Kezdőlap Címkék Netanjahu

Címke: Netanjahu

Magyar lány az izraeli seregben háború idején

Kira Izraelben él, és ezért érettségi után bevonult a hadseregbe, ahol alig hathetes kiképzés után a háború kellős közepén találta magát. A Euronewsnak adott interjút, melyet a katonai cenzúra természetesen szigorúan ellenőrzött hiszen Izrael hosszú háborúra készül amióta a Hamász október hetedikén megtámadta.

“Augusztusban vonultam be az izraeli hadseregbe, ahol a nőknek két év, a férfiaknak három év a szolgálat. Engem a légierőhöz osztottak be, kiképzés után a vadászrepülők fegyverzetét fogom ellenőrizni felszállás előtt és leszállás után. A lányok választhatnak a fegyveres és nem fegyveres szolgálat között, én az utóbbit választottam, mert egyedüli gyerek vagyok és az édesanyámmal élek Izraelben. Az itt élők másképpen fogják fel azt, hogy háború van, igyekeznek megőrizni a jókedvüket és az optimizmusukat.”

Mi lesz a háború után?

“A legelső az lesz, hogy hazautazom Magyarországra. Meglátogatom a családomat, a barátaimat. Sok időt szeretnék eltölteni Magyarországon a katonáskodás után. Aztán pedig egyetemre akarok menni már itt Izraelben. A legszívesebben külkereskedelmet és marketinget tanulnék. A tanulás mellett dolgozni is szeretnék, és folytatnám a sportot. Nyolc éves korom óta lovagolok, a díjugratásban versenyzek, de természetesen a katonaság miatt ezt fel kellett függesztenem” – nyilatkozta Kira a Euronewsnak.

A sereg ultra ortodox telepeseket is toboroz

Ciszjordániában is igen feszült a helyzet, ezért az ultra ortodox telepeseket fegyveres szolgálatra képezi ki a hadsereg, hogy megvédhessék magukat egy esetleges támadás ellen. 2,5 millió palesztin és 700 ezer zsidó néz farkasszemet Ciszjordániában, ahol puskaporos a levegő a Hamász terrortámadása után. Az ultra ortodox telepesek gyakran fegyverrel kényszerítik földjük elhagyására a palesztin családokat – írja a hamburgi Der Spiegel.

Benjamin Netanjahu kormányában sok olyan miniszter van, aki elszántan támogatja az ultra ortodox telepeseket abban, hogy kiszorítsák a palesztinokat Ciszjordániából és megteremtsék Nagy Izraelt.

Nagy Izrael álma és a demográfia

A tavalyi népszámlálás szerint Nagy Izrael területén először számoltak össze több arabot mint zsidót: 7,6 illetve 7,4 millió a két közösség összlétszáma jelenleg, de a jövőben eltolódhatnak az arányok az arabok irányában hiszen a palesztin lakosság sokkal fiatalabb mint a zsidó.

Hogy akarják feloldani Nagy Izrael hívei ezt az ellentmondást? Egyrészt úgy, hogy az ultra ortodox telepesek fokozatosan kiszorítják a palesztinokat Ciszjordániából, ahol a zsidó anyák több gyereket szülnek mint az arabok. Ezzel párhuzamosan a felfegyverzett ultra ortodox telepesek erőszakkal kényszerítik a palesztinokat földjük elhagyására.

Mi lesz a gázai övezettel, ahol kizárólag arabok élnek hiszen amikor az izraeli hadsereg kivonult, akkor a kislétszámú zsidó közösség is követte őket.

A fanatikus ultra ortodox telepesek abban bíznak, hogy Benjamin Netanjahunak végül sikerül rávennie Biden elnököt arra, hogy Egyiptomot rákényszerítse a gázai menekültáradat befogadására.

Ez kettős előnnyel járna: az izraeli hadsereg a megmaradt népességet potenciális terroristának nyilváníthatná, és így a tisztogatás polgári áldozatainak a száma nem lenne túlságosan nagy. Miután hosszú háborúskodás után az izraeli hadsereg megtisztítaná a Hamásztól a gázai övezetet – akár többszázezer áldozat árán, akkor Ciszjordániához hasonlóan megjelenhetnének az ultra ortodox telepesek, akik sok gyermekükkel gyorsan népes zsidó közösséget hoznának létre.

A terv szépséghibája az, hogy sem Egyiptom sem az USA nem fogadja ezt el. Hivatalosan senki sem fogadta el az ultra ortodox telepesek terjeszkedését Ciszjordániában sem , de ez mégiscsak megtörtént- méghozzá Benjamin Netanjahu miniszterelnök aktív támogatásával. Jelenleg a létszámukat 700 ezerre becsülik. Számarányuk a zsidó közösségen belül gyorsan növekszik nemcsak a sok gyerek miatt hanem azért is, mert sokan közülük nem kötelezhetők katonai szolgálatra.

Netanjahunak mennie kell!

Ezt gondolják Washingtonban, és így vélekedik a baloldal Izraelben. Arra utalnak, hogy a Jom Kippur háborúba belebukott Golda Meir kormánya, de évekkel a háború után. Amíg a háború tart addig Netanjahu a miniszterelnök – ráadásul most már nemzeti egységkormány élén. Izrael miniszterelnöke hosszú háborút jósol.

Washingtonból hiába figyelmeztetik arra, hogy nem lehet megtisztítani a Hamásztól a gázai övezetet csak vállalhatatlanul sok polgári áldozattal.

Netanjahu és támogatói bevállalják ezt is. Mindez megnöveli az antiszemitizmust a világban? Akkor majd többen választják az aliját Európában és Amerikában – válaszolják Netanjahu hívei. Az izraeli miniszterelnök a nagy párizsi merényletsorozat idején azonnal a francia fővárosban termett, hogy arra buzdítsa Európa legnagyobb zsidó közösségét: válasszátok az aliját, Izrael megvéd titeket! A Hamász terrortámadása megcáfolta Benjamin Netanjahut, de a miniszterelnök előre menekül:

“amíg tart a háború, addig én vezetem Izraelt.”

Kissinger: súlyos hiba volt beengedni Németországba oly sok muzulmán migránst

A százéves veterán diplomatát abból az alkalomból kérdezte a Welt televízió, hogy Berlinben és néhány más német városban muzulmán csoportok ünnepelték a Hamász támadását Izrael ellen.

Henry Kissinger 1923-ban Németországban született zsidó családban, és a holokauszt elől még időben az Egyesült Államokba menekült. Amikor a Jom Kippur háborúban Izrael hasonló erőpróba elé került, akkor sokat segített abban az Egyesült Államok diplomáciai vezetőjeként, hogy a zsidó állam győztesen kerüljön ki a konfliktusból.

Kissinger rábeszélte Szadat egyiptomi elnököt, hogy szakítson a Szovjetunióval, amely támogatta az Izrael elleni támadást, és álljon át a Nyugat oldalára. Egyiptom később békét kötött Izraellel, Szadat elnök ezért az életével fizetett. A gázai övezet, mely most a Hamász ellenőrzése alatt áll, korábban Egyiptom része volt.

“Súlyos hiba volt beengedni Németországba sok olyan embert, akinek a világfelfogása, vallása gyökeresen különbözik a németektől. Ezek a bevándorlók ugyanis olyan nyomás gyakorló csoportokat alkothatnak, melyek igyekeznek befolyásolni a befogadó állam politikáját.”

Mit lehet tenni a jelenlegi közel-keleti helyzetben?

“A Hamászt meg kell büntetni a nyílt agresszió miatt, de óvakodnia kell az eszkalációtól” –

válaszolta Henry Kissinger. Az idős diplomata rámutatott:

”A Hamász valóságos célja ezzel az agresszióval az, hogy az egész arab világot mozgósítsa Izrael ellen. Letérítse az arab országokat a béketárgyalások útjáról.”

Kissinger arra célzott, hogy Szaúd Arábia épp megállapodni készült Izraellel az amerikai diplomácia közvetítésével. A Hamász akciója minden bizonnyal arra is irányult, hogy ezt a béketárgyalást megtorpedózza. Irán elsősorban emiatt támogatja a Hamász akcióját.

Kissinger utalt arra, hogy később Izrael büntető akciót indíthat Irán ellen is. Benjamin Netanjahu miniszterelnök már régóta arra akarja rávenni az Egyesült Államokat, hogy mérjen csapást Iránra, mely a Hamászhoz hasonlóan nem ismeri el Izraelt és nukleáris erőt fejleszt ki.

“A Hamász akciója Izrael ellen és Oroszország agressziója Ukrajna ellen megingatja az egész nemzetközi rendet”

– hangsúlyozta a százéves Kissinger, aki egész életében ennek a globális békerendszernek az érdekében ügyködött.

Blinken Jeruzsálemben

Az Egyesült Államok külügyminisztere közös sajtóértekezletet tartott Jeruzsálemben Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel.

Blinken hangsúlyozta, hogy átérzi Izrael polgárainak fájdalmát hiszen nagyapja a pogromok elől menekült el a cári Oroszországból az Egyesült Államokba, nevelő apja pedig Auschwitz rabja volt.

“Az USA minden segítséget megad Izraelnek. Már eddig is sok fegyvert szállítottunk, és ez folytatódni fog. A világ legnagyobb repülőgép hordozóját Izrael partjaihoz küldtük” – mondta az amerikai külügyminiszter. Aki hozzátette:

”Izrael nem kezelheti úgy a palesztinokat mint ahogy a Hamász a zsidókat. A Hamász a palesztinoknak is ellensége hiszen azok többsége is békét és jólétet akar nem pedig terrort és háborút. Épp ezért az izraeli hadseregnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a polgári lakosságot megkíméljék a Gázai övezetben” – hangsúlyozta Antony Blinken amerikai külügyminiszter Jeruzsálemben.

Izrael háborúban – folyamatosan frissítjük

Benjamin Netanjahu szerint a Hamász elleni megtorlás még csak most kezdődött el.

  • Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, a francia és a német vezetők találkoznak, hogy megakadályozzák a háború kiszélesedését

    Olaf Scholz német kancellár azt mondta, hogy később hétfőn tárgyal Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok vezetőivel a Hamász Izrael elleni meglepetésszerű támadása által kiváltott válságról.

    „Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország egyesült” – mondja Emmanuel Macron francia elnök mellett, aki a németországi Hamburg városába látogatott megbeszélésekre.

    „Nem szabad megengedni, hogy ez tűzvész legyen a régióban” – teszi hozzá.

  • „Legalább 100 holttestet találtak Be’eriben”

    Az izraeli média arról számolt be, hogy legalább 100 holttestet találtak ki Kibuc Be’eriben a mentőalakokra hivatkozva. Be’eri körülbelül 20 km-re van a gázai határtól, és ez volt az egyik első hely, ahol a Hamász fegyveresei behatoltak és túszul ejtettek izraelieket szombaton.

    A Hamász fegyveresei és az izraeli hadsereg közötti összecsapások folytatódnak a közösségben. Ma reggel az IDF szóvivője azt mondta, hogy szombat óta 70-100 fegyveres vesztette életét Be’eri térségében.

  • 900 fölé emelkedett a Hamász Izrael elleni támadásában elesett izraeliek száma, és félő, hogy eléri az 1000-et – jelentették be hétfő este.

Hétfő délután rakétazápor csapódott le Jeruzsálem térségében, több közvetlen találatot Beitar Illitben, Adar-hegyben és Abu Goshban, valamint Betlehemben; A hírek szerint nyolc ember megsérült a támadásokban, hárman súlyosan. A támadás a jeruzsálemi Herzl-hegyi katonai temetőben történt, egyedüli katona Cpl. A 20 éves Nathaniel Young folyamatban volt.
  • Az Izraeli Védelmi Erők főnöke azt mondja a Gázai övezet határa közelében lévő csapatoknak sikerült megszilárdítani a Hamász meglepetésszerű támadása után helyzetüket.

„Befejezzük a terület megtisztítását, teljes mértékben megtisztítottuk a területet, ugyanakkor már támadásba lendülünk” – mondta „Sokkal több feladatunk van. Erősnek kell lennünk. 

Rosszul kezdődött, és nagyon rosszul fog végződni a másik oldalon”

– teszi hozzá.

  • A Hamász azzal fenyegetőzik, hogy megkezdi a túszok meggyilkolását

A hadsereg szóvivője szerint az utolsó terroristákat megtisztították a déli határmenti településekből, nem sértik meg többé a határt; az északi lakosoknak azt mondták, hogy a növekvő határfeszültségek közepette maradjanak menedékhelyek közelében.

Tamir Pardó piros vonala

A Moszad egykori főnöke, Tamir Pardo a legutolsó a volt vezető tisztségviselők sorában, aki átlép egy határt Benjamin Netanjahu miniszterelnök és jobboldali kormánya megbuktatásának érdekében – írja a Jerusalem Post.

Az Associated Pressnek adott szerdai interjúban Pardo azt állította, hogy Izrael „apartheid állam” politikát hajt végre a ciszjordániai palesztinok ellen.

„Olyan területen, ahol két embert két jogrendszer alapján ítélnek meg, ez apartheid állam”

– mondta Pardo, aki 2011 és 2016 között a Moszad vezetője volt. Ez nem egy „szélsőséges” nézőpont – mondta –, „ez tény”.

Pardo megjegyzéseinek nagyobb következményei

Bár megjegyzéseit Ciszjordániára korlátozta, szinte bizonyosan arra fogják használni, hogy egész Izraelt megtámadják nemzetközi platformokon. Az a tény, hogy Pardo ilyen magas rangú pozíciót töltött be, úgy tűnik, hitelt ad szavainak. Sajnos megjegyzései tényszerűek.

Amint azt a Posta Tovah Lazaroff a múlt héten kifejtette, Ciszjordánia (Júdea és Szamária), amely több mint kétmillió palesztinnak és félmillió izraelinek ad otthont, három részre, A, B és C területre van osztva, a rendelet értelmében. az 1993-as Oslói Megállapodás Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet között.

A Ciszjordánia területének 40%-át kitevő A és B terület a Palesztin Hatóság égisze alatt áll.

Ciszjordánia fennmaradó része, mintegy 60%-a Izrael katonai és polgári ellenőrzése alatt áll. Az ott élő közel félmillió izraeli az IDF katonai uralma alatt, de ugyanazokat az egyéni jogokat élvezik, mint a szuverén Izraelben élők. Az ott élő több mint 300 000 palesztin az IDF katonai uralma alatt is ezt teszi, de fenntartanak maguknak bizonyos jogokat a Palesztin Hatóságtól.

Nem optimális, de nem apartheid

Ez a helyzet, bár nem optimális, nem is apartheid. Könnyen elképzelhető, hogy a nemzetközi felzúdulás ellenére Izrael egyoldalúan izraeli törvényt kényszerítene a palesztinokra.

Az izraeli állampolgárokat ugyanolyan jogok és kötelességek illetik meg (például adófizetés és katonai szolgálat), bárhol is élnek. A palesztinok, akik nem akarnak izraeli állampolgárok lenni, nem. Azonban jogosultak petíciót benyújtani Izrael Legfelsőbb Bíróságához, és gyakran élnek ezzel a jogukkal.

Ez a bonyolult helyzet azóta áll fenn, hogy Izrael 56 évvel ezelőtt átvette az irányítást a területek felett a hatnapos háborúban, egy háborúban, amelyet az arab világ indított a zsidó állam ellen azzal a céllal, hogy megsemmisítse azt.

A 30 éve ebben a hónapban aláírt Oslói Megállapodások a konfliktus megállapodás útján történő megoldására tett kísérletek voltak, de megzavarták a palesztin terrorizmus és a normalizáció ellenes retorika és intézkedések ezt követő hullámaiban.

Milyen furcsa, hogy Pardo, akit Netanjahu a Moszad élére nevezett ki, beleegyezett, hogy ennyi éven át ilyen magas rangú pozíciót töltsön be, amikor úgy vélte, hogy az általa védett ország erkölcsileg rossz. Az általa leírt helyzet nem új keletű; jóval azelőtt kezdődött, hogy Netanjahu belépett a politikába.

Az „apartheid” rágalmazás hasznos eszközzé vált olyan testületek számára, mint az Amnesty International, a Human Rights Watch és a határozatlan végű ENSZ vizsgálóbizottság. Erőfeszítéseik csak Izrael feltételezett bűneire összpontosítanak, és a világ egyetlen zsidó államának delegitimizálását szolgálják.

Az Izrael-ellenes uszításhoz való üzemanyag torzítások és félrevezetések révén nem oldja meg a palesztinokkal fennálló konfliktust. Sokkal inkább segít fenntartani az ellenségeskedést.

Ha Pardo valóban aggódik Izrael biztonságáért és a palesztinok jólétéért, alaposan meg kell fontolnia szavait és azok következményeit.

Pardo és mások ilyen támadásai, amelyeket a jelenlegi kormány és annak feje elleni személyes motivációk inspiráltak, gyengítik a zsidó államot, miközben felbátorítják ellenségeit és ellenzőit. Ha ezt a helyzetet az apartheidhez hasonlítjuk, az nemcsak Izraelt sérti, hanem lekicsinyli azt, amit a fekete dél-afrikaiak szenvedtek el az ország tényleges apartheid rezsimje alatt.

Teljesen jogos Netanjahu és politikájának kritizálása, de az egész ország rágalmazásával megpróbálni kikényszeríteni a változást, nem az.

Pardo átlépett egy piros vonalat. Neki ezt sokkal jobban kellett volna tudnia.

Az eltévedt űrhajó

A pénzügyi piacok azt mondják, hogy a körültekintő Netanjahu, akit valaha ismertek, Putyin űrhajójához hasonlóan eltévedt és megszűnt létezni.

Micsoda zavar. Oroszország alig várta, hogy bejelentse az űrversenybe való visszatérését, ezért egy robotűrhajót lőtt ki a Holdra, de hamarosan elismerte, hogy a hajót elvesztette  és „megsemmisült”.

Figyelembe véve a kontextust – Oroszország katonai kudarca egy kisebb szomszéd legyőzésében és ipari kudarca az iráni minőségű drónok gyártásában legutóbb a holdraszállás kudarca leckét kínál a politikai kalandorkodás áráról, egy olyan leckét, amely most a zsidó államban is releváns.

Előző inkarnációjában, mint a Szovjetunió, Oroszország küldte a világűrbe az emberiség első műholdját és embereit; de az amerikai holdraszállással 1969-ben Moszkva elvesztette vezető szerepét az űrversenyben.

Most, ugyanazzal a nacionalista hiúsággal és birodalmi megszállottsággal, amely arra késztette, hogy megszállja kis és nagy szomszédait, Vlagyimir Putyin elnök elhatározta, hogy helyreállítja Oroszország helyét a kozmoszban. Csakhogy

Kudarcot vallott a mennyekben, ahogy kudarcot vallott a Földön Is.

Tavaly nyár óta a rubel folyamatosan veszített értékéből, olyannyira, hogy miközben az orosz űrhajó a Holdat kereste, valutájával már 100 rubel fizetett 1 dollárért, azaz egy centet ért egy rubel.

Ez a kalandorpolitika gazdasági ára. A devizapiacok egyértelműen azt mondják Oroszországnak, ha olyan dolgokat tesz, amiket képes megtenni, akkor olyan árat fizet, amelyeket nem engedhet meg magának.

A piacok Oroszországgal szembeni bánásmódja nem különleges. Az 1980-as években ugyanezt tették Izraellel, Libanon megszállása után. Izrael akkor azt tette, amit Oroszország tett tavaly: megszállt egy szomszédos országot, bízva abban, hogy gyorsan megváltoztatja, átrendezi kormányát a saját hasznára.

A katonai eredmények eltérőek voltak, a gazdaságuk reakciója azonban nem.

Hasonló volt a gazdasági visszaesés is

Miután többet nyelt le, mint amennyit meg tudott emészteni, az izraeli gazdaság kicsúszott az ellenőrzés alól, olyannyira, hogy az infláció 1985-re elérte a 415%-ot, és a devizatartalékok olyan gyorsan csökkentek, hogy Izrael elérte a fizetésképtelenség szélét.

Ugyanez a dinamika történt az Egyesült Államokban 1971-ben, amikor a vietnami kaland hiányt teremtett és felszította az inflációt, ami Richard Nixont arra késztette, hogy elvágja a dollár árfolyamát szabályozó aranystandardot.

A piacok büntetik Izrael legújabb kalandorságát

A shekel, amely idei évig a világ egyik legerősebb valutája volt, január 26. óta lassan, de folyamatosan csúszik, három héttel azután, hogy Yariv Levin igazságügyi miniszter bemutatta tervét a Legfelsőbb Bíróság hatalomtól való megfosztására és meghódítására.

Akkoriban az árfolyam 3,37 NIS volt a dollárhoz képest. Ezen a héten a sékel dollár árfolyama átlépte a NIS 3,8 küszöböt, ami összességében 13%-os értékcsökkenést jelent.

Szerencsére ez távolról sem hasonlít ahhoz, amin ez a gazdaság keresztülment az 1980-as években, vagy amit Oroszország most tapasztal.

Ráadásul az infláció, a munkanélküliség és a nagyjából 3,5%-os növekedés mellett ez a gazdaság egyelőre szilárd marad. Ezzel szemben Svédország, Hollandia és Németország jelenleg negatív növekedési rátával rendelkezik; A brit, osztrák és cseh inflációs ráta több mint kétszerese az izraeli szintnek, csakúgy, mint a munkanélküliség Franciaországban, Görögországban és Spanyolországban. Ennek ellenére

a sékel értékének csökkenése figyelmeztető jel.

A piacok szorosan követik, hogy mire készülnek az izraeli politikusok, és megérzik a baj szagát.

A sékel kiemelkedő szerepét elérni évtizedekbe telt, amelyet a 201 milliárd dolláros devizatartalék is tükröz, és amely az egyik legmagasabb egy főre jutó ráta a világon.

A sékel felemelkedése az 1985-ös megszorító tervvel kezdődött, és Jacob Frenkel, a Bank of Israel korábbi kormányzójának kemény monetáris vezetésével érlelődött az 1990-es években. A következő évtizedben aztán az akkori pénzügyminiszter, Benjamin Netanjahu piaci reformjaival érlelődött.

Az akkori Netanjahu gazdaságilag elvhű ember volt, aki gyakorlatilag azt mondta az ultraortodox férfiaknak, hogy menjenek dolgozni, miközben csökkentette a szociális kiadásokat, csökkentette az adókat, megreformálta a hosszú távon megtérülő ipart, és privatizálta az El Al-t, a ZIM-et, az olajfinomítókat és a nyugdíjalapokat.

Most a sékel egy másik Netanjahuval áll szemben, kétszer is tudatosan provokálta a piacokat: először, amikor a kincstár két szektás miniszter között ingadozott – az egyik messianisztikus fanatikus, a másik elítélt csaló; másodszor pedig, amikor zöld utat adott Levin igazságszolgáltatás-ellenes támadásának.

A sékel ereje ebben az évszázadban nemcsak Izrael technológiai eredetiségét és vállalkozói lendületét tükrözte, hanem igazságszolgáltatásának függetlenségét és megbízhatóságát is, amelyek kulcsfontosságúak a külföldi befektetők számára.

Szerencsére az igazságszolgáltatás elleni támadást megállították a tömegek, akik az utcára vonultak azzal az elhatározással, hogy megakadályozzák azt. Ezért nem omlott össze a sékel. Azonban lejtmenetet vett, jóval több mint 10%-kal csökkent alig 10 hónap alatt. Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, mi fog történni, ha az igazságszolgáltatás elleni támadás folytatódik és beérik.

Az írás a falon van, mivel a pénzpiacok azt mondják, hogy a körültekintő Netanjahu, akit valaha ismertek, – mint Putyin űrhajója – eltévedt és megszűnt létezni.

Biden-Netanjahu szóváltás

0

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán kihívóan reagált Biden elnök éles bírálatára kormánya vitatott igazságügyi átalakítási tervével kapcsolatban, és kijelentette, hogy Izrael „szuverén ország”, amely maga hozza meg döntéseit.

Miközben a hetek óta tartó csendes diplomáciai nyomás a szövetségesek közötti ritka nyílt vitába robbant ki, Netanjahu izraeli ellenfelei azzal vádolták, hogy veszélyezteti az Egyesült Államokkal fennálló régóta fennálló és kritikus kapcsolatát, ami ronthatja az ország képességét, hogy szembenézzen a ijesztő biztonsági kihívásokkal, beleértve Irán nukleáris helyzetét.

„Több mint 40 éve ismerem Biden elnököt, és nagyra értékelem Izrael iránti régóta fennálló elkötelezettségét” – mondta Netanjahu a Twitteren angolul közzétett nyilatkozatában. De hozzátette:

„Izrael szuverén ország, amely döntéseit népe akarata szerint hozza meg, és nem külföldről érkező nyomásra, beleértve a legjobb barátokat is.”

Netanjahu megjegyzései, amelyeket először az irodája adott ki Izraelben szokatlan időpontban, hajnali 1 órakor, azután hangzott el, hogy Biden azt mondta újságíróknak, hogy „nagyon aggódik” az izraeli események miatt. Az elnök megjegyzései az Egyesült Államok izraeli nagykövetének keddi javaslatára érkeztek, miszerint Netanjahu  hamarosan szívesen látnák Washingtonban.

Izrael hazafiai is kritikát remélnek Németországtól

Netanjahu németországi látogatását beárnyékolja tervezett igazságügyi reformja. Sok izraeli is tiltakozik Berlinben. A látogatás során több egyéb téma is szerepel a miniszterelnöki programban. Azokban nagyobb egyetértésre számíthat tárgyaló partnereivel. –  olvasható a Die Welt oldalán.

A tiltakozást az 1976-os Entebbe hadműveletet vezető elit katonák vezették. Akkoriban palesztin és német terroristák eltérítettek egy Air France gépet, és túszul ejtették az izraeli utasokat. Izraelben ma is hősként tisztelik azokat a katonákat, akik kiszabadították a túszokat az ugandai repülőtéren. Különösen a parancsnok, Jonathan Netanjahu, Benjamin Netanjahu bátyja, aki annak idején a túszejtőkkel vívott fegyveres csatákban halt meg.

Testvére halála volt az oka annak, hogy Netanjahu politikus lett. Ezt gyakran mondta. Szimbolikájában aligha felülmúlható, amikor bátyja egykori társai most nyilvánosan szembehelyezkednek vele – és a repülőtér blokádját „Jonathan hadműveletnek” nevezik.

„Joni feláldozta magát az országért – Bibi* feláldozza magáért az országot”

– magyarázták.

*(Netanyahu beceneve)

Az a tény, hogy a megkeményedett hazafiak is szembehelyezkednek saját kormányukkal, jól mutatja, milyen széles a társadalmi ellenállás. Polgárok százezrei indulnak ellenük hetek óta utcára a tervezett igazságügyi reform ellen, amellyel a kormány meg akarja fosztani jogaitól a legfelsőbb bíróságot, és mentelmi jogot adni a korrupt minisztereknek – magát Netanjahut is jelenleg korrupció vádjával vádolják. Hírességek, értelmiségiek és politikusok a demokrácia összeomlására figyelmeztetnek.

Hivatalosan Irán nukleáris programjáról van szó

Tiltakozásuk beárnyékolta Izrael miniszterelnökének és Olaf Scholz kancellár csütörtöki találkozóját. Több mint 1000 prominens izraeli, köztük David Grossman író írt alá egy levelet a német nagykövetnek, amelyben felszólítják a német kormányt Netanjahu látogatásának lemondására. Ultrajobboldali és vallási kormánya – állítja – megpróbálja Izraelt „virágzó demokráciából teokratikus diktatúrává” alakítani.

Hivatalosan Irán és atomprogramja van napirenden Berlinben. Scholz azonban aligha fogja elkerülni, hogy figyelmeztető szavakat mondjon az igazságszolgáltatási reformról. Izrael kritikája köztudottan trükkös üzlet a német politikusok számára. A történelem különleges érzékenységet diktál a zsidó állam iránt. Ugyanakkor az értékalapú külpolitika iránt elkötelezett kormányt az alapján kell megítélni, hogy hogyan tartja fenn ezeket az értékeket.

Néhány héttel ezelőtt Eli Cohen izraeli külügyminiszter berlini látogatása ízelítőt adott arról, milyen gyorsan felzaklatható az új izraeli kormány. Annalena Baerbock külügyminiszter azt mondta, hogy aggodalmak merülnek fel néhány izraeli jogalkotási projekttel kapcsolatban.

„A németek az utolsók, akiknek meg kell tanítaniuk minket” – kontrázott Itamar Ben-Gvir izraeli közbiztonsági miniszter Netanjahu radikális koalíciós partnerétől, a „Zsidó Erőtől”.

Berlinben Benjamin Netanjahu Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnökkel is találkozni szeretne, aki hosszú évek óta Izrael barátja. De Steinmeier előre azt is elmondta, hogy az izraeli állami szerkezetátalakítás aggodalomra ad okot.

Izrael miniszterelnöke, Netanjahu mindig is nehéz partnere volt Németországnak. Német diplomaták fellélegeztek, amikor 2021-ben nagykoalíció váltotta Netanjahut. A bal- és jobboldali pártok szerkezete azonban már egy év után felbomlott. És most Netanjahu visszatért, koalíciós partnerei nyíltan arabellenesek, és a palesztin Ciszjordániát Izrael részének tekintik. Az első intézkedések egyikeként a települések bővítéséről döntöttek. Egyetlen izraeli kormány sem volt ellenségesebb az izraeli-palesztin konfliktus Németország által preferált kétállami megoldásával szemben.

Izrael: A kormányalakítás buktatói

Izrael továbbra is demokratikus ország, de a hatalmi ágak szétválasztása közötti egyensúly változásával az állam karaktere is változik.

Majdnem olyan volt, mintha Itamar Ben-Gvir lemaradt volna a három héttel ezelőtti választási eredményekről. Ben-Gvir szerdán a jeruzsálemi kettős terrorista merénylet után azt tette, amit az elmúlt években szinte minden második terrortámadás után – azonnal a helyszínre érkezett.

 „Vissza kell mennünk a célzott gyilkosságok végrehajtásához”

– mondta Ben-Gvir a bomba helyszínén összegyűlt újságíróknak.

Klasszikus Ben-Gvir volt. Ahol a terror támad, majd megjelenik Ben-Gvir. Ezúttal azonban látszólag megfeledkezett arról, hogy alig pár hét múlva ő lesz a közbiztonsági miniszter, amikor Benjamin Netanjahu megválasztott miniszterelnök és Bezalel Smotrich felhagy a tárcák miatti harccal, és végre felesküszik az új kormányra.

Ben Gvir megtanulja: a változás nem csak úgy történik

Izraelnek nincs szüksége olyan politikusra, aki támadások helyszínére megy és kampányszlogeneket tud csak mondani. Ezt a politikát a biztonsági kabinetben mondhatja majd el, amelynek a törvény értelmében tagja lesz.

Ben-Gvir sikeres kampányt folytatott a választások előtt, vezetői tapasztalat nélkül kerül a vezetői pozícióba. Soha nem vezetett nagy szervezetet vagy intézményt, és soha nem kellett naponta megküzdenie az izraeli kormány hírhedt bürokráciájával. Hamarosan megtanulja, hogy a változás befolyásolásához keményen kell dolgozni nem csak úgy magától történik.

Ez a kormány a jelek szerint pontosan a változásra törekszik. Minden nap úgy tűnik, Netanjahu és partnerei újabb politikát húznak elő a kalapjukból. Ott van a Legfelsőbb Bíróság felülbírálási törvényjavaslata, a nemek közötti szétválasztás legalizálása, a jesiva-hallgatók támogatásának megkétszerezése, szerdán pedig a legújabb ötlet – a miniszterek saját miniszteri jogi tanácsadót nevezhetnek ki.

A jogi tanácsadók – azok a tisztviselők, akiknek alá kell írniuk a törvényhozásban a pénzköltést és a fontos miniszteri döntéseket – már nem profipolitikusok, de nem is  apolitikusak, akkor mi akadályozza meg a minisztert abban, hogy olyan személyt nevezzen ki, aki kizárólagosan automata bólogatóként működik? Ki fogja biztosítani a törvény betartását? Ki fogja megvédeni a közérdeket?

Van egy közös nevező a különböző reformok között, amelyeket az új kormány igyekszik elfogadni. A felülbíráló törvényjavaslat és a jogi tanácsadók személyes kinevezései ugyanabból a forrásból származnak – az a vágy, hogy megszüntessék minden fékeket és ellensúlyokat vagy felügyeletet a végrehajtó hatalom felett, és teljes hatalmat adjunk neki az ország irányítása felett.

Személyesen kinevezett jogi tanácsadók zsigerelnék ki a főügyész felügyeletét. A rendőrség operatív döntései felett a közbiztonsági miniszter felhatalmazása az országban még nem látott módon politizálná a rendőrséget.

Izrael a diktatúra felé csúszik?

Talán még nem mondható ki, hogy Izrael a diktatúra felé csúszik, de a liberális demokráciából egyfajta tekintélyelvű demokrácia felé halad. Izrael továbbra is demokratikus ország, de a hatalmi ágak szétválasztása közötti egyensúly megváltozásával az állam karaktere is változik.

Mindez csak akkor lesz igaz, ha megalakul a kormány. Ez nem megy olyan simán, mint Netanjahu eredetileg tervezte.

Andy Landy mosolyalbuma – Kérem a következőt!

„Tavaly Donald Trump amerikai elnök, majd Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök veszítette el a választásokat. Tegnap pedig nem csak Andrej Babiš cseh kormányfőt szavazták le a polgárok, de korrupciós vádak miatt lemondott az Orbán Viktort egyre gyakrabban mentegető Sebastian Kurz osztrák kancellár is.”

AL

Macront is figyelte a Pegasus – az izraeli hátteret vizsgálják

Emmanuel Macron francia elnök, a volt kormányfő és 14 minisztere, valamint Charles Michel, az Európai Tanács jelenlegi elnöke, volt belga kormányfő is rajta van a Pegasus kémprogram által megfigyelésre szántak listáján. A marokkói titkosszolgálat a Pegasus szoftver segítségével megtudhatta, hogy Macron francia elnök kivel kommunikál okos telefonján! Ez önmagában is komoly csapás a francia nemzetbiztonságra, de a kémelhárítást még jobban zavarja, hogy a háttérben az amerikaikat és Izraelt sejti.

Régebben a marokkói titkosszolgálat a franciák vadászterülete volt, de Mohamed király jó kapcsolatot épített ki az USA-val és Izraellel is. Vagyis Washingtonban és Jeruzsálemben is megtudhatták Macron elnök terveit.

Unit 8200

Ez az izraeli hírszerzés egyik legtitokzatosabb egysége, mely leginkább az USA NSA szolgálathoz hasonlít vagyis informatikai kémkedéssel foglalkozik. Ebben az egységben kétszer olyan hosszú időt szolgálnak a behívott katonák, akik öt év után olyan szakmai életrajzot produkálnak, hogy kapkodnak utánuk a piacon. Az NSO, amely a Pegasus szoftvert kidolgozta, maga is innen toborozta embereinek jórészét.

A keresztapa: Netanjahu

Izrael leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnöke fiatal korában a Szajeret Matkal elit alakulatban szolgált. Ugyanott, ahol bátyja, Joszi Netanjahu, aki az entebbei túszszabadító akciót sikerrel végrehajtotta – feláldozva saját életét. Azóta Benjamin Netanjahu őrzi a szoros kapcsolatot a hadsereg elit alakulataival. Ő rendelte el, hogy a kiberbiztonság fő fejlesztési területe legyen a katonai kutatásoknak. Ennek meg is van az eredménye : Izrael ma nagyhatalom ezen a téren. Épp mostanában tartják a Kiberbiztonság hetét Izraelben, melyen hagyományos vezér szónok a miniszterelnök. Éveken át Benjamin Netanjahu, de most Naftali Bennet.

A Pegazus szoftvert Netanjahu barátai kapták: így kerülhetett Marokkóba és így Magyarországra. Orbán Viktor nemzetbiztonsági tanácsadóját, Czukor Józsefet Netanjahu is fogadta – pedig ez általában nem szokásos. Netanjahu és Orbán között azonban kiváló kapcsolat alakult ki, melynek eredményeképp a magyar miniszterelnök találkozhatott Trump elnökkel a Fehér Házban.

Benjamin Netanjahut is vádolták ellenfelei megfigyelésével. Miniszterelnök korában mindig a nemzetbiztonságra hivatkozott ilyenkor. Nem kizárt, hogy Orbán ezt tőle tanulta el. Soros Györgyöt Netanjahu is személyes ellenségének tekintette. Ezért hivatkozik folyton Orbán Viktor is Soros Györgyre, mert így nemzetbiztonsági szempontok mögé rejtheti azt, hogy ellenfeleit megfigyelés alatt tartja.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!