Kezdőlap Címkék Nyugdíj

Címke: nyugdíj

Szűcs Judith: ennek a lánynak a szegényházban a helye?

“Nem szeretek panaszkodni, de az első nyugdíjam 28600 forint volt, és azóta sem lett sokkal több” – mesélte a Kiskegyednek Szűcs Judith, akit nemcsak Magyarországon, de az egész egykori szocialista táborban diszkó királynőnek tekintettek. A hetvenéves Szűcs Judith elmondta, hogy “valósággal sokkot kaptam amikor a postás meghozta az első nyugdíjamat.”

Miből él? “Ha van fellépésem, abból elvagyok” – válaszolta Szűcs Judith. Magyarországon az átlagnyugdíj 231 ezer forint, ezt sok művész nem éri el, mert aktív időszakában önhibáján kívül nem fizetett komoly nyugdíj járulékot.

A nyugdíjasok Orbán leghűbb támogatói

Ilyen gyenge nyugdíjak mellett miért szavaz mégis az idős generáció zömmel Orbán Viktorra? Mert

Orbán jó politikai érzékkel két dolgot ígér nekik: biztonságot és inflációhoz igazított nyugdíjat.

Ehhez képest minden másodlagos a nyugdíjas nemzedékek számára. Az is, hogy az Orbán rendszerben tudatosan működtetnek gyenge egészségügyi hálózatot: akinek van pénze annak esélye is lehet a hosszú életre, akinek nincs az imádkozhat ezért. Orbán számára a nyugdíjasok csakis addig érdekesek amíg rá szavaznak. Utána elpatkolhatnak hiszen csak viszik a pénzt az államkasszából, melyet pedig a miniszterelnök rokonai, barátai és üzletfelei akarnak lenyúlni. Orbán számítása mindeddig bevált, és semmi okunk sincsen azt feltételezni, hogy ez a közeljövőben változna. Holott maga Orbán hét szűk esztendőt jósolt 2022-ben. Az ellenzéknek ez jó esélyt kínálna, de a nyugdíjasok jól érzik: tőlük nem kapnák meg a biztonságot és a nyugdíjak emelését az infláció mértékében. Bokros Lajos 2022-ben a Népszavában fejtette ki, hogy a nyugdíjasoknak nem jár a tizenharmadik havi nyugdíj, és meg kellene szüntetni a rezsi csökkentés rendszerét.

A nyugdíjasok értették a finom célzást, és leszavaztak Orbán Viktorra, akiről pedig tudták, hogy korrupt és pocsék egészségügyi rendszert üzemeltet.

A magyar nyugdíjasnak nincsen, mert nem lehet illúziója az állammal kapcsolatban, amely épp akkor hagyja magára amikor a legszegényebb és a legelesettebb.

De hát a magyar nyugdíjas realista: Szűcs Judith is kérvényezte szánalmasan alacsony nyugdíjának felemelését, és kapott is pár ezer forintot hiszen a hatalom sem lophat nyugodtan annak tudatában, hogy az egykori diszkó királynő szegényházba kerül vagy éhen hal miközben ő vígan élvezi szorgos vagyongyűjtő életének zsákmányát.

Nyugdíj (x)

A címbe azért nem került bele konkrét szám, például VIII. vagy XXI., mert már annyiszor írtam róla és annyi helyen, hogy biztosan tévesztenék, nem lenne pontos a számolásom – meg aztán az ember lusta is utána keresni mindnek, amit már többször rég megírt.

Jóval egyszerűbb annyit közölni az (x) jelzéssel, hogy immár ikszedszer van mondanivaló, ami vagy azt jelzi, hogy a gondos kormány sokszor fejleszti és tökéletesíti a rendszert a nyugdíjasok érdekében, vagy azt, hogy a ravasz kormány állandóan trükközik. Mindenki szabadon dönthet, melyik változat helyes.

A nyugdíjasok széles választóréteget képviselnek. Mintegy kétmillió öregségi nyugdíjas van, mellettük pedig félmilliónyi egyéb nyugdíj jellegű járulékot kapó ember, azaz ez a 2,5 millió fő a teljes lakosság 26 százalékát képviseli. Választópolgárként természetesen még többet (32 %), hiszen ők mindannyian választókorúak, ezért a politikai csoportoknak igencsak érdemes foglalkozni velük, ahogy a problémával is, amelyet ők jelentenek.

A problémán kezdve az értékelést, a nyugdíjasokkal az a gond, hogy ők a nyugdíjat már csak kapják, de nem adnak érte semmit. A jelenben csak terhet jelentenek.

Nem mondom, a múltban, mikor még dolgoztak és befizettek ahelyett, hogy pénzt kellett volna rájuk fordítani, jól jöttek a kormányzatnak, mint az akkori nyugdíjasok eltartói (többek között), de ma már csak kiadásként jelennek meg a költségvetésben, mégpedig az egyik legnagyobb kiadásként. Ez az úgynevezett felosztó-kirovó rendszer, amely jelenleg nálunk működik.

A rendszer korszerűbbre való leváltását Bokros a magánnyugdíj-pénztárakkal gondolta megoldani, amelyekben munkás évei alatt mindenki saját magának gyűjtötte volna a nyugdíját, és mikor nyugalomba vonul, azt az összeget kapta volna meg (a korábban elhunytak meg a hosszú életűek kb. kiegyenlítik egymást, ha a pénztár jól számolja ki). Sajnos ez a rendszer az átmeneti időszakban, azaz amíg mindenki át nem kerül a korábbi rendszerből az újba, az állam számára jelentős, sőt egyre növekvő többletkiadással jár, és Gyurcsány miniszterelnöki korszakában már komoly összeget kellett ráfordítani. A Gyurcsány–kormány a neki megadatott 5 év alatt becsületesen rá is fordította, sőt a Bajnai kormány is befizette a szükséges összeget, így aztán a MANYUP tőke a 2010-es választásig döntő részben Gyurcsányék jóvoltából 2700 milliárd forintra hízott, amellyel gazdálkodva a pénztárak nem csak megőrzik a befizetett pénzeket, hanem jó befektetések esetén a hosszú évek során munka nélkül tudják mindenki nyugdíját növelni. Illetve tudták volna, ha.

A derék magyar nép által 2010-ben megválasztott kormánynak azonnal kellett a pénz, hogy bemutassa, mennyivel jobb gazdálkodó, mint az elődje, ezért körbenézett, hogy pénzszerzési ügyben mit lehetne tenni. Az elődök által rájuk hagyományozott 39 milliárd EUR MNB devizatartalékhoz nem nyúlhattak (az akkori GDP kb. 35 %-a), az nagyon rossz üzenet lett volna a külföldi befektetőknek, ezért a második legegyszerűbbet választották, a MANYUP pénztárak tőkéjét. Ezzel két legyet ütöttek egy csapásra. Egyrészt nagy összeg áramlott be a költségvetésbe (az akkori GDP 9 %-a), másrészt onnantól kezdve az Orbán kormánynak nem kellett a pénztárakba befizetnie.

Ami Gyurcsányéknak tehát kiadás volt a költségvetést illetően, az Orbánéknál bevételként jelentkezett, ráadásul megszabadultak az évenkénti befizetéstől, azaz immár 13 éve nem kerül nekik semmibe. Az Orbán Féle Első Nagy Kunszt fényesen bevált.

Kellett a trükkhöz persze valami indok meg még ígéret is

Az indokot Selmeczi tragikus víziója szolgáltatta, miszerint a pénztárak csak eltőzsdéznék az emberek összekuporgatott pénzecskéjét rossz befektetéssel (például magyar államkötvényt vesznek – Magyarország, Orbánéknak hála,  2011. decemberétől 2015. márciusáig bóvliban volt, és ma is csak egyetlen lépcsővel van fölötte), ezért a nyugdíjakat a játékfüggő pénztáraktól meg kell védeni! A kétségbeesett kiáltozás megtette a hatását, alig maradt a pénztárakban valaki. Rossznyelvek szerint persze ehhez a kormány fenyegetése is hozzájárult, mert Orbánék azt mondták, aki a pénztárban marad, állami nyugdíjra ne számítson.

Az ígéretet is a kormány tette, mondván, ha valaki a jövőben majd nyugdíjba megy, az akkori kormány fog nyugdíjat folyósítani neki. Reméljük, leszünk akkor még annyian, hogy kitermeljük szegény leendő nyugdíjasoknak azt a pénzt, továbbá reméljük, hogy az akkori kormány oda is fogja nekik adni.

Az Orbán Féle Második Nagy Kunszt sem volt valami bonyolult. A korábbi kormányok alatt a nyugdíjak összegének évenkénti módosítása a svájci indexálás szerint történt, azaz nem csak az infláció növekedését vették figyelembe, hanem a bérek növekedését is, tehát a nyugdíjak a béreket is követték, ha nem is teljesen, de valamennyire.

Az Orbán kormány ezt a számítási módszert eltörölte, helyette bevezette a tisztán inflációkövető rendszert. Ebből következően annak, aki már 2010-ben nyugdíjat kapott, a mostani 2023. évi nyugdíja egy fillérrel sem ér többet a piacon, mint a 2010-es. Az Orbán kormány immár 13 éve jót spórol a nyugdíjasokon. Hogy a szinten tartást a „nyugdíjak megvédésének” hívja, az csak természetes.

Nem csoda, hogy a nyugdíjak leszakadtak a bérek mögött, és

míg 2010-ben az átlagnyugdíj a nettó átlagkereset 74,5 százalékát tette ki, ez az arány mára 50 százalék alá süllyedt.

Hiába nőtt az állam bevétele a bérek növekedésével, ebből a nyugdíjasok nem kaptak semmit. Ez az arány a nyugdíjasok szempontjából még rosszabb lenne, ha figyelembe vennénk, hogy a nyugdíjrendszerből elhalálozás miatt kiesők nyugdíja törvényszerűen kisebb, mint a nyugdíjrendszerbe újonnan belépők most megállapított nyugdíja, azaz a kifizetett nyugdíjtömeg ugyan nő, de a nyugdíjasokat egyenként tekintve egy fillérrel sem.

Az Orbán Féle Harmadik Nagy Kunszt a tálalás. A tálalás alatt természetesen ferdítés, trükközés, hazudozás, mellébeszélés és ezek mindenféle ötvözete értendő, magyarán propaganda, melyet a Harmadik Birodalomban vittek tökélyre, és most a Habony Művek teljes mértékben használja is. Például a minap azt mondja Vitályos Eszter magyar jogász, politikus, államtitkár, 2021-től a Fidesz országgyűlési képviselője, 2022-től a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese, valamint parlamenti államtitkára, hogy

Hat százalékos nyugdíjemeléssel kezdődik a 2024-es év, a januári emeléssel átlagosan havi több mint 13 ezer forinttal lesz magasabb a nyugdíj a 2023 decemberinél.

Na most ebből kizárólag a beavatott, különleges kiképzést kapott, speciális agyműködéssel bíró egyetemi tanárok tudják, hogy csak a mondat második fele igaz, az első nem.

Ez ugyanis nem nyugdíjemelés. Kizárólag a várható infláció kompenzálása.

Sajnos Kati néni a faluvégen, akinek Petőfi anyjára emlékeztetőn csak egy „Helló pipi”-re futja, „Helló röfi”-re semmiképp (többesszámban pláne nem, hozzá nem is megy a miniszterelnök, nehogy a magyarországi szegénység nyilvánvalóvá váljon), annyit lát ebből, hogy több forintot hoz a postás. Mivel pedig nincs senki, aki elmagyarázná a trükköt, továbbra is áldani fogja Orbán Viktor nevét, mert ő megvédi a szegény népet a gonosz boltosok ármánykodásától. Azt, gondolom, mondani sem kell, hogy az államtitkár asszony által szintén megemlített 2023. évi 18,5 százalékos „nyugdíjemelés” sem emelés, mivel a trükk ugyanaz, mint a fenti. Őszinte kormányok ezeket kompenzációnak neveznék, na de hol van, kérem, a mi kormányunk attól? És hol van az a médium, amelyik ezzel foglalkozik, valamint hol van az az önkéntes csapat, amelyik e tudást eljuttatja mindenkihez? Így aztán Kati néni biztos benne kire kell szavazni. Hiszen Eszter asszony azt mondta

Az idősek a nehezebb időkben is számíthatnak ránk„. Rájuk. Hát ja. A mi pénzünkből. Amennyit nagyon muszáj. Többet nem. Nehogy már szegény Mészárosék szájától vonják el a falatot!

Azt is kijelentette az államtitkár asszony, hogy „2010 óta a nyugdíjak összege több mint duplájára emelkedett, a vásárlóereje pedig 20 százalékkal nőtt.” Mivel az infláció 2010. óta összesítve 103 százalék (az árak több mint a duplájukra emelkedtek), egyértelműen mondható, hogy a nyugdíjak vásárlóereje személyenként egy fillérrel sem nőtt (hiszen csak az inflációt kompenzálják, a svájci indexálást eltörölték, az egyénenkénti vásárlóerő eleve nem is nőhetett), a derék hölgy itt azt használja ki, hogy a kisnyugdíjasok egy része elhunyt, és az újonnan belépőknek náluk nagyobb nyugdíja van. Így „nő” az átlag vásárlóerő. Vitályos Eszter trükközik. Ahogy megszoktuk már.

Az ominózus 13. havi nyugdíjat illetően csak ismételni tudom magam: a tizenharmadik havi ellátmányt Orbán esztelen minimálbér duplázása miatt Medgyessynek kellett bevezetnie. A Gyurcsány kormányok végig fizették, majd 2010-ben Bajnai függesztette fel, mondván, ha a világválságnak vége, akkor ismét folyósítható. A Bajnait követő Orbánék nyilván másra koncentráltak, mert 10 éven keresztül nem vették észre, hogy a világválság befejeződött, ömlik az EU pénz, és (szerintük!) az ország legjobb tíz évét éli, így aztán a figyelmetlenségük miatt nem fizették a tizenharmadik havit egyetlen évben sem. Megállapítható tehát, hogy Orbán nem jóságosan visszaadta, hanem csak abbahagyta az ellopását. Muszáj volt neki. Közel jártunk már a választáshoz.

Ki fogja ezt a sok Kati néninek elmondani?

Sokasodás

Azután megáldá Isten Noét és az ő fiait, és azt mondá nékik: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a Földet.

A hozzájuk tartozó nőket Isten nem áldotta meg, és nem is szólította föl semmire. Nyilván elvannak áldás nélkül is, a szaporodás és sokasodás tudatos kezelése meg nem az ő reszortjuk ugyebár. Az komoly dolog, nem lehet rábízni bárkire. Ott van nekik a kihordás, a szülés meg a fölnevelés, mit is akarhatnának még?

Mondott persze az Úr Noénak ezen kívül még sok minden mást is, például, hogy:

„Aki embervért ont, annak vére ember által ontassék ki; mert Isten a maga képére teremté az embert.”

Ebből következik, hogy az emberélet isteni természetű, az istenképű embert bántani tilos, az élet mindenképpen megőrzendő, és ha egy istenképű leszúrna egy másik istenképűt, akkor a gyilkost egy harmadik istenképűnek kell leszúrnia, hogy az isteni rend helyreálljon. Ezzel az Úr legalizálta a háborúkat, és még azt is lehetővé tette, hogy a nemzetállam egyházi potentátjai áldják meg a leendő tömeggyilkosokat és fegyvereiket, hiszen ők nem is tömeggyilkosok, hanem csak az isteni parancsot követik. A vérbosszú ugyanis egyértelműen az, ott nincs mese, nem ám megvárjuk, hogy a gyilkos majd pokolra jut, hanem azonnal cselekedni kell (lásd: Gáza).

A saját képre teremtés és a szaporodási parancs gyanakvóbb elmék esetében felveti annak lehetőségét, hogy mi itten valami földönkívüliek génbankja lennénk, akik istent játszottak akkoron, hogy jól átverjenek minket ezzel a sokasodással meg szaporodással, de ezt egyelőre hagyjuk, mert ha azok is vagyunk, az idegenek rég elfeledkeztek rólunk, és nem jönnek vissza friss génekért, mivel kihaltak már egy ideje. A civilizációk élettartama rövid, az okostelefon egy idő után érdekesebb lesz, mint a szex (ezt a felmérések bizonyítják), a gyerek teherré válik, hiszen tőlünk rabol időt, így aztán legfeljebb pár tízezer év jut egy civilizációra, utána vége. Az időtartama azért ennyi, mert el kell jutni az ősembertől odáig, hogy az okostelefont feltalálja valaki. Mikor az már megvan, felgyorsul minden piszkosul.

Érdekességképpen megemlíthető, hogy Enrico Fermi, az atommáglya atyja nagyon csodálkozott azon, hogy az idegenek nincsenek itt, ugyanis a Tejútrendszerben valószínűsített sokmilliárd életre alkalmas bolygó ismeretében azt várta, hogy ha csak minden századikon alakul ki élet, akkor is itt kéne nyüzsögni nekik. Ám a valóságban nem nyüzsög itt egy se. Az ellentmondás Fermi azon tévedéséből következik, hogy ő a civilizációk élettartamát gyakorlatilag végtelennek hitte, viszont ha az tízezer években mérhető, két civilizáció találkozása, azaz időbeli egybeesésük a 13 milliárd év alatt teljesen valószínűtlen, így hiába lennének térben nagyon közel egymáshoz, nem találkozhatnak sohasem. Szerintem jól van ez így. Az egymással kakaskodó, viaskodó, sőt az egymás lakosságát válogatás nélkül és tömegesen likvidáló nemzetállamok is rengeteg bajt okoznak, hát még az idegenek mennyit okoznának, mert ha idáig el tudnak jönni tőlük, a miénknél jobb a fegyverzetük.

A Föld, mint az köztudott, egy 12.000 km átmérőjű kőzetbolygó, amely elég nagynak tűnik, de ha figyelembe vesszük, hogy az Úr Noé családján keresztül az emberiség kénye-kedvére adta a teljes növény- és állatvilágot, ehhez az emberiség önerőből hozzácsapta még a komplett ásványkészletet, majd ezek révén és ennek birtokában az isteni parancsot követve 8 milliárdra szaporodott, gyorsan kiderül, hogy kicsike kis bolygócska ez.

A határt pár évtizede elértük, a nekünk ma még kedvező klíma gyorsulva kezd felborulni, a szemét terjed már a tengerekben is, a nagy embersűrűség miatt a járványok hatalmas erőre kapnak, ami egyáltalán nem előny, sőt hátránynak mondható, mert a járvány miatti emberveszteség a létszámhoz képest minimális, a fogyasztás viszont ugrásszerűen nő (betegellátás, készülékek, műszerek, gyógyszerek, speciális élelmiszerek, valamint az egészségesek mindenféle módon való védekezése). Nagyon úgy néz ki a helyzet, hogy ha nem csinálunk valamit, az ember számára romló körülmények fogják elintézni az emberiség létszámcsökkenését, de az nem lesz kellemes senkinek.

A „romló körülmények” azt jelenti, hogy egy emberre kevesebb jut vízből, az élelmiszerből, a tiszta levegőből, melegebb lesz a bolygó, Afrika élhetetlenné válik (a migránsai tömegesen hagyják ott a földrészt), a sivatagok északabbra lesznek, például Európában is, sokkal gyakoribbá válnak a hőségnapok, a tornádók, a cunamik és egyéb forgószelek, a satöbbiről nem is beszélve – ahogy ezt már sokan és sok helyen megírták. A létszám drasztikus növekedését, így a klímaváltozást teljes együttműködéssel megakadályozhattuk volna, ha úgy száz éve nekifogunk, de amíg vannak nemzetállamok, közös célról nem beszélhetünk. és száz éve nagyon is voltak nemzetállamok. Mondhatni, hatványzottan. Az együttműködés zavarait illetően lásd például a nemzetállamok alkotta EU-t. Ott is csak apró célokat lehet kitűzni, a nagyokat mindig elgáncsolja valaki.

Az egyértelmű, hogy ha már elég fejlettek vagyunk, azaz mind több a szabadidőnk, a szórakozási lehetőségünk és a pénzünk, hogy ezt megfizessük, akkor a mindenkinél ott lévő okostelefonok már dolgoznak a létszámcsökkentésen, így aztán minél fejlettebb egy ország, a születésszám annál alacsonyabb. Sok helyen kisebb már, mint amekkora a jelenlegi létszám fenntartásához szükséges. Ebből következően az emberiség szaporodásának saját maga általi, önként és dalolva való visszafogása automatikus, azért nem kell tennünk semmit, az egyetlen probléma a sebesség, ami jelenleg még nagyon alacsony. Ráadásul a Föld néhány országa nem elég fejlett a létszámcsökkenéshez, és a fejletteknél is úgy néz ki, hogy a klíma az emberi élhetőség szempontjából az egy főre jutó fogyasztás növekedése miatt gyorsabban romlik, mint ahogy a létszám csökkenéséből adódó kevesebb ember általi fogyasztás javítja.

Az emberiség létszámcsökkentése nem fokozható (mégse vagyunk tömeggyilkosok… illetve igen, de azért mégse), ezért a klímaváltozáson kell technikai módszerekkel javítani. Sajnos a nemzetállamok miatt az emberiség egységes célra való összefogása nem lehetséges, így a teljes Földet tekintve csak egyes zónák és területek dolgoznak a közös cél érdekében, például az Európai Unió. Ha nem sikerül, és a klíma tovább melegszik, akkor elszabadulhat az erőszak, a harc a területért, a vízért, mivel pedig a nemzetállamok könnyen felpiszkálhatók, a pusztítás világszerte hatalmas lesz, mintegy megfejelve a klíma által okozott, már úgyis komoly megélhetési nehézségeket, és a Föld ténylegesen a civilizáció utáni korszakban játszódó Hollywood-i filmek látványára fog hasonlítani elállatiasodott hordákkal és erőszakkal, ami belefér.

A fentiek alapján mondható, hogy jó lenne némi, illetve hát drasztikus  létszámcsökkenés, mert akkor kevesebb ember ökológiai lábnyoma terhelné a Földet, magyarán: 8 milliárdan vagyunk tisztelt embertársaim, azt a sokasodást meg szaporodást ne erőltessük már annyira!

Ezt a racionális megfontolást két irányzat nem fogadja el. Az egyik a vallás, amely szerint az Úr parancsát kell követni, ha beledöglünk is a nagy életvédelembe (se tabletta, se egyéb védekező eszköz, se abortusz, se öngyilkosság, se eutanázia, mert mindegyik tilos!), kérdezném is tisztelettel, hogy az Úr, a Megváltó meg a Szentlélek egytől-egyig tényleg ezt akarja? Ők mondták? Ez biztos?

A másik néhány nemzetállam vezetésének bornírt elképzelése arról, ha nagyobb létszámú lenne a nemzet, jobb lenne neki. Ezek a vezetők erőltetik is az új honpolgárok születését mindent bevetve hozzá, de ennek kevés értelme van. Nagyon lassú a folyamat, és még csak nem is sikeres, mert hiába minden, úgyis fogy tovább a nép. Az erőlködés csak a pénzt viszi.

Van azért kivétel. Hiába ésszerűtlen és a fő szempontból sikertelen az ilyen próbálkozás, egy esetben mégiscsak érthető: ha valahol, teszem föl, egy különösen balszerencsés országban a teljes nyugdíjpénztári tőke a sors kifürkészhetetlen akaratából eltűnt vagy megsemmisült. Ott ugyanis tényleg előfordulhat az, hogy a lakosság elöregedése miatt a dolgozók a nyugdíjasokat egy idő múlva nem tudják majd eltartani. Az ilyen helyen az emberek nem maguknak gyűjtik a pénzt aktív korukban, melyet majd nyugdíjasként igénybe vesznek, hanem amig dolgoznak, ők tartják el a nyugdíjas korosztályt, aztán, mikor nyugdíjba mennek, várják, hogy eltartsák őket (felosztó-kirovó rendszer).

Különösen igaz ez akkor, ha a társadalom munkaalapú, mert a tudásalapú társadalmakban az idősek tudnak dolgozni akár nyolcvan éves korukig is (azaz a nyugdíj korhatára gond nélkül emelhető), de szalag mellett, villáskulccsal nem menne nekik. Ezért kell ott minden áron, azaz sok pénzt beletömve forszírozni a gyermekvállalást, amely pénz jól jönne máshol. Hja, kérem, mondhatják a kárörvendők, jobban kellett volna vigyázni a MANYUP tőkére, és betartani a Selmeczi féle csatakiáltást: „Megvédjük a nyugdíjakat!”

Bocsánat, MANYUP-ot tetszett mondani? Meg Selmeczit? Ezek konkrét nevek? Tehát igen? Akkor ezek szerint tényleg van ilyen szerencsétlen ország, ahol az ellenzék, valami Gyurcsány nevű miniszterelnökkel az élen gyűjtötte össze a MANYUP tőke döntő hányadát, az új regnálók meg azt szépen zsebre tették. Mind a 2700 milliárdot. Ezért most itt a baj.

Van még lejjebb, tessen mondani?

17-17,5% között lesz az infláció vagyis a nyugdíjasok kaphatnak 10 hónapos pótlékot

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közölte, hogy a kormány idén 17-17,5%-os éves átlagos inflációra számít. Miután a nyugdíjak 15%-kal emelkedtek az év elején, ezért ennek alapján a nyugdíjasok mindenképp számíthatnak plusz pénzre.

A Portfolió azt is kiszámolta, hogy ennek alapján egy átlag nyugdíjas milyen összegre számíthat: 52 ezer forintra. Ha euróban vagy dollárban számítjuk, akkor ez szánalmasan kevés, és egyáltalán nem kompenzálja az inflációt, amely például az élelmiszerek terén az átlagnál magasabb az idén, de minthogy az átlag nyugdíj ma Magyarországon mindössze 208 ezer forint, ezért ez az összeg távolról sem elhanyagolható. A költségvetésnek ez plusz kiadást jelent, és növeli a deficitet.

Varga Mihály: az euró biztonságot ad

A pénzügyminiszter a Tranzit politikai fesztiválon arról beszélt, hogy Magyarország számára cél az euró kritériumok teljesítése, aztán majd, ha ez már sikerült, akkor el lehet dönteni azt, hogy a csatlakozás célszerű-e vagy sem.

Orbán Viktor nem is nagyon titkolja, hogy nem kíván csatlakozni az euróövezethez, mert ez csökkenti a magyar kormány mozgásterét. Más kérdés persze, hogy olyan stabilitást jelent a magyar gazdaságnak, melyet a forint képtelen biztosítani. Orbán Viktor már csak azért sem akarja az euró bevezetését, mert akkor nem alkalmazhatja jól bevált politikai fegyverét: a béremelést forintban miközben a magyar fizetőeszköz leértékelődik. A munkabérek emelését mindig fel lehet mutatni mint eredményt és szavazatszerző intézkedést miközben a külföldi befektetőknek továbbra is elő lehet adni, hogy a magyar munkaerő jólképzett és rendkívül olcsó – euróban vagy dollárban számolva.

Az átlag fizetés vagy az átlag nyugdíj euróban számolva szánalmasan alacsony, és jól mutatja, hogy

az Orbán kormány eredményei az életszínvonal emelésében siralmasan gyengék.

Ha mindezt a bőrükön érzik a magyar választópolgárok, akkor miért szavaznak mégiscsak Orbán Viktorra? Mert a magyar miniszterelnök legalább beszél a bérek emeléséről és az életszínvonalról.

Liberális ellenfelei mint például Bokros Lajos a tizenharmadik havi nyugdíj és a rezsi csökkentés megszüntetését javasolják!

Olyan körülmények között amikor a magyar átlagpolgár vagy átlag nyugdíjas alig tud kijönni a havi jövedelméből. A szociális demagógia kizárólag a jobboldal propagandájában szerepel. Márpedig az embereket elsősorban a megélhetés érdekli nem pedig a kormány politikája. Amíg a hatalom úgy lop, hogy az átlagpolgár is kap valamit, addig a rendszer stabil. Ezért beszél annyit Orbán Viktor a bérek emeléséről, hogy ki ne derüljön: ha euróban vagy dollárban számolunk, akkor a magyar munkajövedelmek vagy nyugdíjak az Európai Unió legvégén kullognak. Orbán Viktor viszont joggal hivatkozhat arra, hogy ez már 2010 előtt is így volt. Arról viszont mélységesen hallgat a miniszterelnök, hogy a magyar jövedelmek a jövőben is sereghajtók lesznek Európában.

6%-os nyugdíj emelés jövőre, avagy egy kockázatos költségvetés

Varga Mihály pénzügyminiszter az új költségvetés kapcsán bejelentett 6%-os nyugdíjemelést 2024-re, de hozzátette: lesz tizenharmadik havi nyugdíj is.

Minthogy jelenleg az infláció 20% fölött van, ezért kissé túlzottan optimistának látszik a jövő januári 6%-os előrejelzés. Tudja ezt Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki észrevette, hogy az európai piacokon

a földgáz ára kétéves mélyponton van viszont a rezsi ár Magyarországon nem csökkent. Indoklás: a szolgáltatók még magas áron kötöttek szerződést!

Mikor kezdenek el csökkenni a rezsiárak? Rejtély. Éppúgy mint az, hogy a kormány miképp kívánja 3% alatt tartani a költségvetési hiányt, ha nem jönnek meg az uniós euró milliárdok?! Erre az egyszerű kérdésre sincsen válasz az új költségvetésben, de senki sem hiszi immár, hogy abból megvalósulna bármi is.

A Költségvetési Tanács például azt írta a Portfolió portálnak, hogy

“a hiánycél teljesítése összességében kockázatosnak tekinthető.”

Több más időzített bomba is ketyeg a költségvetésnek, melyet Varga Mihály védelminek nevezett. Kit védenek meg? A nyugdíjasokat a 6%-os emeléssel?

2479,8 milliárd forint uniós forrásból

Ennyit remél a jövő évi költségvetés Brüsszelből. Csakhogy Johannes Hahn, az Európai Unió pénzügyi biztosa jelezte: lehet, hogy ettől a brüsszeli bizottságtól Magyarország már nem kap pénzt. Ez a brüsszeli bizottság addig működik amíg nem áll fel az új bizottság. Ez beletelhet akár két évbe is. Ezalatt az idő alatt Magyarország 20 milliárd eurót veszíthet. Megér nekünk ennyit Orbán Viktor? A magyar nyugdíjasoknak aligha pedig eddig ők voltak a leghűségesebb szavazók. Kérdés, hogy kitart-e a lelkesedésük akkor is, ha csak 6%-os nyugdíj emelést kapnak január elsején ?!

Drámai életszínvonal csökkenés Magyarországon

Az infláció megeszi a bér- és nyugdíjemelést, ezért jóformán mindenki az életszínvonal visszaesést konstatálhatja saját családi költségvetésében, ha nincs ezen kívül valamilyen plusz jövedelme.

A reálbérek 7,6%-kal csökkentek az előző évhez képest. Ilyen nagy visszaesést a KSH csak a 2008-as nagy pénzügyi válság idején mért. Akkor megrendült a baloldali kormányzat, amely kénytelen volt behívni a Nemzetközi Valutaalapot. A választásokon Orbán Viktor könnyedén győzött hiszen az életszínvonal csökkenését mindenki észrevehette. Most mintha hasonló lenne a helyzet ahogy erre Matolcsy György is felhívja a figyelmet. A jegybank elnök korábban még gazdasági miniszter korában kipaterolta az IMF-et mondván: megoldjuk a problémát magunk! A körülmények szerencsés alakulása miatt ez akkor sikerült is, de mostanában épp Matolcsy jelentette ki: Magyarország a világ négy vagy öt leginkább sérülékeny országa közé tartozik.

Mit tesz ebben a helyzetben Orbán Viktor?

Emlékszünk: a Bajnai kormány felvállalta a pénzügyi szigort és az ezzel járó népszerűtlenséget. A baloldal el is vesztette a választásokat 2010-ben.

Orbán Viktor előre menekül

A miniszterelnök már csak a Gyurcsány-Bajnai duó eredményei láttán sem választja a szigorítás útját, melyet régi jobbkeze, Matolcsy György javasol neki. Ehelyett tovább forszírozza a növekedési programot abban a reményben, hogy az infláció a külső hatások miatt csökken. Ez nem teljesen alaptalan várakozás, mert az energia árak már beépültek a rendszerbe itthon miközben a külvilágban stabilizálódtak. A dinamikus bérnövekedés sok családot megóv attól, hogy meg kelljen húznia a nadrágszíjat. Csakhogy nem mindenkinek nő a bére dinamikusan. Még azok is megérzik az inflációt, akik részesülnek a béremelésből. A végső kép lehangoló: a medián nettó kereset ma Magyarországon 294 ezer forint. Ennyit keres az átlag magyar egy hónapban. Ha ezt átszámítjuk euróra vagy dollárra, akkor az összehasonlítás siralmas. Régebben még lehetett azt állítani, hogy azért alacsonyak a jövedelmek Magyarországon, mert az árak is alacsonyak, de az infláció következtében ez ma már végképp elveszítette az igazságtartalmát. 700 eurónál alig több az átlag kereset Magyarországon 2023-ban. Hogy lehet ebből megélni miközben tőlünk nyugatra a szegénységi küszöböt felemelték 1000-ről 1200 euróra?

Miért van mégis Orbán nyeregben?

Mert a baloldali-liberális ellenzék szigorítási politikát javasolna, ha merne vagyis újabb Bokros csomagot. Ezt a választópolgárok elutasítják. Marad a Mi Hazánk szélsőjobboldali mozgalom, amely növelni tudja a népszerűségét, mert kihasználja a megélhetési válságot! A fiatalok körében egyre népszerűbb, mert felvállalja a szociális demagógiát. Orbán azért erős, mert az ellenfél gyenge nem csak politikailag, de szellemileg is. A baloldali-liberális ellenzéknek egészen egyszerűen semmilyen mondanivalója sincsen akkor amikor az ország megélhetési válsággal küszködik. Ez nem egyszerűen szegénységi bizonyítvány hanem politikai öngyilkosság.

De ebben a körben Descartes igazsága már régen így módosult:

nem gondolkodom, tehát vagyok!

Nyugdíj

Nyugdíjrendszerből többféle van. A magyar sokáig felosztó-kirovó technikával működött, melyben az állam a kizárólagos főszereplő. Ő mond meg mindent, először azt, hogy kitől és hogy mennyit szed be, aztán azt, hogy hogyan osztja el, valamint azt is, kinél mekkora a kezdő összeg nyugdíjba vonuláskor. A rendszer legjellemzőbb tulajdonsága, hogy amikor bajban van az állam, akkor a nyugdíjasok is, viszont mikor az államnak jól megy, az a nem biztosíték semmire.

A rendszer aránylag működőképes, amíg sok a dolgozó és kevés a nyugállományú honpolgár, akiknek döntő része kis nyugdíjat kap. Jelenleg sajnos más irányba tart a társadalom, a kisnyugdíjasok kihalnak, az újak egyre nagyobb pénzzel kezdenek, ráadásul tovább is élnek, azaz nem csak az átlagnyugdíj értéke nő, hanem a nyugdíjasok száma is. Hát még a szorzatuk!

Az összeomlást tekintve csak az időpont vitás

Jól látta ezt Bokros Lajos, a Kis Rémkorszak névadója, és még a múlt évszázadban elintézte Hornnál egy új rendszer bevezetését (1997. MANYUP), amelyben mindenki magának fizet, így nyugdíjba menve azt a tőkét éli fel, amelyet aktív korában összegyűjtött, plusz amit a pénztár jó befektetéssel összehoz neki. Így majd nem szorul senkire (főként az államra nem).

Az új rendszer kellemetlen tulajdonsága, hogy a bevezetése után aránylag hosszú ideig a bejövő adókból nem csak a nyugdíjba vonultakat kötelező eltartani (ők már megfizették az árát), hanem pluszként az aktív dolgozók új nyugdíjkasszájának összegét is növelni kell, amíg a rendszer önellátóvá nem válik. A kettő együtt állami támogatás nélkül nem megy, ezért a kasszák feltöltését jórészt a költségvetés állja. Az 1998-ban még csak 20,1 milliárd forint igény 2009-re folyamatos emelkedéssel 354.1 milliárdra nőtt. Ennek alapján mondható, hogy bár mindegyik kormánynak van benne pénze, a MANYUP tőke döntő részét a Gyurcsány kormányok hozták össze, így aztán Orbán, lenyúlva a 2700 milliárdot, pénzszerzési ügyben leginkább Gyurcsányt használta ki.

További előnye a lenyúlásnak, hogy a rögtön felhasználható kápén túlmenően a 2010-ben már 400 milliárdra hízó kasszatámogatás sem terhelte tovább az új kormány költségvetését, és ha a 2700 milliárdhoz pluszként figyelembe vesszük az EU által évente(!) küldött 1200 milliárdot, az MNB devizatartalékában Gyurcsányék által otthagyott 10.000 milliárdot, meg a 10 évig tartó világgazdasági konjunktúrát, rejtély, hogy lett ebből ekkora bukás.

Románia meg Bulgária minket szorongat.

A devizatartalékról még megemlítendő, hogy abból csinált banki „nyereséget” Matolcsy a forint romlása révén, azaz ennek köszönhetően például a Postapalota is. Aranyszarvasostól. A Széll Kálmánon járó nyugdíjasok minden nap ingyen nézhetik.

A MANYUP vagyon besöprési technikája természetesen briliáns, ahhoz a FIDESZ rettentően ért. Először is egy törvény, amely kimondja, aki nem lép vissza a pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe, nem számíthat majd az államtól egy vasra sem, mely átverés eredményeképpen tömegeket sikerült megfélemlíteni,

utána meg az erre kiképzett szőke hölgy sikoltozta tele a magyar étert, hogy meg kell védeni nyugdíjainkat a pénzt eltőzsdéző, szemét pénztáraktól!

A tömeges visszalépés jókedvűen történt, mindenki tudta, hogy az eddig összegyűjtött nyugdíjtőke meg lesz védve. Azóta nincs hír felőle.

Vajon hol lehet?

Voltak persze renitensek is. Néhány bátrabb honfitársunk igencsak jól járt a MANYUP-ban maradással, de ezt úgysem vizsgálja senki, mert minek.

Mélységes mély a múltnak kútja, írta bizonyos T.M., nem juthat ottan mindenhová kutató, ezért a jóljárásuk máig nagy titok.

A magyar nyugdíjrendszer jellegzetessége a tizenharmadik havi ellátmány, melyet Orbán esztelen minimálbér duplázása miatt Medgyessynek kellett bevezetnie. A Gyurcsány kormányok végig fizették, majd 2010-ben Bajnai függesztette fel, mondván, ha a világválságnak vége, akkor ismét folyósítható. A Bajnait követő Orbánék nyilván másra koncentráltak, mert 10 éven keresztül nem vették észre, hogy a világválság befejeződött. Ebben az a cseppet sem mulatságos, hogy Fidesz szerint ez a 10 év Magyarország tíz legjobb éve volt, mégsem fizették a tizenharmadik havit egyetlen évben sem.

Megállapítható tehát, hogy Orbán nem jóságosan visszaadta, hanem csak abbahagyta az ellopását.

Muszáj volt neki. Közel jártunk már a választáshoz

A FIDESZ-ről köztudott, hogy a tizenharmadik haviról szóló törvényt 2002-ben nem szavazta meg, 2006-ban viszont beígérte a tizennegyedik havit. Konzekvensek, az egyszer biztos, mindegy mi az, ha használ nekik.

Érdekes még a nyugdíjprémium. Bajnai vezette be, mondván, ha az országnak jól megy, örüljenek a nyugdíjasok is. Az összeg csekély, nem mérhető a tizenharmadik havihoz, talán ezért nem vették Orbánék észre ellopásilag, vagy pont jól jött nekik, hogy karácsonykor kapnak párezret az öregek. Büszkélkednek is vele, hiába más találta ki.

A mi nyugdíjunk jól megvédett, szikla nyugdíj, reálértéke 2010. óta egy fillérrel se csökkent. Igaz, nem is emelkedett, mert Orbánék a zemútnyócévesek által a nyugdíjak emelésére használt svájci indexálást eltörölték. Az ellenzék, ha nyer, visszaállította volna, ahogy ez a programjában szerepelt, de a magyar nép nem őket szavazta meg, így aztán a svájci indexálásnak múlt év áprilisában újra befellegzett. Béke poraira.

A hatásos megvédésnek köszönhetően a nyugdíj, ha Orbán alatt jócskán le is maradt a bérek mögött, még mindig nagy érték. A pénzükből ma is ugyanannyi péksüteményt… illetve azt nem, hanem ugyanannyi szeszesitalt vehetnek a nyugdíjasok. Az drágult az átlagos infláció szerint. A kifli kissé jobban, annál az emelkedés kábé ötven százalék, a megvédése nem volt olyan sikeres, mint a szeszesitaloké, viszont a nyugdíjasnak nem is kell annyi kiflit enni. Csak rosszat tesz nekik.

A fentiekből a FIDESZ és az ellenzék közti különbség tisztán látható. Aki viszont a hazugságot szívesen hiszi, annak tökmindegy, mi van, a lényeg az, hogy mit mondanak kedvencei.

És a hittel szemben nincsen ellenérv.

Nyugi, Orbán pénzénél van

0

Óriási fizetésemelést kapnak a parlamenti képviselők jövőre. Orbán Viktor és Kövér László már 1990 óta ülnek az országgyűlésben, és különben is van mit a tejbe aprítaniuk a NER 12-ik évében… és mennyit kapnak a tizenharmadikban?

Orbán Viktor fizetése a jövő év március elsejétől 4,87 millió forintról 5,727 millióra nő. Ez csekély 857 ezer forintos fizetés emelés.
Kövér László 4,2 millióra számíthat havonta az eddigi 3,5 millióhoz képest. Ez 700 ezer forintos bruttó emelkedést jelent.
A köztársasági elnök Kövér László fizetésének 1,1 szeresét kapja. Eszerint Novák Katalin havi bruttó fizetése 4,6 millió lesz.

Összehasonlításban: az átlagos nyugdíjas 207 ezer forintra számíthat jövőre miután az állam 15%-kal emelik a nyugdíjakat.

Hogy lehet megélni ma Magyarországon 207 ezer forintból, mely körülbelül 500 eurónak felel meg? Erre az egyszerű kérdésre nem siet válaszolni Orbán Viktor, akinek a fizetésemelése is jóval magasabb ennél.

A nagy pénz nem ebben van

Orbán Viktor és csapata, amely a globalizáció fő ellenfeleinek mezében tetszeleg, hatalmas pénzeket tart off-shore számlákon, mert tudják:

semmilyen hatalom sem tart örökké.

Amíg jól mennek a dolgok: a lakosság életszínvonala emelkedett és az Európai Unió meg tudta oldani a problémáit, addig nem is volt gond. Most azonban Orbán Viktor csak hét szűk esztendőt ígérhet a magyar választópolgároknak. A válsággal küszködő Európai Unió nem kíván egy korrupt rendszert tovább finanszírozni, mert szüksége van a pénzre másutt. Macron francia elnök és Scholz német kancellár olyan uniós pénzügyi alapot akar létrehozni, amely az európai ipart támogatja. Éppúgy mint Biden csomagja az amerikait.

Honnan lesz pénze Orbánnak a Nemzeti Együttműködés Rendszerének – polgári nevén: NER – finanszírozására?

Mondhatja persze az oligarcháknak, hogy lopjanak kevesebbet. Matolcsy György erre tett utalást híressé vált parlamenti beszédében. Ingyen viszont Orbán Viktor rendszerét sem őrzik. Maga az első számú vezető szoktatta arra rá az embereit: ingyen csak a halál jön!

Orbán Viktort Putyin minden valószínűség szerint a földgáz kereskedelemben finanszírozza csakhogy közben méregdrágán szállítja a nyersanyagot Magyarországnak. A választópolgárok alig tudják kifizetni a rezsit, az állam pedig hosszú távon nem képes pénzelni a rezsivédelmi rendszert. A NER rendszerének “sziklaszilárd alapjai” meginoghatnak.

Ingyen igen kevesen lelkesednek Orbán Viktorért vagy akárkiért. Ezért hasznosak az off-shore számlák és a menekülő út Szerbián keresztül arra az esetre, ha…

Az infláció miatt rendkívüli nyugdíj emelés jöhet

A nyugdíj szakértő szerint, aki a kormánypárti Magyar Hírlapnak nyilatkozott a magas infláció miatt a rendkívüli nyugdíjemelés jöhet. Még a Magyar Hírlapnak is feltűnt, hogy az áremelkedés jóval magasabb mint amennyivel a kormány eredetileg számolt. miközben a nyugdíjasok a legfőbb kárvallottjai az inflációnak, mert olyan árak növekednek elsősorban mint a rezsi, az élelmiszer vagy a gyógyszer, amely az ő költségvetésükben meghatározó tétel.

Mivel az infláció jelentős mértékben megnöveli az állam bevételeit, melyek júliusban rekord többletet produkáltak annak ellenére, hogy az inflációs nyugdíj kiegészítést ebben a hónapban fizette ki a kormány.

Mikor jön a pénz és mennyi lesz az?

Három variáció képzelhető el – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak az ING bank szakértője. Virovácz Péter szerint, ha a kormány ragaszkodik a törvényes előírásokhoz, akkor csak novemberben lesz újabb inflációs nyugdíj kiegészítés. Ez másfél-két százalékos lehet tehát korántsem kárpótolná a nyugdíjasokat, akik ősszel kapják meg az első felemelt rezsi számlákat.

Azért ilyen alacsony ennek a variációnak az értéke, mert csak az első nyolc hónapot veszi figyelembe vagyis a felemelt rezsit még nem!

Ha viszont figyelembe veszik azt, hogy a villamosáram ára a kétszeresére és a földgázé a hétszeresére nőtt, akkor 4-5%-os emelés lenne indokolt novemberben – mondja a nyugdíj szakértő.

Minthogy azonban a rezsiszámlák november előtt megérkeznek, ezért indokolt lenne, hogy már korábban megjöjjön a felemelt nyugdíj amiből talán fedezni lehet a megemelt rezsit. Ez a harmadik variáció.

A két százalékos inflációs nyugdíj pótlék mintegy 200 milliárd forintos plusz kiadást jelentene a költségvetésnek. Az öt százalékos nyilvánvalóan többet , de ezt is elviselné a költségvetés, mert annyi plusz bevétele származik az inflációból elsősorban a 27%-os áfa miatt. A kormánypárti lapnak nyilatkozó szakértő szerint a hatalom megengedhetné magának a harmadik variációt vagyis a magasabb emelést korábban.

A szigorúan ellenőrzött kormánypárti sajtóban aligha jelenhetne meg ilyen fontos kérdésben ez a “kecsegtető ígéret”. Más kérdés, hogy a rezsi számlák elolvasása után is olyan kecsegtetőnek látják – e azt a nyugdíjasok, akik Orbán Viktor legstabilabb szavazó táborát jelentik, de ehhez életben is kellene maradniuk…

 „Az infláció megeszi a nyugdíjat!”

A száguldó infláció és az ukrajnai háború miatt kialakult gazdasági válság arra ösztönözte a német kormányt, hogy évtizedek óta nem látott mértékben emelje a nyugdíjakat.

5,35%-os lesz az emelkedés az egykori Nyugat Németországban, ahol tavaly nem változott a nyugdíj, mert a Covid vírusválság padlóra küldte a német gazdaságot is. 1983 óta nem volt ilyen jelentős mértékű emelés. Tegyük hozzá gyorsan, hogy ilyen nagy infláció sem. Erre pedig Németországban nagyon érzékenyek, mert a két elveszített világháború után rémes tapasztalatokat szereztek.

Még nagyobb lesz a nyugdíjemelés az egykori NDK-ban, ahol pedig tavaly is volt növekedés, igaz, hogy minimális mértékben. 6,12%-al nő a nyugdíjak értéke Németország keleti részén, ahol tavaly 0,72% volt a növekedés. 1994 óta ez a legnagyobb emelés.

Az infláció gyorsabb lehet

5%-nál gyorsabban emelkednek az árak Németországban, ahol ez kifejezetten magas inflációnak számít.

„Teljesen megeszi az infláció a szép nyugdíjemelést”

– panaszkodott a közszolgálati Deutsche Wellenek egy szakszervezeti vezető. Anja Piel, a legnagyobb szakszervezet, a DGB  vezetőségi tagja, arra is utalt, hogy tavaly nem volt egyáltalán emelés a nyugati tartományokban.

Kiújult az örök vita a nyugdíj rendszerről. Elvben a nyugdíjak növekedési indexét a bérek emelkedéséhez  igazítják. Csakhát a bérből és fizetésből élőket is sújtja az infláció, de ezt nem mindenütt ellensúlyozza a jövedelmek növekedése. A DGB szakszervezetnek azért is nem tetszik a mostani nyugdíjemelés, mert az el van választva a bérek növekedésétől.

Mind a bérből és fizetésből élők, mind pedig a nyugdíjasok fő problémája az, hogy az infláció csökkenti az életszínvonalukat, mert az árak gyorsabban nőnek mint a háztartások bevételei.

„A helyzet az, hogy a nyugdíjak reálértéke csökken”

– összegezte a szakszervezeti vezető.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!