Kezdőlap Címkék Nyugat

Címke: nyugat

“A Nyugatnak már nem érdeke a háború folytatása Ukrajnában”

Éfraim Inbar professzornak, aki a Stratégiai és Biztonságpolitikai Intézet igazgatója Jeruzsálemben az a véleménye, hogy a Nyugatnak nem érdeke az ukrán háború elhúzódása.

“Sem a Krím sem pedig a Donbasz régió nem tér vissza Ukrajna fennhatósága alá” – jósolja az erőviszonyok ismeretében az izraeli professzor. Putyin elnök nemrég arról beszélt, hogyha kell, akkor 1,5 millió katonát mozgósítanak, hogy elérjék a céljaikat Ukrajnában.

“A Nyugat már elérte stratégiai céljait, mert meggyengítette Oroszországot, és megerősítette a NATO keleti szárnyát.”

Jens Stoltenberg NATO főtitkár nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a szervezet célja: megakadályozni Oroszország győzelmét!

“Oroszország immár nem tudja lenyelni Ukrajnát“ – hangsúlyozza az izraeli biztonságpolitikai szakértő, akinek nézetei közel állnak ahhoz, amit Henry Kissinger megfogalmazott. A 99 éves ex USA külügyminiszter szerint az Egyesült Államoknak olyan békekonferenciát kellene összehoznia, melyen Oroszország képviselői is jelen lesznek. Kissinger a bécsi békét hozza fel példaként amikor a vesztes franciák képviselője, Talleyrand külügyminiszter is részt vett a tárgyalásokon. Igaz, hogy az egykori püspök időközben Napóleon külügyminiszteréből a Bourbon dinasztia diplomáciájának vezetője lett, de akkor is Franciaországot képviselte.

Ázsiára kell koncentrálni

Éfraim Inbar professzor szerint az Egyesült Államoknak Ázsiára kellene koncentrálnia hiszen az első számú stratégiai ellenfél nem a gyengülő Oroszország, hanem Kína. Washingtonban ugyan már három elnök is deklarálta, hogy a huszonegyedik évszázad Ázsia százada lesz, de az USA figyelme ehelyett Európára és a Közel Keletre koncentrált. Más az Egyesült Államok és Európa érdeke:

“Az európaiaknak mindent meg kell tenniük az ukrajnai háború befejezésének érdekében “

– hangsúlyozza az izraeli professzor, aki szerint ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy Európa maga is hadszíntérré válik.

Mi lehetne a megoldás?

Az izraeli professzor szerint Washingtonnak nyomást kellene gyakorolnia Ukrajnára, hogy mondjon le a Krímről és a Donbaszról, és arról a vágyáról, hogy csatlakozik a NATO-hoz. Oroszországnak viszont cserébe el kellene fogadnia, hogy Ukrajna tagja lesz az Európai Uniónak.

Kissinger szerint ma már Ukrajna NATO tagsága sem elképzelhetlen. A lényeg az, hogy elkezdődjenek a tűzszüneti tárgyalások. Senki nem tudja pontosan, hogy Biden elnök mit ígért Zelenszkijnek a Patriot légvédelmi rakétákon kívül. Amerikai nyomás nélkül Zelenszkij nem hajlandó tárgyaló asztalhoz ülni Putyinnal. Az izraeli professzornak ugyanaz a véleménye mint a 99 éves Kissingernek: a tárgyalások csakis akkor vezethetnek el a békéhez, ha Oroszország érdekeit is figyelembe veszik.

SZAKÍTVA SZÉCHENYIVEL

Az első Orbán-kormány idején Széchenyi-tervnek nevezték el a fejlesztési pénzek állami osztogatását. Alighanem azért tették ezt, mert a gazdaság fejlesztésében példaképnek tekintették Széchenyi István felfogását.

Amikor 2010-ben újra kormányra kerültek, Új Széchenyi-tervként jelölték meg az állami fejlesztési pénzek osztogatásának keretét. Nem igazán gondolták végig a dolgot, hiszen köztudott: Széchenyi azok közé a nagy magyarok közé tartozik, akik követendő példát láttak a Nyugatban.

A magyar reformgondolkodás már Széchenyi előtt is, és Széchenyi óta is mindig példaként tekintett a Nyugatra, ellenségként a nacionalista és kommunista önkényuralmak tekintettek rá.

Orbán a Fidesz egyik káderképzőjének, mondhatni a Fidesz Lenin-intézetének tanévnyitóján minden korábbinál egyértelműbben, elvi síkon mondta ki: számára immár nem példakép a Nyugat, hanem lesajnált, elutasított idegen világ. Azt mondta, hogy a nyugatiak, akikkel ő állítólag beszélget, „[ú]gy hiszik, hogy miután évtizedekig kimaradtunk a nyugati közösségből, mi egyszerűen csak hátrébb tartunk, de majd biztosan felfejlődünk hozzájuk. Nem értik, hogy valójában egy mély kulturális, geográfiai, geopolitikai és filozófiai különbségről van szó, amelynek semmi köze az általuk elképzelt történelmi fejlődéshez.

Itt, a latin és ortodox szellem határvonalán, a nyugati és orosz világ határmesgyéjén, a keresztény és a muzulmán civilizáció törésvonalán, itt az élet súlyosabb, a tétek mindig nagyobbak, az emberek, a népek és a nemzetek önképe mindig kontúrosabb. (…)

Itt úgy alakul az élet, hogy a közösség, a nemzet minden tagjának munkája és személyes életteljesítménye összeadódik a küldetésünk teljesítésének nagy közös erőfeszítésébe. Minden gyermek újabb őrhely, minden becsülettel elvégzett munka és produktív élet nagy hozzájárulás a közös magyar vállalkozáshoz, a sokszáz éves hivatásunk teljesítéséhez. Ezért vagyunk olyanok, amilyenek.

Orbán az egyén autonómiájára épülő nyugati polgári társadalommal állítja szembe a nemzeti kollektivizmus eszméjét, amelyben kitüntetett szerepet játszik az állam és a vele összefonódó egyház.

Nem is annyira távoli rokona ez a világkép a putyini orosz állam eurázsiaiság-ideológiájával (евразийство), amely szintén a nyugati világgal állítja szembe az orosz nemzeti kollektivizmust.

Nyílt szakítás ez a magyar progresszió Széchenyire is visszanyúló nyugatos tradíciójával

Bréking (fék)nyúz, 2019. április 24. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az Origóból megtudhatjuk, hogy Nyugaton veszélyben vannak a keresztény szimbólumok. A PestiSrácok megírta, hogy Amerikában már beérett a liberális csodafegyver, a népességcsere. Kövér László pedig elmagyarázta, hogy a bírói függetlenség nem abszolút és öncélú.

Óriási veszélyben van a Nyugat

A párizsi Notre-Dame leégése még aktuálisabbá tette azt a nyugat-európai jelenséget, hogy a keresztény templomokat egyre több támadás éri az utóbbi időben. Ezek a támadások sok esetben rongálások, gyújtogatások és megszentségtelenítések. Miközben Közép-Európában csak elvétve vannak ilyen támadások, a nyugati országokban évről évre nő a keresztényellenes támadások száma.

Franciaországban naponta átlagosan két templomot szentségtelenítenek meg. A támadások száma jellemzően azokban az országokban nőtt a leginkább, ahová a legtöbb muszlim bevándorló érkezett. A nyugati média persze magát a támadásokat is megpróbálja elhallgatni. Aki beszélne a problémáról, azt gyűlöletbeszéddel vádolják. (Origo: Egyre aggasztóbb a nyugat-európai keresztényellenesség)

A rekordokat döntögető migrációs áradat miatt többen szavaznak majd a Demokrata pártra

Beérni látszik az amerikai Demokrata párt bevándorlást segítő programja, egy friss felmérés szerint a 2020-as elnökválasztásokon az aktív választópolgárok körében többségbe kerülnek a spanyolajkúak a feketékhez képest, ami eddig sosem fordult elő. Minthogy a fekete közösségek kényszerbetelepítése már rég a múlté, önkéntes bevándorlásuk az Egyesült Államokba pedig elenyésző, a latinók lettek az első számú migráns populáció az USA-ban. A Pew Research Center felmérése alapján ez azért különösen érzékeny kérdés, mivel a migrációs hátterű választók jellemzően a baloldali liberális politikai erőket támogatják.

Az afro-amerikai közösség annak ellenére zsugorodott második számú etnikummá számtani értelemben, hogy a fekete népesség növekedett. Az egyszerű különbség köztük, és az őket megelőző latin- amerikaiak között, nem más, minthogy az utóbbi népcsoport rendkívüli növekedését nagyban segíti a rekordokat döntögető migrációs áradat Közép- és Dél- Amerikából.

Még rosszabb helyzetben vannak az amerikai fehérek, akik 2000-ben még a választók 76.4%-át adták, ma azonban a választójoggal rendelkezőknek csupán kétharmada fehér. (PestiSrácok: Amerikában már beérett a liberális csodafegyver, a népességcsere)

Kövér László: a bíró nem lehet független az államtól

A bírói függetlenség nem abszolút és öncélú – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a magyar bírói függetlenséget garantáló törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából tartott konferencián, a Parlamentben szerdán.

Hozzátette: a bíró nem lehet független az államtól, annak „nem külső tartozéka”.

Az állam egyik sarokkövét alkotta meg az 1869. évi 4-es törvény, amely 80 évig hatott. Nem véletlen, hogy éppen addig élt, amíg a magyar állami függetlenség: a 20. század közepéig – mondta a házelnök.

Kövér László azt mondta, szerencsés az a nemzedék, amely újjászervezheti az államot: 1990-ben a kommunizmust, 2010-ben a posztkommunizmust „sikerült lerázni”.

Ma a globalizmus nevében a demokratikus nemzeti államok felszámolása, az Európa erőforrásai feletti ellenőrzés megszerzése a cél az európai politikában. Védjük meg a cselekvőképes államot, mint közös jövőnk biztosítékát! – hangoztatta Kövér László. (MTI: Kövér László: a bírói függetlenség nem abszolút és öncélú )

A magyar tehetség tévképzete

A középkorúak még emlékezhetnek rá, hogy nézett ki egy magyar gyár környezete – ha a belsejét nem is látták – közvetlenül a rendszerváltás után. Úgy.

Amikor bejöttek a multik és elkezdték rendbe rakni a környezetüket a körforgalmaktól a pázsitokon át gyárkerítésekig (nem beszélve most a zöld mezősökről, mert azok eleve olyan különbséget hoztak, mint ami egy átlagos Interspar és egy átlagos Coop üzlet között ma is fennáll), a kontrasztot nem kellett magyarázni. „A tőke” civilizálni kezdett. A magyar ipart, kereskedelmet és a szolgáltató szektor egy részét így húzta fel már idáig is a túlnyomórészt nyugati tőke, miközben a nemzeti érzelem sérelmi üzemmódban kiabálja egyfelől, hogy ez jár nekünk, és hogy „többet visznek” el.

Hát nem. Se nem jár, se nem visznek el „többet”. A morbus hungaricus, a magyar hazudozás régi betegsége, ami átfogja a hozzáállásunkat a sikereinkhez és a (sokkal jellemzőbb) sikertelenségünkhöz, tart a múltunk megítélésétől a jövőnk elképzeléséig, természetesen képtelen reálisan szembenézni azzal, mit köszönhetünk – mit köszönhettünk mindig is – a nyugati mintáknak. Az a minimum, hogy a nacionalista agy szerint a sok száz éves nyugati civilizációs folyamat, amelynek mi sok száz éve a félperifériáján mozgunk – és nem ők, kb. a Lajtán túliak a mienkén – két-három egységugrással (amelyek fele részt Orbán, negyed-negyedrészt Matolcsy és Palkovics kozmikus jelentőségének köszönhetők) behozhatók. Sajnos nem. Nagyon nem.

Ahogy – ha már egy gyárnál maradunk – a gépek és a munkafolyamatok a legjobb esetben nagyobb részt másolhatók és/vagy megvehetők, a gyárat irányító, adott esetben sok tíz vagy éppenséggel száz éve fejlődő vállalati kultúra és rendszer, amelyek az előbbieket üzemeltetik, nem. Ugyanígy egy több száz éve a polgári fejlődés keretében mozgó társadalom és kultúra – amely folyamatosan optimalizálta az emberek egymás közötti kapcsolatait, beszédmódját, viselkedését, értékrendjét, képességeit – szintén nem másolható.

Ahol Magyarország ma tart a felzárkózásban, az jórészt a nyugati kultúra 1990 óta folyamatosan erősödő hatásának tudható be

Ennek bizonyítékaival Dunát lehet rekeszteni attól kezdve, hogy az exportképes cégeink, nem beszélve az export volumenéről, túlnyomórészt nyugati eredetűek és irányultságúak és az arány nem csökken, odáig hogy a csokoládénk svájci és belga, az utazási célpontjaink 90%-a nyugati(as), a gyerekeink Angliába és Ausztriába mennek egyetemre. Pont. A valóságot mindig a gyakorlat mutatja, nem a politikai hazudozás. Magyarország egyik tragédiája az, hogy megtűri a kettőt egymás mellett.

A magyar tehetség kollektivista képzete a magyar önhazugság alfája és ómegája

Nem, a magyar nem tehetséges nép.  Van egy csomó tehetséges ember, aki magyarnak született és adott esetben máig annak vallja magát (de már nem biztos, hogy itt is boldogul), megkockáztatom – persze nincs ilyen statisztika -, hogy több magyar tehetség jut a világban ezer emberre, mint bolgár vagy tadzsik, de amiről én beszélek, az más: az a kollektív képesség arra, hogy Magyarországon jól éljünk a szó nagyon tág értelmében. Ez az organikus, közösségi tapasztalatokból eredő, döntően a kollaboráció képessége által meghatározott, a gyerekkori kondicionálásától az oktatási rendszeren át a versenyképes munkahelyeken és funkcionális családokban fejlődő, viszonylag stresszmentes életet biztosító tehetség éppenséggel hiányzik az országból. Ennek pótlásában – ami a reálisan legalkalmasabb terepe a boldogságnak – segítene a nyugati minták produktív injektálása abba, ami eredendően magyar (vagy még pontosabban annak tekintjük, hiszen az eredendőség maga is elég problematikus).

A nyugati életmód fölénye nem az egyéni tehetségek nagyobb koncentrációjából fakad – noha ez is igaz, hiszen a tehetségek nagy része még mindig oda özönlik a világból -, hanem a tágabb együttműködési képesség optimálisan fejlődő intézményrendszeréből, amelyben persze törvényszerűen vannak megingások, de aki azt hiszi, hogy van ennél jobb minta a világban, az nagyon nem érti, valójában mi ez.

De nem, mi kézzel-lábbal tiltakozunk a boldogság ellen. Ehelyett öntudatosan adózunk tolvaj urainknak és romboljuk a kibontakozás – a történelmünkben oly ritkán adódó – útját.

Keletről jöhet a megváltás

0

Senki ne intézze el azzal Magyarországot és Lengyelországot, hogy az a tekintélyelvűség melegágya, mert mindkét államban létezik ellenállás, ami feltartóztathatja a populista hullámot. Erre figyelmeztet a Guardian elemzése, hozzátéve, hogy Keleten erődödnek az alulról jövő demokratikus mozgalmak és ez jó hír, mert újjáalakíthatják az egész EU-t.

Különösen vonatkozik ez a fiatalokra, mert náluk még eleven az autoriter rendszer emléke a családban. Pozsonyban minden pénteken tüntetések vannak a korrupció és a hatalom cinizmusa ellen, de az újabb generációk másutt is mozgósítanak a régión belül, mert veszélyben érzik a demokratikus értékeket. A szlovák fővárosban a múlt hét végén a V4-államokból érkezett aktivisták, illetve értelmiségiek a küzdelem fő céljait vitatták meg. Prágában tömegtiltakozások vannak a miniszterelnök ellen. A lengyeleknél az ellenzék elvitte szinte az összes nagyvárost a helyhatósági választásokon. Vagyis nem lesz könnyű a PiS helyzete jövőre. A román civil társadalom szintén duzzad az erőtől.

Még a magyar erős ember, Orbán Viktor sem érezheti magát teljes biztonságban, legalábbis ami az unió törekvéseit illeti. Az igaz, hogy áprilisban kényelmesen győzött, csak éppen az illiberális demokrácia ideológusaként és a keresztény, bevándorlás-ellenes érzések bajnokaként erős bírálatok érik az Európai Néppárt oldaláról. Beavatott források szerint a Fideszt eltávolítják a pártcsaládból a jövő évi EP-választás után. Hát, ez majd kiderül, de az biztos, hogy alaposan ledorongolták a minap Helsinkiben, az EPP kongresszusán. A róla alkotott képen csak tovább rontott a Gruevszki-ügy. Budapesten most az a vicc járja, hogy Orbánnak a jelek szerint már nem fáj a feje a bűnöző migránsok miatt.

Mindent egybe véve a Nyugat bizonyos értelemben rosszabb állapotban van, mint a Kelet. A jelek szerint kudarcot vall a Salvinival szembeni harc, Le Pen jön fel, Németország éppen a maga köldöknézését gyakorolja, mivel folyik a csata Merkel utódlásáért, és akkor még nem említettük a Brexitet. Kelet-Európában az ifjúság ezzel szemben megmutathatja, hogy az „igazság” és „tisztesség” ismét győzedelmeskedhet. Akkor pedig felül kell vizsgálni az elméletet a kelet-nyugati választóvonalról. A nyugati liberálisok és haladó erők egy-két dologban leckét vehetnek a keleti mozgósításból. Így abból, hogy a progresszív rétegek kezet nyújtanak a konzervatívoknak. Vagy abból, hogy Szlovákiában teljesen átláthatóvá tették a mozgalom anyagi támogatását, így kilőtték az összeesküvés elméletét, tehát hogy bent vannak Soros zsebében. Nem arról van szó, hogy a populizmusnak vége a régióban, de eleven az ellenállás szelleme, és lehet, hogy Keletről jön a megváltás.

The Guardian/Szelestey Lajos

Bréking nyúz, 2018-07-28 – Tudósítás a másik valóságból

0

Orbán Vikor Tusványoson évekre elegendő munícióval látta el a másik valóság sajtómunkásait. Lesz miről alákérdezni, felállva tapsolni, a legügyesebbek pedig odafáradhatnak a pénztárhoz. A németek és az osztrákok nem tudják, hogy mi az érdekük, de Orbán most megmondta nekik

Minket innét csak elzavarni lehet

„Mi nem megyünk el az Európai Néppártból, onnan csak elzavarni lehet bennünket – jelentette ki a beszéd után a hallgatóság kérdéseire válaszolva.

Orbán Viktor azt mondta, ő bennmaradáspárti, fontos dolog a lojalitás, és az európai parlamenti választásoknak az Európai Néppárton belül szeretnének nekivágni. Ez a terv – mondta, ugyanakkor megjegyezte, hogy a néppártban egymástól gondolkodásban távol eső pártok foglalnak helyet, ezt áthidalni rendkívül nehéz, de szeretnék.

A Fidesz úgy tekint magára, mint a néppárt CSU-ja, a kereszténydemokrata platformot képviselik, és akkor erősek, ha össze tudják adni erőiket, még ha belső kompromisszumok árán is.

Arra a kérdésre, hogy a kormánypártok elérték-e már támogatottságuk felső határát, azt mondta, hogy számításai szerint 63-65 százalék között van azon választópolgárok aránya Magyarországon, akik eddig valamilyen közös akcióban velük részt vettek, és hajlandóak legalább megfontolni, hogy rájuk szavazzanak.

A déli és keleti irányból való nyomás tartósan velünk marad. Az a kérdés, hogy az ortodoxia kitart-e, és képes-e szellemi és fizikai alapon is gátat szabni a muszlim bevándorlással szemben. Ez közös biztonsági kérdése a románoknak, magyaroknak, németeknek, osztrákoknak, bár utóbbiak ezt nem tudják – közölte Orbán Viktor.” (Origo: Orbán Viktor válaszolt a nézők kérdéseire)

Orbán mint Papp Jancsi, rosszul mondta a viccet

„Nyugaton liberalizmus van, miközben demokrácia nincsen – mondta a kormányfő. A szólásszabadság megszűnt nyugaton, főleg ami a migránsokról szóló híreket illeti.

A kormányfő kijelentette, hogy a liberális sajtószabadság olyan, mint az orosz bicikligyár, amelynek termékéből a végén mindig gépfegyver lesz.

Összpontosítsuk minden erőnket a 2019-es EP-választásra – mondta Orbán Viktor.”

Miutn Orbán Viktor rosszul idézte a viccet a bicikligyárról – amely egyébként nem orosz, hanem szovjet – nem szeretnénk ha lennének olyanok, akik rosszul megmorizálnák ezt a nevettető, ám összességében mégis csak szomorú történetet. Az Orbán által citált vicc ugyanis eredetileg és helyesen így hangzik:

Szergej és felesége gyereket várnak, de a Szovjetunióban hiánycikk a babakocsi.  – Nem baj, gondolja Szergej, – úgyis a babakocsikat-gyárban dolgozom, majd alkatrészenként hazalopom a hozzávalókat, és otthon összeszerelem. Ahogy közeledik a szülés időpontja, a feleség aggódva kérdezi, hogy áll a babakocsival.

– Sehogy – fakad ki Szergej. – Már vagy tizedszer szerelem össze, de mindig tank lett belőle! (Magyar Idők: Nyugaton liberalizmus van, demokrácia nincsen).

A németek önként jelentkeztek a migránsokért

A németek nem tanulnak: több város is önként jelentkezett a migránsokért. Többek között Köln, ahol tömeges szexuális zaklatásra, nemi erőszakra és lopásra került sor 2015 szilveszter éjjelén. Az elkövetők migránsok voltak.

Észak-Rajna-Vesztfália több városa, Köln, Bonn és Düsseldorf is önként befogadja azokat a migránsokat, akiket a Földközi-tengerből mentettek ki – tudatták pénteken a városok vezetői.

Henriette Reker kölni, Thomas Geisel düsseldorfi és Ashok Sridharan bonni főpolgármester közös levélben tudatta szándékát Angela Merkel kancellárral – jelentette az n-tv német hírcsatorna. (888: Németország egy újabb meghívót küldött a migránsoknak)

Az ENSZ a saját országában dirigáljon!

Összehányta a lakás falait, belefújta az orrát a függönybe, belevizelt a padlóvázába, majd elégedetten kifújta magát, s mint egy retardált óvodás a homokozóban, karjait széttárva, sajnálkozva állapította meg, hogy milyen leharcolt ez a lakás. És hogy ő személy szerint nem is érti, mások hogyan tudnak ilyen rendetlenségben élni.

De előtte még lelopta a festményeket a falról, és amikor azt hitte, hogy nem figyelnek, zsebre vágott néhány elől hagyott ékszert.

Ha szóltak neki, kikérte magának. Mit képzelnek, mondta felháborodottan, neki ez jár. Azért jár, mert megérdemli. És különben is, aki csak hanyatlani képes, az ne oktassa ki őt jó modorból.

Amikor a viselkedéséről próbáltak vele beszélni, úgy tett, mint aki nem ért semmit az egészből. Még hogy olyan lenne, mint az agresszív kismalac? Az igaz, hogy belerondít a tálba, amiből enni kap, de nála ez nem a problémás viselkedés megnyilvánulása. Csupán arról van szó, hogy neki máshol vannak a példaképei, mint azoknak, akiknek Európában.

Ő keleten van otthon, míg nyugaton csak vendég.

Megpróbálták elmagyarázni neki, hogy vannak bizonyos európai viselkedési normák, és ezekbe nem fér bele, hogy az orrát belefújja a függönybe. A vázába vizelés sem. Válaszul zsebre dugta a kezét, és szotyolát köpött a frissen feltálalt, gőzölgő levesbe. Hogy mi az európai viselkedési norma, azt én mondom meg, jegyezte meg pikírten.

Vegyenek példát rólunk, mondta. Arról, ahogyan mi élünk. Nálunk odahaza minden nagyon jó. Amikor a tényekkel próbálták szembesíteni, hogy ha tényleg annyira jó ott, akkor miért mennek el onnan annyian, cinikusan röhögött.

Majd fenyegetőzni kezdett, hogy adjanak neki még több pénzt, különben ő nagyon mérges lesz. És amikor ő nagyon mérges, akkor ne tudják meg, hogy mi lesz. Bármi lehet. Mert ő azt szereti, ha teli a zsebe pénzzel, és a bankszámlája is szépen hízik. Ráadásul drága hobbijai vannak, a stadionok, meg a kisvasút sem két fillér. A feneketlen bendőjű csókosok jóllakatásáról nem is szólva.

Majd, s ezt már békülékenyebben tette hozzá, neki tulajdonképpen nem lenne baja ezzel a lakással, amit közös otthonunknak is szokás nevezni. Csak azt szeretné, ha minden olyan lenne benne, ahogyan neki tetszik. Ha rajta állna, nem is rondítaná össze, de hát értsék meg az urak és a hölgyek, nem tehet mást. Már megszokták tőle ezt a stílust, sőt, bizonyos helyeken, amelyeket most nem kíván megnevezni, el is várják.

Mindeközben tovább rongálta a berendezést, és még az eddiginél módszeresebben látott neki a javak eltulajdonításának. Nem csoda, hogy a lakás állaga idővel annyira leromlott, hogy már alig lehetett ráismerni arra az építményre, amely annak idején, másokkal együtt őt is befogadta. És minél leharcoltabb lett a közös otthon, minél több fal lett összehányva, minél több padlóváza televizelve, annál büszkébben és magabiztosabban mutatott körbe a csata utáni tájhoz hasonlító terepen.

Na ugye, mondta. Majd, hogy Brüsszel is megértse, fenyegetően felemelte a mutatóujját, és hozzátette: Magyarország dönt, nem az ENSZ!

Lázár Jánosnak a hanyatló nyugat jut az eszébe Bécsről

0

Szigetvári Viktor szerint Lázár János hazudik, amikor Bécset próbálja szörnyű, bevándorlók okozta bűnözéssel teli városként bemutatni.

Az Együtt miniszterelnök-jelöltje közleményében azt írja: a fideszesek csak privátbankolni járnak Bécsbe, de érdemes lenne körülnézniük ott, mert az egy szép, fejlődő város. Inkább tanulnunk kell és bízni abban, hogy egyszer elérjük Bécs fejlettségét, sokszínű, nyitott kultúráját, amihez

különböző etnikai és nemzetiségi kisebbségek is hozzátartoznak,

mert ez is hozzájárul ahhoz, hogy közösségeik erősebbek.

Szigetvári annak kapcsán írta mindezt, hogy Lázár János újabb videót tett közzé Facebook-oldalán, amin az látható, ahogy Bécsbe látogat, és elszörnyed az állapotokon. Lázár János arról beszél, hogy ott, ahol bevándorlók jelentek meg, nőtt a bűnözés, a kosz és a piszok.

Szigetvári Viktor szerint Lázár János hazudik. Bécs a világ egyik legélhetőbb városa. A modern, nyugatias világhoz hozzátartozik a békés egymás mellett élés és a sokszínűség. Tudjuk, hogy a fideszesek csak privátbankolni járnak Bécsbe, de érdemes körülnézni, mert az egy szép, fejlődő város. Ha a miniszterelnökséget vezető miniszter szakított volna időt valóban körülnézni a városban, szembesült volna azzal is, mennyivel jobb a helyi lakáspolitika Hódmezővásárhelyhez képest.

Ott ugyanis a fiatal családokat és szegényebbeket a helyi önkormányzat aktívan segíti a kiterjedt önkormányzati bérlakás-piaccal.

Tévút a Fidesz kampánya, amellyel putyinista módon a nyugat hanyatlásáról hazudik. A nyugati országokat is érik válságok, de erősebbek és jobban meg tudják oldani bajaikat, mint a keletre sodródó, egyedül maradó, illiberális, putyinizálódó Magyarország – írja.

Szigetvári szerint inkább tanulnunk kell és bízni abban, hogy egyszer elérjük Bécs fejlettségét, sokszínű, nyitott kultúráját, amihez különböző etnikai és nemzetiségi kisebbségek is hozzátartoznak, mert ez is hozzájárul ahhoz, hogy közösségeik erősebbek.

Bréking nyúz, december 28. – Tudósítás a másik valóságból

0

A két ünnep között sem pihen a kormányzati propagandamédia, szerintük például Trump kaotikus első éve, amelynek végén népszerűsége rekordmélységbe zuhant, „páratlanul sikeres” volt. Egy kormánypárti blog az „arcait” ültette le egy beszélgetésre, egy másiknak maga Németh Szilárd nyilatkozott, de olyan lap is van, amelyik szerint a Nyugat már elbukott.

Az Origo szerint páratlanul sikeres volt Trump első éve, szó sincs káoszról

„Bármit is állít a liberális, mainstream média a Trump-adminisztráció első évének igenis komoly eredményei voltak, írja a Fox News. (Trump kedvenc adója, amelyet álhírek miatt már perelnek is – a szerk.)

Voltak olyan ígéretek, amelyeket egyelőre még nem sikerült teljesíteni, például nem épült meg a fal az amerikai-mexikói határon, nem semmisítették meg véglegesen az ObamaCare-nek nevezett egészségügyi reformot, és az infrastruktúra megújítására vonatkozó csomagot sem fogadta el a Kongresszus. De mindegyikben történtek már előrelépések és 2017-ben összesen 81, eléggé fontos jogszabályt sikerült elfogadtatni, amelyekről az álhíreket gyártó liberális média „természetesen” nem beszél.”

A Pesti Srácok „arcai” beszélgettek

„Önmagát hívta meg vendégként a PestiSrácok.hu az idei év utolsó Polbeat adásába – Ambrus Petra kolléganőnk Stefka Istvánt, Huth Gergelyt és Ambrózy Áront kérdezte a rendhagyó felvételen. A pezsgő epizódban szóba került sok minden, kezdve avval, hogy lesz-e “mortal kombat” Beer Miklós migránsbarát püspök és a kijelentéseiről egyelőre mélyen hallgató Erdő Péter bíboros között, illetve, hogy nem is a muszlimokra kell haragudni, hanem azokra, akik előttük hajbókolva feladják az európai identitást – például a dél-tiroli Bolzano polgármestere, aki a mohamedán érzékenységre hivatkozva lebontatta a város hagyományos óriás-karácsonyfáját.

A PS-bloggerek vezénylő altábornokaként tündöklő Ambrózy a műsor elején látszólag csendesebb álláspontra helyezkedett, mondván, tömegközlekedéssel jár, nem “náculhat” a kedvére és azt sem szeretné, ha “beleköpnének a giroszába”, de aztán persze “nácult” bőven. A beszélgetőpartnerek megállapították: “Európa ellenségei a félkegyelmű ateista-kommunisták. Sajnos elég sok van belőlük.” Egyben nemet mondtak a “gyökértelen álszolidaritásra”, mert “mégsem importálhatjuk az egész harmadik világot”.”

Igazi nagyágyú a 888-on: interjú Németh Szilárddal

„888.hu: Érdekes módon, amióta a magyar kormány nevén nevezve a dolgot elkezdett a Soros-tervről és annak veszélyeiről a nyilvánosság előtt beszélni, azóta eddig soha nem látott komolyságú támadássorozat indult Magyarország ellen az EU-bürokraták részéről. Van-e összefüggés Soros tervének a megakadályozása és a Magyarország elleni támadások között?

Németh Szilárd: A Magyarország ellen indított három európai uniós kötelezettségszegési eljárás, illetve azok magasabb fokozatba kapcsolása mind összefüggésben állnak a Soros-terv végrehajtásával. A felsőoktatási törvény, a civiltörvény, illetve a kötelező kvóta be nem tartásának az ügyei azok, amikről szó van. A felsőoktatási törvény ellen kizárólag egy intézmény, a Soros kezében lévő CEU érdekében indult eljárás. Ezen az egyetemen képzik ki azokat, akiket aztán elhelyeznek a Soros-tervet végrehajtó politikai, kulturális, tudományos vagy civil szervezetekhez. Profi módon oktatják-képzik őket a gazda által meghatározott feladatukra. Például itt Budapesten is beszerezhető angol nyelvű tankönyvek állnak rendelkezésükre Európa etnikai, vallási összetételének megváltoztatására.”

A Magyar Idők szerint a Nyugat már elesett

„A tét nagy. Megmaradnak-e az eddig elért gazdasági eredmények? Az otthonteremtési hozzájárulás? A családi adókedvezmények? Megmarad-e az ország szuverenitása, vagy belépünk azok sorába, akiknek borgőzös agyában az Európai Egyesült Államok képe körvonalazódik? Ezeket a kérdéseket is forgassuk magunkban most és amikor átlépjük az új év küszöbét. Néhány hónap múlva lehet dönteni, hogy merre menjen tovább az ország szekere.

Sokszor mondtuk, hogy úgy szeretnénk élni, ahogy az osztrákok vagy éppen a németek. Az irigyelt Nyugat azonban elesett. A multikulti megbukott. Vállaljuk a saját utunkat, vagy feladjuk magunkat? Tessék választani!”

Így irtják a zombikat a magyar irodalom legmenőbb arcai

Ha valakinek túl sok lenne az intim helyzetbe kerülő Babits, a Terminátort megszégyenítő Kosztolányi vagy a vetkőzőlányos szülinapi köszöntést szervező Karinthy gondolata, akkor határozattan nem neki való a Nyugat + Zombik. Pedig a képregény, amely a popkultúra egyik legkevésbé fennköltnek tartott területére, nevezetesen az élőhalottak közé rángatja le a nyugatos hősöket, korántsem tiszteletlen, hanem ellenkezőleg. Csepella Olivér művéből érződik a határtalan szeretet a főszereplők iránt, és a könyv tele van olyan utalásokkal, amiket csak a korszak irodalmát jól ismerők érthetnek igazán.

Ahogy Nyáry Krisztián fogalmazott könyvajánlójában, a fiatal grafikus (és zenész) képregénye két, látszólag egymástól nagyon távol eső területet kapcsol össze: az abszolút magaskultúraként számon tartott nyugatos írók és költők örökségét, illetve a tömegkultúra horrorisztikus teremtményeit. A szellem és a művészet emberei csapnak össze az ösztönlényekkel, de ebben a harcban a nyugatosok is olyanok lesznek, mint bárki más, akinek az életére törnek: megpróbálják minden lehetséges eszközzel felvenni a harcot.

De hiba lenne leírni a képregényt azzal, hogy csak kihasználja az abban rejlő kéjes örömöt, hogy ilyen vulgáris környezetben látjuk azokat, akiknek műveit nem győzték belénk sulykolni a közoktatásban.

A Nyugat + Zombikat ugyanis az tudja igazán értékelni, aki értékeli magukat a nyugatosokat is.

A főszereplők. Forrás: FüHü

Egyrészt a könyv tele van idézetekkel, és folyamatosak benne az utalások is a költők, írók életére, szokásaira, egymáshoz való viszonyára – és korántsem csak azokra, amiket az irodalomkönyvekből is unásig ismerhetünk. Rengeteg a belsős poén, Kosztolányi nyakkendőjétől kezdve, Karinthy beszólásain át („Így irtok én!”) a sötét oldallal cimboráló Adyig.

Mielőtt még bárki azt gondolná, hogy nagyon szűk keresztmetszetet alkothatnak azok, akiket a nyugatosok és a zombik is érdekelnek, a képregény létrejötte bizonyítja, hogy nincs így. Csepella Olivér 2014-ben közösségi finanszírozást indított azért, hogy megvalósítsa régóta dédelgetett ötletét az élőhalottakat hentelő író- és költőfejedelmekről, és az előirányzott összegnek a kétszerese gyűlt össze rá. Ezért áll a könyv borítóján az, hogy egy rakás nagylelkű ember és Csepella Olivér képregénye, hiszen az adakozók pénze tette lehetővé, hogy Csepella három évig dolgozzon az elsőre és másodikra is betegnek tűnő ötlete megvalósításán.

Köszönet a rakás nagylelkű embernek! Forrás: FüHü

Ráadásul a végeredmény jóval összetettebb lett, mint a zombikkal változatos eszközökkel hadakozó Babits, Ady, Kosztolányi, Karinthy és Tóth Árpád, illetve a segítségükre siető többi kolléga története. Nem szeretnénk nagyon spoilerezni, de

Csepella széles történelmi távlatba helyezte a sztorit,

amelyben a nyugatosok által vállalt értékek csapnak össze az ősmagyarság eszméjével, és még a jelenünk is befigyel kicsit. De mielőtt nagyon elvesznénk kelet és nyugat filozofikus konfliktusában, Csepella minden pátosz nélkül rángatja vissza a sztorit a tipikus képregényes történetvezetésbe, amelyből az epikus harc mellett a szerelmi szál sem hiányozhat. Külön értékelendő, hogy habár csak két fontos női karakter van, akik közül egy harcol a jó oldalon, ő szinte feminista ikon, és nem csak valakinek a csaja. Nem elég, hogy a New York Kávéház, azaz a történet helyszínének első női pincére, hanem elszántabban aprítja a zombikat, mint bárki, és nagyon nem veszi jónéven, ha udvariasságból félre akarják állítani a férfiak.

Nem mindegy, hogy melyik Gyula. Forrás: FüHü

És, ha már képregény, a sztori mellett legalább olyan fontos, hogy mindez hogy néz ki. A Nyugat + Zombik nagyon stílusosan és ötletesen van megrajzolva, különösen szép a New York Kávéház, amely szinte önálló szereplője a történetnek, és nagyon jellegzetesre sikerültek az írók alakjai is. Első pillantásra be lehet azonosítani mindenkit, és az arcvonások vagy a testalkat mellett Csepella a részletekre is nagyon odafigyelt. A képregénykockák mellett számtalan, a sztorihoz szorosan nem tartozó vizuális ötlet és poén is bekerült a könyvbe, csakúgy, mint Csepella kommentárjai és magyarázatai, amik legalább olyan szórakoztatóak, mint a történet.

Összességében tehát minden értelemben különleges és egyenesen szokatlan könyv lett a Nyugat + Zombik, de pont ettől lesz olyan jó.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK