Kezdőlap Címkék Orbán Viktor

Címke: Orbán Viktor

Angela Merkel megint figyelmeztette Orbánt

1

Angela Merkel azt mondta: Nem marad következmények nélkül a szolidaritás megtagadása. A menekültek tagországok közötti elosztásával kapcsolatban beszélt erről a német kancellár, utalva a tagállamoknak juttatott közösségi támogatásokra.

A Nordwest Zeitungban és a Passauer Neue Pressében megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy miként akarja rábírni álláspontja átgondolására a menekültek tagállamok közötti szolidáris elosztásától az Európai Bíróság döntése után is elzárkózó Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és más kelet-európai kormányfőket, Angela Merkel azt felelte:

nem szabad elfelejteni, hogy az EU-s partnerek nagy többsége hajlandó befogadni menekülteket,

és a menekültpolitika számos kérdésében teljes az egyetértés, és közösen konkrét haladást érünk el. A kancellár szerint így van ez a külső határok védelmének ügyétől egészen a menekülésre késztető okok megszüntetéséért folytatott küzdelemig, és

“csak néhány ország utasítja el továbbra is kerek perec a menekültek befogadását”.

Merkel azt is mondta: az Európai Unióban szolidaritásra van szükség, az ezt megtagadó országoknak “számolniuk kell azzal, hogy

ez nem marad következmények nélkül, a jövőbeni pénzügyi támogatásokról folytatandó tárgyalásokra tekintettel sem”.

Az MTI tudósítása szerint Merkeltől megkérdezték, nincs-e ellentmondás aközött, hogy a Magyarországon rekedt menekültek 2015 szeptemberi befogadásával kapcsolatban azt mondja, helyes döntést hoztak, és azt is mondja, hogy ilyen helyzet nem fordulhat többé elő.

Azt válaszolta, hogy nincs ellentmondás, a 2015-ös “különleges kihívásokra” adott “politikai és humanitárius válasz” helyes volt, és minden erőfeszítés, amelyet azóta kifejtenek a menekültek áramlásának rendezetté tétele, valamint a menekülésre késztető okok és az embercsempészet felszámolása érdekében, azt szolgálja, hogy “ne ismétlődjék meg a 2015-ös szükséghelyzet”.

Angela Merkel
Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel

Szerinte viszont helytelen volt, hogy korábban Németország és egész Európa túl sokáig hagyatkozott a dublini rendszerre, amely működésképtelen.

Helytelen volt az is, hogy nem gondoskodtak a libanoni, jordániai és törökországi menekülttáborokban élő emberek rendes ellátásáról,

hiszen ezek az emberek szükséghelyzetbe kerülve embercsempészekre bízták az életüket, hogy eljussanak Európába, és sokan meg is haltak – mondta.

Angela Merkel arról is beszélt, hogy most már hatékonyabb a menekülésre késztető okok felszámolásáért folytatott küzdelem, jobban ellátják a menekülttáborokat, és egy új, átfogó partnerség jött létre afrikai országokkal és az Iszlám Állam elleni harcra. Azt mondta:

“Meg kellett tanulnunk, hogy a szomszéd kontinens, Afrika ínsége és háborúi elől nem tudunk bezárkózni, és a saját érdekünkből ott is felelősséget kell vállalnunk.”

Merkel pártjának, a CDU-nak egy másik vezetője, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egy másik interjúban arra a kérdésre, hogy miként kell rábírni Orbán Viktort az Európai Bíróság ítéletének végrehajtására, azt mondta, hogy “a szilárdság és a türelem megfelelő keverékére” van szükség.

Arra a felvetésre, hogy a szociáldemokraták kancellárjelöltje, Martin Schulz az uniós támogatások megkurtítását követeli, Schäuble azt mondta:

“bölcsebb lenne nem azonnal megsuhogtatni a husángot”,

mert nem akadályozni, hanem támogatni kell a menekültek befogadása körüli nehéz viták lefolytatását a tagállamokban. De azt is mondta:

“Világos, hogy aki kiáll a sorból és nem vesz részt a közös ügyekben, az végül saját magának árt leginkább.”

A magyar és a szlovák kormány 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, a menekültek áttelepítését szolgáló uniós döntés ellen, amelynek keretében

Magyarországnak 1294, háborús területről érkezett menekültet kellene befogadnia.

A keresetet a bíróság elutasította. Orbán Viktor utána a Kossuth Rádióban azt mondta: az ítéletet tudomásul kell venni, de ez nem ok arra, hogy Magyarország megváltoztassa bevándorláspolitikáját.

Orbán szerint szembe kell szállni a “Soros-tervvel”

0

Szembe kell fordulni a “Soros-tervvel”, amely kevert kultúrájú, népességű államokká alakítaná a közép-európai országokat – ezt mondta Orbán Viktor a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kongresszusán.

Orbán szerint a “bevándorlóországok” ideológiája a liberalizmus, a nem “bevándorlóországoké” pedig a szuverenitás és a keresztény társadalmi tanítás. Azt is mondta: a mai nyugat-európai liberalizmus átvétele a közép-európaiaknak “egész egyszerűen szellemi öngyilkosságot jelentene”, és végül “mi is bevándorlóországgá válnánk (…), kevert kultúrájú ország lennénk belátható időn belül”.

Szerinte ez azt jelentené, hogy itt is terrorizmus lenne, nem lenne határvédelem,

családtámogatás helyett pedig “népességimport” ellensúlyozná a demográfiai hanyatlást.

Orbán szerint ezt jelentené a “Soros-terv”, amely szerinte “egy akcióterv, amely pontosan leírja, hogyan és miképpen kell az ellenszegülő, nem bevándorló közép-európai országokat bevándorlóországokká alakítani”.

Arról, hogy Soros György valójában mit is írt egy cikkében, amit “tervnek” lehet értelmezni, itt olvashat.

Orbán arról is beszélt, hogy “nem szabad rést nyitni a pajzson”, ki kell tartani a következő választásig, a kormány ugyanis készen áll a keresztény Magyarország jövőjének megvédésére.

“Tudomásul kell venni mindenkinek Brüsszelben is: mi nem leszünk bevándorlóország”

– mondta.

Orbán szerint ma még tabu az európai politikában a “bevándorló- és a nem bevándorlóországok” közötti belső feszültség kimondása, és az európai vezetők történelmi kihívása, hogy e két különböző országcsoport együttélését kiépítsék. “Ha ez nem sikerül, akkor ez a feszültség a mainál is sokkal erősebb szakadást, akár végzetes szakadást is okozhat az európai kontinens politikai történetében” – mondta.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Orbán úgy véli, hogy a “bevándorlóországok” hibás külpolitikát folytatnak, elvesztették a határaik feletti ellenőrzést, és egy modernkori népvándorlásnak kiszolgáltatva magukat egy

egészen új fejlődési irányt választottak.

Orbán Viktor úgy gondolja, hogy Nyugaton az “illegális migránsok” emberi jogai előnyt élveznek az európai polgárok akaratával szemben, akik nem akarják őket illegális bevándorlókként beengedni. Szerinte ezekben az országokban veszélybe kerül a vallásszabadság, a férfi és nő egyenjogúsága és az antiszemitizmus elleni küzdelem is.

Orbán szerint a nyugati média “rágalomhadjáratot” indított, amit központilag rendeltek el – bár arra nem tért ki, hogy szerinte ki volt a megrendelő.

Arról is beszélt, hogy egy népvándorlás esetében a bajba jutott országokat ott kell megsegíteni, ahol a baj van, és nem áttelepíteni őket ide, mert “azzal a bajt vesszük a saját nyakunkba is”.

Szerinte Líbiát és Szíriát is a nyugati beavatkozás tette tönkre.

Líbiában egyébként a terrorizmust nyíltan támogató Moamer Kadhafi rendszerét döntötték meg, Szíriában azért robbant ki háború, mert Aszad elnök erőszakkal válaszolt a demokratikus reformokat követelő tüntetésekre, sok ellenzékit megkínoztak és megöltek. A szíriai rezsim a háború során többször is tömegpusztító fegyvert, ideggázt vetett be.

Orbán beszélt a kereszténységről is. Szerinte emberi méltóság, egészséges családok, erős nemzeti kötelék és szilárd hitbéli kötelékek nélkül nem állhat fenn Magyarország. Azt mondta:

“a kormány meggyőződése, hogy ami jó a magyar keresztényeknek, az jó Magyarországnak is”.

Úgy fogalmazott: “mi azok az emberek vagyunk a magyar társadalomból, akik annak látjuk magunkat, aminek a Jóisten megteremtett bennünket (…), nem az érdekel, miképpen szegüljünk szembe a Teremtő akaratával”, éppen ellenkezőleg, “a kötelességünk pontos mibenlétét vizsgáljuk”.

Politico: Orbán nézetei nyerésre állnak

0

“Senki sem fogja itt bevallani, de Orbán elképzelései a migránsok ügyében mindinkább elfogadottá válnak Brüsszelben”- nyilatkozta a Politicónak egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú uniós tisztviselő.

A lap európai kiadása azt írja, hogy Jean-Claude Juncker is lenyúlt többet Orbán korábbi ötletei közül. Juncker az unió helyzetéről szóló beszédében például hangsúlyozta, hogy “hatékonyabbá tettük az EU határainak védelmét!”

Korábban ez Orbán Viktor kedvenc témája volt,

mellyel megindokolta a kerítés építését a határon. Az Európai Unió a befogadás, a magyar miniszterelnök a kizárás mellett állt, és az idő neki dolgozott. Korábban csak Orbán ragaszkodott ahhoz, hogy a menedékkérők csakis a határokon túlról adhassanak be kérelmet vagyis, hogy nem szabad beengedni őket az EU területére. Ma ez már szinte általános nézet Európában.

Macron francia elnök Líbiában hozna létre olyan menekülttáborokat, ahonnan azután beadhatnák kérelmeiket a menekültstátuszra az EU-ban. Olaszországban a baloldali kormány megegyezett a líbiai milíciákkal: állítsák meg ők a menekültáradatot. A megegyezés működik, az EU pedig állja a számlát.

A német diplomácia

szép csendben egyeztet ebben az ügyben

a visegrádi négyes szövetséggel – mondta el a Politicónak Milan Nic, a német Külügyi Tanács főmunkatársa. Igaz, hogy Magyarország és Szlovákia veszített ebben az ügyben az európai bíróságon, de a gyakorlati helyzeten ez nem változtat: a tagállamok nem akarnak nagyszámú menekültet látni a határaikon belül.

Angela Merkel kancellár is azt hangsúlyozza a választási kampány során, hogy egyszer volt olyan humanitárius vészhelyzet 2015-ben, mely menedékkérők tömeges befogadását indokolttá tette, de ilyesmire a jövőben nem kerülhet sor. Merkel ugyanakkor azt is hangsúlyozta:

az európai bíróság határozatát mindenkinek respektálnia kell.

Októberben tehát nagy vita várható az EU csúcson a menekültkérdésről, de a Politico szerint Orbán narratívája erről az ügyről nyerésre áll.

Guy Verhofstadt örül, hogy Orbán is kezd észhez térni

0

Az eddigi szokásoknak megfelelően Jean-Claude Juncker Európai Parlamentben tartott beszédét vita követte, de  sokkal enyhébb és rövidebb diskurzus zajlott, mint eddig. Azonban most sem maradhatott el, hogy egyes uniós képviselők pár mondat erejéig kitérjenek Magyarországra és Orbán Viktorra is. 

Annak ellenére, hogy Jean-Claude Juncker az Európai Unió helyzetéről szóló Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elhangzott szerda reggeli beszédében közvetve vagy közvetlenül többször is emlegette Magyarországot, a magyar kormányt érintő konkrét bírálatok nem hangzottak el. Egyedül csak az Európai Unió elnökének helyzetértékelő beszéde után foglalkoztak Orbán Viktorral, de még akkor is sokkal lanyhább kritikákat fogalmaztak meg vele szemben, legalábbis az elmúlt években megszokott parlamenti vitákhoz képest.

Fotó: Wikimedia Commons (Martin Kraft)

Természetesen ismét Guy Verhofstadt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért vezetője volt a magyar kormánnyal szembeni támadások fő zászlóhordozója. Miután megdicsérte Juncker beszédét, azonnal az Európai Unióval szkeptikus és szélsőjobboldali politikusok elleni támadásba kezdett. Szerinte sok dologban pozitív változás történt, hiszen a 2016-ban és 2017-ben tartott nyugat-európai választásokon nem a bevándorlóellenes és populista politikusok győztek, mint a holland Geert Wilders, a francia Marine Le Pen vagy az osztrák Norbert Hofer, hanem az Európa-párti erők. A választási vereségeik után hirtelen békülékeny hangnemet ütöttek meg Brüsszel irányába, mivel belátták, hogy az Unió szidásával aligha képesek újabb szavazatokat szerezni.

Azonban Verhofstadt még Orbán Viktorral kapcsolatban is sokkal enyhébben fogalmazott. Igaz, ismét előjött, hogy “Lengyelországon és Magyarországon bizonyos hatalmi csoportok igyekeznek kisajátítani maguknak a hatalmat”, vagy “Orbán Putyin orosz elnökkel együtt közösen próbálják aláásni az európai demokráciát és jogállamiságot, ami ellen nemcsak védekezniük kell, hanem ellentámadást indítaniuk”. Ennek ellenére Orbán az egyik rádióinterjújában megerősítette, hogy nem akar kilépni az Európai Unióból és a többi európai populista politikus hasonlóan meg akarja szerezni az EU-pártibb magyar szavazók szavazatait is a következő választáson. Örömmel konstatálta:

“Azt mondhatjuk, mindenki észhez tért”

Verhofstadt csak ennyit mondott Magyarországról, a beszéde többi részében a „döglött dublini rendszer” alternatívájáról, a transznacionális unió választási listák létrehozásáról tett említést, valamint egyetértett Juncker azon szavaival, hogy a „háborúnak még nincs vége”, folytatni kell az Európai Unió megerősítését.

Fotó: Flickr.

Ugyanúgy Nigel Farage, a brit Függetlenség Párt vezetője, akivel kapcsolatban Verhofstadt megjegyezte, hogy rajta kívül mindenki Európa oldalán áll, szintén sokkal kevesebbet beszélt. Mindössze négy-öt percben reagált Juncker szavaira, pedig az EB elnöke a helyzetértékelő beszédében nem egyszer tért ki a Brexitre. A politikus szerint a britek döntésében semmi meglepő nincs, mivel szavai szerint

“ahogyan az Európai Unió a lengyeleket és a magyarokat fenyegeti, valójában a Szovjetunióra emlékeztet”

A többi felszólaló uniós képviselő, mint az olasz Gianni Pittella, a belga Philippe Lamberts, vagy az észt Matti Maasikas, aki jelenleg az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, Juncker egyes megállapításait örömmel fogadta, másokat elítélte, de lényegében egyetértettek az EB elnökének szavaival és az EU jövőbeli célkitűzéseivel. Az Oroszországgal és más keleti rezsimekkel szemben bevezetett uniós szankciókat támogatták, ahogyan a Keleti Partnerség bővítését és az Ukrajnával való viszony javítását; a környezetvédelmi előírások szigorítását követelték, közös harcot hirdettek a kiberbűnözés ellen; vagy az Ausztriával és Új-Zélanddal folyatott szabadkereskedelmi tárgyalások nyilvánossá tételét kérték.

Egyedül Harald Vilimsky, a Nemzetek és Szabadság Európája képviselőcsoport alelnöke és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) tagja bírálta rendkívül élesen Junckert, elsősorban annak migrációval kapcsolatos kijelentései miatt. Vilimsky szerint ugyanis az EB elnökének a célja, hogy az EU-ban minden belső határ megszűnjön, ezáltal könnyebbé váljon Afrikából és az arab országokból érkező százezrek befogadása. „Európa biztonságára nézve egyértelmű veszélyt jelenetnek a migránsok” – szögezte le a képviselő, miközben több autonómiát és semlegességet követelt Brüsszeltől.

Orbán az uniós adatok dzsungelében

0

Nem mindig könnyű eligazodni a miniszterelnök uniós támogatással kapcsolatos kijelentései között. A múlt héten már megcáfoltuk, hogy saját lábon áll az ország, nem az “1000-1500 milliárdos” EU-pénzből. Utóbbival is van néhány probléma. A „saját lábon állás” teóriáját egyéb adatok se támasztják alá.

Egy rendezvényen a múlt héten „színvonaltalan érvelésnek” minősítette Orbán Viktor azt, hogy külső tényezőknek, közte az európai uniós támogatásoknak tulajdonítják sokan a magyar gazdaság teljesítményét. Erre hozta fel példaképpen, hogy a 18 ezer milliárdos magyar költségvetésen belül az uniós támogatások 1000-1500 milliárdot tesznek ki.

A gondolatmenet tarthatatlanságára elsők között hívta fel a figyelmet a fuhu.hu., bemutatva, hogy a külföldön élők hazautalásaival együtt a bruttó hazai termék 8-10 százalékát nem Magyarországon állítják elő. S idéztük a kormány megrendelésére készült tanulmányt, amely szerint

az uniós támogatások nélkül egyenesen visszaesésben lenne a magyar gazdaság.

Orbán azóta se tért ki bővebben arra, mely 1000-1500 milliárdos uniós támogatásra gondolt, csak valószínűsíthető, hogy az idei állami központi költségvetés egyik számsorára. A szakzsargonban az államháztartás központi alrendszerében 17 867 milliárd forint bevételt és 19 034 milliárd kiadást terveztek, s ezeken belül található az európai uniós fejlesztési költségvetés 1545 milliárdos bevételi és 2239 milliárdos kiadási előirányzattal. Ennek több, mint 90 százaléka önálló fejezetben van elkülönítve, apróbb tételeket kaptak egyes minisztériumok (Miniszterelnökség, az agrártárca, a belügy, a nemzetgazdasági és a fejlesztési tárca). Az elkülönült fejezetben található a svájci és a norvég alap (13,7 milliárd) is, továbbá egy sor olyan összeg, amely egyes programokhoz nyújtott támogatás, de vannak tartalék összegek is.

Összességében elmondható, hogy ezek a tételek nem azonosak az országnak nyújtott és itthon elosztott közösségi fejlesztési támogatásokkal, amelyekből – az úgynevezett operatív programokon keresztül, illetve például a földalapú támogatások formájában – évek óta 1800-2500 milliárdot kapunk Brüsszelből (egyedül tavaly mérséklődött az összeg), s

ebben az évben is minimálisan 2000, de inkább 2600 milliárd körüli tétellel számol a kormány.

(Bár például vitás kérdések miatt ebben az évben alig pár száz milliót utaltak át hazai számlára, a kifizetéseket egyelőre a költségvetés előlegezi meg). Ráadásul ezek a költségvetési kiadási-bevételi összegek éppenséggel 694 milliós hiányt mutatnak.

A „saját lábon állást” egyéb adatok se igazolják. Az alapblogon Zsiday Viktor írása az általunk sorolt tények mellett megmutatja, hogy mekkora volt az elmúlt években az egy főre jutó gazdasági növekedés úgynevezett vásárlóerő-paritáson (vagyis kiszűrve az egyes országok eltérő adatai miatti torzítást). Eszerint Magyarország 24 százalék, Szlovákia 22, Csehország 25, Bulgária 28, Lengyelország 32 Románia 38 százalék. Vagyis a válságot leküzdve

hazánk a térség egykori szocialista EU-tagok sorában a második leggyengébben teljesítő –

úgy, hogy szintén egy főre vetítve a legtöbb pénzt mi kaptuk az uniótól.

Az ismert befektető-elemző felhívja a figyelmet arra is, hogy a 2003-2010 közti hét évben (közte a krízis sújtotta 2008-2009) a magyar gazdaság majdnem 40 százalékkal növekedett összességében; akkor a külföldi kölcsönök, most a közösségi segítség nyújtja a mankót.

A magyar gazdaság jelenlegi relatív lendületében nagy szerepük van az alacsony béreknek. A legalább tíz fős vállalkozások egy órára jutó munkaerőköltségét érzékeltető ábra megmutatja, mekkora lemaradásban van Magyarország.

Forrás: Eurostat

Mint látható, az ötödik legalacsonyabb bérű ország a miénk, alig harmada az EU-átlagnak, de még a szomszédos szlovénekének is csupán fele. Ehhez hozzávehetjük már idézett cikkünkből a Magyar Nemzeti Bank egyik tanulmányának megállapítását arról, hogy a kis és közepes vállalatok termelékenysége semmit se javult a rájuk elköltött ezermilliárdok dacára.

Északi szomszédunknál így vélekednek a jövő évi választásokról – 1. rész

0

Hallucináció az a vízió, hogy a Fidesz a történelem szemétdombjára kerül – írta le cikkében Štefan Markuš, aki az első Orbán-kormány idején Szlovákia magyarországi nagykövete volt. A szerző írásában kielemezte a magyarországi politikai helyzetet és felmérte egy esetleges kormányváltás lehetőségét 2018-ban. 

Štefan Markuš szlovák tudós, író és egykori nagykövet a szlovák Pravda internetes oldalán megjelent elemzésében nem rejtette véka alá a véleményét a közelgő magyarországi választásokról. Felhasználva a legutóbbi magyarországi közvélemény-kutatásokat, elemzéseket és politikai nyilatkozatokat, latolgatta a 2018-as parlamenti választásokon részt vevő pártok esélyeit. Ezekből kiindulva arra jutott, hogy a Jobbik és a Momentum az, amely a valódi konkurenciát jelentheti a Fidesz számára.

Számára úgy tűnik, hogy  bár a Fidesz még mindig a legnagyobb és legnépszerűbb párt a szavazók körében, egyre többen szeretnének véget vetni a jelenlegi kormánypárt dominanciájának. Ez összecseng azzal is, amit a magyar ellenzéki pártok kommunikálnak Magyarországon: egyre több magyar választó szeretne kormányváltást. Csakhogy van erre reális lehetőség? – tette fel a kérdést a Markuš.  A válasza tömören, amely nagyjából megegyezik a többi szlovák médium véleményével, a következő:

Magyarországon egyetlen olyan párt sincs, amely egyedül képes lenne legyőzni a Fideszt a jövő évi választásokon.

Az északi szomszédunknál konszenzus van arra vonatkozóan, hogy a Fidesz egyeduralmát csak egy nagy ellenzéki összefogás tudja megakadályozni. Azonban még ebben az esetben is csupán annyiról van szó, hogy nem engedik kétharmadhoz jutni a 2010 óta folyamatosan kormányzó Orbán Viktor, mert a Fidesz támogatottsága egy Nézőpont Intézet által végzett augusztusi közvélemény-kutatás szerint még mindig 43 százalékon áll, ami elegendő a győzelemhez. (A szerző megjegyezte, hogy ugyanakkor paradox helyzet alakult ki: ugyanezen a felmérésen a válaszadók 43 százaléka kormányváltást szeretne).

Ezzel a ténnyel a magyarországi ellenzéki pártok tökéletesen tisztában vannak, de az összefogás vagy koalíció létrehozása reménytelennek tűnik.

Markuš az MSZP jövőbeli sorsát nevezte meghatározónak: kétsége sincs afelől, hogy a párt hamarosan csődbe megy és elsüllyed a saját káoszában. Sokkal inkább az a kérdés, hogy melyik másik pártnak sikerül elcsábítani a szocialista párt szavazóit? Úgy vélte, hogy az MSZP teljesen lebénult abban a vitában, hogy Botka László és Gyurcsány Ferenc együttműködjön egymással és mindketten egy közös listán szerepeljenek. Ebből a vitából pedig az egykori miniszterelnök profitál igazán: igyekszik magának megnyerni a baloldali szavazókat, hogy a rossz nyelvek szerint a 2018-as választások után DK váljon a legerősebb ellenzéki párttá a magyar baloldalon.

Csakhogy Gyurcsánynak nincs könnyű dolga, mert  az MSZP-s szavazókért egy másik politikai mozgalom is harcol: a Jobbik. Ezt a jobboldali pártot az egész szlovák  médiában „ultrajobboldali pártként” definiálják, jelenleg a “második, vagyis a legnagyobb ellenzéki erő” Magyarországon. Az, hogy a baloldali, szocialisták voksáért harcol Vona Gábor korántsem számít meglepő dolognak vagy újszerű politikának. 2010-es választásokon a politikai újoncnak számító Jobbik elsősorban azokon a választási körzetekben és kelet-magyarországi településeken erősödött meg igazán, amelyek korábban  törzsgyökeres MSZP bázisnak számítottak, de sokan csalódtak a pártban és mivel nem akartak a Fideszre szavazni, ezért erre az új politikai pártra adták le a voksukat. Valószínűleg Vona Gábor most is hasonló dologban reménykedik, ezért is nyitott hónapokkal korábban a baloldali szavazók felé.

Štefan Markuš 1936. május 7-én született Nyíregyházán, aki a szüleivel együtt az 1947-es csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény keretében költöztettek át Pozsonyba. Mérnök, tudós, több monográfia szerzője és három találmányt is bejegyeztek a neve alá. Több emberjogi szervezet szlovákiai irodájának volt a vezetője. 1998 és 2002 között nagykövetként dolgozott Budapesten. A “magyarok nagyító alatt” című könyve az egyik legismertebb műve, amelyben a magyar történelemmel, nemzettudattal és a tragédiákkal foglalkozott.

 

Orbán nem engedné, hogy Magyarország “bevándorlóország” legyen

0

Tudomásul kell venni a kvótaperben született európai bírósági ítéletet, de ez a döntés nem ok arra, hogy Magyarország megváltoztassa migránsokat elutasító bevándorláspolitikáját – ezt mondta a miniszterelnök a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Azt is mondta: sosem fog hozzájárulni, hogy Magyarországot “bevándorlóországgá” változtassák.

Az Európai Bíróság ítélete szerint

Magyarországnak 1294, háborús övezetből érkező menekültet kell befogadnia.

Az ítélet tudomásul vételével kapcsolatban a kormányfő azt mondta: szó szerint veszi át ezt a kifejezést Robert Fico szlovák miniszterelnöktől, akivel “betű szerint is” egyetért. Szerinte Magyarország “harcol az ellen a brüsszeli politika ellen, amely a nemzetállamok akarata ellenére akar embereket oda betelepíteni.”

Abszurdnak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy brüsszeli bürokraták határozzanak arról, hogy

“ennek a három Juszufnak (…) Budapesten kellene élnie”.

Szerinte kizárólag a magyarok dönthetnek arról, kikkel élnek együtt.

Véleménye szerint ez az ügy egy súlyos elvi kérdést vet fel, azt, hogy az EU az európai szabad nemzetek szövetsége vagy egy brüsszeli központú birodalom. Szerinte az Európai Bíróság az Európai Bizottság mellé állt.

Orbán a rádióban
MTI Fotó: Illyés Tibor

Nem maradhatott el a sorosozás sem: Orbán szerint “Soros György terve előtt kinyitották az ajtót, és ennek a végrehajtásának a felgyorsítására számítok a következő időszakban”.

Azt is mondta:

“Ha egy ország úgy gondolja, hogy egy adott uniós döntés az ő nemzeti identitását érinti (…), akkor ellen kell állnia.”

Orbán Viktor szerint az igazi csata most kezdődik, mert a bírósági ítélet semmire sem kötelezi Magyarországot, az csak arról szólt, hogy a kvótadöntés a bíróság szerint jogszerű volt. Azt mondta, hogy a döntést mások sem hajtják végre, és nem is végrehajtható.

“Eddig jogi harcot vívtunk (…),

most politikai harcot kell vívnunk,

és meg kell változtatnunk ezt az uniós döntést” – mondta.

Orbán szerint azok az országok, amelyek beengedték a migránsokat, amelyek “elsózták a levest”, azok “egyék meg”. “Miért nekünk kellene azt a levest megenni, amit ők sóztak el?” – kérdezte, hozzátéve: abban szívesen segítenek Németországnak, hogy az Európába érkezett migránsokat kivigyék a kontinensről.

Arról is beszélt, hogy Magyarország végig betartotta a schengeni szabályokat, a határvédelmi kiadásokkal pedig Európát is védte.

Szerinte kerítés nélkül nem lehet megvédeni a külső uniós határokat.

“Ahol van kerítés, ott van védelem, ahol nincs kerítés, nincs védelem”, vagyis a kerítést ellenzők a migránsok megállításának politikáját is ellenzik – jelentette ki.

Azt mondta:

“Mi nem bevándorlóország vagyunk (…), és én sosem fogok hozzájárulni ahhoz, hogy bármilyen nagyhatalom (…) belőlünk bevándorlóországot csináljon.”

Magyarország uniós tagságáról Orbán Viktor egyértelművé tette: a magyarok népszavazáson döntöttek – helyesen – az EU-ba belépésről, ezért onnan egyetlen kormány sem léptetheti ki az országot.

MTI / FüHü

A számok cáfolják Orbánt

A miniszterelnök szerint „színvonaltalan érvelés” az uniós támogatásoknak tulajdonítani a magyar gazdaság fejlődését. A kormány által megrendelt jelentésben viszont az áll: e pénz nélkül recesszióban lenne a gazdaság. Az MNB tanulmánya is azt állítja, hogy a kkv-knak adott EU-s pénz sem emelte a termelékenységet.

A Széchenyi kártya programjának 15-ik évfordulóját megünnepelendő Orbán Viktor a magyar gazdaság önerejét méltatta a növekedésről szólván csütörtökön. A kormányfő azt mondta, hogy nem szabad a mostani gazdasági sikereket külső tényezőknek tulajdonítani, az, ahogy ma a magyar gazdaság működik, nem külső segítségnek tudható be, hanem a magyar gazdaság szereplőinek. Ez a mi magyar sikerünk, saját erőfeszítéseinknek köszönhető – mondta.

Pontosítva ezt egyenesen úgy fogalmazott, hogy

„színvonaltalan érvelés”

az uniós támogatásoknak tulajdonítani a magyar gazdaság fejlődését, hiszen a magyar költségvetés 18 ezer milliárd forint, az uniós támogatások pedig 1000-1500 milliárd forintot tesznek ki.

Az állítások mindegyikét hivatalos adatok, a kormány által rendelt jelentés, nemzeti banki tanulmány megállapításai cáfolják.

Magyarország az elmúlt években az 1000-1500 milliárd forintnál sokkal többet kapott az Európai Uniótól. Amikor a legbővebben ömlött ide a pénz, 2013-2015-ben, évente 1800-2500 forint érkezett támogatásként, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 5,5-7 százaléka. Ha ehhez hozzászámítjuk a ma már 600 ezerre becsült külföldön dolgozó magyar által hazautalt évi körülbelül 1100 milliárdot, akkor levonható a következtetés, hogy

a GDP 8-10 százalékát nem az országban állítják elő.

De álljon itt a miniszterelnökség által megrendelt KPMG-GKI-tanulmány azon megállapítása, hogy 2006-2015 között a GDP 4,6 százalékkal nőtt, az EU pénze nélkül viszont 1,8 százalékkal masszív recesszió lett volna. A részadatok (lakossági fogyasztás, beruházások) mind azt bizonyítják, hogy a közösségi hozzájárulással éppen a víz felszínén maradt a magyar gazdaság, a fejlesztések finanszírozása szinte kizárólag EU-forrásból történik.

Orbán a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) számára kitalált Széchenyi hitelprogram évfordulóján fejtegette a „saját lábon állás” teóriáját, érdemes hát szembesíteni ezt a Magyar Nemzeti Bank közelmúltban publikált tanulmányában foglaltakkal. Eszerint a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban 2500 milliárd forint közvetlen gazdaságfejlesztési támogatást kaptak a hazai vállalkozások, ebből cirka 1700 jutott a legkisebbeknek (kkv-knak). A jegybanki elemzők szó szerint

„a támogatásokra való számottevő ráutaltságról”

írnak: a kis cégek külső forrásainak 63 százaléka uniós támogatás, sőt, 37 százalékuknál az arány 80 százalék.

Az MNB-sek megállapításainak veleje:

a támogatások nem javították a kkv-k termelékenységét

(vagyis egy időegység alatt előállított értéket).

Az uniós pályázatok (hitelek és vissza nem térítendő összegek egyaránt) javították az alkalmazotti létszámot, növelték az árbevételt és a hozzá adott értéket (az árbevétel és a megvett anyagok és szolgáltatások értékének különbözetét).

„A munkatermelékenység azonban egyik esetben sem változott szignifikánsan a támogatások hatására” – e szikár konklúzió azt jelenti, hogy amint kifutnak a támogatási programok, az ezeket igénybe vevő kkv-k eredménye jellemzően visszazuhan a stagnáló hatékonyság miatt.

A vissza nem térítendő támogatások hatását szemléltető ábra megmutatja, hogy a külső pénzzel legegyszerűbben növelhető létszám és árbevétel mellett a kkv-k üzemi eredménye és hozzá adottérték-teljesítménye mérsékelten javult.

Forrás: MNB

Az EU segítsége és a hazai növekedés közvetlen összefüggését igazolja az is, hogy tavaly, amikor az új uniós költségvetésből még alig csordogált a pénz, a hazai gazdaság növekedése azonnal lezuhant két százalék közelébe.

A kkv-k szerepe a gazdaságban óriási. A foglalkoztatásból körülbelül 70 százalékkal veszik ki részüket. Vagyis a hozzájuk öntött ezermilliárdok termelékenységet növelő hatásának elmaradása nem túl jó jel.

Ezt válaszolta Juncker Orbánnak

0

A szolidaritás kétirányú – ezt írta a bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker Orbán Viktornak. Juncker hosszasan részletezi, milyen támogatást adott már az Unió Magyarországnak a határvédelemre (amelynek egy részét az ország még le sem hívta), majd azt írja: készek megvizsgálni az újabb támogatásra vonatkozó kérést.

A Politico európai kiadása szerezte meg a levelet, amely teljes terjedelmében itt olvasható.

Orbán a múlt héten írt levelet Junckernek, azt kérve, hogy az Unió fizesse ki az elmúlt két évben Magyarország által határvédelemre költött 270 milliárd forint felét. Az Európai Bizottság egyik szóvivője már a múlt héten azt írta a FüHünek, hogy az EB nem finanszírozza kerítések építését, a szolidaritás nem lehet kétirányú, az nem „egy á-la-carte” étlap, amiből mazsolázgatni lehet.

Válaszában most Juncker is hasonlót ír, először is

üdvözli, hogy Magyarország elismeri, a szolidaritás fontos uniós alapelv.

Azt írja, az Unió 2015-ben elutasította, hogy a többi tagállam 54 ezer menedékkérőt vegyen át Magyarországtól, de a kormány ezt elutasította, és vissza is fizette az erre már átutalt 4 millió eurós támogatást.

Juncker emlékezteti Orbánt, hogy

az Unió 2014-15-ben háromszor is rendkívüli támogatást adott Magyarországnak, de ennek az ország csak egyharmadát hívta le.

Emellett Magyarország támaszkodhatna arra a 40 millió euróra is, amelyet a 2014-20-as költségvetésben határvédelemre különítettek el.

A levél szerint a szolidaritás részét képezik a strukturális és befektetési alapok is, amelyeknek Magyarország a nyolcadik legnagyobb kedvezményezettje, a 2014 és 2020 között kapott 25 milliárd euróval.

Ez az éves magyar GDP 3 százaléka – ez a legnagyobb arány az uniós országok közül.

Juncker azt is írja, hogy jelenleg 20 európai határőr szolgál a magyar-szerb határon, és a kormány eddig nem kérte, hogy növeljék a létszámot.

Az EB elnöke szerint a bizottság kész gyorsan megvizsgálni a további támogatásra vonatkozó kérést, és ha indokolt, akkor a jogszabályoknak megfelelően teljesítik, ahogyan rendkívüli segítséget kapott már Bulgária, Görögország, Olaszország és Spanyolország is.

Juncker is figyelmeztette Orbánt arra, hogy

„a szolidaritás nem á-la-carte menü, nem lehet a határvédelmet kiválasztani, miközben valaki elutasítja a közösen elfogadott menekültügyi kvótákat”.

A bolgároktól “lopott” Orbán?

0

Cseh sajtóértesülés szerint a bolgárok tavaly átverték az EU-t, határkerítésre költötték a másra kapott pénzt, és Orbán Viktor innen “lopta” az ötletet, hogy pénzt kérjen a magyar kerítéshez. Korábban az Európai Bizottság cáfolta, hogy az EU támogatta a bolgár-török kerítést, miközben Magyarország esetében elutasította ugyanezt.

„Nem finanszírozzuk semmilyen kerítés vagy fal építését, ahogy ezt Bulgária esetében sem tettük. Amihez az EU támogatást nyújt, az megfigyelő- és más határellenőrző rendszerek kiépítése, amelyek segítségével hatékonyabban lehet ellenőrizni az EU határait” – nyilatkozta Tove Erns, az Európai Bizottság szóvivője pénteken, majd egy másik szóvivő a fuhu.hu-nak is. Ezzel tagadták Rogán Antal múlt héten elhangzott mondatait, amelyben a Fideszes politikus lényegében kettős mércével vádolta az EU-t. „Nem lenne precedens nélküli, hiszen Görögországnak, Olaszországnak és Bulgáriának is komoly támogatást adott az Európai Unió a migrációs válsággal, a határvédelemmel összefüggésben” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy ebből kifolyólag Magyarország esetében is indokolt lenne a támogatás.

Habár a bolgár parlament 2016 szeptemberében valóban az Európai Unióhoz fordult támogatásért, és Brüsszeltől 160 millió eurót kért a videós megfigyelő rendszer kiépítésére és más műszaki fejlesztésekre, magára a kerítésépítésre nem adtak pénzt. Legalábbis Brüsszelben ezt mondják, de a Mladá fronta Dnes című cseh napilap keddi cikkében Luboš Palata saját értesüléseire hivatkozva azt állította, hogy ezt a pénzt Szófia mégis a 259 kilométer hosszúságú bolgár-török kerítés befejezésére költötte és megtévesztette az uniós ellenőröket.

Palata szerint

a magyar kormány egyértelműen a bolgároktól „lopta az ötletet” és Orbán Viktor is valami hasonlóban reménykedett,

amikor a múlt héten levelet írt Jean-Calude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének.

A bolgár és a magyar fél hivatkozási alapja lényegében azonos: mindkét ország egy nem uniós tagállammal való közös határszakaszra építette fel a kerítés, hogy így védekezzenek az illegális migráció ellen. Továbbá az újságíró is azt írta, amit az EB közölt: az elmúlt két évben Magyarország 100 millió eurónyi pénzt kapott a menekültválság kezelésére. Eddig nem volt köztudomású, hogy egy hete a bolgár kabinet

újabb 620 ezer eurós pénzügyi támogatást szavazott meg a bolgár-török kerítésrendszer kibővítésére.

A cseh lap idézte a magyar kormányt azzal kapcsolatban is, hogy ők azért építették fel a 175 kilométer hosszúságú kerítést a magyar-szerb határra, mert ezzel „nemcsak Magyarországot, hanem az egész Európai Uniót védi az illegális migrációval szemben”. A magyar-szerb határra épített kerítés költségei elérték a 440 millió eurót.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK