Kezdőlap Címkék Nyugdíj

Címke: nyugdíj

17-17,5% között lesz az infláció vagyis a nyugdíjasok kaphatnak 10 hónapos pótlékot

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közölte, hogy a kormány idén 17-17,5%-os éves átlagos inflációra számít. Miután a nyugdíjak 15%-kal emelkedtek az év elején, ezért ennek alapján a nyugdíjasok mindenképp számíthatnak plusz pénzre.

A Portfolió azt is kiszámolta, hogy ennek alapján egy átlag nyugdíjas milyen összegre számíthat: 52 ezer forintra. Ha euróban vagy dollárban számítjuk, akkor ez szánalmasan kevés, és egyáltalán nem kompenzálja az inflációt, amely például az élelmiszerek terén az átlagnál magasabb az idén, de minthogy az átlag nyugdíj ma Magyarországon mindössze 208 ezer forint, ezért ez az összeg távolról sem elhanyagolható. A költségvetésnek ez plusz kiadást jelent, és növeli a deficitet.

Varga Mihály: az euró biztonságot ad

A pénzügyminiszter a Tranzit politikai fesztiválon arról beszélt, hogy Magyarország számára cél az euró kritériumok teljesítése, aztán majd, ha ez már sikerült, akkor el lehet dönteni azt, hogy a csatlakozás célszerű-e vagy sem.

Orbán Viktor nem is nagyon titkolja, hogy nem kíván csatlakozni az euróövezethez, mert ez csökkenti a magyar kormány mozgásterét. Más kérdés persze, hogy olyan stabilitást jelent a magyar gazdaságnak, melyet a forint képtelen biztosítani. Orbán Viktor már csak azért sem akarja az euró bevezetését, mert akkor nem alkalmazhatja jól bevált politikai fegyverét: a béremelést forintban miközben a magyar fizetőeszköz leértékelődik. A munkabérek emelését mindig fel lehet mutatni mint eredményt és szavazatszerző intézkedést miközben a külföldi befektetőknek továbbra is elő lehet adni, hogy a magyar munkaerő jólképzett és rendkívül olcsó – euróban vagy dollárban számolva.

Az átlag fizetés vagy az átlag nyugdíj euróban számolva szánalmasan alacsony, és jól mutatja, hogy

az Orbán kormány eredményei az életszínvonal emelésében siralmasan gyengék.

Ha mindezt a bőrükön érzik a magyar választópolgárok, akkor miért szavaznak mégiscsak Orbán Viktorra? Mert a magyar miniszterelnök legalább beszél a bérek emeléséről és az életszínvonalról.

Liberális ellenfelei mint például Bokros Lajos a tizenharmadik havi nyugdíj és a rezsi csökkentés megszüntetését javasolják!

Olyan körülmények között amikor a magyar átlagpolgár vagy átlag nyugdíjas alig tud kijönni a havi jövedelméből. A szociális demagógia kizárólag a jobboldal propagandájában szerepel. Márpedig az embereket elsősorban a megélhetés érdekli nem pedig a kormány politikája. Amíg a hatalom úgy lop, hogy az átlagpolgár is kap valamit, addig a rendszer stabil. Ezért beszél annyit Orbán Viktor a bérek emeléséről, hogy ki ne derüljön: ha euróban vagy dollárban számolunk, akkor a magyar munkajövedelmek vagy nyugdíjak az Európai Unió legvégén kullognak. Orbán Viktor viszont joggal hivatkozhat arra, hogy ez már 2010 előtt is így volt. Arról viszont mélységesen hallgat a miniszterelnök, hogy a magyar jövedelmek a jövőben is sereghajtók lesznek Európában.

6%-os nyugdíj emelés jövőre, avagy egy kockázatos költségvetés

Varga Mihály pénzügyminiszter az új költségvetés kapcsán bejelentett 6%-os nyugdíjemelést 2024-re, de hozzátette: lesz tizenharmadik havi nyugdíj is.

Minthogy jelenleg az infláció 20% fölött van, ezért kissé túlzottan optimistának látszik a jövő januári 6%-os előrejelzés. Tudja ezt Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki észrevette, hogy az európai piacokon

a földgáz ára kétéves mélyponton van viszont a rezsi ár Magyarországon nem csökkent. Indoklás: a szolgáltatók még magas áron kötöttek szerződést!

Mikor kezdenek el csökkenni a rezsiárak? Rejtély. Éppúgy mint az, hogy a kormány miképp kívánja 3% alatt tartani a költségvetési hiányt, ha nem jönnek meg az uniós euró milliárdok?! Erre az egyszerű kérdésre sincsen válasz az új költségvetésben, de senki sem hiszi immár, hogy abból megvalósulna bármi is.

A Költségvetési Tanács például azt írta a Portfolió portálnak, hogy

“a hiánycél teljesítése összességében kockázatosnak tekinthető.”

Több más időzített bomba is ketyeg a költségvetésnek, melyet Varga Mihály védelminek nevezett. Kit védenek meg? A nyugdíjasokat a 6%-os emeléssel?

2479,8 milliárd forint uniós forrásból

Ennyit remél a jövő évi költségvetés Brüsszelből. Csakhogy Johannes Hahn, az Európai Unió pénzügyi biztosa jelezte: lehet, hogy ettől a brüsszeli bizottságtól Magyarország már nem kap pénzt. Ez a brüsszeli bizottság addig működik amíg nem áll fel az új bizottság. Ez beletelhet akár két évbe is. Ezalatt az idő alatt Magyarország 20 milliárd eurót veszíthet. Megér nekünk ennyit Orbán Viktor? A magyar nyugdíjasoknak aligha pedig eddig ők voltak a leghűségesebb szavazók. Kérdés, hogy kitart-e a lelkesedésük akkor is, ha csak 6%-os nyugdíj emelést kapnak január elsején ?!

Drámai életszínvonal csökkenés Magyarországon

Az infláció megeszi a bér- és nyugdíjemelést, ezért jóformán mindenki az életszínvonal visszaesést konstatálhatja saját családi költségvetésében, ha nincs ezen kívül valamilyen plusz jövedelme.

A reálbérek 7,6%-kal csökkentek az előző évhez képest. Ilyen nagy visszaesést a KSH csak a 2008-as nagy pénzügyi válság idején mért. Akkor megrendült a baloldali kormányzat, amely kénytelen volt behívni a Nemzetközi Valutaalapot. A választásokon Orbán Viktor könnyedén győzött hiszen az életszínvonal csökkenését mindenki észrevehette. Most mintha hasonló lenne a helyzet ahogy erre Matolcsy György is felhívja a figyelmet. A jegybank elnök korábban még gazdasági miniszter korában kipaterolta az IMF-et mondván: megoldjuk a problémát magunk! A körülmények szerencsés alakulása miatt ez akkor sikerült is, de mostanában épp Matolcsy jelentette ki: Magyarország a világ négy vagy öt leginkább sérülékeny országa közé tartozik.

Mit tesz ebben a helyzetben Orbán Viktor?

Emlékszünk: a Bajnai kormány felvállalta a pénzügyi szigort és az ezzel járó népszerűtlenséget. A baloldal el is vesztette a választásokat 2010-ben.

Orbán Viktor előre menekül

A miniszterelnök már csak a Gyurcsány-Bajnai duó eredményei láttán sem választja a szigorítás útját, melyet régi jobbkeze, Matolcsy György javasol neki. Ehelyett tovább forszírozza a növekedési programot abban a reményben, hogy az infláció a külső hatások miatt csökken. Ez nem teljesen alaptalan várakozás, mert az energia árak már beépültek a rendszerbe itthon miközben a külvilágban stabilizálódtak. A dinamikus bérnövekedés sok családot megóv attól, hogy meg kelljen húznia a nadrágszíjat. Csakhogy nem mindenkinek nő a bére dinamikusan. Még azok is megérzik az inflációt, akik részesülnek a béremelésből. A végső kép lehangoló: a medián nettó kereset ma Magyarországon 294 ezer forint. Ennyit keres az átlag magyar egy hónapban. Ha ezt átszámítjuk euróra vagy dollárra, akkor az összehasonlítás siralmas. Régebben még lehetett azt állítani, hogy azért alacsonyak a jövedelmek Magyarországon, mert az árak is alacsonyak, de az infláció következtében ez ma már végképp elveszítette az igazságtartalmát. 700 eurónál alig több az átlag kereset Magyarországon 2023-ban. Hogy lehet ebből megélni miközben tőlünk nyugatra a szegénységi küszöböt felemelték 1000-ről 1200 euróra?

Miért van mégis Orbán nyeregben?

Mert a baloldali-liberális ellenzék szigorítási politikát javasolna, ha merne vagyis újabb Bokros csomagot. Ezt a választópolgárok elutasítják. Marad a Mi Hazánk szélsőjobboldali mozgalom, amely növelni tudja a népszerűségét, mert kihasználja a megélhetési válságot! A fiatalok körében egyre népszerűbb, mert felvállalja a szociális demagógiát. Orbán azért erős, mert az ellenfél gyenge nem csak politikailag, de szellemileg is. A baloldali-liberális ellenzéknek egészen egyszerűen semmilyen mondanivalója sincsen akkor amikor az ország megélhetési válsággal küszködik. Ez nem egyszerűen szegénységi bizonyítvány hanem politikai öngyilkosság.

De ebben a körben Descartes igazsága már régen így módosult:

nem gondolkodom, tehát vagyok!

Nyugdíj

Nyugdíjrendszerből többféle van. A magyar sokáig felosztó-kirovó technikával működött, melyben az állam a kizárólagos főszereplő. Ő mond meg mindent, először azt, hogy kitől és hogy mennyit szed be, aztán azt, hogy hogyan osztja el, valamint azt is, kinél mekkora a kezdő összeg nyugdíjba vonuláskor. A rendszer legjellemzőbb tulajdonsága, hogy amikor bajban van az állam, akkor a nyugdíjasok is, viszont mikor az államnak jól megy, az a nem biztosíték semmire.

A rendszer aránylag működőképes, amíg sok a dolgozó és kevés a nyugállományú honpolgár, akiknek döntő része kis nyugdíjat kap. Jelenleg sajnos más irányba tart a társadalom, a kisnyugdíjasok kihalnak, az újak egyre nagyobb pénzzel kezdenek, ráadásul tovább is élnek, azaz nem csak az átlagnyugdíj értéke nő, hanem a nyugdíjasok száma is. Hát még a szorzatuk!

Az összeomlást tekintve csak az időpont vitás

Jól látta ezt Bokros Lajos, a Kis Rémkorszak névadója, és még a múlt évszázadban elintézte Hornnál egy új rendszer bevezetését (1997. MANYUP), amelyben mindenki magának fizet, így nyugdíjba menve azt a tőkét éli fel, amelyet aktív korában összegyűjtött, plusz amit a pénztár jó befektetéssel összehoz neki. Így majd nem szorul senkire (főként az államra nem).

Az új rendszer kellemetlen tulajdonsága, hogy a bevezetése után aránylag hosszú ideig a bejövő adókból nem csak a nyugdíjba vonultakat kötelező eltartani (ők már megfizették az árát), hanem pluszként az aktív dolgozók új nyugdíjkasszájának összegét is növelni kell, amíg a rendszer önellátóvá nem válik. A kettő együtt állami támogatás nélkül nem megy, ezért a kasszák feltöltését jórészt a költségvetés állja. Az 1998-ban még csak 20,1 milliárd forint igény 2009-re folyamatos emelkedéssel 354.1 milliárdra nőtt. Ennek alapján mondható, hogy bár mindegyik kormánynak van benne pénze, a MANYUP tőke döntő részét a Gyurcsány kormányok hozták össze, így aztán Orbán, lenyúlva a 2700 milliárdot, pénzszerzési ügyben leginkább Gyurcsányt használta ki.

További előnye a lenyúlásnak, hogy a rögtön felhasználható kápén túlmenően a 2010-ben már 400 milliárdra hízó kasszatámogatás sem terhelte tovább az új kormány költségvetését, és ha a 2700 milliárdhoz pluszként figyelembe vesszük az EU által évente(!) küldött 1200 milliárdot, az MNB devizatartalékában Gyurcsányék által otthagyott 10.000 milliárdot, meg a 10 évig tartó világgazdasági konjunktúrát, rejtély, hogy lett ebből ekkora bukás.

Románia meg Bulgária minket szorongat.

A devizatartalékról még megemlítendő, hogy abból csinált banki „nyereséget” Matolcsy a forint romlása révén, azaz ennek köszönhetően például a Postapalota is. Aranyszarvasostól. A Széll Kálmánon járó nyugdíjasok minden nap ingyen nézhetik.

A MANYUP vagyon besöprési technikája természetesen briliáns, ahhoz a FIDESZ rettentően ért. Először is egy törvény, amely kimondja, aki nem lép vissza a pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe, nem számíthat majd az államtól egy vasra sem, mely átverés eredményeképpen tömegeket sikerült megfélemlíteni,

utána meg az erre kiképzett szőke hölgy sikoltozta tele a magyar étert, hogy meg kell védeni nyugdíjainkat a pénzt eltőzsdéző, szemét pénztáraktól!

A tömeges visszalépés jókedvűen történt, mindenki tudta, hogy az eddig összegyűjtött nyugdíjtőke meg lesz védve. Azóta nincs hír felőle.

Vajon hol lehet?

Voltak persze renitensek is. Néhány bátrabb honfitársunk igencsak jól járt a MANYUP-ban maradással, de ezt úgysem vizsgálja senki, mert minek.

Mélységes mély a múltnak kútja, írta bizonyos T.M., nem juthat ottan mindenhová kutató, ezért a jóljárásuk máig nagy titok.

A magyar nyugdíjrendszer jellegzetessége a tizenharmadik havi ellátmány, melyet Orbán esztelen minimálbér duplázása miatt Medgyessynek kellett bevezetnie. A Gyurcsány kormányok végig fizették, majd 2010-ben Bajnai függesztette fel, mondván, ha a világválságnak vége, akkor ismét folyósítható. A Bajnait követő Orbánék nyilván másra koncentráltak, mert 10 éven keresztül nem vették észre, hogy a világválság befejeződött. Ebben az a cseppet sem mulatságos, hogy Fidesz szerint ez a 10 év Magyarország tíz legjobb éve volt, mégsem fizették a tizenharmadik havit egyetlen évben sem.

Megállapítható tehát, hogy Orbán nem jóságosan visszaadta, hanem csak abbahagyta az ellopását.

Muszáj volt neki. Közel jártunk már a választáshoz

A FIDESZ-ről köztudott, hogy a tizenharmadik haviról szóló törvényt 2002-ben nem szavazta meg, 2006-ban viszont beígérte a tizennegyedik havit. Konzekvensek, az egyszer biztos, mindegy mi az, ha használ nekik.

Érdekes még a nyugdíjprémium. Bajnai vezette be, mondván, ha az országnak jól megy, örüljenek a nyugdíjasok is. Az összeg csekély, nem mérhető a tizenharmadik havihoz, talán ezért nem vették Orbánék észre ellopásilag, vagy pont jól jött nekik, hogy karácsonykor kapnak párezret az öregek. Büszkélkednek is vele, hiába más találta ki.

A mi nyugdíjunk jól megvédett, szikla nyugdíj, reálértéke 2010. óta egy fillérrel se csökkent. Igaz, nem is emelkedett, mert Orbánék a zemútnyócévesek által a nyugdíjak emelésére használt svájci indexálást eltörölték. Az ellenzék, ha nyer, visszaállította volna, ahogy ez a programjában szerepelt, de a magyar nép nem őket szavazta meg, így aztán a svájci indexálásnak múlt év áprilisában újra befellegzett. Béke poraira.

A hatásos megvédésnek köszönhetően a nyugdíj, ha Orbán alatt jócskán le is maradt a bérek mögött, még mindig nagy érték. A pénzükből ma is ugyanannyi péksüteményt… illetve azt nem, hanem ugyanannyi szeszesitalt vehetnek a nyugdíjasok. Az drágult az átlagos infláció szerint. A kifli kissé jobban, annál az emelkedés kábé ötven százalék, a megvédése nem volt olyan sikeres, mint a szeszesitaloké, viszont a nyugdíjasnak nem is kell annyi kiflit enni. Csak rosszat tesz nekik.

A fentiekből a FIDESZ és az ellenzék közti különbség tisztán látható. Aki viszont a hazugságot szívesen hiszi, annak tökmindegy, mi van, a lényeg az, hogy mit mondanak kedvencei.

És a hittel szemben nincsen ellenérv.

Nyugi, Orbán pénzénél van

0

Óriási fizetésemelést kapnak a parlamenti képviselők jövőre. Orbán Viktor és Kövér László már 1990 óta ülnek az országgyűlésben, és különben is van mit a tejbe aprítaniuk a NER 12-ik évében… és mennyit kapnak a tizenharmadikban?

Orbán Viktor fizetése a jövő év március elsejétől 4,87 millió forintról 5,727 millióra nő. Ez csekély 857 ezer forintos fizetés emelés.
Kövér László 4,2 millióra számíthat havonta az eddigi 3,5 millióhoz képest. Ez 700 ezer forintos bruttó emelkedést jelent.
A köztársasági elnök Kövér László fizetésének 1,1 szeresét kapja. Eszerint Novák Katalin havi bruttó fizetése 4,6 millió lesz.

Összehasonlításban: az átlagos nyugdíjas 207 ezer forintra számíthat jövőre miután az állam 15%-kal emelik a nyugdíjakat.

Hogy lehet megélni ma Magyarországon 207 ezer forintból, mely körülbelül 500 eurónak felel meg? Erre az egyszerű kérdésre nem siet válaszolni Orbán Viktor, akinek a fizetésemelése is jóval magasabb ennél.

A nagy pénz nem ebben van

Orbán Viktor és csapata, amely a globalizáció fő ellenfeleinek mezében tetszeleg, hatalmas pénzeket tart off-shore számlákon, mert tudják:

semmilyen hatalom sem tart örökké.

Amíg jól mennek a dolgok: a lakosság életszínvonala emelkedett és az Európai Unió meg tudta oldani a problémáit, addig nem is volt gond. Most azonban Orbán Viktor csak hét szűk esztendőt ígérhet a magyar választópolgároknak. A válsággal küszködő Európai Unió nem kíván egy korrupt rendszert tovább finanszírozni, mert szüksége van a pénzre másutt. Macron francia elnök és Scholz német kancellár olyan uniós pénzügyi alapot akar létrehozni, amely az európai ipart támogatja. Éppúgy mint Biden csomagja az amerikait.

Honnan lesz pénze Orbánnak a Nemzeti Együttműködés Rendszerének – polgári nevén: NER – finanszírozására?

Mondhatja persze az oligarcháknak, hogy lopjanak kevesebbet. Matolcsy György erre tett utalást híressé vált parlamenti beszédében. Ingyen viszont Orbán Viktor rendszerét sem őrzik. Maga az első számú vezető szoktatta arra rá az embereit: ingyen csak a halál jön!

Orbán Viktort Putyin minden valószínűség szerint a földgáz kereskedelemben finanszírozza csakhogy közben méregdrágán szállítja a nyersanyagot Magyarországnak. A választópolgárok alig tudják kifizetni a rezsit, az állam pedig hosszú távon nem képes pénzelni a rezsivédelmi rendszert. A NER rendszerének “sziklaszilárd alapjai” meginoghatnak.

Ingyen igen kevesen lelkesednek Orbán Viktorért vagy akárkiért. Ezért hasznosak az off-shore számlák és a menekülő út Szerbián keresztül arra az esetre, ha…

Az infláció miatt rendkívüli nyugdíj emelés jöhet

A nyugdíj szakértő szerint, aki a kormánypárti Magyar Hírlapnak nyilatkozott a magas infláció miatt a rendkívüli nyugdíjemelés jöhet. Még a Magyar Hírlapnak is feltűnt, hogy az áremelkedés jóval magasabb mint amennyivel a kormány eredetileg számolt. miközben a nyugdíjasok a legfőbb kárvallottjai az inflációnak, mert olyan árak növekednek elsősorban mint a rezsi, az élelmiszer vagy a gyógyszer, amely az ő költségvetésükben meghatározó tétel.

Mivel az infláció jelentős mértékben megnöveli az állam bevételeit, melyek júliusban rekord többletet produkáltak annak ellenére, hogy az inflációs nyugdíj kiegészítést ebben a hónapban fizette ki a kormány.

Mikor jön a pénz és mennyi lesz az?

Három variáció képzelhető el – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak az ING bank szakértője. Virovácz Péter szerint, ha a kormány ragaszkodik a törvényes előírásokhoz, akkor csak novemberben lesz újabb inflációs nyugdíj kiegészítés. Ez másfél-két százalékos lehet tehát korántsem kárpótolná a nyugdíjasokat, akik ősszel kapják meg az első felemelt rezsi számlákat.

Azért ilyen alacsony ennek a variációnak az értéke, mert csak az első nyolc hónapot veszi figyelembe vagyis a felemelt rezsit még nem!

Ha viszont figyelembe veszik azt, hogy a villamosáram ára a kétszeresére és a földgázé a hétszeresére nőtt, akkor 4-5%-os emelés lenne indokolt novemberben – mondja a nyugdíj szakértő.

Minthogy azonban a rezsiszámlák november előtt megérkeznek, ezért indokolt lenne, hogy már korábban megjöjjön a felemelt nyugdíj amiből talán fedezni lehet a megemelt rezsit. Ez a harmadik variáció.

A két százalékos inflációs nyugdíj pótlék mintegy 200 milliárd forintos plusz kiadást jelentene a költségvetésnek. Az öt százalékos nyilvánvalóan többet , de ezt is elviselné a költségvetés, mert annyi plusz bevétele származik az inflációból elsősorban a 27%-os áfa miatt. A kormánypárti lapnak nyilatkozó szakértő szerint a hatalom megengedhetné magának a harmadik variációt vagyis a magasabb emelést korábban.

A szigorúan ellenőrzött kormánypárti sajtóban aligha jelenhetne meg ilyen fontos kérdésben ez a “kecsegtető ígéret”. Más kérdés, hogy a rezsi számlák elolvasása után is olyan kecsegtetőnek látják – e azt a nyugdíjasok, akik Orbán Viktor legstabilabb szavazó táborát jelentik, de ehhez életben is kellene maradniuk…

 “Az infláció megeszi a nyugdíjat!”

A száguldó infláció és az ukrajnai háború miatt kialakult gazdasági válság arra ösztönözte a német kormányt, hogy évtizedek óta nem látott mértékben emelje a nyugdíjakat.

5,35%-os lesz az emelkedés az egykori Nyugat Németországban, ahol tavaly nem változott a nyugdíj, mert a Covid vírusválság padlóra küldte a német gazdaságot is. 1983 óta nem volt ilyen jelentős mértékű emelés. Tegyük hozzá gyorsan, hogy ilyen nagy infláció sem. Erre pedig Németországban nagyon érzékenyek, mert a két elveszített világháború után rémes tapasztalatokat szereztek.

Még nagyobb lesz a nyugdíjemelés az egykori NDK-ban, ahol pedig tavaly is volt növekedés, igaz, hogy minimális mértékben. 6,12%-al nő a nyugdíjak értéke Németország keleti részén, ahol tavaly 0,72% volt a növekedés. 1994 óta ez a legnagyobb emelés.

Az infláció gyorsabb lehet

5%-nál gyorsabban emelkednek az árak Németországban, ahol ez kifejezetten magas inflációnak számít.

“Teljesen megeszi az infláció a szép nyugdíjemelést”

– panaszkodott a közszolgálati Deutsche Wellenek egy szakszervezeti vezető. Anja Piel, a legnagyobb szakszervezet, a DGB  vezetőségi tagja, arra is utalt, hogy tavaly nem volt egyáltalán emelés a nyugati tartományokban.

Kiújult az örök vita a nyugdíj rendszerről. Elvben a nyugdíjak növekedési indexét a bérek emelkedéséhez  igazítják. Csakhát a bérből és fizetésből élőket is sújtja az infláció, de ezt nem mindenütt ellensúlyozza a jövedelmek növekedése. A DGB szakszervezetnek azért is nem tetszik a mostani nyugdíjemelés, mert az el van választva a bérek növekedésétől.

Mind a bérből és fizetésből élők, mind pedig a nyugdíjasok fő problémája az, hogy az infláció csökkenti az életszínvonalukat, mert az árak gyorsabban nőnek mint a háztartások bevételei.

“A helyzet az, hogy a nyugdíjak reálértéke csökken”

– összegezte a szakszervezeti vezető.

Magyarországon a legrosszabb nyugdíjasnak lenni

Hazánk mindössze 58 pontot ért el a globális nyugdíjas indexben, és ez Közép Európában a legrosszabb helyezés. A globális nyugdíjas index nemcsak a nyugdíjat veszi figyelembe hanem azt is, hogy ez a korosztály milyen egészségügyi ellátásra, szociális támogatásra számíthat.

Az életminőség index tekintetében különösen nagy a magyar nyugdíjasok leszakadása.

Közép Európa is lemarad Nyugat és Észak Európa mögött. A világon a legjobb ezekben az államokban nyugdíjasnak lenni. Ez nem újdonság, de az igen, hogy Magyarország mind jobban lemarad nemcsak Ausztria, de Csehország és Szlovénia mögött is.

Ami még szomorúbb: a pandémia idején tovább fokozódott a magyar nyugdíjasok helyzetének relatív rosszabbodása. Különösen az infláció az, amely aláássa a magyar nyugdíjasok létbiztonságát.

Kire szavaznak a magyar nyugdíjasok?

Ez a több mint kétmilliós politikai szempontból meglehetősen aktív korosztály létfontosságú minden politikai párt számára. Velük szemben nem lehet választásokat nyerni. Gyurcsány Ferenc is azt követően mondott le amikor belátta: vissza kell vonni a tizenharmadik havi nyugdíjat! Most Orbán Viktor épp ennek részleges visszaállításával próbál meg választást nyerni.

Nem lesz ez kevés?

Tekintettel az egészségügy katasztrófális helyzetére nem lesz könnyű a nyugdíjas közvélemény megnyerése. A pandémia ugyanis elsősorban ezt a réteget sújtja. A több mint 30 ezer halott java része közülük kerül ki.

Babis cseh miniszterelnöknek is felrótták ezt a választók noha korábban őt győztesnek tekintették a közvélemény-kutató intézetek. A cseh kormányfő a magyar miniszterelnökkel együtt kampányolt a migránsok ellen. Akik nincsenek. Az infláció viszont itt van, és meghaladhatja a 6%-ot is- a hivatalos adatok szerint is. Csakhogy a nyugdíjasok pontosan érzékelik a boltokban és a piacokon, hogy nekik az áremelkedés jóval magasabb. A kompenzáció pedig jóval kisebb.

Orbán Viktornak valószínűleg több mézet kell tennie a madzagra ahhoz, hogy a nyugdíjasok többsége rá szavazzon, és bebetonozza a nemzeti együttműködés rendszerét.

Gyurcsány, avagy a sátán maga

Gyurcsány Ferenc és kormánya idején végigvitt egy kiigazító csomagot, korrigálandó, amivel Medgyessy túltolta a “biciklit”. Ezután beütött a világgazdasági válság, aminek a kezeléséhez az első csomagot szintén ő volt kénytelen keresztülnyomni (a második már Bajnaira maradt).

Mindezzel együtt 2001-2009 között az átlagkereset reálértéke 26,3%-kal, az átlagnyugdíj reálértéke 43,6%-kal, az átlagnyugdíj az átlagkereset 59,1%-ról 67,2%-ra, a minimálbér reálértékben 24%-kal emelkedett.

A jövedelmi olló (a legfölső és a legalsó decilis átlagjövedelmének aránya) a 2001-es 8,3-ról 2009-re 7,2-re csökkent (közben volt 6,5 is, de aztán a válság idején újra nyílni kezdett).

Az öregségi nyugdíjminimum reálértéke ezalatt 2,9%-kal nőtt, vagyis lényegében szinten maradt (Orbánék alatt eddig több, mint 10%-kal csökkent).

A közmunka-bér megegyezett a minimálbérrel.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás (korábban: rendelkezésre állási támogatás) 2009-ben megegyezett az öregségi nyugdíjminimum összegével, azaz 28 500 forinttal. (Ennek reálértéke ma 31,8%-kal alacsonyabb, mint 2009-ben volt, azaz korábbi értékének alig 2/3-ára zsugorodott.)

A családi pótlék reálértéke 2001 és 2009 között gyerekszámtól és családtípustól függően gyerekenként 78-112%-kal, családonként átlagosan 86%-kal növekedett.

A nappali tagozaton érettségizettek száma 2001 és 2009 között 70 ezerről 78 ezerre nőtt, 2015-re (frissebb adat nincs) 65 ezerre csökkent.

2001 és 2009 között az egyetemek, főiskolák nappali képzésére jelentkezettek száma 7.5%-kal, a fölvetteké 21,3%-kal nőtt (2015-re 12,8%-kal, illetve 13,4%-kal csökkent).

Mindeközben bevezették a babakötvényt, a rászoruló tanulók térítésmentesen étkeztek az iskolában, ingyen kapták a tankönyveket, épült sok száz km autópálya, iskolák százai, kórházak tucatjai újultak meg.

Szörnyű nyolc év volt.

Mennyit vett el a Gyurcsány kormány a nyugdíjasoktól?

Idestova tizenkét éve vagyok nyugdíjas. 2008-ban értem el a korhatárt, megvolt a szolgálati időm is, úgy hogy 2009-ben elmentem nyugdíjba a Közgazdaságtudományi Intézetből. Közvetlenül ezt megelőzően a Gyurcsány-kormány több tekintetben is módosította az új nyugdíjak megállapításának módját, és a módosítások egyenlegeként az ettől kezdve nyugdíjba vonulók kezdő nyugdíját 8 százalékkal alacsonyabb összegben állapították meg, mint a korábbi szabályok szerint.

Ezen az alapon feltehetem a kérdést: vajon tizenkét év alatt összesítve hány százezer, netán hány millió forinttal kaptam kevesebb nyugdíjat, mintha a Gyurcsány-kormány nem változtatja meg a szabályt?

Mennyit vett el a Gyurcsány-kormány a nyugdíjamból, és nemcsak az enyémből, hanem mindazokéból, akik azóta mentek nyugdíjba?

Semennyit, egyetlen fillért sem. Annyi nyugdíjat kaptam és kapok, amennyi az érvényes szabály szerint járt és jár. Egy-egy országban ugyanis mindig alapos számítások és a generációk közötti szolidaritás elve alapján dönthető el, hogy milyen szabályok szerint fizetnek az időseknek nyugdíjat az aktívak befizetéseiből. (Más persze a helyzet tőkefedezeti nyugdíjrendszer esetén, de nálunk ilyen csak részlegesen működött, amíg az Orbán-rendszer fel nem számolta azt, amit a Horn-kormány nagyon helyesen, felelős döntéssel létrehozott és a szocialista-szabaddemokrata kormányok fenn is tartottak.)

Nincs semmiféle abszolút mérce arra, hogy mekkora nyugdíj jár a mindenkori nyugdíjasoknak akár az aktívak kereseteihez, akár az ország GDP-jéhez képest.

Magyarországon egészen a 2010-es évek közepéig a nyugdíjaknak a keresetekhez viszonyított színvonala európai összehasonlításban kifejezetten magas, közel 70 százalékos volt.

Nyilvánvaló volt, hogy ez a színvonal hosszabb távon nem tartható fenn, hiszen a társadalom elöregszik, az aktívak és nyugdíjasok aránya folyamatosan egyre romlik.

Látható volt, hogy hamarosan nem lesz miből fizetni a nyugdíjakat.

A szocialista-szabaddemokrata kormányok ezért döntöttek a nyugdíjkorhatár emeléséről (előbb 62 majd 65 évre). Ezek felelős döntések voltak, amelyeket – láss csodát – nem szavazatszerzési megfontolások vezettek. Ugyanilyen megfontolásból született felelős döntés volt az is, amikor a Gyurcsány-kormány (pontosabban a szocialista-szabaddemokrata országgyűlési többség) a kezdő nyugdíjak megállapításának szabályát módosította úgy, hogy az új nyugdíjasok kevesebb nyugdíjat kapjanak.

Ezt akkor is helyesnek tartottam, és ma is helyesnek tartom. Felelős mérlegelés alapján állapította meg így az Országgyűlés a nyugdíjak összegét. Egyébként ugyanígy helyes, felelős döntésnek tartom azt is, amikor előbb

a második Gyurcsány-kormány 80 ezer forintban maximálta a tizenharmadik havi nyugdíj összegét, majd a Bajnai-kormány megszüntette azt.

Én magam a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetését tartottam felelőtlennek, már 2003-ban annak megállítását javasoltam a Medgyessy_kormánynak a Magyar Hírlapban (vagyis hogy legalább az első heti után tovább már ne emeljék), de persze hiába.

Mindezt persze azért mondom el, mert azzal sem értek egyet, hogy az Orbán-kormány – amelyet persze mind gazdaság- és társadalompolitikáját illetően, mind külpolitikáját tekintve, mind pedig és kiváltképp a magyar demokrácia felszámolása okán – a leghatározottabban támadok, ennyit vagy annyit „elvett” volna a nyugdíjasoktól azzal, hogy a svájci indexálás helyett az inflációhoz igazodó mértékben emeli évről-évre a nyugdíjakat.

Persze, olyan években, amikor a bérek kivételesen gyorsan emelkednek, ez alacsonyabb nyugdíjemelést jelent, mint ha a svájci indexálás lenne érvényben. Ugyanakkor olyankor, amikor egy gazdasági válságban csökkennek a reálbérek, ez fordítva van.

A nyugdíjemelés mértéke alapos számításon alapuló politikai mérlegelés kérdése, és az Orbán-kormány mérlegelése oda vezetett, hogy a svájci indexálás helyett az inflációhoz igazodó nyugdíjemelést választották.

A 2010-es évek elején, amikor a keresetek is lassan emelkedtek, ez még nem jelentett nagy különbséget a svájci indexáláshoz képest – nem is háborgott miatta az ellenzék –,

most azonban kétségtelenül jelent, és alappal lehet követelni a visszatérést a svájci indexáláshoz. Ebből azonban nem következik, hogy az Orbán-kormány „elvett” volna milliárdokat a nyugdíjasoktól, ugyanúgy nem, ahogy korábban a Gyurcsány-kormány sem vett el tőlük – tőlünk – egyetlen fillért sem. Ez az állítás gátlástalan demagógia.

Azt is hallom, hogy 2010-ben

az országban kifizetett nyugdíjak még a GDP 10 százalékát tették ki, ma pedig már csak 7 százalékát. Nem vonom kétségbe, hogy ez így van.

Csakhogy ebben nemcsak annak van szerepe, hogy az Orbán-rendszer a svájci indexálás helyett az inflációhoz igazítva emeli a nyugdíjakat, hanem bizony annak is, hogy folyamatosan emelkedett a nyugdíjkorhatár (amiből az Orbán-kormány a Nők40 nevű felelőtlen intézkedéssel valamennyit még vissza is vett), sőt annak is, hogy a két és félmillió nyugdíjas között ma már sokan vannak olyanok, akiknek 2009 óta a Gyurcsány-kormány által módosított szabály szerint állapították meg a kezdő nyugdíját, és ehhez a 8 százalékkal alacsonyabb kezdő nyugdíjhoz képest emelkedik immár az inflációhoz igazítva a nyugdíjuk. A 2010-es GDP-arányos 10 százalék pedig nemzetközi összehasonlításban kifejezetten magas volt, tudni lehetett, hogy hosszú távon nem fenntartható, és ezért módosította a szabályozást a Gyurcsány-kormány is, és – számos további ponton is, mint a szolgálati nyugdíjak vagy a kedvezményes, előrehozott nyugdíjazás korlátozása – az Orbán-kormány is.

Szerintem az Orbán-kormány módosításai már túlmentek azon, amit a generációk közötti szolidaritás még megenged, és nem zárom ki, hogy indokolt lehet, hogy a mai ellenzék ezt bírálja és megfontolja, hogy kormányra kerülése esetén visszatérjen a svájci indexáláshoz.

Az olyan állítást azonban, hogy bármit „elvettek” volna a nyugdíjasoktól, ami „járt” volna nekik, illetve annak kifogásolását, hogy a nyugdíjak összegének GDP-n belüli aránya csökkent, elfogadhatatlannak, felelőtlen demagógiának tartom.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK