi Nagydíjjal kitüntetett kémikus temetésén kedden.

Trump kész teljesen lerombolni Észak-Koreát

Donald Trump amerikai elnök kedden figyelmeztette Phenjant, teljes megsemmisülés fenyegeti,  ha az Egyesült Államoknak meg kell magát védenie.

Forrás: Wikimedia Commons

Trump szerint

„az Egyesült Államoknak nem lesz más választása, mint teljesen lerombolni Észak-Koreát”.

Az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának általános vitájában első ízben felszólaló amerikai elnök kijelentette: Washington a harci cselekmények kiszélesedésének megakadályozására, valamint a politikai rendezésre törekszik Szíriában.

Trump ismételten „szégyennek” nevezte az Iránnal a hat nagyhatalom által 2015-ben megkötött szerződést, amelynek értelmében a gazdaságát sújtó szankciók fokozatos feloldásáért cserébe Teherán polgári célokra korlátozza atomprogramját.

Szobrot kapott a géppisztolykirály

Csaknem tíz méter magas szobor állít emléket a gépkarabélyok királyának is tekinthető AK-47-es megalkotója, Mihail Kalasnyikov emlékének Moszkvában. A Kalasnyikov a világon legtöbbet gyártott gépkarabély.

Forrás: Wikipedia.org

A szoborkompozíción Kalasnyikov négy méter magas alapzatra felállított ötméteres alakja egy AK-47-est tart a kezében, a háttérben a földgolyó és a sárkányt legyőző Szent György ábrázolásával, amelyek a fegyver elterjedtségét, illetve a jó és a rossz harcát jelképezik.

 

Kicselezte a kormány a népszavazást kezdeményezőket

0

Kedden délelőtt a parlament egyhangúlag, 170 igen szavazattal elfogadta azt a törvénymódosítást, amely 8-ról 12 évre emeli a korrupciós bűnügyek elévülési határidejét.

A Jobbik által benyújtott és a házszabálytól eltérő gyorsasággal tárgyalt törvény elfogadása gyakorlatilag ellehetetlenítette a Vágó Gábor által kezdeményezett és a Kúria által is szentesített népszavazást.

Aláírásokat ettől persze még lehet gyűjteni, ám a népszavazás a ettől kezdve értelmetlenné vált.

Orbán Viktor kormányának nem ez az első trükkös eljárása a népszavazások megakadályozására. Amikor az üzletek vasárnapi zárva tartásáról kezdeményezett népszavazást az MSZP, akkor is a parlamenti többség sietett a kormány segítségére.  Az idei év elején a Momentum gyűjtött össze a szükségesnél jóval több aláírást, hogy lehessen népszavazást tartani a budapesti olimpia rendezéséről, ám ekkor a kormány hirtelen visszavonta a korábban benyújtott olimpiai pályázatot, s ezzel kifogta a szelet az ellenzék vitorlájából.

Orbán Viktor kormánya csak akkor kedveli a népszavazás intézménylét, ha ő maga kezdeményezi azt,. Ilyen volt a kvótáról rendezett referendum, melyen a részvétel alacsony volt ugyan, ám a szavazók 98 százaléka a kormány szándéka szerint voksolt.

Szemöldökcsipesz

A kormányzáshoz komolyabb eszköz kell, mint egy szemöldökcsipesz. Ezt mondta ma parlamentben Orbán Viktor.

Lefordítom magyarra Magyarország miniszterelnökének a szavait: Vona Gábor buzi, (Homokos, meleg, ratyi – megfelelő aláhúzandó.)

Itt tartunk most, ezt tudja ma Orbán. Ezen a szinten van a magyar miniszterelnök. Nem most kezdte, korábban már megkínálta Vonát hasonló gondolati mélységekkel. „Nem én szoktam más férfiak szoknyája mögé bújni.” Ezt is Orbán mondta Vonának, és az akkori szövegkörnyezetből egyértelműen kiderül, hogy mire célzott: nem én vagyok homokos kispajtás, hanem  te!

Nem mintha nem lenne mindegy, hogy a Jobbik elnöke, vagy bárki más, politikus, tűzoltó, taxisofőr, melyik nemhez vonzódik.

Egyszer egy írásomat azzal kezdtem, hogy nem szeretem a melegeket.

Felhördültek azok, akik ismerték a korábbi cikkeimet.

Pedig, az írást így folytattam: attól, hogy valaki meleg, még nem muszáj őt szeretni. Azt sem, aki biciklivel jár. Zöld, vagy piros, vagy bármilyen színű.

Annak kapcsán írtam  mindezt, hogy egy troll azt írta nekem: elolvasta néhány írásomat, és azt gondolja, hogy én nem szeretem a magyarokat. Valóban, válaszoltam az írórobotnak, nem minden magyart szeretek. Engem sem szeret minden magyar.

Szánalmas, ahogyan Orbán harcol a Jobbik ellen. Nem tudni, ösztönösen buzizik, vagy tudatosan akar így a közönségéhez szólni. Egyik opció szégyenletesebb, mint a másik. Egy faluszéli kocsmában talán nem feltűnő az ilyen, de egy ennél valamivel jobb helyen már úgy orrba vágják a beszélőt, hogy – a Nemzeti Könyvtárba frissiben beválasztott Bayer Zsolt míves megfogalmazásával élve – taknyán, vérén távozik onnan.

Ez a sudribunkó, a legalantasabb érzelmekre és indulatokra ható szöveg a magyar parlament házában, a magyar miniszterelnök szájából kúszott elő. Ilyenné vált a valamikor liberális és demokratikus pártként indult Fidesz.

Szánalmas és szomorú, hogy egy uniós ország miniszterelnöke úgy harcol egy  szélsőjobboldali párt ellen, hogy lebuzizza az elnökét. Szánalmas és szomorú, hogy azt gondolja – és nem is alap nélkül .- hogy ebben a közegben (Magyarországról beszélünk) az ilyen beszéddel lehet hatást gyakorolni

Föl lehetett volna említeni a Jobbik korábbi csínytevéseit, melyektől Vona pártja nem túlságosan sikeresen próbál szabadulni. Felsorolni Vona pártjának azon képviselőit, akik zsidóztak a tisztelt házban, és azokat is, akik betyármaskarába bújva a romákat fenyegették.

Csakhogy Orbán, aki jobb perceiben még mindig képes racionálisan gondolkodni, nem ebben látott üzletet. Magyarország miniszterelnöke úgy igyekszik mind több embernek a kedvére tenni, hogy lebuzizza ellenfelét. Azt gondolja, hogy akikhez szólni akar, ebből értenek.

Volt már jobb passzban is ez az ország. Talán lesz is még idő, amikor a szemöldökcsipesz újból azt jelenti, amit valamikor: egy fürdőszobákban és kozmetikákban használatos szerkezetet.

Ez volt ma – 2017. szeptember 18.

0

Ha nem volt ma ideje követni a friss híreket, akkor elég, ha ezt a cikket elolvassa: összeszedtük a legfontosabbakat, amiről a fuhu.hu ma írt.

Orbán beszéde a parlamentben

MTI Fotó: Máthé Zoltán

A magyar gazdaság helyzetéről beszélt Orbán Viktor kormányfő a parlamentben, az őszi ülésszakot nyitó napirend előtti beszédében.

Ezután tért rá a kormány legfontosabb üzenetére, a menekültügyre

és arra, miért támogatja a nemzeti konzultációt az úgynevezett „Soros-tervről”, és elmondta véleményét a bevándorló és nem bevándorló országokról.

Vona Gábor Jobbik-elnök despotának nevezte Orbánt, aki szerinte Rákosi és Kádár emlékét csempészi vissza. Az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan szerint

Orbán a saját démonaival küzd.

Szél Bernadett LMP-társelnök azt mondta: „nem a Fidesz fogja megvédeni Magyarországot, nekünk kell megvédenünk az országot a Fidesztől.”

Viszontválaszában Orbán Vonának mindössze annyit mondott:

„a kormányzáshoz komolyabb eszközök kellenek, mint szemöldökcsipesz”.

Gulyás Márton: Nem védekezünk, készülődünk

Interjút adott a FüHünek Gulyás Márton, a kormánypropaganda által talán a legjobban támadott civil aktivista. Azt mondta, tapasztalatai szerint kifejezetten erős a kormányváltó hangulat az országban, de segítséget várnak az emberek, kell valaki, aki megteremti az egységet.

Szerinte azt kell erőszakmentesen felmutatni, hogy milyen igazságtalanul használja a hatalmát a jelenlegi kormányzat.

Azt is mondta, kreatív akciókra készül.

Lehet, hogy mégse lesz korrupcióellenes népszavazás

A Jobbik és az együtt is beadta törvénymódosítási kezdeményezését, miután a Fidesz úgy reagált Vágó Gábor aláírásgyűjtésére, hogy egy ilyen törvényt ők is támogatnának. Vágó Gábor a FüHünek azt mondta: a kormány meghátrált, hiszen a Jobbik által benyújtott törvényjavaslatot sürgősséggel napirendre vette, így azt már holnap, azaz kedden elfogadhatja az országgyűlés.

Külföldi szövetségest talált a Momentum

A hétvégén új politikai párt jött létre Szlovákiában: a Progresszív Szlovákia. Elnöke, Ivan Štefunko máris együttműködési megállapodást írt alá az osztrák Neos párt vezetőjével, Angelika Mlinarral, Ryszard Petruval, a lengyel Nowovczesna elnökével és Soproni Tamással, a Momentum alelnökével.

Hajnal Tamás Momentum-szóvivő azt mondta a FüHünek, hogy a pártok együtt bejelentették az „Új Közép-Európát Szövetséget”, amely

„megfelelő alternatívát jelentene a visegrádi négyekkel szemben”.

Kampánypénz-tékozló alapot indít a Kétfarkú Kutya Párt

Forrás: MKKP

A viccpárt arra vár javaslatokat, hogy hogyan költsék el a 2018-as kampánypénzt. Ezért kiírták a

Rózsa Sándor I. Népi Kampánypénz Tékozló Alap

nevű pályázatot.

Arra számítanak, hogy minimum 123 millió forintot szét tudnak majd osztani. Ahogy írják: „Ezt a pénzt olyan projektek megvalósítására szeretnénk fordítani, amelyek minél több ember számára használhatóak, hasznosak, viccesek, egy-egy helyen hiánypótlók vagy/és jobb lesz tőlük a környék, és egyébként szép az élet.”

A Puli egyik tesztje
Fotó: Puli Space / OeWF / Claudia Stix

2019-ben menne a Puli a Holdra

Pacher Tibor, a Puli Space csapatvezetője azt mondta a fuhu.hu-nak, hogy amerikai partnerükkel egyetértve akkorra tartják reálisnak az indulást. Annak ellenére, hogy állami támogatást továbbra sem kapnak, pedig Magyarországon van állami űrkutatási szervezet.

Befogadták a Bienerth Gusztáv elleni feljelentést

A FüHü információi szerint befogadta az ORFK a Magyar Úszószövetség nemrégiben leváltott elnöke elleni feljelentést. Bienerth ellen a szentendrei úszócsapat vezetője, Tóth István tett feljelentést.

Hihetetlen elkapások napja az NFL-ben

A védelmekről szólt több meccs is az NFL második játéknapjának vasárnapi meccsein, volt olyan, amelyiken egy touchdownt sem értek el a csapatok. Utolsó másodperces dráma és látványos jelenetek persze így is voltak, több bravúros elkapást is láthattak a nézők. Két történelmi esemény is volt – ezekről összefoglalónkban olvashatnak.

„Meg akarjuk védeni az EU-t, ha még lehet”

0

A magyar gazdaság helyzetét festette le beszédének első részében Orbán Viktor kormányfő a parlamentben, az őszi ülésszakot nyitó napirend előtti beszédében. Ezután tért rá legfontosabb üzenetére, a menekültügyre és arra, miért támogatja a nemzeti konzultációt a „Soros tervről”.

A kormány folytatta a brüsszeli kényszerbetelepítés elleni küzdelmét a nyáron is folytatta – vezette fel a témát. A rég megszokott világkereskedelmi, -gazdasági és –politikai rend helyébe most lép egy másik új világrendbe. Ezt Orbán szerint nem tudjuk megakadályozni, mert a hatalmi erővonalak világméretekbenrajzolódnak át.

Szerinte szeretjük vagy sem, a népvándorlás a kontinenseket is elérte, és próba alá vette. Ez egybeesik az egyik világvallás, az iszlám világoffenzívájával.

Mi meg akarjuk védeni magunkat, és ha még lehet, az Európai Uniót is.

Az Európai Unióban vannak bevándorló országok és nem bevándorló országok Orbán szerint. Azt mondta: a bevándorló országok  elfogadják, helyeslik, időnként szervezik a migránsok, az új honfoglalók, az inváziós népcsoportok betelepülését. Ezek már kevert országokká váltak, ezek belső arányai változnak, a keresztények aránya csökken. Innen kezdve matematikai számítás kérdése a végállapot, ami belátható.

És vannak szerinte a nem bevándorló országok, mint amilyen Magyarország is, amelyek ragaszkodnak a nemzeti kulturális identitásukhoz.

„MI magyar Magyarországot akarunk és Európai Európát is szeretnénk.”

Az EU jövője Orbán szerint azon múlik, hogy ez a két országcsoport képes lesz-e kialakítani együttélést és az együttműködés új közösen elfogadott rendjét, amit azonban csak akkor lehet, ha tiszteletben tartjuk egymás demokratikus népakaratát.

„Mi sohasem leszünk bevándorlópárti ország – erről szól a kvótaper és a kvótaítélet.”

Azt mondta: ma a bevándorló országok úgy akarják feloldani az ellentéteket, hogy javasolják, legyünk mi is bevándorló országgá, s ha ere nem vagyunk hajlandók, akkor megerőszakolnak minket. Erről szól a kötelező kvóta és betelepedési terv.

Ezt Soros György tervének nevezem, ezt valósítják meg a brüsszeli diplomaták, akik Soros tenyeréből esznek.

Gazdasági helyzetkép

Az államadósság 74 százalék alá csökkent, a gazdaság a második negyedévben  3,2 százalékkal nőtt. Ma már 4,434 millióan dolgoznak, 62 ezerrel többen, mint egy év éve. A munkanélküliség 4,2 százalékra mérséklődött, a közfoglalkoztatás folyamatosan csökken, folyamatos az átvándorlás a magángazdaságba.

A munkaalapú társadalom kiépítése sikerült – sorolta el az eredményeket Orbán Viktor.

A bruttó átlagbér 293 ezer forint, ami komoly emelkedés, de nem elég – mondta. Az ipar és az építőipar termeléséből a miniszterelnök azt a következtetést vonta le, hogy még van lehetőség további béremelkedésre. A mezőgazdaságban a foglalkoztatottság hét év alatt 25 százalékkal nőtt, a bruttó keresetek 42 százalékkal.

A kormány migránspolitika helyett családpolitikát folytat.

A közoktatásban 467 ezer gyerek étkezik ingyen, s már minden általános iskolás és az elsős középiskolások, összesen a gyerekek 85 százaléka kapja ingyen a tankönyveket. Százezer gyereket vártak táborhelyek a nyáron, s nem csak hazaiakat, hanem például Ukrajnából is. Ezért érint minket fájdalmasan, hogy megfosztják az ukrajnai magyar gyerekeket, a magyar nyelvű oktatástól.

Vona: Védelem és elszámoltatást

Vona Gábor a Jobbik elnöke válaszában keményen nekiment Orbánnak, kiégett despotának nevezve őt, olyan politikusnak,

aki Rákosi és Kádár emlékét csempészi vissza.

Hatalomra jutásuk esetére az ország biztonságának a megvédését, elszámoltatást, s azt ígérte, hogy migránsok – sem szegénynek, sem gazdagok – nem jöhetnek majd be az országba.

Tóth: más a valóság

Orbán a maga valóságában saját démonjaival küzd,

a többi között Brüsszellel – mondta Tóth Bertalan az MSZP frakcióvezetője. Ugyanakkor mi egy másik valóságot látunk, Mészáros Lőrinccel, Andy Vajnával, a közpénzszivattyúval, az egészségügy és az oktatás áldatlan állapotával. Egy olyan ember oktat ki minket erkölcsi kérdésekben, aki szabadon engedett egy olyan gyilkost, aki éjszaka álmában baltával megölt egy keresztény embert – mondta, hozzátéve: ma már értjük…

Szél: az elmúlt harminc év

Egyre inkább látszik, hogy nem a Fidesz fogja megvédeni Magyarországot, nekünk kell megvédenünk az országot a Fidesztől – fejtette ki Szél Bernadett, az LMP társelnöke, miniszterelnök-jelöltje. „Önök és elődjeik szétlopták, szétcsalták az országot” – húzta alá. Az elmúlt „harminc évben” felhúzott építmény már nagyon rászorult a bontásra, de

ebben nem vehetnek részt azok, akik felépítették azt.

Orbán viszontválasza

Úgy látja, a nyáron elszaporodtak a miniszterelnök-jelöltek – kezdte viszontválaszát Orbán. Szerinte az emberek tudják, hogy személyes hatalmi vágyból nem lehet országot építeni. Vonának mindössze annyit mondott,

„a kormányzáshoz komolyabb eszközök kellenek, mint szemöldökcsipesz”.

A szocialisták pedig mindennek éppen az ellenkezőjét csinálták kormányon, mint amit ígértek oktatásban, egészségügyben, nyugdíjakban. Egy LMP-s európai uniós képviselő pedig azt mondta a miniszterelnök szerint, hogy a bevándorlási problémára nincs más megoldás, mint a kötelező kvóta. Idézett korábbi MSZP-s nyilatkozatokat arról, hogy a bevándorlás álprobléma, azt a kormány kreálta, nincs szó kötelező kvótáról. Végül feltette a kérdést: hogyan lehetne az országot rájuk bízni?

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 8. Tüntetések: van-e forgatókönyv?

2006. október 6-án a Fidesz nagygyűlést rendezett a Kossuth téren. Ezen Orbán Viktor bejelentette, hogy ezt követően minden nap, délután 5 és 6 óra között találkoznak a híveikkel.

Ezzel kezdetét vette egy hosszú, hetekig tartó tüntetéssorozat, amelyen

a parlamenti ellenzéki pártok szimpatizánsai, valamint más ideológiák képviselői keveredtek egymással.

Beszámolónkban, amelyekben a 11 évvel ezelőtt eseményeket idézzük fel, a Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel közöljük.

„Régiek” és „újak” a Kossuth téren

Október 6-án, pénteken, kiderült, hogy a parlament aznapi plenáris ülése várhatóan épp akkor ér véget, amikor minden bizonnyal tele lesz tüntetőkkel a Kossuth tér, így nem lehet tudni, hogy a képviselők milyen körülmények között hagyják el az épületet.

Az MSZP nem kért külön rendőri biztosítást – tudta meg a Független Hírügynökség a párt frakcióvezető-helyettesétől. A parlamenti be- és kiléptetés megoldott – közölte a BRFK szóvivője.

Az MSZP-frakció tagjai gyalog hagyják el a Parlamentet a plenáris ülés után az épület oldalsó kijáratánál – mondta Mesterházy Attila. A szocialista képviselő nem tud arról, hogy külön rendőri biztosítást kapnának, de nem is tart atrocitástól. A Parlament előtti parkoló nem használható a demonstráció miatt, a képviselők többsége a Képviselői Irodaháznál hagyta a kocsiját, oda pedig gyalog fognak átsétálni – közölte az MSZP frakcióvezető-helyettese.

A rendőrség biztosítási terve nem publikus – közölte Schőn Péter, a BRFK szóvivője. – A parlamenti be- és kiléptetés megoldott.

A Fidesz délutáni nagygyűléséről már csütörtökön lezajlott az egyeztetés a párt és a Kossuth téri demonstrálók képviselői között.

A Fidesz 17 órától 20 óráig kapja meg a hangosítást – mondta a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik vezetője. A korábbi hírekkel ellentétben a tér nem lesz kordonnal elválasztva a „régi” és az „új” demonstrálók között – közölte Molnár Tamás.

Az MSZP frakcióvezetője szerint minden egyes utcai zavargás csökkenti a forint, a nyugdíjak és fizetések értékét.

Ma már számokban és munkahelyekben mérhető az a kár, amelyet néhányan a magyar gazdaság és a nemzeti vagyon kockáztatásával okoztak az elmúlt hetekben. Lendvai Ildikó erről a parlament pénteki, rendkívüli ülésén beszélt a miniszterelnök expozéja után.

A szocialista politikus szerint Magyarországnak fontos vonzereje és belső értéke volt eddig, hogy a térségben stabilitásra és utcai nyugalomra lehetett számítani, „de ez törékenynek bizonyult”. Lendvai Ildikó vezérszónoki felszólalásában emlékeztetett arra, hogy már a kormányfő balatonőszödi beszédének kiszivárogtatása előtt is „elharsant a jelszó: megindulunk a kormány ellen”. Az emberek ezért most kétféleképpen látják az eseményeket: van, aki úgy hiszi, hogy a tüntetéseknek van forgatókönyve, és van, aki úgy gondolja, hogy nem. Ledvai Ildikó azt mondta, hogy utóbbiak táborába tartozik.

Az MSZP frakcióvezetője arra figyelmeztetett, hogy

a válsággal keletkező kár lassan nagyobb lesz, mint a megszorítások teljes összege.

Új kezdetre és váltásra van ezért szükség, amelyhez háromféle bizalom kell: politikai, társadalmi és emberi – mondta.

Lendvai Ildikó szerint a pénteki szavazás előtt már mindenki tudta, hogy a koalíció bizalmáról biztosítja majd Gyurcsány Ferencet és kormányát. A név szerinti voksolásra mégis szükség van, mert a parlamenti képviselőknek felelősen kell vállalniuk döntéseiket választóik előtt a Parlament falai között. A frakcióvezető reméli, hogy a bizalmi szavazás a befektetői bizalmat is megerősíti majd.

Délután 1/2 3 -kor 500-600 békés tüntető demonstrál a Kossuth téren. Egyre több a fideszes aktivista. Demonstrálók érkeztek Zamárdiból, Lajosmizséről és Békéscsabáról is.

A tömeg folyamatosan nő. Közben egyre több rendőr van a Parlament és a Képviselői Irodaház között. Az utat rendőrautók biztosítják, ők valószínűleg a szavazásról kiérkező képviselőkre vigyáznak majd.

Bizalmi szavazás Gyurcsánnyal és a kormánnyal szemben

A hivatalos eredmény szerint 207 igen és 165 nem szavazat mellett bizalmat kapott Gyurcsány Ferenc és kormánya pénteken a parlament rendkívüli ülésén. A képviselők név szerinti szavazással döntöttek így. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök igennel voksolt, szintén igennel szavazott Gyenesei István, az egyetlen független képviselő.

Gyurcsány Ferenc beszéde a parlamentben.

Sólyom László köztársasági elnök tudomásul veszi a parlamenti bizalmi szavazás eredményét – tudatta a Független Hírügynökséggel az államfő szóvivője. Wéber Ferenc ezen túlmenően semmiféle kommentárt nem fűzött az elnöki hivatal részéről a voksolás eredményéhez.

Sólyom László az elmúlt hetekben többször lépett a nyilvánosság elé a belpolitikai válság kapcsán.

Nehezményezte, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elhallgatta valódi kormányprogramjukat a tavaszi választások előtt,

s bocsánatkérésre szólította fel. Az önkormányzati választás urnazárása utáni beszédében egyértelművé tette, hogy a kormányfő sorsa a koalíciós frakciók kezében van. Ezt sokan úgy értelmezték, hogy burkoltan a miniszterelnök leváltását sürgette az államfő.

Szerdán levelet írt Sólyom László a képviselőcsoportok vezetőinek, azt kérve tőlük, hogy a bizalmi szavazáson vegyenek részt a frakciók. Ennek hatására döntött úgy a Fidesz és a KDNP, hogy eredeti tervükkel ellentétben mégis elmennek a vitára és a szavazásra.

A Független Hírügynokség akkori tudósítása szerint egyik parlamenti pártot sem érte meglepetésként az, hogy a többség bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek és kormányának a péntek parlamenti szavazáson.

Lendvai Ildikó az MSZP frakcióvezetője szerint a szavazással a kormány megerősítette politikai bizalmát, de szükség van egy szélesebb értelemben vett társadalmi bizalomra is a sikeres kormányzás érdekében. Lendvai hangsúlyozta, hogy most ennek a bizalomnak az erősítése a cél. A frakcióvezető reméli, hogy belföldön és külföldön is érteni fogják a szavazás üzenetét: belföldön mindenki megérti, hogy aki a parlamenti demokrácia híve, annak a parlament döntését tudomásul kell vennie, külföldön pedig remélhetőleg megnyugszanak a befektetők. Lendvai reméli, hogy a szavazás után erősödik a béke Magyarországon.

Kuncze Gábor nem lepődött meg a szavazás eredményén, azt mondta az történt amire számított: „a parlamenti többség kiállt a kormány mögött, ami így megkapta a felhatalmazást a folytatásra”.

Az SZDSZ frakcióvezetője ugyanakkor kifogásolta, hogy az ellenzék részéről ismét nem hangzott el javaslat arról, hogy mit kellene tenni az ország érdekében, illetve, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ismét nem szólalt fel munkahelyén, a Parlamentben.

Navracsics Tibor a Fidesz frakcióvezetője a szavazás után azt mondta, bejött a papírforma. A politikus

nem tartotta elegáns megoldásnak azt, hogy a kormányfő is szavazott magára.

Az MDF frakcióvezetője, Herényi Károly „színvonaltalannak” nevezte a pénteki vitát és szavazást, de annak eredményét tudomásul veszik. Herényi szerint az ország helyzete egyre rosszabb és csak a nagykoalíció lehet a megoldás.

Halász Zsuzsa, a KDNP frakciószóvivője a bizalmi szavazással kapcsolatban annyit mondott: „a színjáték lezajlott”, pártját nem érte meglepetés, mivel a bizalmi szavazás eredményét napokkal ezelőtt tudta már mindenki.

Péntek délután 4 órakor megkezdődött a Fidesz nagygyűlése a fővárosi Kossuth téren a Parlament előtt. A rendezvényre érkezők gyakorlatilag megtöltötték a teret, és a környező utcákból is folyamatosan érkeztek még. Orbán Viktor csütörtöki felhívására az emberek többségének kezében nemzeti színű zászló volt, és a kormány távozását követelték.

Menjen, vagy maradjon Gyurcsány?

A megkérdezettek 47 százaléka szerint Gyurcsány Ferenc kormányfőnek annak ellenére is távoznia kell posztjáról, hogy bizalmat kapott a Parlamentben. A válaszadók 46 százaléka ugyanakkor úgy véli: a bizalmat kapott miniszterelnöknek minden jogalapja megvan hivatali idejének kitöltéséhez. A Századvég és a Forsense közvetlenül az önkormányzati választások után készítette telefonos felmérését, amely 800 fős reprezentatív mintán alapul.

A bizalmi szavazás kezdeményezését háromból két megkérdezett (64%) jó ötletnek tartotta. A szocialista szavazók 84 százaléka egyetért a kezdeményezéssel, a Fidesz-táboron belül azonban már volt ilyen egyértelmű a bizalmi szavazás megítélése. A válaszadók 49 százaléka támogatta, 48 százaléka viszont ellenezte a kezdeményezést. A bizonytalanok megoszlása ebben a kérdésben szinte megegyezik az összes megkérdezett véleményével: 63 százalékuk ért egyet a bizalmi szavazással, és csupán 20 százalékuk ellenzi azt.

A Századvég szerint felmérésükből az derült ki, hogy a bizalmi szavazás önmagában nem képes számottevő mértékben csökkenteni a magyar politikai közéletben kialakult feszültségeket.

Minden nap 5 és 6 óra között tiltakozás a Kossuth téren

Áder János a Kossuth téren.

Szombattól minden napra találkozót hirdet a Kossuth térre híveivel a Fidesz. A program, amelyet péntek este a párt budapesti nagygyűlésén Orbán Viktor jelentett be, szombaton délután 5 órakor kezdik, akkor Áder János, az Országgyűlés alelnöke lesz a szónok. A tervek szerint az ellenzéki párt híveivel minden nap így tiltakozik 5 és 6 óra között a gyurcsányi politika ellen. A rendezvényeken mindig más fideszes politikus szónokol majd.

Ezzel együtt a hazugság eltörlése, a fehér politika és az igaztalan politikusok felelősségre vonása érdekében útjára indította a Fidesz az „Igen Magyarország Chartát”.

Orbán Viktor azt nem jelölte meg beszédében, meddig tart a tiltakozássorozat.

Azt sem mondta el, hogyan lehet csatlakozni a chartához, ha valaki így dönt.

A Fidesz elnöke a Parlament lépcsőjén, és nem a felállított színpadon mondta el beszédét. Orbán Viktor a kormánnyal és a kormányprogrammal kapcsolatos pénteki parlamenti bizalmi szavazást úgy értékelte: azzal, hogy a szocialisták Gyurcsány Ferenc mellett tették le a voksukat, csapdába zárták az országot, és végérvényesen magukról letörölhetetlenné tették a hazugságot. Ennek szerinte beláthatatlan következményei lesznek, és ez leginkább a gazdasági romlásban lesz érzékelhető.

A nagygyűlésen a fideszes politikus meghirdette a „fehér politikát”, amely megfogalmazása szerint nem piros, nem narancssárga, és az igazságra, a hazugság felszámolására illetve a számonkérhetőségre épít.

Hangsúlyozta, hogy az országban most tapasztalható, soha nem látott válságából csak az igenekre épülő út vezet ki. Szerinte párthovatartozástól függetlenül igent kell mondani a nemzeti egységre, a demokrácia megvédésére, a köztársasági elnökkel szembeni tiszteletre, az ígéretek betartására és a felelősségre. Orbán Viktor hangsúlyozta: ki kell közösíteni azt a politikust, aki ezekre az érdekekre nemet mond.

A Fidesz elnöke minden felelősséggel gondolkodó politikust arra szólított fel, hogy csatlakozzon a Fidesz „Igen Magyarország Chartájához”.

Orbán Viktor végül arra hívta fel a figyelmet, hogy bár egy akkora tömeg, mint a Kossuth téri egy csapásra eltörölhetné, ami az útjába kerül, a demokraták igazi ereje mégsem fizikai jellegű. „A demokraták ereje a méltóság és a fegyelmezettség” – mondta.

A sorozat néhány korábbi cikke:

Ki veri szét ősszel Budapestet?

Ki veri szét ősszel Budapestet? – 2. Szeptemberi Sajnálatos Események

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 3. A politikusok is beszállnak a buliba

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 7. A Kossuth téri helyzet fokozódik

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!