Kezdőlap Címkék Nyugdíj

Címke: nyugdíj

Magyarországon a legrosszabb nyugdíjasnak lenni

Hazánk mindössze 58 pontot ért el a globális nyugdíjas indexben, és ez Közép Európában a legrosszabb helyezés. A globális nyugdíjas index nemcsak a nyugdíjat veszi figyelembe hanem azt is, hogy ez a korosztály milyen egészségügyi ellátásra, szociális támogatásra számíthat.

Az életminőség index tekintetében különösen nagy a magyar nyugdíjasok leszakadása.

Közép Európa is lemarad Nyugat és Észak Európa mögött. A világon a legjobb ezekben az államokban nyugdíjasnak lenni. Ez nem újdonság, de az igen, hogy Magyarország mind jobban lemarad nemcsak Ausztria, de Csehország és Szlovénia mögött is.

Ami még szomorúbb: a pandémia idején tovább fokozódott a magyar nyugdíjasok helyzetének relatív rosszabbodása. Különösen az infláció az, amely aláássa a magyar nyugdíjasok létbiztonságát.

Kire szavaznak a magyar nyugdíjasok?

Ez a több mint kétmilliós politikai szempontból meglehetősen aktív korosztály létfontosságú minden politikai párt számára. Velük szemben nem lehet választásokat nyerni. Gyurcsány Ferenc is azt követően mondott le amikor belátta: vissza kell vonni a tizenharmadik havi nyugdíjat! Most Orbán Viktor épp ennek részleges visszaállításával próbál meg választást nyerni.

Nem lesz ez kevés?

Tekintettel az egészségügy katasztrófális helyzetére nem lesz könnyű a nyugdíjas közvélemény megnyerése. A pandémia ugyanis elsősorban ezt a réteget sújtja. A több mint 30 ezer halott java része közülük kerül ki.

Babis cseh miniszterelnöknek is felrótták ezt a választók noha korábban őt győztesnek tekintették a közvélemény-kutató intézetek. A cseh kormányfő a magyar miniszterelnökkel együtt kampányolt a migránsok ellen. Akik nincsenek. Az infláció viszont itt van, és meghaladhatja a 6%-ot is- a hivatalos adatok szerint is. Csakhogy a nyugdíjasok pontosan érzékelik a boltokban és a piacokon, hogy nekik az áremelkedés jóval magasabb. A kompenzáció pedig jóval kisebb.

Orbán Viktornak valószínűleg több mézet kell tennie a madzagra ahhoz, hogy a nyugdíjasok többsége rá szavazzon, és bebetonozza a nemzeti együttműködés rendszerét.

Gyurcsány, avagy a sátán maga

Gyurcsány Ferenc és kormánya idején végigvitt egy kiigazító csomagot, korrigálandó, amivel Medgyessy túltolta a “biciklit”. Ezután beütött a világgazdasági válság, aminek a kezeléséhez az első csomagot szintén ő volt kénytelen keresztülnyomni (a második már Bajnaira maradt).

Mindezzel együtt 2001-2009 között az átlagkereset reálértéke 26,3%-kal, az átlagnyugdíj reálértéke 43,6%-kal, az átlagnyugdíj az átlagkereset 59,1%-ról 67,2%-ra, a minimálbér reálértékben 24%-kal emelkedett.

A jövedelmi olló (a legfölső és a legalsó decilis átlagjövedelmének aránya) a 2001-es 8,3-ról 2009-re 7,2-re csökkent (közben volt 6,5 is, de aztán a válság idején újra nyílni kezdett).

Az öregségi nyugdíjminimum reálértéke ezalatt 2,9%-kal nőtt, vagyis lényegében szinten maradt (Orbánék alatt eddig több, mint 10%-kal csökkent).

A közmunka-bér megegyezett a minimálbérrel.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás (korábban: rendelkezésre állási támogatás) 2009-ben megegyezett az öregségi nyugdíjminimum összegével, azaz 28 500 forinttal. (Ennek reálértéke ma 31,8%-kal alacsonyabb, mint 2009-ben volt, azaz korábbi értékének alig 2/3-ára zsugorodott.)

A családi pótlék reálértéke 2001 és 2009 között gyerekszámtól és családtípustól függően gyerekenként 78-112%-kal, családonként átlagosan 86%-kal növekedett.

A nappali tagozaton érettségizettek száma 2001 és 2009 között 70 ezerről 78 ezerre nőtt, 2015-re (frissebb adat nincs) 65 ezerre csökkent.

2001 és 2009 között az egyetemek, főiskolák nappali képzésére jelentkezettek száma 7.5%-kal, a fölvetteké 21,3%-kal nőtt (2015-re 12,8%-kal, illetve 13,4%-kal csökkent).

Mindeközben bevezették a babakötvényt, a rászoruló tanulók térítésmentesen étkeztek az iskolában, ingyen kapták a tankönyveket, épült sok száz km autópálya, iskolák százai, kórházak tucatjai újultak meg.

Szörnyű nyolc év volt.

Mennyit vett el a Gyurcsány kormány a nyugdíjasoktól?

Idestova tizenkét éve vagyok nyugdíjas. 2008-ban értem el a korhatárt, megvolt a szolgálati időm is, úgy hogy 2009-ben elmentem nyugdíjba a Közgazdaságtudományi Intézetből. Közvetlenül ezt megelőzően a Gyurcsány-kormány több tekintetben is módosította az új nyugdíjak megállapításának módját, és a módosítások egyenlegeként az ettől kezdve nyugdíjba vonulók kezdő nyugdíját 8 százalékkal alacsonyabb összegben állapították meg, mint a korábbi szabályok szerint.

Ezen az alapon feltehetem a kérdést: vajon tizenkét év alatt összesítve hány százezer, netán hány millió forinttal kaptam kevesebb nyugdíjat, mintha a Gyurcsány-kormány nem változtatja meg a szabályt?

Mennyit vett el a Gyurcsány-kormány a nyugdíjamból, és nemcsak az enyémből, hanem mindazokéból, akik azóta mentek nyugdíjba?

Semennyit, egyetlen fillért sem. Annyi nyugdíjat kaptam és kapok, amennyi az érvényes szabály szerint járt és jár. Egy-egy országban ugyanis mindig alapos számítások és a generációk közötti szolidaritás elve alapján dönthető el, hogy milyen szabályok szerint fizetnek az időseknek nyugdíjat az aktívak befizetéseiből. (Más persze a helyzet tőkefedezeti nyugdíjrendszer esetén, de nálunk ilyen csak részlegesen működött, amíg az Orbán-rendszer fel nem számolta azt, amit a Horn-kormány nagyon helyesen, felelős döntéssel létrehozott és a szocialista-szabaddemokrata kormányok fenn is tartottak.)

Nincs semmiféle abszolút mérce arra, hogy mekkora nyugdíj jár a mindenkori nyugdíjasoknak akár az aktívak kereseteihez, akár az ország GDP-jéhez képest.

Magyarországon egészen a 2010-es évek közepéig a nyugdíjaknak a keresetekhez viszonyított színvonala európai összehasonlításban kifejezetten magas, közel 70 százalékos volt.

Nyilvánvaló volt, hogy ez a színvonal hosszabb távon nem tartható fenn, hiszen a társadalom elöregszik, az aktívak és nyugdíjasok aránya folyamatosan egyre romlik.

Látható volt, hogy hamarosan nem lesz miből fizetni a nyugdíjakat.

A szocialista-szabaddemokrata kormányok ezért döntöttek a nyugdíjkorhatár emeléséről (előbb 62 majd 65 évre). Ezek felelős döntések voltak, amelyeket – láss csodát – nem szavazatszerzési megfontolások vezettek. Ugyanilyen megfontolásból született felelős döntés volt az is, amikor a Gyurcsány-kormány (pontosabban a szocialista-szabaddemokrata országgyűlési többség) a kezdő nyugdíjak megállapításának szabályát módosította úgy, hogy az új nyugdíjasok kevesebb nyugdíjat kapjanak.

Ezt akkor is helyesnek tartottam, és ma is helyesnek tartom. Felelős mérlegelés alapján állapította meg így az Országgyűlés a nyugdíjak összegét. Egyébként ugyanígy helyes, felelős döntésnek tartom azt is, amikor előbb

a második Gyurcsány-kormány 80 ezer forintban maximálta a tizenharmadik havi nyugdíj összegét, majd a Bajnai-kormány megszüntette azt.

Én magam a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetését tartottam felelőtlennek, már 2003-ban annak megállítását javasoltam a Medgyessy_kormánynak a Magyar Hírlapban (vagyis hogy legalább az első heti után tovább már ne emeljék), de persze hiába.

Mindezt persze azért mondom el, mert azzal sem értek egyet, hogy az Orbán-kormány – amelyet persze mind gazdaság- és társadalompolitikáját illetően, mind külpolitikáját tekintve, mind pedig és kiváltképp a magyar demokrácia felszámolása okán – a leghatározottabban támadok, ennyit vagy annyit „elvett” volna a nyugdíjasoktól azzal, hogy a svájci indexálás helyett az inflációhoz igazodó mértékben emeli évről-évre a nyugdíjakat.

Persze, olyan években, amikor a bérek kivételesen gyorsan emelkednek, ez alacsonyabb nyugdíjemelést jelent, mint ha a svájci indexálás lenne érvényben. Ugyanakkor olyankor, amikor egy gazdasági válságban csökkennek a reálbérek, ez fordítva van.

A nyugdíjemelés mértéke alapos számításon alapuló politikai mérlegelés kérdése, és az Orbán-kormány mérlegelése oda vezetett, hogy a svájci indexálás helyett az inflációhoz igazodó nyugdíjemelést választották.

A 2010-es évek elején, amikor a keresetek is lassan emelkedtek, ez még nem jelentett nagy különbséget a svájci indexáláshoz képest – nem is háborgott miatta az ellenzék –,

most azonban kétségtelenül jelent, és alappal lehet követelni a visszatérést a svájci indexáláshoz. Ebből azonban nem következik, hogy az Orbán-kormány „elvett” volna milliárdokat a nyugdíjasoktól, ugyanúgy nem, ahogy korábban a Gyurcsány-kormány sem vett el tőlük – tőlünk – egyetlen fillért sem. Ez az állítás gátlástalan demagógia.

Azt is hallom, hogy 2010-ben

az országban kifizetett nyugdíjak még a GDP 10 százalékát tették ki, ma pedig már csak 7 százalékát. Nem vonom kétségbe, hogy ez így van.

Csakhogy ebben nemcsak annak van szerepe, hogy az Orbán-rendszer a svájci indexálás helyett az inflációhoz igazítva emeli a nyugdíjakat, hanem bizony annak is, hogy folyamatosan emelkedett a nyugdíjkorhatár (amiből az Orbán-kormány a Nők40 nevű felelőtlen intézkedéssel valamennyit még vissza is vett), sőt annak is, hogy a két és félmillió nyugdíjas között ma már sokan vannak olyanok, akiknek 2009 óta a Gyurcsány-kormány által módosított szabály szerint állapították meg a kezdő nyugdíját, és ehhez a 8 százalékkal alacsonyabb kezdő nyugdíjhoz képest emelkedik immár az inflációhoz igazítva a nyugdíjuk. A 2010-es GDP-arányos 10 százalék pedig nemzetközi összehasonlításban kifejezetten magas volt, tudni lehetett, hogy hosszú távon nem fenntartható, és ezért módosította a szabályozást a Gyurcsány-kormány is, és – számos további ponton is, mint a szolgálati nyugdíjak vagy a kedvezményes, előrehozott nyugdíjazás korlátozása – az Orbán-kormány is.

Szerintem az Orbán-kormány módosításai már túlmentek azon, amit a generációk közötti szolidaritás még megenged, és nem zárom ki, hogy indokolt lehet, hogy a mai ellenzék ezt bírálja és megfontolja, hogy kormányra kerülése esetén visszatérjen a svájci indexáláshoz.

Az olyan állítást azonban, hogy bármit „elvettek” volna a nyugdíjasoktól, ami „járt” volna nekik, illetve annak kifogásolását, hogy a nyugdíjak összegének GDP-n belüli aránya csökkent, elfogadhatatlannak, felelőtlen demagógiának tartom.

Népszavazás: már a kérdés is hibás

Több, a nyugdíjakkal kapcsolatos kérdésben kezdeményez népszavazást a Nyugdíjas Parlament nevű egyesület, amelyről csak azt nem tudom, hogy mitől parlament, hiszen nem képviseli a nyugdíjasokat, és, gondolom, nem szokott ott senki semmit megvitatni. (Megvitatáson azt értem, hogy egymással ellentétes vélemények ütköznek össze egy teremben. Terem éppen van, hiszen az Országházban láttam őket ülésezni, csak megvitatásról nem tudok.)

Megtaláltam az interneten a népszavazási kérdéseket

Íme:
a. Akarja-e Ön, hogy az idős embereket megillető jogok hatékony, egységes szemléletű és legteljesebb védelmének megteremtése érdekében az Országgyűlés hozza létre az Idősek Jogainak Biztosának intézményét?
b. Akarja-e Ön, hogy a nemek és a földrajzi területek között napjainkban meglévő átlagos öregségi nyugdíjellátások különbségének csökkentése érdekében az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok módosításával tegye lehetővé, hogy a jelen kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazást követő három évig Magyarországon az év elején esedékes öregségi nyugdíjemelés nagysága a jogosultak számára egyenlő mértékű legyen?
c. Akarja-e, hogy az évenkénti nyugdíjemelés nagyságát a jelen kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazást követő évtől úgy határozzák meg, hogy annak mértékének megállapításakor, 50 – 50 százalékban a várható fogyasztói áremelkedés és a várható bruttó keresetnövekedés mértékét vegyék figyelembe?
d. Egyetért-e azzal, hogy az időskori testi-lelki megbetegedések ellátását kiemelt nemzeti egészségügyi és szociális prioritássá nyilvánítsa az Országgyűlés?
Az a) és c) kérdést nyilván nem lehet ma népszavazásra kitűzni, mert az államszervezetet, illetve a költségvetést érintő kérdés. Szerintem helyes is, hogy erről nem lehet népszavazást tartani, különösen a nyugdíjemelés mértékéről. Új ombudsmani tisztségre szerintem nincs szükség, de ha mégis, az alkotmányba való kérdés, amelyről a politikai erőknek kell tárgyalni, és nem népszavazással kell dönteni.
A b) kérdés, az azonos mértékű (összegű) és nem arányú (százalékú) nyugdíjemelés ellentétes a nyugdíjrendszer biztosítás-alapú voltával, ezért a magam részéről nem helyeslem. A d) kérdés pedig nem mond semmit, nem következik belőle semmi, amit az Országgyűlésen, a kormányon számon lehetne kérni. Az erre illetékes szervek e népszavazási kezdeményezéseket nyilván nem hitelesíthetik, és azzal, hogy ilyen kérdéseket terjesztenek eléjük, csak legitimálják azok elutasító gyakorlatát, amely helyes kezdeményezéseket is szokott érinteni.
Ezzel pedig

a kezdeményezés kifejezetten káros.

Ez a népszavazási kezdeményezés tehát nyilvánvalóan humbug. A politikában persze gyakoriak az ilyen kezdeményezések. Csakhogy ha egy párt áll elő ilyen vagy hasonló értelmetlen, komolytalan kezdeményezéssel, azzal szavazatokat lehet szerezni. De minek áll elő ilyen kezdeményezéssel egy olyan egyesület, amely nem indul választáson, nem gyűjt szavazatokat?
Az valóban fontos kérdés, hogy milyen mértékben emelkedjenek a nyugdíjak, elfogadható-e az inflációhoz igazodó emelés (vagyis a reálnyugdíj szinten tartása), vagy vissza lehet-e és kell-e térni a svájci indexáláshoz. Ebben a kérdésben azoknak a politikai pártoknak indokolt felelős módon állást foglalniuk, amelyek kormányoznak vagy kormányozni kívánnak, és ezért a jövőbeni nyugdíjkiadásokat egybe kell vetni a jövőbeli bevételekkel.
Annak is van értelme, ha felkészült szakemberek, mint mondjuk Farkas András vagy Simonovits András kifejtik erről a véleményüket. (Rendszeresen meg is teszik, felelős módon.) De egy semmiféle felelősséggel nem rendelkező egyesület ötletei – bocsánat – érdektelenek.

Macron lemond az elnöki nyugdíjáról

A francia köztársasági elnök szombaton ünnepelte a 42-ik születésnapját. A nyugdíj tehát még messze van, de a nyugdíj rendszer reformja közel. A tiltakozás tart: sokan nem akarnak lemondani a régi “vívmányokról”. Ezért akar példát mutatni a fiatal köztársasági elnök, aki nemcsak az elnöki nyugdíjról mond le hanem arról is, hogy élete végéig az alkotmány bíróság tagja maradjon.

Franciaországban a törvény kimondja, hogy a köztársasági elnök mandátumának lejárta után automatikusan az alkotmánybíróság tagja lesz. Ez pedig havonta 13 500 eurót jelent az élete végéig minden hónapban. Az elnöki nyugdíj összege jelenleg 6220 euró havonta.

Macron fegyverszünetet javasol a sztrájkolóknak

A francia elnök a hétvégén Abidjanban az afrikai államok közös harcát szervezi az iszlamista terrorizmus ellen. Az egykori francia gyarmatokon a francia hadsereg és a titkosszolgálat nagy szerepet játszik abban, hogy megállítsák a fanatikus dzsihád harcosok nyomulását Afrikában. Maliból például a francia hadsereg szorította ki az Al Kaida helyi erőit és más fanatikus csoportokat 2013-ban.

Macron Afrikából üzent a tüntető és sztrájkoló franciáknak, akik 17 napja tiltakoznak a nyugdíj reform ellen. Kössünk fegyverszünetet – kéri az elnök, aki mindenképp végre akarja hajtani tervét. Jelenleg ugyanis Franciaországban túlságosan magas az állami költségvetés hiánya – jelentős részben a nyugdíj kassza miatt. A hiányt kifogásolja Brüsszel és Berlin is. A németeket az euróövezet reformjára akarja rávenni a francia elnök. Berlinből viszont ezt üzenik neki: előbb tedd rendbe a francia költségvetést, azután tárgyalhatunk az eurozóna reformjáról.

Szarnak, bajnak nincs gazdája – ki követi meg a nyugdíjasokat?

Ma se tudjuk, mi volt az oka nyugdíjak példátlan késedelmének. A kormány sunnyogása sokat mondó a szavazóbázis ismeretében, miközben komoly harc zajlik a tényekkel. A rendszerváltás óta a legnehezebb időkben se fordult elő, hogy késtek a nyugdíjak. A 90-es években a szocik, mostanában a fiatalokat látványosan eltaszító Fidesz bázisszavazói a nyugdíjasok.

Akik most azzal szembesültek – a jogosultak mintegy hatvan százaléka -, hogy pénteken hiába várták reggel a szokásos telefoni sms-t bankjuktól: megérkezett a havi utalás. Ami ezután történt, az maga a fennálló viszonyok jellemrajza: nyomozás-találgatás a sajtóban, elhárító-magyarázó közlemények az állami intézményektől.

A kormány részéről a mai napig senki se érezte úgy senki, hogy magyarázatra szorulna ez a skandalum.

Noha éppen felmelegíteni tervezik a Magyarország jobban teljesít-kampányt, december elején pedig diadalittasan közölték, hogy idő előtt kifizetik a havi járandóságot, mert

„a kormány mindent megtesz, hogy a nyugdíjasok is biztonságban érezhessék magukat”.

A sokak számára három nap késés (a késői utalás miatt hétfőre csúszó hozzáférés) rámutat arra, hogy mennyire nyomorúságos körülmények között tengődik a nyugdíjasok igen nagy része. Nullára futott számlákkal szembesültek az ATM-ek előtt és bankfiókokban kétségbeesett idősek ezrei.

Hihetetlen, hogy három napja tart ez a gyáva sunnyogás a kormány részéről, mintha semmi közük nem lenne a történtekhez, a magát omnipotensnek mutató berendezkedés

úgy rázza le magáról 1,2 millió idős honfitársunk java részének kálváriáját, mint kutya a vizet.

Először úgy látszott, hogy pofonegyszerű – ahogyan a Portfólió írta pénteken, banális – ok áll a háttérben: elírták az utalás dátumát. A szokásos 12-i határidővel utalták a pénztömeget, amelynek kézbesítését a pénzintézetek „forgalomirányítója”, a Giro Zrt. szünnap lévén visszautasított. Ez a magyarázat azonban – bár erre sem érkezett megerősítés – magyarázkodássá rongyolódni tűnik, mert a közigazgatás számára van éjszakai és nappali utalási időszak. Előbbi elbénázása után – az államkincstár tűzoltásnak szánt ígérete alapján – a megígért rapid napközbeni utalás lehetővé tette volna a pénz eljuttatását a címzettekhez.

A Giro rendszere már a banki nyitvatartás előtt és még utána is fogadja az utalásokat, tíz órán át óránkénti szakaszokban. Ez – alighanem az államkincstár kérésére – este legalább hétig, de egyes információk szerint kilencig nyitva tartotta a kasszát, hogy teljesítsék a nem tudni, hol elrontott pénzküldési utasítást, és sok bankban is munkatársak tucatjai güriztek péntek este – nyilván örömujjongások közepette – annak érdekében, hogy idősek százezrei ne maradjanak pénz nélkül a hétvégére.

A két állami intézmény azonnal elhárította magától a felelősséget (mi elküldtük a pénzt, mi pedig továbbítottuk a bankokhoz), a pénzintézetek azonban rögvest közölték: hozzájuk bizony nem érkezett meg az utalás.

Több szereplője nincs a történetnek. Hacsak nem Soros.

A kormány beszédes hallgatása juttatja eszébe az embernek a címben felhozott népi fordulatot. Pedig mi, ha nem sok százezer honfitársunk kifeszített költségvetésének veszélybe sodrása az, aminek kellene, hogy legyen gazdája a hivatalosságoknál? A nap folyamán úgy tűnt, hogy legalább a pénzügyminiszter igyekszik utólag tisztába tenni a történteket, és elrendelt vizsgálatot. De a neki feltett képviselői kérdésre dicséretes gyorsasággal küldött válaszában mindjárt felmondta az idézett állításokat és hárításokat: az utalásokban technikai hiba lépett fel, amelyet azonban napközben sikerült elhárítani, és az érintettek a nyugdíjat 11-én megkapták. Vajon mit akar megvizsgálni Varga ezután?

Pedig a magunk mögött hagyott három napban – a kormányzati kampányokkal amúgy is az agyakba beégetett –

konteók egész sora terjed a népi kommunikációban.

Hogy kiürült a kassza, nem maradt pénz az egy újnépstadionnyi összegű ellátásra (maradt, a kormány térdig gázol a pénzben, még ha ebből az alsó négymillió ember nem nagyon lát semmit); pénz van, de egy kicsit azért fialtatták (hülyeség, ennyit nem ér az egész); voltaképpen azt próbálták ki, hogy a december eleje óta eltelt negyven nap után ezt is lenyelik-e a népek – tesztelendő a szűkösebb idők cselekvési lehetőségeit.

Lenne tehát mit elmagyarázni. Különösen hogy éppen azt a réteget csapta arcul a kormány, amelynek támogatására mindinkább rászorul a Fidesz. A rohamosan koravénné aszalódott párt, amely láthatóan beletörődött abba, hogy fiatal (és demokrata) arcélét végleg elhajítva elveszítette korábbi bázisának java részét. A fennálló elleni tiltakozásképpen kitántorgott félmillió magyar a családtagokkal együtt vagy hárommillió ember hitét, elkötelezettségét teszi próbára. Akik családjaiban jócskán találunk olyan időseket, akik eddig legalább abban biztosak lehettek, hogy az ő javadalmazásuk időben megérkezik, bármi történjék is.

De legalább az érintettek úgy tesznek, mintha érdekelné őket a dolog, és megkövetik az áldozatokat.

Még mindig gond van a nyugdíj-kifizetéssel

Kecskeméten tömegek nem jutottak hozzá hétfőn se nyugdíjukhoz – írja a helyi Hírvidék. Üres automatákat találtak az idősek, másokhoz még nem érkezett meg a pénz.

Több ezren álltak sorba a pénzautomaták előtt, hiába. A kecskeméti Malom Központban található pénzkiadó bankautomaták többségéből kifogyott a készpénz – írta hétfő délelőtt a kecskeméti Hírvidék.

Ez azokat sújtotta, akik a hétvégén (vagy hétfő reggel) kapták meg számlájukra a nyugdíjat, de vásárolni nem volt módjuk. Ők abban bíztak, hogy ma már hozzáférnek pénzükhöz.

A portál úgy tudja, hogy van olyan kecskeméti OTP-s, aki

a mai napon se kapta meg az elmaradt utalást.

Az interneten különböző fórumokon is találni olyan bejegyzéseket, amelyek arról tanúskodnak, hogy fedezet híján nem tudtak felvenni pénzt vagy vásárolni még hétfőn se.

Szintén internetes bejegyzésekből az látható, hogy az utalások zöme péntek este, illetve a két hétvégi napon érkezett a számlákra, de rengetegen csak hétfőn kapták az értesítést bankjuktól. Az előírás értelmében – ahogyan erről akkor írtunk – minden hónap 12-e a számlára érkezés napja. Ha ez munkaszüneti nap, akkor 24 órával előbb.

A megszokott eljárás szerint az éjszakai utalási rendben a pénz hajnalban érkezik meg a számlákra.

A pénteki késés után a Magyar Államkincstár (MÁK) azt közölte, hogy nap közben utalják a pénzt. Erre is csak úgy volt lehetőség, hogy a pénzintézeti elszámolásokat végző Giro Zrt. (a Magyar Nemzeti Bank leányvállalata) egyik tagja, a MÁK kérésére legalább este hétig nyitva tartotta a rendszert, amelyet normál munkarend szerint a délutáni banki zárások után becsuknak.

Akik azon a napon nem, csak szombat-vasárnap (illetve hétfőn) jutottak hozzá ellátásukhoz, mindenképpen törvénytelenség áldozatai.

Közben a Magyar Posta közleményben tudatta, hogy szerdán kezdik el kivinni az ellátást készpénzben felvevők számára. A hónap végéig 1,182 millió utalványt kézbesítenek; ez egyébként a nyugdíjasok nagyjából negyven százaléka. A nagyobbik hányad már bankszámlára kapják az ellátást. Az ő járandóságuk késett péntek reggel óta.

Hivatalos részről változatlanul semmiféle nyilatkozat sincs a milliókat érintő törvénytelenségről, ennek okáról. A Magyar Államkincstár honlapján továbbra is a péntek esti közlemény olvasható. Eszerint „a bankszámlákra érkező nyugdíjak elutalása 2019. január 11-én megtörtént. A GIRO Zrt. a Magyar Államkincstárral együttműködve intézkedett a 2019. január hónapban esedékes nyugdíj-kifizetések jogszabály szerinti utalásáról.”

A MÁK péntek délután óta nem válaszolt kérdéseinkre. Ezek közül már csak kettő vár válaszra: mi volt az oka a történteknek, és a jogosultak kapnak-e valamilyen késedelmi pótlékot, netán egyéb jóvátételt a kellemetlenségért.

Késik

Késik a nyugdíj, késik a fizetés, késik a túlórapénz, késik a kórházfelújítás, késik az építkezés, késik az átadás, késik a felelősségre vonás, késik a közös jelölt, késik a vonat, késik a busz, késik az általános sztrájk, késik a sajtószabadság, késik a demokrácia, késik a jogállam, késik a bukás, késik a vég.

​Nem késik a korrupció, nem késik a panama, nem késik a médiabirodalom, nem késik a szoborelszállítás, nem késik a ’44-es állapot, nem késik a karmelita kolostor, nem késik az elnöki aláírás, nem késik az orbáni álinterjú, nem késik a stadionépítés, nem késik a hazugsággyár, nem késik a brazíliai látogatás, nem késik a magánrepülőzés, nem késik az orosz-török-türk barátság, nem késik az illiberális demokrácia, nem késik a bukás, nem késik a vég.

Elutalták a nyugdíjakat

Elküldték az összes nyugdíjutalást a bankokhoz – derül ki a Giro Zrt. esti közleményéből. Információnk szerint jókora túlórára kényszerültek az elszámolórendszer alkalmazottai.

Bürokrata bikkfanyelven megfogalmazott közleményben tudatta a bankközi elszámolórendszert üzemeltető Giro Zrt. este, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) által indított összes nyugdíjutalást elszámolták és a bankoknak elküldték.

A Giro igyekezett megismételni, hogy a klíringrendszer egész nap hibamentesen működött.

A MÁK változatlanul nem adott magyarázatot arra,

hogy mi volt az oka a nyugdíjbotránynak.

Ahogyan a MÁK-ot felügyelő Pénzügyminisztérium

egyetlen illetékese se állt ki mindeddig felelőst megnevezve és elnézést kérve.

Nem hivatalos információnk szerint a szokásos üzemzárás nélkül a MÁK kérésére a Giro este háromnegyed hétig volt nyitva, addig, amíg valamennyi utalás át nem ment a pénzintézetekhez.

Az internetes fórumokat pásztázva az derült ki, hogy nagyon sokan számoltak be arról, megkapták az értesítést az utalás megérkezéséről, de szintén rengetegen nem. Ezzel a pénzzel azonban csak azok tudnak mit kezdeni a hétvégén, akiknek van módjuk ATM-ben felvenni. Akiknek bankkártya nélküli számlájuk van, csak hétfőn férnek hozzá juttatásukhoz.

A történtekről korábban írtunk itt, itt arról, hogy a postai kézbesítés késni fog, itt pedig arról, hogy zárásig nem mentek el az utalások.

Nyugdíj-botrány: pénz nélkül maradnak az idősek – FRISSÍTVE

Százezrek, akár milliók maradhatnak nyugdíj nélkül a hétvégére, bár egyes hírek szerint helyenként érkezett pénz. A kormány feltűnően hallgat, noha másfél hónapja büszkélkedtek az idő előtti kifizetéssel.

A késő délutáni információk szerint tömegével maradtak esedékes nyugdíjellátás nélkül idős emberek. Ahogyan megírtuk, reggelre nem érkezett meg az ellátás a Magyar Államkincstártól, amely azt közölte, hogy „nincs fennakadás a kifizetésben, a jóváírás a bankoknál technikai okok miatt napközben történik meg”. A bankközi utalásokat lebonyolító Giro Zrt. pedig azt tette közzé, hogy a bankközi klíring rendszer hibamentesen működik, a beküldött tranzakciók feldolgozásában nem volt és jelenleg sincs fennakadás”. A történetről itt számoltunk be.

Az már tehát dél körül kiderült, hogy

a két állami intézmény egymásra keni a felelősséget.

Bár napközben a Portfolió úgy értesült, hogy, hogy „banális” ok áll a háttérben, rossz értéknapon utalták a pénzt, arra eddig nincs magyarázat, hogyan nem érkeztek meg nagy számban az utalások a számlákra, bár a MÁK délelőtt azt ígérte. Noha volt hír arról, hogy néhányan megkapták az értesítést erről, késő délutánig nincs nyoma annak, hogy a négy órás átfutási időben megkapták volna jussukat a számlás idősek. Ezt támasztja alá a napi.hu írása is.

Elküldtük kérdéseinket a MÁK-nak arról, hogy elküldték-e az utalást, kiderítették-e, ki a felelős a botrányért, és hogy fizetnek-e kártérítést azoknak, akik például késedelembe esnek a közüzemi számlák befizetésével a hiányzó fedezet miatt. Mindeddig nem kaptunk választ.

Feltűnő a kormány mély hallgatása az ügyben.

Pedig december 3-án, amikor az ünnepekre tekintettel előrehozták a havi javadalmazás kifizetését, Novák Katalin államtitkár büszkén állt elő azzal, hogy „a biztonságérzetet akarják növelni azzal, hogy az ünnepekre tekintettel az esedékesnél korábban juttatják pénzhez az érintetteket” és

„a kormány mindent megtesz, hogy a nyugdíjasok is biztonságban érezhessék magukat”.

Most senki se állt elő magyarázattal. Annak megindoklásával se, hogy a számlára utalás sikertelensége hogyan függ össze azzal, hogy a nyugdíjak postai kézbesítése miért késik két napot, ahogyan az a MÁK nap közben megváltoztatott közleményéből kiderült.

Ezzel nyugdíjasok százezrei, inkább milliói maradnak pénzük nélkül a hétvégén. Erre a rendszerváltás óta nem volt példa.

FRISSÍTÉS

Az Erste Bank zárás után közölte, hogy „Tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy a január 11-én esedékes nyugdíjak nem érkeztek meg bankunkhoz a Magyar Államkincstártól, ezért azok jóváírása még nem történt meg az ügyfélszámlákon. Amint az összegek beérkeznek, a jóváírást haladéktalanul elvégezzük. Megértésüket köszönjük!”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK