Kezdőlap Címkék Nyugdíj

Címke: nyugdíj

Mégis késik a nyugdíjak postai kifizetése

Stikában két nappal kitolta a nyugdíjak postázásának dátumát az államkincstár. Délelőtt még azt mondták, hogy hétfőn indul a kifizetés, most már 16-i kézbesítést írnak.

Egyelőre nincs felelőse a nyugdíjak bankszámlára küldésének elmaradásáért. Délelőtt a folyósító Magyar Államkincstár és a számlák közti utalást technikailag megoldó Giro Zrt. is azt közölte: nincs semmi fennakadás. Bankok pedig azt tudatták, hogy nem érkezett meg a pénz hozzájuk, ezért nem tudják jóváírni a járandóságot a számlákon. Az előzmény itt olvasható.

A MÁK napközbeni utalást ígért, erről egyelőre nincs információ. Mivel jelenleg a négy órás jóváírási szabály van hatályban, az már szinte biztos, hogy sok százezer idős ember nem, vagy alig fog tudni vásárolni ma a pénzzel.

Eddig úgy tűnt, hogy az anomália a postai kézbesítést nem érinti. Délelőtt a MÁK azt közölte: a postai kifizetések 2019. január 14-én indulnak el. Most azonban már az olvasható honlapján, hogy a MÁK január 14-én indítja a kifizetést, így a posta –  az eddig is megszokott rend szerint –

már január 16-án el is kezdi a nyugdíjak kézbesítését.

Amint új információ lesz, cikkünket frissítjük. Még délelőtt arról is érkezett információ, hogy magánszemélyek közti utalások se érkeztek meg. Erről az egyik nagy kereskedelmi bank fiókjában arról tájékoztatták munkatársunkat, hogy addig ilyen hibaüzenetet nem kaptak a Girótól, csak a nyugdíjakkal kapcsolatos fennakadásról.

(Orbánnak) fontos dolgok – Déli Kávé Szele Tamással

Így kávé mellett beszéljünk most kicsit a fontos dolgokról. Csak hát mi a fontos? Ha a kollégáimat kérdezném, sokan a miniszterelnök tegnapi sajtótájékoztatóját találnák a legfontosabbnak, ha a szomszédomat, ő azt, hogy késnek a nyugdíjak egyelőre megfejthetetlen okokból, ha a pincért, szerinte a vendéglátóipari áremelések mindennél lényegesebbek.

És így tovább. Minden fontos, kérem – ne essünk abba a hibába, hogy ami minket nem érint személyesen, azt lényegtelennek tekintjük. Habár azon erősen mélázok, mi a fityfene volt fontos azon a tegnapi két órás sajtótájékoztatón?

Túl azon, persze, hogy minden volt, csak épp sajtótájékoztató nem. Kezdjük azon, hogy vagy hat médiumot be sem engedtek, a helyhiányra hivatkozva, ezek: a Magyar Hang, az Azonnali, a Klubrádió, a Mérce, a Direkt36 és az Alfahír. Az utóbbiért (szerintem) nem kár, de a másik öt épp nem agresszív vagy botrányos hangneméről, viselkedéséről nevezetes… persze, a szervezők azt mondták, „helyhiány miatt” nem mehetnek be. Valószínűleg az sem érti, miért pont ez a hat sajtótermék került feketelistára, aki oda tette őket, de ez egy ilyen rendszer, kérem.

Azután viszont nem tudtunk meg semmi újat. A miniszterelnök az alákérdezéseket értékelte, a valódi kérdésekre leginkább nem is válaszolt: mellébeszélt, körmondatokban halandzsázott mindenféle vízióiról, amiknek több helye volna egy harmadosztályú horrorfilmben, mint a közéletben, megtudhattuk, hogy nem foglalkozik üzleti ügyekkel (ezekben a pillanatokban riasztó hangok hallatszottak a födém irányából, de erős az épület, kibírta ezt is), két kultúra harcol Európában vagy Európáért (miért nem mindjárt hat?) és a sajtó a mi kis minielnökünk ellensége.

Ez utóbbit ékesebben magyarázta el a szokottnál, és ennek következtében a Napnál is világosabb, hogy álomvilágban, sőt, rémálomvilágban él. Persze, értem, honnét fakadnak a téveszméi, meg is fogom magyarázni, de előbb lássuk, mit mondott?

Azt, hogy „baloldali, liberális médiatöbbség van”. (Micsoda? Most sepertek egybe 476 kormánypárti orgánumot!) „Ahogy felkelek, tudom, hogy a mai napon is ellenszélben fogok dolgozni. Rögzíteni kell azt is, hogy többen vannak ellenem önök közül, mint velem.” (De a legtöbben a vízilovakkal vagyunk) „A médiaalapítvány azért lett nemzetstratégiai érdek, mert nonprofit. Ha a balliberális oldal ugyanezt az utat kívánja járni, ugyanezt a döntést fogom hozni.” Módszertani-műfajelméleti útmutatás: „az interjúnak nem az az értelme, hogy bikaviadalt vívjak egy újságíróval.” (Kérem, tényleg nem élvezet, mikor mindenféle kellemetlen kérdéseket tesznek fel… esetleg tiltsuk be a kérdezést?) De a legszebbet szó szerint idézném:

„Az AP újságírója szembesítette Orbánt azzal, hogy Orbán szerint médiaellenszélben kell dolgoznia, és a reggeli sajtószemlékben nagyon sok kormánykritikus hang van, és szerinte többségben vannak az ilyen hangok. Erre az újságíró azt mondta, „ez lehet, hogy azért van, mert azok a kormánykritikus médiumok, akik függetlennek mondják magukat, mind a saját szempontjukból adják le a híreket. Azok meg, amik a kormányt támogatják, egyre összehangoltabban ugyanazt mondják, hiába vannak 476-an. Ha megnézzük a megyei lapokat, mindenhol ugyanaz az önnel készült interjú jelenik meg, mindenki ugyanazt a kormányt támogató mondatokat mondja.”

Ez utóbbi megyei lapos résznél Orbán a mellette álló Kovács Zoltán államtitkár felé fordulva azt mondta mosolyogva: Még szép!” (Index)

Na, akkor most jön a magyarázat

Miniszterelnökünk reggel felébred, kávéért nyúl, mint mindannyian és mellé előveszi a sajtószemlét. Abban pedig egyenként szerepelnek a független lapok kormánykritikus írásai, külön-külön, hiszen ezek nem központi utasítás alapján készülnek, ahány, annyiféle, nem is mindig ugyanarról szólnak. Ebből van tizen-huszon-valahány. Az elég soknak néz ki egy sajtószemlében, még kivonatolva is. Hogy ezek maximum tíz lapban jelennek meg összesen? Nem érdekes, soknak tűnnek. Ellenben ha a kormánymédia lapjait nézzük, azokban mind ugyanaz a híranyag szerepel, gyakran szó szerint is, tehát nem lehet többször berakni ugyanazt a szemlébe, nincs hogy – így aztán hiába áll a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány 476 tagból, ők csak ugyanannyi cikket termelnek, mintha egy lap volnának, maximum kettő. Hát ezért hiszi a minielnök, hogy balliberális médiatúlsúly van, és fogja is hinni, míg ki nem irtja a független sajtó írmagját is. Aztán meg majd azért nyavalyog, hogy nincs sajtó.

De mondott ő mást is, szebbet, ami különös aktualitást kapott mára, és fontosabb, mint a médiaügyi képzelgései.

„Én már elég sokat dolgoztam, sosem hagytam, hogy az elvégzett munkát ne fizessék ki.” – és ezzel arra utalt, hogy mindenki képes kikövetelni a járandóságának megfizetését. Sőt, jogában is áll.

Hogy mit dolgozott? Hát egész életében vagy képviselő volt, vagy kormányfő, emellett pártelnök, maximum ösztöndíjas, márpedig ezek nem produktív munkakörök, amikben mérni lehet a teljesítményt, sőt: ezek fix bérezésű állások, amelyek esetében bérvitának helye se nagyon lehet. No, micsoda még ilyen?

A nyugdíjak

És ezzel át is eveztünk a tegnapból a mába. Azt épelméjű ember nem vonhatja kétségbe, hogy a nyugdíj sok-sok év munkája után megérdemelten jár. Ma reggel azonban azt kellett tapasztalják a magyar nyugdíjasok, hogy nem érkezett meg a számlájukra a jog szerint járó összeg. Egyelőre zajlik a botrány, de már kezd körvonalazódni, mi történt: a tudomány mai állása szerint az, hogy új informatikai rendszerre álltak át az Államkincstárnál, ezért nem érkezhettek meg időben a nyugdíjak. Utoljára 40 napja kapták meg a pénzüket az idősek (a karácsony miatt előrehozták az utalást), és mintegy egymillió időst érinthet az elmaradt utalás.

Mármost a nyugdíj nem egészen olyasmi, mint egy munkabér, sokkal kényesebb helyzetben lévő embereknek jár. Aki nem tud határidős számlát, részletet, törlesztést fizetni, aki nem tudja kiváltani a gyógyszerét vagy akinek emiatt nem jut ételre, tüzelőre, az nincs abban a helyzetben, mint egy átlagos munkavállaló, aki ilyen esetben megpróbál megélni a tartalékaiból vagy kölcsön kér. A nyugdíjasoknak miből lennének tartalékai? És miért kérjenek kölcsön, ha járna nekik a pénz?

Az OTP egyelőre kiadott egy roppant szűkszavú tájékoztatót:

„Tájékoztatás
A nyugdíjak utalásáról

Az OTP Bank tájékoztatja ügyfeleit, hogy a 2019. január 11-én esedékes nyugdíjak átutalása várhatóan csak 2019. január 14-én hétfőn történik majd meg. A nyugdíjak utalása a bank rendszerétől független ok miatt csúszik.
Megértésüket köszönjük.”

Sejthető is, mi ez a „független ok” – 2017 novemberétől a járandóságokat az Országos Nyugdíj Főigazgatóság (ONYF) helyett már a Magyar Államkincstár (MÁK) fizeti ki. Az ám, csakhogy a MÁK-nál tavaly decemberben informatikai fejlesztés zajlott. És hát így sikerült. Valószínűleg ennek köszönhető a mostani csúszás, amit azonban a MÁK egészen más módon magyaráz ma délelőtti közleményében:

„Nincs fennakadás a nyugdíjak kifizetésénél! A Magyar Államkincstár felhívja a figyelmet, hogy nincs fennakadás a nyugdíjak kifizetésében. A bankszámlákra érkező nyugdíjak jóváírása technikai okok miatt napközbeni jóváírással történik meg. A bankszámlára érkező nyugdíjakat tehát az érintettek a mai nap folyamán megkapják. A postai kifizetések 2019. január 14-én indulnak el.”

Kérem, informatikai hiba vagy technikai hiba, ha nagyon szigorúan vesszük, lehetnek épp szinonimák, azonban az Államkincstár hatalmasat alakított valóságelhárítás terén – azt ugyan nem mondták, hogy egymillió ember hazudik, és már náluk is van a pénz, de azt állítani, hogy még ma megkapják, mikor az OTP csak hétfőn képes kifizetni, minimum egy Don Quijote bátorságára vall, aki hősiesen száll szembe a tényekkel és a szélmalmok is mind emberevő óriások.

De ahhoz is kellhetett némi bátorság, hogy egy nappal azután, hogy a miniszterelnök arra buzdít: mindenki álljon ki öntudatosan a pénzéért, ezt a hibát engedjék becsúszni. Mert ha tekintetbe veszem a lappangó összeg mértékét, ennek még a két napi kamata is akkora összeg, amennyiért érdemes stiklizni.

Hát, kérem, vagy megjön ma a pénz – ez esetben sem tiszta a helyzet, de legalább csak minimális lesz a csúszás, bár még így is okozhat károkat – vagy megjön hétfőn, mely esetben szigorú és nyilvános vizsgálat következne minden kultúrállamban.

Nálunk nem.

Vagy nem jön meg hétfőn sem, és akkor nincs más megoldás: hallgatni kell Orbán Viktorra.

Kiállni azért a pénzért.

Nem hagyni, hogy a járandóságot ne fizessék ki.

Ő mondta, kérem, hogy ez a teendő.

Ez most akkora tévedés volt, amit sokáig nem fog elfelejteni.

Ugyanis ezek a fontos dolgok.

Nem érkeztek meg a nyugdíjak – Frissítve!

Mindeddig nem érkeztek meg a számlákra a ma esedékes nyugdíjak, erről számoltak be érintettek tömegesen. Az esedékesség napján hajnalban szoktak értesítést küldeni a bankok.

Egyelőre nem világos, mi történt, az tudható, hogy nyugdíjasok tömegével számolnak be arról, hogy ma hajnalban nem kapták meg az értesítést bankjuktól arról, hogy megérkezett számlájukra az ellátás.

Idén 2,7 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, a bankszámlákra január 11-én érkezik a megemelt nyugdíj, a posta pedig január 16-án kezdi meg a kézbesítést – mondta egy hete Rétvári Bence.

Az esedékesség napján kora reggel szokott a számlán landolni a pénz. A szabály egyébként pontosa úgy szól, hogy a folyósítás napja minden hónap 12-e. Ha azonban ez hétvégére esik, a megelőző pénteken megy a pénz.

Különösen kellemetlen ez azért is, mert decemberben előbb utalták az ellátást a karácsony miatt, ezért azóta sokaknak nyilván elfogyott a pénzük.

Az átszervezések sorában most már nem a Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság, hanem a Magyar Államkincstár utalja az ellátásokat.

A bankok közölték: nem miattuk késik a pénz, ami csak hétfőn várható

Az OTP jelezte: „a 2019. január 11-én esedékes nyugdíjak átutalása várhatóan csak 2019. január 14-én, hétfőn történik majd meg. A nyugdíjak utalása a bank rendszerétől független ok miatt csúszik.”

A CIB Bank honlapján az áll: a mára várt nyugdíjak nem érkeztek meg a Magyar Államkincstártól.

Az Államkincstár szerint ma mégis megérkezik a nyugdíj

A bankszámlákra érkező nyugdíjakat a nap folyamán megkapják az érintettek – közölte a Magyar Államkincstár az MTI-vel.

Nincs fennakadás a kifizetésben, a jóváírás a bankoknál technikai okok miatt napközben történik meg – tették hozzá.

A postai kifizetések 2019. január 14-én indulnak.

A Giro Zrt. arról tájékoztatott, hogy az államkincstárral együttműködve intézkednek a januárban esedékes nyugdíjkifizetések jogszabály szerinti – azaz pénteken történő – kifizetéséről.

A Giro Zrt. által üzemeltetett, a nyugdíjak elszámolását is végző bankközi klíring rendszer hibamentesen működik, a beküldött tranzakciók feldolgozásában nem volt és jelenleg sincs fennakadás – tették hozzá.

Így működik a hazugsággyár

Az ismét pártállami hírügynökségként működő MTI egyik tegnapi hírének az a címe, hogy „Fidesz: a szocialisták elvettek egy havi nyugdíjat”. Az odáig rendben van, hogy idézik erről Dunai Mónikát, a Fidesz országgyűlési képviselőjét, az viszont a szakma megcsúfolása, hogy nem kérdezik erről a másik felet, sőt a tényeket sem ismertetik.

Ez persze a Fidesz propagandájának tipikus megnyilvánulása: addig ismételgetnek egy minimum megkérdőjelezhető állítást, amíg az nem rögzül a köztudatban, amíg azt sokan el nem hiszik. Azok a gonosz szocik ártottak a nyugdíjasoknak, a Fidesz meg támogatja őket, hát rá kell szavazni…

Mik az elhallgatott tények?

  • A 13. havi nyugdíjat a Medgyessy-kormány, vagyis az MSZP–SZDSZ-koalíció vezette be.
  • Évekig fizették is – 2003-tól 2009-ig.
  • Aztán 2009-ben a Bajnai-kormány megszüntette, lényegében kényszerből, a világgazdasági válság miatt.
  • 2010 óta az a Fidesz van hatalmon, amely a kampányában még 14. havi nyugdíjat is ígért.
  • Ennek ellenére fel sem merült, hogy tényleg újból bevezessék, pedig már nincs világgazdasági válság és Magyarország szerintük egyre jobban teljesít
  • Összegezve: a „ballibsi” kormány adott 13. havi nyugdíjat, a Fidesz meg nem.

Dunai Mónika ehhez képest azt mondta:

a Gyurcsány-kormány idején az idősek csak megszorításokra számíthattak. A szocialisták elvettek egyhavi nyugdíjat, a balliberálisok kormányzásuk idején elértéktelenítették a nyugdíjakat és megdrágították az életet.

Példaként a gáz ár emelkedését hozta fel, „megfeledkezve” a világpiac és a világgazdasági válság szerepéről. No meg arról, hogy az utóbbi években a gáz ára a világpiacon nagyot esett, a fideszes rezsicsökkentés ennél mégis sokkal kevesebb. Hozzátette: az ellenzéki pártokra a nyugdíjasok továbbra sem számíthatnak

Azt is mondta, hogy a kormánypártok ebben az évben is megőrzik a nyugdíjak értékét. Azt nem magyarázta meg, hogy ez mégis hogy lehet, ha a nyugdíjemelés mértéke kisebb a infláció hivatalos adatánál is.

A sajtótájékoztatón nem tettek fel kérdéseket? Vagy voltak kérdések, csak azok már kimaradtak a hírből?

2018 legjobbjai (szubjektív) – A nagygéci Bözsi néni levele Orbán Viktornak

Drága Orbán elvtárs, biztosan tetszik rám emlékezni, Bözsi néni vagyok, Nagygécről. Az az idős asszony, akit tavaly májusban meg tetszett látogatni. Nagyon örültem akkor az Orbán elvtárs látogatásának, mert tudtam, oka van annak, ha egy olyan magas rangú ember, mint amilyen az Orbán elvtárs, meglátogat egy olyan semmi kis öregasszonyt, mint amilyen én vagyok.

És tényleg oka volt neki, hogy ide tetszett jönni hozzám. „Év végén, ha úgy vannak a számok, akkor emelek megint.” Ezt mondta akkor nekem Orbán elvtárs, a saját két fülemmel hallottam. S tényleg olyanok lettek, tetszett is emelni. Még Erzsébet-utalványt is tetszett adni karácsony előtt, annak is nagyon örültem.

Most meg nem örülök, mert idén nem kapok Orbán elvtárstól Erzsébet-utalványt. Ezt onnan tudom, hogy ugye mindig nézem a kormányinfót, ami teli van érdekességekkel. Ott mondta a Gulyás Gergely miniszter, hogy a nyugdíjasok idén már kaptak a ajándékot a kormánytól, húsvét előtt is volt Erzsébet utalvány.

Értem én, hogy ajándék csak egyszer jár, de azért, megmondom az őszintét Orbán elvtárs: csalódott vagyok. Nem mintha rá lennénk szorulva mi nyugdíjasok, elvagyunk valahogy Erzsébet-utalvány nélkül is. Még soha nem volt ennyire jó nyugdíjasnak lenni Magyarországon, a nyugdíjunk követi az inflációt, és ha most megint úgy lennének a számok, mint tavaly a választás előtt voltak, akkor biztosan emelne nekünk az Orbán elvtárs. De hát most csak az államtitkárok és a képviselők fizetésének emelésére futotta, azokból ugye nincs annyi, mint nyugdíjasból. Sokan vagyunk, tudom, nézze el ezt nekünk, Orbán elvtárs. Megannyi éhes száj.

Én mindig egyetértek azzal, amit Orbán elvtárs mond, csak amikor valamikor a kilencvenes évek elején azt tetszett mondani, hogy az idősek felélik a fiatalok jövőjét, az nekem nem esett jól. De a többi öreggel együtt én is elfelejtettem, mert a mi fejünk se káptalan.

Nem is rabolnám az Orbán elvtárs drága idejét, ezért rátérek arra, hogy miért vagyok csalódott. Tényleg nem hiányzik nekünk nyugdíjasoknak idén karácsonykor az Erzsébet utalvány, mert megvan mindenünk, nem szenvedünk hiányt semmiben. De akkor mondja meg nekem Orbán elvtárs, nekem, a nagygéci Bözsi néninek: ha most nem kapunk a kormánytól Erzsébet-utalványt, akkor honnan fogjuk tudni, hogy a legközelebbi választáson melyik pártra kell szavazni?

Maradok tisztelettel, a nagygéci Bözsi néni

Negyvenötmilliárddal kényeztetik a nyugdíjasokat

A tavalyinál másfélszer többet, 18 ezer forintot kapnak a nyugdíjasok prémiumpénzként. Egy éve 30 milliárdot szánt erre a kormány. Már a jövő évit is megígérte Orbán Viktor, de kérdések azért vannak ekörül.

Idén magasabb lesz a nyugdíjprémium, mint tavaly, várhatóan 18 ezer forint – mondta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára az állami rádióban.

Novák a költségvetésben olvasható 4,4 százalékos gazdasági növekedést idézve nyilatkozott, ami 0,9 százalékkal haladja meg a prémium alapjául szolgáló 3,5 százalékos küszöbértéket. A különbséget megszorozva az egyheti nyugdíj összegével jön ki prémium.

Tavaly 30 milliárdot fizetett a 12 ezres nyugdíjprémiumra a költségvetés – mondta el szűk egy éve Lázár János akkori kancelláriaminiszter. Ennek alapján a mostani összeg – a fejenkénti 12 ezer helyett 18 ezer forint alapulvételével – 45 milliárd körüli lehet.

De lehet, hogy ennél is több lesz, mert a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az első féléves GDP-adatokat 0,1 százalékponttal fölfelé módosította keddi jelentése szerint. Vagyis 4,6-ről 4,7 százalékra emelte, ezen belül az első negyedévét 4,4-ről 4,5-re, a második negyedévest 4,8-ről 4,9 százalékra.

Sőt, azt is tudjuk, hogy jövőre is lesz prémium. Ezt májusban egy nyugdíjasklubban jelentette be Orbán Viktor. Azt mondta, hogy 2019-ben is négy százaléknál magasabb, 4,1-4,2 százalékos növekedésre számítanak, ez pedig azt jelenti, hogy a nyugdíjemelés és nyugdíjprémium garantált jövőre is, nemcsak 2018-ban.

Ekörül azonban vannak bizonytalanságok. Kormánytól független gazdaságkutatók szerint jövőre jelentősen lassulhat a gazdaság bővülése. A GKI és a Pénzügykutató Zrt. egyaránt 3,2 százalékot vár 2019-ben. Ennek alapján pedig nem jár nyugdíjprémium.

Idén ősszel megint jó lesz nyugdíjasnak lenni

0

A nyugdíjasok az idei évben is számíthatnak nyugdíjprémiumra, amennyiben azt a gazdasági növekedés lehetővé teszi.

A nyugdíjprémium összegéről és kifizetésének idejéről ősszel születhet döntés – közölte a Pénzügyminisztérium. A kormány 32 milliárd forintot különített el a nyugdíjprémium kifizetésére.

Nyugdíjprémium kifizetésére akkor nyílik lehetőség, ha a GDP-bővülése meghaladja a 3,5 százalékot, miközben a költségvetési hiány mértéke is a tervek szerint alakul. A tárca számításai szerint az idei év egészében 4,3 százalékkal nőhet a gazdaság, aminek elérését a legfrissebb 4,5 százalékos féléves adat is alátámasztja.

Magyarországon először tavaly kaphattak a nyugdíjasok egyszeri, átlagosan 12 ezer forintot.

Népszavazást akar az alaptörvényről Karácsony

Népszavazást, vagyonelkobzást és vagyonadót helyezett kilátásba az MSZP és a PM közös miniszterelnök-jelöltje. Karácsony Gergely ma ismertette miniszterelnöki vállalásait, meghirdetve a  szociális demokrácia tíz pontját. Úgy fogalmazott: „az emberek hatalmával kell leváltani a hatalom embereit”.

 

„A szociális demokrácia tíz pontjának a meghirdetése „azért is kiemelten fontos, mert nem hiszek abban, hogy elég csak nemet mondani valamire. Nem elég, ha valakit elzavarunk, jövőkép nélkül nem lehet megváltoztatni az országot” – hangoztatta felvezető beszédében Karácsony, kifejtve: az első lépés ugyan a kormány leváltása, de a  második a fontosabb, egy új haza építése, s ehhez kellenek világos vállalások.

„A tíz vállalásnak minden egyes szava egy dologról szól: a reményről, hogy az emberek visszaszerezhetik a hatalmat a politika felett, saját sorsuk felett,

hogy miként lehet a hatalom embereivel szemben az emberek hatalmát állítani, a gyengéket segíteni” ” – közölte, mielőtt áttért a tíz vállalásra.

Az első vállalása a korrupció visszaszorítása, egy antikorrupciós ügynökség felállítása, s azokban az esetekben, amikor a bíróság is bizonyítottnak látja, hogy a közvagyont magánvagyonná transzferálták, az érintett vagyon  elkobzása – ez egyébként a mai btk-ban is szerepel, mondta.

„Nem államosításról van szó, hanem arról, hogy visszaadjuk a magyaroknak azt, ami az övék volt”

– üzente Karácsony, rámutatva: enélkül nincs igazság és nincs stabil demokrácia.

Arról is szólt, hogy az uniós pénzeket a fideszes elit helyett az embereknek fogják visszaadni. Nemzetközi példák bizonyítják, hogy az EU-s támogatásokat igenis el lehet olyan dolgokra költeni, mint az alapjövedelem a humántőke-fejlesztés.

„Orbánnak olyan az uniós támogatás, mint Putyinnak az orosz gáz – ennek segítségével finanszírozza a rosszul működő gazdaságot” – szögezte le a miniszterelnök-jelölt.

Karácsony vállalja az igazságosabb nyugdíjrendszer kialakítását, ezen belül a 13. havi nyugdíjak rendszerének a visszaállítását (amit Orbánék töröltek el). Igazságosabb társadalmat kell építeni, s ennek része a luxusnyugdíjak megszüntetése, illetve az alacsony nyugdíjak fokozatos szintre hozása.

Az egészségügyben azt vállalja, hogy visszateszik azt a pénzt a rendszerbe, amit az elmúlt nyolc évben kivettek belőle. Az egészségügyi kiadásokat fokozatosan felhúznák minimum az uniós átlagszintre. Külön kiemelte a járóbeteg-, a háziorvosi, az alap- és az egészségügyi szűrőellátás fejlesztésének a fontosságát.

„Volt egy olyan szlogen, hogy az egészségügy nem lehet üzlet”

– utalt Orbán Viktor sok-sok évvel ezelőtti kampányára –, ma pedig azt látjuk, hogy menekítik ki a saját embereiket a fizetős magánellátásba, amelynek a tulajdonosai – minő véletlen! – mind fidesz-közeliek. Még egy vállalást tett az egészségüggyel kapcsolatban Karácsony, azt, hogy az egészségügyi béremelés után fokozatosan meg fog szűnni a hálapénz Magyarországon.

Az oktatás területén átfogó reformot és azt ígéri, hogy visszapótolják azokat a milliárdokat, amelyeket kivontak az ágazatból. Az első diplomát ingyenessé fogják tenni, csökkentik a tananyagot s nagyobb megbecsülést kapnak majd a pedagógusok. Megszüntetik azt a mai gyakorlatot, amelynek az a lényege, hogy

Orbán ugyanazt teszi a fiatalokkal, mint tette Horthy a magyar hadsereggel, amikor ruha nélkül, felkészületlenül küldte el a katonákat csatába – mondta.

Beszélt a bérekről is, ígéri a minimálbér adómentességének a visszaállítását, s nemtől függetlenül az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének törvénybe rögzítését. Az adózásban

„könnyítünk lent és nehezítünk fent”

– mondta, példaként említve az offshore jövedelmek adójának a visszaállítását, az óriási vagyonok megadóztatását, s a cégek adóztatásának rendbe tételét.

A következő vállalása az átfogó rezsicsökkentés, közte  sávos tarifák bevezetésével (a legkisebb fogyasztásnál árcsökkentéssel), az energiahatékonyság ösztönzésével.

A szegénység visszaszorítását célozza a többi között az alanyi jogon járó, nem jövedelemfüggő mértékű családi pótlék duplájára emelése, a Zuglóban már bevezetett szociális modell kiterjesztése az egész országra, s a közétkeztetési reform eredményeként a gyerekéhezés megszüntetése.

A következő vállalás a kis- és középvállalkozások fejlesztésének a támogatása Karácsony programjában, a támogatási formák átalakításával, a kreatív és technológiára épülő iparban akár állami segítséggel törtnő fejlesztésekkel. Követendő példaként említette a teremben ülő Bojár Gábort.

S végül, de nem utolsósorban egy olyan vállalást jelentett be az MSZP és a PM közös miniszterelnök-jelöltje, amelyről ő maga is úgy véli, hogy komoly vitákat fog kiváltani: ez az alaptörvényről kiírandó népszavazás. Elismerte, hogy többen azt fogják mondani, hogy ez nem felel meg a hatályos jognak, de

„az a jog, amely törvényesíti a törvénytelenséget, az nem jog”

– szögezte le.

Ha a nép megszavazza, akkor eltöröljük az alaptörvényt, visszaállítjuk az 1989-es alkotmányt, amíg ki nem dolgozzuk az újat – mondta.

Karácsony szóba hozta a miniszterelnök-jelölti vitát, kifejtve: aki hisz az igazában, aki azt mondja, amit ténylegesen gondol, az nem fél vállalni a vitát, de aki tudja, hogy nem mond igaz, az fél, hogy lelepleződik a hazugsága – szögezte le, megígérve, hogy minden nap feltesz egy kérdést, amelyre választ vár Orbántól A mai napra szánt kérdése az volt: Mikor fognak az orvosok annyit keresni Magyarországon, mint Romániába, ahol március elsejével megnégyszerezték a bérüket.

Lapszem – 2018. február 16.

0

Péntek van, a hét utolsó munkanapja. Ma a Juliannák és Lillák ünneplik névnapjukat, mi pedig megnéztük, miről írnak a mai lapok.

Válságkommunikációs sorvezetőt kaptak Tiborcz-ügyben a fideszesek

A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a kampány ellenére befogadott 1300 menekült ügyéhez hasonlóan a miniszterelnök vejéhez kapcsolódó botrányról is

központi utasítást kaptak a fideszes politikusok

arról, hogyan kell kommunikálniuk. Ezt Gulyás Gergely frakcióvezető küldte szét. Eszerint az esetleges kérdésekre azt kell válaszolniuk, hogy „ez csak egy brüsszeli kampányjelentés”, „már kivizsgálták”, és különben is „Simicska Lajos volt az Elios tulajdonosa”.

Egyre szegényebb több mint egymillió idős ember

A Népszava egy nyugdíjas szervezetre hivatkozva azt írja, hogy

csak az átlagos, vagy annál magasabb nyugdíjaknál érvényesült a kormány által hangoztatott 3 százalékos idei emelés,

a nyugdíjasok kétharmadának sokkal kisebb mértékben nőtt a járandósága. A szervezet erről szakmai anyagot állított össze, eszerint az országos átlag alatti nyugdíjak vásárlóértéke évről-évre csökkent, nagyjából 1,3 milliónyi nyugdíjas folyamatosan szegényedik.

Újabb gyanúsítás Czeglédy Csaba ellen

A Magyar Idők szerint újabb, hozzá köthető iskolaszövetkezeteken keresztül elkövetett költségvetési csalással gyanúsította meg az adóhatóság Czeglédy Csabát, az MSZP előzetes letartóztatásban lévő politikusát. A nyomozás adatai szerint az elkövetési érték az eddigi hárommilliárd forint közel kétszerese lehet, írja a lap.

Fokozná az uniós pénzügyi kontrollt az Európai Számvevőszék

A Világgazdaság azt írja: az Európai Számvevőszék az uniós költségvetés rugalmasságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozását javasolja, és azt is kezdeményezi, hogy

az Európai Bizottság készítsen elemzést a tagság pénzügyi és egyéb előnyeiről.

A javaslatok között az is szerepel, hogy határozzák meg az uniós hozzáadott érték fogalmát, amely segítségével azonosítani lehetne, hogyan biztosítható többletérték az uniós költségvetés révén, valamint értékelni lehetne a programok teljesítményét és a kockázatokat.

Kárpáti Igaz Szó: Mit tegyünk, ha elutasították Magyarországon a nyugdíjat?

0

2009 és 2017 között Kárpátalján 5646 személy mondott le ellátmányáról és igényelte azt Magyarországon. A legtöbben, 1249-en egyébként 2015-ben kérték az utalás megszüntetését.

A KISZÓ-nak is többen jelezték, az anyaország az utóbbi időben rendkívül megszigorította a külföldiek nyugdíjának odaítélését: sokan, miután lemondanak róla Ukrajnában, hónapokat, vagy akár egy évet is várnak, míg megítélik nekik a járandóságot, addig az idős ember teljesen jövedelem nélkül marad. Rendszeresen ellenőrzik, életvitelszerűen tartózkodik-e bejelentett lakásában az illető, s nem egyszer amiatt utasítják el kérelmüket, mert nem találják őket a helyszínen.

Ennek kapcsán érdeklődött a Kárpáti Igaz Szó a megyei Nyugdíjalapnál: az elmúlt években tulajdonképpen hányan szüntették meg ukrajnai nyugdíjukat, s milyen feltételek mellett lehet újra igényelni az ukrajnai járandóságot?

Olekszij Bolsakov, a megyei Nyugdíjalap külföldi járandóságokkal foglalkozó osztályának vezetője a KISZÓ-nak elmondta,

2009 és 2017 között Kárpátalján 5646 személy mondott le ellátmányáról és igényelte azt Magyarországon. A legtöbben, 1249-en egyébként 2015-ben kérték az utalás megszüntetését.

Ebben az időszakban további 3793, még munkaképes korában Ukrajna területéről oda áttelepedett, időközben nyugdíjassá vált személynek igazolták az ukrajnai munkaviszonyát.

Ezek tehát olyan emberek, akik több éven át Magyarországon dolgoztak és ott adóztak.

Az egyéb országokba áttelepült meglett korúak számáról nem kaptunk pontos adatot, de a szakember szerint közel 50 főről van szó.

Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban megtörténik, hogy Magyarország elutasítja az ukrajnaiak nyugdíjigénylését, tavaly huszonöt alkalommal történt ilyen.

Ahhoz, hogy valaki újra kérje ukrajnai nyugdíját, ismét lakcímet kell létesítenie az országban.

Le kell fordítania a Magyar Állam által kiadott elutasítást igazoló dokumentumot, amit közjegyző hitelesít, s ezzel, valamint a személyi igazolványával, személyazonosító számával fel kell keresnie a korábbi lakcíme szerint illetékes nyugdíjosztályt, ahol kérvényezi illetménye utalásának folytatását.

Ezután ismét bekerül a Nyugdíjalap rendszerébe, s a kérvény beadásának dátumától felszámolják járandóságát. Ez nem szokott sok időt igényelni, már a következő hónaptól utalják is a pénzt.

Érdekes adalék: évek óta szó van róla, hogy a Magyarország területén élő egykori ukrán állampolgárok nyugdíját Ukrajna fogja utalni.

Hat éve ugyan elkészült a szociális ellátásra vonatkozó új kétoldali szerződés, de az még mindig ratifikálásra vár.

Amennyiben az elfogadásra kerül, úgy a nyugdíjkorhatár elérésekor és a minimális munkaviszony meglétekor az Ukrajnában ledolgozott évekért az ukrán állam számolja majd fel és a szomszédos ország nemzeti valutájában biztosítja a nyugdíjat.

Magyarország pedig a nála ledolgozott évekért fogja fizetni a járandóságot.

A két ország közötti megállapodás 9. cikkelye értelmében azonban egyelőre az a szociális biztosítási szerv folyósítja a járandóságot, melyben az illető állandó lakhellyel rendelkezik. Vagyis egykori honfitársaink havi illetményét a magyar állam állja.

(Kárpáti Igaz Szó)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK