Kezdőlap Címkék Nyugdíj

Címke: nyugdíj

Népszavazás: már a kérdés is hibás

Több, a nyugdíjakkal kapcsolatos kérdésben kezdeményez népszavazást a Nyugdíjas Parlament nevű egyesület, amelyről csak azt nem tudom, hogy mitől parlament, hiszen nem képviseli a nyugdíjasokat, és, gondolom, nem szokott ott senki semmit megvitatni. (Megvitatáson azt értem, hogy egymással ellentétes vélemények ütköznek össze egy teremben. Terem éppen van, hiszen az Országházban láttam őket ülésezni, csak megvitatásról nem tudok.)

Megtaláltam az interneten a népszavazási kérdéseket

Íme:
a. Akarja-e Ön, hogy az idős embereket megillető jogok hatékony, egységes szemléletű és legteljesebb védelmének megteremtése érdekében az Országgyűlés hozza létre az Idősek Jogainak Biztosának intézményét?
b. Akarja-e Ön, hogy a nemek és a földrajzi területek között napjainkban meglévő átlagos öregségi nyugdíjellátások különbségének csökkentése érdekében az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok módosításával tegye lehetővé, hogy a jelen kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazást követő három évig Magyarországon az év elején esedékes öregségi nyugdíjemelés nagysága a jogosultak számára egyenlő mértékű legyen?
c. Akarja-e, hogy az évenkénti nyugdíjemelés nagyságát a jelen kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazást követő évtől úgy határozzák meg, hogy annak mértékének megállapításakor, 50 – 50 százalékban a várható fogyasztói áremelkedés és a várható bruttó keresetnövekedés mértékét vegyék figyelembe?
d. Egyetért-e azzal, hogy az időskori testi-lelki megbetegedések ellátását kiemelt nemzeti egészségügyi és szociális prioritássá nyilvánítsa az Országgyűlés?
Az a) és c) kérdést nyilván nem lehet ma népszavazásra kitűzni, mert az államszervezetet, illetve a költségvetést érintő kérdés. Szerintem helyes is, hogy erről nem lehet népszavazást tartani, különösen a nyugdíjemelés mértékéről. Új ombudsmani tisztségre szerintem nincs szükség, de ha mégis, az alkotmányba való kérdés, amelyről a politikai erőknek kell tárgyalni, és nem népszavazással kell dönteni.
A b) kérdés, az azonos mértékű (összegű) és nem arányú (százalékú) nyugdíjemelés ellentétes a nyugdíjrendszer biztosítás-alapú voltával, ezért a magam részéről nem helyeslem. A d) kérdés pedig nem mond semmit, nem következik belőle semmi, amit az Országgyűlésen, a kormányon számon lehetne kérni. Az erre illetékes szervek e népszavazási kezdeményezéseket nyilván nem hitelesíthetik, és azzal, hogy ilyen kérdéseket terjesztenek eléjük, csak legitimálják azok elutasító gyakorlatát, amely helyes kezdeményezéseket is szokott érinteni.
Ezzel pedig

a kezdeményezés kifejezetten káros.

Ez a népszavazási kezdeményezés tehát nyilvánvalóan humbug. A politikában persze gyakoriak az ilyen kezdeményezések. Csakhogy ha egy párt áll elő ilyen vagy hasonló értelmetlen, komolytalan kezdeményezéssel, azzal szavazatokat lehet szerezni. De minek áll elő ilyen kezdeményezéssel egy olyan egyesület, amely nem indul választáson, nem gyűjt szavazatokat?
Az valóban fontos kérdés, hogy milyen mértékben emelkedjenek a nyugdíjak, elfogadható-e az inflációhoz igazodó emelés (vagyis a reálnyugdíj szinten tartása), vagy vissza lehet-e és kell-e térni a svájci indexáláshoz. Ebben a kérdésben azoknak a politikai pártoknak indokolt felelős módon állást foglalniuk, amelyek kormányoznak vagy kormányozni kívánnak, és ezért a jövőbeni nyugdíjkiadásokat egybe kell vetni a jövőbeli bevételekkel.
Annak is van értelme, ha felkészült szakemberek, mint mondjuk Farkas András vagy Simonovits András kifejtik erről a véleményüket. (Rendszeresen meg is teszik, felelős módon.) De egy semmiféle felelősséggel nem rendelkező egyesület ötletei – bocsánat – érdektelenek.

Macron lemond az elnöki nyugdíjáról

A francia köztársasági elnök szombaton ünnepelte a 42-ik születésnapját. A nyugdíj tehát még messze van, de a nyugdíj rendszer reformja közel. A tiltakozás tart: sokan nem akarnak lemondani a régi “vívmányokról”. Ezért akar példát mutatni a fiatal köztársasági elnök, aki nemcsak az elnöki nyugdíjról mond le hanem arról is, hogy élete végéig az alkotmány bíróság tagja maradjon.

Franciaországban a törvény kimondja, hogy a köztársasági elnök mandátumának lejárta után automatikusan az alkotmánybíróság tagja lesz. Ez pedig havonta 13 500 eurót jelent az élete végéig minden hónapban. Az elnöki nyugdíj összege jelenleg 6220 euró havonta.

Macron fegyverszünetet javasol a sztrájkolóknak

A francia elnök a hétvégén Abidjanban az afrikai államok közös harcát szervezi az iszlamista terrorizmus ellen. Az egykori francia gyarmatokon a francia hadsereg és a titkosszolgálat nagy szerepet játszik abban, hogy megállítsák a fanatikus dzsihád harcosok nyomulását Afrikában. Maliból például a francia hadsereg szorította ki az Al Kaida helyi erőit és más fanatikus csoportokat 2013-ban.

Macron Afrikából üzent a tüntető és sztrájkoló franciáknak, akik 17 napja tiltakoznak a nyugdíj reform ellen. Kössünk fegyverszünetet – kéri az elnök, aki mindenképp végre akarja hajtani tervét. Jelenleg ugyanis Franciaországban túlságosan magas az állami költségvetés hiánya – jelentős részben a nyugdíj kassza miatt. A hiányt kifogásolja Brüsszel és Berlin is. A németeket az euróövezet reformjára akarja rávenni a francia elnök. Berlinből viszont ezt üzenik neki: előbb tedd rendbe a francia költségvetést, azután tárgyalhatunk az eurozóna reformjáról.

Szarnak, bajnak nincs gazdája – ki követi meg a nyugdíjasokat?

Ma se tudjuk, mi volt az oka nyugdíjak példátlan késedelmének. A kormány sunnyogása sokat mondó a szavazóbázis ismeretében, miközben komoly harc zajlik a tényekkel. A rendszerváltás óta a legnehezebb időkben se fordult elő, hogy késtek a nyugdíjak. A 90-es években a szocik, mostanában a fiatalokat látványosan eltaszító Fidesz bázisszavazói a nyugdíjasok.

Akik most azzal szembesültek – a jogosultak mintegy hatvan százaléka -, hogy pénteken hiába várták reggel a szokásos telefoni sms-t bankjuktól: megérkezett a havi utalás. Ami ezután történt, az maga a fennálló viszonyok jellemrajza: nyomozás-találgatás a sajtóban, elhárító-magyarázó közlemények az állami intézményektől.

A kormány részéről a mai napig senki se érezte úgy senki, hogy magyarázatra szorulna ez a skandalum.

Noha éppen felmelegíteni tervezik a Magyarország jobban teljesít-kampányt, december elején pedig diadalittasan közölték, hogy idő előtt kifizetik a havi járandóságot, mert

„a kormány mindent megtesz, hogy a nyugdíjasok is biztonságban érezhessék magukat”.

A sokak számára három nap késés (a késői utalás miatt hétfőre csúszó hozzáférés) rámutat arra, hogy mennyire nyomorúságos körülmények között tengődik a nyugdíjasok igen nagy része. Nullára futott számlákkal szembesültek az ATM-ek előtt és bankfiókokban kétségbeesett idősek ezrei.

Hihetetlen, hogy három napja tart ez a gyáva sunnyogás a kormány részéről, mintha semmi közük nem lenne a történtekhez, a magát omnipotensnek mutató berendezkedés

úgy rázza le magáról 1,2 millió idős honfitársunk java részének kálváriáját, mint kutya a vizet.

Először úgy látszott, hogy pofonegyszerű – ahogyan a Portfólió írta pénteken, banális – ok áll a háttérben: elírták az utalás dátumát. A szokásos 12-i határidővel utalták a pénztömeget, amelynek kézbesítését a pénzintézetek „forgalomirányítója”, a Giro Zrt. szünnap lévén visszautasított. Ez a magyarázat azonban – bár erre sem érkezett megerősítés – magyarázkodássá rongyolódni tűnik, mert a közigazgatás számára van éjszakai és nappali utalási időszak. Előbbi elbénázása után – az államkincstár tűzoltásnak szánt ígérete alapján – a megígért rapid napközbeni utalás lehetővé tette volna a pénz eljuttatását a címzettekhez.

A Giro rendszere már a banki nyitvatartás előtt és még utána is fogadja az utalásokat, tíz órán át óránkénti szakaszokban. Ez – alighanem az államkincstár kérésére – este legalább hétig, de egyes információk szerint kilencig nyitva tartotta a kasszát, hogy teljesítsék a nem tudni, hol elrontott pénzküldési utasítást, és sok bankban is munkatársak tucatjai güriztek péntek este – nyilván örömujjongások közepette – annak érdekében, hogy idősek százezrei ne maradjanak pénz nélkül a hétvégére.

A két állami intézmény azonnal elhárította magától a felelősséget (mi elküldtük a pénzt, mi pedig továbbítottuk a bankokhoz), a pénzintézetek azonban rögvest közölték: hozzájuk bizony nem érkezett meg az utalás.

Több szereplője nincs a történetnek. Hacsak nem Soros.

A kormány beszédes hallgatása juttatja eszébe az embernek a címben felhozott népi fordulatot. Pedig mi, ha nem sok százezer honfitársunk kifeszített költségvetésének veszélybe sodrása az, aminek kellene, hogy legyen gazdája a hivatalosságoknál? A nap folyamán úgy tűnt, hogy legalább a pénzügyminiszter igyekszik utólag tisztába tenni a történteket, és elrendelt vizsgálatot. De a neki feltett képviselői kérdésre dicséretes gyorsasággal küldött válaszában mindjárt felmondta az idézett állításokat és hárításokat: az utalásokban technikai hiba lépett fel, amelyet azonban napközben sikerült elhárítani, és az érintettek a nyugdíjat 11-én megkapták. Vajon mit akar megvizsgálni Varga ezután?

Pedig a magunk mögött hagyott három napban – a kormányzati kampányokkal amúgy is az agyakba beégetett –

konteók egész sora terjed a népi kommunikációban.

Hogy kiürült a kassza, nem maradt pénz az egy újnépstadionnyi összegű ellátásra (maradt, a kormány térdig gázol a pénzben, még ha ebből az alsó négymillió ember nem nagyon lát semmit); pénz van, de egy kicsit azért fialtatták (hülyeség, ennyit nem ér az egész); voltaképpen azt próbálták ki, hogy a december eleje óta eltelt negyven nap után ezt is lenyelik-e a népek – tesztelendő a szűkösebb idők cselekvési lehetőségeit.

Lenne tehát mit elmagyarázni. Különösen hogy éppen azt a réteget csapta arcul a kormány, amelynek támogatására mindinkább rászorul a Fidesz. A rohamosan koravénné aszalódott párt, amely láthatóan beletörődött abba, hogy fiatal (és demokrata) arcélét végleg elhajítva elveszítette korábbi bázisának java részét. A fennálló elleni tiltakozásképpen kitántorgott félmillió magyar a családtagokkal együtt vagy hárommillió ember hitét, elkötelezettségét teszi próbára. Akik családjaiban jócskán találunk olyan időseket, akik eddig legalább abban biztosak lehettek, hogy az ő javadalmazásuk időben megérkezik, bármi történjék is.

De legalább az érintettek úgy tesznek, mintha érdekelné őket a dolog, és megkövetik az áldozatokat.

Még mindig gond van a nyugdíj-kifizetéssel

Kecskeméten tömegek nem jutottak hozzá hétfőn se nyugdíjukhoz – írja a helyi Hírvidék. Üres automatákat találtak az idősek, másokhoz még nem érkezett meg a pénz.

Több ezren álltak sorba a pénzautomaták előtt, hiába. A kecskeméti Malom Központban található pénzkiadó bankautomaták többségéből kifogyott a készpénz – írta hétfő délelőtt a kecskeméti Hírvidék.

Ez azokat sújtotta, akik a hétvégén (vagy hétfő reggel) kapták meg számlájukra a nyugdíjat, de vásárolni nem volt módjuk. Ők abban bíztak, hogy ma már hozzáférnek pénzükhöz.

A portál úgy tudja, hogy van olyan kecskeméti OTP-s, aki

a mai napon se kapta meg az elmaradt utalást.

Az interneten különböző fórumokon is találni olyan bejegyzéseket, amelyek arról tanúskodnak, hogy fedezet híján nem tudtak felvenni pénzt vagy vásárolni még hétfőn se.

Szintén internetes bejegyzésekből az látható, hogy az utalások zöme péntek este, illetve a két hétvégi napon érkezett a számlákra, de rengetegen csak hétfőn kapták az értesítést bankjuktól. Az előírás értelmében – ahogyan erről akkor írtunk – minden hónap 12-e a számlára érkezés napja. Ha ez munkaszüneti nap, akkor 24 órával előbb.

A megszokott eljárás szerint az éjszakai utalási rendben a pénz hajnalban érkezik meg a számlákra.

A pénteki késés után a Magyar Államkincstár (MÁK) azt közölte, hogy nap közben utalják a pénzt. Erre is csak úgy volt lehetőség, hogy a pénzintézeti elszámolásokat végző Giro Zrt. (a Magyar Nemzeti Bank leányvállalata) egyik tagja, a MÁK kérésére legalább este hétig nyitva tartotta a rendszert, amelyet normál munkarend szerint a délutáni banki zárások után becsuknak.

Akik azon a napon nem, csak szombat-vasárnap (illetve hétfőn) jutottak hozzá ellátásukhoz, mindenképpen törvénytelenség áldozatai.

Közben a Magyar Posta közleményben tudatta, hogy szerdán kezdik el kivinni az ellátást készpénzben felvevők számára. A hónap végéig 1,182 millió utalványt kézbesítenek; ez egyébként a nyugdíjasok nagyjából negyven százaléka. A nagyobbik hányad már bankszámlára kapják az ellátást. Az ő járandóságuk késett péntek reggel óta.

Hivatalos részről változatlanul semmiféle nyilatkozat sincs a milliókat érintő törvénytelenségről, ennek okáról. A Magyar Államkincstár honlapján továbbra is a péntek esti közlemény olvasható. Eszerint „a bankszámlákra érkező nyugdíjak elutalása 2019. január 11-én megtörtént. A GIRO Zrt. a Magyar Államkincstárral együttműködve intézkedett a 2019. január hónapban esedékes nyugdíj-kifizetések jogszabály szerinti utalásáról.”

A MÁK péntek délután óta nem válaszolt kérdéseinkre. Ezek közül már csak kettő vár válaszra: mi volt az oka a történteknek, és a jogosultak kapnak-e valamilyen késedelmi pótlékot, netán egyéb jóvátételt a kellemetlenségért.

Késik

Késik a nyugdíj, késik a fizetés, késik a túlórapénz, késik a kórházfelújítás, késik az építkezés, késik az átadás, késik a felelősségre vonás, késik a közös jelölt, késik a vonat, késik a busz, késik az általános sztrájk, késik a sajtószabadság, késik a demokrácia, késik a jogállam, késik a bukás, késik a vég.

​Nem késik a korrupció, nem késik a panama, nem késik a médiabirodalom, nem késik a szoborelszállítás, nem késik a ’44-es állapot, nem késik a karmelita kolostor, nem késik az elnöki aláírás, nem késik az orbáni álinterjú, nem késik a stadionépítés, nem késik a hazugsággyár, nem késik a brazíliai látogatás, nem késik a magánrepülőzés, nem késik az orosz-török-türk barátság, nem késik az illiberális demokrácia, nem késik a bukás, nem késik a vég.

Elutalták a nyugdíjakat

Elküldték az összes nyugdíjutalást a bankokhoz – derül ki a Giro Zrt. esti közleményéből. Információnk szerint jókora túlórára kényszerültek az elszámolórendszer alkalmazottai.

Bürokrata bikkfanyelven megfogalmazott közleményben tudatta a bankközi elszámolórendszert üzemeltető Giro Zrt. este, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) által indított összes nyugdíjutalást elszámolták és a bankoknak elküldték.

A Giro igyekezett megismételni, hogy a klíringrendszer egész nap hibamentesen működött.

A MÁK változatlanul nem adott magyarázatot arra,

hogy mi volt az oka a nyugdíjbotránynak.

Ahogyan a MÁK-ot felügyelő Pénzügyminisztérium

egyetlen illetékese se állt ki mindeddig felelőst megnevezve és elnézést kérve.

Nem hivatalos információnk szerint a szokásos üzemzárás nélkül a MÁK kérésére a Giro este háromnegyed hétig volt nyitva, addig, amíg valamennyi utalás át nem ment a pénzintézetekhez.

Az internetes fórumokat pásztázva az derült ki, hogy nagyon sokan számoltak be arról, megkapták az értesítést az utalás megérkezéséről, de szintén rengetegen nem. Ezzel a pénzzel azonban csak azok tudnak mit kezdeni a hétvégén, akiknek van módjuk ATM-ben felvenni. Akiknek bankkártya nélküli számlájuk van, csak hétfőn férnek hozzá juttatásukhoz.

A történtekről korábban írtunk itt, itt arról, hogy a postai kézbesítés késni fog, itt pedig arról, hogy zárásig nem mentek el az utalások.

Nyugdíj-botrány: pénz nélkül maradnak az idősek – FRISSÍTVE

Százezrek, akár milliók maradhatnak nyugdíj nélkül a hétvégére, bár egyes hírek szerint helyenként érkezett pénz. A kormány feltűnően hallgat, noha másfél hónapja büszkélkedtek az idő előtti kifizetéssel.

A késő délutáni információk szerint tömegével maradtak esedékes nyugdíjellátás nélkül idős emberek. Ahogyan megírtuk, reggelre nem érkezett meg az ellátás a Magyar Államkincstártól, amely azt közölte, hogy „nincs fennakadás a kifizetésben, a jóváírás a bankoknál technikai okok miatt napközben történik meg”. A bankközi utalásokat lebonyolító Giro Zrt. pedig azt tette közzé, hogy a bankközi klíring rendszer hibamentesen működik, a beküldött tranzakciók feldolgozásában nem volt és jelenleg sincs fennakadás”. A történetről itt számoltunk be.

Az már tehát dél körül kiderült, hogy

a két állami intézmény egymásra keni a felelősséget.

Bár napközben a Portfolió úgy értesült, hogy, hogy „banális” ok áll a háttérben, rossz értéknapon utalták a pénzt, arra eddig nincs magyarázat, hogyan nem érkeztek meg nagy számban az utalások a számlákra, bár a MÁK délelőtt azt ígérte. Noha volt hír arról, hogy néhányan megkapták az értesítést erről, késő délutánig nincs nyoma annak, hogy a négy órás átfutási időben megkapták volna jussukat a számlás idősek. Ezt támasztja alá a napi.hu írása is.

Elküldtük kérdéseinket a MÁK-nak arról, hogy elküldték-e az utalást, kiderítették-e, ki a felelős a botrányért, és hogy fizetnek-e kártérítést azoknak, akik például késedelembe esnek a közüzemi számlák befizetésével a hiányzó fedezet miatt. Mindeddig nem kaptunk választ.

Feltűnő a kormány mély hallgatása az ügyben.

Pedig december 3-án, amikor az ünnepekre tekintettel előrehozták a havi javadalmazás kifizetését, Novák Katalin államtitkár büszkén állt elő azzal, hogy „a biztonságérzetet akarják növelni azzal, hogy az ünnepekre tekintettel az esedékesnél korábban juttatják pénzhez az érintetteket” és

„a kormány mindent megtesz, hogy a nyugdíjasok is biztonságban érezhessék magukat”.

Most senki se állt elő magyarázattal. Annak megindoklásával se, hogy a számlára utalás sikertelensége hogyan függ össze azzal, hogy a nyugdíjak postai kézbesítése miért késik két napot, ahogyan az a MÁK nap közben megváltoztatott közleményéből kiderült.

Ezzel nyugdíjasok százezrei, inkább milliói maradnak pénzük nélkül a hétvégén. Erre a rendszerváltás óta nem volt példa.

FRISSÍTÉS

Az Erste Bank zárás után közölte, hogy „Tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy a január 11-én esedékes nyugdíjak nem érkeztek meg bankunkhoz a Magyar Államkincstártól, ezért azok jóváírása még nem történt meg az ügyfélszámlákon. Amint az összegek beérkeznek, a jóváírást haladéktalanul elvégezzük. Megértésüket köszönjük!”

Mégis késik a nyugdíjak postai kifizetése

Stikában két nappal kitolta a nyugdíjak postázásának dátumát az államkincstár. Délelőtt még azt mondták, hogy hétfőn indul a kifizetés, most már 16-i kézbesítést írnak.

Egyelőre nincs felelőse a nyugdíjak bankszámlára küldésének elmaradásáért. Délelőtt a folyósító Magyar Államkincstár és a számlák közti utalást technikailag megoldó Giro Zrt. is azt közölte: nincs semmi fennakadás. Bankok pedig azt tudatták, hogy nem érkezett meg a pénz hozzájuk, ezért nem tudják jóváírni a járandóságot a számlákon. Az előzmény itt olvasható.

A MÁK napközbeni utalást ígért, erről egyelőre nincs információ. Mivel jelenleg a négy órás jóváírási szabály van hatályban, az már szinte biztos, hogy sok százezer idős ember nem, vagy alig fog tudni vásárolni ma a pénzzel.

Eddig úgy tűnt, hogy az anomália a postai kézbesítést nem érinti. Délelőtt a MÁK azt közölte: a postai kifizetések 2019. január 14-én indulnak el. Most azonban már az olvasható honlapján, hogy a MÁK január 14-én indítja a kifizetést, így a posta –  az eddig is megszokott rend szerint –

már január 16-án el is kezdi a nyugdíjak kézbesítését.

Amint új információ lesz, cikkünket frissítjük. Még délelőtt arról is érkezett információ, hogy magánszemélyek közti utalások se érkeztek meg. Erről az egyik nagy kereskedelmi bank fiókjában arról tájékoztatták munkatársunkat, hogy addig ilyen hibaüzenetet nem kaptak a Girótól, csak a nyugdíjakkal kapcsolatos fennakadásról.

(Orbánnak) fontos dolgok – Déli Kávé Szele Tamással

Így kávé mellett beszéljünk most kicsit a fontos dolgokról. Csak hát mi a fontos? Ha a kollégáimat kérdezném, sokan a miniszterelnök tegnapi sajtótájékoztatóját találnák a legfontosabbnak, ha a szomszédomat, ő azt, hogy késnek a nyugdíjak egyelőre megfejthetetlen okokból, ha a pincért, szerinte a vendéglátóipari áremelések mindennél lényegesebbek.

És így tovább. Minden fontos, kérem – ne essünk abba a hibába, hogy ami minket nem érint személyesen, azt lényegtelennek tekintjük. Habár azon erősen mélázok, mi a fityfene volt fontos azon a tegnapi két órás sajtótájékoztatón?

Túl azon, persze, hogy minden volt, csak épp sajtótájékoztató nem. Kezdjük azon, hogy vagy hat médiumot be sem engedtek, a helyhiányra hivatkozva, ezek: a Magyar Hang, az Azonnali, a Klubrádió, a Mérce, a Direkt36 és az Alfahír. Az utóbbiért (szerintem) nem kár, de a másik öt épp nem agresszív vagy botrányos hangneméről, viselkedéséről nevezetes… persze, a szervezők azt mondták, „helyhiány miatt” nem mehetnek be. Valószínűleg az sem érti, miért pont ez a hat sajtótermék került feketelistára, aki oda tette őket, de ez egy ilyen rendszer, kérem.

Azután viszont nem tudtunk meg semmi újat. A miniszterelnök az alákérdezéseket értékelte, a valódi kérdésekre leginkább nem is válaszolt: mellébeszélt, körmondatokban halandzsázott mindenféle vízióiról, amiknek több helye volna egy harmadosztályú horrorfilmben, mint a közéletben, megtudhattuk, hogy nem foglalkozik üzleti ügyekkel (ezekben a pillanatokban riasztó hangok hallatszottak a födém irányából, de erős az épület, kibírta ezt is), két kultúra harcol Európában vagy Európáért (miért nem mindjárt hat?) és a sajtó a mi kis minielnökünk ellensége.

Ez utóbbit ékesebben magyarázta el a szokottnál, és ennek következtében a Napnál is világosabb, hogy álomvilágban, sőt, rémálomvilágban él. Persze, értem, honnét fakadnak a téveszméi, meg is fogom magyarázni, de előbb lássuk, mit mondott?

Azt, hogy „baloldali, liberális médiatöbbség van”. (Micsoda? Most sepertek egybe 476 kormánypárti orgánumot!) „Ahogy felkelek, tudom, hogy a mai napon is ellenszélben fogok dolgozni. Rögzíteni kell azt is, hogy többen vannak ellenem önök közül, mint velem.” (De a legtöbben a vízilovakkal vagyunk) „A médiaalapítvány azért lett nemzetstratégiai érdek, mert nonprofit. Ha a balliberális oldal ugyanezt az utat kívánja járni, ugyanezt a döntést fogom hozni.” Módszertani-műfajelméleti útmutatás: „az interjúnak nem az az értelme, hogy bikaviadalt vívjak egy újságíróval.” (Kérem, tényleg nem élvezet, mikor mindenféle kellemetlen kérdéseket tesznek fel… esetleg tiltsuk be a kérdezést?) De a legszebbet szó szerint idézném:

„Az AP újságírója szembesítette Orbánt azzal, hogy Orbán szerint médiaellenszélben kell dolgoznia, és a reggeli sajtószemlékben nagyon sok kormánykritikus hang van, és szerinte többségben vannak az ilyen hangok. Erre az újságíró azt mondta, „ez lehet, hogy azért van, mert azok a kormánykritikus médiumok, akik függetlennek mondják magukat, mind a saját szempontjukból adják le a híreket. Azok meg, amik a kormányt támogatják, egyre összehangoltabban ugyanazt mondják, hiába vannak 476-an. Ha megnézzük a megyei lapokat, mindenhol ugyanaz az önnel készült interjú jelenik meg, mindenki ugyanazt a kormányt támogató mondatokat mondja.”

Ez utóbbi megyei lapos résznél Orbán a mellette álló Kovács Zoltán államtitkár felé fordulva azt mondta mosolyogva: Még szép!” (Index)

Na, akkor most jön a magyarázat

Miniszterelnökünk reggel felébred, kávéért nyúl, mint mindannyian és mellé előveszi a sajtószemlét. Abban pedig egyenként szerepelnek a független lapok kormánykritikus írásai, külön-külön, hiszen ezek nem központi utasítás alapján készülnek, ahány, annyiféle, nem is mindig ugyanarról szólnak. Ebből van tizen-huszon-valahány. Az elég soknak néz ki egy sajtószemlében, még kivonatolva is. Hogy ezek maximum tíz lapban jelennek meg összesen? Nem érdekes, soknak tűnnek. Ellenben ha a kormánymédia lapjait nézzük, azokban mind ugyanaz a híranyag szerepel, gyakran szó szerint is, tehát nem lehet többször berakni ugyanazt a szemlébe, nincs hogy – így aztán hiába áll a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány 476 tagból, ők csak ugyanannyi cikket termelnek, mintha egy lap volnának, maximum kettő. Hát ezért hiszi a minielnök, hogy balliberális médiatúlsúly van, és fogja is hinni, míg ki nem irtja a független sajtó írmagját is. Aztán meg majd azért nyavalyog, hogy nincs sajtó.

De mondott ő mást is, szebbet, ami különös aktualitást kapott mára, és fontosabb, mint a médiaügyi képzelgései.

„Én már elég sokat dolgoztam, sosem hagytam, hogy az elvégzett munkát ne fizessék ki.” – és ezzel arra utalt, hogy mindenki képes kikövetelni a járandóságának megfizetését. Sőt, jogában is áll.

Hogy mit dolgozott? Hát egész életében vagy képviselő volt, vagy kormányfő, emellett pártelnök, maximum ösztöndíjas, márpedig ezek nem produktív munkakörök, amikben mérni lehet a teljesítményt, sőt: ezek fix bérezésű állások, amelyek esetében bérvitának helye se nagyon lehet. No, micsoda még ilyen?

A nyugdíjak

És ezzel át is eveztünk a tegnapból a mába. Azt épelméjű ember nem vonhatja kétségbe, hogy a nyugdíj sok-sok év munkája után megérdemelten jár. Ma reggel azonban azt kellett tapasztalják a magyar nyugdíjasok, hogy nem érkezett meg a számlájukra a jog szerint járó összeg. Egyelőre zajlik a botrány, de már kezd körvonalazódni, mi történt: a tudomány mai állása szerint az, hogy új informatikai rendszerre álltak át az Államkincstárnál, ezért nem érkezhettek meg időben a nyugdíjak. Utoljára 40 napja kapták meg a pénzüket az idősek (a karácsony miatt előrehozták az utalást), és mintegy egymillió időst érinthet az elmaradt utalás.

Mármost a nyugdíj nem egészen olyasmi, mint egy munkabér, sokkal kényesebb helyzetben lévő embereknek jár. Aki nem tud határidős számlát, részletet, törlesztést fizetni, aki nem tudja kiváltani a gyógyszerét vagy akinek emiatt nem jut ételre, tüzelőre, az nincs abban a helyzetben, mint egy átlagos munkavállaló, aki ilyen esetben megpróbál megélni a tartalékaiból vagy kölcsön kér. A nyugdíjasoknak miből lennének tartalékai? És miért kérjenek kölcsön, ha járna nekik a pénz?

Az OTP egyelőre kiadott egy roppant szűkszavú tájékoztatót:

„Tájékoztatás
A nyugdíjak utalásáról

Az OTP Bank tájékoztatja ügyfeleit, hogy a 2019. január 11-én esedékes nyugdíjak átutalása várhatóan csak 2019. január 14-én hétfőn történik majd meg. A nyugdíjak utalása a bank rendszerétől független ok miatt csúszik.
Megértésüket köszönjük.”

Sejthető is, mi ez a „független ok” – 2017 novemberétől a járandóságokat az Országos Nyugdíj Főigazgatóság (ONYF) helyett már a Magyar Államkincstár (MÁK) fizeti ki. Az ám, csakhogy a MÁK-nál tavaly decemberben informatikai fejlesztés zajlott. És hát így sikerült. Valószínűleg ennek köszönhető a mostani csúszás, amit azonban a MÁK egészen más módon magyaráz ma délelőtti közleményében:

„Nincs fennakadás a nyugdíjak kifizetésénél! A Magyar Államkincstár felhívja a figyelmet, hogy nincs fennakadás a nyugdíjak kifizetésében. A bankszámlákra érkező nyugdíjak jóváírása technikai okok miatt napközbeni jóváírással történik meg. A bankszámlára érkező nyugdíjakat tehát az érintettek a mai nap folyamán megkapják. A postai kifizetések 2019. január 14-én indulnak el.”

Kérem, informatikai hiba vagy technikai hiba, ha nagyon szigorúan vesszük, lehetnek épp szinonimák, azonban az Államkincstár hatalmasat alakított valóságelhárítás terén – azt ugyan nem mondták, hogy egymillió ember hazudik, és már náluk is van a pénz, de azt állítani, hogy még ma megkapják, mikor az OTP csak hétfőn képes kifizetni, minimum egy Don Quijote bátorságára vall, aki hősiesen száll szembe a tényekkel és a szélmalmok is mind emberevő óriások.

De ahhoz is kellhetett némi bátorság, hogy egy nappal azután, hogy a miniszterelnök arra buzdít: mindenki álljon ki öntudatosan a pénzéért, ezt a hibát engedjék becsúszni. Mert ha tekintetbe veszem a lappangó összeg mértékét, ennek még a két napi kamata is akkora összeg, amennyiért érdemes stiklizni.

Hát, kérem, vagy megjön ma a pénz – ez esetben sem tiszta a helyzet, de legalább csak minimális lesz a csúszás, bár még így is okozhat károkat – vagy megjön hétfőn, mely esetben szigorú és nyilvános vizsgálat következne minden kultúrállamban.

Nálunk nem.

Vagy nem jön meg hétfőn sem, és akkor nincs más megoldás: hallgatni kell Orbán Viktorra.

Kiállni azért a pénzért.

Nem hagyni, hogy a járandóságot ne fizessék ki.

Ő mondta, kérem, hogy ez a teendő.

Ez most akkora tévedés volt, amit sokáig nem fog elfelejteni.

Ugyanis ezek a fontos dolgok.

Nem érkeztek meg a nyugdíjak – Frissítve!

Mindeddig nem érkeztek meg a számlákra a ma esedékes nyugdíjak, erről számoltak be érintettek tömegesen. Az esedékesség napján hajnalban szoktak értesítést küldeni a bankok.

Egyelőre nem világos, mi történt, az tudható, hogy nyugdíjasok tömegével számolnak be arról, hogy ma hajnalban nem kapták meg az értesítést bankjuktól arról, hogy megérkezett számlájukra az ellátás.

Idén 2,7 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, a bankszámlákra január 11-én érkezik a megemelt nyugdíj, a posta pedig január 16-án kezdi meg a kézbesítést – mondta egy hete Rétvári Bence.

Az esedékesség napján kora reggel szokott a számlán landolni a pénz. A szabály egyébként pontosa úgy szól, hogy a folyósítás napja minden hónap 12-e. Ha azonban ez hétvégére esik, a megelőző pénteken megy a pénz.

Különösen kellemetlen ez azért is, mert decemberben előbb utalták az ellátást a karácsony miatt, ezért azóta sokaknak nyilván elfogyott a pénzük.

Az átszervezések sorában most már nem a Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság, hanem a Magyar Államkincstár utalja az ellátásokat.

A bankok közölték: nem miattuk késik a pénz, ami csak hétfőn várható

Az OTP jelezte: “a 2019. január 11-én esedékes nyugdíjak átutalása várhatóan csak 2019. január 14-én, hétfőn történik majd meg. A nyugdíjak utalása a bank rendszerétől független ok miatt csúszik.”

A CIB Bank honlapján az áll: a mára várt nyugdíjak nem érkeztek meg a Magyar Államkincstártól.

Az Államkincstár szerint ma mégis megérkezik a nyugdíj

A bankszámlákra érkező nyugdíjakat a nap folyamán megkapják az érintettek – közölte a Magyar Államkincstár az MTI-vel.

Nincs fennakadás a kifizetésben, a jóváírás a bankoknál technikai okok miatt napközben történik meg – tették hozzá.

A postai kifizetések 2019. január 14-én indulnak.

A Giro Zrt. arról tájékoztatott, hogy az államkincstárral együttműködve intézkednek a januárban esedékes nyugdíjkifizetések jogszabály szerinti – azaz pénteken történő – kifizetéséről.

A Giro Zrt. által üzemeltetett, a nyugdíjak elszámolását is végző bankközi klíring rendszer hibamentesen működik, a beküldött tranzakciók feldolgozásában nem volt és jelenleg sincs fennakadás – tették hozzá.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK