Kezdőlap Címkék Parlament

Címke: parlament

A kormány visszatér a kvótaügyre

0

Valószínűleg a nemzeti konzultációt, amelynek sikerességét az ellenzék kétségbe vonja, szeretnék egy újabb kommunikációs akcióval erősíteni. Az sem zavaró tényező, hogy a „kezdeményezés” indoklásának igazságtartalma igencsak foghíjas.

A Fidesz-frakció kezdeményezni fogja hétfőn, hogy az Országgyűlés vegye napirendre azt az európai parlamenti (EP-) határozatot, amely gyakorlatilag a „Soros-terv” több pontjának végrehajtását vetíti előre – mondta Halász János, a frakció szóvivője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Halász János úgy fogalmazott: az Európai Parlamentben már elfogadtak egy „minden eddiginél veszélyesebb, migránspárti” határozatot, amelyben benne van egyebek mellett a kötelező, felső korlát nélküli betelepítési kvóta, az Európai Unióba belépő migránsok automatikus elosztása és a családegyesítések felgyorsítása.

Olyan dolgok szerepelnek ebben a határozatban, amelyeket nem hagyhat szó nélkül Magyarország sem – mondta Halász János. Ezért kérik, hogy a parlament is tárgyaljon erről, így minden képviselő állást foglalhat az EP-határozatról.

Az EP plenáris ülése múlt csütörtökön hagyta jóvá a parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) által a dublini szabályozás reformtervezetéről októberben elfogadott tárgyalási mandátumot, így ennek alapján kezdődhetnek majd meg az intézményközi egyeztetések, amint a tagállami kormányokat tömörítő tanács is kialakítja az álláspontját.

Miről is van szó?

A dublini rendszer alapelve, hogy a menedékkérővel elsősorban ott kell foglalkozni, ahol először belépett az EU területére. Az Európai Bizottság által javasolt új rendelet nem szakítana alapvetően ezzel az elvvel – az olaszok ezt sérelmezik is –, de a legújabb változatban már szerepel egy úgynevezett korrekciós elosztási mechanizmus is – ez az, amit a magyar kormány „kötelező kvótaként” emleget.

Az egyes országok népessége, gazdasági fejlettsége és a befogadott menekültek száma alapján képeznek egy úgynevezett referenciakulcsot. Ha egy országban a menedékkérők száma meghaladná ennek 150 százalékát, életbe lépne a mechanizmus, ami alapján áthelyeznék őket oda, ahol kevesebben vannak.

Ma a kormányt kérdezik a képviselők

0

Ma ér véget az Országgyűlés múlt héten kezdett ülése. A mai programban azonnali kérdések szerepelnek. Előtte és utána képviselői felszólalások lesznek.

 

Az ülésnap délelőtt 11 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit a kérdések másfél, az azonnali kérdések pedig egy órában követnek. A munkanap napirend utáni felszólalásokkal ér véget.

Bene Ildikó(Fidesz) arról kérdezi majd az emberi erőforrások miniszterét, hogy bővül-e a lombikprogram támogatása. Kiss László (MSZP) arra vár választ a nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy mikorra készül el az M0-ás körgyűrű északi szakasza. Szávay István (Jobbik) Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettest arról kérdezi, hogy a kormány mikor kezdi el a Trianon 100. évfordulójára való felkészülést, míg az LMP-s Hadházy Ákos emberi erőforrások miniszterének szánt egyik kérdésének címe: „Romokban a nyelvoktatás”.

Megszavaztak több adócsökkentést

0

Szerdán szentesítette a parlament a munkaadói és munkavállalói közteher 19,5 százalékra mérséklését. Jövőre csökken az internet és a halhús áfája is, a következő évtől már csak a NAV veheti át tőlünk az szja-bevallás feladatát, amit a civil szervezeti egy százalék bánhat ismét.

A szerdai szavazási dömpingben a parlament lehetővé tette, hogy az ügyvédek is választhatják a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata). Ennél persze sokkal fontosabb, hogy – a korábbi bejelentést megerősítve – 19,5 százalékra csökken a munkaadók szociális hozzájárulási adója (szocho), ezzel párhuzamosan az alkalmazottak egészségügyi hozzájárulása (eho) és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) ugyanerre a mértékre süllyed. A cégek ezzel körülbelül 200 milliárd forinttal lesznek „beljebb” a gazdasági minisztérium számítása szerint. (Igaz, az idei nagy mértékű emelés után 2018-ban tovább nő a minimálbér és az úgynevezett szakmunkás bérminimum 8, illetve 12 százalékkal.)

Már korábban eldöntötték, de érdemes felidézni, hogy újabb termékekre terjed ki 2018-tól az alacsonyabb áfakulcs: az interneté 18-ról 5 százalékra, a halhúsé 27-ről 5-re, az éttermi szolgáltatásoké 18-ról 5 százalékra. A vendéglátósok viszont nyakukba kapnak egy 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást. A jelenlegi adatokból következtetve a netadó csökkenésével a lakosság 22 milliárdot fog megspórolni.

A korábbi kormányzati sejtetésekkel ellentétben marad az szja kulcsa 15 százalék (korábban kilátásba helyezték az egy számjegyű, 9 százalékot). Fontos változás lesz azonban, hogy januártól

a munkáltatók már nem készíthetik el az szja-bevallást.

Ezen túl az egyéni bevallás mellett már csak az adóhatóság által – eddig is választható – bevallásra nyílik mód. De csak akkor, ha nincs olyan jövedelem (például külföldről kapott pénz), amit év közben „nem lát” a NAV. Az adóhatóság általi bevallást pedig kiterjesztik az agrár őstermelőkre.

Az szja-bevallások mindinkább NAV felé terelésének kétség kívül kényelmi hatása mellett várhatóan lesz olyan következménye is, ami az úgynevezett egy százalékok civil szervezeti felajánlását érinti kellemetlenül. A NAV-os bevallás (amit – ha megfelel az elkészült tervezet – nem is szükséges írásban elfogadni, hanem a „hallgatás beleegyezés” elvén válik hivatalossá) mellé ugyanúgy rendelkezni lehet az egy százalék sorsáról, de a tapasztalat az, hogy sokan elmulasztják ezt, amikor nem maguk töltik ki a bevallási nyomtatványt.

Ennek már eddig is látható volt a hatása.

Tavaly valósággal zuhant a rendelkezők által felajánlott pénz:

a felajánlások összértéke a 2016-os 8,5 milliárdról 7,5 milliárd forintra csökkent.

Emelkedik a kétgyerekes családok adókedvezménye, ami körülbelül 390 ezer szülő jövedelmét növeli további 15 milliárddal. Varga Mihály egyik nyilatkozata szerint összességében 280 milliárd forintra rúg az az összeg, ami 2018-ban a magánszemélyek és a cégek bevételét növeli.

A piactisztítás szándékával terjesztik ki a „lakáshotelek” (például az airbnb-zők) adózásában a tételes átalányt: már három ingatlan után lesz választható. Az ingatlanok bérbeadása után pedig eltörölték a 14 százalék eho kötelezettségét az egymillió forint feletti bevételi hányadra.

Apróság, ami megbújt kedden a szavazási hullámban, de fontos. A jövő évtől bővül azon végrehajtandó követelések köre, amelyeket az adóhatóság végez. Átveszi például a törvényszéki végrehajtásokat, s ezzel a NAV lényegében általános behajtási hatósággá válik.

„A politikai hatalom gyilkossági kísérlete a bírói hatalom fölött”

0

Országgyűlési határozat mondta ki Czeglédy Csaba bűnösségét.  A Demokratikus Koalíció szerint ez nem más, mint a politikai hatalom gyilkossági kísérlete a bírói hatalom fölött.

Gréczy Zsolt, a DK szóvivője szerint a Fidesz régi politikai ellenfele, Czeglédy Csaba ellen nem csak jogerős bírósági döntés vagy egyáltalán bármilyen bírósági döntés nem született, hanem még vádemelés sem történt, így egy olyan embert akar befeketíteni a Fidesz, aki az igazságszolgáltatás szemében jelen pillanatban tökéletesen ártatlan.

A DK szerint a Fidesz Czeglédyvel kapcsolatos országgyűlési határozata a politikai hatalom gyilkossági kísérlete a bírói hatalom fölött. Egyértelmű politikai nyomás az igazságszolgáltatáson, melynek célja, hogy előre ítéletet hirdetve nyomást helyezzen az eljáró bíróságra. A DK úgy látja: ha már ilyen mélyre süllyedt a Fidesz, ne bíbelődjön a látszattal: mondja ki, hogy mától nincs nyomozóhatóság, nincs ügyészség, és nincs bíróság sem; mondja ki, hogy mostantól Orbán Viktor egyszemélyben dönti el, hogy ki a bűnös és ki az ártatlan.

Civil szervezeteknek mondott köszönetet a Fidesz

0

Igaz, nem általánosságban, hanem a cukorbetegekkel foglalkozóknak.

A Parlamentben a napirend előtti felszólalások között a fideszes Nyitrai Zsolt beszélt a cukorbetegekről a nemzetközi diabétesz világnap alkalmából. Magyarországon több mint 770 ezer diagnosztizált cukorbeteg él, de összesen akár 1,2 millió embert érinthet a betegség, köztük olyanokat, akik nem is tudnak róla.

A fideszes képviselő megköszönte azoknak a civil szervezeteknek a munkáját,

akik sokat tesznek a cukorbetegekért.

Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó a népességfogyásról beszélt, amit „az egyik legnagyobb és legsúlyosabb” problémának nevezett. Szerinte nem lehet családbarátnak nevezni a kormányt: 200 ezer magyar pár meddő, a nyolcvan százalékuk inkább magánklinikára megy, mert

nem bízik az állami intézményekben.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára válaszában azt mondta: a kormánynak az a célja, hogy az állami kapacitások bővítésével minél több pár hozzáférjen a lombikbébi-programhoz.

Az LMP-s Ikotity István szerint „komoly dolgozói szegénység sújtja a kezdő pedagógusokat”, a jobbikos Dúró Dóra arról beszélt, hogy rendezni kellene a szociális szférában dolgozók bérét (Rétvári erre simicskázással válaszolt), a KDNP-s Hoffmann Rózsa szerint pedig a magyarság sorskérdéseiről kell beszélni, mivel „újból Magyarországot akarja szégyenpadra állítani az EU több nagyhangú politikusa”.

Adózási kérdésekről az Országgyűlésben

0

Ma is ülésezik az Országgyűlés. A képviselők általános vitával folytatják a hétfőn kezdődött ülést. Tíz előterjesztés, köztük az adózást érintő több indítvány kerül terítékre. A munka pénteken is folytatódik, az ülés hétfőn ér véget.

Az ülésnap reggel 9 órakor kezdődik. A képviselők elsőként a társasági- és osztalékadót érintő változtatásról mondhatják el a véleményüket, ezt követően az uniós vámjog végrehajtásáról, az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról szóló új törvényjavaslatokról lesz szó.

A parlament általános vitát tart a sport- és kisvállalkozásokat érintő adómódosításokról, tárgyalhat az szja-felajánlásokra vonatkozó, továbbá az illetéktörvény módosításáról is – írja az MTI.

Tíz éve történt: Módosította a Parlament a gyűlöletbeszédről szóló törvényt

0

Arról írt 2007. október 29-én a Független Hírügynökség, hogy elfogadta az Országgyűlés a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos törvénymódosítást.

Az elfogadott módosítás szerint a személyhez fűződő jog megsértésének számít, ha valaki „faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra” tesz nyilvános „sértő megnyilvánulást”.

Jogi lépéseket lehet tenni a módosítás szerint akkor is, ha nem személy szerint ér valakit atrocitás, hanem általában azt a kisebbséget, amelyhez tartozónak vallja magát az illető.

Ha valaki nem akar személyesen bíróságra menni, a módosítás megengedi, hogy civil szervezetek kezdeményezzenek bírósági eljárást, de ekkor a megítélt a kártérítést csak közhasznú célra lehet fordítani a sértett közösség érdekében, tehát sem a sértett, sem a képviseletet ellátó civil szervezet nem kaphatja meg.

Az eredeti javaslatot az Országgyűlés emberi jogi bizottsága kiegészítette azzal, hogy

a törvényben meghatározott esetekben a jogsértéstől számított 90 napon belül indítható kereset, utána már nem.

A módosítással értelmezési problémát hárítottak el, amely addig megakadályozhatta a gyűlöletbeszéd elleni eredményes fellépést. A módosítás nem volt visszamenőleges hatályú, tehát korábbi jogsértéseknél nem lehetett alkalmazni.

Ma még lesz ülés a Parlamentben

0

A héten véget ér az Országgyűlés aktuális ülése. A múlt héten kezdődött parlamenti ülésszak utolsó, ötödik napján, kedden délelőtt 11-kor napirend előtti felszólalások azonnali kérdések, majd napirend utáni kérdések szerepelnek a programba.

A parlament honlapján elérhető információk alapján ezúttal is akár több mint húsz kérdés hangozhat el – összegez az MTI.

A kormánypárti padsorokból a fideszes Gyopáros Alpár arra vár választ a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy az Európai Bizottság mikor indít saját maga ellen kötelezettségszegési eljárást.

Ellenzéki oldalról a szocialista Kiss László azt kérdezi a nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy milyen okból marad el az 1-es villamos meghosszabbítása.

A Jobbik nevében Hegedűs Lorántné a nemzetgazdasági miniszterhez fordulva kér tájékoztatást: támogatja-e a kormány a diplomás bérminimum bevezetését,.

Az LMP-s Demeter Márta külgazdasági és külügyminiszternek szánt kérdésének a címe: „Hogyan varázsolja el a közpénzt az Eximbank?”.

Ötnapos ülést kezd a Parlament

0

Ötnapos ülés kezdődik ma az Országgyűlésben. A képviselők kilenc javaslatról szavaznak, szerdán a jegybank tavalyi beszámolóját, csütörtökön pedig a 2016-os zárszámadást tárgyalják. Az ülés október 24-én ér véget.

 

Ma 13 órakor indul az újabb ülésszak. A mai nap ezúttal is napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd interpellációk lesznek, erre két óra áll rendelkezésre. A Ház honlapján elérhető információk alapján a fideszes Németh Szilárd arról kérdezi a külgazdasági és külügyminisztert, hogyan kell a magyar diplomatáknak megvédeniük Magyarországot. Az ellenzéki padsorokból a szocialista Teleki László arra vár választ az emberi erőforrások miniszterétől, hogy

„miért nem tesz valamit a kormány a közelgő tömeges kilakoltatások ellen”.

A Jobbiktól Farkas Gergely szintén Balog Zoltánhoz címzett interpellációjában azt kérdezi, a kabinet miért nem emelte eddig egyszer sem a hallgatói ösztöndíjakat, az LMP-s Sallai R. Benedek pedig a paksi bővítésért felelős tárca nélküli minisztert kérdezi arról, hogy

„ki fizeti a paksi késést”.

Az Országgyűlés kilenc javaslatról szavazhat, szerdán a jegybank tavalyi beszámolóját, csütörtökön pedig a 2016-os zárszámadást tárgyalja. A most kezdődő ülés október 24-én, kedden kérdésekkel és azonnali kérdésekkel ér véget – írja az MTI.

Orbán négy öngólja

Négy öngólt is lőtt Orbán Viktor miniszterelnök, ezt mondta a FüHü-nek Hadházy Ákos, az LMP társelnöke. A politikus, ahogy korábban írtuk, feljelenti Orbánt.

Hadházy Ákos MTI Fotó: Kovács Tamás

„Az a kérdés, hogy azok, akik kihozták az egyébként később felfüggesztett és megbírságolt döntést, azok melyik büntetést érdemlik?”

A fej, fül vagy egyéb testrész levágást, na, ez a kérdés.

Nem a rendszer a rossz, félreértés ne essék, mert a rendszer megvédte az államérdeket vagy a költségvetést. Az a kérdés, hogy akik a döntést hozták, amit a Közbeszerzési Hatóság fölfüggesztett, azoknak a kollégáknak mi lesz a sorsa, na, azt kell megvizsgálni” – nyilatkozta Lázár János.

„Nyolcszázmillió forintért nagyon sok lélegeztetőgép hiányozhat, ha éppen nem Budapesten lesz rosszul, önnek is hiányozhat a készülék. Én mindenesetre a két miniszter vagy államtitkár közi megoldást választom,

nem kell levágni a kezüket, de hogy le kell ültetni a börtönbe, az biztos”

– hangoztatta Hadházy Ákos.

„Föláll a magyar parlamentben egy képviselő, és az egyik cég mellett lobbizik. Mennyi pénzt kapott ön ezért? Hát hogy képzeli ezt?!

Hát hogy képzeli, hogy a közbeszerzési eljárásban valamelyik cég érdekében a magyar parlamentben lobbizik?

Hát, ennél korruptabb ügyet, itt ülök már jó néhány év óta, szégyellje magát!” – reagált a miniszterelnök.

Három idézetet látnak itt, kettő közülük, Hadházy Ákosé illetve Orbán Viktoré a parlamentben hangzott el. (Hadházy egy negyedik megszólalóra, Rétvári Bencére utal.) A harmadik idézetet Lázár János a kormányinfón mondta, és szemben áll, mint Rétvári, mind pedig Orbán szavaival.

Az ügy maga pedig arról szól, hogy

az Állami Egészségügyi Ellátó Központ közbeszerzést írt ki lélegeztetőgépekre,

mint olvasható, nyolcszázmillió forintért. A pályázatból kizárta a legjobb árajánlattal jelentkező General Electricet. A cég a közbeszerzési döntőbizottsághoz fordult, amely igazat adott neki, és megsemmisítette a végeredményt, ráadásul 50 millió forintra büntette az ÁEEK-t.

Orbán Viktor az Országgyûlésben
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Ezért is nehezen érthető, miért támadt rá Orbán olyan brutálisan Hadházy Ákosra, korrupcióval vádolva őt, amiért különben – ahogy a Független Hírügynökség róla elsőként beszámolt – Hadházy fel is jelenti Orbánt.

Négy öngólt lőtt Orbán Viktor – nyilatkozta a FüHü-nek Hadházy Ákos. Azt mondta: először is válaszával felhívta a figyelmet, még erőteljesebben, hogy mi is történt valójában.

„Annak pedig kifejezetten örülnék, ha mondjuk parlamenti vizsgálóbizottság előtt próbálnánk tisztázni a helyzetet.”

De Hadházy szerint öngólt lőtt a miniszterelnök azzal is, hogy folyamatban lévő ügyről beszélt, miközben a közbeszerzési döntőbizottság október 6-án lezárta azt és megbüntette a kiírót.

Azt is mondta: „A harmadik öngóljaaz volt Orbánnak, hogy állítása szerint én minősítettem a közbeszerzést, egy cég mellett kiállva. Nos, én ilyet nem tettem, épp hogy megkérdeztem a miniszterelnököt: vajon kinek van a történetben igaza, hiszen Lázár nekiment az ÁEEK-nak, Rétvári viszont kijelentette, hogy semmi törvénytelen nem történt.

Azt kérdeztem: kinek van igaza a két kormányzati szereplő közül.”

Végül Hadházy szerint a negyedik öngól a korrupciós vád, ami miatt feljelenti.

Hadházytól megtudtuk azt is, hogy a miniszterelnöknek nincs arra jogosítványa, hogy ellene vizsgálatot kérjen. Ráadásul pont az LMP-s képviselő volt az, aki lobbitörvényt akart előterjeszteni a parlamentben, mert ma ezt semmi nem szabályozza Magyarországon, ám a tervezetet a Fidesz lesöpörte az asztalról.

A Fidesz reakcióját itt olvashatja.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!