Kezdőlap Címkék Momentum

Címke: momentum

Nem jár Eu-s forrás a melegellenes lengyel településeknek!

Cseh Katalin a Momentum EP-képviselője, a Renew Europe frakció alelnöke, Facebook bejegyzésében bátor lépésnek minősítette, hogy az Európai Bizottság jogállamiság megsértése okán megtagadta uniós források kifizetését!  Nem jó előjel ez az Orbán kormány számára.

“Múlt héten hatalmas lépésre szánta el magát az Európai Bizottság. Az alapvető jogok védelmében megtagadta az uniós forrásokat azoktól a lengyel településekről, akik magukat “LMBT-mentes övezetté” nyilvánították.

A lengyel települések “melegmentes” zónái az európai történelmünk legsötétebb fejezeteit idézik, és mindannyian érezzük: egyszerűen nem maradhatnak következmények nélkül.

Ahogy Didier Reynders igazságügyi biztos fogalmazott: “Semmilyen formában nem megengedhető a diszkrimináció az EU-ban.”

A Fidesz-szövetséges lengyel szélsőjobb és a magyar kormánypropaganda a “lengyel hagyományos értékek”, sőt, a családok elleni támadásként ostorozza a lépést.

Tisztázzunk valamit. A homofóbia nem egy hagyományos érték. Egyszerűbben fogalmazva: a homofóbia nem érték. A gyűlölet nem védi a családokat. Épp ellenkezőleg, szétszakítja őket. A uszítás céltáblái valódi emberek, akik nap mint nap szenvednek tőle.

Az Európai Unió pedig egy értékközösség. Alapköve, hogy minden állampolgárnak joga van az emberi méltósághoz tekintet nélkül arra, hogy hol él vagy kit szeret. A Bizottságtól végre egy bátor, határozott lépést láttunk afelé, hogy ennek érvényt is szerezzünk.

A Momentumban régóta képviseljük: az EU-s pénz feltétele az EU-s értékek tiszteletben tartása. Szavak helyett végre tettekre van szükség a többi alapértékünk, például a demokrácia vagy a médiapluralizmus védelmében is.”

Rendkívüli

Rendkívüli ülést tartott tegnap az Országgyűlés. Azaz nem tartott. Nem tartott, mert a fideszes képviselők szokás szerint nem jöttek el. Ahogy 2010 óta soha nem jönnek el az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülésre. Magát a rendkívüli ülést Kövér László a házszabály előírásai szerint összehívja, és ezzel látszólag eleget tesz az alkotmányos előírásnak.

A fideszes (ezen természetesen a KDNP-snek tekintett fideszes képviselők is értendők) képviselők nem jelennek meg, ezért a napirend előtti felszólalások után nem tudják megszavazni a napirendet, és ezért az ülést napirend híján nem lehet megtartani. Ezzel kapcsolatban három dolgot kell leszögezni.
Az első: a fideszes képviselőknek ez az eljárása alkotmányellenes. Igaz, ennek a szónak ma igazából nincs értelme, hiszen Magyarországnak 2012. január elseje óta nincs alkotmánya.

Alkotmánynak azt nevezzük, ami egyrészt megköti a hatalmat gyakorlók kezét, másrészt a különféle politikai erők valamiféle, hosszú távra szóló konszenzusát fejezi ki a társadalmi berendezkedés alapvető kérdéseiben.

Orbán Viktor egy párti alaptörvénye semmiféle konszenzust nem fejez ki, és semmiben nem köti meg a hatalmat gyakorlók kezét.
Mégis: miközben a parlament működését, az ott tárgyalt javaslatok körét és a döntéseket, alapvetően a többség szabja meg (és ez rendben is van, a parlamentarizmushoz hozzá tartozik), a köztársasági alkotmány számos rendelkezését átvevő alaptörvény és házszabály egyfajta rekvizitumként tartalmazza a parlamenti kisebbségnek azt az előjogát, hogy hogy – a többség egyetértése nélkül is – vizsgálóbizottságokat, parlamenti vitanapokat és rendkívüli üléseket kezdeményezzen általa fontosnak tartott ügyekben akkor is, ha a többség azokat nem tartja fontosnak, napirendre veendőknek. A parlamenti vitanapokat a Fidesz nem szokta megakadályozni, azokat megtartják, viszont a kisebbség által kezdeményezett vizsgálóbizottságok megalakítását és a rendkívüli ülések magtartását a Fidesz távolmaradásával megakadályozza.

Sem az ellenzéki pártok, sem a független média nem kezeli ezt az alkotmányellenes viselkedést súlyának megfelelően. Most sem tette.

A második: az ellenzéki pártok megint elrontották a dolgot. Az ügy, amiben a DK, megkapva a kezdeményezéshez a többi ellenzéki párt támogatását is, a rendkívüli ülést kezdeményezte, korántsem egyszerű, a kezdeményezés korántsem volt magától értetődő, még ha tulajdonképpen helyes is. Azt akarták az ülésen megbeszélni, hogy Orbán miniszterelnök miért fogadta el Brüsszelben az Európai Tanács határozatait a költségvetésről és az „Új Generáció” helyreállítási programról, miközben az Országgyűlés többsége határozatban kötötte ki, hogy milyen feltételek teljesülése esetén teheti ezt meg, és ezek a feltételek vitathatatlanul nem teljesültek.

Csakhogy a DK és néhány további ellenzéki párt (nem mind) az elfogadott határozatokat alapjában véve helyesli, az Országgyűlés fideszes többsége által kikötött feltételeket viszont nem helyeselte.

A DK és vele az ellenzéki pártok többsége tehát nyilvánvalóan helyesli, hogy Orbán miniszterelnök nem élt a kilátásba helyezett vétóval. Akkor mit is akarnak számon kérni? Tudom, azt, hogy Orbán miniszterelnök nem azt tette, amit saját parlamenti képviselői az ő kívánságára tőle elvártak.
Mármost ha a DK és a hozzá csatlakozott ellenzékiek ennyire bonyolult politikai kezdeményezést tesznek, akkor a napirend előtti felszólalásokban rendelkezésükre álló öt-öt percben arról kell meggyőzniük a rájuk figyelő közönséget, hogy e kezdeményezésük helyes, a miniszterelnök eljárása pedig – szemben végső döntésével, a brüsszeli határozatok elfogadásával – helytelen, tisztességtelen, továbbá az őt támogató fideszes képviselők viselkedése – nevezetesen az, hogy előbb megszavazzák neki a feltételeket, majd szemet hunynak afölött, hogy azok teljesülése nélkül is elfogadta a határozatokat – elvtelen, tisztességtelen, gyáva.

De nem ezt tették, hanem másról beszéltek.

Mindjárt az elején a Párbeszéd képviselője csak a Balatonról, maga Gyurcsány Ferenc három más dologról: a tragikusan elhunyt Bogdán Lászlóról, a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakításáról és az Index ügyéről. Mindhárom állítása helytálló volt, szokás szerint kitűnően, meggyőzően adta elő azokat, jó volt a „züllött kormány” mint keret – csak éppen azt nem tette világosabbá, hogy miért is kezdeményezett rendkívüli ülést a DK, és mit gondol a Fidesz viselkedéséről.
Hasonlóképpen eklektikus volt az MSZP elnökének és a Jobbik nevében felszólaló képviselőnek öt perces beszéde is. Így együttesen csak még jobban megnehezítették, hogy a rájuk figyelők megértsék, hogy miért züllött ebben a dologban a Fidesz, s miért van vele szemben nekik igazuk.
A harmadik dolog, amiről az elszabotált rendkívüli ülés kapcsán beszélni érdemes, az eddig nem említett ötödik ellenzéki felszólalás.

Ungár Péter az LMP nevében nem másról, mint a tárgyról beszélt, a brüsszeli EU-csúcsról, az ott elfogadott határozatokról, és ez önmagában dicséretes.

Világosan, érthetően adta elő a maga álláspontját mint pártjának álláspontját. Ez azonban gyökeresen ellentétes volt azzal, amit a brüsszeli EU-csúcs ügyében legalábbis a DK, az MSZP, az Országgyűlésben nem jelenlevő Momentum és az egyetlen képviselővel jelenlevő Liberális Párt képvisel.
Ungár szerint a brüsszeli határozatok s az azokkal kapcsolatos magyar álláspont Merkel kancellár és Orbán miniszterelnök szövetségét, az ő közös álláspontjukat jelenítik meg, merthogy a mai EU, a mai Németország és az orbáni magyar állam érdekei közösek, megjelenítik a német autóipar, a magyar kormány (és a lengyel szénipar) közös érdekeit, szemben a népek, köztük a magyar nép érdekeivel.
Ez az EU a tőke Európáját jelenti, szemben az emberek Európájával, hirdette Ungár.
(Ugyanezt mondta el az előző rendkívüli ülésen is, amikor a fideszes többség a feltételeket szavazta meg Orbánnak, s azt megelőzően napirend előtt is.) Ungár felfogásában az Európai Unió a maga jelenlegi képében nem szövetséges, hanem ellenfél. Ungár számára Merkel nem a demokratikus Európa vezető politikusa, akinek támogatására a magyar demokraták számíthatnak, hanem a tőke Európájának vezetője, akivel ő és pártja szemben áll, aki ellen harcolni kell. Az Orbán-rendszernek és a német tőkének ez a szövetsége megjelent a jobbikos szónok szövegében is, s bizony megjelenik időnként a Párbeszéd és az MSZP egyes politikusainak egyes megszólalásaiban is. Nos,

ha az ellenzéki pártok ennyire különbözőképpen, egymással ellentétesen értelmezik Magyarországnak az európai politikában elfoglalt helyét, ami kétségkívül a magyar politika egyik alapkérdése az előttünk álló évtizedekben, akkor nem tudom, hogyan képzelik azt, hogy valamikor majd együtt kormányoznak.

A DK, a Momentum és – azt hiszem – az MSZP is a szorosabb európai integráció híve, határozottan az euró bevezetése mellett áll. Az LMP és a Jobbik szemben áll ezzel. Ezekben a kérdésekben – és persze nemcsak ezekben – ugyanazt képviselik, mint a Fidesz.

Én a magam részéről nem tudok elképzelni olyan közös kormányprogramot, amelyet a jelenlegi ellenzék egésze őszintén el tud fogadni.

A Te országod, a Te pénzed!

Kedd éjszaka a Momentum aktivistái országszerte több helyen is kijavították a nemzeti konzultációs plakátokat. A “Te országod, a Te hangod” kampányszlogen helyett “A Te országod, a Te pénzed.” javítás került a plakátokra.

“Propaganda helyett valódi segítséget!” matricák kerültek számos plakátra országszerte. Budapest több pontján, de például Veszprémben, Szegeden, Gyulán és Szombathelyen is helyesbítették a propaganda üzeneteket…

” Miközben százezrek veszítették el munkájukat, a kormány az emberek megsegítése helyett a közpénzek lenyúlására, a saját emberei zsebének kitömésére és propagandára használja a járványt” – olvasható a párt Facebook-oldalán. A párt arra buzdítja a polgárokat, hogy a kihelyezett pultjaiknál adják le a konzultációs íveket.

A magyar állampolgárok pénzét ne propaganda konzultációkra, NER-oligarchákra és a kihasználatlan stadionokra és vasútra költsék, hanem például:

  • 100000 forintos minimumjövedelemre,
  • megduplázott családi pótlékra,
  • egészségügyi és szociális dolgozók fizetésének emelésére,
  • a digitális oktatás feltételeinek megteremtésére,
  • a hazai kis- és középvállalkozások támogatására.

Fehérnemű nélkül

A héten – sokak, köztük a Momentum, tiltakozása ellenére – megtartották az érettségik első vizsganapjait. Ezekben a napokban számos külhoni magyar diák is visszaült az iskolapadba, hogy eddigi életének egyik legnagyobb megmérettetésén legyen túl.

Április 30-án a kormányzat tájékoztatójában még azt állította, hogy az érettségizők érvényes úti okmánnyal, diákigazolvánnyal, iskolai igazolással, az utazás célját tartalmazó nyilatkozattal vagy érettségi behívóval mindkét irányban átléphetik a román-magyar országhatárt, és mentesülnek a karantén alól.

Ehhez képes a Romániában élő de magyar középiskolában érettségiző diákok az érettségiről hazafelé, a román-magyar határon szembesültek azzal, hogy ha hazatérnek otthonukba, a román hatóságok azonnal 14 napos karanténba kényszerítik őket, így érettségi nélkül zárhatják az évet.

Ennek következtében ezek a diákok kiszolgáltatottan, az érettségi időpontok között Magyarország jogi határain belül ragadva, nem egy esetben váltóruha nélkül kénytelenek az érettségi időszakot végigcsinálni. Ezek a diákok elveszítik a lehetőségét nem csak annak, hogy az egyes érettségi időpontok között az otthonukban pihenhessenek, de a további tárgyakra való felkészüléshez szükséges tananyagaik nélkül, a szülői támogatás kényszerű mellőzésével kénytelenek életük egyik legnagyobb és legmeghatározóbb kihívásán teljesíteni.

Emiatt a Momentum három politikusa: Sebők Éva a párt Békés megyei elnöke, Berg Dániel a párt elnökségi tagja és Dukán András Ferenc oktatáspolitikus egy közös levélben fordulnak Szijjártó Péter külügyminiszterhez. Az alábbi kérdésekre várják a választ a miniszter úrtól:

  • Volt-e írásos megállapodás a romániai fél és a magyar szervek között ebben a kérdésben?
  • Amennyiben volt írásos megállapodás, és azt a román hatóságok felrúgták, történt-e az ügyben diplomáciai lépés? Ha nem volt írásos megállapodás, akkor mi alapján történt a kezdeti, téves információk megosztása hivatalosnak tűnő magyar felületeken, például az Oktatási Hivatal honlapján?
  • Milyen segítséget nyújt a magyar állam ezeknek a diákoknak ebben a nehéz időben?
  • Tervez a Külügyminisztérium rendkívüli egyeztetéseket kezdeményezni a román féllel az ügy feloldása, a magyar diákok érdekeinek képviselete végett?
  • Indul-e belső vizsgálat a Külügyminisztériumban, illetve az Oktatási Hivatalnál, hogy kinek, kiknek a hibájából jött létre ez a káosz, és milyen intézkedéseket kell megtenni annak érdekében, hogy ez a jövőben ne következhessen be?

Irredenta országban?

Fölöttébb érdekes kutatást végzett a Népszava megbízásából a Publicus intézet. Nyilván a kormány által kezdeményezett Trianon-év kapcsán vizsgálta a magyar lakosság véleményét a trianoni békeszerződés mai jelentőségéről és a kormány ezzel kapcsolatos politikájáról.

Kiderül, hogy a megkérdezettek 83 százaléka szerint Trianon a magyar történelem legnagyobb tragédiája, kétharmaduk egyetért azzal, hogy vannak a szomszéd országoknak olyan részei, amelyek valójában jogosan Magyarországhoz tartoznak, és a megkérdezettek mintegy fele azzal is egyetért, hogy soha nem szabad belenyugodni a trianoni döntésbe. Mellesleg néhány hónapja az amerikai Pew Research is közölt egy olyan adatot, miszerint arra a kérdésre, hogy vannak-e a szomszéd országoknak olyan területei, amelyeknek a megkérdezett országához kellene tartozni, a vizsgált országok közül messze Magyarországon adtak a legtöbben igenlő választ. Ez azt mutatja, hogy Magyarországon széles körben elterjedt az irredenta gondolkodás.

Ezen az általános képen túl más is kiderül a kutatásból.

A kapott eredményt a Publicus összehasonlította azokkal a számokkal, amelyeket két és fél évvel ezelőtt kapott néhány, akkor is föltett kérdésre. Ebből kiderül, hogy tíz százalékponttal emelkedett azok aránya, akik azzal az állítással, hogy Trianon a magyar történelem legnagyobb tragédiája, illetve azzal, hogy soha nem szabad belenyugodni a trianoni döntésbe, egyetértenek. Ez pedig azt mutatja, hogy a folyamatos Trianon-propagandának, ami átjárja a magyar nyilvánosságot, ilyen rövid idő alatt is számottevő hatása van a közgondolkodásra.
A kutatók a válaszokat a megkérdezettek pártpreferenciája szerinti bontásban is vizsgálták. Az egyes pártok szavazótáborai között rendkívül markáns különbségeket találtak. Annál a kérdésnél, hogy a szomszédos országoknak vannak olyan területei, amelyek valójában jogosan Magyarországhoz tartoznak, a Fidesz-szavazók 82 százaléka mondott igent, és mindössze 14 százaléka nemet, míg a DK-szavazóknál pont fordítva, 82 százalék mondott nemet, és 18 százalék igent. A DK-n kívül még a Momentumnál voltak többségben a nemet mondók (63 százalék nem, 31 százalék igen), míg az MSZP szavazóinál 53 százalék volt az igen, és csupán 39 százalék a nem.
Más állításokkal kapcsolatban is szignifikánsan eltér a pártok szavazóinak álláspontja. Ez kétféleképpen is értelmezhető. Jelentheti azt, hogy az emberek azt a pártot választják, amelynek álláspontja közel állaz övékéhez: a DK-ról köztudott, hogy – mint korábban az SZDSZ – következetesen szemben áll a Fidesz nacionalizmusával, míg azok, akik magukénak érzik a magyar jobboldal hagyományos nacionalizmusát, irredentizmusát, a Fidesznél vagy a Jobbiknál találnak nézeteiknek megfelelő pártot. Létezik azonban a fordított összefüggés is: az emberek követnek valamilyen pártot, és könnyen elfogadják a párt által hirdetett álláspontot.

A számokból mindenesetre arra következtethetünk, hogy a magyar közvélemény nem tekinthető egységesen nacionalistának, irredentának, hiszen az ellenzék két ma vezető pártja, a DK és a Momentum támogatói jelentik az ellenpontot a Fidesz támogatóival szemben.

Ha van valami abban, hogy a kapcsolat a pártok álláspontja és a támogatóiké között kétirányú – és én ezt nagyon valószínűnek tartom –, akkor ebből az következik, hogy a pártok vezetését nagy felelősség terheli azért, hogy milyen iránymutatást adnak híveiknek. Abban, hogy az MSZP támogatói között többen adnak a Fideszéhez közel álló válaszokat a feltett kérdésekre, mint a DK támogatói, bizonyára szerepet játszik az, hogy az MSZP vezetése elhatárolódott a párt által a 2004-es népszavazáson képviselt állásponttól, és mindenben elfogadja a Fidesz „nemzetpolitikáját”.

Fokozott ellenőrzés, gyors képzés, megfelelő eszközök

A koronavírus elérte Európát: Olaszországban egyetlen hétvége alatt háromról több mint kétszázra ugrott a megerősített koronavírusos megbetegedések száma, majd Ausztriában és Horvátországban is megjelentek az első betegek.

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője sajtótájékoztatóján elmondta:

Magyarországnak fel kell készülnie a koronavírus hirtelen megjelenésére. A Momentum az alábbi intézkedéseket javasolja, amiket egy felelős kormánynak minél előbb meg kell lépnie:

  1. STOP SOROS helyett STOP KORONAVÍRUS: Indítson információs kampányt a kormány a propagandára szánt milliárdokból. A legújabb, csak uszításra alkalmas kommunikációs kampányokból csoportosítsák át a forrásokat egy információs kampányra, amivel tájékoztatható a lakosság a megelőző intézkedésekről.
  2. Fokozott ellenőrzés bevezetése a reptereken és a határokon. Fokozott ellenőrzés az országhatárokon, hogy már a határon megkezdhessék a betegek szűrését. Emellett a reptereken több hőkamera beszerzésére van szükség, és valamennyi beérkező utast vizsgálni kell.
  3. Gyors képzés a háziorvosoknak. Vegyenek részt a háziorvosok egyetemek által szervezett oktatásokon – hasonlóan ahhoz, ahogy a Szegedi Tudományegyetemen minden egészségügyben dolgozónak dokumentáltan részt kell vennie egy belső oktatáson, amit az infekciókontroll osztály tart.
  4. Megfelelő eszközök beszerzése, élelmiszertartalék felhalmozása. Magyarországon globális vírus jelenléte nélkül is kórházi fertőzésekben halnak meg emberek, egyértelmű, hogy a kórházaink nem állnak jelenleg készen egy ilyen agresszíven terjedő vírus megfelelő kezelésére. Megfelelő mennyiségű légzésvédőt és fertőtlenítőszert kell biztosítani az orvosok és ápolók számára, valamint élelmiszertartalékra is szükség van – 2016 óta tudjuk, hogy az államnak nincs élelmiszertartaléka, ami egy komolyabb járvány esetén hatalmas problémákat okozhat.

Jelentés a csőszkunyhóból

Ha valaki kitalálja, hogy valakit megvádolnak azzal, hogy árt a népnek, az országnak, nemzetnek, akkor vagy Sorosról beszélnek, vagy egy Duna-menti csőszkunyhóról.

Rólam most azt találta ki a Ripost meg a TV2, és átvette a kiváló 888, hogy én vezénylem a Momentumot. Meglesték, hogy ott voltam szombat délután a Momentum évértékelőjén az Európa-hajón, a táskámból húztam elő anyagokat és adtam oda a momentumosoknak, és szemkontaktusban voltam a rendezvény közben Fekete-Győr Andrással és Cseh Katkával, és bólintottam, ha megfelelőnek találtam, amit mondtak.

“Jelképerejű volt, ahogy a Momentum évértékelőjén, szombat délután az Európa hajón, a hátsó sorokból Bauer Tamás az SZDSZ korábbi „legendás” vezetője irányította, dirigálta a rendezvényt.”

Be kell vallanom, hogy nemcsak a Momentumot irányítom, hiszen voltam már többször Párbeszéd-rendezvényen, MSZP-rendezvényen, sőt, amíg volt, Együtt-rendezvényen is, ott voltam a tüntetéseiken. Nem is beszélve a DK-ról, hiszen Gyurcsány Ferenccel is sokszor volt már szemkontaktusom, amikor őt hallgattam a DK valamely rendezvényén. Én lennék ezek szerint a fiók-Soros?

Hát nem nevetséges?

Valójában arról van szó, hogy annak idején, amikor a Momentum egy olimpiai népszavazásért gyűjtötte az aláírásokat Budapest csomópontjain, jelentkeztem náluk, és részt vettem a gyűjtésben Budapest csomópontjain. Akkor ismertem meg Cseh Katkát, Fekete-Győr Andrást és több nagyszerű fiatal politikust. A Párbeszéd vezetőit is személyesen ismerem, baráti kapcsolatban vagyok velük. Mindkét „fiatal” pártnál rajta vagyok azok listáján, akiket meghívnak nyilvános rendezvényeikre. Ahogy az MSZP listáján is rajta vagyok. Miközben alapító tagja vagyok a DK-nak, kapcsolatban vagyok több demokratikus párt politikusaival. Beleszólásom természetesen egyikük politikai döntéseibe sincs, azokat velem nem egyeztetik, csak utólag szerzek róluk tudomást.
A legtöbb fontos kérdésben egyetértünk, miközben vannak olyan fontos dolgok is, amiben nem értek velük egyet. Ha van rá mód, és érdekli őket, ezt is megírom nekik. Megírom, mert tiszteletben tartom, hogy az első vonalbeli pártvezetők idejébe nem fér bele, hogy leüljenek hosszasan vitatkozni velem, az idős politikai gondolkodóval, aki nem tölt be semmiféle pozíciót sem saját pártjában, sem másutt a mai magyar politikában. A legtöbbjüknek még a telefonszámát sem ismerem. Ennyi.
A Momentum rendezvényén ki sem nyitottam a táskámat, amelyben semmiféle „anyag” nem volt, csak az És, a Magyar Narancs, a HVG és a napi bevásárlás.

Összefogás? Felejtse el!

Jó buli lesz a 2020. március 1-jén tartandó időközi választáson a XIII. kerület 9. számú egyéni választókörzetében, mivel Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes lett, így a megüresedett helyre a korábbival szemben nem lesz összellenzéki jelölt. Az MSZP és a Momentum is külön-külön indít jelöltet.

A megüresedett képviselői helyre az MSZP a 28 éves Vaju Viktóriát, míg a Momentum  a szintén 28 éves Polyák Krisztinát indítja.

Vaju Viktória, aki környezetvédelmi szakember, és XIII. kerületi lakos. Számára a környezetvédelem a szívügy. Az októberi választások előtt  részt vett  a kampányban: a körzetben lakókkal tartotta a kapcsolatot. „Támogatni fogom, hogy a Tatai úton parkoló legyen, hogy a megújuló energia felhasználásához a társasházaknak az önkormányzat adjon támogatást, valamint szeretném, ha a Reitter Ferenc utcán légszennyezést mérő eszköz lenne kihelyezve folyamatosan” – nyilatkozta a jelölt, míg a kerületi MSZP-s vezetés nyíltan árulással vádolja a Momentumot.

Kerpel-Fronius helyére a Momentum Polyák Krisztinát indítja, aki az ajánlásgyűjtés első két napján megszerezte a szükséges aláírások közel dupláját. Ettől függetlenül Polyák és csapata nem állnak le, folyamatosan keresik fel a körzet lakóit és személyes beszélgetésekkel készülnek a választásra, valamint az azt követő munkára.

Nem véletlen a Momentum ellenállása, a budafok-tétényi MSZP-sek után újabb szocialisták álltak át a Fideszhez. A törökbálinti Momentum hónapokkal ezelőtt, már a kampányban jelezte az MSZP vezetőségének, hogy

a helyi MSZP együttműködik a Fidesszel, valamint bizonyítékok voltak rá, hogy Szentmiklósi-Tóth párttársa már a nyáron összellenzéki kampány dokumentumokat juttatott a helyi fideszes kampányvezetésnek. Az MSZP vezetősége akkor mégsem tett semmit,

szégyent hozva ezzel az ellenzéki együttműködésre – nem csak helyben, de országosan is.

2022-ben csak akkor lesz esélye az ellenzéknek, ha képes megtisztulni, és képes megszabadulni az olyan megélhetési ellenzékiektől, mint Szentmiklósi Tóth-Tamás. Ha ez a megtisztulás hamarosan nem történik meg akkor könnyen lehet, hogy nem “csak” egy egyszerű önkormányzati többséget veszít majd el az összefogás, hanem akár a kormánytöbbséget is, ezzel további éveket biztosítva Orbán Viktor ámokfutásának. – hangoztatják a Momentum vezetői.

Bár a tizenharmadik kerületi, egyetlen önkormányzati képviselői helyért folyó időközi küzdelem eddig az MSZP és a Momentum konfliktusától volt hangos, most az Azonnali kiderítette, hogy kit indít a Fidesz a körzetben: azt a Tempfli Józsefet, akit a Fidesz nemrég az LMP-től csábított át.

Magyarul, ha a 2019. október 13-i állapotot vesszük figyelembe, akkor egészen bizonyosan az összefogás résztvevői közül kerül ki a győztes. Már csak az a kérdés, hogy melyik párt színeiben. Mondom, jó buli lesz.

Európa a fejlődés, Európa a béke – Dr. Cseh Katalin beszéde – 2019. május

15 éve csatlakoztunk az Európai Unióhoz. Akkor úgy tűnt, hogy hosszú évtizedek elnyomása, viszontagsága után megérkeztünk oda, ahova mindig is tartoztunk: a boldog, békés, fejlődő nyugati államok közösségébe.

Én emlékszem arra, amikor 15 évesen, pont 15 évvel ezelőtt könnyes szemmel hallgattam az Örömódát a Hősök terén, és a nagypapámra gondoltam.

ő már a rendszerváltást sem élhette meg. Nem volt könnyű élete az előző rendszerben: rendszerellenesnek nyilvánították őt és a családját is. Ő is többször megjárta Recsket. Az ő lánya, az én nagynéném pedig sokáig nem mehetett egyetemre, mert az apját a rendszerellenesek közt tartották számon. Anyukám azt mondta róla, hogy folyamatosan a Szabad Európa Rádiót hallgatta, és arról álmodott, hogy egyszer Magyarország is szabad, európai ország lesz.

15 évesen még naiv az ember: én is elhittem a politikusoknak, hogy hamarosan utolérjük Ausztriát. Elhittem, hogy az fog előrejutni, aki szorgalmas és tehetséges – nem az, aki lojális a hatalomhoz. Elhittem, hogy soha nem fogják már megtiporni a magyar emberek jogait – mert Európa részeként ez nem fordulhat elő Magyarországgal. Elhittem, hogy most már mindig szabadok leszünk.

Mindannyiunknak volt egy álma az Európai jövőről. De ezt az álmot ellopták tőlünk.

Ellopták ezt az álmot, ahogy elloptak már oly sok mindent: a jogállamot, az alkotmányt, a szabad sajtót. A szabadságot.

Ellopták az európai jövőt, amikor ellopták a nyugalmas hétköznapokat, amikor árkokat ástak ember és ember közé, amikor a politika beékelte magát a hálószobákba, a baráti beszélgetésekbe, a vasárnapi ebédasztalokhoz.

Ellopták az európai jövőt, amikor kórházak és iskolák helyett Tiborcz Istvánok és Orbán Ráhelek gazdagodtak az EU-s támogatásokból.

Ellopták az európai jövőt, amikor ellopták azt a pénzt, amiből európai országot tudtunk volna építeni. Elloptak napi kétmilliárd forintot, amiből megteremthettük volna azt az országot, ahol mindenki tisztességgel és méltósággal élhet. Ahol a munka ünnepén boldog, szabad és megbecsült munkások tudnak ünnepelni. Úgy, mint ahogyan Európát elképzeljük.

De az én európai álmomat akkor is ellopták kicsit, amikor az Unió mindezt tétlenül nézte. Brüsszelben is pontosan látták, hogy Magyarország hogyan távolodik el lépésről lépésre Európától.

Brüsszelben is pontosan látták azt, hogy a tőlük kapott pénzekből épített magának lojális baráti kört Orbán Viktor – ahelyett, hogy arra költené, amire valóban adják: arra, hogy jobban éljen minden magyar ember.

Pontosan látták – és majdnem egy évtizedig azt mondták, hogy ez nem az ő dolguk. Ez nem volt az ő dolguk, ahogyan az sem, amikor Orbánt követve sorra lépnek le országok az európai útról. Európa lassú volt, kivárt, kerülte a konfliktust, nem akart balhét. Kerülte a konfliktust, és nézte, ahogy egyre erősödnek az Orbán-féle populisták Európa-szerte. Tétlenül nézték, ahogy belülről kezdik tönkretenni Európát.

Egy évtizedig tétlenül nézték.

Most, 15 évvel uniós csatlakozásunk után újra választhatunk: dönthetünk arról, hogy milyen legyen a következő 15, 30, 45 év.

Most végre mi is dönthetünk arról, hogy ennyi év tétovázás után végre kiállunk-e magunkért, kiállunk-e Európáért, az európai értékekért, megteremtjük-e azt az új, bátor, megújulni képes Európai Uniót, amely képes lesz megálljt parancsolni az Európa-ellenes populistáknak, képes lesz gátat szabni a közös álmaink lerombolásának.

Most a választás tétje Európa egysége. Most arról dönthetünk, hogy több Orbánt, vagy több Európát szeretnénk.

A május 26-i Európai Parlamenti választás arról fog szólni, hogy az Európa-ellenesek, az Orbánok, a Kaczynskik, a Salvinik legyőzik-e az Európa-pártiakat.

Mert ma már nem európai pártcsaládok között húzódik a törésvonal, hanem az Európa megmaradásában, és az Európa elpusztításában érdekeltek között. Európa akkor tud győzni, ha összetart, kiáll az értékeiért, és képes megváltozni. Ha Európa képes tisztán megmutatni a kontinens összes lakójának, hogy az Unió egysége az egyetlen garancia a mindenki számára garantált jólétnek, fejlődésnek és biztonságnak. Hogy Európa nem csupán a világ egyik legnagyobb gazdasága, hanem olyan gazdaság, amely előnyeit mindannyian közösen élvezhetjük.

Egyszer egy fórumon azt mondta nekem valaki, hogy akkor érezné magát európainak, ha úgy, és addig élhetne, mint az európaiak. Én nem tudok vele vitatkozni. Hiszen hogyan tudja valaki érezni azt, hogy Európa jólétet, biztonságot és lehetőségeket adott a magyaroknak, amikor hozzá ebből vajmi kevés jutott el? Hol az európai jólét, amikor a magyar kórházakba a betegeknek kell vinni a gyógyszert? Hol az európai biztonság, amikor egy magyar szülő abban sem lehet biztos, hogy az iskolában a gyermekei megtanulnak normálisan angolul? Hol vannak az európai lehetőségek, amikor a magyar dolgozók két-három másodállással tudják csak eltartani a családjukat?

Ezek a kérdések teljesen jogosak. De én inkább azt a kérdést tenném fel a tisztelt magyar kormánynak, hogy hol van a pénz? Hol van az a pénz, amelyet arra kaptunk, hogy európai jólétet, európai biztonságot és európai lehetőségeket teremtsünk? Hol van a pénz?

Szerintetek kinél van ez a pénz?

Én egy dolgot tudok ígérni mindenkinek, akik ezeket a kérdéseket felteszik. Azt, hogy az Európai Parlament képviselőjeként egy olyan Európáért fogok dolgozni, amely ezt a lopást nem hagyja szó nélkül! Egy olyan Európáért, amely a pénzét a valóban fontos dolgokra költi: kórházakra, iskolákra, munkahelyekre.

  1. Az Európa, amelyben én hiszek, az egy erős Európa.
  2. Egy olyan Európa, amely képes megvédeni állampolgárait mind a külső, mind a belső fenyegetésektől.
  3. Egy olyan Európa, amely megvédi a határait, de ami arra is képes, hogy határt szabjon az európai polgárok jogainak megtiprásának.
  4. Az én Európám egy törődő Európa, amely nem tűri azt, hogy uniós tagállamokban emberek tízezrei haljanak meg idő előtt rosszul felszerelt kórházakban.
  5. Az én Európám egy haladó Európa, amely felkészíti állampolgárait a robotizációra, az automatizációra, és amely tesz azért, hogy összes állampolgára versenyképes, modern tudással vegye fel a versenyt a jövő munkaerőpiacán.
  6. Az én Európám egy okos Európa, amely képes átgondolni korábbi döntéseit, és nem szórja két kézzel, esztelenül a pénzét.
  7. Az én Európám egy büszke Európa, amely nem hagyja, hogy a saját pénzéből ellene hergeljenek.
  8. Az én Európám egy tisztességes Európa, ahol az Európai Ügyészség mindenhol üldözi a korrupciót.

Én egy ilyen Európáért szeretnék küzdeni az Európai Parlamentben.

Ezért EP-képviselőként egyből megkezdem a munkámat: meg fogom szervezni az európai ellenállást a magyar képviselőkből, a DK-tól a Jobbikig, hogy, még ha más pártcsaládban is ülünk, egységesen szavazzunk a magyar jogállamiság kérdéseiben!

Juttassunk be több ellenzékit a Parlamentbe, mint Fideszest, és lépjünk fel közösen a legfontosabb, Magyarországot érintő ügyekben! Így tudjuk csak ellensúlyozni Orbán Viktor európai rombolását!

Én azon fogok dolgozni, hogy megállítsam ezt a rombolást.

Egy erős Európáért fogok dolgozni, ahol a magyarokat nem lehet megfosztani a nekik járó jogoktól, lehetőségektől és pénzektől.

Egy Európáért, amely nem tűri azt tovább, hogy kevesen viszik haza azt, amit sokaknak adtak. Azért fogok dolgozni, hogy a nekünk szánt pénzeket valóban a jövőnkbe fektessék: kórházakba, iskolákba, munkahelyekbe!

Azért fogok küzdeni, hogy a magyarok milliói meglássák: Európa nem csak egy unalmas szerződés, nem csak pár távoli öltönyös ember Brüsszelben, nem csak egy réges-rég megsárgult alapszerződés.

Európa a boldog hétköznapok garanciája, Európa a fejlődés, Európa a béke.

Európa az esély arra, hogy megküzdjünk a klímaváltozással, hogy versenyképesek maradjunk a világpiacon, hogy szabadon utazhassunk, és hogy valóban nyithassunk cukrászdát Bécsben.

Ezt az Európát szeretné Orbán Viktor, Matteo Salvini, Jaroslaw Kazcynski, és Vlagyimir Putyin elvenni tőlünk!

Ezt az Európát kell május 26-án megvédenünk. Mert csakis Európában lehet jövőnk.

Fidesz: a szegény vidék pártja

Az összes szavazó egyharmada támogatja a Fideszt, az ellenzék vezető szerepéért a DK és a Momentum vív versenyt – derül ki a Závecz Research friss kutatásából. A Fidesz tábora csökkent, Budapesten nagyon sokat veszített.

A Závecz Research november második hetében felvett válaszai alapján a teljes választókorú népesség körében két irányú változás ment végbe 3-4 héttel az önkormányzati választás után – derül ki a HVG számára készült felmérésből. Szeptember óta

  • a Fidesz tábora 35-ről 32 százalékra csökkent,
  • a Momentum bővítette táborát 5-ről 8 százalékra,
  • a DK támogatottsága változatlanul 9 százalék,
  • a Jobbik is maradt 6 százalékon,
  • az MSZP 6-ról 5 százalékra került,
  • a Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutyapárt 2-2 százalékon állt és áll,
  • az LMP legutóbb 2, most 1 százalékot ért el,
  • A Párbeszéd továbbra is 1 százalékos,
  • a párt nélküliek aránya 33 százalék.

A legerősebb ellenzéki párt pozíciójáért tehát a Momentum a Demokratikus Koalícióval van szoros versenyben.

A biztos pártválasztók között a Fidesz ebben a hónapban 49 százalékot ért el. A DK az aktív szavazók 15 százalékára számíthat, a Momentum pedig 11 százalékukra. A Jobbik és az MSZP közel azonos táborral rendelkezik az elkötelezett szavazók csoportjában: 9, illetve 8 százalékot kapnak. A Mi Hazánk négy hónapja tartósan az elkötelezett szavazók 3 százalékára számíthat, az LMP-nek most 2 százaléka van ebben a körben, a Párbeszédnek 1 százaléka.

Látható, hogy az önkormányzati választás eredményét a Fidesz szenvedte meg egyedül, szignifikáns változást még a Momentum tudhat magáénak a nyár végéhez képest.

Jelentékeny táborvesztés, Budapesten brutálisan

Az önkormányzati választások tehát nem hagyták érintetlenül a pártpreferenciákat, a Fidesz tábora számszerűsítve 2,8 millió főről 2,5-2,6 millióra csökkent. A csökkenés korántsem egyenletes, vannak olyan társadalmi csoportok, ahol az átlagos aránynak több mint kétszeresét veszítette el a Fidesz. A harmincas-negyvenes-ötvenes korosztályokban 9, 11, illetve 10 százalékponttal lett kevesebb a támogató, az érettségizetteknél 8, a diplomásoknál 9 százalékponttal.

Látványos a visszaesés a fővárosban is, itt 15 százalékponttal csökkent a Fidesz tábora.

Érdekes fejlemény, hogy szeptember óta a falvakban is sok szavazó pártolt el a kormánypárttól, 8 százalékponttal kisebb lett a támogatók aránya. A Fidesztől távozók egyébként nem találhatók meg más párt hívei között, bizonytalanná váltak.

A szegény vidék pártja

Van néhány társadalmi csoport – a 30 év alattiaké, a szakmunkásoké –, ahol nem változott a Fidesz-tábor mérete, vagy – mint a 60 év felettieknél, az alapfokú végzettségűeknél, a vidéki városokban élőknél –, amelyekben valamelyest, 2-4 százalékponttal még nőtt is.

A Fidesz-tábor egyenletes társadalmi beágyazottsága most kevésbé érzékelhető. Amíg korábban például az egyes iskolázottsági csoportokban hasonló arányban találtak Fidesz-szavazókat, ezúttal az alapfokú végzettségűek és a szakmunkások körében 36-37 százalék, az érettségizettek és diplomások körében 26-27 százalék az arányuk.

A Závecz adatai megerősítik az eddig is ismert tényt, hogy a Fidesz mára tipikusan a 60 éven felüli, alacsony iskolázottságú, kis jövedelmű vidéki városi és falusi népesség pártja.

Ebben a körben még erősödött is, a jobb szociológiai mutatójú rétegekben pedig gyengült.

A fiataloknál zárulhat az olló

Ugyanakkor a Fidesz minden rétegben magasan vezet, legkisebb előnye a 30 év alattiak körében van, ott 25 százalékuk van, a Momentumnak pedig 14 százaléka.

Az ellenzéki párt főleg itt, a fiatal választók csoportjában erősített, 7 százalékponttal több támogatója lett. A többi társadalmi rétegben is erősödött valamelyest a Momentum, általában 1-3 százalékpontot, az érettségizetteknél 4-et. Iskolázottság szerint egyébként viszonylag kiegyensúlyozott a Momentum tábora a kutatóintézet szerint: az alapfokú végzettségűek 7, a szakmunkás képzettségűek 6, az érettségizettek 9, a diplomások 7 százaléka támogatja őket.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK