Kezdőlap Címkék Pandémia

Címke: pandémia

A luxuscikkek piaca Kínán kívül mindenütt mélyponton

48%-os növekedésre számít az idén a luxuscikkek piacán az Alibaba. Az internetes kereskedő óriás szerint a pandémia ellenére az év végére  elérheti a 346 milliárd jüant a luxus piac Kínában – ez 52,9 milliárd dollárnak felel meg.

Miközben a világon mindenütt visszaesik a méregdrága luxus cikkek forgalma addig Kínában villámgyors növekedés tapasztalható. Ennek megfelelően Kína részesedése a globális luxus piacon 11%-ról 20%-ra nő!

Ha nem mehetek Párizsba akkor legalább Diort vásárolok a neten

Míg a járvány előtt a gazdag kínaiak külföldre utaztak, hogy bevásároljanak addig most maradt a világháló. Ott vásárolni nem veszélytelen, mert a hatalom éber figyelemmel kísér: ki mit vásárol és mennyiért. A korrupció ellenes nyomozók azután kínos kérdéseket tehetnek fel. Ennek ellenére a kínai szupergazdagok vásárolnak, de kevesebbet mint korábban. 35%-al csökken a luxus költekezés a gazdag kínaiak között az Alibaba becslései szerint. Csakhogy míg korábban külföldön költöttek erre, most maradt a szigorúan ellenőrzött hazai piac. A globális piacon viszont visszaesést eredményezett a Covid-19 járvány. Az Alibaba szerint 23% lehet a visszaesés mértéke a világon.

Bosszú vásárlás

Az egyik oka a hazai vásárlási boomnak az utazási lehetőségek hiánya – írja a CNN portál. A másik pedig az úgynevezett bosszú vásárlás. Az elzárás Kínában különösen brutális volt: Vuhanban, a járvány gócpontjában szinte lélegzetet sem vehetett a 10 millió városban rekedt kínai. Amint véget ért a zárás, rohantak vásárolni, hogy kárpótolják magukat az elmúlt hónapok nélkülözéséért. Ráadásul ebben az időszakban a pénzük is felgyűlt, mert nem volt mire költeni.

A kormány is ráerősített erre: a belső fogyasztást szánják húzóerőnek míg korábban az exportot favorizálták. Kuponokat osztogattak a lakosságnak , amely ezeket akár luxus cikkek vásárlására is felhasználhatta- utal rá az Alibaba jelentése.

Európa leggazdagabb embere immár Kínát figyeli

Bernard Arnault, a világ legnagyobb luxus cégének, az LVMH ura végül is azért döntött a Tiffany megvásárlása mellett, mert rájött arra, hogy az amerikai cég ékszereit imádják a kínaiak. Az LVMH pénzügyi főnöke örül is a kínaiak vásárlási kedvének, de annak nem, hogy nem Párizsban vásárolnak:

„A kereslet szempontjából semmi okunk az aggodalomra. Örülünk is neki nagyon. De az, hogy a kínaiak nem utazhatnak külföldre vásárolni hosszabb távon hatással lesz a forgalmunkra” – nyilatkozta a CNN portálnak a francia luxusóriás pénzügyi igazgatója.

Luxuscikkeket is online vásárolnak

Az Alibaba dörzsöli a kezét, mert a Covid-19 járvány hihetetlen mértékben felgyorsította az átállást az internetes kereskedésre Kínában is. Még a méregdrága luxuscikkeket is egyre inkább online vásárolják a kínaiak. Ráadásul a szokások a járvány után is megmaradnak. Az Alibaba felmérése szerint a kínaiaknak csaknem a 40%-a a jövőben is online akarja intézni luxuscikk vásárlásait.

Jövőre is jó évre számítanak

Míg a világ legnagyobb része még jövőre is gazdasági gondokra számít, Kínában már biztosra veszik a fellendülést. Ennek megfelelően a luxus termékek piacának jövője is biztosítva van az 1,4 milliárd lakosú országban, ahol a lakosságnak még csak az 5-10%-a engedhet meg magának ilyen luxust.

Jövőre 30%-al növekedhet a luxuscikkek forgalma a kínai piacon, ahol arra számítanak, hogy 2021-ben már sokan utazhatnak külföldre vásárolni. Ettől függetlenül a szakértők arra számítanak , hogy öt éven belül Kína lesz a világ legnagyobb luxusáruk piaca – írja az Alibaba jelentése alapján a CNN portál.

A pandémia megnövelte a házasságtörési kedvet

Erről számolt be a párizsi Madame Figaro felmérése szerint a home office növelte a házasságtörési kedvet. Nem felejti el hozzátenni az újság, hogy a hűtlenség ez esetben virtuális!

A 29 éves Arthur majd megőrült az unalomtól 30 négyzetméteres párizsi lakásában, ahol egyedül maradt, mert a barátnője, Laura a főváros lezárása után vidékre utazott a szüleihez.

„Lauraval jól megvagyunk, de most mégiscsak szabadnak éreztem magam. Elkezdtem csajozni az interneten. A szabadságnak ez az utolsó lehetősége maradt meg a számomra” – vallotta be Arthur.

A képernyő már régóta nagy kísértést jelent, az elzárás csak felgyorsította ezt a folyamatot – hangsúlyozza a pszichológus.

„A virtuális boldogság segít elvonni a figyelmet a bús valóról, a véget nem érő elzárásról.”

Rekord kattintás a virtuális találka helyeken

„Nem számítottunk rá, de már az első elzárás alkalmából dőltek a rekordok egymás után mind a jelentkezések mind a kapcsolatok számában” – nyilatkozta a Gleeden Europa kommunikációs igazgató nője, aki számokkal is szolgált. Az első elzárás idején tavasszal 170%-al nőtt a jelentkezők és 260%-al a kapcsolatok száma az internetes találka helyen.

Ezek francia adatok, de az USA-ban sincs ez másként. Az Indiana egyetem kutatói az első elzárás végén 1400 embert kérdeztek meg erről. Egynegyedük azt válaszolta: ex barátnőjével vagy barátjával vette fel a kapcsolatot az elzárás idején!

A 33 éves Rose Párizsban kifejezetten élvezte azt, hogy korábbi szerelmével cserél szexi képeket miközben jelenlegi párja a szomszéd szobában Home Office-ban munkálkodik.

A bezártság nem tesz jót a pár kapcsolatnak

Ezt hangsúlyozzák azok a pszichológusok, akik a Madame Figaro-nak nyilatkoztak. A XXI-ik századi ember elszokott attól, hogy kis területen összezárva éljen szeretteivel. Nagyon megnőtt az emberek autonómia igénye, ezért a másik közeledését sokszor úgy érezzük mint beavatkozást a személyes szféránkba.

A Home Office nagy csábító lehet

Isabelle, a 45 éves könyvelőnő így jött össze munkatársával , Hervé-vel. Először csak szoros munkakapcsolatban álltak a Zoom-on keresztül, de azután rájöttek: sokkal több minden köti őket össze mint a munka. Most vígan flörtölgetnek kihasználva az otthoni munka előnyeit. Persze a mobil telefont ilyenkor ajánlatos rejtegetni a párunk elől – írja a párizsi Madame Figaro.

Reggeli vírusjelentés megjegyzésekkel – 2020. december 06. vasárnap

Tavaly év vége óta már több mint 66.542.389 embert fertőzött meg és  1.528.885 életet követelt világszerte az új típusú koronavírus. 

Magyarország

Hazánkban 6.697 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 250.278 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma.

Elhunyt 162 az elhunytak száma 5.868 főre emelkedett.

Az aktív fertőzöttek száma 172.728 fő. 7.709 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük  656-an vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban 50.283-an vannak.

Eddig 1.941.724 mintavételre került sor. 23 681-gyel nőtt tegnaphoz képest a tesztek száma. Azt nem lehet tudni, hogy ebből mennyi a PCR-teszt, és mennyi a gyorsteszt. A találati arány még mindig 30 százalék közelében mozog.

A pozitivitási arány közel hatszorosa a WHO ajánlásának, amely szerint a 5 százalék feletti mutató elégtelen mértékű tesztelést jelez, illetve az alatt tartható ellenőrzés alatt a járvány.

(Ez az arány jócskán meghaladja a WHO maximális határként megszabott 12 százalékos értékét is.)
A WHO által kívánatosnak tartott tesztelési mennyiséget eddig egyetlen szeptemberi napon érte el a közegegészségügy.

Amennyiben a mai szám nem tartalmaz nagyobb torzítást, a tesztelés gyakorlata pedig közel hasonló, mint november közepén volt, akkor a korlátozások eddig nem hozták meg a tőlük várt eredményeket, a fertőzés folyamatosan terjed.

Reggeli vírusjelentés, megjegyzésekkel – 2020. november 30. hétfő

Tavaly év vége óta már több mint 62.746.222 embert fertőzött meg és  1.459.497 életet követelt világszerte az új típusú koronavírus. Az eltelt 24 órában 480.307 új fertőzöttet regisztráltak!

Hazánkban 5.595 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 217.122 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.

Elhunyt 151 az elhunytak száma 4.823 főre emelkedett.

Az aktív fertőzöttek száma 148.439 fő. 7.734 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük  666-an vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban 48.796-an vannak.

Ismét nagyon kevés számban végeztek teszteket a hatóságok. Előfordulhat, hogy az adatszolgáltatási problémák miatt késleltetetten, vagy nem teljeskörűen jelentek meg adatok a honlapon. Mindenesetre mivel 5595 új fertőzöttet találtak, miközben 8946 mintavételt végeztek, a napi pozitív tesztek aránya elképesztő csúcsot döntött: a tesztek 62,5 százaléka lett pozitív!!! Legutóbb pont vasárnap volt kiemelkedő az adat, akkor a tesztek 41 százaléka volt pozitív. 

Az Operatív Törzs jelenleg 319 óvodában egy-egy csoportot érintően (11 százalék), 152 óvodában (55 százalék) és 80 általános iskolában (3 százalék) az egész intézményt érintően rendelt el rendkívüli szünetet, továbbá 531 általános iskolában egy-két osztályt (21 százalék) és 49 általános iskolában (2 százalék) a teljes intézményt érintően digitális tanrendet.

G20: adósság moratórium hosszabbítás a legszegényebbeknek

A fejlett államok pénzügyi vezetői hangsúlyozták „mindent meg kell tenni a legszegényebb államokért!” A Covid-19 világjárvány különösen súlyosan érinti azokat az országokat, ahol a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP. Ezért a G20 pénzügyminiszterei és nemzeti bank elnökei egységesen maximális támogatásra szólítanak fel mindenkit – beleértve a magán hitelezőket  is.

Hat hónappal meghosszabbították a hitel moratóriumot a legszegényebb államoknak, melyek gyakorlatilag fizetésképtelenné váltak a Covid-19 vírusválság miatt. A kínaiak szerepe itt különösen érdekes – mutat rá a Reuters szakértője – mert ők hatalmas adósságállományt tartanak kézben, de eddig nemigen mutattak hajlandóságot annak leírására. Ehelyett inkább a nagy adósság egy részének az elengedése címén felvásároltak értékes területeket: olajmezőket, kikötőket, hogy ezzel fokozzák befolyásukat ezekben az országokban.

Történelmi fordulat

A világ nagyhatalmai most egységesen döntöttek egy nagyon fontos kérdésben annak ellenére, hogy számtalan ellentét áll fenn köztük: „a nemzetközi adósság rendezés ügyében a közös keret történelmi jelentőségű áttörésnek számít” – hangsúlyozta a G20 tanácskozás soros elnöke, Szaúd Arábia pénzügyminisztere. Mohammed al Dzsadaan kiemelte: nemcsak az államok, de a magán hitelezők is elvben egyetértenek ezzel!

Mit jelent ez a gyakorlatban?

„Ha szükséges, akkor leírják az adósságokat, segítik a szegény államokat abban, hogy menedzseljék az államadósságot és támogassák a reform politikát” – mondta Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter.

Mnuchin a fejlett államokat is figyelmeztette: nehogy idő előtt visszavonják azokat a támogatási programokat, amelyekkel az állam illetve a jegybank sietett a gazdaság segítségére a Covid-19 járvány idején.

A pandémia kiélezi a szegény – gazdag kontrasztot

A legfrissebb előrejelzések szerint a fejlett államok jobban megúszhatják a világjárványt mint a közepesen fejlett és szegény országok. Az utóbbiak közül sokan adósságcsapdába kerülhetnek. Ezért a G20 pénzügyminiszterek és jegybank elnökök rohamtempóban dolgozzák ki az új globális adósság menedzselési rendszert. A G20 a jövő hónapban virtuális csúcstalálkozót tart, és ezen már szeretnék bemutatni az új konstrukciót. Erre annál is nagyobb szükség lehet, mert a gyakorlatban a magán hitelezők egyelőre nemigen mutatnak hajlandóságot arra, hogy a szegény államoknak elfogadható módon rendezzék az adósság válságot – mutatott rá Krisztalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója.

Bill Gates: nem én hoztam létre a koronavírust!

A Microsoft alapító atyja, a világ egyik leggazdagabb embere, jelentős összegekkel támogatja a vírus kutatást. A Bill és Melinda Gates alapítványnak nagy szerepe van abban, hogy az AIDS megszűnt mint tömeggyilkos járvány Afrikában.

 

Bill Gates az elmúlt években gyakran beszélt arról, hogy vírus világjárvány várható.

A Der Spiegelben így beszélt erről:

„Nemcsak én hanem a vírus kutatás legnevesebb szakértői is azon a véleményen voltak, hogy előbb vagy utóbb jön egy vírus világjárvány. Sajnos a szakértők ezt a véleményüket megtartották maguknak. Egymás között vitatkoztak, de a közvélemény nem értesült erről. Ezért mindenkit fejbekólintott a pandémia.”

Néhány összeesküvés elmélet azt állítja, hogy Bill Gates microchipet akar beinjekciózni az emberekbe. Igaz-ez?

„Nem én hoztam létre a koronavírust. Nem akarok microchipet beinjekciózni emberekbe! Az alapítványunk célja az emberi életek megmentése. Az elmúlt 20 évben óriásit léptünk előre ezen a téren. A pandémia most visszaesést jelent, de hamarosan visszatérünk a régi útra.”

Nem készülhettek volna fel jobban a világjárványra?

„Az USA kormánya után mi költjük a legtöbbet a vírus-gyógyszerekre. Sok gyógyszergyárat támogattunk több tízmilliárd dollárral. Sajnos, most még nincs eredmény. Ha tíz év múlva tört volna ki ez a járvány, akkor már lenne oltóanyag.”

Hány áldozatra számít?

„Sajnos milliók válnak áldozattá! A gazdag országok után sok szegény ország is megtapasztalja a járványt. Ott nagyon sok áldozat lesz, de őket nem fogják hivatalosan regisztrálni hanem más betegséget írnak a halál okának. Ez az egyik szörnyű következménye a pandémiának. A járvány óriási gazdasági válságot okoz. A világon 37 millió ember zuhant vissza a reménytelen nyomorba a Covid-19 járvány miatt. Az elmúlt húsz évben ez a társadalmi réteg folyamatosan csökkent, de most 7%-al növekedett noha a járványnak még egyáltalán nincsen vége. 265 millióra nő az éhezők száma! Persze minden attól függ, hogy a felelős vezetők milyen döntést hoznak” – nyilatkozta Bill Gates a Der Spiegel című német hetilapnak.

Csodák nincsenek, csak csodálatos teljesítmények

A világjárvány elején, amikor egyes tudósok azt jósolták, hogy koronavírus elleni vakcina 12-18 hónapon belül elérhető lesz hozzáértők csak  forgatták a szemüket.

Az új betegségek elleni oltások nem készülnek el 12-18 hónap alatt. Évekbe telik.
Már 40 éve azt jósolják, hogy egy HIV/AIDS ellenes vakcina elkészítésének küszöbén állunk. Ez az optimizmus, ez a rendíthetetlen tudományba vetett töretlen hit a hajtóereje minden új kutatásnak…

Eltelt nyolc hónap. Nincs vakcinánk.

Donald Trump elnök állandó megnyugtatása ellenére rendkívül valószínűtlen, hogy az amerikai elnökválasztás napjáig vakcinával merne előrukkolni bárki, legalábbis nem olyan jó, szilárd, megbízható adatokkal, amelyek azt mutatják, hogy egyszerre biztonságos és hatékony.

Mára igencsak egyöntetű a szakemberek véleménye, hogy széles körben elérhető oltóanyag piacra kerülése egészen a következő év elejéig eltart.

De mára már nem szerforgató állítás, hogy hónapokon belül elkészül.

Elképesztő teljesítményt láthattunk az elmúlt nyolc-kilenc hónapban. A kutatók képesek voltak az egész tudományos világ összefogásával olyat alkotni, amelyre korábban azt hittük lehetetlen.

Sok előre nem látható probléma még adódhat – mint az Oxford-AstraZeneca tesztelésének közelmúltbeli rövid leállása -, de mindez mit sem változtat azon, hogy több mint fél tucat  hatékonynak ígérkező oltóanyag van, amelyek közül hárommal már előrehaladott (III. fázisú) klinikai vizsgálatokat végeznek.

Talán egyik sem fog működni, vagy talán kevésbé lesz hatékony, mint reméltük. Ezek valódi lehetőségek, amelyeket tudomásul kell vennünk és készülnünk kell, hogy több terápiás kutatással a kipróbált közegészségügyi intézkedésekkel is hatékonyan védekezzünk, olyanokkal, mint a tesztelés és az érintkezés nyomon követése.

De minden egyes nappal közelebb kerülünk az oltóanyaghoz

Az eredmény részben a kutatócsoportok odaadásának és elkötelezettségének, kemény munkájának és hatalmas tudásának köszönhető egészen a laboratóriumi asztaltól a klinikai tesztelésig. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a koronavírus nem mutálódott olyan mértékben, hogy a tudósoknak el kellett vetniük az egyik hipotézist vagy oltási célt a másik után.

A Covid-19 még mindig Covid-19

Az oltás nem varázslat. Ez a betegség egy ideig velünk lesz, még akkor is, ha oltást kapunk. Lesznek disztribúciós hibák, ellátási hiányok, hibák – és félelmek és összeesküvés-elméletek. A legjobb esetben az emberek milliárdjainak immunizálása a világon időbe telik.

De egy vakcina, még akkor is, ha az elsők nem olyan erősek, mint szeretnénk, segíthet a vírus visszaszorításában, a halálozások csökkentésében. Ezt megkönnyítheti a közegészségügy utasításainak szigorú betartása és betartatása.

És bár egy oltóanyag feltételezve, hogy egy vagy több érkezik, nem közvetlenül politikai ígéretek, vagy egyetlen elnök sajátos nemzeti képessége vagy fellépésének következménye, de bármennyire nem szeretjük Trump elnököt az is igaz, hogy a Warp Speed had​​művelettel a Fehér Háznak eddig többnyire igaza volt.

A Trump-adminisztráció támogatta a vakcinakutatás előmozdítását, és pénzt adott az ipar számára a gyártás megkezdéséhez.

Az összes állítás és viszontkereset arra vonatkozóan, hogy mikor készül el az oltóanyag, és mennyire biztonságos lesz – némelyek magától Trumptól származnak -, a rendszeres oltásellenes érzelmeken túlmenően nagy nyilvános tétovázást váltottak ki.

Joe Biden azt mondta:

„Bízom az oltásokban, bízom a tudósokban, de nem bízom Donald Trumpban.”

Jól hangzik, de ez már tisztán politika.

Növekvő egyenlőtlenséget hoz a pandémia világválság

Ki nyer és ki veszít a a Covid-19 járvány nyomán kialakult válság idején? A reálgazdaság lent, a tőzsdei árfolyamok fent. Vajon miért ? Erről közölt érdekes tanulmányt a Project Syndicate portálon Michael Spence. A Nobel díjas professzor a Stanford egyetemen tanított vagyis az informatikai gazdálkodást igen közelről ismeri.

Az információ hatalom, annak birtoklása és ellenőrzése jelenti a jövőt. Márpedig a tőke piacokon ezt díjazzák a befektetők. Ezért futottak fel az informatikai óriások – érvel a szerző hangsúlyozva, hogy az S&P 500-as index cégei közül azok szerepelnek jól a vírus pandémia idején, ahol az egy dolgozóra számított informatikai tartalom magas. Ahol alacsony, azok a cégek folyamatosan leértékelődnek. Legkevesebb két oka van ennek: az egyik az, hogy a pandémia – különösen az elzárás időszakában – felgyorsította a digitalizáció folyamatát. A másik az, hogy a reálgazdaságban a munkaintenzív ágazatok jórészt pihenőre kényszerültek. Jó példa erre a légiforgalom és a repülőgépgyártás, amely padlót fogott a vírus válság idején, és csak évek múlva reménykedhet abban, hogy visszanyeri a válság előtti formáját.

A jegybankok szerepe

A Federal Reserve Board és általában a jegybankok azért árasztják el pénzzel a piacot, hogy megkönnyítsék az államnak a Covid-19 világjárvány kezelését. A hihetetlenül alacsony kamatlábak ösztönzik a tőzsdei árfolyamok emelkedését, de azt nem magyarázzák meg, hogy miért van az ágazatok között olyan nagy különbség?! A munkaintenzív ágazatok szenvednek leginkább – elég csak a turizmusra és a vendéglátásra utalni. Ezek a cégek annyira mélypontra kerültek, hogy képtelenek saját erőből felfogni a válság sokkhatásait. Ezért érdemes megfigyelni, hogy kiknek a kezében összpontosul a részvény pakettek zöme?! Olyan cégek tulajdonosi köre ez, melyek a válság nyertesei közé tartoznak. Az informatikai cégek viszonylag kevés alkalmazottal produkálnak eredményt, ezért a befektetők számára vonzerőt jelenhetnek.

Növekvő egyenlőtlenség

Ezt jósolja a Nobel díjas professzor, aki a munkaerő piaccal kapcsolatban sem igazán derűlátó. Arra mutat rá, hogy a jelenlegi helyzetben egyetlenegy index sem tudja önmagában bemutatni azt, hogy mi is zajlik valójában a piacokon? Valójában az indexek gyakran inkább elhomályosítják az összképet, melyet egy olyan trend jellemez, amely már a pandémia előtt is megindult: tovább növekednek az egyenlőtlenségek, mert miközben a tőkejövedelmek dinamikusan emelkednek addig a munkajövedelmek stagnálnak vagy reálértékben még csökkenhetnek is. Ráadásul, ha a tőkepiac azt díjazza, hogy minél kevesebb embert alkalmazzanak, akkor a munkaintenzív ágazatok képessége, hogy felszívják a munkaerőt a válság végén, erőteljesen csökkenhet. A gazdasági és technológiai haladás gyümölcseiből ezért nemigen jut majd a jövőben a munkaintenzív ágazatok dolgozóinak vagy azoknak , akik a válság után ott szeretnének elhelyezkedni – állapítja meg a Nobel díjas professzor.

A koronavírus hatása a hitelpiacon

Hogyan befolyásolta a koronavírus a hitelpiacot? Hogyan reagáltak a piaci szereplők a kialakult helyzetre? Kire milyen hatással voltak a lépések, és ezek hogyan fognak hatni a jövőben? Ezekre a kérdésekre kereste a választ elemzésében a Hitelválasztó.hu.

Mint ismeretes, a koronavírus járvány okozta társadalmi sokk jelentős hatással bírt a pénzügyi-gazdasági területek, így a hitelpiac szereplőire is. Elsősorban munkaerőpiac kedvezőtlen változásai, és az ezzel párosuló gazdasági visszaesés következtében – főként a fogyasztók védelme érdekében – a kormány új szabályozásként bevezette törlesztési moratóriumot. Haladékot adva ezzel az esetleg nehezebb helyzetbe került hitelfelvevők számára, és egyben korlátozva a bankok kamatrésből  befolyó nyereségét.

Ezen felül a moratórium végéig (december 31.-ig) maximalizálták egyes hitelek esetében a THM mértékét.

Hogyan hatottak az intézkedések a piacra?

A hiteltörlesztési moratórium elsősorban adósvédelmi szempontok miatt került bevezetésre, mivel a gazdaság –  elsősorban a szolgáltatóipar és a turizmus – területén történt visszaesés miatt sokan kerültek váratlanul nehezebb anyagi helyzetbe. A rendelkezés főleg az ő eladósodásuk, és csődhelyzetük elkerülése végett történt, elősegítve pénzügyi stabilitásuk fenntartását. Habár maga a törlesztési moratórium nem is annyira, de az ezzel együtt  bevezetett, jelenleg 5,6 %-os THM plafon (5% + mindenkori jegybanki alapkamat) már alaposan befolyásolta a piacot, mivel a bankok nem szívesen nyelték le a komoly, akár 15 %-os kamat veszteséget, ezért sokan közülük vagy felfüggesztették bizonyos személyi hitel termékek (elsősorban hitelkártyák)  forgalmazását, vagy szigorúbb feltételekkel szűrték meg az igénylő ügyfeleket.

A lakáshitel piacon nem történt hasonló korlátozás, így ott ez nem okozott visszaesést. Ugyanez igaz, a babaváró és CSOK hitelekre is.

A járvány közvetlen hatása a hiteligénylésekre

A járvány következtében március óta sokak anyagi helyzete hátrányosan változott. Többen – akár ideiglenesen – elvesztették munkahelyüket, mások részmunkaidős foglalkoztatásba kerültek. Így sokan estek ki a potenciális hiteligénylők közül, részben azért, mert a csökkent jövedelem mellett nem engedhetik meg maguknak a hitelfelvételt, másrészt pedig azért, mert az esetleges új munkahelyen legalább 3 hónapos munkaviszony szükséges ahhoz, hogy valaki hitelképes legyen, nem is beszélve arról, hogy próbaidősöknek sem szívesen folyósítanak hitelt a bankok, emiatt akár 6-9 hónap munkaviszony is szükséges lehet ahhoz, hogy munkakezdés után hitelt igényelhessünk.

Mindemellett a pandémia pszichés gazdasági hatása, hogy a társadalom egy része biztonsági életmódra rendezkedik be, így a nem feltétlenül szükséges beruházásait – a fogyasztási hitelek zöme ilyen – elhalasztja, illetve pénzügyi téren is inkább tartalékolásra rendezkedik be. Minimális szinten ez is csökkenti a hiteligénylők számát, ennek következtében arányosan csökken a fogyasztás, befolyásolva így – igaz kis mértékben – a gazdasági növekedést.

Mit mutatnak a számok?

Az utóbbi időszak statisztikái szerint a megtakarítások drasztikusan nőttek: 2 hónap alatt 560 milliárd forinttal nőtt a lekötés nélküli bankbetét állomány, és ez a szám egyértelműen arra mutat, hogy a lakosság a jelenlegi, némileg kiszámíthatatlan gazdasági tendenciákat látva tartalékolásba kezdett, méghozzá könnyen hozzáférhető (likvid) tőke formájában.

Nem meglepő módon a hitelezési oldalon a lakáshitelezés 5, a személyi hitelezés a 2 évvel ezelőtti szintre esett vissza.

A lakáshitelek 28 %-kal 61,92 milliárd forintra, a személyi kölcsönök májusban 66,5 %-kal 18,68 milliárd forintra estek vissza az előző évi adatokhoz képest. Míg az első szám magyarázható egy általános lakáspiaci visszaeséssel, addig utóbbi fő oka a növekvő megtakarítások mellett az is, hogy a rendkívül alacsony kamatrés miatt a banki hitelkínálat ezen a piacon visszaesett.

Érdekes viszont, hogy a személyi kölcsönök iránti érdeklődés azonban nem változott nagy mértékben. A lakáshitelek piacán THM tekintetében nem történt kormányzati beavatkozás, mivel itt a kamatlábak már hosszabb ideje a személyi hiteleknél limitált maximális kamatszint alatt vannak (lakáshitelek már jelenleg 3,5%-tól elérhetők), ezért ezen a piacon nem számolhatunk kínálati visszaeséssel, a bankok részéről a lakáshitel ajánlatok továbbra is korlátlanul elérhetők. További meglepő adat, hogy a CSOK igénylés 84 %-kal növekedett az OTP adatai alapján. Ebben feltehetően nagy szerepe van a tavaly júliustól igényelhető falusi CSOK-nak is. A Babaváró hitel esetében viszont a termék megjelenése óta 28.7 %-os visszaesést láthatunk.

A használtautó piacon felvett hitelek esetében stabilizálódás tapasztalható: bár az előző évi adatokhoz képest 10%-os visszaesés keletkezett, de az április mélyponthoz viszonyítva 61 %-os növekedés látható, talán azért is, mert a használt autók ára és az átírási költségek akár teljes mértékben fedezhetők személyi kölcsönből, magáncélra lízingelni pedig már nem éri meg.

Míg a lakáshitelek kisebb fokú visszaesése az ingatlanpiac lassulását és az árak minimális csökkenését okozza, addig a személyi hitelek drasztikus csökkenése a fogyasztási cikkek kereskedelmének kis arányú csökkenését idézheti elő, az így csökkenő kereslet viszont negatív hatással lehet a gazdaság teljesítményére, ezáltal a GDP-re is.

Az, hogy a lekötés nélküli betéti állomány ilyen mértékű növekedése után mi várható, még nehéz megjósolni. Egyrészt, ha a járványhelyzet elhúzódik, az emberek biztosan nem kezdenek el költekezni, sőt ez az állomány még duzzadhat is. Másrészt a bankok nem nyújtanak olyan opciókat, amelyek befektetésre ösztönöznék a lakosságot: gyakorlatilag elenyésző hozamokra köthetjük le pénzünket. S hogy mi lesz ezzel a felhalmozott tőkével, ha visszaáll a világ rendje, az még megjósolhatatlan.

Miként hat a moratórium a zsebünkre hiteleinknél?

Az viszont sokakat érdekel, mi lesz a moratórium anyagi hatása egyes hitelek esetében, mert bár – előreláthatólag – 2020. december 31.-ig nem kell törlesztenünk, azonban ennek következtében a hitelszerződések futamideje meghosszabbodik. Felmerül tehát a kérdés jobban, vagy rosszabbul járunk így, és ha igen, akkor mennyivel.

Ha példaként veszünk egy  5%-os kamattal, 20 éves futamidőre felvett lakáshitelt, akkor a hátralévő futamidőt tekintve  5 évnél kb. 1 %-kal, 10 évnél kb. 2 %-kal,  15 évnél kb. 3%-kal kell majd többet visszafizetni.

Jövőbeni reálértéken számítva azonban ez nem feltétlenül jelent ekkora százalékos költséget, mivel például  a 15 év múlva visszafizetendő +500 ezer Ft megfizetése mai érteken, évi 3 %-os pénzromlással számolva 320 ezer forintnak felel meg.

Személyi hitelek esetében a kamatok jóval magasabbak, viszont a futamidő rendszerint rövidebb.

Ha megnézünk egy olyan hitelt, amelyet  jó másfél éve, 7 éves futamidőre vettek fel 12 %-os kamattal, (tehát kb. a futamidő negyedénél tartunk), azt látjuk, hogy kb. 7-7,5 % kell majd többet visszafizetnünk a teljes, meghosszabbított futamidő végén, ez jelenértékre számolva kb.6,2 %-os költségnövekedést jelent.

Mindkét esetben azonban vegyük figyelembe azt a nyereséget, hogy most 9 hónapnyi törlesztőrészlet összege maradhat a zsebünkben, amit bármire költhetünk, vagy befektethetjük, esetleg tartalékot képezhetünk belőle.

Vegyük figyelemben, hogy minden itt leírt számítás elsősorban tájékoztató jellegű, és a számítási feltételek is megváltozhatnak, ha…

De mi történik, ha…

Bár a jelenleg érvényes kormányrendelet értelmében a törlesztési moratórium 2020. december 31.-ig van érvényben, de ne felejtsük el, hogy ez nem kőbe vésett határidő, mivel a moratórium meghosszabbítható egy esetleges kormánydöntéssel! És hogy ez mennyire elképzelhető, arra Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter is sejtelmesen utalt az augusztus 28.-i Kormányinfóban.

Senki nem tudja ugyanis megmondani, meddig is tart majd a járványhelyzet, meddig kell korlátozásokat bevezetni, és mi várható január 1. után akár egészségügyi, akár gazdasági területen.

Mint ahogy arra is csak tippelni lehet, hogy egy esetleges meghosszabbított moratórium hogyan hat majd a bankszektorra, a fogyasztóbarát személyi hitelek bevezetésére, és nem utolsó sorban a lakosság anyagi jövőjére. A téma nyilvános napirendre hozatala nem véletlenül csúszik, hisz egy elhúzódó válság beláthatatlan következményeket vonhat maga után, és pont a pánikkeltésre nincs szükség most. Az azonban szinte biztos, hogy a kormány és a bankszektor képviselőinek, amennyiben rövid időn belül kedvező folyamatok nem következnek be a pandémiát illetőleg, hamarosan kemény tárgyalásba kell kezdeniük a jövő biztosítása érdekében.

Warp Speed ​​hadművelet

Újabb problémával kell szembesülni a Trump kormányzatnak amiatt, hogy erőltetett ütemben már októberre, azaz a novemberi elnökválasztást megelőzően piacra akarja hozatni  a COVID-19 elleni védettséget biztosító vakcinát.

Dupla adag egy-két ütéshez

A szövetségi kormány arra irányuló törekvése, hogy mihamarabb oltóanyagot hozzon piacra, hat gyógyszercégnek adott pénzt.
E társaságok közül kettő, a Moderna és a Pfizer, most a 3. fázisnál tart a tesztelésben, Folynak a nagyszabású klinikai vizsgálatok. Az egyes vizsgálatokban a 30 000 önkéntes két adagot kap, a Moderna a két oltás között 28 napos, a Pfizer pedig 21 napos időközt hagy.
Az AstraZeneca várhatóan ebben a hónapban kezdi meg a 3. fázisú vizsgálatokat. Az 1. és 2. fázisú kísérleteikben két dózist használtak, 28 napos különbséggel.
A Novavax még nem kezdte meg a 3. fázisú vizsgálatokat, de korábbi dózisa során két adagot használt.
A Johnson & Johnson közelgő, 3. fázisú kísérleteiben egyes résztvevők egy, mások kettő adagot fognak kapni.
A Sanofi nem tett bejelentést arról, hogy oltásuk egy vagy két adagban lesz-e hatékony.
Nem meglepő, hogy a koronavírus elleni vakcinának valószínűleg két adagra lesz szüksége a kíván védelem eléréséhez. Sok oltáshoz – beleértve a bárányhimlő és a Hepatitis A gyermekkori oltóanyagát, valamint a felnőttek övsömör elleni vakcinájához is két adag szükséges.
Egyesek még ennél is többet igényelnek – a gyermekek öt adag DTaP vakcinát kapnak, amely megvédi őket a diftéria, a tetanusz és a pertussis ellen.
A tömeges oltási programok rövid időn belüli kidolgozására is már korábban is volt példa. 2009 tavaszán, amikor egy új influenzatörzs jelent meg, az oltási program 161 millió amerikait vakcinázott hónapokon belül – derült ki az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Megelőzési Központjából.

Ez azt jelenti, hogy a közelgő koronavírus elleni vakcinaprogramot nehéz lesz – de nem lehetetlen – végrehajtani.

Logisztikai kérdések

Először is, 660 millió adag elkészítése 330 millió amerikai számára nehéz teljesítmény.
„Kettős felvételeket nézünk. Ez kétszer akkora összeg” – mondta Nada Sanders, az Northeastern University menedzsment professzora.

Nem csak maga az oltások előállítása a feladat

„Meg kell duplázni mindent az ellátási láncban” – mondta Sanders. „A fecskendők megduplázódhatnak, az injekciós üvegek, megduplázódhatnak az üvegcsét lezáró dugók, az injekciós tűk. Mindennek meg kell duplázódnia, és időben el kell szereznie készülnie, hogy készletezni lehessen.”
Sanders szerint aggódik, mivel az Egyesült Államokban a Covid-19-járvány története eddig logisztikai problémákkal küzdött, ideértve a késedelmes tesztek piacra juttatását, valamint az egészségügyi dolgozók védőfelszereléssel történő ellátásának nehézségeit.

Már a pandémiát megelőzően hiány volt a Shingrix, egy övsömör elleni vakcinából is.

„Ilyen pontosságról beszélünk, és nem tudtuk helyrehozni az egyéni védőeszközöket, ezért aggódom” – mondta Sanders. „Ebben az ellátási láncban számos gyengeség található. Ha ezt most nem kezeljük, akkor a kudarc valószínűsége nagyon magas.”

Emberi kérdések

Úgy tűnik, nehéz lesz elérni, hogy az amerikaiak többsége csak egyszer jelenjen meg egy oltásnál, nemhogy kétszer.
A CNN ebben a hónapban végzett felmérése szerint az amerikaiak 40% -a azt mondja, hogy nem kéri az oltást, még akkor sem, ha ingyenes és könnyen beszerezhető.
Még azok számára is, akik szeretnék az oltást, nagy a kérésnek számít, hogy kétszer jelenjenek meg.
Az embereknek emlékeztetnünk kell arra, hogy másodszor is eljönnek. Lehet, hogy kétszer is szabadságot kell venniük a munkából. Lehet, hogy hosszú sorokban kell várniuk – és azt is kétszer. És esetleg kellemetlen mellékhatásokat tapasztalhatnak, például lázat – és azt is kétszer.
Vannak módok ezeknek az akadályoknak a kezelésére, például a mobil klinikák az oltások eljuttatásához az emberekhez, nem pedig fordítva.

„Ezek olyan dolgok, amelyeken gondolkodnunk kell annak biztosítására, hogy tudjuk ösztönözni az embereket, hogy jöjjenek vissza, hogy a lehető legkönnyebben megtarthassák a kétoltásos rendszert” – mondta Dr. Nelson Michael, a Walter Reed Hadsereg Kutatóintézetének Fertőző Betegségkutatási Központjának igazgatója, akit a Warp Speed ​​művelet munkájával bíztak meg.

Michael, aki korábban már dolgozott oltási kampányokon, még így is elmondta, a kihívások nagyon valósak.

„Azt hiszem, ha megadják a közegészségügyi közösségnek ezt a feladatot, akkor megtalálják a módját” – mondta. – De a feladat nagyon nehéz lesz.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!