Kezdőlap Címkék Momentum

Címke: momentum

Fokozott ellenőrzés, gyors képzés, megfelelő eszközök

A koronavírus elérte Európát: Olaszországban egyetlen hétvége alatt háromról több mint kétszázra ugrott a megerősített koronavírusos megbetegedések száma, majd Ausztriában és Horvátországban is megjelentek az első betegek.

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője sajtótájékoztatóján elmondta:

Magyarországnak fel kell készülnie a koronavírus hirtelen megjelenésére. A Momentum az alábbi intézkedéseket javasolja, amiket egy felelős kormánynak minél előbb meg kell lépnie:

  1. STOP SOROS helyett STOP KORONAVÍRUS: Indítson információs kampányt a kormány a propagandára szánt milliárdokból. A legújabb, csak uszításra alkalmas kommunikációs kampányokból csoportosítsák át a forrásokat egy információs kampányra, amivel tájékoztatható a lakosság a megelőző intézkedésekről.
  2. Fokozott ellenőrzés bevezetése a reptereken és a határokon. Fokozott ellenőrzés az országhatárokon, hogy már a határon megkezdhessék a betegek szűrését. Emellett a reptereken több hőkamera beszerzésére van szükség, és valamennyi beérkező utast vizsgálni kell.
  3. Gyors képzés a háziorvosoknak. Vegyenek részt a háziorvosok egyetemek által szervezett oktatásokon – hasonlóan ahhoz, ahogy a Szegedi Tudományegyetemen minden egészségügyben dolgozónak dokumentáltan részt kell vennie egy belső oktatáson, amit az infekciókontroll osztály tart.
  4. Megfelelő eszközök beszerzése, élelmiszertartalék felhalmozása. Magyarországon globális vírus jelenléte nélkül is kórházi fertőzésekben halnak meg emberek, egyértelmű, hogy a kórházaink nem állnak jelenleg készen egy ilyen agresszíven terjedő vírus megfelelő kezelésére. Megfelelő mennyiségű légzésvédőt és fertőtlenítőszert kell biztosítani az orvosok és ápolók számára, valamint élelmiszertartalékra is szükség van – 2016 óta tudjuk, hogy az államnak nincs élelmiszertartaléka, ami egy komolyabb járvány esetén hatalmas problémákat okozhat.

Jelentés a csőszkunyhóból

Ha valaki kitalálja, hogy valakit megvádolnak azzal, hogy árt a népnek, az országnak, nemzetnek, akkor vagy Sorosról beszélnek, vagy egy Duna-menti csőszkunyhóról.

Rólam most azt találta ki a Ripost meg a TV2, és átvette a kiváló 888, hogy én vezénylem a Momentumot. Meglesték, hogy ott voltam szombat délután a Momentum évértékelőjén az Európa-hajón, a táskámból húztam elő anyagokat és adtam oda a momentumosoknak, és szemkontaktusban voltam a rendezvény közben Fekete-Győr Andrással és Cseh Katkával, és bólintottam, ha megfelelőnek találtam, amit mondtak.

“Jelképerejű volt, ahogy a Momentum évértékelőjén, szombat délután az Európa hajón, a hátsó sorokból Bauer Tamás az SZDSZ korábbi „legendás” vezetője irányította, dirigálta a rendezvényt.”

Be kell vallanom, hogy nemcsak a Momentumot irányítom, hiszen voltam már többször Párbeszéd-rendezvényen, MSZP-rendezvényen, sőt, amíg volt, Együtt-rendezvényen is, ott voltam a tüntetéseiken. Nem is beszélve a DK-ról, hiszen Gyurcsány Ferenccel is sokszor volt már szemkontaktusom, amikor őt hallgattam a DK valamely rendezvényén. Én lennék ezek szerint a fiók-Soros?

Hát nem nevetséges?

Valójában arról van szó, hogy annak idején, amikor a Momentum egy olimpiai népszavazásért gyűjtötte az aláírásokat Budapest csomópontjain, jelentkeztem náluk, és részt vettem a gyűjtésben Budapest csomópontjain. Akkor ismertem meg Cseh Katkát, Fekete-Győr Andrást és több nagyszerű fiatal politikust. A Párbeszéd vezetőit is személyesen ismerem, baráti kapcsolatban vagyok velük. Mindkét „fiatal” pártnál rajta vagyok azok listáján, akiket meghívnak nyilvános rendezvényeikre. Ahogy az MSZP listáján is rajta vagyok. Miközben alapító tagja vagyok a DK-nak, kapcsolatban vagyok több demokratikus párt politikusaival. Beleszólásom természetesen egyikük politikai döntéseibe sincs, azokat velem nem egyeztetik, csak utólag szerzek róluk tudomást.
A legtöbb fontos kérdésben egyetértünk, miközben vannak olyan fontos dolgok is, amiben nem értek velük egyet. Ha van rá mód, és érdekli őket, ezt is megírom nekik. Megírom, mert tiszteletben tartom, hogy az első vonalbeli pártvezetők idejébe nem fér bele, hogy leüljenek hosszasan vitatkozni velem, az idős politikai gondolkodóval, aki nem tölt be semmiféle pozíciót sem saját pártjában, sem másutt a mai magyar politikában. A legtöbbjüknek még a telefonszámát sem ismerem. Ennyi.
A Momentum rendezvényén ki sem nyitottam a táskámat, amelyben semmiféle „anyag” nem volt, csak az És, a Magyar Narancs, a HVG és a napi bevásárlás.

Összefogás? Felejtse el!

Jó buli lesz a 2020. március 1-jén tartandó időközi választáson a XIII. kerület 9. számú egyéni választókörzetében, mivel Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes lett, így a megüresedett helyre a korábbival szemben nem lesz összellenzéki jelölt. Az MSZP és a Momentum is külön-külön indít jelöltet.

A megüresedett képviselői helyre az MSZP a 28 éves Vaju Viktóriát, míg a Momentum  a szintén 28 éves Polyák Krisztinát indítja.

Vaju Viktória, aki környezetvédelmi szakember, és XIII. kerületi lakos. Számára a környezetvédelem a szívügy. Az októberi választások előtt  részt vett  a kampányban: a körzetben lakókkal tartotta a kapcsolatot. „Támogatni fogom, hogy a Tatai úton parkoló legyen, hogy a megújuló energia felhasználásához a társasházaknak az önkormányzat adjon támogatást, valamint szeretném, ha a Reitter Ferenc utcán légszennyezést mérő eszköz lenne kihelyezve folyamatosan” – nyilatkozta a jelölt, míg a kerületi MSZP-s vezetés nyíltan árulással vádolja a Momentumot.

Kerpel-Fronius helyére a Momentum Polyák Krisztinát indítja, aki az ajánlásgyűjtés első két napján megszerezte a szükséges aláírások közel dupláját. Ettől függetlenül Polyák és csapata nem állnak le, folyamatosan keresik fel a körzet lakóit és személyes beszélgetésekkel készülnek a választásra, valamint az azt követő munkára.

Nem véletlen a Momentum ellenállása, a budafok-tétényi MSZP-sek után újabb szocialisták álltak át a Fideszhez. A törökbálinti Momentum hónapokkal ezelőtt, már a kampányban jelezte az MSZP vezetőségének, hogy

a helyi MSZP együttműködik a Fidesszel, valamint bizonyítékok voltak rá, hogy Szentmiklósi-Tóth párttársa már a nyáron összellenzéki kampány dokumentumokat juttatott a helyi fideszes kampányvezetésnek. Az MSZP vezetősége akkor mégsem tett semmit,

szégyent hozva ezzel az ellenzéki együttműködésre – nem csak helyben, de országosan is.

2022-ben csak akkor lesz esélye az ellenzéknek, ha képes megtisztulni, és képes megszabadulni az olyan megélhetési ellenzékiektől, mint Szentmiklósi Tóth-Tamás. Ha ez a megtisztulás hamarosan nem történik meg akkor könnyen lehet, hogy nem “csak” egy egyszerű önkormányzati többséget veszít majd el az összefogás, hanem akár a kormánytöbbséget is, ezzel további éveket biztosítva Orbán Viktor ámokfutásának. – hangoztatják a Momentum vezetői.

Bár a tizenharmadik kerületi, egyetlen önkormányzati képviselői helyért folyó időközi küzdelem eddig az MSZP és a Momentum konfliktusától volt hangos, most az Azonnali kiderítette, hogy kit indít a Fidesz a körzetben: azt a Tempfli Józsefet, akit a Fidesz nemrég az LMP-től csábított át.

Magyarul, ha a 2019. október 13-i állapotot vesszük figyelembe, akkor egészen bizonyosan az összefogás résztvevői közül kerül ki a győztes. Már csak az a kérdés, hogy melyik párt színeiben. Mondom, jó buli lesz.

Európa a fejlődés, Európa a béke – Dr. Cseh Katalin beszéde – 2019. május

15 éve csatlakoztunk az Európai Unióhoz. Akkor úgy tűnt, hogy hosszú évtizedek elnyomása, viszontagsága után megérkeztünk oda, ahova mindig is tartoztunk: a boldog, békés, fejlődő nyugati államok közösségébe.

Én emlékszem arra, amikor 15 évesen, pont 15 évvel ezelőtt könnyes szemmel hallgattam az Örömódát a Hősök terén, és a nagypapámra gondoltam.

ő már a rendszerváltást sem élhette meg. Nem volt könnyű élete az előző rendszerben: rendszerellenesnek nyilvánították őt és a családját is. Ő is többször megjárta Recsket. Az ő lánya, az én nagynéném pedig sokáig nem mehetett egyetemre, mert az apját a rendszerellenesek közt tartották számon. Anyukám azt mondta róla, hogy folyamatosan a Szabad Európa Rádiót hallgatta, és arról álmodott, hogy egyszer Magyarország is szabad, európai ország lesz.

15 évesen még naiv az ember: én is elhittem a politikusoknak, hogy hamarosan utolérjük Ausztriát. Elhittem, hogy az fog előrejutni, aki szorgalmas és tehetséges – nem az, aki lojális a hatalomhoz. Elhittem, hogy soha nem fogják már megtiporni a magyar emberek jogait – mert Európa részeként ez nem fordulhat elő Magyarországgal. Elhittem, hogy most már mindig szabadok leszünk.

Mindannyiunknak volt egy álma az Európai jövőről. De ezt az álmot ellopták tőlünk.

Ellopták ezt az álmot, ahogy elloptak már oly sok mindent: a jogállamot, az alkotmányt, a szabad sajtót. A szabadságot.

Ellopták az európai jövőt, amikor ellopták a nyugalmas hétköznapokat, amikor árkokat ástak ember és ember közé, amikor a politika beékelte magát a hálószobákba, a baráti beszélgetésekbe, a vasárnapi ebédasztalokhoz.

Ellopták az európai jövőt, amikor kórházak és iskolák helyett Tiborcz Istvánok és Orbán Ráhelek gazdagodtak az EU-s támogatásokból.

Ellopták az európai jövőt, amikor ellopták azt a pénzt, amiből európai országot tudtunk volna építeni. Elloptak napi kétmilliárd forintot, amiből megteremthettük volna azt az országot, ahol mindenki tisztességgel és méltósággal élhet. Ahol a munka ünnepén boldog, szabad és megbecsült munkások tudnak ünnepelni. Úgy, mint ahogyan Európát elképzeljük.

De az én európai álmomat akkor is ellopták kicsit, amikor az Unió mindezt tétlenül nézte. Brüsszelben is pontosan látták, hogy Magyarország hogyan távolodik el lépésről lépésre Európától.

Brüsszelben is pontosan látták azt, hogy a tőlük kapott pénzekből épített magának lojális baráti kört Orbán Viktor – ahelyett, hogy arra költené, amire valóban adják: arra, hogy jobban éljen minden magyar ember.

Pontosan látták – és majdnem egy évtizedig azt mondták, hogy ez nem az ő dolguk. Ez nem volt az ő dolguk, ahogyan az sem, amikor Orbánt követve sorra lépnek le országok az európai útról. Európa lassú volt, kivárt, kerülte a konfliktust, nem akart balhét. Kerülte a konfliktust, és nézte, ahogy egyre erősödnek az Orbán-féle populisták Európa-szerte. Tétlenül nézték, ahogy belülről kezdik tönkretenni Európát.

Egy évtizedig tétlenül nézték.

Most, 15 évvel uniós csatlakozásunk után újra választhatunk: dönthetünk arról, hogy milyen legyen a következő 15, 30, 45 év.

Most végre mi is dönthetünk arról, hogy ennyi év tétovázás után végre kiállunk-e magunkért, kiállunk-e Európáért, az európai értékekért, megteremtjük-e azt az új, bátor, megújulni képes Európai Uniót, amely képes lesz megálljt parancsolni az Európa-ellenes populistáknak, képes lesz gátat szabni a közös álmaink lerombolásának.

Most a választás tétje Európa egysége. Most arról dönthetünk, hogy több Orbánt, vagy több Európát szeretnénk.

A május 26-i Európai Parlamenti választás arról fog szólni, hogy az Európa-ellenesek, az Orbánok, a Kaczynskik, a Salvinik legyőzik-e az Európa-pártiakat.

Mert ma már nem európai pártcsaládok között húzódik a törésvonal, hanem az Európa megmaradásában, és az Európa elpusztításában érdekeltek között. Európa akkor tud győzni, ha összetart, kiáll az értékeiért, és képes megváltozni. Ha Európa képes tisztán megmutatni a kontinens összes lakójának, hogy az Unió egysége az egyetlen garancia a mindenki számára garantált jólétnek, fejlődésnek és biztonságnak. Hogy Európa nem csupán a világ egyik legnagyobb gazdasága, hanem olyan gazdaság, amely előnyeit mindannyian közösen élvezhetjük.

Egyszer egy fórumon azt mondta nekem valaki, hogy akkor érezné magát európainak, ha úgy, és addig élhetne, mint az európaiak. Én nem tudok vele vitatkozni. Hiszen hogyan tudja valaki érezni azt, hogy Európa jólétet, biztonságot és lehetőségeket adott a magyaroknak, amikor hozzá ebből vajmi kevés jutott el? Hol az európai jólét, amikor a magyar kórházakba a betegeknek kell vinni a gyógyszert? Hol az európai biztonság, amikor egy magyar szülő abban sem lehet biztos, hogy az iskolában a gyermekei megtanulnak normálisan angolul? Hol vannak az európai lehetőségek, amikor a magyar dolgozók két-három másodállással tudják csak eltartani a családjukat?

Ezek a kérdések teljesen jogosak. De én inkább azt a kérdést tenném fel a tisztelt magyar kormánynak, hogy hol van a pénz? Hol van az a pénz, amelyet arra kaptunk, hogy európai jólétet, európai biztonságot és európai lehetőségeket teremtsünk? Hol van a pénz?

Szerintetek kinél van ez a pénz?

Én egy dolgot tudok ígérni mindenkinek, akik ezeket a kérdéseket felteszik. Azt, hogy az Európai Parlament képviselőjeként egy olyan Európáért fogok dolgozni, amely ezt a lopást nem hagyja szó nélkül! Egy olyan Európáért, amely a pénzét a valóban fontos dolgokra költi: kórházakra, iskolákra, munkahelyekre.

  1. Az Európa, amelyben én hiszek, az egy erős Európa.
  2. Egy olyan Európa, amely képes megvédeni állampolgárait mind a külső, mind a belső fenyegetésektől.
  3. Egy olyan Európa, amely megvédi a határait, de ami arra is képes, hogy határt szabjon az európai polgárok jogainak megtiprásának.
  4. Az én Európám egy törődő Európa, amely nem tűri azt, hogy uniós tagállamokban emberek tízezrei haljanak meg idő előtt rosszul felszerelt kórházakban.
  5. Az én Európám egy haladó Európa, amely felkészíti állampolgárait a robotizációra, az automatizációra, és amely tesz azért, hogy összes állampolgára versenyképes, modern tudással vegye fel a versenyt a jövő munkaerőpiacán.
  6. Az én Európám egy okos Európa, amely képes átgondolni korábbi döntéseit, és nem szórja két kézzel, esztelenül a pénzét.
  7. Az én Európám egy büszke Európa, amely nem hagyja, hogy a saját pénzéből ellene hergeljenek.
  8. Az én Európám egy tisztességes Európa, ahol az Európai Ügyészség mindenhol üldözi a korrupciót.

Én egy ilyen Európáért szeretnék küzdeni az Európai Parlamentben.

Ezért EP-képviselőként egyből megkezdem a munkámat: meg fogom szervezni az európai ellenállást a magyar képviselőkből, a DK-tól a Jobbikig, hogy, még ha más pártcsaládban is ülünk, egységesen szavazzunk a magyar jogállamiság kérdéseiben!

Juttassunk be több ellenzékit a Parlamentbe, mint Fideszest, és lépjünk fel közösen a legfontosabb, Magyarországot érintő ügyekben! Így tudjuk csak ellensúlyozni Orbán Viktor európai rombolását!

Én azon fogok dolgozni, hogy megállítsam ezt a rombolást.

Egy erős Európáért fogok dolgozni, ahol a magyarokat nem lehet megfosztani a nekik járó jogoktól, lehetőségektől és pénzektől.

Egy Európáért, amely nem tűri azt tovább, hogy kevesen viszik haza azt, amit sokaknak adtak. Azért fogok dolgozni, hogy a nekünk szánt pénzeket valóban a jövőnkbe fektessék: kórházakba, iskolákba, munkahelyekbe!

Azért fogok küzdeni, hogy a magyarok milliói meglássák: Európa nem csak egy unalmas szerződés, nem csak pár távoli öltönyös ember Brüsszelben, nem csak egy réges-rég megsárgult alapszerződés.

Európa a boldog hétköznapok garanciája, Európa a fejlődés, Európa a béke.

Európa az esély arra, hogy megküzdjünk a klímaváltozással, hogy versenyképesek maradjunk a világpiacon, hogy szabadon utazhassunk, és hogy valóban nyithassunk cukrászdát Bécsben.

Ezt az Európát szeretné Orbán Viktor, Matteo Salvini, Jaroslaw Kazcynski, és Vlagyimir Putyin elvenni tőlünk!

Ezt az Európát kell május 26-án megvédenünk. Mert csakis Európában lehet jövőnk.

Fidesz: a szegény vidék pártja

Az összes szavazó egyharmada támogatja a Fideszt, az ellenzék vezető szerepéért a DK és a Momentum vív versenyt – derül ki a Závecz Research friss kutatásából. A Fidesz tábora csökkent, Budapesten nagyon sokat veszített.

A Závecz Research november második hetében felvett válaszai alapján a teljes választókorú népesség körében két irányú változás ment végbe 3-4 héttel az önkormányzati választás után – derül ki a HVG számára készült felmérésből. Szeptember óta

  • a Fidesz tábora 35-ről 32 százalékra csökkent,
  • a Momentum bővítette táborát 5-ről 8 százalékra,
  • a DK támogatottsága változatlanul 9 százalék,
  • a Jobbik is maradt 6 százalékon,
  • az MSZP 6-ról 5 százalékra került,
  • a Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutyapárt 2-2 százalékon állt és áll,
  • az LMP legutóbb 2, most 1 százalékot ért el,
  • A Párbeszéd továbbra is 1 százalékos,
  • a párt nélküliek aránya 33 százalék.

A legerősebb ellenzéki párt pozíciójáért tehát a Momentum a Demokratikus Koalícióval van szoros versenyben.

A biztos pártválasztók között a Fidesz ebben a hónapban 49 százalékot ért el. A DK az aktív szavazók 15 százalékára számíthat, a Momentum pedig 11 százalékukra. A Jobbik és az MSZP közel azonos táborral rendelkezik az elkötelezett szavazók csoportjában: 9, illetve 8 százalékot kapnak. A Mi Hazánk négy hónapja tartósan az elkötelezett szavazók 3 százalékára számíthat, az LMP-nek most 2 százaléka van ebben a körben, a Párbeszédnek 1 százaléka.

Látható, hogy az önkormányzati választás eredményét a Fidesz szenvedte meg egyedül, szignifikáns változást még a Momentum tudhat magáénak a nyár végéhez képest.

Jelentékeny táborvesztés, Budapesten brutálisan

Az önkormányzati választások tehát nem hagyták érintetlenül a pártpreferenciákat, a Fidesz tábora számszerűsítve 2,8 millió főről 2,5-2,6 millióra csökkent. A csökkenés korántsem egyenletes, vannak olyan társadalmi csoportok, ahol az átlagos aránynak több mint kétszeresét veszítette el a Fidesz. A harmincas-negyvenes-ötvenes korosztályokban 9, 11, illetve 10 százalékponttal lett kevesebb a támogató, az érettségizetteknél 8, a diplomásoknál 9 százalékponttal.

Látványos a visszaesés a fővárosban is, itt 15 százalékponttal csökkent a Fidesz tábora.

Érdekes fejlemény, hogy szeptember óta a falvakban is sok szavazó pártolt el a kormánypárttól, 8 százalékponttal kisebb lett a támogatók aránya. A Fidesztől távozók egyébként nem találhatók meg más párt hívei között, bizonytalanná váltak.

A szegény vidék pártja

Van néhány társadalmi csoport – a 30 év alattiaké, a szakmunkásoké –, ahol nem változott a Fidesz-tábor mérete, vagy – mint a 60 év felettieknél, az alapfokú végzettségűeknél, a vidéki városokban élőknél –, amelyekben valamelyest, 2-4 százalékponttal még nőtt is.

A Fidesz-tábor egyenletes társadalmi beágyazottsága most kevésbé érzékelhető. Amíg korábban például az egyes iskolázottsági csoportokban hasonló arányban találtak Fidesz-szavazókat, ezúttal az alapfokú végzettségűek és a szakmunkások körében 36-37 százalék, az érettségizettek és diplomások körében 26-27 százalék az arányuk.

A Závecz adatai megerősítik az eddig is ismert tényt, hogy a Fidesz mára tipikusan a 60 éven felüli, alacsony iskolázottságú, kis jövedelmű vidéki városi és falusi népesség pártja.

Ebben a körben még erősödött is, a jobb szociológiai mutatójú rétegekben pedig gyengült.

A fiataloknál zárulhat az olló

Ugyanakkor a Fidesz minden rétegben magasan vezet, legkisebb előnye a 30 év alattiak körében van, ott 25 százalékuk van, a Momentumnak pedig 14 százaléka.

Az ellenzéki párt főleg itt, a fiatal választók csoportjában erősített, 7 százalékponttal több támogatója lett. A többi társadalmi rétegben is erősödött valamelyest a Momentum, általában 1-3 százalékpontot, az érettségizetteknél 4-et. Iskolázottság szerint egyébként viszonylag kiegyensúlyozott a Momentum tábora a kutatóintézet szerint: az alapfokú végzettségűek 7, a szakmunkás képzettségűek 6, az érettségizettek 9, a diplomások 7 százaléka támogatja őket.

Magyarellenes politika

Van két figura, akit arra alkalmaz a Fidesz, hogy államtitkárként visszaüssön az ellenzékre az Országgyűlésben, leginkább napirend előtt. Az egyikük Rétvári Bence, akinek társadalompolitikai kérdésekben kell visszaütnie, a másik Dömötör Csaba, akire a szűkebben vett politikai illetve pártügyeket osztják.

Rá hárult a feladat, hogy bevigye az Országgyűlésbe a Momentum csepülését, ami egyebek mellett azért is illetlenség, mert a Momentum még csak válaszolni sem tud. (Miként én sem, akinek írásait időnként meghamisítva idézi, de kibírom a megtiszteltetést. Gondolom, a Momentum sem bánja a hírverést.)
Két menetben foglalkozott az államtitkár napirend előtt a Momentum határon túli kampányfellépéseivel, előbb november 11-én, majd 18-án. Idézem a 11-i szöveget, érdemes elmélyülni benne:
Az elmúlt napokban példátlan, nehezen emészthető jelenséget tapasztaltunk. Az egyik ellenzéki párt nyíltan kampányolt a külhoni magyar pártokkal szemben. A Momentum Erdélyben egy román államfőjelöltnek kampányolt úgy, hogy volt magyar jelölt is, Szlovákiában pedig egy szlovák pártnak kampányoltak, miközben ott is van magyar párt. Ilyen mélyre még senki sem merészkedett a magyar politikában, pedig azért volt már pár próbálkozás. Az a helyzet, hogy kikeltek az SZDSZ-fiókák, és érzéketlenebbek a nemzeti ügyek iránt, mint az elődjeik valaha. Azért hozom ezt ide, azért hozom ezt ide, mert azt szeretnénk javasolni minden ellenzéki pártnak, hogy a következő tárgyalásaik során tolmácsolják a Momentumnak, hogy ez nincsen rendben, átléptek egy vörös vonalat. Mondják el nekik, hogy aki a magyarok ellen kampányol, aki a magyar egységet torpedózza, sohasem lesz többségi támogatottsága ebben az országban.
Az államtitkár úr pontatlanul tárgyalja a problémát. Nem tudja, hogy a Momentum eddigi megnyilatkozásaiban nem kifogásolta s kettős állampolgárságot, sőt, ha jól értem, helyénvalónak tartja azt. Mi több,

a Momentum volt tudtommal az első magyar politikai párt, amely saját szervezetet alakított Kolozsváron ottani magyarokból (szerintem egyébként helytelenül).

Szemben ezzel, az SZDSZ már a státustörvényt is elutasította, s ha ott ült volna a még ugyanaz az SZDSZ 2010 nyarán az országgyűlésben, bizonyára nemmel szavazott volna Gyurcsány Ferenccel és két MSZP-s társával együtt. Ugyanakkor arról szó sincs, hogy akár a Momentum, akár az SZDSZ érzéketlen lenne a nemzeti ügyek iránt, csak másképpen látja, hogy mi használ a szomszéd országokban élő magyaroknak, mint az Orbán-rezsim. Ha jól értem a Momentumot, ők úgy látják, hogy

célszerű politikai együttműködésre lépni a szomszéd országok szabadságpárti, korrupcióellenes, nyugatos politikai erőivel, mint amilyen Romániában a PSR-Plus, Szlovákiában a Progresívne Slovensko, amelynek Zuzana Čaputová köztársasági elnök volt az egyik alapítója, s amelynek honlapján át lehet váltani nemcsak angolra, de magyarra is.

Ha jól értem, ők azt tartják fontosnak, hogy ezekben a pártokban erősítsék a kisebbségi jogok elfogadását. Ez végül is ugyanaz a politika, amit a Markó Béla vezette RMDSZ illetve a még Bugár Béla vezette Magyar Koalíció Pártja képviselt egykor, román illetve szlovák pártokkal alkotva kormánykoalíciót. Nem mindegy, hogy a román illetve a szlovák pártok közül ezeknek a pártoknak lesz nagyobb befolyása a jövendő kormányok politikájára, vagy a nacionalistáknak. Ezért fogadta el a Momentum a PSR-Plus elnökjelöltjének meghívását a román elnökválasztás első fordulójának kampányában (akiről akkor még úgy tűnt, hogy versenyben van a volt szociáldemokrata miniszterelnökkel a második fordulóba jutásért, ami azután nem igazolódott). Nem Kelemen Hunorral szemben támogatta tehát (akinek elindulása az elnökválasztási kampányban csak szimbolikus), hanem a baloldali jelölttel szemben. A Progresívne Slovensko meghívásának is azért tett eleget a Momentum, hogy a többi szlovák párttal szemben erősítse a vele rokon felfogású szlovák pártot.

Egyetértek a Momentum eljárásával. A magyar nemzeti kisebbség jogainak kérdése fontos, de nem kizárólagos eleme a román illetve szlovák politikának. Nem kevésbé fontos a szabadságjogok, az gazdaságpolitika protekcionista vagy piacbarát felfogása, az Európai Unióhoz, a nemzetközi integrációhoz, a globalizációhoz való viszony, a lelkiismereti és vallásszabadságnak, állam és egyház elválasztásának megítélése, az oktatáspolitika, hogy csak néhányat említsek.

Ezekben a kérdésekben sok magyarral nem értek egyet, viszont sok románnak, szlovákkal, csehvel, lengyellel vagy szerbbel egyetértek. Kit támogassak egy választási kampányban? Kire szavaznék a választáson, ha ott élnék, és ott szavaznék?

Vajon a nemzeti szempont mindenek fölött áll, vagy mondjuk Szlovákiában szívesebben szavaznék Zuzana Čaputová elvbarátaira, mint Duray Miklós párttársaira? (Tudom, Szlovákiában a Híd és az MKP közös indulása bonyolítja a dolgot, de ezt most félreteszem.)

Dömötör államtitkár november 18-án már történelmi távlatba helyezte a Momentum szomszédolását:
Én helyénvalónak tartom, hogy itt az Országgyűlésben időről-időre megbeszéljük, hogy mi is a nemzeti érdek, és melyek azok a gyakorlatok, amelyek szembemennek ezzel a nemzeti érdekkel. Egy dolgot biztosan kijelenthetünk, hogy amit most a Momentum művelt, annak rengeteg előzménye van a baloldalon. Rengetegszer bizonyították, hogy sokszor teljesen érzéketlenek a magyar ügyek iránt. Nézzünk egy kis történeti áttekintést. A kommunizmus évtizedeit most nem részletezem, mert az külön vitanapot érdemelne, és ott vannak a történelemkönyvek, de azt már igen, hogy Medgyessy Péter 2002. december 1-én, Erdély elcsatolásának évfordulóján koccintott a román miniszterelnökkel. Micsoda érzéketlenség. Ezek után nem is olyan meglepő, hogy a külhoni magyarság ellen kampányoltak a 2004-es népszavazás előtt, és az egyik legmélyebb húzásuk az volt, hogy 23 millió románnak riogatták az anyaországi embereket. Azóta már van kettős állampolgárság, de például Gyurcsány Ferenc pártja nem szavazta meg, és azóta is rendszeresen támadják a külhoni magyarságot.

(…) És itt érkezünk el a közelmúltig, a Momentum-jelenséghez. Ennek a semmiből keletkezett mozgalomnak az volt az első dolga, hogy szétverjék a magyar olimpiai pályázatot. Végül Párizs nyert. Azt tudjuk, hogy a momentumosok gyakran megfordulnak Párizsban. A kettő közötti rejtélyes összefüggés megfejtését az olvasókra és a nézőkre bízzuk.

A folytatás sem volt enyhébb. Amióta a Momentumnak vannak EP-képviselői, gyakorlatilag egy dolgot csinálnak: folyamatosan torpedózzák a magyar jelölteket Brüsszelben, és két ilyen akció között Washingtonba írogatnak, és NATO-beavatkozásról álmodnak. Te jó ég! És mindennek tetejébe kampánykörútra indulnak külhoni magyar pártok rovására. Az RMDSZ riválisának kampányoltak, majd volt az a vastag bőr, hogy ezek után gratuláltak Kelemen Hunornak az eredményhez. Azután Szlovákiában fordultak meg, ott egy szlovák pártnak kampányoltak, miközben van magyar párt is. És amikor kérdőre vonják őket, a XXI. századra hivatkoznak. Tisztelt Ház! Ez nem XXI. századi politika, hanem magyarellenes politika. Pont olyan, amit a baloldal a rendszerváltás előtt és után produkált. Nem tudjuk, hogy ez kinek az érdeke, de Magyarországé biztosan nem.
A múltról most csak annyit: Medgyessy Péternek igaza volt, amikor új miniszterelnökként elment a román nemzeti ünnepen adott fogadáson – ez a normális két olyan ország viszonyában, amelyek nem ellenségként tekintenek egymásra.

A 2004-es népszavazás kampányában én Gyurcsánnyal és másokkal együtt nem a „külhoni magyarok”, hanem a kettős állampolgárság, a szomszéd országokban élő magyar magánszemélyek és a magyar állam közötti közjogi kötelék ellen kampányoltam, és ezt ma is határozottan vállalom. Markó Bélával együtt azt gondolom, hogy a kisebbség autonómiája nem fér össze a kettős állampolgársággal, hiszen az autonómia elnyeréséhez bizalmat kell építeni a többséggel, és ezt az Orbán-rezsim politikája lehetetlenné teszi.

Az Orbán-kormány önkényuralmi rendszerhez méltó módon azonosítja a nemzeti érdeket azzal, amit ő gondol annak, de miért várja el, hogy mi is azt tekintsük nemzeti érdeknek?
Az már kifejezetten nevetséges, ahogy a Nolimpia-kampányt Párizs megbízására vezeti vissza – vajon Párizs érdekét követte a 266 151 aláíró? Bizonyára megtévesztették őket az álnok momentumosok.
Nem a magyar jelölteket támadják az Európai Parlamentben a Momentumosok, meg a DK-sok és az MSZP-s képviselő, hanem Orbán jelöltjeit, azokat, akik részesei Orbán politikájának, és vállalják annak nemzetközi képviseletét. Jól teszik.
Mindez – akárcsak a romániai és szlovákiai testvérpárt kampányában való részvétel – ugyanúgy tekinthető „magyarellenes politikának”, ahogy a politikai ellenfél létezését és tevékenységét „magyarellenes”, „csehszlovákellenes”, „szovjetellenes” stb. tevékenységnek tekintették a kommunista rendszerek.

Nincs kétségem, hogy ha az államtitkár úr harminc–negyven évvel előbb születik, az állampártnak is jó propagandistája lett volna.

Czeglédy Csaba

Vita folyik arról, hogy két DK-s kerületi polgármester Czeglédy Csabát, az Orbán-kormány által elképesztő módon meghurcolt szombathelyi ügyvédet bízta meg a korábbi polgármester által vezetett önkormányzat tevékenységének átvilágításával. Momentumos barátaink arra hivatkoznak, hogy Czeglédy hosszú ideje képviseli ügyvédként az MSZP-t és a DK-t, tehát nem elfogulatlan.

Itt egy félreértés van. A szakember, aki egy-egy polgármesteri hivatal megbízottjaként végzi az átvilágítást, nem független intézményt a politikában illetve a közigazgatás mellett, tehát nem kell politikailag elfogulatlannak lennie.

Elfogulatlannak a bírónak kell lennie, nem az ügyésznek, és nem is az ügyvédnek. Az ügyész elfogult lehet a bűnelkövetővel szemben, az ügyvéd elfogult lehet a megbízója iránt. Czeglédy megbízása tartalmát tekintve az ügyészére emlékeztető feltáró feladat. Emiatt azután a politika korrekt működése szempontjából semmi kivetnivalót nem látok Czeglédy megbízásában.

Elfogulatlannak a bírónak kell lennie

abban az esetben, ha Czeglédy feltár valamilyen jogsértést, és megbízói feljelentést tesznek, és azokból netán vádemelés lesz.

Annak, aki az átvilágítást végzi, nem elfogulatlannak kell lennie, hanem korrektnek, és nincs ok kételkedni abban, hogy Czeglédy korrekt módon végzi ezt a munkát.

Ha nem az ilyen értelemben vett elfogultság a baj Czeglédyvel, hanem az, hogy kötődik a DK-hoz és az MSZP-hez, akkor pedig azt gondolom, hogy azon nincs mit kifogásolni. Czeglédy fiatal közéleti ember, jogász, koránál fogva a rendszerváltás előtti állampárthoz nem kötheti semmi (szemben például velem, aki kilenc évig voltam az MSZP tagja, egészen addig, amíg ki nem zártak belőle), az MSZP-ben vállalt politikai szerepet – mi ezzel a baj? Ami 2010 előtti elítélését illeti: gazdasági ügyekben számos erősen vitatható ítélet született a rendszerváltás húsz évében, melyek közül én az Agrobank vezetőjeként egy bonyolult ügylet erőltetett büntetőjogi megítélése nyomán börtönbe került Kunos Péter kollégám ügyét tartottam fölöttébb aggasztónak. Czeglédy akkori ügyét természetesen nem tudom megítélni, de ha egyszer nem tiltották el az ügyvédi tevékenységtől, azt szabadon gyakorolhatja, akkor az a régi ügy sem lehet kizáró ok.

Sajnálatosnak tartom, hogy a DK-s polgármesterek és a momentumos alpolgármesterek nem tudtak ebben a kérdésben dűlőre jutni.

Karácsonyi előválasztás Győrben

Borkai Zsolt  lemondásával megnyílt az út az időközi polgármester választás előtt Győrben. A lemondást követően a Momentum és a DK is bejelentette, hogy közös ellenzéki polgármester-jelöltet kívánnak indítani akinek személyét a budapesti jelölthöz hasonlóan előválasztás során választanák ki. Ettől a megoldástól az MSZP sem zárkózik el.

A Republikon Intézet szerint  egy jól lebonyolított előválasztás kulcsfontosságú szerepet játszhat az ellenzéki pártok sikeres választási szereplésében.

A budapesti tapasztalatokat felhasználva, amikor is az együttműködni kívánó ellenzéki pártok kétfordulós előválasztáson választották ki a közös budapesti főpolgármester-jelöltet. Míg a IX. kerületében az ellenzéki pártok nem tudtak közös jelöltben megállapodni, ezért 2019. ott egyfordulós előválasztásra került sor.

A győri időközi választás

A helyi választási bizottság a mandátum megüresedését követő 120 napon belüli valamelyik vasárnapra írhatja ki az időközi választást (ennek határideje 2020. március 17.). A szabályok értelmében a választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja annak kitűzésétől a 70. és a 90. nap közé kell essen, így a választásra a január 10. és március 8. közötti vasárnapok valamelyikén kerülhet sor (a március 15-i nemzeti ünnepen nem lehet választást tartani).

A jelölés feltételei a következők lennének:

  • 300 támogató aláírás összegyűjtése.
  • Célszerű egy értéknyilatkozat elfogadása, amely rögzíti, hogy
    • a jelölt elkötelezett a köztársaságpárti erők értékrendje mellett,
    • győzelme esetén nem a pártok, hanem a győriek érdekeit képviseli,
    • elfogadja az előválasztás eredményét és támogatja annak győztesét.

A tanulmány szerint előnyös lehet, hogy a kampány olyan időszakra esik, amikor a vásárlások miatt többen vannak a közterületeken, ezért magasabb lehet a részvétel, így a győztes legitimációja is magasabb és a választók aktivitását, elköteleződését is növeli.

  • Előválasztási kampány: erre ideális esetben körülbelül 21 nap áll a jelöltek rendelkezésére, a kampány során a jelöltek három alkalommal vitáznak az alábbi javasolt témákban:
    • közlekedés, közszolgáltatások
    • oktatás, egészségügy
    • munkaerőpiaci helyzet, vállalkozások, ipar, pl. létszámleépítés az Audinál
  • Előválasztás: a választást megelőző 32-35. napokon indokolt, az előválasztást háromnaposra érdemes tervezni (péntek, szombat, vasárnap)
  • Kampány: 30 nap áll az előválasztáson győztes jelölt rendelkezésére
  • Polgármester-választás

A részvétel feltétele

  • Bejelentett győri lakcím
  • Előzetes regisztráció (akár a szavazás alkalmával)
  • Személyes részvétel (a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt az online szavazás kialakítása nehézségekbe ütközhet, ezért megfontolandó, hogy ezúttal kizárólag személyesen lehessen szavazni)

Az előválasztás helyszínének Győr frekventált pontjain felállított sátrakat javasol a tanulmány valamint  a részt vevő pártok által megjelölt irodák.

A győri előválasztás lebonyolítója lehet a budapesti főpolgármesteri előválasztást szervező civil szervezet vagy bármely más szerveződés, amelyről az előválasztásban részt vevő pártok megegyeznek.

A Republikon Intézet – miként korábban is – szívesen részt vesz a győri polgármesteri előválasztás előkészítésében, lebonyolításában – olvasható a tanulmány zárómondatában.

Román ügynökök?

Gulyás Gergely a korábbi “mérsékelt” fideszes miniszter szerint szerint csak román ügynök lehet, aki kiáll a szomszédos ország  korrupció ellenes fellépést ígérő politikusa mellett, sőt akár személyes jelenlétével is támogatásáról biztosítja.

Amikor a tavalyi országgyűlési választás előtt kiderült, hogy Budapest 3. választókerületében, ahol én immár másodszor indultam a DK és több ellenzéki párt jelöltjeként, ezúttal Gulyás Gergely a Fidesz jelöltje, többen úgy vélekedtek, hogy Gulyás mérsékelt, viszonylag elfogadott fideszes politikus, nehéz lesz vele szemben a kampány.
Gulyás volt az, aki többször is interjút adott a Klubrádióban Bolgár Györgynek, és más alkalmakkor is más hangon beszélt, mint mondjuk Kövér László vagy Németh Szilárd. Gondolom, azóta már kevesebben tekintik ők mérsékelt fideszesnek, sok rémes dolgot hallottunk tőle. A csütörtöki kormány-sajtótájékoztatón azonban messzebbre ment, mint eddig bármikor. Amikor a köztelevízió újságírója arról kért tőle véleményt, hogy a román elnökválasztási kampányban a Momentum elnöke egy román, történetesen liberális elnökjelölt mellett kampányolt, a következőképpen válaszolt:

„Eddig azt tapasztaltuk, hogy a román ügynökök fedésben dolgoztak. Ha magyar nemzetiségűek voltak, akkor is. Ez egy új jelenség.”

Vagyis román ügynöknek minősítette a Momentum elnökét és egyik EP-képviselőjét, akik Dan Barnát, két kisebb romániai párt közös államfőjelöltjét támogatták a most folyó kampányban egy ottani kampányrendezvényen, és nem az RMDSZ elnökét, aki elindul elnökjelöltként. Később úgy fogalmazott, hogy aki nem az RMDSZ jelöltjét támogatja, az szégyellje magát.
Nem ismerem Fekete-Győrék megfontolásait, de fel tudom tételezni, hogy mi vezethette ebben a Momentumot. Romániában vasárnap lesz a kétfordulós közvetlen elnökválasztás első fordulója, ahol a második forduló egyik részvevője bizonyosan Klaus Johannis, a hivatalban levő államelnök, a Nemzeti Liberális Párt jelöltje lesz. A másik részvevő a közvélemény-kutatások szerint vagy Viorica Dăncilă frissen megbukott miniszterelnök, a szociáldemokrata párt jelöltje, vagy Dan Barna lehet, aki választási kampányának középpontjába a korrupció elleni fellépést állítja.
Az európai demokratikus politikában általánosan elterjedt, hogy pártok vezető politikusai fellépnek más országokban a hozzájuk közelálló politikát képviselő, ugyanabba az európai pártcsaládba tartozó pártok kampányrendezvényein. (Emlékezetes, hogy hogyan lépett fel Orbán Viktor a legutóbbi szlovéniai kampányban Janez Jansa mellett az ottani SDS kampányában, vagy 2014-ben Victor Ponta azóta megbukott román szociáldemokrata pártelnök és miniszterelnök az MSZP kampányrendezvényén.)
Miért ne támogathatná a Momentum az Európai Parlamentben ugyanabba a pártcsaládba tartozó pártok elnökjelöltjét az első fordulóban, hogy nagyobb esélyei legyenek az erősen lejáratódott szociáldemokrata jelölttel szemben a második fordulóba jutni? A világ Romániában sem csak a nemzetiségi kérdésről szól, hanem a gazdaság- és társadalompolitika alapvető kérdéseiről, amelyekről nem aszerint térnek el a különböző válaszok, hogy valaki a magyar kisebbséghez vagy a román többséghez tartozik.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek nyilvánvalóan semmi esélye, hogy elnökjelöltként a második fordulóba kerüljön, az 5 százalékos küszöb elérésének a parlamenti és EP-választáson annyira fontos kérdése pedig nem létezik.

Az tehát, hogy egy magyar párt a romániai politikában nem a nemzetiségi kérdést tekinti egyedüli releváns kérdésnek, és a romániai elnökválasztáson – anélkül, hogy szembefordulna az RMDSZ-szel – más esélyes államfő-jelöltekkel szemben a hozzá közelálló jelöltnek nyújt kampánytámogatást, semmi alapot nem ad Gulyás miniszter gyalázatos vádjára. Remélem, a többi demokratikus párt megtalálja az alkalmat, hogy ebben az ügyben kiálljon a Momentum mellett.

Momentumos alelnököt kapott az ALDE

Berg Dánielt, a Momentum Mozgalom elnökségi tagját választották az ALDE egyik alelnökévé az európai pártcsalád Athénban, október 24-26. között megrendezett kongresszusán.

Berg 67 százalékos megválasztása, valamint az, hogy a kongresszuson a Momentumra többször az egyik legjobb példaként hivatkoztak, mutatja: a Momentumot európai szövetségesei igazi partnernek tekintik, miközben a Fideszt meg sem hívták az Európai Néppárt novemberi kongresszusára.

Berg Dániel a jelöltek közötti vitán elmondta: új pozíciójában az egyik fő feladatának a fiatalok minél aktívabb bevonását tekinti, hiszen az ő politikai aktivitásuk nélkül nem lehet felvenni a versenyt az Európa-szerte megjelenő populista eszmékkel. Fontos, hogy a progresszív, EU-párti gondolatok is szervesen és aktívan megjelenjenek a hétköznapjainkban. Berg éppen ezért külön kiemelte az illiberalizmussal szembeni harcot a régióban, mert a Visegrádi Négyek nem csak Orbán Viktorokból állnak, itt is elindult a változás, megjelent az új politikai generáció. 

A frissen megválasztott alelnök szoros kapcsolatot szeretne építeni a Megújuló Európa (Renew Europe) frakcióval az Európai Parlamentben. Az ALDE pártjai közül a Momentum kifejezetten jó kapcsolatot ápol a francia elnök pártjával, az En Marche-sal, melyet az egész frakció előnyére lehet és kell fordítani a jövőben.

Berg Dániel alelnöki mandátuma két évre szól.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK