Megvédi a 2Rule-t a Nemzeti Sport főszerkesztője, Szöllősi György – a lapnak véletlenül ugyanaz a tulajdonosa, mint a sportmárkának: Mészáros Lőrinc, akinek a neve egyszer sem kerül amúgy elő az írásban. A Magyar Idők ismét Orbánt dicsőíti tusnádfürdői beszéde miatt, a 888 „agresszív meleglobbi” miatt indulna rohamra, a Figyelő most a szociológusokat látja veszélyesnek, az Origón Ókovács Szilveszter újabb „levele” jelent meg. Lapszemle az alternatív valóságból.
Szöllõsi György MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Mészáros Lőrinc lapjának, a Nemzeti Sportnak a főszerkesztője dühös írásban áll ki Mészáros Lőrinc sportruházati márkája mellett
„Egészen vérfagyasztó, hogy milyen indulattal és kíméletlenséggel esett neki a mindenre és mindenkire zsigeri gyűlölettel tüzelő ellenzéki média az új magyar sportmárkának, a 2Rule-nak, amelynek előkészületeiről néhány hónapja, konkrét létezéséről legfeljebb néhány hete lehet hallani. Kézzelfogható és látható közelségbe akkor került a nagyközönséghez a 2Rule, amikor három NB I-es csapat egymás után mutatta be hivatalosan az új kollekciót. Ekkor szabadult el a pokol. Szélsőséges, időnként megejtően ostoba s persze politikai indíttatású gyalázkodás kezdődött és tart azóta is. (…)
Hogy lehetséges-e a 2Rule számára hosszú távon megnyerni a sportolók és a vásárlók bizalmát, az olyan kérdés, amire meglehetősen korai lenne választ adni, mégis sietnek sokan eleve „gagyinak” bélyegezni az új terméket. Ismerve az előkészületeket, az azokban résztvevő szakembereket és Dárdai Pál hangsúlyos szerepvállalását, minimum igazságtalannak tetszik ez az ítélkezés. Azonban a politikai alapon fröcsögőknek az ország által egyöntetűen tisztelt és szeretett Dárdai sem veendő emberszámba, őt is befröcskölik és földbe tapossák, ha merészelt valami nekik nem tetszőt cselekedni, ahogyan ugyanezt tették a nemzet korábbi első számú kedvencével, Egerszegi Krisztinával is. Jellemzi a helyzetet, hogy a cég és a vívószövetség közötti korrekt és átlátható megállapodás körül is vihar támadt, amelynek az olimpiai bajnok kardozó, Szilágyi Áron esett áldozatul.
Közben pedig arra célozgatnak, hogy sérül a piaci verseny, mert 2Rule szerelést „kell” rendelni egyes sportszervezeteknek. Nos, ehhez engedjenek meg két megjegyzést. Az egyik, hogy a relatív olcsósága éppen a piaci versenyben jelenthet olyan előnyt a magyar márkának, amelynek révén úgy lesz több az itthon maradó és hasznosuló profit és adóbevétel, hogy olcsóbban jutnak hozzá a felszerelésekhez a sportolók. Létszámuk 2010 óta megduplázódott, és elérte a félmilliót, vagyis – igen, részben a taoprogramnak köszönhetően – nagy és bővülő piacról, nagy keresletről beszélhetünk, amelynek profitját a multik rakják zsebre és – jórészt – viszik ki az országból. Egy magyar márka megjelenése viszont – divatos kifejezéssel – win-win helyzetet teremthet, vagyis a magyar sport szereplői és a magyar gazdaság egésze is jól jár, miközben egy hazai magáncég is felépülhet, megerősödhet ebben a konstrukcióban. Másfelől unfair piaci előnyről beszélni egy olyan területen, amelyen a nemzeti vetélytársak megjelenése is szinte lehetetlen volt mostanáig, túlélése pedig egyszer sem sikerült, finoman fogalmazva is nevetséges. (…)
A marketingstratégiát, a szolgáltatást, a termék minőségét, ha jogos, lehet kritizálni, de furcsa és viszolyogtató, hogy az ellenzéki sajtó a rezsicsökkentés, a bankadó és egy sor más hasonló ügy után megint a multicégeknek szurkol.”
A Magyar Idők szerint Orbán már egész Európát vezeti
„A lapunknak nyilatkozó elemzők szerint nagyon fajsúlyos, lényegre törő, a hétköznapi politikai vitákon túlemelkedő, nemzetközi és geopolitikai elemekre koncentráló beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök. (…)
A kormányfő kristálytisztán látja a helyzetet, az európai és a tágabb környezet összefüggéseit, konfliktusait, és azokból jó következtetéseket von le Magyarország számára – hangsúlyozta Kiszelly Zoltán politológus. (…)
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezérigazgatója is úgy vélte: a világnyilvánosságban is jegyzett magyar miniszterelnök többrétű beszédet mondott Tusnádfürdőn. (…)
Orbán Viktor miniszterelnök beszéde – az elmúlt években Tusnádfürdőn elhanzottakhoz hasonlóan – nagy ívű, a hétköznapi politikai vitákon túlemelkedő, nemzetközi és geopolitikai elemekre koncentráló értékelés és kitekintés volt – jelentette ki az Alapjogokért Központ igazgatója. Szánthó Miklós mindehhez hozzátette: egyértelmű, hogy a magyar kormányfő már messze nem a Közép-Kelet-Európára egyébként olyannyira jellemző mintakövető alapállást vallja magáénak, hanem egy mintaformáló-mintateremtő víziója van a körülöttünk, illetve a világpolitikában zajló eseményekről.”
A 888 felháborodott azon, ami civilizált országokban megszokott
„Péntek reggel robbantotta fel a legnagyobb közösségi oldal futballkedvelő szekcióját az egyik legpatinásabb, a hagyományaira (eddig legalábbis) legbüszkébb angol focicsapat, a Liverpool FC hivatalos oldalának profilképváltása.
Az új profilkép a klub címerét szivárványszínű háttérrel ábrázolja. A Liverpool FC 1892-es alapításakor vélhetően egy ilyen kompozícióban a szivárvány az Isten és az ember közötti Ótestamentum-beli szövetségre utalt volna, ám manapság már más szelek fújnak a kikötővárosban, a kép leírása egyértelművé teszi, hogy miről is van szó.
Az angol nyelvű szöveg szerint a Liverpool FC képviselői részt vesznek a július 28-i Liverpool Pride rendezvényen, a klub hivatalos boltjait Pride témájú kirakatdíszítésekkel látják el, illetve a legendás Kop (a Liverpool stadionjának az egyik kapu mögötti szektora) is a szivárvány színeiben fog pompázni. (…)
Egyre több európai futballklub – most éppen az egyik legnagyobb, a Liverpool FC – adja be a derekát az agresszívan terjeszkedő meleglobbinak. Inkább felvállalják, hogy megosztják a saját szurkolóikat, mintsem hogy anyagi károk érjék őket az „önkéntes” kiállás elmulasztása miatt.
A libsik minden területen igyekeznek az emberek képébe nyomni a saját beteges elveiket. A futball is ideális terep a számukra, hiszen azon keresztül – a hatalmas népszerűsége miatt – nagyon sok emberhez tudnak eljutni. A napnál is világosabb, hogy mi zajlik Nyugat-Európában: a kultúrharc fokozódik. Tollakat a magasba!
Rohamra!”
A Figyelő most a szociológusokat találta meg
„A szociológiában tehát annyira elterjedt a baloldali, szélső-baloldali gondolkodás, hogy az már egyértelműen befolyásolja a tananyagot és a tanárok kutatási témáit. Nem beszélve az egyetemekről kikerülő diákok világnézetét.”
Az Origón folytatódik Ókovács Szilveszter szürreális sorozata
„Kedves Tatjána Néném!
Miért kell mindig utazni? Vendégszerepelni? Turnézni? Szervezni, pakolni, menni, fáradni – fizetni? Csak mert nyár van? Nem, Néném, nem azért. Inkább ugyanazért, amiért mindenki nyaral: ezekből az élményekből is táplálkozik majd a szezon szakmai munkája és lélekereje. Most éppen Saaremaában töltöttük az aksikat, miközben óriászenekarunk másik fele a tokaji arénában, operagálán játszott José Curával. Amit viszont az észtek produkáltak, az frenetikus.”
Orbán Viktor még szinte el sem hagyta a tusnádfürdői pódiumot, amikor Hollik István nyilatkozott: ők máris készen állnak a küzdelemre a liberális politikai erőkkel. Szerinte ma Európában az egyik oldalon a liberális elit áll, a másik oldalon a kereszténydemokraták, akik megvédik a keresztény értékeken nyugvó életformát, és nemet mondanak a bevándorlásra. Egyetért ezzel Elek István az MDF egykori alapítója, újságíró, politikus?
Nem vezethet sehová a liberális-kereszténydemokrata harc
Megpróbálja eltakarni a „meztelenségét”
Harcos ateistából harcos hitvédő
Orbán a damaszkuszi úton
Önjáróvá vált a rendszer
Ön hogyan látja, ez az újabb hadüzenet a liberalizmusnak az orbáni ellenségkeresés egy újabb állomása? Vagy ennél többről van szó?
Nemcsak az én álláspontommal, hanem
a politikaelmélet alapigazságaival is ütközik az a kijelentés, miszerint a liberalizmus és a keresztény értékek képviselete összeegyeztethetetlen.
1990-ben abból indultunk ki, hogy egy XX. századi, nyugati típusú demokráciát akarunk felépíteni, és ebből természetesen következett, hogy az liberális demokrácia lehet csak. Olyan, amely a fékekre és ellensúlyokra épül, az emberi jogokat mélyen tiszteletben tartó intézményeket működtet, ahol szólás és gyülekezési szabadság van, ahol szabad a sajtó. Hadd ne soroljam.
Valóban, hosszú ideig ez szerepelt a közbeszédben is.
Senki nem vonta kétségbe, hogy ebben a demokratikus közéletben megfér egymás mellett békében a liberalizmus és a kereszténydemokrácia. Ezek Nyugaton egymással versengő politikai irányzatok, amelyek aszerint különböznek csak, hogy a közös alap értékeinket melyik, milyen hangsúllyal képviseli.
Abban igaza van, hogy az utóbbi időben Nyugat-Európában a liberális eszmei oldal dominált,
de nem vezetne sehová egyfajta szakítás a két oldal között.
Akkor a magyar miniszterelnök miért élezi ennyire a helyzetet?
Neki mindig kellenek ellenfelek. A háttérben alighanem az áll, hogy ezzel a mesterséges háborúsdival akarja elfedni, hogy Magyarországon felszámolta a demokráciát, a hatalommegosztás eszközeit, és elindult egyfajta autokrata vezetés irányába. Ennek a „meztelenségét” alighanem szégyelli, megpróbálja eltakarni. És persze arról is szó van, hogy a közeledő uniós választásokat szeretné felhasználni a maga javára. Ezzel
a „kereszténydemokrácia mindenek előtt!” jelszóval szeretne behajózni az európai vezetés tekintélyesebb köreibe.
Biztosan nem szeretné, ha tetemre hívnák, mit művelt Magyarországon a liberális demokrácia elfogadott elveivel.
A kilencvenes években éppen a fideszesek képviselték ezeket a legvehemensebben.
Emlékeimben ma is élesen élnek azok a jelenetek, amikor, Áder, Szájer, Orbán vagy Fodor feláll és kioktatja liberalizmusból, demokráciából a többi képviselőt, az Antall-kormány e téren meglehetősen botladozó vezetőit.
Valóban összeférhetetlen lett a XXI. században a liberális demokrácia a kereszténydemokráciával?
Nekem ez a gondolat különösen furcsa. Az MDF-ből való kizárásom után átléptem a Fideszbe, 1994-98 között Orbán elnöki tanácsadó testületében is szerepet kaptam. Volt olyan idő, 1994-95 táján, amikor Orbán elindult meghódítani a volt Antall-tábor liberális, kereszténydemokrata értelmiségét. Nem volt könnyű dolga, hiszen sokan emlékeztek még arra a „másik” Orbánra, aki szinte harcos ateistaként beszélt a Házban. Én írtam neki olyan ajánlásokat, hogyan próbálja meggyőzni a Keresztény Értelmiségi Szövetség (KÉSZ) tagjait, hogy elfogadják, belássák, megváltozott. Már nem ellensége a kereszténydemokráciának.
Azokban az években sokan mások is jártak a „damaszkuszi úton”.
Nem is vetette ezt senki a szemére. Elfogadták neki, hogy fogékony lett a keresztény gondolatokra. Barankovics Istvánnak, az egykori Kereszténydemokrata Néppárt vezetőjének 1945 utáni beszédeiből idéztem neki, amik azt bizonyították, hogy
a modern kereszténydemokrácia és a modern liberális gondolkodás nem összeegyeztethetetlen.
Ez alkalmas muníciónak bizonyult Orbán számára is a KÉSZ előtti megmérettetés során. Ezek után most hallgatni az okfejtéseket, amelyeket Tusványoson felsorolt, az embernek a haja is elmegy!
Honnan ez a fordulat? Ez is egy olyan irányváltás, mint amikor a Fidesz liberálisból konzervatívvá avanzsált?
Amiről az előbb beszéltem, akkor meg kellett nyernie a keresztény értelmiség támogatását, ma talán a szélsőjobb radikálisait szeretné becsatornázni a pártszövetségbe.
Nagy ívű európai nyitást is felvázolt, amelyben fontos szerepet szánna a térség országainak. Lát ebben realitást?
Kétségtelen, hogy érzékelhetők Európában bizonyos politikai elmozdulások, amelyekre ő is hivatkozik. Lengyelországban ennek egyértelmű a támogatottsága, de a magyar fejleményektől függetlenül Ausztriában, Olaszországban is vannak olyan változások, amelyek nem állnak távol az ő nézeteitől. Erre a láncra – a bevándorlás ellenzésére – fűzi fel az esetleg szóba jöhető szövetségeket, amelyekhez talán a csehek, a szlovákok, a románok is megnyerhetők.
Szeretne első lenni az egyenlők között, de ahhoz arra is szükség volna, hogy a többi politikus is elfogadja ezt.
Kétségtelenül jól látja, hogy számos olyan politikai elmozdulás történt az utóbbi időben, ami az ő pozícióját erősítheti. Azzal kecsegtetheti a vele esetleg szövetségre lépőket, hogy együtt, az Európai Unión belül is nyomásgyakorló pozícióba kerülhetnek. Képlékeny a helyzet.
Esetleg ezzel zsarolhatja a Néppártot is?
Elvileg igen, mert a Néppártnak sem hiányzik, hogy egy másik frakció, amelyben a lengyelek már ott vannak, megerősödjön, és rivális tényező legyen egy új felállású parlamentben.
Mi a vélemény a Fideszen belüli kultúrharcról? Ez is csak egy vonulata volna a liberalizmus és a kereszténydemokrácia szembeállításának?
Ez a fordulat számomra is meglepő, már csak azért is, mert nem látom belülről a Fidesz politikai mozgolódásait. Nem tapasztaltam ennek előjelét, de alighanem a párton belüli egyik törésvonal képviselőinek a megerősödéséről beszélhetünk a másik tábor rovására. Úgy érzik, most jött el az ideje, hogy teret foglaljanak el a másik tábortól. A tusványosi beszédek alapján úgy érzem, nem holmi spontán folyamat tanúi vagyunk, amely ne élvezné a legfelső körök támogatását.
Nehéz elképzelni a Fideszen belül ilyen „spontaneitást”.
A radikális tábor erősködik, és persze Orbán ilyenkor nem csitítja a szemben álló feleket, mert az nem illene hozzá.
Talán szokatlan a hasonlat: a kutyaviadalon sem csitítják a gazdák az egymást marcangoló ebeket…
A harcnak mindig, mindenütt napirenden kell lennie,
és ha ez a harc most a kultúrát érinti, az sem okoz gondot. Eljuthatnak a fejlemények odáig, hogy komoly posztokon kerüljön sor személycserékre.
Erre gondolt Orbán, amikor kijelentette: „új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség, szeptembertől máris nagy változásokra számíthatunk”?
A Magyar Időkben megjelentek a nyilatkozatok, hogy a kétharmad felhatalmazást adott egy egész új kulturális rendszert alakítására is, a gondolat megtetszhetett a miniszterelnöknek is.
Ez nem tőle indult ki?
Nem hinném, hogy minden kezdeményezés tőle indul. Főleg attól a közegtől, amely újabb és újabb inspirációkat kap Orbán megszólalásaitól. Neki magának nincs annyi energiája, ideje, hogy mindenre ki tudna terjedni a figyelme. Murphy törvénye: egy idő után a rendszer önjáróvá válik, és maga generál fejleményeket.
Első reakcióként sokan sértőnek tekintették, hogy azt mondta: a román centenárium a magyarok számára nem ünnep, de eszmefuttatásait most részletesebben is kommentálták.
A jobboldali Romania Libera szerint mindenki csak arra figyelt, hogy Orbán Viktor számára nem ünnep a román centenárium, és nem azt kommentálta, hogy szerinte Európa jövője illiberális. A temesvári neveltetése miatt magát esetleg elfogultnak bélyegző szerző szerint ténykérdés, hogy a székelyek a modern Románia megalakulása előtt is léteztek. Azt írta: a „több autonómia több demokráciát” jelent.
Az Orbán Viktor által hirdetett illiberális demokrácia szerinte arról szól, hogy a kelet-európai kormányok nem akarnak elfogadni kötelező menetrendet és „migránskvótákat” az Európai Uniótól, azt akarják, hogy mielőbb elérhessék a nyugati életszínvonalat, miközben megőrzik nemzeti önazonosságukat.
A liberális Adevarul
„Orbán Viktor Romániát használja EU-ellenes és oroszbarát üzenetei kilövőállásaként”
című cikke elemzőket is megszólaltat. Iulian Chifu volt elnöki tanácsadó szerint a magyar miniszterelnök az Oroszországgal szembeni alkupozícióit készíti elő, de arra is emlékeztet, hogy – attól függetlenül, hogyan beszél a nyilvánosság előtt – Orbán Viktor a Krím-félsziget orosz annektálása óta mindig megszavazta az Oroszország elleni gazdasági szankciók meghosszabbítását.
George Ripa politikai elemző szerint, amikor Orbán Viktor a jelenlegi „primitív” helyett „tagolt” Oroszország-politikát sürget, akkor valójában azt mondja, hogy
az euroatlanti övezet biztonsága, stabilitása és egysége kevésbé fontos, mint személyes vagy gazdasági kapcsolata Vladimir Putyinnal.
Az elemző szerint lehet, hogy Orbán a leghangosabb, de nem egyedüli hirdetője ennek, hiszen – az uniós és amerikai szankciók ellenére – Németország is speciális gazdasági kapcsolatokat ápol Oroszországgal.
A liberális Gandul „Orbannon Tusnádfürdőn” címmel bírálja a magyar kormányfő illiberális jövőképét, megállapítva, hogy
Orbán Viktor és a V4-ek a legeltökéltebb támaszai Steve Bannonnak,
Donald Trump amerikai elnök bukott főtanácsadójának, aki az „ellenség területén, Brüsszelben akar mozgalmat indítani, ha „másért nem, azért, mert Bannon mozgalma bevallottan Soros-ellenes”. A lap szerint Orbánnak láthatóan elégtételül szolgál, hogy Romániát saját otthonában sértegeti, viszont érthetetlennek tartja azt a mazochizmust, amellyel a bukaresti szociáldemokrata kormány ezt eltűri.
Az Európai Bizottság napjai megszámláltattak, olyan, mint a béka, amelynek combja a kísérletben még rándul egyet-egyet – gúnyolódott Orbán Viktor. Nos, ez a tehetetlen testület egy napja pont megmentette a magyar gazdaságot az amerikai vámháborútól.
Az Európai Bizottság napjai meg vannak számlálva, mandátuma jövő év májusában lejár – jelentette ki Orbán Viktor az állami rádióban péntek reggeli szózatában. A Magyarországgal szemben a Stop, Soros-törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárás kapcsán beszélt erről. Azt mondta: nem tulajdonít jelentőséget a bizottság mostani döntéseinek, hiszen minden most kezdeményezett döntésük már kifutott az időből.
Azt a módszert kell megtalálni, „hogyan lavírozzunk, evickéljünk el” jövő év májusáig – fejtegette. Azt is elmondta, hogy – iskolai biológia órai tanulmányai alapján – a bizottság olyan, mint
„amikor a béka combja még egyet-egyet rándul”
a beléje vezetett áram hatására.
Nos, ez a működésképtelen testület, illetve annak elnöke, Jean-Claude Juncker (a „rossz, részeges, alkoholista pasi”) csütörtökön Washingtonban abban állapodott meg az amerikai elnökkel, hogy egyelőre elnapolják a világkereskedelmet romba döntő kereskedelmi háború eszkalációját.
Ha Donald Trump nem gondolja meg magát, akkor az Egyesült Államok
nem fogja 20 százalékos büntetővámmal sújtani az európai autóexportot.
Ezzel pedig Juncker éppenséggel megmenti a magyar gazdaságot. Az elmúlt két hónap számításai erősen szórnak arról, hogy mekkora lehet a magyar gazdaság vesztesége a vámháború kiteljesedése miatt. A német Ifo gazdaságkutató május végén a bruttó hazai termék (GDP) 0,19 százalékára tette a kieső jövedelmet, egy hete a JP Morgan ennek tízszeresére, 2 százalékra tette ezt mint lehetséges maximumot – az autók és az alkatrészek együttes termelését összeszámítva.
A két becslés abban közös, hogy
a térségben Magyarország van leginkább kitéve az autópiac alakulásának.
Az amerikai becslés adata az idei GDP alapján körülbelül 800 milliárd forint évente. A két százalékos GDP-mínusz pedig azt jelenti, hogy legott megfeleződik a jövőre várt négy százalék körüli növekedés.
Persze Orbán azt is mondta, hogy „erőim végén vagyok, rám fér, hogy feltöltsem az akkumulátorokat”.
Minapi esemény volt, hogy a győri Audi-gyárban elkezdték a villanymeghajtású autók motorjainak gyártását. Az egyik fontos piac az Egyesült Államok lenne.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt erről. Ismét beszélt „álcivil” szervezetekről, az ENSZ migrációs tervezetéről és az akkumulátorainak feltöltéséről is.
Orbán Viktor reagált a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásra és arra is, hogy a testület javaslata szerint 6000 eurót adnának menekültenként a befogadó országoknak. Azt mondta: nem tulajdonít jelentőséget a bizottság mostani döntéseinek, hiszen szerinte minden, mostani kezdeményezés már kifutott az időből.
Szerinte azt a módszert kell megtalálni,
„hogyan lavírozzunk, evickéljünk” el a jövő év májusáig,
amikor lejár a mostani Bizottság mandátuma. Azt mondta: a jövőben olyan Európai Bizottság kell, amely „nem a határokat megvédő országokat bünteti”.
Elvi kérdésnek nevezte, mire fordítja az Unió „az emberek pénzét”, és veszélyes gondolkodásnak nevezte azt, ha azt „migránsoknak adnák oda”.
Valójában egyébként, ahogy az még az MTI tudósításából is kiderül, erről szó sincs: az Európai Bizottság azoknak a tagállamoknak adna pénzt, akik hajlandóak menekülteket befogadni.
A miniszterelnök a világ egyik legstabilabb országának nevezte politikai szempontból Magyarországot, mondván, nincs egyetlen olyan ország sem, ahol egy kormány háromszor egymás után tudott volna kétharmados többséggel nyerni. A politikai stabilitás előnyét pedig szerinte be lehet váltani, világossá lehet tenni a világban, hogy a magyar kormány politikája kiszámítható.
ez az országot erősebbé teszi és a gazdaságra is jó hatással van,
mivel a befektetők is tudhatják, hogy a politika felől nem terheli kockázat vállalkozásaikat.
A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban azt mondta: amíg kereszténydemokrata kormánya van az országnak, a nyugdíjak vásárlóértéke megmarad. Szerinte az időseknek apránként szinte teljes egészében visszaadták azt az összeget, amelyet a szocialista kormányok vettek el tőlük.
Orbán Viktor stabilnak nevezte a magyar gazdaságot és azt a modellt, amelyet 2010 után épített ki a kormány. Ugyanakkor ismét arról beszélt, hogy a világgazdaságban feltűntek már a „sötét felhők”, bár senki nem mondja ki, hogy válság közelít.
Orbán arra számít, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália és Magyarország után további államok lépnek ki az ENSZ migrációval kapcsolatos tárgyalásaiból, ott ugyanis a kibocsátó országok vannak többségben, így szerinte a folyamat támogatóinak érdeke érvényesül.
Bár az ENSZ döntéseinek nincs közvetlen hatása az emberek életére, a kormányok azokat mégsem hagyják figyelmen kívül. Szerinte
a bevándorlás ügyében nem lehet felelőtlen nyilatkozatokat tenni,
olyan dokumentumokat előállítani, amely „a tagok egy részének érdekével ellentétes”.
Orbán úgy véli, hogy bár jogilag nehéz majd kikényszeríteni, az ENSZ tervezetét a „puha hatalom” eszközének nevezte, amely befolyásolja a közgondolkodást. „Nem mindenkinek jár egyformán az ébresztőórája” – mondta.
Steve Bannonnak, Donald Trump amerikai elnök korábbi tanácsadójának új európai, szélsőjobboldali mozgalmáról azt mondta: sok sikert kíván az amerikai konzervatív eszmék terjesztéséhez, mert eddig csak a liberális volt hallható.
Beszélt arról is, hogy nem emlékszik az elmúlt 30 évben olyan évre, amikor az Egyesült Államok ne avatkozott volna be a magyarországi vitákba, leggyakrabban alapítványokon keresztül szólnak bele más országok belügyeibe. Ezt a tevékenységet a modern világ olyan tulajdonságának nevezte, amellyel szemben nehéz védekezni.
Mint mondta, Magyarország úgy védekezik, hogy átláthatóságot kér. Állítása szerint 67 „álcivil szervezetet” finanszíroznak a Soros-alapítványok, a magyar választóknak pedig szerinte tudniuk kell, hogy „kiket finanszíroz Soros György” vagy éppen „Brüsszel” azért, hogy „beleszóljanak a belügyekbe”.
Azt is megemlítette, hogy szombat délelőtt előadást tart a Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemen, hétfőn azonban megkezdi szabadságát. Mint mondta:
„az erőim végén vagyok, rám fér, hogy feltöltsem az akkumulátorokat”.
A munkát augusztus végén, szeptember elején kezdik újra.
Interjú dr. Mihalik Angélával, akinek a lánya a Felház mozgalom tagja volt
Közvetlen Istentől jövő üzenetük van?
Ismerik-e Assisi Szent Ferenc megtérésének történetét?
Kúl-e a Kúl alapítvány?
Csütörtöki házi feladat: Házi Felház
Megtérnek a legnagyobb hazai cégcsoportok?
Hittérítő vagy utód?
Mit lehet tudni a Felházról, önnek milyen kapcsolata van vele?
Én sosem voltam tagja, nem is jártam ott. Annyit tudok róla, hogy 2016 tavaszán kezdődött ez a mozgalom, a lányom elkezdett oda járni.
Ő akkor mit csinált?
Egyetemista volt, járt egy gyülekezetbe, és onnan került át a Felházhoz. Egy páran elkezdtek oda járni. Én magam hívő keresztény ember vagyok, és persze kíváncsi voltam, hogy mi ez. Utánanéztem, és azt láttam, hogy megjelent a Facebookon ennek a Felháznak egy hirdetése, illetve egy szlogenje, amely így hangzott: Isten Magyarországot visszahódítja a fiatalokon keresztül.
És mi ezzel a baj?
Nekem már ez a mondat nem tetszett, mert ez nem biblikus. Magyarország sose volt Isten által meghódítva, így aztán visszahódítania sem kell. Számomra ez úgy, ahogy van kirekesztő, márpedig Isten nem kirekesztő. Persze tudtam azt is, hogy a gyülekezet egyik vezetője a miniszterelnök fia, a három alapító egyike. Nekem az is gondot okozott és okoz ma is, amikor azt mondják, egyes szám első személyben, hogy nekem Isten azt mondta…Ez ugyanis azt jelenti, hogy neki van egy extra plusz kijelentése Istentől, ami másnak nincsen meg a Bibliából…Ezt különben gnoszticizmusnak hívják, ami azt jelenti, hogy én valami különleges, felsőbbrendű tudással rendelkezem. És bár, mint mondom, nem tetszettek ezek a dolgok nekem, de nem szóltam semmit, csak figyeltem.
Mikre?
Például arra, hogy ha valaki megtér, keresztény lesz, az elfordul a bűneitől. Az ember persze nem lesz tökéletesen tiszta, de, ismétlem, elfordul legalább a nyilvánvaló bűneitől. Orbán Gáspárról tudtam, hogy az édesapja pénzéből él, joghallgató volt, evidens, hogy a szülei tartják el.
Mármint akkoriban.
Azt hiszem, most fejezte be az egyetemet. Nem tudom, hogy ön hallott-e Assisi Szent Ferenc megtéréséről. Az teljesen a Szentírás ellen van, hogy ha nem tiszta forrásból eredő pénzt használunk fel egy egyház alapítására. Amikor Júdás elárulta Jézust, és a harminc ezüstpénzt visszaadta, akkor a papok azt nem fogadták el, mert nem lehet a templomba bevinni a mocskos pénzt. És ez azóta sem változott, nem úgy van, hogy én például rabolok, és az egyháznak adom és akkor az megtisztul, nem, ez a pénz nem fog megtisztulni.
De honnan jön itt szóba egyáltalán nem tiszta pénz?
dr. Mihalik Angelika FH
Mindjárt kiderül. Én hivatalos közbeszerzési tanácsadó és közbeszerzési szakértő voltam, a Fidesz vezette parlamentben dolgoztam, szóval pontosan tudom, hogy a korrupciónak milyen formái léteznek. Nem csak az a korrupció, hogy én adok magának pénzt, hanem más formái is vannak, különböző előnyök biztosítása például. És azt ugye tudhattuk, hogy részben ismeretlen forrásból származnak kormányzati emberek vagyonai, tehát a vagyonnak az eredete, amihez hozzá jutottak, nem ismert. Így az Orbán család vagyona sem tisztázott. Tudja, jogász vagyok, ezt csak azért mondom, hogy tisztában vagyok a jogszabályokkal. Így például azzal is, hogy a miniszterelnök és felesége, amióta elvégezték az egyetemet, látható, tudható, hogy mennyit kerestek, nyilvános adat, tekintettel arra, hogy Orbán Viktor folyamatosan parlamenti képviselő, a havi jövedelme jogszabályon alapul, utánkövethető, így tudjuk, hogy mennyi pénzük lehetne. Az tehát, amekkora vagyonnal rendelkeznek, egyszerűen nem jön ki abból a pénzből, amit hivatalosan kerestek.
És ha téved?
Jó, tegyük fel, hogy ebben a családban nincsenek nem tiszta pénzek. De azt látnia kell Orbán Gáspárnak, hogy milyen állapotban vannak például a szociális ellátó rendszerek Magyarországon. Nem az apja bűnét kérem rajta számon, Assisi Szent Ferenc nem köpködte le az apját, nem nevezte őt aljas disznónak, hanem levetkőzött meztelenre és azt mondta: elhatárolom magam az apám bűneitől és pénzétől. Szeretem az édesapámat, tartom is vele a kapcsolatot, de nem vállalok a bűnével közösséget. Ehhez nem kell a Bibliát ismerni, ezt hívják bűnvallásnak. Mindezt azért mondtam el, mert számomra egyértelmű volt, hogy ez a fiú nem tért meg. Ennek azóta sok egyéb bizonyítéka is van, de már az első pillanatban sem volt hiteles. Éppen ezért is gondoltam arra, hogy keresni kell a pénzt… Kérdeztem mindig a lányomat, hogy miként zajlik a Felházban egy esemény. Akkoriban a Rézkígyó kávézóba jártak, ami keresztények tulajdonában volt. Gondoltam, mint ilyenek adták oda annak a 30-40 fiatalnak, akik jártak ebbe a közösségbe. Ez tehát reálisnak tűnt számomra: harminc-negyven fiatalt beengedtek a keresztény tulajdonosok, ingyen. De aztán elkezdtek járni a Millenárisra. Akkor is csak egyetemisták voltak a résztvevők. Ez egyébként szintén nem tetszett nekem, mert kizárólag az egyetemistákat célozták meg, ami kirekesztő, márpedig Isten nem kirekesztő. Ez egyfajta elitizmus. De nem szóltam.
Hanem?
Csak kérdeztem a lányomat, hogy honnan van a pénz? Azt mondta, nem nagyon tudja, de szerinte összeadják. Nézze, ennyi egyetemista, mennyi pénzt tud összedobni? Az biztos, hogy nem lehet elég a Millenáris kifizetésére. Márpedig ha nem, akkor két eset van: vagy valahonnan kapnak még pénzt, hogy kifizethessék a bérleti díjat, vagy pedig ingyen kapják meg a létesítményt, az viszont nem korrekt, mert miért adnak egy közvagyont képező ingatlant ingyen oda egy újonnan kezdődő vallási mozgalomnak? De fogalmazhatok úgy is: ez korrupció. De még mindig nem szóltam semmit, többek között azért sem, mert nem akartam konfliktusba keveredni a lányommal. Akkoriban egyébként még nem voltak ezek a hókuszpókuszok, karizmatikus beütések, amelyek aztán később a Felház jellemzőivé váltak. A következő lépés azonban már egészen mellbe vágott: rendeztek egy nagy eseményt a Syma csarnokban, aminek a költségei már milliós nagyságrendet jelentettek. Kíváncsi voltam, honnan jön a pénz? És egyszer csak megjelent a Kúl Alapítvány, hogy annak a számlaszámára lehet utalni. Na, mondtam magamnak, megvagy. És rámentem a Kúl Alapítványra, hogy kiderítsem, mit is lehet róla tudni. Alapvetően mélyszegénységben élők, állami gondozottak támogatása a célja ennek az alapítványnak. De azt is megnéztem, melyek azok a cégek, amelyek anyagilag támogatják. A Google-t hívtam segítségül; megjelent a Hídépítő, a Hídtrans, tehát a Híd cégcsoport, mint főtámogató. Amit láttam, az egy 2015-ös adat volt, és őszintén meglepett, hisz miért támogat egy cégcsoport egy még nem is létező vallási közösséget? Közbeszerzési szakértőként ismertem ezeket a cégeket, és azt is tudtam, hogy mindegyik egy nagyobb cégcsoporthoz tartozik. Aztán rájöttem, hogy az egyik tulajdonosnak a lánya a Golgota gyülekezetbe jár, ami azt jelentette számomra, hogy megtaláltam a kapcsolatot Orbán Gáspárhoz.
Szerintem még ezzel sincs semmi baj…
Én csak annyit mondok, hogy a dolog innen kezdve még kevésbé tetszett nekem. Elkezdtem írkálni a Felház Facebook-oldalára. Azért is bátorodtam fel, mert a lányom ekkorra már hátat fordított a mozgalomnak.
És mire jutott a beírásokkal?
Egyrészt a kommunikációban visszaigazolva láttam az elitizmust és a kirekesztést. Igaz, csak halványan, de azért mégis egyértelműen. Voltaképpen a pénz nyomát kutattam, de a beírásaimmal csak annyit értem el, hogy Orbán Gáspár letiltott a Facebookjáról. Úgyhogy én azóta sem látom őt, de annyi – másokon keresztül – kiderült, hogy ugyanazokat a nézeteket vallja, mint az édesapja.
Ez, gondolom, természetes…
Igen, csak azért említem, mert róla elterjedt, hogy nem egészen úgy gondolkodik, mint az édesapja, és ez nem igaz.
A pénz nyomát kereste, nem a politikai nézeteket…
Igen, és ma már látható, hogy a Híd cégcsoporthoz becsatlakozott a Swietelsky, MVM Zrt., Strabag, Közgép, CIB Bank, T. Com. Ön szerint miért támogatnak építőipari, meg multinacionális cégek egy új vallási mozgalmat?
Hát én ezt nem tudom, bár ha így van, ahogy ön mondja, akkor ez emlékeztet engem a felcsúti fociakadémiára. Azt gondolom, hogy ahhoz nagyon szűklátókörűnek kell lenni, hogy ez ne legyen gyanús. A Kúl alapítványhoz érkeznek a pénzek. Ön biztos abban, hogy az alapítvány továbbküldi a Felháznak?
Persze. Ki is mondják, hogy így van. Nemrégiben volt két rendezvénye a Felháznak, ami összesen ötmillió forintba került, és kérték a támogatókat, hogy a Kúl számlaszámára küldjék a pénzeket. Azt szerintem ön is tudja, hogy az egyházak önkéntes felajánlásokból nem tudnak megélni. Hogy van az, hogy egy újonnan alakuló vallási mozgalmat, mert a Felház az, ekkora cégek támogatnak, miközben a Felháznak nincs egy szociális intézménye, iskolája, semmije nincs, csak nagy partikat rendeznek.
Amit mond, tehát hogy a Kúl támogatja a Felházat, az csak sejtés?
Mondtam önnek, hogy látható, olvasható, nyilvános adat. Nézze, nekem ez az egész nagyon nem tetszik, azért is követem folyamatosan nyomon, és most is, vállalom a nevem a nyilvánosság előtt.
De miért, mi a baja ezzel?
Veszélyesnek tartom az olyan mozgalmat, amelyek beszippantják a fiatalokat. Nem a politikai nézeteik, sokkal inkább a szellemiség miatt, a szektás jellegük okán. Számomra tavaly tavasszal bújt ki igazán a szög a zsákból, hogy mit akarnak csinálni. Akkor, amikor megjelent a Házi Felház mozgalom.
Házi Felház?
Igen, ez a neve. A Felház tagjai csütörtökönként összegyűltek Budapesten, általában a Millenárison, most már nagyobb helyekre mennek, mint például a Bálna. Egyszer aztán elhangzott: Isten azt mondta nekünk, menjük vidékre is. Ennek jegyében kezdték el szervezni, szintén csütörtökönként, a Házi Felház mozgalmakat. A döntés az lett, így fogalmaztak: innen kezdve Budapesten havonta egyszer találkozunk, a másik három alkalommal vigyétek el a tüzet a helyi gyülekezetekbe. Vagyis csütörtökönként csináljatok otthon Házi Felházakat.
Mi történik az ilyen összejöveteleken?
Zenélnek, énekelnek, kilencven százalékban zenélnek. Tíz százalék beszélgetés, meg imádkozás gyógyulásokért. Mint a karizmatikus mozgalmakban általában.
Megint azt kérdezem: mi ezzel a baj?
Hát ezek a varázslások nem túl hitelesek, de a zenének a szerepe a jelentős, afféle tudatmódosító hatása van. De igazában a dolog lényege, hogy azt szeretné elérni, hogy a helyi közösségek is átalakuljank Felház jellegűvé. Kiképzéseket is indítottak, három fős csoportokban, tizenkét hetes tanfolyamokkal. A szabályaik szerint ezek a háromfős csoportok vezethetnek Házi Felházat otthon. Senkinek nem kell otthagynia a gyülekezetét, ha például a baptistákhoz, vagy a Hit gyülekezetbe jár, maradjon csak ott, de csütörtökönként a Házi Felházé legyen a főszerep. Engem ez az egész a Sforza Italiára, vagy a polgári körökre emlékeztet. Ennek a másolása.
Ez sem tilos…
Nem, de nem is keresztényi. Ha ugyanis Orbán Gáspár tényleg megtért, akkor nem követheti az édesapja politikáját. Szeretheti természetesen őt, de ugyanakkor el is kell határolódnia, pont azért, mert úgy lenne keresztnyi, ha nem az ő pénzéből, vagy általa – esetleg a neve által – szerzett pénzből működtetem a vallási mozgalmamat. Hanem, mint például Assisi Szent Ferenc… Itt viszont épp azt látjuk, hogy Orbán Viktor kapcsolatrendszerén keresztül építik a közösséget.
Mi a célja ön szerint ennek az építkezésnek?
2011-ben megalkották az egyházi törvényt, amivel azt akarták elérni, hogy csak lehessen egyház, amit az országgyűlés, azaz a Fidesz engedélyez. Nyomon követtem annak idején a parlamenti vitát, Lázár Jánosnak volt egy nagyon érdekes mondata az egyik bizottsági ülésen. Azt mondta: elegünk van abból, hogy mindenféle egyházak próbálják a bolyongó lelkeket levadászni. Azt is hozzátette: ez a jelenség nem elfogadható, ez egy társadalmi probléma, amit meg kell oldani. Ha belegondol ebbe a mondatba, amelynek tartalma spirituális, és nem illik egy politikai vitához, azaz a bolyongó lelkek levadászása, akkor ön is rájön, hogy mi lehetett a Fidesz szándéka. Az, hogy ezeket a lelkeket ők vadásszák le. A nagy egyházakat sikerült is; a lényeges kérdésekben a Fidesz mellé álltak, még akkor is – például a menekült kérdésben -, ha az Krisztus elleni, ha a vallási tanítással éppen ellentétes, amit hirdet. Láttuk, hogy a nagy egyházak – egy-két „renitens” képviselőjétől eltekintve – mennyire nem biblikusan viselkedtek és viselkednek. De ott vannak a kis egyházak, gyülekezetek, ahova sokkal többen járnak. Őket is be kell szippantani, a Fidesz-féle ideológia szolgálójává tenni őket. Amiből az következik, hogy a nagy egyházakat megvették pénzért, státuszért, a kicsiket meg ezen az úton. Beszivárogva más gyülekezetekbe, bevinni közéjük a gondolatot. Pontosan azt teszik, mint, amit a pártokkal csináltak. Ezzel kapcsolatosan is írtam a Facebookon. Ha megnézi a politikai a palettát, mindenütt ott vannak. Érdekes, hogy azt tapasztalom: eredményesen működnek, mert értelmes, képzett embereket is képesek beszippantani. Hiába mondom nekik, miként lehetséges, hogy a te gyülekezeted éhezik, szinte egy vasa sincs, a Felház pedig, három fiatalember vezetésével nagy pénzekhez jut, nem lehet felnyitni a szemüket, vakon hisznek. És ma már Orbán Gáspár sem rejtőzködik, legutóbb már együtt ment az édesapjával Erdogan török elnök beiktatására.
Igen, erről Gábor György vallásfilozófus is beszélt a Független Hírügynökségnek; szerinte is egy ilyen szerepvállalás éppenséggel hiteltelenné teszi Orbán Gáspár meggyőződését.
Nekem az első pillanattól hiteltelen volt, mint ahogy ezt már említettem is magának.
Nem vádolható ön azzal, hogy Iványi Gábor mellett dolgozva kelti rossz hírét a Felháznak?
Egy hónapja dolgozom az Iványi Gábornál. Márpedig én a Felházról születése pillanatától állítom, hogy nem keresztény, veszélyes agymosás folyik ott. Veszélyes a fiatalokra, az egyházakra, szétveri a kisegyházakat.
Ön, ha jól tudom dolgozott a Fidesznek, nem ott vált Fidesz-ellenessé?
2010-13 között a parlament közbeszerzési főosztályvezetője voltam.
A Fidesz mellett?
Nem, az egész Parlamentnek, de a Fidesz frakciónak is dolgoztam. Jól is éreztem magam, egészen a Kossuth tér projektig nem volt semmi gondom. Arról mindenképpen meggyőződtem, hogy Kövér László egy abszolút tisztakezű ember. Ő nem korrupt politikus.
A Kossuth térnél mi történt?
Én abból kiszálltam. Mert keresztény ember vagyok. Az elején, egy darabig benne voltam, küzdöttem, de aztán kiszálltam. Éppen ezért nem is tudok bővebben beszélni róla.
Visszatérve a Felházra: azt tartják, és ez is szóba került már, hogy Orbán Gáspár nagyon más típusú karakter, mint az édesapja. Ön szerint ez tévedés?
Igen, az. Eleinte a Felházban ő nagyon a háttérben volt, alig-alig beszélt, inkább csak az emberek között járkált és imádkozott. Az utóbbi nyolc hónap hozott változást, most már a színpadon beszél. Kezdetben még azt hittem, hogy nem tudja pontosan mit is csinál, annak ellenére, hogy joghallgató volt, és nagyon intelligens. Hogy a vallás elvitte őt, így nem ismeri fel, mit is jelent az édesapja által felépített Nemzeti Együttműködés Rendszere. De nincs így. Tévedtem, amikor azt hittem, hogy ő jóhiszemű, csak használja őt a politika. De, amikor kiállt a színpadra, akkor jöttem rá, hogy benne is ott van az a drive, az a hajtóerő, ami Orbán Viktorban benne van, benne is megtalálható. Hatással van az emberekre, karizmatikus, kifejezetten jól beszél. Ő az örökös.
A Felházzal kapcsolatos posztok, a KUL alapítvány támogatói listája a következő linkeken vannak:
Az utolsó előtti betű, az A is megjelent Orbán Viktor Facebook-oldalának vakációs sorozatában.
Az Ó betűvel kezdődött az egész két hete, alatta pedig egy kép, ahogy Orbán Angela Merkellel fog kezet. Utána jött az I, Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel, a kép Szófiában készült. A harmadik betű a C volt, ez alatt Orbán a török elnökkel, Recep Tayyip Erdogannak fogott kezet, akinek a beiktatásán vett részt.
A következő kép, az Á alatt, kicsit kakukktojás volt, ezen ugyanis a magyar miniszterelnök nem fogott kezet senkivel, Facebook-oldalának szerkesztői egyszerűen kivágtak a NATO-csúcstalálkozón készült csoportfotóból egy olyan képet, amelyen csak Orbán és Trump látszik. Kettejük közti tárgyalásra ugyanis itt sem került sor.
A képekkel persze azt is bizonyítani akarják, hogy Orbán mennyire fontos ember. Csakhogy Angela Merkelt leszámítva, akivel még a sajtótájékoztatón is érezhető volt a feszültség, csupa illiberális, populista vezető szerepel a képeken.
A kormányfő hivatalos izraeli programja során kijelentette: a magyar-izraeli barátság alapja a magyarországi zsidó közösség, amely a legnagyobb Közép-Európában. Azt is mondta, minden politikai vezető kötelessége tanulni a múlt hibáiból, „sosem felejtjük el, hogy annak idején a magyar kormány nem tudta megvédeni a zsidó polgárait, de ma garantáljuk minden zsidó polgár biztonságát Magyarországon, és zéró tolerancia van az antiszemitizmus ellen.” Hogyan értelmezzük ezt az utóbbi mondatot – tettük fel a kérdést?
Fotó: Youtube
Iványi Gábor lelkész, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke
Arra semmi szükség nincs, hogy akár Orbán Viktor, akár a kormánya a zsidókat külön megvédje. Erre minden jogszabály, ami garantálhatná minden magyar zsidó polgár biztonságát, amúgy is adott. Nem kellene rájátszani az antiszemita érzelmekre, ahogyan azt a kormány a közelmúltban a temérdek plakáttal tette. Nem kellene kétarcúnak lenni, és külföldön arról beszélni, hogy Magyarországon nulla tolerancia van az antiszemitizmus tekintetében. Nem kellene azt üzenni, hogy az antiszemitizmus mindenki másnak tilos, kivéve a kormánynak.
Amíg nem vonják vissza a Soros személyével kapcsolatos hamis kampányukat, addig nem lehet elhinni, hogy nálunk nem az antiszemitizmus hangszerén játszanak.
Attól tartok, amíg ebben nincs változás, addig legfeljebb Orbánéknak önmaguktól kell megvédeniük a zsidóságot. De mást mondok: a hazai zsidóságot nem megvédeni kellene, hanem békén hagyni.
A zsidóság, ha úgy érzi, hogy meg kell védeni, majd szól azoknak, akiktől ehhez segítséget kaphat.
Inkább a múltban elkövetett bűnökért egyszer tisztességesen bocsánatot kellene kérni. Ez eddig nem történt meg, az államelnök mindössze annyit ismert el, hogy a holokauszt idején nem védtük meg zsidó honfitársainkat, arról még ő sem beszélt, hogy éppen az állam küldött százezreket a halálba. Mellébeszélés folyik, változatlanul, amely része egy diplomáciai táncnak, amelyben elsikkad a valóság, és csupán porhintés történik.
Fotó: Youtube
Heisler András, a Mazsihisz elnöke:
Egyszer már fölmerült ez a gondolat a magyar kormány egyik megszólalásában. Akkor is, most is azt mondom: valójában egyetlen feladata van a kormánynak, minden magyar állampolgár védelme. Nincs értelme ezzel kapcsolatban zsidókról és nem zsidókról beszélni, ugyanez igaz a romákra, a nálunk élő nemzetiségek, kisebbségek minden polgárára. A mostanihoz hasonló találkozók tálcán kínálják az alkalmat a különféle megnyilatkozásokra, hiszen a média jelen van, minden kimondott szó visszaköszön a sajtóban. A politikai marketing azonban sokszor csak a felszín. Mi a Mazsihiszben úgy gondoljuk,
a magyar zsidó emberek érdekeit a mindennapi munkával kell szolgálni, s az antiszemitizmus ellen sem lehet csak szlogenekkel harcolni: valódi eredményekhez tettekre van szükség.
Éppen ezekben a napokban tartózkodik Izraelben egy magyar pedagógus küldöttség, amelyet a két ország, a két nép közötti kapcsolatok elmélyítése jegyében állítottunk össze. Jó kapcsolatot ápolunk az izraeli Zsidó Nemzeti Alappal, héber nevén a Keren Kayemet Leiszrael (KKL), ők szervezték Orbán Viktor faültetését és ők fogadták továbbképzésre a magyarországi tanárokat is. A kormánydelegáció mellett ők, a tanáraink (zsidók és nem zsidók) is ott voltak ezen az eseményen. S hogy mit jelent a „világra nyitott zsidóság” szlogene a Mazsihisznek? Hát annyit, hogy a tanári delegációba nemcsak a Szövetségünkhöz tartozó iskolánk, hanem a tőlünk függetlenül működő Lauder iskola tanárait is kiküldtük továbbképzésre. Meggyőződésem, hogy ez a szeminárium többet ér egy-egy fontos ember társaságában készített jól sikerült fotónál.
Fotó: Youtube
Giczy György közíró, a KDNP korábbi elnöke:
Az isten mentsen meg minket attól, hogy ebben az országban bárkit a politikai hatalomnak kelljen megvédenie a vallási hovatartozása miatt! Ez nagyon veszélyes volna, hiszen ha valaki kritikával illeti a kormányzatot, azzal könnyen megeshet, hogy akaratlanul is szembe kerül azokkal, akiket az általa bírált kormány a védelmébe vett. Az én felfogásom szerint
a zsidó-keresztény kultúrkörben az „embert” kell tiszteletben tartani,
az államnak nem vallási alapon kell szelektálnia, minden embert a védelmébe kellene vennie. Legyen az hajléktalan, menekült, vagy migráns.
Orbán Viktor áll a cafeteria ellehetetlenítése mögött, véli Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, aki emlékeztet arra, hogy a miniszterelnök már korábban többször is próbálkozott a béren kívüli juttatások rendszerének eltörlésével, először az első kormánya idején. Interjúnk a pénteki szavazás előtt készült.
A MASzSZ nyílt levélben kéri Áder Jánost, hogy dobja vissza a cafeteria-törvényt
Hiába ígért Varga Mihály, ígérete nem valósult meg
Ősszel demonstráció lehet
Rövid- és hosszútávú negatív hatásai vannak a mostani döntésnek
Százezreket érint, hogy ellehetetlenül a szociális üdültetés
Van már példa arra, autógyárakban egyebek közt, hogy a munkaadók és a munkavállalók összekacsintanak
Pár napja nyílt levélben kérte az országgyűlési képviselőket, hogy ne szavazzák meg a cafeteria adóztatásának a tervezett változtatását. Sikerült valami eredményt elérni? Mire számít a mai szavazáson?
Semmit sem sikerült elérni. Egyetlen módosító sem született, annak ellenére sem, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter ígéretet tett arra, hogy mérlegelni fogják a munkaadói és munkavállalói szervezetek javaslatait. Ebből azonban semmi sem valósult meg, a tervezetről változatlan formában szavaznak a parlamentben. A kormányzat részéről tett ígéret a semmibe veszett.
Hogyan fogadták a nyílt levelet az ellenzéki képviselők?
Ők azt ígérték, hogy nem fogják megszavazni, s reményeink szerint ehhez tartják is magukat. Ugyanakkor persze az ellenzék ehhez kevés, a kormánytöbbség a frakciófegyelem miatt áldását fogja adni a cafeteria ellehetetlenítésére.
Mi az Önök következő lépése?
Két irányban tervezünk. Az első hosszabb távú terv: nem adjuk fel, hiszen a hatályba lépésig még van jó pár hónap, s ez alatt lehetőség arra, hogy meggyőzzük a kormányt, módosítsák az elfogadott szabályokat. Azt gondolom az őszi minimálbér-tárgyalásokon demonstrálni tudjuk majd a még eddiginél is szélesebb körű támogatottságunkat ebben a követelésünkben.
És rövidebb távon mire készülnek?
Nyílt levelet írok és juttatok el Áder János Köztársasági elnöknek, kérve őt arra, hogy adja vissza megfontolása a parlamentnek a törvényt. Így az őszi ülésszakon lehetőség nyílna a kérdésnek akár az újratárgyalására is.
Bízik ebben a forgatókönyvben?
Nagy elvárásaim nincsenek, de reménykedni azért reménykedem abban, hogy a Köztársasági elnök odaáll a kétmillió munkavállaló mellé. De őszintén szólva,
inkább az őszi minimálbér-tárgyalásokban bízom, már csak azért is, mert ezúttal a munkaadók és a munkavállalók egyazon álláspontot képviselnek.
Azért ez nem túlságosan gyakori, hiszen értelemszerűen érdekellentétben áll egymással a munkaadó és a munkavállaló, így óhatatlanul az azokat képviselők is. Mikor és miben volt hasonló egyetértés a két oldal között?
Utoljára szintén a cafeteria ügye hozta így össze a munkaadókat és munkavállalókat: két éve, amikor a kormány meg akarta változtatni a szabályait. Akkor sikerült megvédeni a korábbi rendszert, s bár adóemelés azért volt, de maga a rendszer fennmaradt. És most ismét ugyanez a kérdés hozott minket egységbe.
Látványos akciót, tüntetést nem terveznek?
Indítottunk egy felmérést, hogy lássuk egy őszi demonstráció megvalósításának a lehetőségét. Elképzeléseink szerint az őszi bértárgyalásokra időzítve tartanánk egy demonstrációt, látva, hogy
a munkavállalók egyre hajlandóbbak arra, hogy megmozduljanak ezért az ügyért.
Ha ez a hajlandóság eléri egy pontot, akkor mindenképpen lesz megmozdulás. Mi készülünk erre.
Mik a legnegatívabb hatásai Ön szerint a cafeteria kormány által tervezett idei módosításának?
A legfontosabb az, hogy a munkavállalók jövedelemvesztését eredményezi a cafeteria eltörlése.
Durván az átlagos cafeteriára vetítve havi nettó 8-9000 forintot vesz el az emberektől.
Minden külön juttatás – mint az albérleti támogatás, a diákhitel támogatása, a nyugdíj- és az egészségpénztári támogatás – zárójelbe kerül, hiszen lehet ugyan, hogy egy ideig a munkáltató továbbra is adja ezeket, vagy egy részüket, de óhatatlan, hogy előbb vagy utóbb már nem fogja vállalni a plusz költséget. Inkább bérben fizet majd esetleg többet, mert ezzel meg tudja spórolni az adminisztrációs költségeket. Annak persze vannak a munkavállaló szempontjából előnyei, ha bérben kapja meg a pénzt – hiszen béren kívüli juttatásként nem számított be a nyugdíj- és egészségbiztosítási alapba, ugyanakkor el fog maradni az iskolakezdési támogatás, stb.
Ez rövid távon hat. Hosszú távon mi következhet a béren kívüli juttatások ellehetetlenülésének?
A nyugdíjpénztári megtakarítás komolyan megsínyli. Hiszen a dolgozóknak a nettó jövedelmükből kell majd előtakarékoskodniuk nyugdíjas korukra, hogy biztosítani tudjanak egy normális életszínvonalat.
A munkáltató helyett tehát a munkavállalónak magának kell erről gondoskodni, és ez veszélyes terep, hiszen Magyarországon nem jutott még a kívánt szintre az öngondoskodás.
És ugyanez vonatozik az egészségpénztári befizetésekre is. Jó lenne, ha a kormány foglalkozna ezzel, és felvilágosító, véleményformáló kampányba kezdene, felhívva az emberek figyelmét ennek fontosságára.
Ezek közvetlenül a munkavállalókat érintő negatív hatások. Tart-e össztársadalmi szinten is nem kívánatos következményektől?
Súlyosbítani fogja a munkaerőhiány okozta problémákat.
Az persze már a munkaadókat érinti, hogy nem fognak tudni magukhoz csábítani olyan munkavállalókat, akiket eddig hozzájuk vonzott például az albérlet- vagy lakáshiteltámogatás, esetleg a diákhitel-visszafizetés átvállalása. Mondok egy egyszerű példát: egy kelet-magyarországi ambiciózus és motivált fiatal nem fog tudni munkát vállalni Nyugat-Magyarországon, ha nem kap támogatást a lakhatáshoz. Ezek mérhető hatást persze majd csak néhány év múlva eredményeznek. Mi mindenesetre tartunk attól, hogy a következő időszakban az ilyen jellegű munkaerőhiányhoz kötődő problémák súlyosbodni fognak az országban.
Vannak-e olyan hatások, amelyekre nem is gondolnánk?
Kevés szó esett a cafeteria módosulása kapcsán, pedig százezreket érint negatívan a szociális üdültetés ellehetetlenítés. Ugyanis az Erzsébet utalvány volt az a cafeteria elem, amelynek a jutaléka biztosította a szociális üdültetés költségvetését. Megvizsgáltuk, hogyan hatottak az adóemelések két évvel ezelőtt az Erzsébet utalvány forgalmára, kimutatható, hogy csökkentette azt.
Most azonban meg is szűnne az Erzsébet utalvány, azaz nem lesz jutalék, amiből eddig fedezték a szociális üdültetést. Az ebből befolyó évi 6-7 milliárd forint volt ugyanis az egyedüli forrása. Más szóval, nem lesz szociális üdültetés.
Ez annyit jelent, hogy több százezer család esik el ettől a lehetőségtől, mert hiába marad meg a Szép kártya, a szociális üdültetés pont azoknak kínált üdülési lehetőséget, akik sem Szép kártyával, sem másként nem tudtak pihenni menni. Mondhatja persze a kormány, hogy más forrásból fedezi ennek a költségét, de egyelőre legalábbis nem látszik, hogy honnan.
Miért gondolja, hogy bármi eredményt tudnának elérni, amikor az Önöknél nagyobb befolyással rendelkező munkaadói képviseletek sem tudnak?
Kétségtelen, hogy ez egy tőkepárti kormány, amely általában a munkavállalóknak szokott kedvezni. Azonban ezúttal talán az összefogás segíthet.
Arra kértem a nagyobb munkahelyi szervezeteinket, hogy próbáljanak meg a tulajdonosokkal, a menedzsmenttel közösen lobbizni annak érdekében, hogy ne változzon meg a jogszabály. Országos szinten mi már együtt mozgunk ebben a kérdésben, s van példa – egyebek között autógyárakban –, hogy a munkaadók és a munkavállalók összekacsintanak.
De hát nem lesz késő?
A végszavazás után is nyílhat még lehetőség. Mindaddig van remény, amíg januárban hatályba nem lép a változás.
Ön szerint miért makacsolta meg magát a kormány? Hiszen egyre többen mutatják és mondják ki, hogy a költségvetésnek nem származik haszna a cafeteria megszűntetéséből?
Valóban, már lassan mindenki azt mondja, hogy nincs értelme – legutóbb például a Magyar Nemzeti Bank –, s egyedül a kormány ragaszkodik már hozzá. Hogy miért? Ezt senki nem tudja. S ha még azt is hozzátesszük, hogy a béren kívüli juttatások megszűntetése zárójelbe teszi a kormány olyan társadalompolitikai céljait, mint például a határon belüli mobilitás előmozdítása, a gyerekvállalás, stb.! Akárhogyan is vizsgáljuk,
egyetlen pozitív hatását látjuk a kormány számára, azt, hogy javítani fogja a bérstatisztikákat, ha a béren kívüli juttatásokat béresítik – mindeközben azonban a munkavállalók nettó jövedelme csökkenni fog.
Ezzel szemben a költségvetés több ponton is ráfizet: hiszen például, ha a munkáltató egészségpénztári juttatásának a terhére gyógyíttatja magát a munkavállaló, akkor tehermentesíti – költségben és személyzetben egyaránt – az állami egészségügyet. S hasonló a szűrés, megelőzés pozitív hozadéka kedvez az államnak.
Akkor Ön szerint mégis miért ragaszkodnak ehhez a megoldáshoz?
Mert valaki kitalálta és mint egy makacs gyerek ragaszkodik hozzá:
Kiről beszélünk?
Orbán Viktorról.
Mire alapozza ezt?
Orbán már 1998 és 2002 között, első miniszterelnöksége idején is nekiment a cafeteriának. Két éve is próbálta ellehetetleníteni, de eddig nem sikerült neki. Most viszont az újabb kétharmad birtokában, a választások után nem sokkal leszámol a béren kívüli juttatások rendszerével.
Ami tökéletesen érthetetlen, bár nem az első ilyen lépése. Kérdem én: például kinek fájt vajon a korengedményes nyugdíj lehetősége?
Emlékszik talán, korábban, ha három évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt a munkavállaló elmehetett úgy nyugdíjba, hogy a munkaadó előre befizette utána a járulékokat. Ha valaki egészségügyi okból elveszítette a munkáját és nem tud elhelyezkedni – például egy sofőr cukros lett és emiatt nem folytathatta a hivatását –, akkor a munkaadóval megállapodva, korengedménnyel elmehetett nyugdíjba. Kár nem érte a költségvetést, mégis megszüntették. Sajnos az ilyen irracionális lépések nem példa nélküliek 2010 óta.
Orbán Viktor nemcsak nagyszerű politikus, hanem kivételes diplomata is, legalábbis az Origo szerint. A Figyelő apokaliptikus víziót vázol fel, amelyben Magyarország az egyetlen fénysugár. A Pesti Srácok szerint az ukránok tehetnek az ország elleni orosz agresszióról. Erős a nap az alternatív valóságban.
Az Origo munkatársa már szinte szavakat sem talál arra, hogy Orbánt dicsőítse
„Orbán Viktor kivételes diplomáciai sorozata, Keleten és Nyugaton
A balliberális véleményformáló „elit”, nincs jobb szó rá, kinőtte az átlagos álhírgyártást, túlhaladt a műfaj kereteinek korlátain, és valami teljesen új, egyedi és formabontó dologhoz nyúlt: az utólagos történelemmódosításhoz. Most éppen úgy látják, hogy Orbán Viktor nagyon-nagyon elszigetelődött Európában, ezért gyorsan átpörgettük a miniszterelnök naptárát. Bárcsak mindenki úgy lenne elszigetelődve, mint ahogy Orbán Viktor a kontinens nyugati és keleti felén! (…)
A 444-Index-Magyar Narancs-Hvg tengely (van még egy pár hasonló!) kitalálta, hogy álhíreket gyártani nem kunszt, sokkal izgalmasabb a történelmet utólagosan módosítani!
Mivel alapjában véve túl sok mondanivalójuk nincs a világról, ugyanakkor nagyon nem szeretik Orbán Viktor miniszterelnököt, kitalálták, hogy hiába látja Európa lakosságának szinte egésze, politikusainak háromnegyede személyében a kontinens megmentőjét, ő valójában nagyon elszigetelődött. Honnan? Mindenhonnan, de főleg a mértékadó, nyugati, politikai és értelmiségi köröktől.”
A portál főszerkesztője közben a 888-on a miskolci választásról ír
„Öt időközi önkormányzati választást tartottak az elmúlt két hétben Magyarországon. A Fidesz mind az ötöt irgalmatlan fölénnyel megnyerte, a legszerényebb győzelem is 60 százalék feletti (magyarul: brutális), de volt, ahol több mint 80 százalékot ért el a Fidesz jelöltje. Igen, Veszprémben több mint 80 százalékot.
Az ellenzéki propagandamédiumok ezután összecsuklottak. Nemhogy a kormányt, de még a választókat sem szidják az ellenzék szánalmas vereségsorozata miatt. Oh, pedig a múlt héten még tartották magukat, mármint az ellenzéki sajtó, úgy általában. (És nem féltem őket: hamarabb magukhoz fognak térni, mint az ellenzéki pártok, hiszen a pártok helyett is ők politizálnak.) A józsefvárosi ellenzéki polgármester-jelölt bukása után még írtak mindenről: nagyon szegény józsefvárosiak szavaztak a Fideszre, illetőleg rajtuk kívül a Fidesztől rettegő józsefvárosiak szavaztak a Fideszre. A most hétvégi, miskolci önkormányzati választást is még a várt módon propagálták: az ellenzéki jelölt (Rokker Zsoltti, ha jól figyeltem meg, két t-vel írja keresztnevét), tehát Rokker Zsoltti az ellenzéki propaganda szerint példátlan csalássorozattal nézett szembe. Ugyanis, Miskolcon elindult egy névrokona. Nem, nem egy másik Rokker Zsoltti, ugyanis Rokker Zsolttit valójában Erdei Sándornak hívják. Vagyis, elindult független jelöltként egy másik Erdei Sándor. (…)
Az áprilisi sorozatban harmadik kétharmados Fidesz-győzelem után hetekig hallgattuk, olvastuk a megmosolyogtató ellenzéki magyarázatokat: buták a választók, ráadásul el sem jutnak hozzájuk sajnos Kálmán Olga meglátásai, intelmei. Rokker Zsoltti miskolci jelölésével és médiatámogatásával kiderült: a választókat nemcsak azért szidják, mert csalódottak és a kudarc valódi okaival képtelenek szembe nézni és kitaláltak, hazudnak maguknak valamit. Nem. Ahogy már írtam: az derült ki számomra: ők tényleg azt gondolják, hogy egy választónak jó Dagadt Bejmüller.”
A Figyelő szerint „Magyarország példát és utat mutat a világnak”
„Magyarország olyan jel lett a világban, ami ellene mond a neoliberális világrendnek, védi Európa eredeti örökségét, a keresztény értékeket és a nemzetállamot. Óriási hazai és nemzetközi ellenszélben építette fel státuszát, mai arculatát. Mára már nincs olyan ország a világban, aki ne ismerné Magyarország nevét, miniszterelnökét és politikáját. (…)
Magyarország lámpása egy Szodoma és Gomora közeli sötétségben világít. A nyugati világ egy elferdített jogrendet hozott létre, istent kezdett játszani. A morális védőkorlát nélküli humanizmus eszméjének csapdájába esett. A bűn többé nem létezik, a Tízparancsolatra nincs többé szükség, mert felvilágosulttá vált az emberiség. Maga akarja meghatározni születését és halálát, erre törvényeket alkot, az abortuszt és az eutanáziát. Szabadosan akar élni, mert ugye a bűn csak kitaláció. Homoszexuális házasságot akar, élettársi viszonyokat akar, a házasság szentsége helyett. A bűn annyira részévé lett, hogy észre sem veszi, miben él, már lelkiismeret-furdalása sincs. A test az érzékiség a filmiparon keresztül terjedt Amerikából az egész világra. Később a technológia lett az isten. Arra nem gondol az ember, mi lenne, ha mindez összeomolna, természeti katasztrófák okán vagy világégés, világháború által, ami mindig itt lebeg a fejünk fölött. Egy nukleáris katasztrófa mindent elsodorna, gondolni kellene arra, hogyan térhetne vissza az ember az eredeti természetes, egyszerű élethez. (…)
Magyarország a lelki megújulás programját hajtja végre. Azt is mondhatnánk, mintegy a Szent Korona kisugárzásának megvalósításaként. A kormány keresztény értékrendű törvénykezéssel, erős nemzetállami és nemzeti összetartozás politikájával, a megújuló gyülekezetek pedig imáikkal. Erre az útmutatásra a világnak olyan szüksége van, mint egy falat kenyérre, különben összeomlana, mint hajdan az erkölcsi válságba sodródott civilizációk.”
A Pesti Srácok szerint Európának és Oroszországnak egymás kebelére kellene borulni
„Van értelme az Oroszország és a Nyugat közötti szembenállásnak?
Dehogy van, az égegyadta világon semmi. De tényleg semmi. Jelenleg mindkét fél abban a helyzetben van, hogy erőforrásainak jelentős részét pazarolja egy olyan konfliktusra, amelyben a helyzet megváltozása csak egy megegyezéstől remélhető. Számtalan érdekkonfliktusukhoz képest is nagyon jelentős érdekazonosságok vannak a felek között, olyan közös problémákkal kell megküzdeniük, amelyek már közép távon az ő létüket is fenyegetik. Amerikának, Európának és Oroszországnak ugyanazokkal a globális kihívásokkal kell megküzdenie, és egyenként mindegyik esélytelen azok kezelésére. (…)
Az ukránok mindent meg is tettek azért, hogy a diplomáciai és gazdasági eszközökkel operáló oroszokat felbőszítsék és hagyják a saját semmire való politikai elitjüket lecserélni másodvonalbeli, nyugati zsoldban álló bérencekre. Az ukrán kormányban ugyanis hemzsegnek más országok állampolgárai és tanácsadói karát nyugati multicégek és kormányok delegálják.
Oroszország csak visszaszerezte annak egy jelentős részét, ami az ereje és meggyőződése szerint jár neki. Nem is hagytak neki más választást, mert folyamatosan provokálták. A nyugati propaganda hatására fordítva nézzük a dolgokat. Nem az oroszok vannak rossz helyen a Krímben, hanem az amerikaiak Ukrajnában.”
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
