Kezdőlap Címkék Orbán Viktor

Címke: Orbán Viktor

EB: Az Unió nem ad pénzt kerítésépítésre

0

Alexander Winterstein, az Európai Bizottság egyik szóvivője brüsszeli sajtótájékoztatóján azt mondta: az EB kész megvizsgálni a magyar kormány kérését, de a szolidaritás kétirányú.

Orbán Viktor levelet írt Jean-Claude Junckernek, az EB elnökének, amelyben, az európai szolidaritásra hivatkozva, azt kérte, hogy az EU fizesse ki Magyarország számára a határvédelemre fordított mintegy 883 millió euró (270 milliárd forint) felét.

A szóvivő úgy reagált, hogy

az EU korábban már hozzájárult a magyarországi határvédelem költségeihez.

Elmondta, hogy rövid határidőn belül meg fogják vizsgálni az említett kérelmet és szükség esetén támogatást fognak nyújtani az országnak.

Arról is beszélt, hogy az unió továbbra sem finanszírozza határkerítések építését, ez nem fog változni, a határvédelem egyéb költségeihez azonban számos esetben hozzájárult. Azt is mondta, hogy:

az európai szolidaritás kétirányú utca, nem pedig egy á la carte menü, melyből az ember kiválaszthatja a számára hasznos részeket,

mint a hozzájárulást a határvédelem költségeihez, miközben más elemeket elutasít, például az uniós menekültügyi kvótákat.

Úgy fogalmazott: “Tudomásul vesszük, hogy a magyar kormány mostanra elismeri, hogy a szolidaritás fontos alapelve az Európai Uniónak.”

Ezt a levelet írta Orbán Junckernek

0

A magyar miniszterelnök azt kéri, hogy az Európai Bizottság fizesse ki a magyar határvédelmi költségek felét.

A levelet Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke küldte el az MTI-nek. A miniszterelnök azt írja benne, hogy

„Magyarország a migrációs válság kezdetétől tartja magát a külső határok védelmét előíró schengeni szabályokhoz.”

Szerinte Magyarország a háromezer határvadász szolgálatba állításával „nemcsak saját magát, hanem Európát is védi az illegális bevándorlók áradatával szemben”. Ez pedig a levél szerint 270 milliárd forintba került.

Orbán azt írja:

„A magyar álláspont szerint legfőbb ideje, hogy az európai szolidaritás a határvédelem ügyében a gyakorlatban is érvényesüljön.”

Szerinte a költségek viseléséből az EU-nak is ki kellene venni a részét, és azt tartaná méltányosnak, ha az unió a 270 milliárd felét fizetné.

Orbán levele szerint

a szolidaritás az európai közösség fontos alapelve.

Azt írja: „Remélem, hogy az európai szolidaritás jegyében joggal számíthatunk arra, hogy az Európai Bizottság a többi tagállam képviseletében eljárva az eddig felmerült rendkívüli határvédelmi kiadásaink felét belátható időn belül megtéríti.”

Arról viszont nem ír a levélben, hogy, szintén az európai szolidaritás jegyében, Magyarország befogadja-e azt az 1294 menekültet, akit az uniós döntés szerinte kellene.

Egy szerb twitter: Orbán Viktor képe a kávézók falán

„Egyes vajdasági kávézók tulajdonosai Orbán Viktor magyar miniszterelnök képét helyezik el a falon. Biztos, ami biztos, minden eshetőségre felkészülve.“

A szerb bulvármédia, annak is internetes, kevésbé komolyan vehető része cikkezik hetek óta arról, hogy a szerb államfő öccse, Andrej Vučić megjelent a szabadkai Boss étteremben, ahol Csákány Lajos tulajdonosnak „felajánlotta”, hogy bevásárolja magát az üzletbe. A homályos forrásokra támaszkodó híradások szerint ezek után Orbán Viktor magyar miniszterelnököt hívták fel telefonon, aki Aleksandar Vučićnál interveniált, így az üzletből nem lett semmi – írja a Szabad Magyar Szó.

A városi legendát eddig egyetlen hivatalos személy sem cáfolta, vagy erősítette meg, a polgárok azonban beszélnek róla.

Ez a történet szülte a Twitteren egy bizonyos Deda Marko (Márkó apó) bejegyzését:

„Egyes vajdasági kávézók tulajdonosai Orbán Viktor magyar miniszterelnök képét helyezik el a falon. Biztos, ami biztos, minden eshetőségre felkészülve.”

A szabadkai történetnek, mint minden városi legendának egyébként van alapja. A Vreme (liberális hetilap) magazinban is megjelent egy írás és máshonnan is hallani lehet róla, hogy

az államfő fivére üzleti partnereivel sorra keresi fel az ország jól működő vállalkozásait, amelyeknek felajánlja, hogy üzlettárs lenne.

Ha az adott vállalkozó ezt elutasítja, mindenféle felügyelőségek jelennek meg a vállalatban, ha meg belemegy, szépen lassan teljes tulajdonrészét elveszíti – fűzi hozzá a Szabad Magyar Szó.

Miért költ ennyit sportra Orbán Viktor?

0

Nemrég ért véget a vizes világbajnokság, amely óriási sportsiker volt, csak kissé sokba került. A brüsszeli Politico hosszabb cikket szentel a témának, mert úgy érzi: Orbán számára presztízsnövelő tényező a sok sport beruházás és nagy nemzetközi verseny.

 

Vlagyimir Putyin orosz elnök bevallottan azért jön Budapestre, mert ott rendezik a dzsúdó világbajnokságot. Ennek a sportágnak Putyin maga is mestere még azóta, hogy a KGB-ben előszeretettel oktatták az önvédelmi sportokat a törekvő tiszteknek.

“Ez politikai döntés a népszerűség növelésére”- nyilatkozta Bodoky Tamás, az Átlátszó főnöke a Politico-nak.

Aki rámutat arra, hogy Magyarországon komoly nosztalgia érződik az ötvenes évek arany csapata után, mely ezüstérmet szerzett a svájci világbajnokságon 1954-ben. Orbán újra naggyá kívánja tenni a magyar focit- mondta az Átlátszó  főnöke a brüsszeli Politiconak. Jó példa minderre a Pancho stadion Felcsúton, mely 12,5 millió euróba került.

Viszont amikor a francia Bordeaux csapata ebben a stadionban játszott, akkor a francia sportlapok felsőfokú jelzőkkel illették a “falusi” stadiont.

2020-ra 32 új vagy felújított sportstadion hirdeti majd Orbán dicsőségét. Az Átlátszó számításai szerint ez mintegy 215 milliárd forintba kerül majd az országnak /euróban ez kb. 709 millió /. Mindezt egy olyan országban, ahol az egészségügy, a szociális hálózat vagy az oktatási rendszer messze elmarad az európai normáktól. Már a múltkori választásokon is volt olyan ellenzéki kampány jelszó, hogy stadion helyett kórházat! Most a 2018-as választások előtt nyugodtan meg lehetne ezt ismételni, mert az egészségügy állapota nem javult miközben egyre több a méregdrága- haverok által épített – sport stadion Magyarországon.

Kirúgják a sámlit Orbán lába alól?

0

Interjú Balázs Péter volt külügyminiszterrel

Emmanuel Macron, francia köztársasági elnök Salzburgban nem kívánt, nem akart, vagy egyszerűen csak nem találkozott a V4-ek két tagjával, Lengyelország és Magyarország miniszterelnökével, miközben tárgyalt Bohuslav Sobotka cseh és Robert Fico szlovák kormányfővel. Az eseményről még a kormánypárti Magyar Idők is úgy számolt be, hogy Macron meg kívánja osztani a visegrádiakat, azaz nem keres olyan magyarázatokat, amelyek cáfolnák a V4-ek kapcsolatának lazulását. Ez akkor is így van, ha Ficoék kijelentették: felhatalmazásuk van a visegrádiak képviseletére az összejövetelen.  Van-e ilyen képviselet – többek között erre is kíváncsiak voltunk, amikor megkerestük Balázs Péter korábbi külügyminisztert, aki válaszolt a Független Hírügynökség kérdéseire.

  • Kell-e, szabad-e bármilyen következtetést levonni abból, hogy a francia elnök most nem találkozott a magyar és a lengyel miniszterelnökkel?
  • Én azt hiszem, hogy ebből sok mindenre lehet következtetni, és hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy ennek voltak már előjelei. A francia elnökjúnius végén Brüsszelbentalálkozott a V4-ek miniszterelnökeivel. Már akkor felfigyeltem az ülésrendre. Egy viszonylag kisebb asztalnál ültek. Macron maga mellé, a két oldalára ültette Ficot és Sobotkát, míg Orbán és Szydlo vele szemben foglalt helyet. Ez egy diplomáciai apróság, de azért sokat mondó: a nagyjából egymáshoz közel álló felek egy oldalon, a vitapartnerek pedig velük szemben. Mondom ez apróság, ahhoz képest, hogy a visegrádi országok maguk manifesztálják ezt a belső hasadást. Amióta ugyanis élénkül a vita az unió jövőjéről és a bizottság által közzétett öt forgatókönyvről, a szlovákok egyértelműen azt hangsúlyozzák: ők az első osztályhoz tartoznak, az úgynevezett mag Európához.
  • Nyilván abból kiindulva, hogy Szlovákia az euró övezethez tartozik…
  • Igen, így van, ők oda, vagyis az A osztályhoz tartoznak. Ezt a szlovákok többször is kijelentették, én magam egy pozsonyi konferencián is hallottam. Szóval miközben minden jót kívánnak a visegrádiaknak, szép lassan búcsút is intenek nekik. Ennek következtében, vagy a saját politikájuk logikáján, de a csehek is egyre gyakrabban hangoztatják: ők bizony fontolóra veszik az euró bevezetését. Ezek alapján nyugodtan levonhatjuk a következtetést: a csehek és a szlovákok is mindent elkövetnek, hogy felzárkózzanak ahhoz a mag-Európához, amelynek vezetője a minden bizonnyal megújuló francia-német együttműködés lesz, addig a magyarok és a lengyelek dacosan félrehúzódnak és a legmerevebb álláspontot képviselik, például a menekült ügyben. Ráadásul, és erre érdemes felfigyelni, Fico egy nagyon ügyes húzással, változtatva eddigi politikáján, száz menekült befogadását vállalja, és ezzel elveszi az élét az ellene indított kötelezettség szegési eljárásnak. Vagyis, miközben valószínűleg nincs is száz olyan menekült, aki Szlovákiába vágyik, Fico egy ügyes húzással kikanyarodik ebből a politikai konfliktusból. Összességében tehát én azt látom, hogy a szlovákok és a csehek konfliktuscsökkentő, a magyarok és a lengyelek konfliktusfokozó politikát folytatnak.
  • Fogalmazhatunk-e úgy, hogy az a kohéziós erő, ami eddig a V4-eket jellemezte, azaz a menekültellenes politika, megtörni látszik, a csehek és a szlovákok számára immár fontosabb a mag-Európához tartozás? Mondhatjuk-e azt is, hogy ezen országok vezetői, látván a magyar miniszterelnök hegemón törekvéseit, kvázi kirúgják a sámlit Orbán lába alól?
    – Sok igazság van ebben. Magyarország ugye e pillanatban a V4-ek elnöke, és látható, hogy Orbán erre a pozícióra külpolitikai lépéseket is épített; így tudta az izraeli miniszterelnököt, Benjamin Netanjahut is meghívni Magyarországra, vagyis a V4-eket tálalta fel neki, másként fogalmazva: a saját csökkenő súlyát akarta ezzel ellensúlyozni.  Igaz az az állítás is, hogy Orbán a visegrádiak menekültellenességét akarja kihasználni, de most már egyértelmű, hogy a cseheknek és a szlovákoknak fontosabb, hogy Európával jóban legyenek, mint az olcsó belpolitikai sikerek, a migránsellenes szólamokon keresztül. Ők már felmérték, hogy ennek csak belpolitikai haszna van, a külpolitikai hozadéka egyenlő a nullával, vagy éppen negatív hatású. Orbán és Szydlo viszont a szélsőjobb szavazatokat akar begyűjteni ezzel a hozzáállással.
  • Ebből viszont levezethető, hogy ezeknek a vezetőknek fontosabb a választási siker, mint az, hogy működésükkel az országukat felzárkóztassák az Európai Unióhoz
  • Ez, sajnos így van; a rövid távú belpolitikai haszon áll szemben a hosszabb távú külpolitikai kárral.
  • Miniszter Úr, lát-e ön Orbán Viktortól egyetlen olyan pici lépést is, ami fordítana eddig politikáján, amivel közelebb vinné Magyarországot Európához, az unióhoz?
  • Pillanatnyilag semmi mást nem látok, csak konfliktusnövelő lépéseket, amiből arra lehet következtetni, hogy Orbánnak áprilisig csak a szavazatmaximálás a fő érdeke, ezért törekszik arra, hogy a számára igazán veszélyt jelentő Jobbiktól hódítson el szavazatokat.
  • A magyar választóknak ennyire mellékes az unióhoz való tartozás, az európai gondolat? Ilyen könnyen manipulálhatók nacionalista szólamokkal, idegengyűlölettel?
  • Orbán a maga szempontjából jól forgatja ezeket a populista eszközöket. Tud hatni a magyarokban gerjesztett félelmekre, a negatív indulatokra, a migránsellenességre, a rejtett antiszemitizmusra, a rejtett cigányellenes érzelmekre; ezekkel ügyesen zsonglőrködik. Sajnos a magyar választók jelentős része nem ismeri fel az ilyen indulati politizálás és ennek a nagyon közeli kára között, tudniillik az EU el fogja zárni a pénzcsapokat, és korlátozni fogja a munkavállalás lehetőségeit is Nyugat-Európában.
  • Mi a véleménye arról, mint a magyar diplomácia korábbi vezetőjének, hogy a magyar nagykövetek utasításokat kapnak Budapestről; eligazítást kapnak, hogy például milyen Soros György ellenes retorikát kell használniuk? Mennyire szokás ez a demokratikus országok külpolitikájában?
  • Ez egy az egyben a Fidesz kommunikációs technikája, azaz szóról szóra előírja, mit kell mondani. Így halljuk ugyanazokat a mondatokat Németh Szilárdtól, Kósa Lajostól, vagy a nagykövetektől. Egy komolyabb, fejlettebb és demokratikus országban nincs szükség arra, hogy a diplomaták szájába rágják, mit is kell mondaniuk. A nagyköveteket egyébként sem propagandistaként használják, hanem politikai tájékozódásra, az államközi kapcsolatok építésére.
  • Ebből viszont következik az a kérdés: létezik-e ma magyar külpolitika?
  • Darabokból kell összerakni, mert a külpolitikának csekély töredékét alkotja az, amit a Külgazdasági és Külügyminisztérium végrehajt, fontosabb részei a miniszterelnök kezében vannak, az EU ügyek a Lázár János kezében és én tartok tőle, hogy azt nem is látjuk, a közvélemény előtt rejtve marad, ki és hogyan foglalkozik a magyar-orosz, vagy a magyar-iráni kapcsolatokkal.

Tíz éve történt: Merkel először járt kancellárként Budapesten

0

Tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 21-én Angela Merkel első budapesti látogatásáról írt a Független Hírügynökség. Merkel Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Orbán Viktorral is találkozott.

Gyurcsány Ferenc a tárgyalás után bejelentette: a Frauhofer társaság Magyarországon hoz létre kutatóintézetet a közeljövőben. Beszélt arról is, hogy a két ország reformjai mellett

szóba került a Magyarországra illegálisan behozott német szemét ügye,

a német-magyar munkaerőpiac kérdései és Schengen-t is megemlítették tárgyalásuk során. Külpolitikai témák közül röviden beszéltek Koszovóról és Afganisztánról is.

Angela Merkel arról beszélt, hogy Németország mennyit köszönhet Magyarországnak az 1989-es határnyitás miatt. A nyugat-balkáni rendezésről a német kancellár elmondta: Magyarországtól sokat lehet tanulni, de nem kell kijelölni közvetítő országként.

Merkel még intenzívebb együttműködést ígért uniós kérdésekben is. 

Tárgyalásuk után Orbán Viktor azt mondta:Magyarország és egész Európa jövője a német mintára kidolgozott szociális piacgazdaság megújítása és ezen keresztül Európa egyesítése, nem pedig a neoliberális gazdaságpolitika. Kiemelte, hogy  a Fidesz a szociális piacgazdaságban látja Európa jövőjét.

Angela Merkel arról is beszélt: Németország azt szeretné, ha Magyarország erős, megbízható és fejlődő partner lenne az Unión belül, éppen ezért a jövőben szeretnék még szorosabbra szőni a két ország kapcsolatát.

Recept Orbán megbuktatására

1

A magyar politikai élet Orbánon túli részét már évek óta az foglalkoztatja, hogyan lehetne Orbán Viktor hegemón szerepét megingatni.  (Azért írtunk Orbánon túli részt, mert – mint arról a fuhu.hu is beszámolt – a Fideszen belül is vannak tényezők, akik a miniszterelnök bukására spekulálnak.)  Ez a buktatási lehetőség ma még szabad szemmel egyáltalán nem látható, már csak azért sem, mert bár az ellenzék abban egységes, hogy Orbánt le akarja taszítani a trónjáról, de a belső háborúk – pártokon belül és pártok között – megvívása fontosabb számukra, mint a közös akarat egységesítése, cselekvésben.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Talán ezért is reménykednek sokan Simicska Lajosban, a volt barát ádáz ellenfélként az egyetlen veszély hordozója a kormányfő számára. Ezzel kapcsolatban viszont igen erősek a fenntartások; a minap például Lendvai Ildikó értekezett hosszan a Népszavában arról, mekkora hiba, hogy egyesek –a többség? – Simicskában látják a megmentőt. „Akár Saulusnak, akár már Paulusnak tekintjük Simicskát, a rendszer, amelyben élünk, az ő édes gyermeke/…/ Neki a személy az ellensége, nekünk a rendszer” – írja Lendvai. És azt is hozzáteszi: nem örülne, ha végül egy gengszterháború szabadítaná fel az országot.

Gengszterháború ide, gengszterháború oda, ma mégis csak úgy tűnik:

talán Simicska Lajos kezében van az a titkos fegyver, amely a rendszert magát is megdönti.

Azt persze Simicska is pontosan tudja, tájékoztatta a fuhu.hu-t egy az oligarcha belső köreiben is mozgó informátor. „Hazai pályán egyszerűen nem lehet legyőzni Orbánt” – fogalmazott, utalva arra, hogy ma minden olyan pozíciót birtokol a Fidesz elnöke, amely hivatott lenne arra, hogy bizonyos helyzetekben vizsgálatot indítson.

„Ezek az emberek a végletekig hűségesek, azt is hamisításnak mondanák, amit a saját szemünkkel látunk.”

Ami persze azt is jelenti, hogy azok az akciók, amelyeknek mostanság tanúi voltunk, például a közterületen ingyenesen elhelyezett plakátok, még bolhacsípésnek sem számítanak az orbáni rendszerben. Hogy mennyire nem, azt máris nyilvánvalóvá tette a Polt Péter vezette ügyészség; semmilyen kivetnivalót nem lát abban, amit más választási csalásnak ítél meg. „Szükség van ezzel együtt ezen tények bemutatására, hogy lássa a nagyközönség, mi is történik ebben az országban. Hogy

messze nincs jogegyenlőség,

itt vannak egyenlőbbek az egyenlők között” – foglalta össze a magyarországi helyzetet forrásunk.  Az ebből adódó logikus kérdésre, hogy ezek szerint nincs eszköz Orbán Viktorral szemben, a megbuktatása egyenlő a lehetetlennel, meglepetésre nemmel válaszolt.

„Magyarországon, Magyarországról ez valóban kivitelezhetetlen, ám a nemzetközi térben annál nagyobb az esély”

– fogalmazott. És nem arról van szó, hogy külföldről fogják elvégezni azt, amit a magyar választóknak kell,  tette hozzá, hanem arról, hogy ha külföldön elindul egy vizsgálat, például mondjuk Svájcban, és bizonyos mozgásokra, pénzekre, vállalkozásokra, ügyekre kell magyarázatot adni, mert azok az ottani jogszabályokat sértik, akkor már nemzetközi térben diszkreditálódik a magyar miniszterelnök, olyan politikussá válik, akivel a nemzetközi világban senki nem óhajt találkozni.

A fentiekből következően azt is igyekeztünk megtudni partnerünktől, hogy vajon Simicska Lajosnak vannak-e ilyen információi és nemzetközi kapcsolatai. Erre már nem kaptunk választ, csak egy sejtelmes mosolyt és annyit: ő csupán egy lehetséges receptről beszélt.

A miniszterelnök titkos nyaralásai

A legtöbb embert érdekli, hogy a hírességek hol töltik a nyári szabadságukat, hogyan és merre kapcsolódnak ki a mindennapok forgatagából. Ez alól a politikusok sem kivételek, a bulvárlapok rendszeresen be is számolnak arról, hogy „nemzetünk nagyjai,” azaz, az ismertebb politikusok hol pihenik ki az egész évi munka fáradalmait.

Orbán Viktor miniszterelnök jelenleg háromhetes szabadságát tölti, augusztus 20-a után tér vissza a munka világába. Hogy hol van, merre jár, azt Havasi Bertalan szóvivő nem árulta el a sajtónak. Ez nem volt mindig így,

a korábbi években többször is előfordult, hogy maga a miniszterelnök számolt be arról, hogyan és hol töltötte szabadságát.

Közzétette: Orbán Viktor – 2010. május 22.

2012-ben horvátországi nyaralásról tett föl képeket a Facebookra, de volt olyan év is, amikor a magyar sajtómunkások hiába igyekeztek kideríteni, hogy merre jár.

Magyar, dalmát,Két jó barát.

Közzétette: Orbán Viktor – 2015. július 21.

2009-ben annyit lehetett megtudni, hogy

feleségével, Lévai Anikóval, Mexikóban nyaralt a miniszterelnök,

elmondása szerint egy barátjuknál töltöttek néhány napot. Orbán a nyaralásról a sajtó megkeresésére csak annyit mondott, hogy egy barátjuknál voltak, így tudták kifizetni az egyébként igen drága mulatságnak számító kirándulást.

Az ügy érdekessége, amely egyébként a sajtóban is találgatásokra adott okot, hogy a Hunvald-ügy egyetlen fideszes vádlottja, Czibula Csaba, aki még mielőtt őrizetbe vehették volna, megszökött, a hírek szerint Mexikóban bujkált. Czibula ellen 2009 novemberében bocsátott ki nemzetközi elfogatóparancsot a Fővárosi Bíróság.

2012-ben, már kormányfőként, két hétig volt szabadságon Orbán, de akkor sem közölték hivatalosan, hogy hol pihen.

Nyaralása előtt az akkor még a kormánnyal és a Fidesszel nagyon baráti viszont ápoló Hír TV-nek azt mondta, hogy a legszívesebben farmernadrágban kormányozna, mert „több energiát emésztett fel ez a két év, mint amire gondoltam.

Mostanra az akkumulátoraim lemerültek.”

A megelőző évben a hivatalos közlés szerint Bulgáriában pihent. Igaz, elindulni, megérkezni nem látta senki, voltak is találgatások, hogy hol lehetett valójában. Már csak azért is, mert a külföldön nyaraló miniszterelnökökkel szinte mindig összefutott néhány szintén ott időző magyar, akik rendszerint közös fotót is készítenek a politikusokkal. Ezúttal azonban nem készült ilyen, és a miniszterelnöknek mindössze egy „sajtpapírra” futotta bulgáriai anzikszként – onnan üzente meg, hogy Schmitt Pált jelöli köztársasági elnöknek.

Orbán a felcsúti házánál 2011-ben
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Árulkodó ugyanakkor, hogy amikor ugyanazon év őszén a feleségével a Vatikánba utazott,

Lévai Anikó azt mondta az újságíróknak: idén nem voltunk nyaralni, ezért örül, hogy végre egy kicsit kimozdulhatnak.

Hogy ebben az évben hol készül Orbán az őszi szezon várhatóan heves politikai csatározásaira, nem tudja senki. Még az sem kizárt, hogy Ausztriában, a Fertő-tó ausztriai részén fekvő Rust városában – ezt a valóban meseszép kisvárost nagyon kedveli a miniszterelnök – tölti föl lemerült akkumulátorait.

Orbán-buktatásra készül Lázár?

0

A szocialisták belső háborúiról nap, mint nap olvashatunk, a FüHü is beszámolt az éppen aktuális vitákról, miközben a legyőzendő ellenfél, a kormányzó Fidesz távolról és kívülről a béke szigetének látszik. Orbán Viktor lényegében mindkét pártot, azaz a látszólag létező – feltehetően a katolikus egyház számára fontos – KDNP-t és a hajdani fiatal demokratákat is uralja. (Ma már mindkét összetevő több mint kérdőjeles, talán maga a szövetség is.)

Lázár előrébb lépne? MTI Fotó: Bruzák Noémi

Nagyjából kétévente röppen fel egy-egy hír, amely arról szól, hogy vannak konfliktusok és még ritkábban, hogy bárki Orbán Viktor megbuktatását szervezné.

Konkrétumot ezzel kapcsolatban nemigen hallani, legfeljebb pletykákat; ha van is ilyen törekvés, igen jól zár a rendszer.

Annak idején Áder János és Schmidt Mária alternatív gondolkodásáról értesülhettünk és bár soha senki nem erősítette meg a terjengő híreket, bizonyos mozgásokból – mozgatásokból – arra lehetett következtetni, van valóságalapja az értesüléseknek. Afféle büntetésként értelmezték Áder kihelyezését az Európai Unióba – és furcsa módon senki sem vélte a kibékülés jelének, amikor Orbán köztársasági elnököt csinált belőle –, Schmidt Mária pedig elveszítette főtanácsadói befolyását.

Aztán a Lázár-Rogán harcról juthattak el hírek a beavatottakhoz;

a FüHü úgy tudja, hogy ez a békétlenség azóta is tart.

Ennek egyik leágazásaként beszéltek Lázár utódlási elképzeléseiről, vagyis hogy éppen Rogán befolyásának csökkentésén, valamint teljes lejáratásán keresztül vezet az út a miniszterelnöki posztig. (Rossz nyelvek szerint  a helikopteres lebuktatásában is lehetett szerepe…) Az orbáni belső világot ismerők azt mondják:

a miniszterelnök ügyesen játszik a két beosztottjával,

hol az egyiket, hol a másikat hozza helyzetbe, illetve hol az egyiknek, hol a másiknak koppint az orrára. Mintha csak Horn Gyulától tanulta volna a kamarilla-politizálást.

Orbán és Lázár a Parlamentben
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Most, az utóbbi napok hírforgatagában újra megjelent az információ: támadják Orbán Viktort.  A FüHü informátora arról beszélt, hogy egészen belső körökből súgták a fülébe:

Lázár János újra elérkezettnek látja az időt, hogy növelje befolyását és csökkentse Orbán hatalmát.

A kormányfő hajója kétségkívül léket kapott: a nemzetközi erőfeszítései kudarcba fulladtak. Nem pusztán az Európai Unión belüli befolyása esett vissza a kevés presztízsű vezetők közé, de még a Visegrádi Négyekkel tervezett átfogó támadása is félresikeredett. Orbán szerette volna – és egy darabig sikeresnek is látszott –, ha V4-eken keresztül áttörést ér el, ehelyett

a szlovákok és csehek is leváltak róla, már csak a lengyelek tartanak vele.

Lázárt ugyanakkor tisztelik Brüsszelben; eredményes és jó erényeket felmutató tárgyalásokat folytat, tárgyalóképesebbnek mutatkozik, mint Orbán Viktor.

Lázár János és Kovács Zoltán kormányszóvivõ a Kormányinfón.
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Lázár persze tudja, hogy ez kevés az üdvösséghez; itthon nehéz neki az Orbán-nimbuszt megtörni. Az informátor szerint azonban

a Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyan óvatos és körültekintő politikus, de van benne bátorság, merészség és egy jó adag önbizalom is.

Jóval fiatalabb, mint Orbán (42 éves), ráadásul az utóbbi mind testileg, mind természetét tekintve, úgymond, rosszul öregszik.

A lázári kísérlet azonban, ha hinni lehet a bennfentes információknak,

szerintünk kudarcra van ítélve,

de innen nézve akkor is érdekes politikai akciónak látszik. Már csak azért is, mert ma már Orbánnak sem egyszerű simán letolnia a színpadról Lázár Jánost.

Szabadságharc a sajtószabadság ellen

A történet 2002-re vezethető vissza, de a helyzet mostanában kezdett fokozódni.

Az elveszített választás után az ellenzékbe szorult Orbán Viktor azt ajánlotta a frissen miniszterelnökké kinevezett Medgyessy Péternek, hogy felezzék meg a közmédiát. Legyen egyik fele a kormányé, a másik az ellenzéké.

Medgyessy Péter vicces kedvében volt, és azt válaszolta, hogy

akinek média kell, vegyen magának.

Ezt követően jött létre az akkori Magyar Nemzetet is kiadó birodalom, melynek része volt a Hír TV, a Heti Válasz és még egy sor más, Orbánhoz közeli média. A parádét Simicska Lajos vezényelte, ám a Fidesz éceszgébere két és fél évvel ezelőtt, a nevezetes G-napon nyilvánosan is szakított régi barátjával és üzlettársával.

Orbán nemcsak egy régi harcostársat veszített, de egy médiabirodalomnak is kénytelen volt búcsút mondani.

Ezt követően nem sokat tétlenkedtek a fiúk, hogy pótolják a veszteséget. Különösen azután, hogy rájöttek: megszerezni valamit könnyebb, mint megvásárolni, vagy létrehozni.

Orbán Viktor Tusnádfürdõn
MTI Fotó: Veres Nándor

Ma már a magyarországi sajtó igen jelentős része Orbán barátainak a kezében van.

Hogy mennyire igazságosan osztották fel egymás között a vadászterületeket, van-e valamelyikükben tüske, amiért neki kevesebb jutott, mint másoknak, nem tudjuk. Ami a cégadatokból kiolvasható: van már médiája Mészáros Lőrincnek, Habony Árpádnak, Andy Vajnának, sőt még Schmidt Máriának is jutott egy kicsiny szelet a tortából.

Olyan ez, mint Arany János Családi kör című versében, ahol a családfő mindenkiről gondoskodik, s „egy-egy szárnyat, combot nyújt a kicsinyeknek.”

A roham még ma is tart, bár a magyarországi sajtó bekebelezése a végéhez közeledik.

A Népszabadságot meglehetősen furcsa körülmények között bezáró Heinrich Pecina egyik cége veszi meg a Russmedia három magyarországi megyei napilapját. A Hajdú-bihari Napló, az Észak-Magyarország és a Kelet-Magyarország című mindezidáig nem cáfolt hírek szerint MKB-s és takarékbankos hitel segítségével kerül az osztrák üzletember (?) tulajdonába,

A Délmagyarország és a Kisalföld, valamint a Bors című napilap is elkelt

– a Magyar Nemzet úgy értesült, hogy az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Avalue Befektetési Kft. vásárolja meg.

Orbán Viktor a Kossuth Rádió stúdiójában.
MTI Fotó: Mohai Balázs

Hogy miért jó ennyi újságot, rádiót, tévét tulajdonolni, azt nem kell különösebben megmagyarázni. Laikus szemel is könnyű belátni, hogy

akié a sajtó, azé a hatalom.

Ha a kormányhoz közeli, hozzá messzemenően lojális tulajdonosokhoz kerülnek az újságok, a rádiók és a televíziók, akkor

ezekben a médiumokban csakis olyan információk és vélemények jelenhetnek meg, amelyeket a kormány jónak tart.

Ha minden, vagy majdnem minden sajtóterméket Orbán Viktor barátai és üzlettársai kaparintanak meg, akkor Béla bácsi Balatonborzadályon, és Bözsi néni Dunarettentőn nem tudja meg, hogy Rogán Antal parasztfiú létére fényűző életet él. És nem tudják meg azt sem, hogy Matolcsy jegybankelnök nagy előszeretettel menekíti alapítványokba a közpénzeket, melyek ily módon elveszítik közpénzjellegüket. Ha nincs, aki megírja, akkor nem derül ki az sem, hogy

Mészáros Lőrinc – aki gázszerelőként, egyúttal Orbán Viktor barátjaként kezdte pályafutását – rövid idő alatt az ország egyik leggazdagabb emberévé nőtte ki magát.

Ha megszűnik a független, szabad sajtó, vagy csak nyomokban lesz fellelhető, akkor ebben az országban bármit meg lehet csinálni, mert semmilyen disznóságnak, gazemberségnek nem lesz következménye. Ezért az igyekezet, hogy rátegyék a kezüket mindenre, ami újság, tévé, vagy rádió.

Az ellenzék tehetetlenül és tanácstalanul nézi, ahogyan bezárul előtte a nyilvánosság.

Egyre rezignáltabban veszi tudomásul, hogy szűkülnek a lehetőségek, és ami még megmaradt szabadnak és függetlennel, az kivéreztetésre, kihalásra van ítélve.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK