Kezdőlap Címkék Netanjahu

Címke: Netanjahu

Ki fizette a Fekete Kockát  Magyarországon?

Ki emlékszik még arra, hogy a választást megelőző évben még a kampány idején 2017 őszétől igen aktív volt a Black Cube izraeli magánhírszerző szolgálat Magyarországon.

Feladata az volt, hogy diszkreditálja Soros Györgyöt és azokat a nemkormányzati szervezeteket, melyek az Egyesült Államokban élő milliárdoshoz köthetőek.

Akkoriban a brüsszeli Politico megtalálta az izraeli cég két emberét, akik sok érdekes dolgot elmeséltek a Fekete Kocka működéséről. Természetesen nevük említése nélkül hiszen a Black Cube szigorú szabályok szerint működik. A Politico interjút kért a hírszerző szolgálattól, de ott azzal utasították el, hogy sohasem tárgyalnak harmadik féllel azokról a megbízásokról, melyeket teljesítenek.

A Fekete Kocka akkor került be a világlapokba amikor Harvey Weinstein, Hollywood bukott producer királya megbízta őket: szerezzenek terhelő bizonyítékokokat azokkal a színésznőkkel szemben, akik nemi erőszakkal illetve zaklatással vádolják őt. Rose McGowan volt az egyik célszemély, mert ő nemcsak zaklatással, de nemi erőszakkal is megvádolta Harvey Weinsteint. Hollywood bukott producer királya ellen vádat emeltek  New Yorkban.

De mi is az a Fekete Kocka?

A Moszadból kikerült fiatalok hozták létre Tel Avivban, ahol a legkorszerűbb magán hírszerző szolgáltatásokat kínálják – természetesen nem ingyen.

A Politico-nak nem sikerült kiderítenie: a magyar kormány közvetlenül fizetett-e a Black Cube-nak a Soros elleni akciókért?

Ha pedig nem a magyar kormány fizetett, akkor kicsoda?

Ami tény: a Fekete Kocka számtalan megtévesztő akciót hajtott végre azokkal a nemkormányzati szervezetekkel kapcsolatban, melyek kapcsolatban állnak vagy kapcsolatba hozhatóak Soros Györggyel. Ezek a megtévesztő akciók is hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar törvényhozás megszavazta a Lex Sorost a választások után.

Tel Avivban a Black Cubenak van egy magyar elemzője, aki specializálta magát a magyarországi eseményekre – mondták el a Politico-nak a Black Cube munkatársai, akik szintén nem siettek megnevezni magukat.

Vajon ki lehet ez a személy?

A Politico nem tér ki rá, de nem egészen egyértelmű a Black Cube viszonya a Moszadhoz, ahonnan a munkatársak döntő többsége érkezett. Pedig ez nagyonis érdekes lehet, mert Benjamin Netanjahu jó kapcsolatban áll Orbán Viktorral és pokolian rossz a viszonya Soros Györggyel. Izrael kormánya csaknem annyira ellenséges a Magyarországon született és az egyesült Államokban élő zsidó származású milliárdossal szemben mint Orbán Viktor miniszterelnök. A közös érdekek lehet, hogy közös akciókat eredményeztek, de a Politiconak nem sikerült tényekkel alátámasztani állításainak többségét, mert a hírszerző szervezetek – legyenek azok államiak vagy magánjellegűek – abban is profik, hogy nemigen hagynak nyomokat maguk után…

2022 választási év, az ellenségek kijelölése már megtörtént és a választás megnyeréséhez ma méginkább szükség van a lejárató dezinformációs akciókra

Igen ám, de mára Netanjahu nem miniszterelnök és számára nem éppen pozitív végkimenetellel kecsegtető bírósági eljárás folyik ellene, ezért valószínűleg kisebb gondja is nagyobb annál, mint Orbán Viktor választási esélyeit dezinformációs akciókkal erősíteni, úgyhogy ha ő nem, akkor ki foglya fizetni a „révészt”?

Maga a kormány, vagy a Fidesz, netán valamelyik oligarchának jut erre pénze? Mert azt ugye tudjuk, hogy a bérből és fizetésből élő Orbán Viktor miniszterelnöknek erre nem futja.

Úgy kell megbuktatni Orbánt mint Netanjahut

2020 Trump, 2021 Netanjahu, 2022 Orbán – így vázolja fel a remélt jövőt az USA egyik ismert politológusa, aki korábban Obama tanácsadója volt Washingtonban. Ben Rhodes tisztában van azzal, hogy önmagában Orbán bukása nem oldaná meg a demokrácia problémáit mint ahogy Netanjahu távozása sem eredményezte ezt, de „nagy győzelem lenne”.

Washingtonban már nagyon is odafigyelnek Orbán Viktorra pedig ott Európa szegényebb keleti fele ritkán vált ki különösebb érdeklődést.

Ben Rhodes tisztában van azzal, hogy önmagában Orbán bukása nem oldaná meg a demokrácia problémáit mint ahogy Netanjahu távozása sem eredményezte ezt, de „nagy győzelem lenne”.

Trump előtti Trumpnak nevezte Orbánt Steve Bannon, aki a sikeres választási kampányt szervezte a demokraták ellen 2016-ban. Később Trump kirúgta őt a Fehér Házból, és akkor az európai szélsőjobboldali pártok és mozgalmak egyesítésére tett kísérletet, de kudarcot vallott.

Orbán, miután kilépett az Európai Néppártból mielőtt kitették volna, most hasonló európai mozgalom kialakításán töri a fejét.

Van-e washingtoni terv Trump barátainak levadászására?

Netanjahu bukása azt mutatja, hogy a Biden adminisztráció nem felejtette el azt a támogatást, melyet Izrael miniszterelnöke Trumpnak nyújtott. Washingtonban óriási feltűnést keltett, hogy Biden beiktatása után egyáltalán nem sietett felhívni Izrael kormányfőjét. Korábban az amerikai elnökök listáján a legelsők között szerepelt Izrael miniszterelnöke, ezúttal azonban hátrébb szorult. Jeruzsálemben rögtön értettek a szóból: összeállt egy széles koalició, melynek csak egyetlen összetartó ereje van: mielőbb megszabadulni Benjamin Netanjahutól, aki minden rekordot megdöntött a kormányfői székben.

Ennyiben tehát áll az izraeli párhuzam, mert a magyar ellenzéki pártokat sem köti össze semmi más azonkívül, hogy szeretnének véget vetni Orbán Viktor uralmának.

De vajon milyen amerikai támogatással számolhat az ellenzék Orbán Viktorral szemben?

Az Egyesült Államok számára Magyarország százszor kevésbé fontos partner mint Izrael. Ha viszont a Biden adminisztráció komolyan veszi Trump híveinek a levadászását, akkor Orbán Viktor skalpjának szimbolikus jelentősége lehet. Ebben bizakodhat a magyar ellenzék, amely saját erejéből talán győzhet a választásokon, de semmiképp sem reménykedhet abban, hogy az USA és az EU támogatása nélkül elkerülheti a káoszt, mert Orbán Viktor – Trumphoz hasonlóan aligha távozik harc nélkül a hatalomból.

Elit kommandós a Moszad élén

David Barnea éppúgy a Szajeret Matkal elit kommandóban szolgált mint a Netanjahu fivérek. Joszi Netanjahu a túsz szabadítás hőse Entebbe repülőterén veszítette életét. Benjamin Netanjahu Izrael miniszterelnöke lett. Ma is az, de lehet, hogy már nem sokáig.

Netanjahu már tavaly ki akarta nevezni David Barneat a Moszad élére, most június elsejétől hivatalosan is ő az új parancsnok az izraeli hírszerzés élén. Eddig helyettes volt az idén 56 éves Barnea, akinek családja a náci Németországból menekült Palesztinába, ahol 1948-ban megalakult Izrael.

Irán a fő ellenség

Az iszlamista rendszer Izraelnek még a létjogosultságát is tagadja. A legutóbbi palesztin lázongások idején egy iráni altábornagy dolgozta ki a rakéta programot Izrael ellen. Irán jelen pillanatban is folytatja nukleáris programját. Benjamin Netanjahu miniszterelnök  az USA-t próbálta rávenni arra, hogy akár katonai erővel is akadályozza ezt meg. Trump elnök hajlott volna erre, de tábornokai lebeszélték róla mondván ezt a problémát nem lehet egyetlen jól irányzott csapással megoldani. Az elhúzódó háborúk pedig kétes kimenetelűek- ahogy ez Amerika számára Afganisztánban és Irakban kiderült.

A Moszad ért el sikereket Iránnal szemben: az izraeli titkosszolgálat információi alapján likvidálták az amerikaiak egy jól irányzott drón csapással Szulejmani tábornokot, az iráni forradalmi gárda külső hadműveleteinek parancsnokát.

A Moszad emberei végeztek Irán egyik vezető atomtudósával, aki altábornagyi rangban szolgált a forradalmi gárdában.

David Barnea legfőbb feladata az lesz, hogy tovább gyengítse Iránt, amely ambivalens politikát folytat. Egyrészt támogatja a radikális palesztinok és a libanoni Hezbollah harcát Izrael ellen, másrészt pedig tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal és más nagyhatalmakkal egy újabb atomalkuról.

Trump bukása után az USA közel-keleti politikája érezhetően megváltozott: Netanjahu miniszterelnök elveszítette Washington feltétlen támogatását. Netanjahu hamarosan elveszítheti kormányfői posztját is, mert baloldali és szélsőjobboldali ellenfelei összefogtak ellene.

Izraelben a hadsereg elvben mentes a politikától, de nem véletlen, hogy a kormányfő nevezi ki a Moszad főnökét. David Barneanak arra is kell gondolnia, hogy Netanjahu utódai másképp ítélhetik meg a közel-keleti helyzetet mint Izrael jelenlegi miniszterelnöke, aki megegyezésre törekedett a szunnita arab államokkal, hogy szabad kezet kaphasson az Irán és szövetségesei elleni háborúhoz.

Irán ellen csakis akkor van esélye Izraelnek, ha az USA mögötte áll. Netanjahu egyáltalán nem élvezi Biden bizalmát. Az USA új közel-keleti politikát folytat, amely nem kizárólag Izrael feltétlen támogatására épül mint Trump korában. A Moszadnak létfontosságú az amerikai kapcsolat. Ezt elősegítheti, hogy David Barnea évekig tanult New Yorkban, és éppúgy mint az izraeli elit nagyrésze kiváló személyes kapcsolatokkal rendelkezik az Egyesült Államokban, ahol az elmúlt 25 évben mint a Moszad tisztje folytatott tárgyalásokat amerikai partnereivel.

Végleg szabad a kém, aki Izraelnek dolgozott Amerikában

Jonathan Pollard amerikai zsidó titkosszolgálati munkatárs másfél éven keresztül szállított információkat Izraelnek. 1985-ben akkor tartóztatták le amikor lzrael washingtoni nagykövetségére próbált meg bemenekülni. A legsúlyosabb büntetést kapta, amit egy baráti állam hírszerzője kaphatott: életfogytiglant!

Bár Izrael permanensen lobbizott az érdekében Pollard ebből harminc évet le is ült. Az amerikaiak tartottak a precedenstől: mi van, ha a soknemzetiségű állam felelős tisztségviselői annak az országnak kémkednek, ahonnan a szülők érkeztek Amerikába?

Pollardot harminc év után szabadlábra helyezték, de korlátozták a mozgásszabadságát, és nem beszélhetett, mert akkor visszamehetett volna a börtönbe. Most ez alól mentesítette Donald Trump, akinek a legfőbb külföldi szövetségese nem volt más mint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

USA – izraeli – szaúdi csúcs

A titkos találkozón, melyet Szaúd Arábiában tartottak meg a hétvégén, Benjamin Netanjahu képviselte Izraelt, Mohamed bin Szalman trónörökös Szaúd Arábiát, az USA-t pedig Mike Pompeo külügyminiszter, aki Trump utóda szeretne lenni.

Az izraeli lapok gyorsan hozzátesznek még egy fontos nevet: Joszi Cohen, a Moszad főnöke is részt vett a titkos tanácskozáson. Őróla köztudott, hogy igen közel áll Benjamin Netanjahu miniszterelnökhöz, akinek az utóda szeretne lenni Izrael kormányfői székében.

A szuperkém, aki kibékíti Izraelt a szomszédaival

A zsidó állam évek óta szeretné normalizálni kapcsolatait az arab országokkal, de azok elzárkóztak eddig – főként a palesztin problémára hivatkozva.

Joszi Cohen, a Moszad főnöke azonban sohasem adta fel. 2011-ben lett a kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadója, és 2016-ban a Moszad főnöke. Az izraeli titkosszolgálatot a legjobbnak tartják a világon, mert sikeres akciók tucatjait hajtotta végre a legrendkívülibb helyzetekben a világ minden részén.

A Moszad főnök Netanjahu legfőbb bizalmasa

Egyikük sem titkolja, hogy milyen közel állnak egymáshoz noha a hírszerzésnek elvben pártatlannak kellene lennie.

A manöken – így hívják Joszi Cohent a Moszadnál, ahol nyílt titoknak számít: a főnöknek politikai ambíciói vannak! Ő szeretne a 71 éves Benjamin Netanjahu utóda lenni – a miniszterelnök jóváhagyásával.

Netanjahu már megdöntött egy rekordot: ő töltötte a legtöbb időt a kormányfői székben Izraelben. Pozíciója azonban most meggyengült, mert túlságosan is szoros kapcsolatba került Donald Trumppal, aki távozni kényszerül a Fehér Házból. A kapcsolat igen gyümölcsöző volt Izrael szempontjából: Trump Jeruzsálem és a palesztin területek ügyében is Izrael javára döntött.

Benjamin Netanjahu és Joszi Cohen azonban realisták: tudják, hogy végső soron a térség államainak döntésén múlik minden. Ezért titokban szorgosan építgetik a kapcsolatot a szunnita muzulmán államokkal – élükön Szaúd Arábiával.

Az Egyesült Arab Emirátusokkal, Bahreinnel és Szudánnal már sikerült elérni a diplomáciai kapcsolatfelvételt. A sokkal jelentősebb Szaúd Arábia esetében még várat magára. A sivatagi királyságban még emlékeznek Szadat egyiptomi elnök sorsára: nem sokkal azután, hogy megállapodott Izraellel, saját hadseregének egyik hadnagya meggyilkolta!

Azóta sok idő telt el, de az iszlamista fanatizmus nem csökkent. A Moszadnak azt sikerült elérnie, hogy ennek célpontja immár nem annyira Izrael mint Európa vagy Észak Amerika.

Benjamin Netanjahu és Joszi Cohen résztvett azon a békemeneten, melyet Párizsban rendeztek meg a Charlie Hebdo merénylet sorozat után. Izrael kormányfője arra szólította fel a Franciaországban élő zsidókat: költözzenek Izraelbe!

Most először jelentkeztem be a saját nevemben Párizsban – mondta ekkor mosolyogva Joszi Cohen, aki a Moszad főnökéből Izrael miniszterelnöke szeretne lenni.

Elsüllyed-e Netanjahu a tengeralattjáró botrányban?

A miniszterelnök három nagyon közeli bizalmasát vádolják korrupcióval és pénzmosással Izraelben, ahol Netanjahu ellen több korrupciós vizsgálat is folyamatban van. Ez is meggyengíti a hetvenéves miniszterelnök helyzetét, aki idén már két választást is elveszített, és képtelen új kormányt alakítani. Ez Izrael legnagyobb korrupciós botránya.

Ezt állítja az ellenzék, mely szintén képtelen kormányt alakítani Izraelben. A botránynak azért van különösen nagy jelentősége, mert a honvédelemmel kapcsolatos, melyet Izraelben szent ügyként kezelnek. Mivel vádolják Netanjahu embereit? A Thyssen-Krupp tender nélkül nyert Izrael flottája többször is vásárolt Delfin típusú tengeralattjárókat a Thyssen-Krupp cégtől.

Ez már önmagában is vörös posztó sok izraeli polgár szemében, mert mindkét nagy német céget háborús bűnösnek nyilvánították a nácik bukása után. Egyrészt azért, mert mindkét cég nagy pénzekkel támogatta Hitler Adolf hatalomra jutását, másrészt pedig mind a Thyssen mind pedig a Krupp gyárakban zsidók ezreit dolgoztatták – szörnyű körülmények között. Igen

sokan meghaltak a szörnyű bánásmód miatt, melyet a nácik úgy neveztek: halálos ítélet munka által!

Netanjahu miniszterelnöksége idején ennek ellenére szoros együttműködés alakult ki a Thyssen-Krupp és az izraeli flotta között. Olyannyira, hogy Delfin tengeralattjárókat még Egyiptomnak is eljuttattak Németországból – Izraelen keresztül. Netanjahu legbelső köre érintett Magát a miniszterelnököt egyelőre nem érinti a vád, de ügyvédjét igen. David Shimront pénzmosással vádolja az ügyészség. Eliezer Marom, az izraeli flotta korábbi parancsnoka megvesztegetés miatt áll bíróság elé éppúgy mint a kapcsolat ember, aki kijárta a megbízásokat a Thyssen-Kruppnak, Miki Ganor. Bár jogi értelemben Benjamin Netanjahu még nem vádlott, de nyilvánvaló, hogy ebben a több milliárd sékeles ügyben, mely érintette a diplomáciát is, ő hozta meg a döntéseket. Gyakran tárgyalt a tengeralattjárókról még Angela Merkel német kancellárral és Sziszi egyiptomi elnökkel is a Delfin tengeralattjárókról, melyek most elsüllyeszthetik nemcsak Netanjahu csapatát, de magát a miniszterelnököt is.

Erdogan új iszlám államot akar Szíriában

Az izraeli ynetnews  véleménye szerint a törökök évek óta készülődnek arra, hogy megfojtják a kurd autonómiát, amely legyőzte az Iszlám államot. A portál szakértőjének állítja Erdogan ezt nem tehette volna meg az USA támogatása nélkül – érvel Tsur Shezaf.

Izraelnek is újra kell gondolnia egész biztonságpolitikai rendszerét, mely azon nyugodott, hogy Trump mindenképp támogatja a zsidó államot. Izrael a kurdok legelszántabb védelmezője volt a térségben. Nem titok: támogattak volna egy önálló kurd államot!

Ezért Rojava elveszítése fekete nap nemcsak a kurdok hanem Izrael számára is. Rojava a kurd autonómia neve Szíriában, amelyet az USA és Izrael pénzelt és támogatott. És amelyet Trump elárult. A kurdok keddig kaptak határidőt a zóna elhagyására. Erdogan elnök azzal fenyegeti őket, hogy levágja a fejüket ha nem vonulnak vissza!

Pompeo amerikai külügyminiszter arra ösztönözte Netanjahut, hogy ne Szíriára figyeljen hanem Iránra. A lényeg az, hogy Iránt elzárják Libanontól, ahol a síita milíciák szoros szövetségesei Teheránnak. Már az Iszlám államnak is ez volt a küldetése. Ezért számíthatott kezdetben az USA és Törökország jóindulatára. Sőt Törökország ennél is többet tett: az Iszlám állam szankciókkal sújtott olaját Erdogan elnök fia árusította a világpiacon! Az Iszlám állam dzsihád harcosai számíthattak a törökök jóindulatú támogatására a különböző terrorakciók során. Emiatt Erdogan elnököt rendszeresen figyelmeztették Brüsszelből, Párizsból, Londonból és Berlinből.

Most mégiscsak zöld utat kapott a török offenzíva a kurdok ellen Washingtontól. Ebből látszik, hogy az USA újragondolta közel-keleti stratégiáját, és Izrael nem számíthat olyan feltétlen támogatásra mint korábban.

Erdogan elnök biztonsági zónája pedig az Iszlám állam utóda lesz Szíriában – figyelmeztet az ynetnews katonai szakértője, aki szerint ezzel Izrael stratégiai pozíciója is komolyan meggyengül majd.

Elengedik az orosz újságírónőt, akit Moszad ügynöknek tartanak

A 38 éves Julia Juzikot forradalmi gárdisták tartóztatták le Teheránban, ahova azért érkezett, hogy felkeresse régi iráni ismerőseit. A neves újságírónő korábban a Komszomolszkaja Pravdának és a Newsweek orosz kiadásának dolgozott.

Az iszlamista terrorizmus szakértőjének számít, mert könyvet írt azokról az öngyilkos női terroristákról, akik Csecsenföldön küzdöttek az orosz hadsereg ellen. A könyvet kilenc országban kiadták. Ezt követően Julia Juzik tudósító volt Iránban, ahova most rövid látogatásra visszatért.

Letartóztatása után az újságírónő felhívta rokonait, és közölte velük: azzal vádolják Iránban, hogy a Moszad ügynöke. Emiatt tízéves fegyház büntetést is kaphat. Julia Juzik tíz évvel ezelőtt riportot készített az izraeli hadseregről, de ezt Iránban korábban senki sem kifogásolta. Az orosz külügyminisztériumot az újságírónő rokonai értesítették. Ezt követően Moszkvában berendelték Irán nagykövetét. Közölték vele: orosz állampolgárt csakis úgy vehetnek őrizetbe, ha Oroszország konzulja is jelen van! Irán nagykövete közölte: hamarosan szabadon engedik Julia Juzikot.

Irán és Oroszország jó kapcsolatot ápol egymással, de Putyin elnök és Netanjahu izraeli miniszterelnök viszonya is kiváló. Nemrég Izraelben a miniszterelnök biztonságpolitikai tanácsadója vendégül látta amerikai és orosz kollégáját. Az orosz tanácsadót fogadta Netanjahu miniszterelnök is, és megköszönte neki, hogy Oroszország nem szállít Sz400-as rakétavédelmi rendszert Iránnak. Az izraeli légierő rendszeresen támadja az iráni támaszpontokat Szíriában. Ezekről a támadásokról az oroszokat előre értesítik, de Iránt természetesen nem. Irán nem ismeri el Izrael állam létjogosultságát sem! Nemrég a Forradalmi Gárda parancsnoka bejelentette: Irán immár képes arra, hogy “eltörölje a föld színéről a cionista képződményt”.

Összefogásra ítélve

A szavazatok 96,5%-ának megszámolása után  a Központi Választási Bizottság csütörtök reggeli frissítése szerint a Kék és Fehér Párt 2 mandátumos előnnyel vezet a Netanjahu vezette konzervatív Likud tömb előtt.

Gantz centrista pártja 33 mandátummal rendelkezik, a Netanjahu jobboldali Likud tömbje pedig 31 közölte a Központi Választási Bizottság. Az eredmények tartalmazzák az úgynevezett „dupla borítékok” részleges számát – a szavazólapok speciális szavazóhelyiségekben történő leadását olyan szavazók által, akik nem tudnak elérni a rendes szavazóhelyet, elsősorban az IDF katonái, a külföldi diplomaták, a kórházi betegek és a börtönben fogva tartottak.

Ezeknek szavazatoknak számlálása izraeli idő szerint csütörtökön reggel kezdődött, a legfrissebb adatok pedig körülbelül nyolc órával később kerültek közzétételre. A hiányos eredmények azt mutatják, hogy 1 035 635 ember szavazott a Kék és Fehér Párt mellett, szemben a 1 010 246 szavazattal melyet a Likud kapott.

Az áprilisi választásokon összesen 240 783 ember szavazott kettős borítékok felhasználásával. Ez az összes leadott szavazat körülbelül 5,5% -át tette ki – ami azt jelenti, hogy a 120 tagú Knesszetben 6-7 hely múlik ezeken a szavazatokon.

A szavazatok számlálása valószínűleg még csütörtök este is folytatódik. Csak az összes kettős borítékok számlálása után kerül hozzáadásra a többi leadott szavazathoz, és megkezdődik a pártok mandátumonkénti végleges helyek számának kiszámítása.

Eközben Benjamin Netanyahu miniszterelnök csütörtökön felhívta a Kék és Fehér Párt elnökét, Benny Gantzot, hogy találkozzon vele és tárgyaljanak egy széles körű egységkormány kialakításáról.

Netanyahu szerdán elmondta, hogy minden jobboldali szövetségesével együtt is csak 55 mandátummal rendelkezik a jobboldali, szélsőjobboldali és ortodox zsidó pártok mandátumaival együtt.

Sem a centrista Kék és Fehér, sem a jobboldali Likud nem képes összegyűjteni azt a 61 mandátumott, amely egyenes többséghez szükséges.

Izrael ne annektálja a Jordán völgyét

Izraelben szeptember 17-én újra választásokat tartanak, és ebből az alkalomból Benjamin Netanjahu miniszterelnök bejelentette a választási kampány kellős közepén: Izrael annektálja a Jordán völgyét. Jordánia azonnal tiltakozott, hangsúlyozva, hogy ez az ellenségeskedés újabb korszakát indíthatja el a Közel Keleten.

Netanjahu fütyül Jordánia véleményére, de annál fontosabb neki, hogy a választások hajrájában olyan államférfinak lássák a honfitársai, aki egyenlőként tárgyal a nagyhatalmak vezetőivel. Ezért találkozik Szocsiban Putyin elnökkel, aki az orosz média szerint óva inti Netanjahut attól, hogy be is tartsa a választási ígéretét, és annektálja a Jordán völgyét.

Szíriában továbbra is ellentétesek Oroszország és Izrael érdekei: az oroszok támogatják Asszad elnököt, akit a zsidó állam meg szeretne buktatni. Ettől függetlenül nemrég Izraelben háromoldalú tanácskozást tartottak, melyen részt vett az USA , Oroszország és Izrael nemzetbiztonsági főtanácsadója. Az egyeztetés eredményeképp Moszkva megtagadta az Sz 400-as orosz rakéta rendszer eladását Iránnak. Szíriában Oroszország szövetségese Iránnak, de érdekeik a térségben különbözőek. Ettől függetlenül Oroszország, Törökország és Irán fegyveres erőinek vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetik egymással elkezdéseiket a közel-keleti helyzetről.

Netanjahu – Putyin mellett – élvezi Donald Trump támogatását is, amely befolyásolhatja az izraeli választópolgárok döntését. Benjamin Netanjahu, aki Izrael leghosszabb ideig tisztében levő miniszterelnöke, idén már másodszor kénytelen a választók elé állni. Áprilisban megnyerte ugyan a választásokat, de abszolút többséget nem szerzett, és nem tudott kormányt alakítani. Avigdor Lieberman, a Szovjetunióból kivándorolt zsidók fő képviselője, akadályozta meg a kormányalakítást. Benjamin Netanjahu abban bízik, hogy látogatása Szocsiban Putyinnál hatással lesz arra a csaknem egymillió izraeli polgárra, aki a Szovjetunióból vándorolt ki.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!