Kezdőlap Címkék Országos

Címke: országos

Néhol már csökkennek az albérletárak

Sohasem voltak könnyű helyzetben azok, akik nem rendelkeztek saját tulajdonú ingatlannal és albérletbe kényszerültek. Az utóbbi években azonban egyre nehezebb volt asztalra tenni az albérlet összegét. Talán idén eljött az idő, amikor végre érezhetjük az árcsökkenés szelét. Főleg most, amikor megkezdődik az egyetemi oktatás.

A főváros máris sokkal olcsóbb lett

Budapest kivételével nem sokat mozgolódtak az átlagos albérleti árak hazánk régióközpontjaiban. Még az olyan egyetemi városokban, mint Pécs vagy Szeged sem sikerült a koronavírusnak felbolygatni a piacot. Bár az elmúlt egy évben Szegeden némileg csökkenés következett be, Pécsen még mindig drágulás volt tapasztalható. A napfény városában így a lakások egy négyzetméterét idén júliusban átlagosan 2000 forintért, míg a pécsiekét 2200 forintért lehetett kibérelni.

Szeged és Pécs átlagos albérletárai között Győr helyezkedik el, ahol egy négyzetméter bérleti díja átlag 2100 forint volt. Győrben egyébként olcsóbbá váltak az albérletek, Miskolchoz hasonlóan, ahol éves 11 százalékos áreséssel júliusban átlag 1800 Ft/m² volt a bérleti díj.

2019 júliusa és 2020 júliusa között viszont drágultak az albérletek Székesfehérváron és Debrecenben is, igaz négyzetméterenként csak száz forinttal. Így egy székesfehérvári albérletért négyzetméterenként átlagosan 2300 forintot, egy debreceniért pedig 2400 forintot kellett fizetni.

Ahogy az általában lenni szokott, a jelen elemzés főszereplője is kis hazánk fővárosa. Azonban a budapesti albérletpiac most nem a dráguló tendenciájával emelkedik ki a sorból, hanem éppenhogy az árzuhanásával. Az összes régióközpont közül Budapesten estek vissza a legnagyobb mértékben az albérletek átlagárai, méghozzá 4600 Ft/m²-ről 3700 Ft/m²-re. Ez a változás mintegy 24 százalékos csökkenést jelent.

Mi éri meg? Albérlet vagy saját lakás?

Amikor az albérletek kerülnek szóba, mindig felmerül a kérdés: az albérleti díj összegét miért nem fektetjük inkább be és veszünk lakást hitelre? Az ablakon kidobott pénz persze senkinek sem esik jól, de a hitelfelvétel sem mindig a legjobb választás.

A Bank360.hu elemzésében egy 35 m² alapterületű budapesti lakást vett alapul a vásárlás és bérlés közötti különbségek szemléltetésére. Ha a példában adott lakást megvásárolnánk, egy 20-30 millió forint körüli összegért kellene a zsebünkbe nyúlnunk. Bérlés esetén pedig körülbelül 110-160 ezer forintot kellene letennünk az asztalra. Az egyszerűség kedvéért azonban egy 25 millió forintos vételárral és 130 ezer/hó bérleti díjjal történt a kalkulálás. Amennyiben 10 millió forintos önrész mellé vennénk fel 15 millió forint hitelt 20 éves futamidő mellett, akkor 30%-kal kedvezőbb havi fizetési kötelezettséget jelentene a hitel felvétele, mint egy albérlet díja.

Egy saját tulajdonú ingatlannak természetesen vannak további költségei és mindemellett előnyei is. Plusz azt sem árt ilyen kérdés esetén megvizsgálni, hogy befektetési céllal milyen hosszú időtávval térülne meg a lakásvásárlásunk, és hogy milyen finanszírozási lehetőségek állnának a rendelkezésünkre. Összességében tehát minden esetben egyedileg kell mérlegelni azokat a tényezőket, melyek sokat dobnak a latba.

Lapszem – 2018. február 13.

0

Ma az Ellák és a Lindák ünneplik a névnapjukat. Az Ella az ella végű magyar nevek önállósult beceneve. Jelentése: minden, mindenség. A Linda német eredetű név, jelentése: hársfából készült pajzs, kígyó. Ha érdekli, miről írnak az országos napilapok, olvassa el a lapszemlét!

Magyar Hírlap: Pontos adatok vannak a pedagógusok terheiről

A pedagógushiány nem olyan mértékű, mint azt az ellenzék igyekszik elhitetni, a helyi szinten megjelenő problémákat pedig kezelik a tankerületek áttanítással, óraadó és részmunkaidős tanárokkal. Hosszabb távon a gondokat a tanárképző intézményekkel együttműködésben igyekeznek megoldani – erről beszélt a Magyar Hírlapnak Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese.

Elmondása szerint a KRÉTA rendszeren keresztül már online is követhető a pedagógusok órafelosztása, amelyből naprakészen információt kaphatunk leterheltségükről, illetve a tankerületi szinten jelentkező szabad kapacitásokról, ezzel segítve az egyenletesebb feladatelosztást. A rendszer segítségével látható, hogy átlagban hány órában tanítanak a pedagógusok. Meg tudjuk mondani, mennyi az átlag heti óraszámuk a teljes állású, Pedagógus I. és Pedagógus II. kategóriába tartozó tanároknak, akiknek teljes óraszámban kell tanítani, ez 22,5-re jön ki. Ha belevesszük az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői órakedvezményeket is, akkor 23,9 az átlag óraszám.

Mindenképpen bőven belefér a törvény által előírt mennyiségbe, ugyanis huszonkettő és huszonhat között kell lennie a neveléssel-oktatással lekötött óraszámnak. Természetesen regionálisan lehetnek eltérő eredmények. Bizonyos iskolákban valóban több túlórájuk van a kollégáknak, viszont van olyan tankerületünk is, ahol szinte egyáltalán nincs túlóra. Az elrendelt túlórák összességét nézve az derül ki, hogy átlagosan 0,27 túlóra jut egy teljes állásban dolgozó pedagógusra.

Népszava: Rekordpénz az államtitkárnak

A Tiborcz-ügyben is érintett egykori szekszárdi polgármester, Horváth István feleségének agrárcége vitte el a legtöbb uniós mezőgazdasági támogatást Tolnában – olvasható a Népszavában

Az államtitkár ügye kapcsán érdemes felidézni: a 24.hu által ismertetett OLAF-jelentés tényként kezeli, hogy a szekszárdi polgármester fél évvel a közvilágítási közbeszerzések kiírása előtt már tárgyalt a miniszterelnök, Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó Elios képviselőjével a pályázatokról. Ezek után – kevéssé meglepő módon – Tiborcz cége kapta meg a 748 millió forintos megrendelést a várostól. A szekszárdi polgármester akkor Horváth István volt – és ő volt az is, aki a helyi trafikmutyi miatt került reflektorfénybe.

Magyar Idők: Belső segítséggel lehet kifosztani a poggyászokat

Sajátos elkövetési módszert dolgoztak ki az elkövetők a légi járművel utazók poggyászainak eltulajdonítására, idéz a Magyar Idők a repülőtéri poggyászlopások felderítésének nehézségeiről Kovács Gyula nyugalmazott rendőr alezredes, a Károli Gáspár Református Egyetem ÁJTK megbízott óraadója „A poggyászlopás nyomozása” című egyetemi jegyzetéből. A termináloknál a beszállókártyák átvételével egyidejűleg az utasnak le kell adnia a csomagját.

A csomagot személy- és vagyonbiztonsági szempontok szerint lemérik, átvilágítják, és az úti célnak megfelelő szállítószalagra irányítják. Amennyiben a poggyász értéket rejt magában (műszaki vagy számítástechnikai cikk, ékszer), az átvilágítást végző megjelöli. A raktárban társa, aki szintén alkalmazott, a megjelölt csomagot a szállítószalagról leemeli, kilopja belőle az értékeket, majd a poggyászt más járathoz tartozó szállítószalagra helyezi.

Magyar Nemzet: Nehéz dolga van az ellenzéknek, ha plakátolni akar

Sorra szembesülnek az ellenzéki pártok azzal, hogy hiába kezdődik szombaton hivatalosan is a választási kampány, az óriásplakátok tulajdonosai közül vannak, akik egyszerűen nem engedik őket hirdetni. Legalábbis erről beszélt a Magyar Nemzetnek több ellenzéki politikus.

Az indokok igen egyszerűek: vagy azt állítják a plakáttulajdonosok, hogy már le vannak foglalva a felületek, vagy általánosságban közlik, hogy nem fognak politikai hirdetéseknek teret adni. Mindez különösen érdekes annak tükrében, hogy több ellenzéki párt tájékoztatása szerint előfordult: már lényegében megtörtént a szóbeli megállapodás, írásban mégis elutasító választ kaptak. Konkrét cégneveket egyelőre senki nem akart mondani, már csak azért sem, mert a kampánystart előtti utolsó napokban is zajlanak a tárgyalások – az ellenzék pedig még mindent elkövet, hogy megjelenhessenek a közterületen is. Az mindenesetre nem titok, hogy a legtöbb óriásplakátja itthon a francia JCDecaux-nak van; a cég felületein egymást váltották a Soros Györgyöt, majd az egész ellenzéket is ellenségnek beállító hirdetések.

Lapszem – 2018. január 31.

0

Ma a Marcellák ünneplik a névnapjukat. A Marcella latin eredetű, a Marcellus férfinévből alakult női név. Jelentése: neki szentelt. És egy jó hír: itt van a lapszemle!

Népszava: lenyúlták a fogorvosoknak szánt 3 milliós támogatást

Nem jutott el minden alapellátó fogorvoshoz a kormány hárommillió forintos év végi ajándéka – tudta meg a Népszava.

Noha ezt a pénzt feltétel nélkül, szabad felhasználásra utalta az állam, hogy javítsanak a fogorvosi praxisok finanszírozásán, az önkormányzatok által működtetett körzetek jó részében a helyhatóságok nem adták tovább az összeget az érintetteknek. Annak ellenére sem, hogy az intézkedést bejelentő sajtótájékoztatón november végén Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár azt közölte: bár az esetek egy részében önkormányzatoknak utalnak, a pénz nem az övék, azt azonnal tovább kell utalniuk az ellátást végző fogorvosnak.

Magyar Hírlap: Az MSZP szerint nem róluk beszélt Soros György

A jogászaink azt tanácsolták, kezdeményezzünk valamennyi olyan sajtóorgánummal szemben helyreigazítási pert, ahol azt állították, hogy a Fidesz megvásárolta az MSZP-t, ilyet ugyanis nem állított Soros György a hivatkozott davosi világgazdasági fórumon – mondta a Magyar Hírlapnak Gőgös Zoltán.

Az MSZP elnökhelyettese szerint ugyanis az amerikai milliárdos szociáldemokrata pártról beszél, amiből több is van Magyarországon, de az MSZP nevét ki sem ejtette a száján. Egy helyreigazítási perben – fogalmazott Gőgös – mindenkinek lehetősége van a bizonyítékai előterjesztésére, vagy ha félreértelmezte Soros György szavait, arra is, hogy bocsánatot kérjen a tévedéséért – tette hozzá. Gőgös hétfőn az ATV-ben még annak a lehetőségét sem zárta ki, hogy csatlakozik párttársa, Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottsága szocialista elnökének Soroshoz intézett leveléhez, s számon kéri azt a bizonyítékot, amely szerint például őt „kilóra megvette a Fidesz”.

Magyar Idők: Gyanúsítottat indíthat Szombathelyen az MSZP

Annak ellenére, hogy előzetes letartóztatásban van, párttársai országgyűlési képviselőjelöltet csinálnának Szombathelyen a hárommilliárdos csalással gyanúsított Czeglédy Csabából – értesült a Magyar Idők. MSZP-s forrásuk szerint Gyurcsány Ferenc és Botka László egykori ügyvédjét úgy próbálnák eladni a választóknak, mint a „fasizálódó Orbán-rendszer üldözöttjét”. Mint fogalmazott, ő lehetne a mi Táncsics Mihályunk. Szavai szerint Czeglédy az országos pártlistán is előkelő helyre kerülhet, így mandátumszerzése majdnem biztosra vehető.

Fontos szempont továbbá, hogy a mentelmi jog a képviselőjelölteket is megilleti. Ez ugyan a Czeglédy Csaba ellen folyamatban lévő eljárásokat nem érinti, de újabb bűncselekménnyel csak akkor lehetne meg­gyanúsítani, ha a választási kampányban a Nemzeti Választási Bizottságtól, megválasztása vagy listás mandátum szerzése után pedig az Országgyűléstől mentelmi jogának felfüggesztését kéri a nyomozó hatóság. Amennyiben ez megtörténne, azt a szocialisták belföldi és nemzetközi fórumokon egy­aránt a demokrácia elleni támadásként próbálnák meg tálalni.

Magyar Nemzet: Bécs menekültügyi gyakorlatára épít Budapest

Bécsi, linzi és salzburgi tapasztalatokat is felhasználva nyílt meg Budapest belvárosában még tavaly októberben egy migrációs ügyfélpont, amelyet a fővárosi önkormányzat és az ENSZ égisze alá tartozó Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) partnerségi megállapodásban idén június 30-ig közösen üzemeltet olvasható a Magyar Nemzetben.

Egy belügyminisztériumi szakportálon tavaly májusban megjelent pályázati felhívás szerint az IOM szervezésében a Főpolgármesteri Hivatal, a Budapest Esély Nonprofit Kft. (fővárosi tulajdonú társaság), a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (a fővárosi önkormányzat hajléktalanellátó szervezete), a Belügyminisztériumhoz tartozó Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, valamint egy integráció területén tevékenykedő civil szervezet munkatársai tavaly június 26–30. között tanulmányúton vettek részt Bécsben, Linzben és Salzburgban. „A tanulmányút tapasztalatai és az elkészítendő integrációs akcióprogram iránymutatásai alapján egy migrációs ügyfélpont kialakítására is sor kerül” – olvasható a pályázati felhívásban.

Lapszem – 2018. január 23.

0

Ma a Zelmák és a Rajmundok ünneplik a névnapjukat. A Zelma héber és latin eredetű név, jelentése: Istenség védelme alatt álló nő. A Rajmund germán eredetű, jelentése: tanács, döntés. És már itt is van a lapszemle! Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

Magyar Hírlap: Szél Bernadett Soros zsebében van

Halász János, a kormánypárti frakció szóvivője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: Szél Bernadett maga is egy bevándorlásszervező Soros-szervezetnél dolgozott, a Soros-terv, a bevándorláspárti politika és a kvóták támogatója, “le akarja bontani a kerítést” – írta a Magyar Hírlap.

Kiderült róla az is – folytatta -, hogy egy olyan embert akar beültetni szakértőként az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságába, aki megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon. Utóbbi személyről a frakciószóvivő azt mondta: “nem a származása gond, hanem az, hogy papírja van róla, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarországra”.

Szerinte Szél Bernadettnek fel kellett volna mérni, hogy óriási felelősség beültetni valakit a nemzetbiztonsági bizottságba, aki ugyanis ebbe a testületbe bekerül, akár képviselőként, akár szakértőként, az felelősséggel tartozik az ország biztonságáért.

Népszava: Visszaüthet a kormányra a migránsozás

Akár a Belügyminisztériumot is államellenes menekültsegítőnek minősíthetik a Stop Soros törvénycsomag alapján olvasható a Népszavában. Miközben ugyanis a kormány büntetné a “migránsokat” segítő civil szervezeteket, kiderült: a belügyi tárcánál működő „Menekültügyi Migrációs és Integrációs Alap” tízmilliókat csatornázott át a Magyarországra érkező menekültek támogatására és letelepítésére.

2015-ben – azaz miközben Orbán-kormány belevágott az első nagy menekültellenes kampányba – az alapból 82 millió forint jutott a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei „a nemzetközi védelemben részesülők önálló lakhatásának segítése” című pályázatára. Az alap legfrissebb, 2016-os pályázata szerint a minisztérium több mint 700 millió forintot ítélt meg olyan szervezeteknek, illetve pályázatoknak, amelyek menekültek érkezését, beilleszkedését segítik.

Az uniós összeg zömét állami intézményekhez csatornázták. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 370 millió kapott a „befogadási feltételek fejlesztését célzó kiegészítő támogatások biztosítására a tranzitzónákban”. Bő 130 millió jutott a bicskei és a békéscsabai befogadó állomásoknak „egy új élet reményében” valamint a „mindannyian mások vagyunk” nevű projektre. De olyan civil szervezetek is kaptak támogatást menekültek integrációját segítő programokra, amelyeket a kormány most a „Stop Soros” törvénnyel bélyegezne és büntetne meg.

Magyar Idők: Zavart keltenének a Soros-féle civilek

Több, Soros György támogatását is élvező partnerszervezetével együtt tanulmányt készített a Helsinki Bizottság a „beteg demokráciákról” – olvasható a Magyar Időkben. A hatvanoldalas dokumentumban javaslatokat is tesznek: egyebek között a hálózatosodást, a zavarkeltést és a megfigyelést, valamint a második világháború végén hatalomra törő kommunisták által is kedvelt szalámitaktikát ajánlják az illiberális államok ellen küzdő csoportok figyelmébe.

Az iromány kiindulópontja az, hogy a Kelet-Közép-Európában megerősödő nemzeti kormányok a „Kremlben megtervezett modellek alapján” lépnek fel a szerzők és a hasonszőrű liberális jogászkodó szervezetek, a nyílt társadalom úttörőinek befolyásszerzésével szemben. Ez pedig – csakúgy, mint az, hogy a lengyel, magyar, horvát vagy éppen a szerb vezetés különféle marginális csoportokkal szemben a többség számára kedvező döntéseket igyekszik hozni, támogatva a hagyományokat és a hagyományos társadalmi szerepeket – nem más, mint a zsarnokság előszobája.

Magyar Nemzet: Buszbajok

Egyelőre bizonyosan nem fognak metrópótlóként szolgálni azok a magyarnak mondott buszok, amelyeket múlt pénteken adott volna át a gyártó, az Ikarus Egyedi Kft. a BKV-nak – derült ki Bolla Tibornak, a fővárosi közlekedési cég vezérigazgatójának a Magyar Nemzet kérdésére adott válaszából. – Az csak protokolláris esemény volt. A két jármű műszaki vizsgálata jelenleg is zajlik, s a BKV csak akkor veszi át őket, ha a gyártó dokumentumokkal igazolja, hogy a csuklós buszok megfelelnek a típusengedélynek és a szigorú biztonsági előírásoknak. – Bolla ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a korábban Mabi-Bus néven a Modulo típusú buszokkal jelentkező cég legújabb termékei a sajtóhírek szerint balesetveszélyesek lehetnek.

Pénteken a Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes, valamint Bolla Tibor által bemutatott járművek nem egyeznek meg a forgalomban már bizonyított, üzemképes prototípussal. Ezt megerősítette a lapunknak Vincze-Pap Sándor, a Magyar Buszgyártók Szövetségének (Mabusz) elnöke is, aki szerint azonban a vázszerkezetében könnyített, csuklós részein módosított, rövidebb karosszériájú, dízeles hajtású autóbuszok megfelelnek a tavaly novembertől hatályos típusengedélynek.

Lapszem – december 20.

0

Ma a Teofilok ünneplik a névnapjukat. A név görög eredetű, a Theophilosz névből származik. Jelentése: Isten kedveltje, Isten kedvelő. Már nincs mire várni, mert itt a lapszemle.

Magyar Hírlap: Áprilisig nyomoznak a metróügyben

Két nyomozás is fut a 2-es és a 4-es metróvonalak kapcsán, eddig összesen három gyanúsított van, de hamarosan bővülhet a kör – értesült a Magyar Hírlap. A korábban kiadott elfogatóparancs azonban nem vezetett eredményre.

Az úgynevezett Alstom-ügyben, vagyis a 2-es és a 4-es metróvonalakra kiírt közbeszerzési eljárás során megkötött szállítási szerződésekkel kapcsolatos nyomozásban 2018. április 3-ig meghosszabbították az eljárást – közölte a lap megkeresésére a Központi Nyomozó Főügyészség.

November 10-én egy újabb személyt hallgattak ki gyanúsítottként „gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette” miatt. Rajta kívül eddig két személyt gyanúsítottak meg, egyikük sem közszereplő. Egy további személy külföldre „szökött”, ám a mostani közlés szerint a korábban kibocsátott európai és nemzetközi elfogatóparancs még nem vezetett eredményre.

Magyar Idők: Dupla annyi jut ma a családoknak, mint hét éve

Az elmúlt hét évben a kormány megduplázta a családpolitikára fordított támogatást. Jövőre, a családok évében anyagi és erkölcsi támogatásra számíthatnak az ifjú házasok, az otthonteremtésre vállalkozók és a gyermekvállalás előtt állók, akárcsak a nagycsaládosok, a munkába szülés után visszatérők, valamint az idősek is – olvasható a Magyar Időkben.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elmondta: a kormány egyik legsikeresebb területe a családpolitika, amelyre 2010 óta kiemelt figyelmet fordítanak. Az elmúlt hét évben megduplázták a területre fordított támogatást, évente már kétezer-milliárd forint jut rá. Ez GDP-arányosan 4,9 százalék, ami a fejlett országok 2,55 százalékos átlagának majdnem a duplája.

A kormány igyekezett anyagi és erkölcsi támogatást nyújtani az ifjú házasoknak, az otthonteremtésre vállalkozóknak, a gyermekvállalás előtt állóknak, a nagycsaládosoknak, a munkába szülés után visszatérőknek, valamint az időseknek is – sorolta a miniszter.

Magyar Nemzet: Orbán tiltása ellenére Trócsányi minisztériumában a vezetőket is  jutalmazták

Úgy tűnik, Orbán Viktor kormányfő hiába tiltotta meg néhány évvel ezelőtt, hogy állami vezetők jutalmat vegyenek fel, Trócsányi László igazságügyi miniszter nem tudott ellenállni a kísértésnek. A Magyar Nemzet minisztériumoknak elküldött körkérdésére adott válaszokból ugyanis kiderült, hogy az igazságügyi tárcánál minden dolgozó – így a miniszter és a négy államtitkár is – 200 ezer forint értékű Ajándék Erzsébet-utalványt, valamint járulékokkal 12 100 forint értékű ajándékot kapott év végén. A csaknem ötszáz dolgozónak adott pluszjuttatás összesen több mint 150 millió forintba került.

Népszava: A Fidesz már szélsőségesebb, mint a Jobbik

2017 az átrendeződés éve volt a jobboldalon – idézi a Népszava a Political Capital tegnapi konferenciáján elhangzottakat, amely a populista jobboldal és a szélsőjobb helyzetét vizsgálta. A Fidesz egyre inkább a szélsőjobb oldalra húzódik, a Jobbik közben egyre inkább középre tart – mondta bevezetőjében Juhász Attila, a Political Capital szakmai vezetője. Munkatársa, Hunyadi Bulcsú értékelése szerint a “migránsügyben” alkalmazott kormánypárti retorika egybevág azzal, amit nyugati országokban a szélsőjobb használ. A Fidesz stratégiájának lényege, hogy összeesküvés-elméletek terjesztésével félelmet gerjesszen, így mozgósítsa a szavazókat.

Gerő András történész, aki régebben „nemzeti bolseviknak” nevezte a Jobbikot, mostanában identitáspolitikai irányváltást – legalábbis arra tett kísérletet – lát a pártnál. Bíró-Nagy András politológus elmondta, hogy főként az antiszemitizmus és a cigányellenesség visszafogásában, tehát a rasszizmus tompításában, valamint az Európai Unióhoz való viszony változásában érhető tetten a Jobbik mérséklődése. A Policy Solutions elemzője szerint azonban a legtöbb területen a párt programja nem módosult, elsősorban kommunikációs fordulatnak lehet minősíteni azt, ami a Jobbikban zajlik.

Lapszem – 2017. december 1.

0

Ma az Elzák ünneplik a névnapjukat. Az Elza az Erzsébet (Elisabeth) német rövidülése.  Jelentését hiába kerestük, nem találjuk. Ha elfogadjuk, hogy a név az Erzsébetből jön, akkor a jelentése is ugyanaz, mint az Erzsébeté. Vagyis, a következő: Isten az én esküvésem. Ehhez tartsák magukat az Elzák, valamint mindenki más. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban.

Magyar Nemzet: Simicska szerint Orbán hazaáruló, és átveri az embereket

Minél később van vége a mostani rendszernek, „annál csúnyább lesz” – idézi Simicska Lajos az RTL Klub Híradójának adott interjúját a Magyar Nemzet. Simicska úgy fogalmazott: „azt gondolom, hogy Orbánék számára, a rendszerük számára az a legoptimálisabb, ha most ér véget egy egyszerű választással”.

Simicska Lajos beszélt arról is, hogyan lett vége Orbán Viktorral a több évtizedes szövetségének és barátságának. Felidézte, hogy a választások után beszélgettek, amikor a miniszterelnök felvázolta a diktatúrát, amit kiépít. – Én meg néztem rá nagy kerek szemekkel, hogy biztos, hogy normális-e az, aki velem szemben ül – mondta az üzletember, az utolsó pontnak azt nevezve, amikor a kormányfő arról beszélt, hogy az RTL-t majd megveszi neki a Roszatom. Ez ugyanis Simicska Lajos szerint már hazaárulás, ő pedig abban nem partner.

Magyar Hírlap: Megvédi a Kúria Baka Andrást

A bírói függetlenség alkotmányos alapelvére figyelemmel a bírósági vezetők nem vizsgálhatják az ítéleteket – válaszolta a Magyar Hírlap megkeresésére a Kúria a Lázár János által is kritizált Baka András tevékenységével összefüggésben.

Az ügyelosztási rend a Kúrián előre meghatározott és igazodik az ítélkező tanácsok speciális szakmai ismereteihez – reagált a Kúria arra, hogy Lázár János kancelláriaminiszter tegnap is elfogultnak nevezte a rendre a tao-pénzek nyilvánosságáról szóló perekben ítélkező Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság (LB)volt elnökét. Lázár korábban úgy fogalmazott: Baka nagyon haragszik a magyar kormányra és a Fideszre. Baka 2009 és 2011 között volt az LB elnöke, azonban az igazságügy szervezeti átalakítása miatt távoznia kellett posztjáról.

Magyar Idők: Ismét meggyanúsították Tarsoly Csabát

Ismét meggyanúsították Tarsoly Csabát ezúttal a questoros alapügytől elkülönített, úgynevezett soltvadkerti hűtlen kezelés ügyében, tudta meg a Magyar Idők. A nyomozók a napokban összesen öt gyanúsítottat hallgattak ki különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt – közölte lapunkkal a Fővárosi Főügyészség, amelynek felügyelete alatt nyomoz a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI).

Egyikük a bírói szakban lévő alapügy első rendű vádlottja, Tarsoly Csaba, a vád szerint a Quaestor-csoport bűnszervezetének vezetője. Az alapügyben a Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában összesen 11 személlyel szemben nyújtott be vádiratot bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt.

Népszava: Háborognak az orvosi kamarában

Nincs se jogosítványom, se felhatalmazásom visszavonni a szombati küldöttgyűlés napirendi pontjai közül a tagdíjemelést” – közölte a Népszava kérdésére Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Hozzátette: „nem is lenne erkölcsös, ha egy ilyen horderejű ügyet a küldöttek nem vitatnának meg, mert akárhogyan is ellene vagy mellette döntenek,a következményekért nekik kell viselniük a felelősséget.”

A köztestület elnökét azon a tájékoztatón kérdeztük, amelyre maga hívta össze az újságírókat, hogy tisztázza: a szervezet háza táján minden rendben, s amit végül két részletben tartott meg. Az elsőn azt mondta: a kamara munkája szabályosan zajlik, 48 ezer tagot számlálnak, néhányan közülük az utóbbi hetekben valótlanságokkal árasztották el a közvéleményt. Ám éppen a tisztességes és hallgatag többség nevében kötelességének érezte, hogy cáfolja a mendemondákat. „Az egyik ilyen, hogy másfél milliárd forintos költségvetéssel dolgozunk, de ez nem igaz. Nem közügy, de nyilvános, hogy valójában körülbelül 900 milliós a költségvetésünk” – mondta.

Lapszem, 2017. november 14. – Salah Abdeslam rejtélyes magyarországi útjai

0

Ma Aliz napja van. Sokaknak a Who the Fuck Is Alice? című vidám dal ugrik be erről a névről. Pedig eredetileg nem így indult: héber, germán, francia, angol eredetű. Jelentése: nemes, harcos, bölcs. Köszöntse fel Aliz nevű ismerőseit, majd olvassa el a lapszemlét.

Magyar Hírlap: Zaklatta-e Kocsis Máté a migránsokat?

Várhatóan ma hirdet ítéletet a bíróság a Magyar Helsinki Bizottság által Kocsis Máté és a Józsefvárosi Önkormányzat ellen indított perben: a szervezet azért fordult a törvényszékhez, mert meglátása szerint a polgármester egy magyarul írt Facebook-posztban 2015-ben megsértette a II. János Pál pápa téren tartózkodó migránsokat – olvasható a Magyar Hírlapban.

Kocsis Máté 2015. augusztus 4-én egy Facebook-posztban a következőket írta: „A nemrég felújított II. János Pál pápa terünket teljesen tönkre tették a népvándorlók. Sátrakat építenek, tüzet raknak a parkban, szemetelnek, őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak. Ennyi emberi ürülék pedig még soha nem volt közterületen. Ezért a mai napon határozottabb fellépésre és erőforrás-átcsoportosításra utasítottam a közterület-felügyelőket, és ugyanerre kértem a rendőröket is. Kértem a helyi polgárőrséget is, hogy a lehető legnagyobb létszámban legyenek jelen. Meg fogjuk védeni a közvagyont és minden törvényes eszközzel garantálni fogjuk a józsefvárosiak biztonságát! A Keleti Pályaudvar közelsége miatt sok bevándorló választja ezt a teret, pedig Zugló sincs messze, ráadásul ottani kollégám, Karácsony Gergely polgármester úr mindent megad nekik: szállást, kosztot, sőt a pártja még az amúgy veszteséges fővárosi tömegközlekedést is ingyenessé tenné számukra. Majd a magyar adófizetők állják a bevándorlók helyett a számlát, szerinte. Akkor talán jobb, ha odamennek hozzá.”

A Magyar Helsinki Bizottság emiatt a poszt miatt nyújtott be keresetet a bíróságon a Józsefvárosi Önkormányzat és Kocsis Máté polgármester ellen személyiségi jog megsértése tárgyában.

Magyar Nemzet: Aki él és mozog, buszt vezet a BKV-nál

Szerelőket, mérnököket, irodában dolgozókat is bevetne a BKV, hogy elég járművezető legyen szolgálatban – osztja meg a Népszava értesülését a Magyar Nemzet. Azt, akinek van megfelelő jogosítványa és egészségügyileg is alkalmas, megpróbálják rábeszélni, hogy úgynevezett besegítő szerződéssel, megemelt óraszámban vezessen a főállása mellett.

Az információt a közlekedési társaság is megerősítette, válaszukban hangsúlyozták: a „pótsofőrök” ugyanolyan értékűek, mint a főállásban foglalkoztatottak. „Az úgynevezett besegítői foglalkoztatás a BKV összes ágazatában szinte a vállalattal egyidős, mivel a besegítők rugalmas foglalkoztatása nagyban hozzájárul fő feladatunk, az utasok elszállításnak biztosításhoz. A besegítő járművezetők teljes értékű járművezetők, az összes olyan képesítéssel rendelkeznek, mint a főállású járművezetők.”

A BKV buszos üzletágában 250-300 sofőr hiányzik. Emellett trolibusz-vezetőből is kevés van: összesen 270 sofőr dolgozik, közölte a vállalat

Magyar Idők: Tovább pereskednek a devizahitelesek

Idén is özönlenek a devizahiteles-perek a különféle bírósági fórumokra – írja a Magyar Idők. Az Országos Bírósági Hivatal friss kimutatása arról árulkodik, hogy nyár végén majdnem 7500 olyan per folyt a magyar ítélkező fórumok előtt, amelyekben a devizahitelezés valamely pontja adott alapot a jogvitára. Az esztendő elején nagyjából még nyolcezer devizás eljárás zajlott, majd június végére a szám 6700-ra csökkent, hogy aztán augusztus utolsó napjára újra feljebb kússzon. Az adatokból egyébként arra lehet következtetni, hogy a hitelperek megítélése komoly kihívást jelent a hazai bíróságoknak.

Idén nyolc hónap alatt nagyjából tízezer eljárás vette kezdetét, ennek alapján a bírósági hivatalnál úgy számolnak, hogy egész évben összesen 15 ezer devizahitelper futhat be az első- és másodfokú hazai fórumokra. Tavaly 19 ezer procedúrát regisztráltak.

Népszava: Salah Abdeslam rejtélyes magyarországi útjai

Két hónappal a 130 áldozatot követelő párizsi terrortámadás után, 2016 januárjában Magyarországon járt és itteni jobboldali radikálisokkal tárgyalt a terroristák szökésben lévő segítője, Salah Abdeslam – írta olvasható a Népszavában. Az Iszlám Állam katonája a szélsőjobboldali Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) tagjaival találkozott.

Mindez már csak azért is különös, mert az eddig ismert információk szerint Abdeslam után ekkor már egész Európa nyomozott, a francia és a belga hatóságok számos rajtaütésen próbálták elkapni az Europol körözési toplistáját vezető terroristát. Ehhez képest Zoom.hu most azt állítja, hogy a francia és a belga hatóságok tudtak Abdeslam állítólagos 2016 eleji magyarországi utazásáról és tudomásul vették, hogy a magyar hatóságok nem fogják letartóztatni a férfit, mert fel akarták térképezni Abdeslam állítólagos itteni kapcsolatrendszerét. Abdeslam tárgyalásai után elhagyta az országot, majd a belga terrorelhárítók fogták el 2016 márciusában, Brüsszelben.

Lapszem – 2017. október 31.

0

Kedd van, de nem Belgium, hanem Farkas napja. A Farkas régi magyar férfinév, amellyel a szülők feltehetőleg azt az óhajukat kívánták kifejezni, hogy a gyermek legyen bátor, mint a farkas. Ne féljen elolvasni a lapszemlét!

Magyar Nemzet: Jövőre 81 milliárdnál is többe kerül a közmédia

A személyi juttatásokra az ideihez képest 4,3 százalékkal kevesebbet, „mindössze” 8,8 milliárdot fordíthatna a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jövőre – derítette ki a Magyar Nemzet a szervezet 2018-as költségvetéséről szóló törvényjavaslatból, amelynek általános vitája kedden kezdődik.

A hatóságnál változatlanul 650 fős létszámmal kalkulálnak, így körülbelül 13,5 millió forint személyi költség jut egy munkavállalóra évente. Jelentős megszorításról tehát nem lehet beszélni, főleg úgy, hogy jövőre csökken a munkaadót terhelő szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás mértéke is. A legnagyobb kiadási rovatban, a dologi kiadásokban azonban nem lesz semmilyen megszorítás, sőt a 11,1 milliárd forint 5,7 százalékos plusz mozgásteret biztosít az NMHH-nak. A szervezet idén 35,3 milliárd forintból gazdálkodhat, a 2018-ra vonatkozó tervben viszont csak 34,3 milliárd forint szerepel.

Magyar Hírlap: Vérszemet kapott a DK

Áll a bál a baloldalon, mivel az MSZP támogatottságának zsugorodása miatt a DK több helyet kér az egyéni választókerületekben, mint amennyiről korábban előzetesen megállapodtak – tudta meg Magyar Hírlap. A lap szocialista forrásai szerint a baloldal két vezető pártja között különösen Budapesten feszült a helyzet.

A tizennyolc választókerületet eredetileg kétharmad–egyharmad arányban képzelte megosztani az MSZP és a DK, ám a Gyurcsány-párt most minimum fele–fele arányban képzeli el az osztozkodást, amelynek jeligéje változatlanul az, hogy a baloldalon egy jelölt álljon szemben a kormánypárti jelölttel. Úgy tudni egyébként, hogy a DK semmiképp nem enged abból, hogy Újpesten ne Varju László alelnököt indítsák, Erzsébet- és Terézvárosban pedig Oláh Lajost, a VIII. és részben a IX. kerületet is magában foglaló körzetben pedig Vadai Ágnes lenne az aspiráns. A XV. kerületben – ahol sikerült „kiiktatni” a szocialista Móricz Esztert, aki 2014-ben épp hogy csak alulmaradt – Hajdu Lászlót kapacitálja a DK, mivel Gyurcsány Ferenc egyéniben mégsem akar indulni „ott, ahol az a szocialistáknak a legjobban fájna”.

Népszava: Választási csalás készül Erdélyben?

Csalásra adhat lehetőséget az a gyakorlat, hogy a regisztrálni kívánó személy adatait a segítő tárolja – idéz a Népszava a Nemzeti Választási Iroda válaszából, amelyet az Átlátszó Erdélynek adtak.

A portál arról érdeklődött az NVI-nél, hogy mi az álláspontjuk arról a gyakorlatról, miszerint az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány egy, az NVI által megadott nyomtatványtól különböző formanyomtatványon gyűjti a magyarországi országgyűlési választásokon regisztrálni kívánó személyek adatait, majd ezeket az adatokat kézzel vezetik be az NVI rendszerébe. A regisztrációs kérelmet csakis maga a választópolgár nyújthatja be, nevében más nem járhat el – szögezte le a választási iroda.

Jövő héten kezdődik Bróker Marcsi tárgyalása

Jövő hétfőn kezdődik meg a Szolnoki Törvényszéken a Kun-Mediátor-ügyként ismertté vált büntetőper, amelyben több mint kétszáz tanút hallgatnak meg és csaknem hatszáz nyomozati vallomást fognak felolvasni. Havi 4-5 tárgyalási napot terveznek, az elsőfokú ítélet 2018 őszén várható – olvasható a Magyar Időkben.

Üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Bróker Marcsi néven elhíresült karcagi Dobrai Sándornéval szemben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség. A vád szerint a döntően magánszemélyeknek okozott kár százezer forinttól egymilliárd forintig terjed; a büntetőeljárásban 768 sértettet sikerült azonosítani, az összes kár meghaladja a tízmilliárd forintot.

A mellékletekkel együtt mintegy 64 ezer oldalnyi nyomozati irat alapján készült 1729 oldalas vádiratban összesen 767 rendbeli, üzletszerűen elkövetett csalás, kétrendbeli sikkasztás, ötrendbeli számvitel rendjének megsértése, valamint jogosulatlan pénzügyi tevékenység szerepel.

Lapszem – 2017. szeptember 19.

0

Ma kedd van és Vilhelmina napja. Hogy hány Vilhelmina ünnepli ma a névnapját, arról nem tudunk, de az biztos, hogy már itt is van a lapszemle. Friss, ropogós, vegyék, vigyék!

Népszava: Keveseknek fontos a felcsúti foci

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány idén 49 adófizetőtől összesen nem egészen 350 ezer forint egyszázalékos felajánlást kapott – derítette ki a Népszava az adóhatóság kimutatásából. Ez csökkenés tavalyhoz képest, mikor is 57 felajánlónak köszönhetően mintegy 395 ezer forint jött össze.

Anyagi katasztrófától azonban nem kell tartani: úgynevezett tao-s pénzekből eddig – mint azt korábban az mfor.hu kiszámolta – csaknem 14 milliárd forint ömlött a felcsúti fociba, és egyéb támogatásokból is befolyt nagyjából ennyi pénz. A Mészáros Lőrinc helyi polgármester, nagyvállalkozó vezetésével működő alapítványt Orbán Viktor miniszterelnök hozta létre.

Magyar Nemzet: Az erő a gátépítőkkel van

Bár ökológiai és társadalmi érvek sorát szedték össze a Római-part szétdúlását ellenzők, a döntéshozókat nem tudják meggyőzni – olvasható a Magyar Nemzetben.

A Római-partra tervezett mobil gát ellenzői újabb és újabb megmozdulásokkal próbálják felhívni a figyelmet a tervezett fejlesztés általuk vélt kockázataira. Tüntetnek, tanulmányt írtak, örülnének a népszavazásnak – az erő azonban nem ővelük van. Pedig törekvésüket a part menti büfések is támogatják, papír tálcaalátétjeiken a „Római-parti hekk veszélyeztetett faj lett” szlogennel hívják fel a figyelmet arra, hogy a gát megépülése esetén nekik nem sok keresnivalójuk lesz a környéken.

Magyar Hírlap:  Forró őszre, zavargásokra készül a Soros-hálózat

A polgári engedetlenségre készülnek, akár erőszakba is hajló akciókra kormányellenes mozgalmárok, több nyilatkozat és különböző előkészítő rendezvény is erre utal.
Bár az ellenzéki pártok szerint ilyesmiről nincs szó, számos nyilatkozat és program utal arra, hogy parlamenten kívüli formációk, úgymond, forró őszre készülnek – írja a Magyar Hírlap.

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője és Németh Szilárd, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke is elmondta a napokban, akár utcai zavargásokra is lehet számítani a kormányellenes erők részéről. Németh meg is nevezte Gulyás Márton mozgalmárt, Vágó Gábor „korrupcióellenes aktivistát” és Schilling Árpádot, a Krétakör volt vezetőjét, akik biztosan részt vennének ilyesmiben.

„Ha a kormány ősszel sem tér jobb belátásra, akkor olyan szinten fogjuk felbontani az együttműködést az államhatalommal. Fel kell készülni a blokádokra, épületfoglalásokra, élőláncra” – erről Gulyás értekezett korábban, majd az általa a választási rendszer igazságosabbá tétele érdekében indított mozgalom kapcsán előrevetítette: október 23. után „kérésünk követeléssé fog változni, és ennek nyomatékosításához erőszakmentes, polgári engedetlenségi mozgalmat indítunk. Olyan akciókban nyilvánul meg például, mint az ülősztrájk, az élőlánc vagy a közterületek elfoglalása.”

Magya Idők: KGBéla most Mongóliába utazott

Kovács Béla távollétében kezdődik meg ma az iratismertetés, mert a kémkedéssel és költségvetési csalással vádolt jobbikos európai képviselő a hírek szerint Mongóliában tartózkodik – tudta meg a Magyar Idők. A politikus ügyének egy része, az Európai Unió intézményei elleni kémkedés szinte teljes egészében titkosított, hiszen annak konkrét részleteit külföldi titkosszolgálatok minősített iratai tartalmazzák.

A titkos dokumentumok minősítését az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) lenne jogosult felülvizsgálni, de az valószínűtlen, hogy a külföldi társszolgálatok operatív anyagait nyilvánossá tennék. Ez a tény érdekessé teszi a védelem számára az iratismertetést, hiszen bár a kémkedésre vonatkozó minősített iratokba a védő betekinthet, nem kaphat belőle másolatot, nem fotózhatja le azokat, illetve ha jegyzeteket készít róluk, azokat sem viheti ki a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) irodájából. Kovács Béla pedig bele sem tekinthet ezekbe az iratokba, a kényes tartalmakról is csak védőjétől, Szikinger Istvántól értesülhet.

Lapszem – 2017. szeptember 7.

0

Ma a Reginák ünneplik a névnapjukat. És ha valakinek még ez sem elég, annak már itt is van a friss, ropogós lapszemle.

Népszava: Listázza a külföldi magyar tudósítókat a Fidesz

Egyre határozottabb formát ölt Orbán Viktor média ellen meghirdetett háborúja – írja a csütörtöki Népszava. Mint emlékezetes, a miniszterelnök a tusványosi szabadegyetemen adta ki híveinek, hogy a választások előtt „Soros maffiahálózatával, a brüsszeli bürokratákkal meg az általuk működtetett médiával” kell megküzdeniük.

Nem kellett sokat várni, a 888.hu nevű Habon Árpád-közeli propagandaportál most listába is gyűjtött nyolc, külföldi médiumoknak dolgozó újságírót, akik szerintük „Soros külföldi propagandistái”, és „mindent elkövetnek, hogy a külföldi közvélemény előtt lejárassák Magyarországot”.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) közleményben hívta fel az internetes lap munkatársainak és kiadójának figyelmét: a korábbi antidemokratikus korszakok listázási gyakorlatát idéző módszerekkel kollégákat megbélyegezni távol áll a demokratikus újságírás és tájékoztatás gyakorlatától.

Magyar Nemzet: Rejtélyes pénzmozgások az Orbán család cégeinél

Nagyon furcsán vett ki vagy tervez kivenni több tízmillió forintot az Orbán család egyik cégéből a miniszterelnök édesapja és testvére – olvasható a Magyar Nemzetben. Az érintett vállalat, a Gánt Kő és Tőzeg Kft. eddig is aranybánya volt a tulajdonosok számára (a két Orbán Győzőn kívül a kormányfő édesanyja is birtokol kisebb üzletrészt a társaságban), hiszen csak az idén 730 millió forintot fizet ki a családnak osztalékként.

A Magyar Nemzet által megismert egyik dokumentum alapján azonban nem csak így jutnak jelentős összeghez a bányavállalatból a kormányfő rokonai. A szakértők szerint egy nem éppen szokványos számviteli tranzakció ráadásul a cég bevételének elég jelentős részét, közel hatodát érinti.

Magyar Hírlap: Brüsszel a Soros-terv végrehajtásán dolgozik

A Soros-terv lényege, hogy az Európai Uniót nyitva kell tartani a migránsok előtt, évi egymillió bevándorlót kell befogadni – idézi Kósa Lajost a Magyar Hírlap. Magyarország ragaszkodik a határok védelméhez – tette hozzá.

A frakcióvezető szerint az Európai Bíróságon politikai döntés született a kvótaperben, ám “a jogi küzdelem egyáltalán nem zárult le, sőt csak most kezdődik”, Magyarország ugyanis nem akar a kötelező betelepítési kvóta alapján egyetlen migránst sem fogadni, a migrációs problémának nem lehet megoldása egy elhibázott kvótadöntés.

Többször is jelezte ugyanakkor, hogy a mostani bírósági döntésen nincs mit végrehajtani, mert az nem egy rendelkező határozat, csupán megállapította a magyar és a szlovák kereset elutasítását. “Ez alapján egyetlen embert nem kell senkinek sem befogadni”.

Magyar Idők: Leválasztanák Karácsonyt az MSZP-ről

Komoly feszültséget okozott a Párbeszéd Magyarországért pártban, hogy noha Karácsony Gergelyt alig három hónapja választották meg a párt miniszterelnök-jelöltjének, ő már augusztusban úgy nyilatkozott, hogy szükség esetén kész visszalépni Botka László, a szocialisták aspiránsa javára – értesült a Magyar Idők.

Pártbéli források elmondása szerint már az megütközést keltett, hogy Karácsony egyeztetés nélkül, teljesen önjáróan dobta be visszalépésének a lehetőségét a köztudatba. Amikor pedig nemrég személyesen látogatott el Szegedre, hogy az MSZP értelmiségi találkozóján újra partnerségéről biztosítsa Botkát, a párt társelnöke, Szabó Tímea a Párbeszédből való kilépését fontolgatta. A kedélyek végül azzal nyugodtak le, hogy a pártban úgy döntöttek: Karácsony jegeli a Botkához való közeledést, a Párbeszéd pedig a legszélesebb ellenzéki összefogás mellett áll ki.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK