Kezdőlap Címkék Pandémia

Címke: pandémia

Reggeli vírusjelentés – 2020. október 23. péntek

Tavaly év vége óta már több mint 41.705.699 embert fertőzött meg és  1.137.333 életet követelt világszerte az új típusú koronavírus. Az eltelt 24 órában 477.518 új fertőzöttet regisztráltak.

A legtöbb koronavírus-fertőzöttet és elhunytat az USA-ban tartják nyilván: 8,408 millió igazolt esetről és 223 ezer halottról tudnak. A második legtöbb esetet már Indiában regisztrálták 7,731 ezer fertőzöttet és 117 ezer áldozatot jelent, a harmadik helyre szorult braziloknál  5,329 millió beteget és mintegy 155 ezer elhunytat jelentettek. 

Magyarország

Hétfő reggeli adatok szerint 2.066 új koronavírus-fertőzöttet (Covid-19) találtak, ezzel 54.278 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzések száma.

*Fake News (Mindenki nyugodjon le, a napi új regisztrált fertőzöttek száma az elvégzett tesztelések számától függő és mi, ha a járvány terjedését nem is, de a tesztelések számát kézben tartjuk.)

Elhunyt 47 beteg, ezzel 1352 főre emelkedett a vírus halálos áldozatainak száma.  Alapbetegségeik között leggyakrabban szív- és érrendszeri megbetegedéseket, magas vérnyomást ír a tájékoztató portál.

*Fake News ( Mint tudjuk “a Viktor” és kormánya „Mindenkit, aki elkapja ezt a betegséget, meggyógyítunk” szlogen szerint működik, ezért az új rendelkezések szerint a covidos elhunytakat dupla zsákba teszik.)

Az aktív fertőzöttek száma 37.272  fő. Kórházakban 2.209  koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 200-en  vannak lélegeztetőgépen.

Budapesten  16.047 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (6.827 fertőzött), felzárkózott Győr Moson Sopron megye (3.371 fertőzött) és Hajdú Bihar megye (2.755 fertőzött)  Borsod Abaúj Zemplén megye (3.248 fertőzött), Szabolcs Szatmár megye (2.847 fertőzött) valamint Csongrád Moson megye (2.135 fertőzött) a legfertőzöttebb gócpont.

G20: adósság moratórium hosszabbítás a legszegényebbeknek

A fejlett államok pénzügyi vezetői hangsúlyozták “mindent meg kell tenni a legszegényebb államokért!” A Covid-19 világjárvány különösen súlyosan érinti azokat az országokat, ahol a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP. Ezért a G20 pénzügyminiszterei és nemzeti bank elnökei egységesen maximális támogatásra szólítanak fel mindenkit – beleértve a magán hitelezőket  is.

Hat hónappal meghosszabbították a hitel moratóriumot a legszegényebb államoknak, melyek gyakorlatilag fizetésképtelenné váltak a Covid-19 vírusválság miatt. A kínaiak szerepe itt különösen érdekes – mutat rá a Reuters szakértője – mert ők hatalmas adósságállományt tartanak kézben, de eddig nemigen mutattak hajlandóságot annak leírására. Ehelyett inkább a nagy adósság egy részének az elengedése címén felvásároltak értékes területeket: olajmezőket, kikötőket, hogy ezzel fokozzák befolyásukat ezekben az országokban.

Történelmi fordulat

A világ nagyhatalmai most egységesen döntöttek egy nagyon fontos kérdésben annak ellenére, hogy számtalan ellentét áll fenn köztük: “a nemzetközi adósság rendezés ügyében a közös keret történelmi jelentőségű áttörésnek számít” – hangsúlyozta a G20 tanácskozás soros elnöke, Szaúd Arábia pénzügyminisztere. Mohammed al Dzsadaan kiemelte: nemcsak az államok, de a magán hitelezők is elvben egyetértenek ezzel!

Mit jelent ez a gyakorlatban?

“Ha szükséges, akkor leírják az adósságokat, segítik a szegény államokat abban, hogy menedzseljék az államadósságot és támogassák a reform politikát” – mondta Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter.

Mnuchin a fejlett államokat is figyelmeztette: nehogy idő előtt visszavonják azokat a támogatási programokat, amelyekkel az állam illetve a jegybank sietett a gazdaság segítségére a Covid-19 járvány idején.

A pandémia kiélezi a szegény – gazdag kontrasztot

A legfrissebb előrejelzések szerint a fejlett államok jobban megúszhatják a világjárványt mint a közepesen fejlett és szegény országok. Az utóbbiak közül sokan adósságcsapdába kerülhetnek. Ezért a G20 pénzügyminiszterek és jegybank elnökök rohamtempóban dolgozzák ki az új globális adósság menedzselési rendszert. A G20 a jövő hónapban virtuális csúcstalálkozót tart, és ezen már szeretnék bemutatni az új konstrukciót. Erre annál is nagyobb szükség lehet, mert a gyakorlatban a magán hitelezők egyelőre nemigen mutatnak hajlandóságot arra, hogy a szegény államoknak elfogadható módon rendezzék az adósság válságot – mutatott rá Krisztalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója.

Bill Gates: nem én hoztam létre a koronavírust!

A Microsoft alapító atyja, a világ egyik leggazdagabb embere, jelentős összegekkel támogatja a vírus kutatást. A Bill és Melinda Gates alapítványnak nagy szerepe van abban, hogy az AIDS megszűnt mint tömeggyilkos járvány Afrikában.

 

Bill Gates az elmúlt években gyakran beszélt arról, hogy vírus világjárvány várható.

A Der Spiegelben így beszélt erről:

“Nemcsak én hanem a vírus kutatás legnevesebb szakértői is azon a véleményen voltak, hogy előbb vagy utóbb jön egy vírus világjárvány. Sajnos a szakértők ezt a véleményüket megtartották maguknak. Egymás között vitatkoztak, de a közvélemény nem értesült erről. Ezért mindenkit fejbekólintott a pandémia.”

Néhány összeesküvés elmélet azt állítja, hogy Bill Gates microchipet akar beinjekciózni az emberekbe. Igaz-ez?

“Nem én hoztam létre a koronavírust. Nem akarok microchipet beinjekciózni emberekbe! Az alapítványunk célja az emberi életek megmentése. Az elmúlt 20 évben óriásit léptünk előre ezen a téren. A pandémia most visszaesést jelent, de hamarosan visszatérünk a régi útra.”

Nem készülhettek volna fel jobban a világjárványra?

“Az USA kormánya után mi költjük a legtöbbet a vírus-gyógyszerekre. Sok gyógyszergyárat támogattunk több tízmilliárd dollárral. Sajnos, most még nincs eredmény. Ha tíz év múlva tört volna ki ez a járvány, akkor már lenne oltóanyag.”

Hány áldozatra számít?

“Sajnos milliók válnak áldozattá! A gazdag országok után sok szegény ország is megtapasztalja a járványt. Ott nagyon sok áldozat lesz, de őket nem fogják hivatalosan regisztrálni hanem más betegséget írnak a halál okának. Ez az egyik szörnyű következménye a pandémiának. A járvány óriási gazdasági válságot okoz. A világon 37 millió ember zuhant vissza a reménytelen nyomorba a Covid-19 járvány miatt. Az elmúlt húsz évben ez a társadalmi réteg folyamatosan csökkent, de most 7%-al növekedett noha a járványnak még egyáltalán nincsen vége. 265 millióra nő az éhezők száma! Persze minden attól függ, hogy a felelős vezetők milyen döntést hoznak” – nyilatkozta Bill Gates a Der Spiegel című német hetilapnak.

Csodák nincsenek, csak csodálatos teljesítmények

A világjárvány elején, amikor egyes tudósok azt jósolták, hogy koronavírus elleni vakcina 12-18 hónapon belül elérhető lesz hozzáértők csak  forgatták a szemüket.

Az új betegségek elleni oltások nem készülnek el 12-18 hónap alatt. Évekbe telik.
Már 40 éve azt jósolják, hogy egy HIV/AIDS ellenes vakcina elkészítésének küszöbén állunk. Ez az optimizmus, ez a rendíthetetlen tudományba vetett töretlen hit a hajtóereje minden új kutatásnak…

Eltelt nyolc hónap. Nincs vakcinánk.

Donald Trump elnök állandó megnyugtatása ellenére rendkívül valószínűtlen, hogy az amerikai elnökválasztás napjáig vakcinával merne előrukkolni bárki, legalábbis nem olyan jó, szilárd, megbízható adatokkal, amelyek azt mutatják, hogy egyszerre biztonságos és hatékony.

Mára igencsak egyöntetű a szakemberek véleménye, hogy széles körben elérhető oltóanyag piacra kerülése egészen a következő év elejéig eltart.

De mára már nem szerforgató állítás, hogy hónapokon belül elkészül.

Elképesztő teljesítményt láthattunk az elmúlt nyolc-kilenc hónapban. A kutatók képesek voltak az egész tudományos világ összefogásával olyat alkotni, amelyre korábban azt hittük lehetetlen.

Sok előre nem látható probléma még adódhat – mint az Oxford-AstraZeneca tesztelésének közelmúltbeli rövid leállása -, de mindez mit sem változtat azon, hogy több mint fél tucat  hatékonynak ígérkező oltóanyag van, amelyek közül hárommal már előrehaladott (III. fázisú) klinikai vizsgálatokat végeznek.

Talán egyik sem fog működni, vagy talán kevésbé lesz hatékony, mint reméltük. Ezek valódi lehetőségek, amelyeket tudomásul kell vennünk és készülnünk kell, hogy több terápiás kutatással a kipróbált közegészségügyi intézkedésekkel is hatékonyan védekezzünk, olyanokkal, mint a tesztelés és az érintkezés nyomon követése.

De minden egyes nappal közelebb kerülünk az oltóanyaghoz

Az eredmény részben a kutatócsoportok odaadásának és elkötelezettségének, kemény munkájának és hatalmas tudásának köszönhető egészen a laboratóriumi asztaltól a klinikai tesztelésig. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a koronavírus nem mutálódott olyan mértékben, hogy a tudósoknak el kellett vetniük az egyik hipotézist vagy oltási célt a másik után.

A Covid-19 még mindig Covid-19

Az oltás nem varázslat. Ez a betegség egy ideig velünk lesz, még akkor is, ha oltást kapunk. Lesznek disztribúciós hibák, ellátási hiányok, hibák – és félelmek és összeesküvés-elméletek. A legjobb esetben az emberek milliárdjainak immunizálása a világon időbe telik.

De egy vakcina, még akkor is, ha az elsők nem olyan erősek, mint szeretnénk, segíthet a vírus visszaszorításában, a halálozások csökkentésében. Ezt megkönnyítheti a közegészségügy utasításainak szigorú betartása és betartatása.

És bár egy oltóanyag feltételezve, hogy egy vagy több érkezik, nem közvetlenül politikai ígéretek, vagy egyetlen elnök sajátos nemzeti képessége vagy fellépésének következménye, de bármennyire nem szeretjük Trump elnököt az is igaz, hogy a Warp Speed had​​művelettel a Fehér Háznak eddig többnyire igaza volt.

A Trump-adminisztráció támogatta a vakcinakutatás előmozdítását, és pénzt adott az ipar számára a gyártás megkezdéséhez.

Az összes állítás és viszontkereset arra vonatkozóan, hogy mikor készül el az oltóanyag, és mennyire biztonságos lesz – némelyek magától Trumptól származnak -, a rendszeres oltásellenes érzelmeken túlmenően nagy nyilvános tétovázást váltottak ki.

Joe Biden azt mondta:

“Bízom az oltásokban, bízom a tudósokban, de nem bízom Donald Trumpban.”

Jól hangzik, de ez már tisztán politika.

Növekvő egyenlőtlenséget hoz a pandémia világválság

Ki nyer és ki veszít a a Covid-19 járvány nyomán kialakult válság idején? A reálgazdaság lent, a tőzsdei árfolyamok fent. Vajon miért ? Erről közölt érdekes tanulmányt a Project Syndicate portálon Michael Spence. A Nobel díjas professzor a Stanford egyetemen tanított vagyis az informatikai gazdálkodást igen közelről ismeri.

Az információ hatalom, annak birtoklása és ellenőrzése jelenti a jövőt. Márpedig a tőke piacokon ezt díjazzák a befektetők. Ezért futottak fel az informatikai óriások – érvel a szerző hangsúlyozva, hogy az S&P 500-as index cégei közül azok szerepelnek jól a vírus pandémia idején, ahol az egy dolgozóra számított informatikai tartalom magas. Ahol alacsony, azok a cégek folyamatosan leértékelődnek. Legkevesebb két oka van ennek: az egyik az, hogy a pandémia – különösen az elzárás időszakában – felgyorsította a digitalizáció folyamatát. A másik az, hogy a reálgazdaságban a munkaintenzív ágazatok jórészt pihenőre kényszerültek. Jó példa erre a légiforgalom és a repülőgépgyártás, amely padlót fogott a vírus válság idején, és csak évek múlva reménykedhet abban, hogy visszanyeri a válság előtti formáját.

A jegybankok szerepe

A Federal Reserve Board és általában a jegybankok azért árasztják el pénzzel a piacot, hogy megkönnyítsék az államnak a Covid-19 világjárvány kezelését. A hihetetlenül alacsony kamatlábak ösztönzik a tőzsdei árfolyamok emelkedését, de azt nem magyarázzák meg, hogy miért van az ágazatok között olyan nagy különbség?! A munkaintenzív ágazatok szenvednek leginkább – elég csak a turizmusra és a vendéglátásra utalni. Ezek a cégek annyira mélypontra kerültek, hogy képtelenek saját erőből felfogni a válság sokkhatásait. Ezért érdemes megfigyelni, hogy kiknek a kezében összpontosul a részvény pakettek zöme?! Olyan cégek tulajdonosi köre ez, melyek a válság nyertesei közé tartoznak. Az informatikai cégek viszonylag kevés alkalmazottal produkálnak eredményt, ezért a befektetők számára vonzerőt jelenhetnek.

Növekvő egyenlőtlenség

Ezt jósolja a Nobel díjas professzor, aki a munkaerő piaccal kapcsolatban sem igazán derűlátó. Arra mutat rá, hogy a jelenlegi helyzetben egyetlenegy index sem tudja önmagában bemutatni azt, hogy mi is zajlik valójában a piacokon? Valójában az indexek gyakran inkább elhomályosítják az összképet, melyet egy olyan trend jellemez, amely már a pandémia előtt is megindult: tovább növekednek az egyenlőtlenségek, mert miközben a tőkejövedelmek dinamikusan emelkednek addig a munkajövedelmek stagnálnak vagy reálértékben még csökkenhetnek is. Ráadásul, ha a tőkepiac azt díjazza, hogy minél kevesebb embert alkalmazzanak, akkor a munkaintenzív ágazatok képessége, hogy felszívják a munkaerőt a válság végén, erőteljesen csökkenhet. A gazdasági és technológiai haladás gyümölcseiből ezért nemigen jut majd a jövőben a munkaintenzív ágazatok dolgozóinak vagy azoknak , akik a válság után ott szeretnének elhelyezkedni – állapítja meg a Nobel díjas professzor.

A koronavírus hatása a hitelpiacon

Hogyan befolyásolta a koronavírus a hitelpiacot? Hogyan reagáltak a piaci szereplők a kialakult helyzetre? Kire milyen hatással voltak a lépések, és ezek hogyan fognak hatni a jövőben? Ezekre a kérdésekre kereste a választ elemzésében a Hitelválasztó.hu.

Mint ismeretes, a koronavírus járvány okozta társadalmi sokk jelentős hatással bírt a pénzügyi-gazdasági területek, így a hitelpiac szereplőire is. Elsősorban munkaerőpiac kedvezőtlen változásai, és az ezzel párosuló gazdasági visszaesés következtében – főként a fogyasztók védelme érdekében – a kormány új szabályozásként bevezette törlesztési moratóriumot. Haladékot adva ezzel az esetleg nehezebb helyzetbe került hitelfelvevők számára, és egyben korlátozva a bankok kamatrésből  befolyó nyereségét.

Ezen felül a moratórium végéig (december 31.-ig) maximalizálták egyes hitelek esetében a THM mértékét.

Hogyan hatottak az intézkedések a piacra?

A hiteltörlesztési moratórium elsősorban adósvédelmi szempontok miatt került bevezetésre, mivel a gazdaság –  elsősorban a szolgáltatóipar és a turizmus – területén történt visszaesés miatt sokan kerültek váratlanul nehezebb anyagi helyzetbe. A rendelkezés főleg az ő eladósodásuk, és csődhelyzetük elkerülése végett történt, elősegítve pénzügyi stabilitásuk fenntartását. Habár maga a törlesztési moratórium nem is annyira, de az ezzel együtt  bevezetett, jelenleg 5,6 %-os THM plafon (5% + mindenkori jegybanki alapkamat) már alaposan befolyásolta a piacot, mivel a bankok nem szívesen nyelték le a komoly, akár 15 %-os kamat veszteséget, ezért sokan közülük vagy felfüggesztették bizonyos személyi hitel termékek (elsősorban hitelkártyák)  forgalmazását, vagy szigorúbb feltételekkel szűrték meg az igénylő ügyfeleket.

A lakáshitel piacon nem történt hasonló korlátozás, így ott ez nem okozott visszaesést. Ugyanez igaz, a babaváró és CSOK hitelekre is.

A járvány közvetlen hatása a hiteligénylésekre

A járvány következtében március óta sokak anyagi helyzete hátrányosan változott. Többen – akár ideiglenesen – elvesztették munkahelyüket, mások részmunkaidős foglalkoztatásba kerültek. Így sokan estek ki a potenciális hiteligénylők közül, részben azért, mert a csökkent jövedelem mellett nem engedhetik meg maguknak a hitelfelvételt, másrészt pedig azért, mert az esetleges új munkahelyen legalább 3 hónapos munkaviszony szükséges ahhoz, hogy valaki hitelképes legyen, nem is beszélve arról, hogy próbaidősöknek sem szívesen folyósítanak hitelt a bankok, emiatt akár 6-9 hónap munkaviszony is szükséges lehet ahhoz, hogy munkakezdés után hitelt igényelhessünk.

Mindemellett a pandémia pszichés gazdasági hatása, hogy a társadalom egy része biztonsági életmódra rendezkedik be, így a nem feltétlenül szükséges beruházásait – a fogyasztási hitelek zöme ilyen – elhalasztja, illetve pénzügyi téren is inkább tartalékolásra rendezkedik be. Minimális szinten ez is csökkenti a hiteligénylők számát, ennek következtében arányosan csökken a fogyasztás, befolyásolva így – igaz kis mértékben – a gazdasági növekedést.

Mit mutatnak a számok?

Az utóbbi időszak statisztikái szerint a megtakarítások drasztikusan nőttek: 2 hónap alatt 560 milliárd forinttal nőtt a lekötés nélküli bankbetét állomány, és ez a szám egyértelműen arra mutat, hogy a lakosság a jelenlegi, némileg kiszámíthatatlan gazdasági tendenciákat látva tartalékolásba kezdett, méghozzá könnyen hozzáférhető (likvid) tőke formájában.

Nem meglepő módon a hitelezési oldalon a lakáshitelezés 5, a személyi hitelezés a 2 évvel ezelőtti szintre esett vissza.

A lakáshitelek 28 %-kal 61,92 milliárd forintra, a személyi kölcsönök májusban 66,5 %-kal 18,68 milliárd forintra estek vissza az előző évi adatokhoz képest. Míg az első szám magyarázható egy általános lakáspiaci visszaeséssel, addig utóbbi fő oka a növekvő megtakarítások mellett az is, hogy a rendkívül alacsony kamatrés miatt a banki hitelkínálat ezen a piacon visszaesett.

Érdekes viszont, hogy a személyi kölcsönök iránti érdeklődés azonban nem változott nagy mértékben. A lakáshitelek piacán THM tekintetében nem történt kormányzati beavatkozás, mivel itt a kamatlábak már hosszabb ideje a személyi hiteleknél limitált maximális kamatszint alatt vannak (lakáshitelek már jelenleg 3,5%-tól elérhetők), ezért ezen a piacon nem számolhatunk kínálati visszaeséssel, a bankok részéről a lakáshitel ajánlatok továbbra is korlátlanul elérhetők. További meglepő adat, hogy a CSOK igénylés 84 %-kal növekedett az OTP adatai alapján. Ebben feltehetően nagy szerepe van a tavaly júliustól igényelhető falusi CSOK-nak is. A Babaváró hitel esetében viszont a termék megjelenése óta 28.7 %-os visszaesést láthatunk.

A használtautó piacon felvett hitelek esetében stabilizálódás tapasztalható: bár az előző évi adatokhoz képest 10%-os visszaesés keletkezett, de az április mélyponthoz viszonyítva 61 %-os növekedés látható, talán azért is, mert a használt autók ára és az átírási költségek akár teljes mértékben fedezhetők személyi kölcsönből, magáncélra lízingelni pedig már nem éri meg.

Míg a lakáshitelek kisebb fokú visszaesése az ingatlanpiac lassulását és az árak minimális csökkenését okozza, addig a személyi hitelek drasztikus csökkenése a fogyasztási cikkek kereskedelmének kis arányú csökkenését idézheti elő, az így csökkenő kereslet viszont negatív hatással lehet a gazdaság teljesítményére, ezáltal a GDP-re is.

Az, hogy a lekötés nélküli betéti állomány ilyen mértékű növekedése után mi várható, még nehéz megjósolni. Egyrészt, ha a járványhelyzet elhúzódik, az emberek biztosan nem kezdenek el költekezni, sőt ez az állomány még duzzadhat is. Másrészt a bankok nem nyújtanak olyan opciókat, amelyek befektetésre ösztönöznék a lakosságot: gyakorlatilag elenyésző hozamokra köthetjük le pénzünket. S hogy mi lesz ezzel a felhalmozott tőkével, ha visszaáll a világ rendje, az még megjósolhatatlan.

Miként hat a moratórium a zsebünkre hiteleinknél?

Az viszont sokakat érdekel, mi lesz a moratórium anyagi hatása egyes hitelek esetében, mert bár – előreláthatólag – 2020. december 31.-ig nem kell törlesztenünk, azonban ennek következtében a hitelszerződések futamideje meghosszabbodik. Felmerül tehát a kérdés jobban, vagy rosszabbul járunk így, és ha igen, akkor mennyivel.

Ha példaként veszünk egy  5%-os kamattal, 20 éves futamidőre felvett lakáshitelt, akkor a hátralévő futamidőt tekintve  5 évnél kb. 1 %-kal, 10 évnél kb. 2 %-kal,  15 évnél kb. 3%-kal kell majd többet visszafizetni.

Jövőbeni reálértéken számítva azonban ez nem feltétlenül jelent ekkora százalékos költséget, mivel például  a 15 év múlva visszafizetendő +500 ezer Ft megfizetése mai érteken, évi 3 %-os pénzromlással számolva 320 ezer forintnak felel meg.

Személyi hitelek esetében a kamatok jóval magasabbak, viszont a futamidő rendszerint rövidebb.

Ha megnézünk egy olyan hitelt, amelyet  jó másfél éve, 7 éves futamidőre vettek fel 12 %-os kamattal, (tehát kb. a futamidő negyedénél tartunk), azt látjuk, hogy kb. 7-7,5 % kell majd többet visszafizetnünk a teljes, meghosszabbított futamidő végén, ez jelenértékre számolva kb.6,2 %-os költségnövekedést jelent.

Mindkét esetben azonban vegyük figyelembe azt a nyereséget, hogy most 9 hónapnyi törlesztőrészlet összege maradhat a zsebünkben, amit bármire költhetünk, vagy befektethetjük, esetleg tartalékot képezhetünk belőle.

Vegyük figyelemben, hogy minden itt leírt számítás elsősorban tájékoztató jellegű, és a számítási feltételek is megváltozhatnak, ha…

De mi történik, ha…

Bár a jelenleg érvényes kormányrendelet értelmében a törlesztési moratórium 2020. december 31.-ig van érvényben, de ne felejtsük el, hogy ez nem kőbe vésett határidő, mivel a moratórium meghosszabbítható egy esetleges kormánydöntéssel! És hogy ez mennyire elképzelhető, arra Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter is sejtelmesen utalt az augusztus 28.-i Kormányinfóban.

Senki nem tudja ugyanis megmondani, meddig is tart majd a járványhelyzet, meddig kell korlátozásokat bevezetni, és mi várható január 1. után akár egészségügyi, akár gazdasági területen.

Mint ahogy arra is csak tippelni lehet, hogy egy esetleges meghosszabbított moratórium hogyan hat majd a bankszektorra, a fogyasztóbarát személyi hitelek bevezetésére, és nem utolsó sorban a lakosság anyagi jövőjére. A téma nyilvános napirendre hozatala nem véletlenül csúszik, hisz egy elhúzódó válság beláthatatlan következményeket vonhat maga után, és pont a pánikkeltésre nincs szükség most. Az azonban szinte biztos, hogy a kormány és a bankszektor képviselőinek, amennyiben rövid időn belül kedvező folyamatok nem következnek be a pandémiát illetőleg, hamarosan kemény tárgyalásba kell kezdeniük a jövő biztosítása érdekében.

Warp Speed ​​hadművelet

Újabb problémával kell szembesülni a Trump kormányzatnak amiatt, hogy erőltetett ütemben már októberre, azaz a novemberi elnökválasztást megelőzően piacra akarja hozatni  a COVID-19 elleni védettséget biztosító vakcinát.

Dupla adag egy-két ütéshez

A szövetségi kormány arra irányuló törekvése, hogy mihamarabb oltóanyagot hozzon piacra, hat gyógyszercégnek adott pénzt.
E társaságok közül kettő, a Moderna és a Pfizer, most a 3. fázisnál tart a tesztelésben, Folynak a nagyszabású klinikai vizsgálatok. Az egyes vizsgálatokban a 30 000 önkéntes két adagot kap, a Moderna a két oltás között 28 napos, a Pfizer pedig 21 napos időközt hagy.
Az AstraZeneca várhatóan ebben a hónapban kezdi meg a 3. fázisú vizsgálatokat. Az 1. és 2. fázisú kísérleteikben két dózist használtak, 28 napos különbséggel.
A Novavax még nem kezdte meg a 3. fázisú vizsgálatokat, de korábbi dózisa során két adagot használt.
A Johnson & Johnson közelgő, 3. fázisú kísérleteiben egyes résztvevők egy, mások kettő adagot fognak kapni.
A Sanofi nem tett bejelentést arról, hogy oltásuk egy vagy két adagban lesz-e hatékony.
Nem meglepő, hogy a koronavírus elleni vakcinának valószínűleg két adagra lesz szüksége a kíván védelem eléréséhez. Sok oltáshoz – beleértve a bárányhimlő és a Hepatitis A gyermekkori oltóanyagát, valamint a felnőttek övsömör elleni vakcinájához is két adag szükséges.
Egyesek még ennél is többet igényelnek – a gyermekek öt adag DTaP vakcinát kapnak, amely megvédi őket a diftéria, a tetanusz és a pertussis ellen.
A tömeges oltási programok rövid időn belüli kidolgozására is már korábban is volt példa. 2009 tavaszán, amikor egy új influenzatörzs jelent meg, az oltási program 161 millió amerikait vakcinázott hónapokon belül – derült ki az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Megelőzési Központjából.

Ez azt jelenti, hogy a közelgő koronavírus elleni vakcinaprogramot nehéz lesz – de nem lehetetlen – végrehajtani.

Logisztikai kérdések

Először is, 660 millió adag elkészítése 330 millió amerikai számára nehéz teljesítmény.
“Kettős felvételeket nézünk. Ez kétszer akkora összeg” – mondta Nada Sanders, az Northeastern University menedzsment professzora.

Nem csak maga az oltások előállítása a feladat

“Meg kell duplázni mindent az ellátási láncban” – mondta Sanders. “A fecskendők megduplázódhatnak, az injekciós üvegek, megduplázódhatnak az üvegcsét lezáró dugók, az injekciós tűk. Mindennek meg kell duplázódnia, és időben el kell szereznie készülnie, hogy készletezni lehessen.”
Sanders szerint aggódik, mivel az Egyesült Államokban a Covid-19-járvány története eddig logisztikai problémákkal küzdött, ideértve a késedelmes tesztek piacra juttatását, valamint az egészségügyi dolgozók védőfelszereléssel történő ellátásának nehézségeit.

Már a pandémiát megelőzően hiány volt a Shingrix, egy övsömör elleni vakcinából is.

“Ilyen pontosságról beszélünk, és nem tudtuk helyrehozni az egyéni védőeszközöket, ezért aggódom” – mondta Sanders. “Ebben az ellátási láncban számos gyengeség található. Ha ezt most nem kezeljük, akkor a kudarc valószínűsége nagyon magas.”

Emberi kérdések

Úgy tűnik, nehéz lesz elérni, hogy az amerikaiak többsége csak egyszer jelenjen meg egy oltásnál, nemhogy kétszer.
A CNN ebben a hónapban végzett felmérése szerint az amerikaiak 40% -a azt mondja, hogy nem kéri az oltást, még akkor sem, ha ingyenes és könnyen beszerezhető.
Még azok számára is, akik szeretnék az oltást, nagy a kérésnek számít, hogy kétszer jelenjenek meg.
Az embereknek emlékeztetnünk kell arra, hogy másodszor is eljönnek. Lehet, hogy kétszer is szabadságot kell venniük a munkából. Lehet, hogy hosszú sorokban kell várniuk – és azt is kétszer. És esetleg kellemetlen mellékhatásokat tapasztalhatnak, például lázat – és azt is kétszer.
Vannak módok ezeknek az akadályoknak a kezelésére, például a mobil klinikák az oltások eljuttatásához az emberekhez, nem pedig fordítva.

“Ezek olyan dolgok, amelyeken gondolkodnunk kell annak biztosítására, hogy tudjuk ösztönözni az embereket, hogy jöjjenek vissza, hogy a lehető legkönnyebben megtarthassák a kétoltásos rendszert” – mondta Dr. Nelson Michael, a Walter Reed Hadsereg Kutatóintézetének Fertőző Betegségkutatási Központjának igazgatója, akit a Warp Speed ​​művelet munkájával bíztak meg.

Michael, aki korábban már dolgozott oltási kampányokon, még így is elmondta, a kihívások nagyon valósak.

“Azt hiszem, ha megadják a közegészségügyi közösségnek ezt a feladatot, akkor megtalálják a módját” – mondta. – De a feladat nagyon nehéz lesz.

Kína kitart a globalizáció mellett

Hszi Csinping, kínai elnök a világjárvány kapcsán hangsúlyozta, hogy az emberiségnek együtt kell megoldani a problémáit.

Kína első embere kiállt a globalizáció mellett és bírálta az USA egyoldalú politikáját. “A Covid-19 vírus világjárvány bebizonyította, hogy csak együtt győzhetünk vagy különben elbukunk” – hangsúlyozta Hszi Csinping, aki az Ázsiai Infrastruktúrális Befektetési bank közgyűlésén mondott videó beszédet. Az AIIB-nek 103 tagja van. Japán és néhány európai állam is jelezte érdeklődését – mondta a bank vezetője Pekingben.

“A nyitás és a kölcsönösen előnyös együttműködés örökké Kína politikája marad. A multilaterális együttműködés a problémák megoldásának útja” – hangsúlyozta a kínai államfő.

Hszi Csinping elnök válaszolni akart Trump Kína ellenes kampányára, de oly módon, hogy elkerülje a konfrontációt – erre hívták fel a figyelmet azok a kínai szakértők, akik a pekingi Global Times-nak nyilatkoztak.

Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank újraválasztott vezetője arról beszélt, hogy a világjárvány miatt óriási a tét: “egy egész nemzedéket veszíthetünk el”. Csin Licsün bankelnök elmondta: eddig több mint 6 milliárd dollár értékű kölcsönt adtak olyan országoknak, amelyeket különösen sújtott a koronavírus járvány.

Kína lehet az egyetlen nagyhatalom, amely pozitív mérleggel zárja 2020-at

A pekingi szakértők arra is felhívták a figyelmet Hszi Csinping beszéde kapcsán, hogy Trump irányításával az USA rosszul kezeli a válságot és emiatt a GDP az Egyesült Államokban idén kisebb lesz mint tavaly. Eközben Kína 3,2%-os növekedést produkált a második negyedévben, és a hátralevő félévben 5%-os GDP emelkedésre számíthat. Mindezt azután, hogy az első negyedévben a GDP 6,8%-os visszaesést produkált. Mindeközben a kínaiak exportja is masszívan növekedett és újabb pozíciókat foglaltak el a globális gazdaságban. Ezért is sürgette Hszi Csinping államfő, hogy az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank “segítse a gazdasági globalizációt! Maradjunk nyitottak és készek az együttműködésre, legyen ez a bank a szimbóluma a sokoldalú nemzetközi együttműködésnek!”

Reggeli vírusjelentés – 2020. július 16. csütörtök

A hajnali összesítés alapján  a világon 13.557.282 fertőzöttet tartanak nyilván. 584.159 vírusfertőzött hunyt el. 

A WHO szerint vasárnap több mint 233 ezer új igazolt koronavírusos esetet fedeztek fel a világban. Ennek legnagyobb része az amerikai és indiai esetszámok gyorsulásához köthető.

Hazánkban az igazolt fertőzöttek száma 4279 fő, Az elmúlt 24 órában újabb haláleset  nem történt, így számuk összesen 595 fő. 

Budapesten (2001) és Pest megyében (645) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Fejér (379), Komárom-Esztergom (308).

Reggeli vírusjelentés- 2020. július 10. péntek

Hazánkban az elmúlt 24 órában  3 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma, míg a fertőzés következtében elhunytak száma  593. 

A hajnali összesítés alapján  a világon 12.270.172 fertőzöttet tartanak nyilván. 554.953 vírusfertőzött hunyt el.  

Az Egyesült Államokban hárommillióhoz közelít a  (3.118 ezer) regisztrált fertőzöttek száma s a halálesetek száma is a százharmincezer fölött jár (131 ezer). Braziliában (1755 ezer) kezelhetetlen mértékű a fertőzés.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK