Kezdőlap Címkék Netanjahu

Címke: Netanjahu

Végleg szabad a kém, aki Izraelnek dolgozott Amerikában

Jonathan Pollard amerikai zsidó titkosszolgálati munkatárs másfél éven keresztül szállított információkat Izraelnek. 1985-ben akkor tartóztatták le amikor lzrael washingtoni nagykövetségére próbált meg bemenekülni. A legsúlyosabb büntetést kapta, amit egy baráti állam hírszerzője kaphatott: életfogytiglant!

Bár Izrael permanensen lobbizott az érdekében Pollard ebből harminc évet le is ült. Az amerikaiak tartottak a precedenstől: mi van, ha a soknemzetiségű állam felelős tisztségviselői annak az országnak kémkednek, ahonnan a szülők érkeztek Amerikába?

Pollardot harminc év után szabadlábra helyezték, de korlátozták a mozgásszabadságát, és nem beszélhetett, mert akkor visszamehetett volna a börtönbe. Most ez alól mentesítette Donald Trump, akinek a legfőbb külföldi szövetségese nem volt más mint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

USA – izraeli – szaúdi csúcs

A titkos találkozón, melyet Szaúd Arábiában tartottak meg a hétvégén, Benjamin Netanjahu képviselte Izraelt, Mohamed bin Szalman trónörökös Szaúd Arábiát, az USA-t pedig Mike Pompeo külügyminiszter, aki Trump utóda szeretne lenni.

Az izraeli lapok gyorsan hozzátesznek még egy fontos nevet: Joszi Cohen, a Moszad főnöke is részt vett a titkos tanácskozáson. Őróla köztudott, hogy igen közel áll Benjamin Netanjahu miniszterelnökhöz, akinek az utóda szeretne lenni Izrael kormányfői székében.

A szuperkém, aki kibékíti Izraelt a szomszédaival

A zsidó állam évek óta szeretné normalizálni kapcsolatait az arab országokkal, de azok elzárkóztak eddig – főként a palesztin problémára hivatkozva.

Joszi Cohen, a Moszad főnöke azonban sohasem adta fel. 2011-ben lett a kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadója, és 2016-ban a Moszad főnöke. Az izraeli titkosszolgálatot a legjobbnak tartják a világon, mert sikeres akciók tucatjait hajtotta végre a legrendkívülibb helyzetekben a világ minden részén.

A Moszad főnök Netanjahu legfőbb bizalmasa

Egyikük sem titkolja, hogy milyen közel állnak egymáshoz noha a hírszerzésnek elvben pártatlannak kellene lennie.

A manöken – így hívják Joszi Cohent a Moszadnál, ahol nyílt titoknak számít: a főnöknek politikai ambíciói vannak! Ő szeretne a 71 éves Benjamin Netanjahu utóda lenni – a miniszterelnök jóváhagyásával.

Netanjahu már megdöntött egy rekordot: ő töltötte a legtöbb időt a kormányfői székben Izraelben. Pozíciója azonban most meggyengült, mert túlságosan is szoros kapcsolatba került Donald Trumppal, aki távozni kényszerül a Fehér Házból. A kapcsolat igen gyümölcsöző volt Izrael szempontjából: Trump Jeruzsálem és a palesztin területek ügyében is Izrael javára döntött.

Benjamin Netanjahu és Joszi Cohen azonban realisták: tudják, hogy végső soron a térség államainak döntésén múlik minden. Ezért titokban szorgosan építgetik a kapcsolatot a szunnita muzulmán államokkal – élükön Szaúd Arábiával.

Az Egyesült Arab Emirátusokkal, Bahreinnel és Szudánnal már sikerült elérni a diplomáciai kapcsolatfelvételt. A sokkal jelentősebb Szaúd Arábia esetében még várat magára. A sivatagi királyságban még emlékeznek Szadat egyiptomi elnök sorsára: nem sokkal azután, hogy megállapodott Izraellel, saját hadseregének egyik hadnagya meggyilkolta!

Azóta sok idő telt el, de az iszlamista fanatizmus nem csökkent. A Moszadnak azt sikerült elérnie, hogy ennek célpontja immár nem annyira Izrael mint Európa vagy Észak Amerika.

Benjamin Netanjahu és Joszi Cohen résztvett azon a békemeneten, melyet Párizsban rendeztek meg a Charlie Hebdo merénylet sorozat után. Izrael kormányfője arra szólította fel a Franciaországban élő zsidókat: költözzenek Izraelbe!

Most először jelentkeztem be a saját nevemben Párizsban – mondta ekkor mosolyogva Joszi Cohen, aki a Moszad főnökéből Izrael miniszterelnöke szeretne lenni.

Elsüllyed-e Netanjahu a tengeralattjáró botrányban?

A miniszterelnök három nagyon közeli bizalmasát vádolják korrupcióval és pénzmosással Izraelben, ahol Netanjahu ellen több korrupciós vizsgálat is folyamatban van. Ez is meggyengíti a hetvenéves miniszterelnök helyzetét, aki idén már két választást is elveszített, és képtelen új kormányt alakítani. Ez Izrael legnagyobb korrupciós botránya.

Ezt állítja az ellenzék, mely szintén képtelen kormányt alakítani Izraelben. A botránynak azért van különösen nagy jelentősége, mert a honvédelemmel kapcsolatos, melyet Izraelben szent ügyként kezelnek. Mivel vádolják Netanjahu embereit? A Thyssen-Krupp tender nélkül nyert Izrael flottája többször is vásárolt Delfin típusú tengeralattjárókat a Thyssen-Krupp cégtől.

Ez már önmagában is vörös posztó sok izraeli polgár szemében, mert mindkét nagy német céget háborús bűnösnek nyilvánították a nácik bukása után. Egyrészt azért, mert mindkét cég nagy pénzekkel támogatta Hitler Adolf hatalomra jutását, másrészt pedig mind a Thyssen mind pedig a Krupp gyárakban zsidók ezreit dolgoztatták – szörnyű körülmények között. Igen

sokan meghaltak a szörnyű bánásmód miatt, melyet a nácik úgy neveztek: halálos ítélet munka által!

Netanjahu miniszterelnöksége idején ennek ellenére szoros együttműködés alakult ki a Thyssen-Krupp és az izraeli flotta között. Olyannyira, hogy Delfin tengeralattjárókat még Egyiptomnak is eljuttattak Németországból – Izraelen keresztül. Netanjahu legbelső köre érintett Magát a miniszterelnököt egyelőre nem érinti a vád, de ügyvédjét igen. David Shimront pénzmosással vádolja az ügyészség. Eliezer Marom, az izraeli flotta korábbi parancsnoka megvesztegetés miatt áll bíróság elé éppúgy mint a kapcsolat ember, aki kijárta a megbízásokat a Thyssen-Kruppnak, Miki Ganor. Bár jogi értelemben Benjamin Netanjahu még nem vádlott, de nyilvánvaló, hogy ebben a több milliárd sékeles ügyben, mely érintette a diplomáciát is, ő hozta meg a döntéseket. Gyakran tárgyalt a tengeralattjárókról még Angela Merkel német kancellárral és Sziszi egyiptomi elnökkel is a Delfin tengeralattjárókról, melyek most elsüllyeszthetik nemcsak Netanjahu csapatát, de magát a miniszterelnököt is.

Erdogan új iszlám államot akar Szíriában

Az izraeli ynetnews  véleménye szerint a törökök évek óta készülődnek arra, hogy megfojtják a kurd autonómiát, amely legyőzte az Iszlám államot. A portál szakértőjének állítja Erdogan ezt nem tehette volna meg az USA támogatása nélkül – érvel Tsur Shezaf.

Izraelnek is újra kell gondolnia egész biztonságpolitikai rendszerét, mely azon nyugodott, hogy Trump mindenképp támogatja a zsidó államot. Izrael a kurdok legelszántabb védelmezője volt a térségben. Nem titok: támogattak volna egy önálló kurd államot!

Ezért Rojava elveszítése fekete nap nemcsak a kurdok hanem Izrael számára is. Rojava a kurd autonómia neve Szíriában, amelyet az USA és Izrael pénzelt és támogatott. És amelyet Trump elárult. A kurdok keddig kaptak határidőt a zóna elhagyására. Erdogan elnök azzal fenyegeti őket, hogy levágja a fejüket ha nem vonulnak vissza!

Pompeo amerikai külügyminiszter arra ösztönözte Netanjahut, hogy ne Szíriára figyeljen hanem Iránra. A lényeg az, hogy Iránt elzárják Libanontól, ahol a síita milíciák szoros szövetségesei Teheránnak. Már az Iszlám államnak is ez volt a küldetése. Ezért számíthatott kezdetben az USA és Törökország jóindulatára. Sőt Törökország ennél is többet tett: az Iszlám állam szankciókkal sújtott olaját Erdogan elnök fia árusította a világpiacon! Az Iszlám állam dzsihád harcosai számíthattak a törökök jóindulatú támogatására a különböző terrorakciók során. Emiatt Erdogan elnököt rendszeresen figyelmeztették Brüsszelből, Párizsból, Londonból és Berlinből.

Most mégiscsak zöld utat kapott a török offenzíva a kurdok ellen Washingtontól. Ebből látszik, hogy az USA újragondolta közel-keleti stratégiáját, és Izrael nem számíthat olyan feltétlen támogatásra mint korábban.

Erdogan elnök biztonsági zónája pedig az Iszlám állam utóda lesz Szíriában – figyelmeztet az ynetnews katonai szakértője, aki szerint ezzel Izrael stratégiai pozíciója is komolyan meggyengül majd.

Elengedik az orosz újságírónőt, akit Moszad ügynöknek tartanak

A 38 éves Julia Juzikot forradalmi gárdisták tartóztatták le Teheránban, ahova azért érkezett, hogy felkeresse régi iráni ismerőseit. A neves újságírónő korábban a Komszomolszkaja Pravdának és a Newsweek orosz kiadásának dolgozott.

Az iszlamista terrorizmus szakértőjének számít, mert könyvet írt azokról az öngyilkos női terroristákról, akik Csecsenföldön küzdöttek az orosz hadsereg ellen. A könyvet kilenc országban kiadták. Ezt követően Julia Juzik tudósító volt Iránban, ahova most rövid látogatásra visszatért.

Letartóztatása után az újságírónő felhívta rokonait, és közölte velük: azzal vádolják Iránban, hogy a Moszad ügynöke. Emiatt tízéves fegyház büntetést is kaphat. Julia Juzik tíz évvel ezelőtt riportot készített az izraeli hadseregről, de ezt Iránban korábban senki sem kifogásolta. Az orosz külügyminisztériumot az újságírónő rokonai értesítették. Ezt követően Moszkvában berendelték Irán nagykövetét. Közölték vele: orosz állampolgárt csakis úgy vehetnek őrizetbe, ha Oroszország konzulja is jelen van! Irán nagykövete közölte: hamarosan szabadon engedik Julia Juzikot.

Irán és Oroszország jó kapcsolatot ápol egymással, de Putyin elnök és Netanjahu izraeli miniszterelnök viszonya is kiváló. Nemrég Izraelben a miniszterelnök biztonságpolitikai tanácsadója vendégül látta amerikai és orosz kollégáját. Az orosz tanácsadót fogadta Netanjahu miniszterelnök is, és megköszönte neki, hogy Oroszország nem szállít Sz400-as rakétavédelmi rendszert Iránnak. Az izraeli légierő rendszeresen támadja az iráni támaszpontokat Szíriában. Ezekről a támadásokról az oroszokat előre értesítik, de Iránt természetesen nem. Irán nem ismeri el Izrael állam létjogosultságát sem! Nemrég a Forradalmi Gárda parancsnoka bejelentette: Irán immár képes arra, hogy “eltörölje a föld színéről a cionista képződményt”.

Összefogásra ítélve

A szavazatok 96,5%-ának megszámolása után  a Központi Választási Bizottság csütörtök reggeli frissítése szerint a Kék és Fehér Párt 2 mandátumos előnnyel vezet a Netanjahu vezette konzervatív Likud tömb előtt.

Gantz centrista pártja 33 mandátummal rendelkezik, a Netanjahu jobboldali Likud tömbje pedig 31 közölte a Központi Választási Bizottság. Az eredmények tartalmazzák az úgynevezett “dupla borítékok” részleges számát – a szavazólapok speciális szavazóhelyiségekben történő leadását olyan szavazók által, akik nem tudnak elérni a rendes szavazóhelyet, elsősorban az IDF katonái, a külföldi diplomaták, a kórházi betegek és a börtönben fogva tartottak.

Ezeknek szavazatoknak számlálása izraeli idő szerint csütörtökön reggel kezdődött, a legfrissebb adatok pedig körülbelül nyolc órával később kerültek közzétételre. A hiányos eredmények azt mutatják, hogy 1 035 635 ember szavazott a Kék és Fehér Párt mellett, szemben a 1 010 246 szavazattal melyet a Likud kapott.

Az áprilisi választásokon összesen 240 783 ember szavazott kettős borítékok felhasználásával. Ez az összes leadott szavazat körülbelül 5,5% -át tette ki – ami azt jelenti, hogy a 120 tagú Knesszetben 6-7 hely múlik ezeken a szavazatokon.

A szavazatok számlálása valószínűleg még csütörtök este is folytatódik. Csak az összes kettős borítékok számlálása után kerül hozzáadásra a többi leadott szavazathoz, és megkezdődik a pártok mandátumonkénti végleges helyek számának kiszámítása.

Eközben Benjamin Netanyahu miniszterelnök csütörtökön felhívta a Kék és Fehér Párt elnökét, Benny Gantzot, hogy találkozzon vele és tárgyaljanak egy széles körű egységkormány kialakításáról.

Netanyahu szerdán elmondta, hogy minden jobboldali szövetségesével együtt is csak 55 mandátummal rendelkezik a jobboldali, szélsőjobboldali és ortodox zsidó pártok mandátumaival együtt.

Sem a centrista Kék és Fehér, sem a jobboldali Likud nem képes összegyűjteni azt a 61 mandátumott, amely egyenes többséghez szükséges.

Izrael ne annektálja a Jordán völgyét

Izraelben szeptember 17-én újra választásokat tartanak, és ebből az alkalomból Benjamin Netanjahu miniszterelnök bejelentette a választási kampány kellős közepén: Izrael annektálja a Jordán völgyét. Jordánia azonnal tiltakozott, hangsúlyozva, hogy ez az ellenségeskedés újabb korszakát indíthatja el a Közel Keleten.

Netanjahu fütyül Jordánia véleményére, de annál fontosabb neki, hogy a választások hajrájában olyan államférfinak lássák a honfitársai, aki egyenlőként tárgyal a nagyhatalmak vezetőivel. Ezért találkozik Szocsiban Putyin elnökkel, aki az orosz média szerint óva inti Netanjahut attól, hogy be is tartsa a választási ígéretét, és annektálja a Jordán völgyét.

Szíriában továbbra is ellentétesek Oroszország és Izrael érdekei: az oroszok támogatják Asszad elnököt, akit a zsidó állam meg szeretne buktatni. Ettől függetlenül nemrég Izraelben háromoldalú tanácskozást tartottak, melyen részt vett az USA , Oroszország és Izrael nemzetbiztonsági főtanácsadója. Az egyeztetés eredményeképp Moszkva megtagadta az Sz 400-as orosz rakéta rendszer eladását Iránnak. Szíriában Oroszország szövetségese Iránnak, de érdekeik a térségben különbözőek. Ettől függetlenül Oroszország, Törökország és Irán fegyveres erőinek vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetik egymással elkezdéseiket a közel-keleti helyzetről.

Netanjahu – Putyin mellett – élvezi Donald Trump támogatását is, amely befolyásolhatja az izraeli választópolgárok döntését. Benjamin Netanjahu, aki Izrael leghosszabb ideig tisztében levő miniszterelnöke, idén már másodszor kénytelen a választók elé állni. Áprilisban megnyerte ugyan a választásokat, de abszolút többséget nem szerzett, és nem tudott kormányt alakítani. Avigdor Lieberman, a Szovjetunióból kivándorolt zsidók fő képviselője, akadályozta meg a kormányalakítást. Benjamin Netanjahu abban bízik, hogy látogatása Szocsiban Putyinnál hatással lesz arra a csaknem egymillió izraeli polgárra, aki a Szovjetunióból vándorolt ki.

Izraelben biztosra veszik a Trump-Rohani csúcstalálkozót

A Moszad értesülései szerint csaknem bizonyos, hogy Trump amerikai és Rohani elnök találkozik egymással az ENSZ közgyűlés idején. Benjamin Netanjahu miniszterelnök rákérdezett erre amikor találkozott Londonban Mark Esper amerikai hadügyminiszterrel.

A válaszból arra következtetett, hogy az Egyesült Államok elszánta magát a párbeszédre Iránnal – írja az ellenzéki Haaretz. Washington célja az, hogy valamiféle új alkut kössön Iránnal miután Trump elnök tavaly felrúgta a nukleáris megállapodást.

Teheránban megkezdték a nukleáris centrifugák beüzemelését miután a franciák közvetítési javaslata nem járt sikerrel. Irán egyidejűleg közölte : ragaszkodik Macron elnöknek ahhoz a javaslatához , hogy 15 milliárd dolláros hitelkeret álljon rendelkezésre az iráni olaj vásárlására.

Trump nemcsak stratégiai célból veszett össze Iránnal

Egyrészt fontos belpolitikai szempont az Egyesült Államokban élő hatmilliós zsidó közösség szimpátiájának a megnyerése. Irán Izrael esküdt ellensége, mely a zsidók államának a létjogosultságát sem ismeri el. Másrészt az olaj világpiaci kínálata is csökkenhet, ha Venezuela után egy másik fontos olaj exportáló állam is kiszorul a világ piacról az amerikai szankciók miatt.

Az amerikai elnök a választási kampány idején semmiképp sem akar háborúskodást a Közel Keleten, és ezt Izraelnek figyelembe kell vennie. Az izraeli vezérkar ezért igyekszik elkerülni a nyílt konfliktust Iránnal és szövetségeseivel. Mindenekelőtt a Hezbollah libanoni síita milíciáról van szó, mely rendszeresen nyugtalanítja Izraelt azzal, hogy iráni rakétákat lő ki izraeli célpontokra.

“Meg kell akadályozni a szakadást Izrael állam és a diaszpóra között !”

14,5 millió zsidó él jelenleg a világon, ahol az antiszemtizmus fokozódik szinte mindenütt – hangsúlyozta Isaac Herzog, a Zsidó Ügynökség (Jewish Agency) vezetője, aki abból az alkalomból nyilatkozott a Yedioth Ahronot című lapnak, hogy a világ legnagyobb zsidó szervezete idén ünnepli megalakulásának a kilencvenedik évfordulóját.

Kezdetben az volt a feladata, hogy támogassa Izrael állam megalakulását és az aliyat vagyis a zsidók visszatérését őseik földjére. Most viszont az a feladata az Ügynökségnek, hogy megakadályozza Izrael állam és a diaszpóra eltávolodását egymástól, mely azután szakításhoz vezethet.

“Nagyapám Izrael állam első főrabbija volt, édesapám Izrael egyik elnöke. Izraelnek tudomásul kell vennie, hogy nemcsak a Közel Kelet van a világon. Az Egyesült Államokban élő hat millió zsidó a médiából szerzi információit Izraelről, amellyel egyre nehezebb azonosulnia. Közben pedig antiszemita merényletek történnek az Egyesült Államokban (Pittsburgh és San Diego), ahol ilyenek már nagyon régen nem fordultak elő. Egyre növekszik a távolság a fiatal nemzedékek között hiszen az Egyesült Államokban élő zsidók nagyrésze nem zsidó iskolába jár. ”

“Hosszabb távon fennáll a veszély, hogy két zsidó nemzet alakul ki!”

Ettől tart a leginkább a világ legnagyobb zsidó szervezetének vezetője. Nyilatkozatában Isaac Herzog nem tér ki arra, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök maximálisan együttműködik Trump elnökkel miközben a zsidók többsége ellene szavaz és a demokratákat támogatja. Hasonló a probléma Európában is, ahol Benjamin Netanjahu miniszterelnök jó kapcsolatokat épített ki Orbán Viktorral és más nacionalista vezetőkkel, akikkel a helyi zsidóság jó része szembeáll. Benjamin Netanjahu tudatosan építi európai politikáját a nacionalista vezetőkre, akiket azután összehoz Donald Trumppal. Orbán Viktor miniszterelnök is így érhette el, hogy hosszú szünet után fogadta őt az Egyesült Államok elnöke. Benjamin Netanjahu arra számít, hogy a nacionalizmus és az antiszemitizmus megnöveli az aliya kedvet az európai zsidóság körében. Ezt Párizsban nyíltan meg is mondta a nagy terrorakciók után, hogy tömeges kivándorlásra számít. Ezzel ellentétben a francia vezetők azt hangsúlyozták, hogy megvédik Európa legnagyobb zsidó közösségét.

A Zsidó ügynökség vezetője természetesen nem térhet ki ilyen politikai problémákra hiszen a Közel Keleten növekszik a feszültség, egyre több antiszemita akcióról érkezik jelentés Európából és Amerikából, Izraelben pedig hamarosan újra választásokat tartanak. A Zsidó ügynökség pedig egy sátor, melyben a világ 14,5 millió zsidó polgára egymásra találhat – hangsúlyozta az ügynökség vezetője.

A Moszad irányítja az izraeli diplomáciát?

Yossi Cohen, a titkosszolgálat vezetője jelentette be, hogy Izrael külügyi képviseletet nyit Omanban. Erről korábban a külügyminisztériumban nem is hallottak. A Moszad főnöke azt is elmondta egy fontos biztonságpolitikai tanácskozáson Herzlijában, hogy a szolgálaton belül stratégiai osztály alakult a béke elősegítésére a Közel Keleten.

“Ez koporsószög a külügyminisztérium koporsójában. A költségvetésünket csökkentették. Yossi Cohen kísérte el a miniszterelnököt az Egyesült Arab Emirátusokba”- panaszkodott az ynetnews ellenzéki portálnak egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú izraeli diplomata.

A Moszad nemcsak a Közel Keleten igen aktív hanem Európában is. Yossi Cohen a biztonságpolitikai tanácskozáson azt is elmondta,hogy az orosz kapcsolatok javításában fontos szerepet játszottak. Először fordult elő, hogy Izrael, az USA és Oroszország nemzetbiztonsági vezetői tanácskoztak a közel-keleti helyzetről Izraelben. Benjamin Netanjahu miniszterelnök miután fogadta Jeruzsálemben Nyikolaj Patrusev hadseregtábornokot, az orosz védelmi tanács titkárát (az elnök maga Putyin) kijelentette: ezek után alapvetően megváltoztak az erőviszonyok a térségben. Oroszország például megtagadta, hogy korszerű Sz 400-as rakétavédelmi rendszert adjon el Izrael ősi ellenségének, Iránnak.

A Moszad abban is jelentős szerepet játszott , hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök jó kapcsolatot alakított ki a visegrádi államokkal. Míg korábban a külügyminisztérium hagyományosan bírálta az ezekben az országokban jelentkező antiszemita jelenségeket, ma a hangsúly az együttműködésen van. Izrael Trump elnökkel és a visegrádi államokkal együttműködve bírálja az Európai Unió kemény magját , annak is mindenekelőtt a migráns politikáját.

Yossi Cohen – elődeitől eltérően – szívesen vállalja a nyilvánosságot és rendszeresen kifejti nézeteit a világról és különösen a Közel Keletről. Kiválóan együttműködik Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel, aki újabb nehéz választás elé néz Izraelben. A kormányfő igyekszik a belpolitikai válságban felmutatni a diplomáciai sikereket, és ebben egyre jobban számít a Moszadra, melyet a világ egyik legjobb titkosszolgálatának tartanak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK