Kezdőlap Címkék Momentum

Címke: momentum

Magyarellenes politika

Van két figura, akit arra alkalmaz a Fidesz, hogy államtitkárként visszaüssön az ellenzékre az Országgyűlésben, leginkább napirend előtt. Az egyikük Rétvári Bence, akinek társadalompolitikai kérdésekben kell visszaütnie, a másik Dömötör Csaba, akire a szűkebben vett politikai illetve pártügyeket osztják.

Rá hárult a feladat, hogy bevigye az Országgyűlésbe a Momentum csepülését, ami egyebek mellett azért is illetlenség, mert a Momentum még csak válaszolni sem tud. (Miként én sem, akinek írásait időnként meghamisítva idézi, de kibírom a megtiszteltetést. Gondolom, a Momentum sem bánja a hírverést.)
Két menetben foglalkozott az államtitkár napirend előtt a Momentum határon túli kampányfellépéseivel, előbb november 11-én, majd 18-án. Idézem a 11-i szöveget, érdemes elmélyülni benne:
Az elmúlt napokban példátlan, nehezen emészthető jelenséget tapasztaltunk. Az egyik ellenzéki párt nyíltan kampányolt a külhoni magyar pártokkal szemben. A Momentum Erdélyben egy román államfőjelöltnek kampányolt úgy, hogy volt magyar jelölt is, Szlovákiában pedig egy szlovák pártnak kampányoltak, miközben ott is van magyar párt. Ilyen mélyre még senki sem merészkedett a magyar politikában, pedig azért volt már pár próbálkozás. Az a helyzet, hogy kikeltek az SZDSZ-fiókák, és érzéketlenebbek a nemzeti ügyek iránt, mint az elődjeik valaha. Azért hozom ezt ide, azért hozom ezt ide, mert azt szeretnénk javasolni minden ellenzéki pártnak, hogy a következő tárgyalásaik során tolmácsolják a Momentumnak, hogy ez nincsen rendben, átléptek egy vörös vonalat. Mondják el nekik, hogy aki a magyarok ellen kampányol, aki a magyar egységet torpedózza, sohasem lesz többségi támogatottsága ebben az országban.
Az államtitkár úr pontatlanul tárgyalja a problémát. Nem tudja, hogy a Momentum eddigi megnyilatkozásaiban nem kifogásolta s kettős állampolgárságot, sőt, ha jól értem, helyénvalónak tartja azt. Mi több,

a Momentum volt tudtommal az első magyar politikai párt, amely saját szervezetet alakított Kolozsváron ottani magyarokból (szerintem egyébként helytelenül).

Szemben ezzel, az SZDSZ már a státustörvényt is elutasította, s ha ott ült volna a még ugyanaz az SZDSZ 2010 nyarán az országgyűlésben, bizonyára nemmel szavazott volna Gyurcsány Ferenccel és két MSZP-s társával együtt. Ugyanakkor arról szó sincs, hogy akár a Momentum, akár az SZDSZ érzéketlen lenne a nemzeti ügyek iránt, csak másképpen látja, hogy mi használ a szomszéd országokban élő magyaroknak, mint az Orbán-rezsim. Ha jól értem a Momentumot, ők úgy látják, hogy

célszerű politikai együttműködésre lépni a szomszéd országok szabadságpárti, korrupcióellenes, nyugatos politikai erőivel, mint amilyen Romániában a PSR-Plus, Szlovákiában a Progresívne Slovensko, amelynek Zuzana Čaputová köztársasági elnök volt az egyik alapítója, s amelynek honlapján át lehet váltani nemcsak angolra, de magyarra is.

Ha jól értem, ők azt tartják fontosnak, hogy ezekben a pártokban erősítsék a kisebbségi jogok elfogadását. Ez végül is ugyanaz a politika, amit a Markó Béla vezette RMDSZ illetve a még Bugár Béla vezette Magyar Koalíció Pártja képviselt egykor, román illetve szlovák pártokkal alkotva kormánykoalíciót. Nem mindegy, hogy a román illetve a szlovák pártok közül ezeknek a pártoknak lesz nagyobb befolyása a jövendő kormányok politikájára, vagy a nacionalistáknak. Ezért fogadta el a Momentum a PSR-Plus elnökjelöltjének meghívását a román elnökválasztás első fordulójának kampányában (akiről akkor még úgy tűnt, hogy versenyben van a volt szociáldemokrata miniszterelnökkel a második fordulóba jutásért, ami azután nem igazolódott). Nem Kelemen Hunorral szemben támogatta tehát (akinek elindulása az elnökválasztási kampányban csak szimbolikus), hanem a baloldali jelölttel szemben. A Progresívne Slovensko meghívásának is azért tett eleget a Momentum, hogy a többi szlovák párttal szemben erősítse a vele rokon felfogású szlovák pártot.

Egyetértek a Momentum eljárásával. A magyar nemzeti kisebbség jogainak kérdése fontos, de nem kizárólagos eleme a román illetve szlovák politikának. Nem kevésbé fontos a szabadságjogok, az gazdaságpolitika protekcionista vagy piacbarát felfogása, az Európai Unióhoz, a nemzetközi integrációhoz, a globalizációhoz való viszony, a lelkiismereti és vallásszabadságnak, állam és egyház elválasztásának megítélése, az oktatáspolitika, hogy csak néhányat említsek.

Ezekben a kérdésekben sok magyarral nem értek egyet, viszont sok románnak, szlovákkal, csehvel, lengyellel vagy szerbbel egyetértek. Kit támogassak egy választási kampányban? Kire szavaznék a választáson, ha ott élnék, és ott szavaznék?

Vajon a nemzeti szempont mindenek fölött áll, vagy mondjuk Szlovákiában szívesebben szavaznék Zuzana Čaputová elvbarátaira, mint Duray Miklós párttársaira? (Tudom, Szlovákiában a Híd és az MKP közös indulása bonyolítja a dolgot, de ezt most félreteszem.)

Dömötör államtitkár november 18-án már történelmi távlatba helyezte a Momentum szomszédolását:
Én helyénvalónak tartom, hogy itt az Országgyűlésben időről-időre megbeszéljük, hogy mi is a nemzeti érdek, és melyek azok a gyakorlatok, amelyek szembemennek ezzel a nemzeti érdekkel. Egy dolgot biztosan kijelenthetünk, hogy amit most a Momentum művelt, annak rengeteg előzménye van a baloldalon. Rengetegszer bizonyították, hogy sokszor teljesen érzéketlenek a magyar ügyek iránt. Nézzünk egy kis történeti áttekintést. A kommunizmus évtizedeit most nem részletezem, mert az külön vitanapot érdemelne, és ott vannak a történelemkönyvek, de azt már igen, hogy Medgyessy Péter 2002. december 1-én, Erdély elcsatolásának évfordulóján koccintott a román miniszterelnökkel. Micsoda érzéketlenség. Ezek után nem is olyan meglepő, hogy a külhoni magyarság ellen kampányoltak a 2004-es népszavazás előtt, és az egyik legmélyebb húzásuk az volt, hogy 23 millió románnak riogatták az anyaországi embereket. Azóta már van kettős állampolgárság, de például Gyurcsány Ferenc pártja nem szavazta meg, és azóta is rendszeresen támadják a külhoni magyarságot.

(…) És itt érkezünk el a közelmúltig, a Momentum-jelenséghez. Ennek a semmiből keletkezett mozgalomnak az volt az első dolga, hogy szétverjék a magyar olimpiai pályázatot. Végül Párizs nyert. Azt tudjuk, hogy a momentumosok gyakran megfordulnak Párizsban. A kettő közötti rejtélyes összefüggés megfejtését az olvasókra és a nézőkre bízzuk.

A folytatás sem volt enyhébb. Amióta a Momentumnak vannak EP-képviselői, gyakorlatilag egy dolgot csinálnak: folyamatosan torpedózzák a magyar jelölteket Brüsszelben, és két ilyen akció között Washingtonba írogatnak, és NATO-beavatkozásról álmodnak. Te jó ég! És mindennek tetejébe kampánykörútra indulnak külhoni magyar pártok rovására. Az RMDSZ riválisának kampányoltak, majd volt az a vastag bőr, hogy ezek után gratuláltak Kelemen Hunornak az eredményhez. Azután Szlovákiában fordultak meg, ott egy szlovák pártnak kampányoltak, miközben van magyar párt is. És amikor kérdőre vonják őket, a XXI. századra hivatkoznak. Tisztelt Ház! Ez nem XXI. századi politika, hanem magyarellenes politika. Pont olyan, amit a baloldal a rendszerváltás előtt és után produkált. Nem tudjuk, hogy ez kinek az érdeke, de Magyarországé biztosan nem.
A múltról most csak annyit: Medgyessy Péternek igaza volt, amikor új miniszterelnökként elment a román nemzeti ünnepen adott fogadáson – ez a normális két olyan ország viszonyában, amelyek nem ellenségként tekintenek egymásra.

A 2004-es népszavazás kampányában én Gyurcsánnyal és másokkal együtt nem a „külhoni magyarok”, hanem a kettős állampolgárság, a szomszéd országokban élő magyar magánszemélyek és a magyar állam közötti közjogi kötelék ellen kampányoltam, és ezt ma is határozottan vállalom. Markó Bélával együtt azt gondolom, hogy a kisebbség autonómiája nem fér össze a kettős állampolgársággal, hiszen az autonómia elnyeréséhez bizalmat kell építeni a többséggel, és ezt az Orbán-rezsim politikája lehetetlenné teszi.

Az Orbán-kormány önkényuralmi rendszerhez méltó módon azonosítja a nemzeti érdeket azzal, amit ő gondol annak, de miért várja el, hogy mi is azt tekintsük nemzeti érdeknek?
Az már kifejezetten nevetséges, ahogy a Nolimpia-kampányt Párizs megbízására vezeti vissza – vajon Párizs érdekét követte a 266 151 aláíró? Bizonyára megtévesztették őket az álnok momentumosok.
Nem a magyar jelölteket támadják az Európai Parlamentben a Momentumosok, meg a DK-sok és az MSZP-s képviselő, hanem Orbán jelöltjeit, azokat, akik részesei Orbán politikájának, és vállalják annak nemzetközi képviseletét. Jól teszik.
Mindez – akárcsak a romániai és szlovákiai testvérpárt kampányában való részvétel – ugyanúgy tekinthető „magyarellenes politikának”, ahogy a politikai ellenfél létezését és tevékenységét „magyarellenes”, „csehszlovákellenes”, „szovjetellenes” stb. tevékenységnek tekintették a kommunista rendszerek.

Nincs kétségem, hogy ha az államtitkár úr harminc–negyven évvel előbb születik, az állampártnak is jó propagandistája lett volna.

Czeglédy Csaba

Vita folyik arról, hogy két DK-s kerületi polgármester Czeglédy Csabát, az Orbán-kormány által elképesztő módon meghurcolt szombathelyi ügyvédet bízta meg a korábbi polgármester által vezetett önkormányzat tevékenységének átvilágításával. Momentumos barátaink arra hivatkoznak, hogy Czeglédy hosszú ideje képviseli ügyvédként az MSZP-t és a DK-t, tehát nem elfogulatlan.

Itt egy félreértés van. A szakember, aki egy-egy polgármesteri hivatal megbízottjaként végzi az átvilágítást, nem független intézményt a politikában illetve a közigazgatás mellett, tehát nem kell politikailag elfogulatlannak lennie.

Elfogulatlannak a bírónak kell lennie, nem az ügyésznek, és nem is az ügyvédnek. Az ügyész elfogult lehet a bűnelkövetővel szemben, az ügyvéd elfogult lehet a megbízója iránt. Czeglédy megbízása tartalmát tekintve az ügyészére emlékeztető feltáró feladat. Emiatt azután a politika korrekt működése szempontjából semmi kivetnivalót nem látok Czeglédy megbízásában.

Elfogulatlannak a bírónak kell lennie

abban az esetben, ha Czeglédy feltár valamilyen jogsértést, és megbízói feljelentést tesznek, és azokból netán vádemelés lesz.

Annak, aki az átvilágítást végzi, nem elfogulatlannak kell lennie, hanem korrektnek, és nincs ok kételkedni abban, hogy Czeglédy korrekt módon végzi ezt a munkát.

Ha nem az ilyen értelemben vett elfogultság a baj Czeglédyvel, hanem az, hogy kötődik a DK-hoz és az MSZP-hez, akkor pedig azt gondolom, hogy azon nincs mit kifogásolni. Czeglédy fiatal közéleti ember, jogász, koránál fogva a rendszerváltás előtti állampárthoz nem kötheti semmi (szemben például velem, aki kilenc évig voltam az MSZP tagja, egészen addig, amíg ki nem zártak belőle), az MSZP-ben vállalt politikai szerepet – mi ezzel a baj? Ami 2010 előtti elítélését illeti: gazdasági ügyekben számos erősen vitatható ítélet született a rendszerváltás húsz évében, melyek közül én az Agrobank vezetőjeként egy bonyolult ügylet erőltetett büntetőjogi megítélése nyomán börtönbe került Kunos Péter kollégám ügyét tartottam fölöttébb aggasztónak. Czeglédy akkori ügyét természetesen nem tudom megítélni, de ha egyszer nem tiltották el az ügyvédi tevékenységtől, azt szabadon gyakorolhatja, akkor az a régi ügy sem lehet kizáró ok.

Sajnálatosnak tartom, hogy a DK-s polgármesterek és a momentumos alpolgármesterek nem tudtak ebben a kérdésben dűlőre jutni.

Karácsonyi előválasztás Győrben

Borkai Zsolt  lemondásával megnyílt az út az időközi polgármester választás előtt Győrben. A lemondást követően a Momentum és a DK is bejelentette, hogy közös ellenzéki polgármester-jelöltet kívánnak indítani akinek személyét a budapesti jelölthöz hasonlóan előválasztás során választanák ki. Ettől a megoldástól az MSZP sem zárkózik el.

A Republikon Intézet szerint  egy jól lebonyolított előválasztás kulcsfontosságú szerepet játszhat az ellenzéki pártok sikeres választási szereplésében.

A budapesti tapasztalatokat felhasználva, amikor is az együttműködni kívánó ellenzéki pártok kétfordulós előválasztáson választották ki a közös budapesti főpolgármester-jelöltet. Míg a IX. kerületében az ellenzéki pártok nem tudtak közös jelöltben megállapodni, ezért 2019. ott egyfordulós előválasztásra került sor.

A győri időközi választás

A helyi választási bizottság a mandátum megüresedését követő 120 napon belüli valamelyik vasárnapra írhatja ki az időközi választást (ennek határideje 2020. március 17.). A szabályok értelmében a választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja annak kitűzésétől a 70. és a 90. nap közé kell essen, így a választásra a január 10. és március 8. közötti vasárnapok valamelyikén kerülhet sor (a március 15-i nemzeti ünnepen nem lehet választást tartani).

A jelölés feltételei a következők lennének:

  • 300 támogató aláírás összegyűjtése.
  • Célszerű egy értéknyilatkozat elfogadása, amely rögzíti, hogy
    • a jelölt elkötelezett a köztársaságpárti erők értékrendje mellett,
    • győzelme esetén nem a pártok, hanem a győriek érdekeit képviseli,
    • elfogadja az előválasztás eredményét és támogatja annak győztesét.

A tanulmány szerint előnyös lehet, hogy a kampány olyan időszakra esik, amikor a vásárlások miatt többen vannak a közterületeken, ezért magasabb lehet a részvétel, így a győztes legitimációja is magasabb és a választók aktivitását, elköteleződését is növeli.

  • Előválasztási kampány: erre ideális esetben körülbelül 21 nap áll a jelöltek rendelkezésére, a kampány során a jelöltek három alkalommal vitáznak az alábbi javasolt témákban:
    • közlekedés, közszolgáltatások
    • oktatás, egészségügy
    • munkaerőpiaci helyzet, vállalkozások, ipar, pl. létszámleépítés az Audinál
  • Előválasztás: a választást megelőző 32-35. napokon indokolt, az előválasztást háromnaposra érdemes tervezni (péntek, szombat, vasárnap)
  • Kampány: 30 nap áll az előválasztáson győztes jelölt rendelkezésére
  • Polgármester-választás

A részvétel feltétele

  • Bejelentett győri lakcím
  • Előzetes regisztráció (akár a szavazás alkalmával)
  • Személyes részvétel (a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt az online szavazás kialakítása nehézségekbe ütközhet, ezért megfontolandó, hogy ezúttal kizárólag személyesen lehessen szavazni)

Az előválasztás helyszínének Győr frekventált pontjain felállított sátrakat javasol a tanulmány valamint  a részt vevő pártok által megjelölt irodák.

A győri előválasztás lebonyolítója lehet a budapesti főpolgármesteri előválasztást szervező civil szervezet vagy bármely más szerveződés, amelyről az előválasztásban részt vevő pártok megegyeznek.

A Republikon Intézet – miként korábban is – szívesen részt vesz a győri polgármesteri előválasztás előkészítésében, lebonyolításában – olvasható a tanulmány zárómondatában.

Román ügynökök?

Gulyás Gergely a korábbi “mérsékelt” fideszes miniszter szerint szerint csak román ügynök lehet, aki kiáll a szomszédos ország  korrupció ellenes fellépést ígérő politikusa mellett, sőt akár személyes jelenlétével is támogatásáról biztosítja.

Amikor a tavalyi országgyűlési választás előtt kiderült, hogy Budapest 3. választókerületében, ahol én immár másodszor indultam a DK és több ellenzéki párt jelöltjeként, ezúttal Gulyás Gergely a Fidesz jelöltje, többen úgy vélekedtek, hogy Gulyás mérsékelt, viszonylag elfogadott fideszes politikus, nehéz lesz vele szemben a kampány.
Gulyás volt az, aki többször is interjút adott a Klubrádióban Bolgár Györgynek, és más alkalmakkor is más hangon beszélt, mint mondjuk Kövér László vagy Németh Szilárd. Gondolom, azóta már kevesebben tekintik ők mérsékelt fideszesnek, sok rémes dolgot hallottunk tőle. A csütörtöki kormány-sajtótájékoztatón azonban messzebbre ment, mint eddig bármikor. Amikor a köztelevízió újságírója arról kért tőle véleményt, hogy a román elnökválasztási kampányban a Momentum elnöke egy román, történetesen liberális elnökjelölt mellett kampányolt, a következőképpen válaszolt:

„Eddig azt tapasztaltuk, hogy a román ügynökök fedésben dolgoztak. Ha magyar nemzetiségűek voltak, akkor is. Ez egy új jelenség.”

Vagyis román ügynöknek minősítette a Momentum elnökét és egyik EP-képviselőjét, akik Dan Barnát, két kisebb romániai párt közös államfőjelöltjét támogatták a most folyó kampányban egy ottani kampányrendezvényen, és nem az RMDSZ elnökét, aki elindul elnökjelöltként. Később úgy fogalmazott, hogy aki nem az RMDSZ jelöltjét támogatja, az szégyellje magát.
Nem ismerem Fekete-Győrék megfontolásait, de fel tudom tételezni, hogy mi vezethette ebben a Momentumot. Romániában vasárnap lesz a kétfordulós közvetlen elnökválasztás első fordulója, ahol a második forduló egyik részvevője bizonyosan Klaus Johannis, a hivatalban levő államelnök, a Nemzeti Liberális Párt jelöltje lesz. A másik részvevő a közvélemény-kutatások szerint vagy Viorica Dăncilă frissen megbukott miniszterelnök, a szociáldemokrata párt jelöltje, vagy Dan Barna lehet, aki választási kampányának középpontjába a korrupció elleni fellépést állítja.
Az európai demokratikus politikában általánosan elterjedt, hogy pártok vezető politikusai fellépnek más országokban a hozzájuk közelálló politikát képviselő, ugyanabba az európai pártcsaládba tartozó pártok kampányrendezvényein. (Emlékezetes, hogy hogyan lépett fel Orbán Viktor a legutóbbi szlovéniai kampányban Janez Jansa mellett az ottani SDS kampányában, vagy 2014-ben Victor Ponta azóta megbukott román szociáldemokrata pártelnök és miniszterelnök az MSZP kampányrendezvényén.)
Miért ne támogathatná a Momentum az Európai Parlamentben ugyanabba a pártcsaládba tartozó pártok elnökjelöltjét az első fordulóban, hogy nagyobb esélyei legyenek az erősen lejáratódott szociáldemokrata jelölttel szemben a második fordulóba jutni? A világ Romániában sem csak a nemzetiségi kérdésről szól, hanem a gazdaság- és társadalompolitika alapvető kérdéseiről, amelyekről nem aszerint térnek el a különböző válaszok, hogy valaki a magyar kisebbséghez vagy a román többséghez tartozik.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek nyilvánvalóan semmi esélye, hogy elnökjelöltként a második fordulóba kerüljön, az 5 százalékos küszöb elérésének a parlamenti és EP-választáson annyira fontos kérdése pedig nem létezik.

Az tehát, hogy egy magyar párt a romániai politikában nem a nemzetiségi kérdést tekinti egyedüli releváns kérdésnek, és a romániai elnökválasztáson – anélkül, hogy szembefordulna az RMDSZ-szel – más esélyes államfő-jelöltekkel szemben a hozzá közelálló jelöltnek nyújt kampánytámogatást, semmi alapot nem ad Gulyás miniszter gyalázatos vádjára. Remélem, a többi demokratikus párt megtalálja az alkalmat, hogy ebben az ügyben kiálljon a Momentum mellett.

Momentumos alelnököt kapott az ALDE

Berg Dánielt, a Momentum Mozgalom elnökségi tagját választották az ALDE egyik alelnökévé az európai pártcsalád Athénban, október 24-26. között megrendezett kongresszusán.

Berg 67 százalékos megválasztása, valamint az, hogy a kongresszuson a Momentumra többször az egyik legjobb példaként hivatkoztak, mutatja: a Momentumot európai szövetségesei igazi partnernek tekintik, miközben a Fideszt meg sem hívták az Európai Néppárt novemberi kongresszusára.

Berg Dániel a jelöltek közötti vitán elmondta: új pozíciójában az egyik fő feladatának a fiatalok minél aktívabb bevonását tekinti, hiszen az ő politikai aktivitásuk nélkül nem lehet felvenni a versenyt az Európa-szerte megjelenő populista eszmékkel. Fontos, hogy a progresszív, EU-párti gondolatok is szervesen és aktívan megjelenjenek a hétköznapjainkban. Berg éppen ezért külön kiemelte az illiberalizmussal szembeni harcot a régióban, mert a Visegrádi Négyek nem csak Orbán Viktorokból állnak, itt is elindult a változás, megjelent az új politikai generáció. 

A frissen megválasztott alelnök szoros kapcsolatot szeretne építeni a Megújuló Európa (Renew Europe) frakcióval az Európai Parlamentben. Az ALDE pártjai közül a Momentum kifejezetten jó kapcsolatot ápol a francia elnök pártjával, az En Marche-sal, melyet az egész frakció előnyére lehet és kell fordítani a jövőben.

Berg Dániel alelnöki mandátuma két évre szól.

Vidéken a legerősebb ellenzék

A Momentum Mozgalom október 19-20-án tartott önkormányzati kongresszust a párt első megválasztott polgármestereinek és képviselőinek Várgesztesen.

 

Fekete-Győr András, a párt elnöke értékelte az elmúlt két választást és a Momentum erősödését is:

A Momentum számára az EP-választások tétje a túlélés volt, de túlélés helyett az ország harmadik legerősebb pártjává váltunk. Az önkormányzati választás tétje pedig az volt, hogy képesek vagyunk-e hosszú távra berendezkedni Magyarország politikai életében. Ez sikerült: a Momentum visszavonhatatlanul országos politikai közösséggé vált. Ezt mutatja az is, hogy a vidék Magyarországa az ellenzéki pártok közül a Momentumot támogatta a legtöbb szavazattal.

A következő időszak önkormányzati munkájáról

Magyarország számtalan települése október 13-án kapott egy esélyt arra, hogy helyben a politika végre a becsületről, az alázatról, a tisztességről szóljon. A Momentum polgármesterei és képviselői éppen ezért az átláthatóság őrei lesznek, a korrupcióval szemben pedig zéró toleranciát kell tanúsítaniuk, pártszínektől függetlenül.

“Baranyi Krisztina korrupcióellenes munkájának példája álljon előttetek, amikor önkormányzati képviselőként, alpolgármesterként közszolgálatot vállaltok” – emelte ki a pártelnök a megválasztott IX. kerületi polgármester munkásságát, aki egy kerekasztal-beszélgetés keretében szintén részt vett az eseményen.

A  klímavédelemről

“A mi generációnk felelőssége a Földünk, a környezetünk védelme. Minket a klímaváltozás napról napra, óráról órára, percről percre jobban érint. Ezért arra kérek minden momentumos képviselőt és polgármestert, hogy minden önkormányzatban, ahol csak lehet, vállalják a helyi környezet védelmével járó felelősséget. Hiszen nálunk jobban senki nem érzi át, hogy a jövőnk a tét.”

A 2022-es választásokról

9 éves letargia után a változást akaró emberek most először nézhetnek reménnyel a jövőbe. 30 évvel a rendszerváltás után megkaptuk a lehetőséget, hogy azt 2022-ben ténylegesen be is fejezzük – ebben pedig a Momentum-generációnak, vagyis a rendszerváltás környékén született nemzedéknek kell élen járnia.

De korai még a 2022-es együttműködés formáját kitalálni, mert először az önkormányzatokban kell  bizonyítanunk. 2022-ben csak akkor van esélyünk a győzelemre, ha minden figyelmünket és erőnket a főváros, a felszabadított megyei jogú és nagyobb városok kormányzására, felvirágoztatására, megtisztítására fordítjuk.

2022-ben az lesz a feladatunk, hogy a magyar államot, a magyar médiát és a magyar gazdaságot megszabadítsuk a Fidesztől – ehhez pedig először a helyi önkormányzatokat, a helyi médiát és a helyi gazdaságot kell felszabadítanunk.

Gratulálok!

Mint annyian, én is meg vagyok lepve. Abban reménykedtem, hogy Karácsony Gergely talán nyer – ezt alátámasztották a független közvélemény-kutatók, a Medián és Závecz, hiszen ők fej-fej melletti eredményt vártak a főpolgármester-választáson, tehát nem igaz, hogy a közvélemény-kutatók mind megbuktak, csak a Nézőpont és a Századvég bukott meg –, és abban, hogy azok a vidéki nagyvárosok, Miskolc, Pécs és Szombathely, ahol a Fidesz nem a korábbi polgármestert indítja, megnyerhetők.

Az eredmény ennél sokkal jobb: biztos többség áll a főpolgármester mögött a fővárosi közgyűlésben, hiszen sikerült többséget szerezni négy budai kerületben, az I., II., III. és XI. kerületben, továbbá a pesti oldalon a korábban is ellenzéki XIII., XIV., XV., XIX. kerület mellé a IV., VI., VII., VIII., IX., XVIII. kerületet. A XX. kerületben, ahol az egykor MSZP-s polgármester átállt a Fideszhez, őt magát ugyan újjáválasztották, de a testületben baloldali többség van.
Vidéken hatalmas sikert aratott Márki-Zay Péter, aki mögött immár biztos közgyűlési többség áll, Botka László is nagy sikert ért el Szegeden, baloldali maradt Salgótarján is, és az ellenzék Miskolc, Pécs és Szombathely mellett megszerezte Dunaújvárost, Egert, Érdet és Tatabányát is. A kisebb városok közül Baját, Jászberényt, Szentendrét, Vácot is is (bár Jászberényben nincs testületi többsége, viszont Komlón, ahol a fideszes polgármester nyert, ellenzéki a többség a testületben).

Elfogadtam sok-sok elemzőnek azt a véleményét, hogy olyan hivatalban levő polgármesterrel szemben, akinek nincsenek különösebb botrányai, nem lehet nyerni, és kiderült, hogy lehet:

ezt mutatta sok budapesti kerület, valamint Baja, Dunaújváros, Eger, Érd, Jászberény és Tatabánya példája. Ugyanakkor persze Békéscsaba, Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Sopron, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Veszprém és Zalaegerszeg fideszes polgármestereit újjáválasztották, és – Nagykanizsát, Szekszárdot és Szolnokot kivéve – többségük is van a közgyűlésben. Ez egy fontos mozzanat:

míg a polgármester személyét tekintve a 23 megyei jogú városból 13 a Fideszé, a közgyűlési többséget tekintve csak 10!

Ez, valamint számos budapesti kerület példája azt mutatja, hogy a hivatalban levő polgármester előnye azért fontos tényező.
Mint annyian, én is nagyon örülök. Örülök annak, hogy sok-sok személyes jó barátom ért el sikert. Gratulálok mindenekelőtt Karácsony Gergőnek, régi politikai barátomnak, gratulálok DK-s barátaimnak Erzsébetvárostól Újbudán át Szegedig, és gratulálok nyertes momentumos barátaimnak Budapest-szerte.

Az EP-választás után ez a választás is megmutatta, hogy a Momentum az ellenzéki politika egyik főszereplője lett.

Nemcsak azzal, hogy Budapesten három polgármesterük is nyert (negyedik polgármester-jelöltjük pedig bekerült a fővárosi közgyűlésbe), hanem az is, hogy valamennyi megyében állítottak listát, illetve részesei voltak egy közös listának, és minden megyei közgyűlésben szereztek mandátumot.
A gratulációt eddig is összekötöttem az eredmények elemzésével, most azt folytatom, bár a javát későbbre hagyom. Érdekes, hogy az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik, a DK és a Momentum van jelen minden megyei közgyűlésben, míg az MSZP négy olyan megyében is, ahol önálló listát állított, nem szerzett mandátumot. Igaz, a fővárosi közgyűlésben az MSZP-nek van a Fidesz után a legtöbb, hét mandátuma (a Párbeszédet is hozzáadva kilenc), míg a DK-nak és a Momentumnak négy-négy. A Jobbik és az LMP nincs jelen a fővárosi közgyűlésben, az LMP a megyei közgyűlésekben sem, hiszen nem is állított megyei listákat.

Az eredmények első rátekintésre megerősítik azt, amit az EP-választás is mutatott: a DK és a Momentum a két erős ellenzéki párt, vidéken most – városi polgármesteri pozícióit is tekintve – felzárkózott a Jobbik, lemaradt az MSZP és teljesen eltűnt az LMP.

Hét megyei közgyűlésben szerzett mandátumot a Mi Hazánk (Csongrádban kettőt is), de ez messze elmarad a Jobbiktól, tehát Toroczkaiéknak nem sikerült átvenniük a Jobbik szerepét.
Tordai Bence első mondata az volt ma reggel az ATV-ben, hogy persze nagyon örül, de kicsit meg is van ijedve a felelősségtől. Igaza van. Erről is írok majd, amikor mindannyian túl leszünk az első örömön.

A Momentum vállalja

Havasi Gábor, a Momentum budafok-tétényi polgármesterjelöltje a másik két budapesti momentumos polgármesterjelölt, Déri Tibor és Soproni Tamás társaságában a mai napon vállalást tett arra, hogy ha megválasztják őket, akkor az első önkormányzati ülésen kihirdetik a klímavészhelyzetet. Emellett az összes megválasztott momentumos képviselő be fogja nyújtani az erre vonatkozó előterjesztést, amint lehetséges.

A klímaváltozás az emberiség eddigi legnagyobb kihívása. A magyar kormány számára azonban ez is csak egy ellenzéki világösszeesküvés. Velük szemben a Momentum tudja, hogy a klímaváltozás megfékezése és a világunk mentése érdekében azonnali tettekre van szükség, rögtön cselekedni kell. Ezért a Momentum polgármester- és képviselőjelöltjei nem várnak a klímatagadó Kormányra, hanem elkötelezik magukat amellett, hogy az önkormányzati testületekben azonnali lépéseket tesznek a fenntartható önkormányzatokért és közösségekért.

A Momentum összes polgármester- és képviselőjelöltje vállalja a zöld akciótervben megfogalmazottakat:

  1. Minden önkormányzat nulla kibocsátású lesz 2050-ig, a szükséges lépéseket már idén elkezdjük.
  2. Átállunk a körforgásos gazdasági modellre, az önkormányzat területén felhasznált termékeket vagy azok egyes részeit újrahasznosítjuk és visszanyerjük az ezeket alkotó alapanyagokat és energiát.
  3. Növeljük a közösségeink energiahatékonyságát energiahatékonysági programokkal, az önkormányzati lakásállomány felújításával, valamint a panelprogram újraindításával.
  4. Klíma- és közlekedésbarátan fejlesztünk, olyan településfejlesztési irányelveket követünk, melyek támogatják a biciklis és gyalogos közlekedést, valamint a kisebb energiaszükséglettel rendelkező közlekedési formákat.
  5. Megvédjük a lakókat a klímaváltozás veszélyeitől, a városi kánikula és heves esőzések káros hatásaitól fásítással, zöld homlokzatokkal, ivókutakkal és könnyen fenntartható zöldfelületek segítségével.

… aki beleköpött a Duna-parti cipőkbe?

A korábbi hírek a következők voltak. Debrecenben az ellenzéki pártok két blokkban indulnak az önkormányzati választáson: az egyikben az MSZP, a DK és a Párbeszéd (a polgármesterjelölt DK-s), a másikban a Jobbik, az LMP és a Momentum (a polgármesterjelölt jobbikos). A két blokk külön-külön indít egyéni jelölteket is.
Azután egyszer csak kiderült, hogy a második blokk egyik, a Jobbik által állított jelöltje az a Kulcsár Gergely, aki korábban országgyűlési képviselő is volt, és tüntetőleg beleköpött a budapesti Duna-parton emlékműként elhelyezett cipőkbe, és voltak más antiszemita gesztusai is. A Momentum kezdeményezte, hogy Kulcsár ne legyen a második blokk közös jelöltje, és a helyi Jobbik ezt elfogadta, Kulcsár – noha már összeszedte a jelöléshez szükséges aláírásokat – visszalépett. A Momentum elégedetten nyugtázta a dolgot, mondván, hogy Kulcsár jelölése már túl van azon, ami számukra még elfogadható.

A friss hír: Kulcsár Gergely a Jobbik Hajdú-Bihar megyei listájának második helyén szerepel, esélye lehet arra, hogy bekerüljön a megyei közgyűlésbe.

(A megyék többségében, így Hajdú-Biharban is külön-külön listát állítanak a városokban összefogó pártok.) Ez pedig azt jelenti, hogy a Jobbik ma is olyan párt, amelynek számára politikailag vállalható Kulcsár Gergely személye.
Emlékezetes: a 2018-as országgyűlési választás előtt az LMP és a Momentum, amelyek korábban nem kívántak választási együttműködésre lépni az MSZP-vel és a DK-val, annyiban módosítottak álláspontjukon, hogy készek választási együttműködésre, ha az mint az MSZP-re és a DK-ra, mind a Jobbikra kiterjed. Az utolsó napokban Szél Bernadett külön-külön tárgyalt az MSZP illetve a Jobbik vezetőivel, majd sajnálkozva állapította meg: „az urak” nem voltak hajlandók az együttműködésre. A Momentum nem egyeztetett, hanem egyoldalúan léptette vissza néhány jelöltjét olyan választókerületekben, ahol így esély nyílt a fideszes induló legyőzésére, de ügyelt a szimmetriára: egy MSZP-s, egy jobbikos.
Én, mint ismeretes, erősen rokonszenvezem a Momentummal, részt vettem az aláírásgyűjtéseiben, ott vagyok az utcai rendezvényein, véleményeztem a programját.
Van néhány bajom is velük, melyek közül az egyik a Jobbik iránti nyitottságuk. Ők megalakulásuk óta szimmetrikusan távolítják el magukat az MSZP-től és a DK-tól, illetve a Jobbiktól. Értem, hogy mi a bajuk az MSZP-vel meg a DK-val, és a korábban az MSZP-t átható korrupcióval kapcsolatos fenntartásaikat megalapozottnak tartom, miként a korábbi felelőtlen gazdasági kormányzás is indokolttá tehet távolságtartást.
A Jobbikkal azonban gyökeresen más a baj: a Jobbik ugyanazt a radikális nacionalizmust, rasszizmust képviseli, mint a mai, szélsőjobbra tolódott Fidesz, és a Fideszhez hasonlóan elutasítja a második világháború után kialakult, az Egyesült Nemzetekben és az Európai Unióban testet öltő demokratikus-humanista konszenzust.

Aki odafigyel a Jobbik kommunikációjára, parlamenti retorikájára és szavazási viselkedésére, az tudja, hogy a „néppártosodás” valójában csak modorbeli, és nem tartalmi változást jelent.

Az MSZP politikusaitól sokszor hallottam az elmúlt években, hogy az egyes jobbikos politikusok esetében külön-külön döntik el, hogy kit lehet választási együttműködés szereplőjeként elfogadni, és kit nem. Úgy tűnik, Hajdú-Bihar megyében a Momentum is valami hasonlót követ: a Jobbikkal mint párttal inkább kész együttműködni, mint az MSZP-vel és a DK-val, de Kulcsár Gergely politikai személyiségét kizárja ebből. Ez az eljárás nem veszi figyelembe, hogy a pártok az országos politika szereplői, és amit egy-egy helyi vagy területi szervezetük tesz, vagy nem tesz, azért a párt egésze is felelős, amíg nem válik meg az illetőktől.
Kulcsár Gergely indítása a Jobbik egészét jellemzi, és erről kell számot adnia a Momentumnak, amikor Hajdú-Bihar megyében inkább vállalhatónak tartja a Jobbikot, mint az MSZP-t és a DK-t, és egyébként minden más pártnak is, amelyik a Jobbikkal bárhol az országban bármilyen választási szövetségre lép.

No comment… vagy mégis

Sokaknak ez az átgondolatlan figyelmetlenség meg nem bocsátható bűn. *szerk.

Visszalépek a képviselőjelöltségtől

A mai nap úgy döntöttem, hogy visszalépek a debreceni egyéni képviselőjelölti indulástól, annak ellenére, hogy összegyűjtöttem az indulásomhoz szükséges ajánlásokat. Döntésemet egyeztettem a Jobbik és a Momentum országos vezetésével is. Elhatározásom oka, hogy hiszek a Jobbik-Momentum-LMP összefogás erejében és sikerében Debrecenben és nem szeretném, hogy a személyem elleni támadások rontanák a pártszövetség választási esélyeit. A Jobbik-Momentum-LMP debreceni választási szövetségét és jelöltjeit továbbra is minden erőmmel segíteni és támogatni fogom. A körzetemben, Józsán új képviselőjelöltet fogunk állítani.

Kulcsár Gergely

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK