Kezdőlap Címkék Nyugdíj

Címke: nyugdíj

Felszámolnák az ukrán nyugdíj-bizniszt

0

Amint arról az elmúlt napokban a Független Hírügynökség is beszámolt, ukrán állampolgárok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2010 óta tömegesen és rendszerszerűen létesítenek fiktív lakcímet, majd visszaélve egy ötvenöt éves magyar-szovjet egyezmény rendelkezéseivel, az egykori Szovjetunióban, illetve Ukrajnában szerzett szolgálati, biztosítási időre hivatkozva az ukrajnainál összehasonlíthatatlanul magasabb magyarországi nyugdíjat igényelnek.

A Demokratikus Koalíció szerint gyanítható, hogy az igényt megalapozó jogcím igazolására jelentős részben hamis dokumentumokat nyújtanak be, minthogy az ezek alapján megállapított nyugdíjak összege általában jelentősen meghaladja a magyarországi nyugdíjak átlagát, nem ritkán a 2-300 ezer forintot is eléri.

2009-ben az akkori kormány előkészítette az említett egyezmény felmondását, ám a 2010-ben hivatalba lépett kormány ezt elmulasztotta megtenni.

A DK aláírás-gyűjtésbe kezdett ennek a gyaníthatóan államilag is szervezett, ösztönzött csalás-sorozatnak a megállítására, Gyurcsány Ferenc pártelnök pedig a helyszínen, az ukrán határ mellett készült ötperces videót tett közzé az ügyről a Facebookon, amit alig két nap alatt több mint egymillióan néztek meg.(A filmet itt nézheti meg.)

A DK képviselői ma országgyűlési határozati javaslatot nyújtottak be, amely fölszólítaná a kormányt, hogy haladéktalanul vessen véget a tömeges csalásnak, fölkérné továbbá a legfőbb ügyészt, hogy indítson vizsgálatot az ügyben elkövetett bűncselekmények gyanúja miatt.

Vita Szijjártó és a DK között az ukrán nyugdíjakról

0

Utánanéz az ügynek – ezt mondta egy újságíró kérdésére válaszolva Szijjártó Péter külügyminiszter, de “ez az államközi megállapodás a hatvanas években született, azóta Gyurcsány Ferenc volt már kormányon, akkor e nemzetközi szerződés módosítása mégsem merült fel”.

A Demokratikus Koalíció szerint a Fidesz tartotta életben az ukrán nyugdíjas egyezményt! Gréczy Zsolt, a párt szóvivője szerint az ukrán nyugdíjakról szóló egyezmény felmondásáról éppen a Gyurcsány-kormány kezdett egyeztetésbe az ukrán féllel, a felmondás részleteit pedig a Bajnai-kormány tárgyalta le. Az egyezmény felmondását a 2010-es kormányváltás után kellett volna aláírni, az Orbán-kormány azonban inkább az ukrán szavazó-importot választotta.

Gréczy Zsolt mindehhez hozzátette, hogy a Fidesz 2010 óta 300 ezer forintot fizet olyan ukránoknak, akik soha nem éltek, soha nem dolgoztak, soha nem adóztak itt, hogy aztán állampolgárságot kapjanak, és a nyugdíjért cserébe a Fideszre szavazzanak áprilisban.

Az ukrán állampolgárok számára folyósított magyarországi nyugdíjak ügyével korábban a Független Hírügynökség is foglalkozott.

Akár jól is járhatnak a magánnyugdíjpénztári tagok

Ez már történelem, a beszántott magánnyugdíjrendszert nem lehet visszacsinálni, és jelenleg pereskedni se érdemes – ez a véleményük a megkérdezett szakértőknek. Az viszont nem lehetetlen, hogy később mégis jól járnak a befizetéseiket hét éve megtartók.

 

Felizzította a (politikai) kedélyeket az a friss adatsor, amely kimutatta, hogy (ismét) igencsak jó hozamot produkáltak a magánnyugdíjpénztárak, amelyekben már csak alig hatvanezren vannak. Az enpenzem.hu számítása szerint a kasszáknál maradtak vagyona tavaly átlagosan 7-11 százalékkal növekedett, és a rendszer 2011-es lezárásától 2017 végére átlagosan mintegy 70 százalékkal nőtt azoknak a nyugdíjpénze, akik nem engedtek a zsarolásnak. Az infláció ez alatt mintegy 10,18 százalék volt, tehát igen magas úgynevezett reálhozamot írtak jóvá a számlákon.

Ez már történelem, a régi rendszert nem lehet visszacsinálni – mondta a Független Hírügynökségnek a már nem létező Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság korábbi vezetője. Baráth Gábor szerint a csaknem 3 ezer milliárd forint kormány általi megkaparintása a legnagyobb kárt abban okozta, hogy

megrendítette a bizalmat az egyéni megtakarítások iránt,

holott erre nagy szükség volna.

A teljes vagyon körülbelül kétharmada valóban államadósság-csökkentésre ment el, amit lehet elemezni, az a közel ezermilliárd forint sorsa, amelyet a kormány különféle helyekre szórt el (például ebből vette meg a Mol bő ötödét az orosz tulajdonostól). De az egykori tagokat értelmetlen azzal hitegetni, hogy majdan kárpótlást kaphatnak – tette hozzá Baráth.

Osztja ezt a véleményt Nehéz-Posony Márton ügyvéd is. Szerinte a jelenlegi jogszabályok és a bírói joggyakorlat nem teszi lehetővé peres úton a fellépést, nincs közvetlen kapcsolat az állampolgárok és aközött, hogy az állam mire költi a pénzüket. Később törvénymódosítással lehetséges változtatni – mondta még a jogász.

Bizonyára sokan feltették már a kérdést, hogy

kik fognak jobban járni: akik engedtek a zsarolásnak és visszaléptek az állami tb-be, vagy akik kitartottak a pénztárban?

A nyugdíjbiztosítási szakember szerint ez megválaszolhatatlan, például azért, mert semmit se tudunk a tb-nyugdíj jövőbeni kiszámítási szabályairól.

A mostani helyzet az, hogy a visszalépettekre úgy tekint az állam, mintha soha nem lettek volna pénztártagok, ők megkapták befizetéseik reálhozamát (ráadásul sokan – jogosultként – a munkáltatójuk cafeteriás pluszjuttatásáét is), esetenként milliókat, továbbá az állam „garanciáját” a teljes majdani tb-nyugdíjra.

A pénztárban maradók pedig a 2011 előtti (akár az 1998-as kezdő időponttól induló) évek után a „normál” szabály szerinti ellátásuk 75 százalékára lesznek jogosultak (ez volt ugyanis az eredeti megosztás a pályakezdők számára kötelező tagság alapján). Visszavonuláskor ezeket az éveket (legfeljebb 13-at) fogják arányosítani a teljes szolgálati idővel, az ennek 75 százalékát a 2011 utáni évek 100 százalékos ellátásával.

Ha a pénztárak átlagos, trendszerű eredménye az infláción felül komolyabb reálhozamot fog elérni a következő évtizedekben, akkor a 2011 előtti esztendők 25 százalékos veszteségét akár jelentősen meghaladó többlettel zárhatják munkás éveiket a megmaradt tagok. Természetesen elsősorban akkor, ha lényegesen hosszabb, legalább 20-30 év lesz a szolgálati idejük 2011 után.

Az Együtt a kormányváltás után a magánnyugdíjpénztári tagságukat megtartók számára biztosítani fogja annak lehetőségét, hogy megtakarításukat valamely másik nyugdíjcélú megtakarítási formába átvigyék – áll a párt hétfői közleményében. A kis létszámú tagság miatt a megmaradt magánnyugdíjpénztárak önálló intézményként nem üzemeltethetők hatékonyan. Az Együtt ígérete: a tb-nyugdíjrendszeren belül kialakítja az egyéni nyugdíjszámlát a járulékfizetés és a szolgálati idő nyomon követésére.

Mostanában buknak a nyugdíjasok

A két számjegyű béremelkedéssel ezekben az években egyre rosszabbul járnak a nyugdíjasok, miközben a térségben még az inflációkövetésben is a sor vége felé kullogunk. Tőlünk keletre még rosszabb a helyzet: durva válaszfal magasodik a nyugati országok és a keleti végek között.

Noha egy hete a teljes ellenzék (a Jobbikkal együtt) aláírta a nyugdíjas parlamenttel a megállapodást az idősek ellátásának jövőbeni szándékáról, a pártok óvatosak az ígéretekben. A legbátrabb terv talán a tényleg gyalázatos nyugdíjminimum 28 500 forintjának jelentős emelése (vannak, akik dupláznának).

Az óvatosság érthető. A kötelező magánnyugdíjpénztárak 2011-es beszántása, és az államosított, csaknem 3 ezer milliárd forint eltűnése a későbbi nyugdíjak egynegyedét vette el a jogosultaktól, ennek beszámítása legfeljebb ígéret a kormánytól, teljesíthetősége erősen kétséges.

Mindezzel párhuzamosan Orbánék megszüntették a svájci indexálást, amivel az éves értéktartás fele, a versenyszféra jövedelememelkedési rátája kiesett. Ennek következtében a jelenlegi években – a két számjegyű bérnövekmény idején – az inflációkövetéssel a nyugellátások mindinkább elmaradnak az aktívak javadalmazási ütemétől. Ahogyan azt a Policy Agenda kiszámolta, 2008-ban az átlagnyugdíj 72 százaléka volt az átlagbérnek, 2014-re ez 76 százalékra nőtt.

Az arány jövőre 61 százalékra csökkenhet.

A korrektség jegyében tegyük hozzá, hogy recesszió idején viszont ez a szisztéma óvja a nyugdíjakat. Ezzel együtt sok idős fog kiborulni a jövő évi 3 százalékos emelés láttán. Főképpen azért, mert közben hallja a dübörgő és „saját lábon álló” gazdaságról ismételgetett kormányfői szólamokat.

Ha kipillantunk a közvetlen térségbe, azt láthatjuk, hogy a gazdasági válság kirobbanását követő nyolc évben a saját valutában mért átlagnyugdíj-emelkedés hazánkban a harmadik legnagyobb arányú volt, de az inflációkövetésben már csak a horvátok és a csehek maradtak mögöttünk. (A románok kiugró rátájáról még szó lesz.) Az euróra átszámolt érték legfeljebb azért érdekes, mert megmutatja, mennyire „sikeres” volt a Matolcsy György vezette jegybank folyamatos forintgyengítése.

Nyugdíjak változása (2016/2008, százalék)

Átlag öregségi nyugdíjak emelkedése (saját fizetőeszközben)  

Átlag öregségi nyugdíjak emelkedése (euróba átszámítva)

Reál-nyugdíjemelkedés
Románia 166 136 140
Magyarország 142 115 120
Csehország 119 110 107
Lengyelország 147 118 132
Szlovákia 133 133 123
Horvátország 127 122 116

Forrás: Policy Agenda

Tágítsuk ki a horizontot, és nézzük meg a számokat a nyugat/kelet tengely mentén is. Ebből nem csak az derül ki, hogy az elöregedés mindenütt a korhatár emelkedését vonja maga után, hanem az is, hogy a több pilléres rendszer talán mégsem annyira rossz ötlet. És persze az is, hogy hogy a gazdaságok közti jókora teljesítménykülönbség az utolsó évtizedeken is nyomot hagy. A továbbiak csak elszántaknak ajánlottak.

Nagy-Britanniában a nők nyugdíjkorhatára éppen most nő 60-ról 65 évre, 2020-ra pedig mindenki számára 66 év lesz. Az egyéni állami alapnyugdíj havi 484 euró, ami 150 ezer forintnak felel meg. Franciaországban is jelenleg egységesen 62 évre növekszik a nyugdíjkorhatár, de ehhez 41 és fél év igazolt munkaviszony szükséges. Ha ez nincs meg, 67 éves korig csökkentett nyugellátás jár. A minimál-nyugdíj mértéke 616 euró, ami körülbelül 190 ezer forint, de az átlag eléri az 1640 eurót is,

ami félmillió forintnak felel meg.

Ez azonban az állami és a kötelező nyugdíjpénztári befizetésekből tevődik össze.

A holland nyugellátás az állam, a munkaadók, valamint az öngondosodás három pillérén alapszik. Ezzel együtt a jelenlegi 65 éves korhatárt a tervek szerint 67 évre emelnék, mert az öregedés minden országot egyaránt érint. Jelenleg egy egyedülálló minimális állami nyugdíja 1050 euró, mintegy 330 ezer forint. Ausztriában a férfiaknak 65, a nőknek 60 éves korukig kell dolgozniuk. Az átlagnyugdíj 1115 euró, ami 350 ezer forintnak felel meg.

Romániában, bár hivatalosan a nők 59, a férfiak 64 évesen mehetnének nyugdíjba, a valós nyugdíjazási kor 56 év. A teljes ellátás most átlagban 211 euró, azaz 65 ezer forint. Az elmúlt évek jelentős növekménye tehát igen alacsony kiindulási ponthoz mérendő.

Ukrajna maga a katasztrófa, ahol kizárólag azért nem emelik a férfiak 60 éves nyugdíjkorhatárát, mert az átlagéletkor 62 év. A nők 55 évesen jogosultak jelenleg az ellátásra, de fokozatos emeléssel itt is egységesítik a rendszert 60 évre. A minimális öregségi nyugdíj 65 euró, azaz 20 ezer forint, és az ellátásnak van felső plafonja: nem haladhatja meg a létminimum tízszeresét. Ezt látva aligha véletlen, hogy egymásra talál az ukrajnai nyomor és a magyar kormány “állampolgár-importja”.

Lengyelországban a nőknél 60, míg a férfiaknál 65 év a nyugdíjkorhatár, mely 2040-re mindkét nemnél kiegyenlítve 67 évre fog emelkedni, és ezzel együtt a kedvezmények köre is szűkül. Sajnos nem csak a ledolgozandó évek száma nő, a nyugdíjak reálértéke is egyre inkább csökken, az átlag-nyugdíj 504 euró, azaz 160 ezer forint.

Csehországban már most 65 év a nyugdíjkorhatár, ami 2041-től 70 évre emelkedik. Az átlag-nyugdíj 460 euró, azaz kábé 142 ezer forint. Szlovákiában is zajlik a korhatár emelése 62-ről 65 évre. Az átlag szlovák nyugdíj 408 euró, körülbelül 130 ezer forint.

Magyarországon a nyugdíjkorhatár egységes, fokozatos emelése zajlik 62-ről 65 évre. A korábbi kor- valamint egyéb kedvezmények köre az elmúlt években jelentősen csökkent, egyedül a nőket illeti meg továbbra is a 40 éves munkaviszony után járó korkedvezményes nyugdíjazás. Az átlagos nyugdíj 123 ezer forint, mellyel

hazánk az európai középmezőnyben helyezkedik el.

A magánnyugdíj eltüntetése után nem marad más, mint az adózott jövedelemből előtakarékoskodni. Évről évre egyre többen veszik igénybe például a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett díjaik után járó adókedvezményt: 2015-ben 92 ezren, tavaly már közel 149 ezren éltek az adóvisszatérítés lehetőségével. Minden magánszemély a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett rendszeres, illetve eseti díjak 20 százalékát, de legfeljebb 130 ezer forintot igényelhet vissza adójából. Az adókedvezmény plafonjának eléréséhez az kell, hogy a tárgyévben történő díjbefizetések összege legalább 650 ezer forint legyen, vagyis ez még minimálbérből is elérhető.

Gyanúsan szaporodik Szabolcs-Szatmár-Bereg lakossága

0

Az Ukrajna és Magyarország közti nyugdíjmegállapodás felmondását a Bajnai-kormány már előkészítette, így a Fidesz-kormánynak csak az okmányokat kellett volna kicserélnie, ezt nyilvánvaló okokból mégsem tette meg.

Lövei Csaba, az Együtt nyíregyházi önkormányzati képviselője szerint nem az a fő baj, ha valóban Magyarországra települt és életvitelszerűen itt élő emberek itt kapnak nyugdíjat, hanem az, hogy ez egy közös ukrán-magyar politika maffia projektjévé vált és ide bejelentett, de valójában kinn élő emberek veszik igénybe tömegesen. Ráadásul ennek megelőzése mindössze ellenőrzési akarat kérdése lenne:

ha tucatnyian, sokszor százas nagyságrendben vannak egy ingatanba bejelentve

és adott ember láthatólag nyugdíját felvenni lép be havonta egyszer az országba és megy is vissza, az nem tud nem szemet szúrni.

De ugyanez a helyi választási szerveknek sem akar feltűnni. Bár régebben is volt nyugdíjegyezmény, mégsem éltek vissza vele, mivel nem volt rá politikai szándék. Most van, mert a Fidesz a magyar nyugdíjkasszát a jelek szerint szavazatvásárlásra használja.

Lövei Csaba szerint a sajtó és a pártok eddig a határon túli, listás mandátumot befolyásoló szavazatokkal foglalkoztak, holott ez a lényegi probléma, hiszen így a kormánypártok több tucat egyéni mandátumot befolyásolhatnak.

LAPSZEM – 2017. december 2.

0

A Vivienek és a Melindák ünneplik a névnapjukat ezen a borongósnak és hidegnek ígérkező téli szombaton. Napközben erősen megnövekszik a felhőzet, de gyenge vegyes csapadék csak a dél-keleti tájakon fordulhat elő. Reggel -9 és -2, délután -1 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Érdemes otthon bekuckózni és olvasni. Például a szombati lapokat, bár nem igazán szívderítő, amiről írnak.

 

Népszava:  Nincs forrás a kórházi pulykapénzre

Hamarosan rendkívüli pulykapénzt – 20-22 milliárd forintot – kell kifizetniük a kórházaknak, ami zavart okozhat sokak számára. Az ágazati érdekvédők november végén egy havi plusz juttatást kértek az egészségügyieknek, köztük a műszaki és gazdasági területeken dolgozóknak is. Bár az ezt jóváhagyó kormányhatározat még nem jelent meg a közlönyben, a lap úgy tudja,: ez az összeg december végéig, de legkésőbb január elején megérkezhet a dolgozókhoz. A juttatás forrása az idei ötszázalékos munkáltatói járulékcsökkentés, ezt a megtakarítást az egészségügyi intézményeknek egy külön számlára kellett félretenniük. Ám a többség ebből a pénzből fizette ki az egyes halaszthatatlan számlákat. Például 50-60 intézményben december elején újítják meg a főigazgatói megbízásokat, sokan ezért is kockáztattak és fizettek erejükön felül a beszállítóknak, hogy bizonyítsák jól gazdálkodó menedzserek, akiket van értelme az intézmény élén meghagyni.

A kórházak eladósodási üteméből nagyon is jól sejthető, kinél nincs már meg a pulykapénzre való. S abból, hogy az intézmények 40-50 százalékának a korábbi évekhez képest kevesebb a tartozása.

Noha a működtetésükhöz évtizedek óta ugyanúgy hiányzik egy-két havi finanszírozás. Forrásunk szerint a főigazgató nem is nagyon tehet mást, minthogy tologatja a pénzt. A Népszava öt kórházat hívott fel, hogy meg van-e még az elkülönített számlán az öt százalékos járulékcsökkentésből származó megtakarításuk, közülük egy intézményvezetője válaszolt igennel. Ő is hozzátette: neki ugyan megvan a pénze, de ennek az az ára, hogy félő, hamarosan nem marad orvosa, mert a hiányszakmákban már nem tud annyit fizetni, amennyit másutt megadnak.

Magyar Nemzet: Keleti járulékturizmus

Hogyan kapnak ukrán nácik szülei magyar nyugdíjat? – erre a kérdésre igyekszik választ adni a lap terjedelmes riportja, amely a Szabolcs-Szamár-Bereg megyében, a magyar-ukrán határon fekvő Kispaládra látogatott el, ahol folyamatosan nő  a lakosok száma: míg 2010-ben 536, az idén már 1347-en mondhatták magukat kispaládinak. A jelenség nem egyedi a keleti végeken, mintegy harminc település mondhatja el magáról, hogy ott nem okoz gondot az elvándorlás. Több ezer fővel nőtt az ukrán határhoz közel fekvő Szabolcs-Szamár-Bereg megyei falvak lélekszáma, de a 151 százalékos növekedést produkáló Kispalád az, amely közöttük a legjobban teljesít. Erről kérdezősködött a lap munkatársa a településen.

Kiderült, valójában olyan 400 fős a falu, de a nyilvántartásban sokkal többen vannak, aminek az oka, hogy ukrán állampolgárok jelentkeznek be hozzájuk, sutyiban.

A polgármesterél is – a fia állítása szerint „úgy 28-30 ember” van bejelentve, „főleg rokonok. A lap munkatársa beszélt olyan emberrel, akinek a 100 négyzetméteres háza 97 ember lakhelye. „Mi ezért nem kaptunk pénzt, csak csokoládét” – mondta a riportalany, aki biztos benne, hogy miután megjelenik a cikk, munkát sem kap majd Kispaládon.

A riportban kitérnek arra is, hogy az ukrán–magyar kettős állampolgárok jó része nemcsak szavazni jár át a szatmári falvakba, hanem a nyugdíjáért is. Egy Kárpátalja közéletével foglalkozó, magyar nyelvű blog arról írt a minap, hogy

több olyan ukrán náci is tüntetett a magyarok ellen november közepén Beregszászon, akik szülei hazánkból kapják a nyugdíjukat.

A  magyar átlagnyugdíj  a térségben 50-60 ezer, ám az átjelentkezők rendszerint jóval 100 ezer fölötti jutatatásban részesülnek.

Magyar Idők: Mélyrepülésben a Jobbik

Július óta tízből nagyjából három biztos szavazó fordult el a Jobbiktól – derül ki a kormányközeli Nézőpont Intézetnek a kormányszócső Magyar Idők számára készített novemberi reprezentatív közvélemény-kutatásából. Az ellenzéki párt támogatottsága a biztos szavazóknál jelenleg 16 százalékos, holott júliusban még 23, szeptemberben 21, októberben pedig 19 százalékon állt az erős pártpreferenciájú választópolgároknál. Ugyanebben a körben a Fidesz–KDNP viszont erősödött, a választási részvételüket biztosra ígérők csaknem fele, 48 százalékuk szavazna a kormánypártokra.

Az MSZP biztos szavazóinál kilenc, a DK-nál és az LMP-nél pedig nyolc-nyolc százalékos eredményt regisztráltak. Az LMP július óta megduplázta a várható listás szavazatarányát. Ugyanezen a bázison a Momentum négy, az Együtt és a Kétfarkú Kutya párt két-két százalékon áll, míg a Párbeszéd és a Liberálisok támogatottsága egy-egy százalékos.

Figyelemre méltó, hogy szintén jelentős támogatásesést mért a Jobbiknál az elmúlt hónapokban több közvélemény-kutató, köztük a Századvég Alapítvány, a Tárki és a Medián is – jegyzi meg a lap.  

 

Magyar Hírlap: Hiába érvelnek Botka László összeférhetetlensége mellett

Az MSZP és a DK között az egyéni országgyűlési képviselőjelölti helyekről zajló alkudozásnak is szerepe lehetett abban, hogy a szegedi önkormányzat illetékes bizottsága elutasította a Botka László összeférhetetlenségének megállapítására vonatkozó kezdeményezést – mondta a Magyar Hírlapnak az eljárást elindító Szabó Bálint, a Szeviép-ügy károsultjait képviselő Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője. Nem látta igazolva Botka László összeférhetetlenségét a Szegedi Önkormányzat jogi, ügyrendi és közbiztonsági bizottsága, ezért nem tesz javaslatot a közgyűlésnek, hogy döntést hozzon az ügyben – áll a testület határozatában, amelyet az eljárást kezdeményező Szabó Bálint juttatott el lapnak. A Szeviép-ügy károsultjait képviselő Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője szerint a szocialista városvezető feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingatja, ezáltal összeférhetetlenséget okoz a tény, hogy a VIP-parkolóbérleti botrányként elhíresült ügyben nyomozást rendeltek el vezető beosztású személy által a kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt. Az indoklás részletezi: az ügyben azért történt feljelentés, mert a Botka által összehívott vezetői értekezleteken „százas nagyságrendben osztogattak jogszabályi felhatalmazás nélkül korlátlan ingyenes parkolóbérleteket” többek közt Botka feleségének és titkárnőjének, valamint több megyei és városi vezető tisztséget betöltő személynek. Az ügyben a vádlottak padján ül Botka helyettese, kabinetfőnöke és a címzetes főjegyző, de az újabb nyomozás indítása miatt felmerül Botka László büntetőjogi felelőssége is.

 

 

Lapszem – 2017. november 13.

Ma a Szilviák ünneplik a névnapjukat, de akkor sem fognak nagyon mellé, ha felköszöntik a Miklós, a Márton, a Jenő vagy éppen a Bulcsú nevű ismerőseiket, akiknek másodlagos névnapjuk van ezen a mai, borongós, esős, hűvös idővel beköszöntő hétfői napon. S mielőtt belevágnánk a lapszemlébe, egy gyors kérdés: Ön már befizette a esedékes adóját?

 

Magyar Nemzet – a Hospice-ház plusz pénze

Hosszú és alapos cikket szentel a polgári napilap az utóbbi idők egyik, érzelmileg talán a leginkább megrázó ügyének: a hospice ház alulfinanszírozásának, pontosabban annak, hogy a Magyar Hospice Alapítvány által működtetett intézmény jelezte, ha nem kap kiegészítő finanszírozást, akkor januárban bezárhatja kapuit. Az országban az egyetlen fekvőbeteg-ellátást nyújtó, alapítványi működtetésű felnőtt hospice-háznak 50 millió forintra van szüksége, s végül miniszteri szinten ígéretet kaptak plusz pénzre. Azt nem tudni azonban, hogy a teljes összeget megkapják-e, illetve, hogy egyszeri vagy folyamatos plusz finanszírozáshoz jutnak.

Mint a lap írja: a szakma nagy része fel van háborodva azon, hogy valaki volt annyira erős, hogy külön kért és kapott pluszfinanszírozást a hospice-ellátásra,

miközben Magyarországon 600-nál több ágyon folyik ilyen típusú ellátás, és mindenki ugyanazt a tevékenységet végezve, ugyanazt az ellátást nyújtva, ugyanannyi finanszírozást kap – mondta a Magyar Nemzetnek Ónodi-Szűcs Zoltán, egészségügyi államtitkár. Szerinte a Magyar Hospice Alapítvány (MHA) gazdálkodásával lehet gond: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel kötött szerződés alapján mindenki ugyanazt a normatív támogatást kapja, és van, akinek ez elég, míg másnak nem. Szerinte „ha tetszik, ha nem”, ki kell jönni abból a forrásból, ami adott az ellátók számára. Van, akinek ez sikerül, másnak nem.

Muszbek Katalin, az MHA orvos igazgatója szerint egyébként országosan mindössze 220 ágy áll rendelkezésre, a WHO ajánlása szerint pedig legalább 500 ilyen ágynak kellene lennie. Mindeközben egyébként évente 32 ezer beteg veszíti életét daganatos megbetegedések miatt.

 

Népszava – Kevesebbet kaptak a nyugdíjasok az ígértnél

A kormány ígéreteinél kevesebb kiegészítést és prémiumot kaptak a 123 ezer forintos átlagnál kevesebb pénzből élő idősek és járadékosok. A panaszáradat megindult, a tájékoztatást a Fidesz-KDNP a hivatalokra bízza, nekik a választáshoz elég néhány szlogen – írja a Népszava, amely szerint az első csalódott nyugdíjasok már pénteken megrohamozták az egykori Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (NYUFIG) Fiumei úti ügyfélszolgálatát és folyamatosan csöngtek a telefonok is, többen elkeseredve nyilatkoztak hírműsoroknak, mert sokkal több pénzre számítottak, mint amennyit végül a számlájukra utalt a Magyar Államkincstár (MÁK).

Pedig a Népszava által megkérdezett nyugdíjszakértők szerint a számítások rendben vannak,

a törvényeknek megfelelő összegeket kapják az idősek és a jogosult fiatalabb járadékosok, csak éppen a kormányzati kommunikációs csapat lőtt túl – sokadszor is – a célon.

Akik 2017-ben mentek nyugdíjba, nem számíthatnak egyetlen fillérre sem, majd a januári 3 százalékos emelés lesz az első változás, ami őket is érinti, ahogyan nem jár egyetlen fillér sem annak, aki rokkantnyugdíjasból az idén vált öregségi nyugdíjassá, mert az új ellátás megállapítása miatt idei friss ellátottnak minősül.

Magyar Idők – A világ élvonalában a magyar orvosképzés

Egy oktatási sikerről számol be a mai kormánypárti lap, arról, hogy mind a négy magyar orvosképző hely felkerült a felsőoktatási világranglistára, köszönhetően többek között annak, hogy a külföldi hallgatók körében a magyarországi főiskolai és egyetemi képzések közül az általános orvosi a legnépszerűbb. A Semmelweis Egyetem, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem orvosképzését is a világ élvonalába sorolta a londoni székhelyű Times Higher Education (THE). A napokban nyilvánosságra hozott tematikus felsőoktatási világrangsorban a Semmelweis Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem képzései a 301–400. helyen, a Debreceni Egyetemé, illetve a Szegedi Tudományegyetemé pedig a 401–500. helyen szerepel.

A rangsort – az összegyetemi rangsorhoz hasonlóan – a tanulási környezet, a kutatás minősége, az intézményhez köthető publikációk idézésének száma, a piaci bevétel, a külföldi oktatók és hallgatók száma alapján állítják össze.A magyar orvosképzés elismertségét mutatja az is, hogy a hazai felsőoktatás képzési területei közül egyértelműen ez vonzza leginkább a külföldi hallgatókat.

A 2016 végén elfogadott Fokozatváltás a felsőoktatásban című kormányzati dokumentum stratégiai jelentőségűnek nevezte a hazai orvos- és egészségtudományi képzést. A fővárosi egészségügyi intézményfejlesztés egyik célja is az, hogy a Budapesten tanuló hazai és külföldi orvosegyetemistáknak XXI. századi gyakorlóhelyeket biztosítsanak.

Jellemző ugyanis, hogy az elméleti képzést követően a gyakorlati vizsgákat már nem nálunk teszik le a más országokból érkezett hallgatók.

Számítások szerint a képzési terület általános fejlesztésével a külföldi hallgatók száma további harminc százalékkal emelkedhet, és 2020-ra meghaladhatja a 11 ezret. Ez a hozzávetőlegesen háromezer fős bővülés pedig évente legalább további hatmilliárd forintos bevételt jelent csak az intézményeknek.

Magyar Hírlap – Harrach Péter: A gyermekvállalás társadalmi és közügy

Harrach Péter, a kereszténydemokraták frakcióvezetője adott interjút a Magyar Hírlapnak, s ebben – ahogy egy magyar KDNP-s politikustól megszokhattuk – családról, vallásról, nemzetről beszélt, igen patetikusan, a többi között azt hangoztatva, hogy döntő jelentőségűvé vált demográfiai helyzetünk nemzetünk jövőjét illetően. Szerinte

a kiszámítható családtámogatási rendszer teljes körű megmaradását csupán az garantálhatja, ha a Fidesz–KDNP pártszövetség nyeri a 2018-as választást.

Azt is kifejtette, hogy Magyarországon és Európában egy családbarát és egy közösségellenes, individualista eszmeiség képviselői állnak szemben egymással. Idehaza a családbarát, gyerekvállalást támogató politikai közösséget a jelenlegi kormánypártok alkotják, utóbbi szemléletet pedig a nyílt társadalom eszmerendszerét támogatók képviselik, akiknek a nemzet és a család útjában állnak.

Ötvenhétmilliárd a nyugdíjasoknak

0

A nyugdíjak utólagos korrekciója és a nyugdíjprémium összesen 57 milliárd forintba kerül, ehhez járul még az Erzsébet-utalvány fejenkénti 10 ezerje – közölte a Kormányinfón Lázár János.

A kancelláriaminiszter elmondta, hogy a nyugdíjemelési korrekció és a nyugdíjprémium átlagos összege összesen 20-25 ezer forint körül lehet, ehhez jön még a 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalvány is, amelyet minden nyugdíjasnak elküld a kormány. A nyugdíjkorrekció 27 milliárd, a nyugdíjprémium 30 milliárd forintba fog kerülni.

Lázár arról is beszélt, hogy a CEU rektora

“bukott liberális politikus”,

aki politikát csinál az egyetem ügyéből.

Kiosztotta az amerikai ügyvivőt is – aki bírálta a magyarországi sajtó állapotát, a kormány növekvő befolyását ­-, mert szerinte a hozzá hasonló külföldi kritikusok magyar nyelvtudás híján csak a külföldi médiából tájékozódnak, amely elfogult a kormány ellen. Lázár arra kérte az ügyvivőt, hogy foglalkoztassanak több magyarul beszélő diplomatát. Szerinte egyébként az amerikai sajtó hét éve kettős mércét alkalmaz a magyar kormánnyal szemben, csak azért, mert a miniszterelnök Orbán Viktor.

Lévai Míra Júlia az orbáni vihogásról

0

A miniszterelnök jól láthatóan és hallhatóan vihogott, amikor közzé tette a „nagy örömhírt”: Magyarország történetében először nyugdíjprémium kerül kifizetésre (he-he-he-hi-hi) – mondta.

Ennél látványosabban nem is bizonyíthatta volna, hogy labilis, éretlen személyiség, aki bármikor visszaeshet a kamaszkori állapotába. Abba, amelyben az ember leginkább nevetgéléssel igyekszik feloldani a feszültségeit, amikor az erejét meghaladó feladat elé kerül.

A feladat pedig azért haladta meg az erejét, mert az ő feszültségei nem pusztán az autokrata családokban beszerezhető, szokványos kamaszkori állapotokból erednek, hanem abból is, hogy mindezeket még a saját aljasságaival és rendre megtetézi. Amivel valóban nem könnyű szembenézni, hiszen az aljasságok óhatatlanul bűntudatokkal járnak.

Bűntudat a pszichopatákat kivéve mindenkiben keletkezik, aki bűnt követ el, csak aztán van, aki ezt képes ügyesen elfojtani. Ő azonban nem volt képes erre, gyenge kis elfojtásokkal próbálkozhatott, mert a bűntudatai most bizony rendesen kibuktak belőle. Ráadásul nem is egy, hanem mindjárt kettő is.

Az egyik az lehetett, amely a lépését magát kísérte, és amely nem is csak a vihogásban, hanem már a mondata megfogalmazásában is jelentkezett, amikor önkéntelenül igyekezett eltitkolni, hogy ebben az intézkedésben ki is a cselekvő személy. Az ő megfogalmazása szerint ugyanis nem „az állam ad nyugdíjprémiumot” (mert olyan ügyesen menedzselte a gazdaságot, hogy a szokásos, kötelező emelés fölött még erre is telik), hanem a nyugdíjprémium „kerül rá” – mintegy csodás és spontán módon létrejött jelenségként – „a kifizetésre”, amely ezek szerint egy konkrét és kézzelfogható hely, a nyugdíjkiutalások környékén.

Ha netán majd valaki egyszer számon kérné rajtuk, hogy ugyan miért csak egy ajándékkal szúrták ki a nyugdíjasok szemét, miközben nem gondoskodnak a nyugdíjak folyamatos értékállóságáról (például a beépített emelésekkel), akkor nem is ő volt az, aki ezt levezényelte. Mária országában a dolgok maguktól kerülnek kifizetésre és nem konkrét állami emberek utalják át a pénzeket, konkrét gombok nyomogatásával, undorítóan prózai módon.

Ahogyan a saját manipulációi jelentőségével is tisztában van, és ez termelhette ki nála a kettes számú bűntudatot. Számomra egyértelmű, hogy halálpontosan tudja, mennyire erkölcstelen az egész kitalációja, és mekkora szemétség azért politizálni, hogy valaki ajándéknak hazudott juttatásokkal nyerje meg érzelmileg az anyagilag folyamatosan kifosztott nyugdíjasokat. Hogy ennek a súlya miért éppen most vágott bele, azt meg nem mondom, de abban egészen biztos vagyok, hogy a vihogása mögött ez is ott volt.

És bár eddig nemigen tett tanúbizonyságot arról, hogy létezik lelkiismerete, ez a vihogásban megtestesülő bűntudat-tolulás számomra mégis azt bizonyítja, amit eddig is gondoltam: ez az ember a gyanúk ellenére sem pszichopata, csupán egy erősen eltorzult, súlyosan paranoiás személyiség (ami persze súrolhat mindenféle elmebetegséget, de ez egy másik kérdés), hiszen pontosan tudja, hogy amit mond, az bizony számonkérhető lenne rajta. Ettől maga is zavarba jön, és meglátva a leleplezése lehetőségét – vihog.

Magánemberként természetesen mindenkit meg szoktam szánni, akit ilyen kínos helyzetbe hoz önmaga gyarlósága, és akin meglátszik, hogy ha csak egy pillanatra is, de rosszul kell éreznie magát a mélyben munkálkodó, elemi erejű lelkiismerete miatt. Minden ilyen és ehhez hasonló szenvedés részvétet is kelt bennem.

Állampolgárként azonban kikérem magamnak, hogy egy ilyen ember bármiféle, felelősségteljes viselkedést igénylő pozícióba kerüljön a Magyar Köztársaságban.

Egy miniszterelnök ne a szereplései feszültségétől jöjjön rá, hogy konfliktust okoznak benne a saját aljasságai, hanem még otthon vagy bármely segítője társaságában. Ne a mikrofon előtt vegye át a hatalmat fölötte a tudattalanja és késztesse őt látványos vihogásra, hanem ott, ahol ennek helye van: az analitikusa kemény díványán. Nekem ugyanis állampolgárként semmi közöm hozzá, hogy ő hol tart a személyisége kimunkálásában, nem lehetek sem a pszichológusa, sem semmiféle egyéb kezelője vagy tanácsadója. Ha pedig sehol nem tart, akkor mindenféle pályát választhat magának, csak épp a miniszterelnökit nem.

Az a helyzet, kedves Magyar Választópolgárok Okos Gyülekezete, hogy egy ötvenakárhány éves, miniszterelnököt játszó, éretlen, vihogó kamasz helyzetére semmiképp sem valamiféle pályaválasztási tanácsadás az adekvát megoldás. Hanem egy akkora seggberúgás, hogy zúgva szálljon, mint a győzelmi zászló.

Felőlem a repülésének íve akár a Seychelle-szigetekig is eltarthat, ez nekem eléggé mindegy, de jó lenne, ha a Tisztelt Magyarország népe felfogná végre, hogy kivel-mivel áll szemben. Mert ezúttal még én sem mentem föl ezt a népet azzal, hogy hiszen az államilag működtetett hírblokádok miatt nem értek el hozzá az információk a valóságról. Ez most mindenkihez elérhetett, akinek van szeme a látásra és van füle a hallásra.

A miniszterelnök mentális állapotának valóságát most nem titkolhatta el senki, milliók láthatták, ahogyan idétlenül vihog. Ezúttal tényleg csak azon múlik a helyzet felismerése, hogy képes-e mindenki dekódolni, pusztán a maga hétköznapi érzeteire hagyatkozva, hogy mit jelentenek az ilyen éretlen politikusi vihogások, és hová vezethet, ha ezt egy ország még sokáig tűri.

Forrás: Lévai Míra Júlia, Facebook

Nyugdíjprémiummal kényeztetik az időseket

0

Novemberben nyugdíjprémiumot is küld a kormány, együtt a tényleges inflációval korrigált visszamenőlegesen korrigált nyugdíjjal. Húsz-harmincezer forint is összejöhet egy összegben.

A gazdaság jó teljesítményének köszönhetően az idén először nyílik lehetőség az idősek számára nyugdíjprémium kifizetésére – közölte Varga Mihály egy idősotthonban az MTI-vel.

Varga Mihály elmondta: idén nemcsak nyugdíjkorrekció lesz, hanem először nyílik lehetőség nyugdíjprémium kifizetésére. Az inflációs kiigazítás amiatt válik időszerűvé, hogy erre az évre 1,6 százalékkal emelték a nyugdíjat, holott az átlagos drágulás már most csaknem egy százalékponttal magasabb. A kipótolt összeget januárig visszamenőleg kell kifizetni.

Varga szerint 125 ezer forintos átlagnyugdíj esetében évente mintegy 12 ezer forint, az inflációs korrekció nyomán a nyugdíjba beépülő emelés és plusz mintegy 12 ezer forint egyszeri kifizetése várható. Elmondta, hogy az emelt nyugdíjat, illetve a prémiumot novemberben kapják meg a nyugdíjasok.

A nyugdíjprémiumot még a Bajnai-kormány írta elő – amikor kényszerűségből visszavonták a 13-ik havi ellátást – arra az esetre, ha a gazdaság éves növekedése eléri a 3,5 százalékot. A Portfólió arra a következtetésre jutott, hogy a kormány változatlanul 4,1 százalékkal számol, bár az elemzők többsége ennél jó kéttized-százalékponttal kevesebbel kalkulál.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyekért is felelős államtitkára is megerősítette, hogy novemberben kapják kézhez a nyugdíjasok a nyugdíjprémiumot, valamint a nyugdíjkorrekció összegét.

Elmondta, hogy azért döntöttek a nyugdíjprémium fizetése mellett, mert “a kormány törődik az idősekkel és megbecsüli őket”, és természetes, hogy a gazdaság jó teljesítményéből azok is részesülnek, akik évtizedeket dolgoztak keményen az országért, a mostani generációkat felnevelték és segítik őket.

A nyugdíjprémium kiosztása 2,6 millió embert érint.

A nyugdíj-kiegészítésről pedig azt mondta az államtitkár, hogy a célja most is az, hogy megőrizzék a nyugdíjak vásárlóértékét és a tényleges éves inflációhoz igazítsák a nyugdíjemelés mértékét. Ez a kormány egyik fontos vállalása volt az idősek felé – hangsúlyozta Novák.

A nyugdíj-kiegészítés és a nyugdíjprémium összegéről hamarosan dönt a kormány, de az már biztos, hogy a novemberi nyugdíjjal ezek is megérkeznek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK