Kezdőlap Címkék Pandémia

Címke: pandémia

A józan ész veresége

Az osztrákok szombaton az utcára vonultak, hogy tiltakozzanak az újonnan bejelentett országos zárlat és a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tétele ellen. Tüntetők gyűltek össze Németországban, Olaszországban és Svájcban. Előző este Hollandiában lázadók tüzet gyújtottak Rotterdam utcáin, és rendőrökre támadtak a Covid-intézkedések elleni felvonuláson.

Alig másfél évvel azután, hogy Európán a koronavírus pusztítón söpört végig, szigorú lezárásokra késztetve a hatóságokat, az öreg kontinens ismét a világjárvány epicentruma. Ahogy a megfertőződések száma növekszik a kormányok kénytelenek ismét bevezetni a közéletet korlátozó intézkedéseket, és bevezetni az oltások felvételének egyre szélesebb körben való kötelezővé tételét. Ezzel szinte egyidőben az oltási szigorítások elleni tiltakozások is megszaporodtak.

A fertőzések rohamosan szaporodó száma miatt a kormányok ugyan megduplázták a védőoltások mennyiségét, beleértve az emlékeztető oltásokat is, de ez nem hozta meg az eddigi oltásellenesek oltás iránti kedvét.

Az önkéntes „oltakozási” szándék hiánya miatt mind több országban kénytelenek áttérni a kötelező intézkedésekre, vagyis elfogy a türelem azokkal az emberekkel szemben, akik ellenállnak a józan belátásnak.

Úgy tűnik, mindkét oldalon nő a frusztráció a nyilvánosság körében. Bár a közelmúltban az oltásellenes tiltakozások elhaltak olyan országokban, mint Franciaország és Olaszország, fellángoltak Hollandiában, ahol háromhetes részleges zárlat van érvényben a koronavírus-fertőzések negyedik hullámának megfékezésére.

Európában a legmagasabb a megbetegedések koncentrációja a kontinens középső részén: Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában átlagosan napi 10.000 körüli az új megbetegedések száma, Magyarországon és Horvátországban hasonlóan mint  Hollandiában és Belgiumban meredeken nő a napi fertőzésszám.

Péntek este a rotterdami rendőrök figyelmeztető lövéseket adtak le és vízágyúkat használtak több száz tüntető ellen, akik az ország járványügyi korlátozásai miatt tüntettek. Hét ember megsérült, és több tucatnyian randalírozót letartóztattak.

A város polgármestere, Ahmed Aboutaleb „erőszakorgiának” minősítette az eseményeket.

Bécsben is összetűzések törtek ki a rendfenntartókkal, amikor szombaton több ezren tiltakoztak a februárban életbe lépő kötelező oltás elrendelése és a hétfőn kezdődő országos zárlat miatt.

Ezek az intézézkedések, amelyeket pénteken jelentettek be, még néhány hónapja széles körben elképzelhetetlennek tűntek a nyugati demokráciában a járvány megfékezésére.

Az osztrák populista Szabadságpárt, amely szombati tiltakozásra szólított fel, azokat a diktatúrában érvényesített szabályokhoz hasonlította.

A szomszédos Németországban, ahol az elmúlt hetekben drámai mértékben megugrott a megbetegedések száma, főként a gyermekek, a tinédzserek és a be nem oltott felnőttek körében,

kijárási korlátozást rendeltek el ott, ahol a legmagasabb a fertőzési szint. Az oltatlanok számára egyéb korlátozások is érvényben vannak.

Portugáliának új zárlati korlátozásokkal is szembe kell néznie – jelentette ki az ország miniszterelnöke pénteken, a Cseh Köztársaság pedig, amely a világjárvány kezdete óta a legnagyobb esetszámmal „büszkélkedhet”, hétfőtől megköveteli az oltási igazolást vagy a közelmúltban a vírusból való felépülés igazolását, hogy polgárai bizonyos szolgáltatóhelyekre bemehessenek.

Hollandiában a kormány bejelentette, hogy olyan törvényt akar bevezetni, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy kizárják a be nem oltott embereket, még akkor is, ha a teszt negatív.

Magyarország kormánya a negyedik hullám felívelésekor a nehéz és népszerűtlen döntéseket másokra hárította át – olyanokra, akik ehhez csak felhatalmazással, de járványügyi hozzáértéssel nem rendelkeznek. nem beszélve a szélsőjobbtól is jobbra helyezkedő fasisztoid pártról, a „Mi Hazánk” szélsőségeseiről, akik szítják a tüzet az oltás és nemoltás tábora között.

Más az infláció az USA-ban és más nálunk

Sokan aggódnak a magas infláció miatt, de a Berkeley egyetem gazdasági tanszékének professzora szerint ennek inkább jótékony hatása lehet az amerikai gazdaságra. Bradford Lelong professzornak gyakorlati tapasztalata is van, mert a pénzügyminisztérium helyettes államtitkára volt a Clinton adminisztráció idején.

1%-al járult hozzá a reálbér növekedéshez a technológiai fejlődés az elmúlt három évben. Ez kevés, de mégiscsak valami. Mindezzel együtt a reálbér 4%-al kisebb mint a pandémia előtt. Olyan nagy lenne a feszültség a munkaerő piacon?

Azok, akik ezt állítják arra hivatkoznak, hogy a munkaadóknak egyre többe kerülnek a munkavállalók : ez az index szeptember végéig 3,7%-al nőtt az év elejétől míg a pandémia előtt csak évi 3% volt évente.

Csakhogy az infláció szeptember végéig 5,4%-al növekedett vagyis a reálbérek csökkentek!

Nincs bérinfláció – érvel a Berkeley egyetem professzora. Nem arról van szó, hogy túlságosan felfűtik a motort és emiatt túlságosan sok pénz hiába keres kevés árut a piacon. Épp ellenkezőleg arról van szó, hogy a pandémia miatt munkaerő hiány mutatkozik.

A foglalkoztatási mutató az Egyesült Államokban 3%-al alacsonyabb mint az az érték, amelyet teljes foglalkoztatottságnak szoktunk tekinteni. Ráadásul jelentősen rosszabbul állnak e tekintetben a nők, az afroamerikaiak és azok a munkavállalók, akiknek nincs diplomájuk.

Túlméretezett támogatás?

Ezzel vádolja a Biden kormányzatot Obama elnök egykori gazdasági tanácsadója. Jason Furman szerint már az 1,9 milliárd dolláros márciusban aláírt csomag is túl nagy volt. Kevesebb több lett volna – érvel Furman, mert a Biden adminisztráció így gyorsabb növekedést ért el, de az infláció is lényegesen nőtt.

Nemcsak ő van ezen a véleményen: Larry Summers egykori pénzügyminiszter szerint „az infláció immár kicsúszott az ellenőrzés alól.”

Biden bírálói azzal érvelnek, hogy a pandémia miatt sokan idő előtt nyugdíjba mentek, és emiatt feszültség támadt a munkaerőpiacon. A kínálati oldalon pedig megszakadtak a szállítási láncok a járvány miatt, és ez gondot okoz az egész gazdaságnak. Csakhogy ezeket az érveket már hallottuk a 2008-as pénzügyi válság után is – írja a Berkeley egyetem professzora. Akkor emiatt csak kis támogatást kapott a társadalom. Az eredmény Trump megválasztása lett! A kék galléros munkásosztály életszínvonala ugyanis sosem érte el a 2008 előtti szintet!

Sok közgazdász attól tart, hogy az inflációs várakozások most majd beépülnek a bérekbe és az árakba. Ezt a spirált azután nehéz lesz kezelni.

Tény, hogy a pénzügyi piacon a 30 éves inflációs ráta jelenleg 2,35% vagyis magasabb mint az előző évtized második felében, de összhangba hozható a Federal Reserve Board 2%-os éves inflációs várakozásával.

Nem igaz az, hogy az inflációs várakozások beépülnének a bérekbe és az árakba.

A munkaerő piac még mindig olyan, hogy a munkavállalók nem követelhetnek nagy béremelést. A pénzügyi piacok egyelőre faarccal fogadják az inflációt. Különben pedig már folyamatban van a pénzügyi szigorítás. Vagyis semmi sem támasztja alá azt az állítást, hogy „az eredendő bűn” a túl bőkezű támogatás lett volna, melyet Biden elnök adott a társadalomnak – írja Bradford Lelong professzor, a Berkeley egyetem professzora a Project Syndicate portálon.

Infláció a periférián

Amíg az Egyesült Államokban az áremelkedést elviseli a lakosság a magasabb bérek miatt, a kelet-európai perifériákon felboríthatja a társadalmi egyensúlyt. Itt ugyanis az emberek döntő többsége a megélhetésért küzd, és az árak emelkedése azt jelentheti, hogy nem képes finanszírozni alapvető szükségleteit sem. Egy keleteurópai család költségvetésében a rezsi kb. 20% míg az USA-ban vagy Nyugat Európában 5%. A benzin vagy az élelmiszer ár növekedése a családi költségvetés áttervezését teszi szükségessé olyan időszakban amikor az infláció mértéke eléri sőt meghaladhatja az Egyesült Államok szintjét. Az USA-val ellentétben Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban megkezdődött a szigorítás: a nemzeti bankok emelik a kamatlábat. Ez pedig adósság válsághoz vezethet, amely végképp nem hiányzik az oly sok gonddal küszködő kelet-európai gazdaságoknak.

Járvány kezelés: Magyarország elégtelen

A Covid 19 vírus minden uniós államot megviselt, de a leginkább Magyarországot. Több mint 30 ezer halott és jelentős életszínvonal csökkenés. Egy európai szervezet, az ECFR 12 tagállam járvány kezelését hasonlította össze. A magyar kormány szinte minden tekintetben az utolsó helyen végzett.

A magyar lakosság 65%-ának van személyes negatív tapasztalata a járvánnyal kapcsolatban. Ehhez képest a nyugati tagállamokban (Dánia, Svédország, Franciaország, Hollandia és Németország) a lakosság többsége nem érzékelte személyesen a pandémia kedvezőtlen hatásait (elhalálozás, hosszú kórházi kezelés, munkahely elvesztése).

A több mint 30 ezer halott lakosság arányosan a legrosszabb érték, ebben a negatív versenyben csakis a csehek szerepeltek hasonlóan gyengén.

Nem sikerült megvédeni az életszínvonalat

A járvány hatására valamennyi uniós kormány óriási pénzekkel sietett a gondokkal küszködő vállalkozások és családok segítségére, de a magyar kormány meglehetősen szűkmarkú volt. Az emberek többsége úgy érezhette: a hatalom magukra hagyta őket a válság idején.

A magyar lakosság 36%-ának komoly anyagi problémát jelentett a pandémia. Ennél rosszabb értéket csak Portugáliában és Spanyolországban mértek a kutatók.

Mélyült a szakadék a gazdagok és szegények között az EU-ban

A pandémia tovább növelte az amúgy is jelentős különbségeket az uniós államok között. A gazdag államokban sokkal jobb egészségügyi hálózat működik, ezért a halálos áldozatok száma jóval kisebb. Sokkal jobban működik a fejlettebb államokban a közvélemény tájékoztatása, és ennek következtében az oltási mutatók is kedvezőbbek. Új politikai helyzet alakulhat ki az Európai Unió tagállamaiban a pandémia következtében, de ennek a tendenciáját nemigen lehet megbecsülni a felmérés alapján – állapitja meg az a tanulmány, melyet a közvélemény-kutatás alapján írtak a pandémia hatásáról.

Járvány-kommunikáció – Harci retorika

Kvázi-általános és nagyon elgondolkodtató jelenség, hogy a pandémia okozta rendkívüli állapot (annak különféle válfajai) szinte mindenhol a harci retorika, a háborús diskurzus előtérbe kerülését hozta.

Úgy tűnik a politikum B-változata a dolgok kezelésére a háborús keret- és viszonyok bevezetése, mind elvben, mind a szabályozások és az intézkedések terén. A rendkívüli- vagy szükségállapot kihírdetésétől kezdődően minden kormány és hatalmi-politikai szerveződés, szinte automatikusan, harci retorikára váltott, vezérkarokat hozott létre – bár gyakran civilekből, járványszakértőkből, de ugyanolyan harcias fellépéssel mint katonai megfelelőik – harci jelentéseket/statisztikákat, már-már háborús fenyegetettség esetén életbe léptethető intézkedéseket jelentettek be, cenzúrával, parancsszerű, felkiáltójeles modorban, stb.

A harci retorika, a háborús diskurzus a politika képviselőinek ideológiája, a helyi hagyományok, illetve akár egyes politikai vezérek személyes ízlése szerint sokféle volt.

Viszont mindenik a maga módján háborús hasonlatokkal, a megtámadott vár, sőt veszélybe került civilizáció allegóriájával, mindenféle háborús „győzelmi jelentésekkel” és veszteségekkel operált.

A pandémia alatti politikai diskurzusok és intézkedések szintjén jól kirajzolódott a demokratikus, az illiberális, illetve az autokratikus rendszerek természete, viszont – egy kezdeti mondjuk úgy „kísérleti” szakasztól eltekintve (a „nyájimmunitás” kivárási kísérletével) – mindenik háborús retorikára váltott.

A demokratikus rendszerek több magyarázattal és árnyaltabb kommunikációval, kevesebb harciassággal jellemezhető diskurzussal éltek; az illiberálisak/populisták bombasztikusan, mellveregetően harcias és uyanakkor következetlenül megengedő intézkedésekkel, olykor konteókat hangoztatva, máskor pedig drákói szigort színlelve,

önfényező, haza és nemzetmentő diskurzusokkal (“padlóra visszük/vittük a járványt” – mondta egy ismert populista vezér,

bármit is jelentsen ez) jellemezhetők; az autokráciák esetében viszont az elhallgatás, a szinte totális cenzúra volt a jellemző, eltúlzottan szigorú korlátozó intézkedések mellett.

A harci retorikára és a háborús intézkedésekre és politikai diskurzusokra való, mintegy reflexszerű áttérés fölveti a kérdést, hogy

vajon a MINDENKORI HATALOM SZÁMÁRA nem a HÁBORÚS VISZONYOK A NORMÁLIS ÁLLAPOT és a BÉKE CSAK IDŐSZAKOS és nem fordítva?

Az ugyanis nagyon is valószerűnek tűnik, hogy ez a járvány nem volt az utolsó, emberi civilizációt ért, globális kihívás. Ha nem akarunk folyton „háborúra emlékeztető”, statáriumok alapján, harci diskurzusok közepette élni, akkor

elő kellene állni egy – legalább – C-típusú tervvel is, ami a KÖZBIZALOMra épül és nem a félelemkeltésre, az örökös riogatásra és bűntetéstől való rettegésre.

Törékeny, ha úgy tetszik kozkázati társadalomban élünk, amit ha szükség volt még rá, a világjárvány leleplezett. A legtöbben mégis a „normalitáshoz” való visszatérésben gondolkodnak, ahhoz, ami kétezerhúsz előtt volt, pedig „új normalitásban” kellene gondolkodni, sokféle globális keretben politikai, gazdasági, kulturális, stb., szinten: a VÁLTOZÁS MÁR MEGTÖRTÉNT, AZ EMBERISÉG LEMARADT.

A pandémia harci kommunikációja elévült, képtelen akárcsak megmutatni is a valóságot.

Erre jó példa, hogy mostanra már egyetlen (harci) statisztikában sem bízhatunk meg, már a halál sem biztos, vagy legalábbis olyan keretezésbe helyezték, mely nem eligazít, hanem összezavar.

Meglehet, első körben, többnyire HIBRID – félig meddig békebeli, másrészt harcias – kommunikációs sémák, illetve diskurzusok jönnek, viszont egészen biztos, hogy ÚJ GONDOLKODÁSMÓDra és MENTALITÁSra lesz szükség „a civilizáció” túléléséhez, legyünk rajta!

Júniusra meglehet az uniós zöld kártya

Ursula von der Leyen a hétvégén arról beszélt, hogy bízik abban júniusra meglehet az úniós zöld kártya. Ezzel a turizmus óriási lehetőséget kap az újraéledésre a pandémia után.

„Reálisan számíthatunk arra, hogy a hónap végéig meglesz a politikai megállapodás” – jelentette ki Ursula von der Leyen a portói csúcstalálkozón. Ez igen ambiciózus dátum, mert nagyon sok érdeket kell egyeztetni – írja a brüsszeli Politico. Az Európai Parlament ragaszkodik ahhoz, hogyha meglesz a zöld kártya, amely tanúsítja az oltást, a megtörtént vírusfertőzést illetve a teszt eredményét, akkor ne legyen karantén. Ezt nagyon nehéz lesz eladni a Tanácsnak, ahol az állam és kormányfők ragaszkodnak ahhoz, hogy megmaradjon a döntési joguk arra az esetre, ha a járvány újra felélénkülne.

Az Európai parlament ahhoz is ragaszkodik, hogy a vírustesztek legyenek ingyenesek.

A két fél tárgyaló küldöttségei már a múlt héten megkezdték az egyeztetést, és ezen a héten is folytatják.

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök úgy nyilatkozott a Politiconak, hogy ezeket a tárgyalásokat fel kell gyorsítani. A horvát kormányfő érthető módon sürgeti a megegyezést hiszen az EU egyik legszegényebb országáról van szó, melynek GDP-jében a turizmus igen fontos tényező.

Június 21. a céldátum

Ebben reménykedik Ursula von der Leyen, és a turizmusban elsősorban érdekelt dél-európai tagállamok. Azt viszont Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök is elismerte, hogy „ebben az idő keretben nagyon nehéz lesz megállapodni”. A járványhelyzet ugyanis minden uniós tagállamban más, és ráadásul gyorsan változik.

„Június 21 nem ígéret hanem céldátum, amelynek a sikere attól függ, hogy miképp alakulnak az európai viták”

– mondta a Politiconak Mark Rutte holland miniszterelnök.

Sebastian Kurz osztrák kancellár a saját útját járja: Ausztria már kibocsátott egy nemzeti zöld kártyát. Sebastian Kurz kerek-perec megmondta: ha nem lesz uniós megoldás, akkor jönnek a bilaterális megállapodások.

„Istennek hála nemcsak politikusok vannak a világon hanem emberek is, akik türelmetlenek, mert utazni akarnak újra. Megint nyaralni akarnak!” – mondta a Politiconak az osztrák kancellár.

A legközelebbi uniós csúcs május 25-én lesz.

Egy nap, 4000 halál a járvány számláján

India több mint 400 000 új koronavírus-fertőzésről számolt be immár harmadik napja, és a vírushoz kapcsolódóan 4187 halálesettel minden eddiginél többet. 

A megerősített esetek száma egy napon belül 401 078-tal 21,9 millióra nőtt – ezt az indiai Egészségügyi Minisztérium szombaton közölte.

Ez az Egyesült Államok után világszerte a második legmagasabb érték. Pénteken regisztrálták a csúcsot, több mint 414 000 új fertőzéssel. Az indiai hatóságok szerint csaknem 240 000 áldozata van a járványnak.

A populizmus által irányított országok szenvednek a legjobban a járványtól

Egy éve még úgy tűnt, hogy a populisták vezetése alatt álló országok különösen jól teljesítenek a pandémia elleni harcban, mostanra kiderült: minél tovább húzódik a járvány, annál világosabban látható, hogy a kormányzás minőségének igenis van jelentősége. A populisták vezette országokban különösen sok a fertőzött, a halálos áldozat, és a gazdasági kár – erről Jascha Mounk ismert német-amerikai politológus írt cikket,  a Folha de S.Paolo című újságban, amelyet a CFR amerikai intézet is közölt honlapján.

Az emberek egy évvel ezelőtti jóslatainak többsége hamisnak bizonyult. A demokráciák nem működtek szisztematikusan jobban, mint a diktatúrák. Az állam sem bizonyult alkalmasabbnak a világjárvány megszakításainak kezelésére, mint a globális gazdaság.

De végül is igazolható egy egyszerű ellentét: minél tovább húzódott a járvány, annál inkább kiderült, hogy a kormányzás minősége számít. Ha ma körülnézünk a világban világossá válik, hogy azok az országok, amelyeken a populisták uralkodnak, különösen súlyos károkat szenvedtek. Az egészségügy fejletlensége, túlterhelése és a halálozás miatt. A gazdasági károk valójában egyelőre felmérhetetlenek.

Jair Bolsonaro rendhagyó vezetése alatt Brazília a világ egyik legsúlyosabban sújtott nemzete lett. Az országban naponta több ezer halálesetet regisztrálnak a Covid-19 miatt. A kórházak országszerte reménytelenül túl vannak terhelve.

Északabbra Mexikó hasonló nyomás alatt van. Andres Manuel Lopez Obrador a pandémia kezelése hasonlóan felelőtlen volt. Mexikóban az elmúlt tizenkét hónapban több mint 300 000 halálesetet regisztráltak. Az ország túlzsúfolt kórházai még azokat a betegeket is elutasítják, akiket könnyen meg lehetne menteni, ha orvosi ellátáshoz jutnának.

A populista vezetők által vezetett főbb demokráciák triumvirátusát a világ legsúlyosabban sújtott országa: Narendra Modi India tölti be.

Annak ellenére, hogy az ország lakosságának nagy része továbbra sem fér hozzá a vírus teszteléséhez, az országban több százezer ember naponta pozitív tesztet mutat a vírusra vonatkozóan.

Az esetek száma kevesebb mint egy hónap alatt megduplázódott, és a kormánynak még mindig nincs koherens terve a katasztrófa kezelésére.

Bolívia, Ecuador és a Fülöp-szigetek is a világ legsúlyosabban érintett nemzetei közé tartoznak, azezk az országok is a populista politika áldozatai.

Ugyanakkor Amerikában Trump távozása és Biden hivatalba lépése nyomán látható, hogy mit tud tenni a helyzet javítására egy kompetens kormány, még akkor is, ha a járvány késői szakaszában kerül hatalomra.

Nekünk, azoknak akiket elrettent, ahogyan az elmúlt évtizedben felemelkedőben van a populizmus, mindezt a legsúlyosabb félelmeink tragikus megerősítésének kell tekintenünk.

Az derült ki, hogy a népek jóléte szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a politikusok törődnek-e állampolgáraikkal, hisznek-e a tudományban, és korlátozzák-e őket a fékek és ellensúlyok arra az esetre, ha kisiklanának.

„A populizmus még halálosabbnak bizonyult, mint amit el tudtunk képzelni, mielőtt a pandémia végigsöpört volna a világon”

– írta Mounk.

A Dél-Afrikában kimutatott mutánssal szemben csökken a vakcinák hatékonysága

Egy elemzés Nagy-Britanniában azt találta, hogy a Novavax vakcina hatékonysági aránya közel 90 százalék, de a dél-afrikai covid variánssal végzett kísérletben a hatékonysági ráta alig érte el 50 százalékot.

A Novavax, az amerikai szövetségi kormány Warp Speed ​​műveletével támogatott, vállalat csütörtökön először azt közölte, hogy Covid-19 vakcinája robusztus védelmet nyújtott a vírus ellen. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy az oltás kevésbé hatékony a gyorsan terjedő Dél Afrikai változattal szemben. Ez jelentős visszaesést jelent a cég számára a világméretű versenyben, amelynek elsődleges célja, hogy véget vessen a világjárványnak mely már több mint 2,1 millió ember halálát okozta.

A hír azért okozott problémát mert néhány nappal korábban a Moderna és a Pfizer is bejelentette, hogy oltóanyagaik szintén kevésbé hatékonyak ugyanazon változat ellen.

A tavalyi nyáron a Warp Speed ​​hadművelet által támogatott hat oltójelölt egyikét jelentő Novavax kísérleteket folytat Nagy-Britanniában, Dél-Afrikában, az Egyesült Államokban és Mexikóban. Csütörtökön azt közölte, hogy Nagy-Britanniában végzett 15 000 fős vizsgálatának korai elemzése kiderítette, hogy a két dózisú vakcina hatékonysági aránya közel 90 százalék. De egy dél-afrikai kispróba során a hatékonysági arány alig 50 százalékra csökkent. Szinte az összes esetet, amelyet a tudósok eddig elemeztek ott,

a B.1.351 néven ismert változat okozta.

 Az adatok azt is megmutatták, hogy sok kísérleti résztvevő megfertőződött a variánssal, még akkor is, ha már megkapta Covid-ot.

„Megvan az első vizsgálat – elsőként hajtunk végre egy hatékonysági vizsgálatot – a változó vírussal szemben” – mondta Stanley Erck, a Novavax elnöke és vezérigazgatója. Azt mondta, hogy a kutatók arra számítottak, hogy a változatok megváltoztathatják a próba eredményeit, de „a változás mértéke mindenkinek meglepetést okozott.”

Már a covid oltást is hamisítják!

A koronavírus elleni oltások iránti igény növekedése miatt a bűnözők és szervezetek kihasználják az emberek félelmeit és hamis oltásokat kínálnak az interneten – jelentette a Xinhua hírügynökség.

„Az illegális gyógyszerekkel és oltásokkal, különösen a Covid-19 oltásokkal kapcsolatos bűncselekmények komoly veszélyt jelentenek a lakosság egészségére és életére” – áll a közleményben.

„Nagyon gyakran az általuk kínált termékek olyan hamisítványok, amelyek vagy egyáltalán nem tartalmaznak hatóanyagokat, vagy pedig olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek veszélyeztethetik az emberek egészségét. Sok esetben előlegeket vesznek fel és soha semmit nem szállítanak le” – tette hozzá.

Az oltások olyan megoldások, amelyeket fecskendővel kell befecskendezni, miután orvos elkészítette őket, és ezeket gyakran megszakítatlan hideg láncban kell tárolni és szállítani, ezért az ilyen termékeket nem lehet jelen az online értékesíteni.

„Aki oltatni szeretne, konzultáljon orvosával és hivatalos oltási helyen oltassa be” – jegyezte meg.

Mivel a világ a pandémia megfékezésén küzd, egyes országokban a már az engedélyezett koronavírus oltásokkal oltanak.

Eközben világszerte még mindig 236 jelölt vakcinát fejlesztenek ki – közülük 63 klinikai vizsgálatban – olyan országokban, mint Németország, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok – derül ki a WHO által január 12-én közzétett információkból.

Reggeli vírusjelentés megjegyzésekkel, 2021. január 01. péntek

Tavaly év vége óta már több mint 83.474.757 embert fertőzött meg és  1.818.759 életet követelt világszerte az új típusú koronavírus. Az elmúlt 24 órában 697.452 új fertőzöttet regisztráltak.

Magyarország 

Hazánkban 2.764 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 325.278 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma.

Elhunyt 1130 az elhunytak száma 9.667 főre emelkedett.

Az aktív fertőzöttek száma 158.548. Kórházban 5.648 koronavírusos beteget ápolnak, közülük  401-en vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban 20.057-en vannak.

Az elmúlt huszonnégy órában tízezernél több újonnan elvégzett teszt. Így emelkedett rögtön az új esetszám, az elmúlt négy napban 600 és 1200 között mozgott a naponta azonosított új fertőzöttek száma. A pozitív tesztarány 10,7 százalékos volt. Ez alacsonyabb, mint az elmúlt napokban, de még mindig messze van az elégségestől.

A pozitivitási arány még mindig nem éri el a WHO ajánlását, amely 5% feletti mutató elégtelen mértékű tesztelést jelez, illetve az alatt tartható ellenőrzés alatt a járvány.

A WHO által kívánatosnak tartott tesztelési mennyiséget eddig két napon érte el a közegegészségügy.

Eddig összesen 80 ezer adag vakcina érkezett Magyarországra, amelyekkel már 21 kórházi oltóponton zajlik az egészségügyi dolgozók oltása.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK