Kezdőlap Címkék MNB

Címke: MNB

A számok cáfolják Orbánt

A miniszterelnök szerint „színvonaltalan érvelés” az uniós támogatásoknak tulajdonítani a magyar gazdaság fejlődését. A kormány által megrendelt jelentésben viszont az áll: e pénz nélkül recesszióban lenne a gazdaság. Az MNB tanulmánya is azt állítja, hogy a kkv-knak adott EU-s pénz sem emelte a termelékenységet.

A Széchenyi kártya programjának 15-ik évfordulóját megünnepelendő Orbán Viktor a magyar gazdaság önerejét méltatta a növekedésről szólván csütörtökön. A kormányfő azt mondta, hogy nem szabad a mostani gazdasági sikereket külső tényezőknek tulajdonítani, az, ahogy ma a magyar gazdaság működik, nem külső segítségnek tudható be, hanem a magyar gazdaság szereplőinek. Ez a mi magyar sikerünk, saját erőfeszítéseinknek köszönhető – mondta.

Pontosítva ezt egyenesen úgy fogalmazott, hogy

„színvonaltalan érvelés”

az uniós támogatásoknak tulajdonítani a magyar gazdaság fejlődését, hiszen a magyar költségvetés 18 ezer milliárd forint, az uniós támogatások pedig 1000-1500 milliárd forintot tesznek ki.

Az állítások mindegyikét hivatalos adatok, a kormány által rendelt jelentés, nemzeti banki tanulmány megállapításai cáfolják.

Magyarország az elmúlt években az 1000-1500 milliárd forintnál sokkal többet kapott az Európai Uniótól. Amikor a legbővebben ömlött ide a pénz, 2013-2015-ben, évente 1800-2500 forint érkezett támogatásként, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 5,5-7 százaléka. Ha ehhez hozzászámítjuk a ma már 600 ezerre becsült külföldön dolgozó magyar által hazautalt évi körülbelül 1100 milliárdot, akkor levonható a következtetés, hogy

a GDP 8-10 százalékát nem az országban állítják elő.

De álljon itt a miniszterelnökség által megrendelt KPMG-GKI-tanulmány azon megállapítása, hogy 2006-2015 között a GDP 4,6 százalékkal nőtt, az EU pénze nélkül viszont 1,8 százalékkal masszív recesszió lett volna. A részadatok (lakossági fogyasztás, beruházások) mind azt bizonyítják, hogy a közösségi hozzájárulással éppen a víz felszínén maradt a magyar gazdaság, a fejlesztések finanszírozása szinte kizárólag EU-forrásból történik.

Orbán a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) számára kitalált Széchenyi hitelprogram évfordulóján fejtegette a „saját lábon állás” teóriáját, érdemes hát szembesíteni ezt a Magyar Nemzeti Bank közelmúltban publikált tanulmányában foglaltakkal. Eszerint a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban 2500 milliárd forint közvetlen gazdaságfejlesztési támogatást kaptak a hazai vállalkozások, ebből cirka 1700 jutott a legkisebbeknek (kkv-knak). A jegybanki elemzők szó szerint

„a támogatásokra való számottevő ráutaltságról”

írnak: a kis cégek külső forrásainak 63 százaléka uniós támogatás, sőt, 37 százalékuknál az arány 80 százalék.

Az MNB-sek megállapításainak veleje:

a támogatások nem javították a kkv-k termelékenységét

(vagyis egy időegység alatt előállított értéket).

Az uniós pályázatok (hitelek és vissza nem térítendő összegek egyaránt) javították az alkalmazotti létszámot, növelték az árbevételt és a hozzá adott értéket (az árbevétel és a megvett anyagok és szolgáltatások értékének különbözetét).

„A munkatermelékenység azonban egyik esetben sem változott szignifikánsan a támogatások hatására” – e szikár konklúzió azt jelenti, hogy amint kifutnak a támogatási programok, az ezeket igénybe vevő kkv-k eredménye jellemzően visszazuhan a stagnáló hatékonyság miatt.

A vissza nem térítendő támogatások hatását szemléltető ábra megmutatja, hogy a külső pénzzel legegyszerűbben növelhető létszám és árbevétel mellett a kkv-k üzemi eredménye és hozzá adottérték-teljesítménye mérsékelten javult.

Forrás: MNB

Az EU segítsége és a hazai növekedés közvetlen összefüggését igazolja az is, hogy tavaly, amikor az új uniós költségvetésből még alig csordogált a pénz, a hazai gazdaság növekedése azonnal lezuhant két százalék közelébe.

A kkv-k szerepe a gazdaságban óriási. A foglalkoztatásból körülbelül 70 százalékkal veszik ki részüket. Vagyis a hozzájuk öntött ezermilliárdok termelékenységet növelő hatásának elmaradása nem túl jó jel.

Szárnyal a lakosság hitelkedve

Kilenc éve nem látott mértékben vesz fel kölcsönöket a lakosság, csaknem ötven százalékkal többet, mint egy éve. Az összesítést készítő MNB-ben arra számítanak, hogy még olcsóbbá válnak a lakáshitelek. A kisvállalkozói kölcsönök állománya szerényebben, 13 százalékkal gyarapodott.

A lakosság a válság kezdete óta nem tapasztalt mértékben, éves összehasonlításban 2,8 százalékkal növelte hitelezését idén júniusáig. A megkötött szerződések éves értéke 162 milliárd forint volt, amelyben a második negyedév részesdése 73 milliárd forint – derül ki a Magyar Nemzeti Bank új összeállításából. 

Az új szerződések növekedési üteme egy év alatt 46 százalék volt: a lakáskölcsönöké 35, a fogyasztási hiteleké 51 százalékkal gyarapodott.

Forrás: MNB

A bankok által szabott hitelfeltételek az elmúlt időszakban nem változtak, de az MNB-ben arra számítanak, hogy az úgynevezett Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel terjedésével élénkebb verseny és csökkenő kamatok fogják jellemezni az ingatlanvásárlásokat. A bankok mindkét területen a lakossági kereslet növekedéséről számoltak be. A lakáspiacon a CSOK növeli a keresletet, a második negyedévben az új lakáshitelek 16 százaléka ebbe a konstrukcióba tartozik.

A kisvállalkozói hitelek is növekvő tendenciát mutatnak. A szűken értelmezett kis- és közepes vállalkozások 8,3 százalékkal több pénzt kaptak a bankoktól, az önálló vállalkozókkal együtt 13 százalékkal növekedett a kölcsönzés. A pénzintézetek az összes vállalati méretkategóriában könnyítettek a feltételeken az elmúlt időszakban, és ennek folytatódására számítanak. A verseny itt is erősödik.

Lapszem – 2017. augusztus 25.

0

Péntek reggel van, Lajos és Patrícia napja, mi pedig átnéztük, miről írnak az újságok.

Népszava: Újabb jogkör a Belügyminisztériumnak

A lap szerint Európán kívüli állam polgára, vagy ott bejegyzett cég a jövőben kizárólag a mindenkori belügyminiszter engedélyével fektethetne be egyes piaci szektorokban Magyarországon – ezt tervezi a minisztérium. miniszter jóváhagyásához kötnek – ez most Pintér Sándor.

Többféle szektorról szól a tervezet, 

a fegyver- és lőszergyártástól kezdve, az atomenergiával foglalkozó bármely piaci tevékenységen át, egészen a “kommunikációs csatornák” üzemeltetéséig.

Az engedélyt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter jóváhagyásához kötnek – ez most Pintér Sándor. Az MSZP-s Harangozó Tamás jogállami abszurdnak nevezte a törvénytervezetet.

Magyar Nemzet: Egyre több külföldi diák jön

Egyre több a külföldi hallgató a magyar egyetemeken, ami alapesetben jó, hiszen ők többnyire önköltséges képzéseken vesznek részt, olykor milliókat fizetve a hazai egyetemeknek – írja a Magyar Nemzet. Egyre többen jönnek ugyanakkor a kormány által 2013-ban életre hívott Stipendium hungaricum ösztöndíjprogramon keresztül.

A lap úgy tudja,

egyre nehezebben tudnak kollégiumi elhelyezést nyújtani az egyetemek

a program keretében érkező diákoknak. A kollégiumok kapacitása ugyanis véges, a magyarországi diákoknak sem tudnak mindig helyet adni. Országos átlagban 43 százalékos a kollégiumi túljelentkezés.

A program keretében érkező diákok szegény országokból jönnek, albérletet a támogatás ellenére sem tudnának fizetni. Van olyan budapesti felsőoktatási intézmény, ahol a külföldi hallgatók a kollégiumi férőhelyek 15-50 százalékát foglalják el. A kollégiumfejlesztési program második szakasza viszont a lap szerint már legalább féléves csúszásban van.

Magyar Idők: Terrorcselekménnyel is vádolhatják a körúti robbantót

A kormánypárti lap szerint várhatóan terrorcselekmény előkészületével is meggyanúsítják a Teréz körúti robbantás gyanúsítottját. Így amennyiben elítéli a bíróság,

akár életfogytiglant is kaphat.

Úgy tudják, a Központi Nyomozó Főügyészség ma folytatja a férfi kihallgatását.

A 24 éves P. Lászlót azzal gyanúsítják, hogy tavaly szeptember 24-én felrobbantott egy saját készítésű bombát Budapesten, a Teréz körút-Király utca sarkán. Két rendőr súlyosan megsérült. Idén februárban el is ismerte, hogy ő robbantott.

24.hu: Ötmilliós fizetés mellé is jár a kedvezményes hitel az MNB-ben

A portál szerint a Magyar Nemzeti Bank két alelnöke is kap nagyon olcsó hitelt a jegybanktól, és a havi 4,95 millió forintos bruttó bért felmarkoló ügyvezető igazgató is hozzájut a kedvező munkáltatói kölcsönhöz. Amíg az átlagember átlagosan 8 százalékos thm-re kap személyi kölcsönt egy kereskedelmi banktól, addig

az MNB-ben 1,9 százalékos kamatra adják ezt a fajta hitelt

– a kamat ugyanis a jegybanki alapkamat plusz egy százalék.

Ez a különbség a törlesztőrészletekben is megmutatkozik. Kb. 13-14 ezer forinttal kisebb törlesztőrészletet kell fizetnie annak a jegybanki dolgozónak, aki felvette a hatályos szabályzat szerinti maximumot, azaz 5 millió forintot ötéves futamidőre a munkahelyétől. Ráadásul 2015 augusztusától idén januárig akár 10 millió forintnyi személyi kölcsönt is adhatott ilyen méltányos feltételek mellett az MNB az alkalmazottainak.

Az MNB a portálnak azt is írta: Matolcsy György nem kapott munkáltatói kölcsönt.

Jön az új ezres bankó

Csütörtökön bocsátja ki az új ezer forintost a Magyar Nemzeti Bank, de a gyakorlatban csak jövő márciustól használhatjuk a boltokban. A mostani bankókkal idén októberig fizethetünk, utána már csak cserével lehet megszabadulni tőlük.

Az ezer forintost is lecseréli a Magyar Nemzeti Bank, az új papírost csütörtökön bocsátja ki – jelentette be Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke. A tényleges forgalomba kerülésre azonban várni kell, először a készpénz-ellátásban közreműködők (mindenek előtt az ATM-ek üzemeltetői) kapnak fél év felkészülési időt.

Mindennapos használatba ezután, jövő márciusban vehetjük az ezrest.

A most érvényes bankó jövő októberének végén kerül ki a forgalomból. Utána három évig a bankok és a posta, azt követően 2038. október végéig az MNB ingyenesen cseréli be a sifonérban maradt régi ezreseket.

Forrás: MNB

A mostani váltás a korábban megkezdett sorozat része az ezer forintos cseréje. Idén még befejeződik a régi húszezresek kivonása a forgalomból, december 31-éig. Az új bankók aránya már 95 százalék. A bankjegy-cseréről legutóbb itt írtunk, a teljes programról pedig itt lehet olvasni.

Az új ezres előoldalán Mátyás király portréja látható, a hátoldali képen pedig a visegrádi reneszánsz palota Hercules kútja.

Mindenki brókernek menne?

0

Négy év alatt csaknem 13 ezerről szűk 15 ezerre nőtt azok száma, akik pénzügyi közvetítői vizsgát tettek – derül ki az MNB keddi közleményéből. A jegybank már csak elektronikus úton engedi a vizsgát, egyúttal félszáz képzési hely jogosítványát visszavonta.

Szigorította szabályait a Magyar Nemzeti Bank. Ennek nyomán július óta már nem lehet papíralapú vizsgát letennie annak, aki pénzügy, biztosítási vagy tőkepiaci közvetítő szeretne lenni, kizárólag elektronikus úton van mód erre. Az MNB célja az, hogy jól képzett ügynökök értékesítsék a különféle pénzügyi termékeket.

A felülvizsgálat és szigorítás következtében

52 képzési helyet törölt a jegyzékből, ezek mostantól nem kínálhatnak tanfolyamokat.

A jegybank arról is beszámol, hogy rendkívül nagy és növekvő az érdeklődés a pénzügyi brókeri képzések iránt. Míg 2013-ban még 12 839, majd 2014-ben 13 771 fő tett hatósági vizsgát, két éve 14 597-en, tavaly pedig már 14 915-en szerezték meg az engedélyt pénzügyi közvetítői munkára. Ami nem csoda, mert a KSH adatai szerint a tavalyi éves számok alapján félmillió forintot meghaladó bruttó átlagjövedelem volt elérhető a pénzügyes szakmában.

Adathalászok támadnak banki ügyfeleket

Feltételezhetően szervezett adathalászat zajlik bankok ügyfelei ellen, megpróbálván bizalmas adatokhoz jutni – közölte kedden az MNB. A pénzintézetek nem kérnek érzékeny információkat, se e-mailben, se SMS-ben nem szoktak adatokat egyeztetni. A bűnözők biztonsági rések betömésére hivatkoznak, de eddig nem érte kár az ügyfeleket.

Három nagy kereskedelmi bank jelenlegi vagy korábbi ügyfeleitől kíséreltek meg bizalmas adatokat megszerezni az elmúlt hetekben: e-mailben vagy SMS-ben keresték meg őket adathalászok, és adategyeztetést kértek. Arra hivatkoztak, hogy biztonsági rést találtak, és az ügyfelek bizalmas adatait, netbanki azonosítóikat, jelszavaikat és bankszámla-számukat próbálták megszerezni – áll a Magyar Nemzeti Bank közleményében.

Az „adategyeztetés” az ismert módon történne: a bank honlapjához nagyon hasonló weboldalra navigálják az ügyfelet, a bűnözők ezeken kérik el a bizalmas adatokat. Az oldalak szövegeit – szemben egyes korábbi adathalász támadásokkal – ezúttal hibátlan magyarsággal írták, nem fordítóprogrammal készültek.

Az adatok begyűjtésén túl a támadók az ügyfeleket a bank nevével kezdődő „biztonsági” alkalmazás letöltésére is utasítják,

valójában azonban az ügyfelek SMS-kódjainak eltérítése érdekében.

A támadás a jelenlegi információk alapján csak bizonyos operációs rendszerű mobiltelefonokat érint. Ügyfélkár eddig nem történt, s az érintett hitelintézetek a lehető leghamarabb tájékoztatták és tájékoztatják – például honlapjaikon – ügyfeleiket a támadásról, illetve további intézkedéseket is megtesznek.

Az MNB feltételezi, hogy célzott támadássorozat zajlik egyes magyarországi bankoknál számlát vezető fogyasztók ellen. Nem zárható ki az sem, hogy a következő napokban az adathalászok újabb akciókat indítanak további hitelintézetek ügyfeleinél.

A jegybank megismétli a figyelmeztetést, hogy a bankok soha nem kérik el ügyfeleik titkos adatait e-mailben, SMS-ben, vagy postai úton. Célszerű az ilyen típusú üzeneteket haladéktalanul törölni, a kapott e-mail mellékleteket pedig nem szabad megnyitni. A hiteles tájékoztatás, információkérés érdekében az ügyfélnek érdemes minél hamarabb kapcsolatba lépni számlavezető intézményével. Szintén haladéktalanul fel kell venni a kapcsolatot a bankkal akkor is, ha valaki óvatlanul mégis megadta adatait az elkövető bűnözői körnek.

Lapszem – 2017. augusztus 19.

0

Augusztus 19., szombat van, az Emíliák, Hubák és Marianok névnapja. Az ünnep előtt megjelenő lapokból szemléztünk.

Népszava: Rejtélyes ügyvéd blokkolja a népszavazást

Egy ismeretlen ügyvéd támadta meg a Kúriánál a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amelyik hitelesítette Vágó Gábor, a Korrupció Ellenes Szövetség (KELLESZ) titkárának a korrupciós bűncselekmények elévülését tizenkét évre emelését célzó népszavazási kérdését – értesült a Népszava. Az NVB a legritkább esetben ad zöld fényt ellenzéki népszavazási kérdésnek, így az idén elbírált 96 beadványból mindössze kettőt engedett át, az egyik a május 2-i NVB-ülésen komoly meglepetésre átment Vágó Gábor népszavazási kérdése. Vágó mégsem kezdhetett bele az aláírásgyűjtésbe, mivel néhány nappal a hitelesítés után értesítést kapott a Kúriától, hogy ismeretlen személy az NVB határozatának a felülvizsgálatát kérte a testülettől.

A lap érdeklődésünkre Vágó Gábor elmondta: nem közölték vele a Kúriánál, hogy ki kért felülbírálatot. A Kúriánál pedig a lapnak leszögezték: az eljárás során anonimizált a felülbírálatot kérő neve. Szeptember elejére kerülhet pont az ügyre.

Magyar Nemzet: Matolcsy Györgyék megint bőkezűen bántak a milliókkal

Miután az év első három hónapjában egymilliárd forintot osztott szét a jegybank, a második három hónapban már egész szerényen mindössze 217,3 milliót osztottak ki ötmillió forint feletti támogatások jogcímén – szedte össze a Magyar nemzet a jegybank Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétett listából. A tucatnyi kedvezményezett között van egyetem, egyházak, szövetség és alapítványok is.

Egy másik, szintén a jegybankot érintő információról is olvashatunk a lapban: az intézménynek júniusban már mintegy 1400 alkalmazottja volt. Korábban, 2013 októberéig hatszáz alkalmazottal működtek, majd beolvadt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, ekkor 1100 munkavállalóra ugrott fel a létszám, de azóta is folyamatosan bővül. Júniusban bérként összesen 1,3 milliárd forintot fizettek ki, ebből 186 millió forint az 58 vezetőnek jutott, ez hárommillió forintos átlagos bért jelent.  Matolcsy György ötmillió forintot keres havonta. A vezetők között 812 ezer forint értékben étkezési jegyet is szétosztottak, gépkocsihasználatuk költségtérítése pedig 5,2 millió forintba került. Az alkalmazottak átlagos bére 800 ezer forint körüli, és a pályakezdők is havi félmilliót kapnak.

Magyar Idők: Még nem nyertük meg a választást

A közvélemény-kutatások nem téveszthetik meg a kormányzó pártok táborát, mert a választást még nem nyerték meg – egyebek között ezt is mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Magyar Időknek adott interjújában. A Szent Istváni örökség kapcsán a többi között arra tért ki, hogy az állami szuverenitásunk minél teljesebb megőrzése nemcsak a nemzeti létünk záloga, de a demokratikus berendezkedésnek is alapfeltétele. Szerinte Magyarország közvetlen ellenfele a brüsszeli bürokrácia, az Európai Bizottság, amely felhatalmazás nélkül a politika alakítójává akar válni, de elsősorban Németország határozza meg az európai intézményrendszer működésének irányát, a saját nemzeti érdekei alapján. Ő mindenesetre nem kötne fogadásokat az EU hosszútávú fennmaradására. Soros György kapcsán leszögezte: senki nem gondolhatja komolyan, hogy egyedül Soros mozgatja a világ történéseit, aki a háttérhatalom szereplője. Mindenesetre szavaibó az derül ki, hogy nagyobb veszélynek tartja, mint Simicska Lajost. Beszélt még a civilekről, a kíberbűnüzésről, a médiáról és arról, milyen kampányra készül a Fidesz. Leszögezte: „Saját táborunknak egy pillanatig sem szabad azt éreznie, hogy a közvélemény-kutatások szerint már megnyertük a választást.”

Magyar Hírlap: Megtisztítják az ócsai talajt

Uniós támogatással valósul meg a Magyar Honvédség ócsai üzemanyagraktárának kármentesítése – írja a Magyar Hírlap. A munkák elvégzésére a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében 160,4 millió forint vissza nem térítendő, európai uniós támogatást nyert el honvédelmi tárca Védelemgazdasági Hivatala.

A bázis területén már felszámolták az üzemanyagtartályokat, és lebontották az épületeket. Összesen hét hektárt tisztítanak meg a szakemberek 2020 decemberéig.

 

Együtt: az MNB állítsa le dolgozói lakáshitelezését

0

A jegybank ne adjon alkalmazottainak több kedvezményes kamatú lakáshitelt – szólítja fel Matolcsy Györgyöt az Együtt. Az MNB eddig 400 ilyen, több tízmilliós munkáltatói kölcsönönt. A 24.hu pedig kiszámolta: a Matolcsy barátnőjének korábban adott 32 milliós hitellel Vajda Zita csaknem másfél millió forintot profitál.

Spät Judit, az Együtt – a Korszakváltók Pártja elnökségi tagja azt mondta, adatigénylésük alapján kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Bank

több, mint 400 alkalommal adott 39 és 50 millió forint közötti kedvezményes hitelt alkalmazottai lakásvásárlására.

A kölcsönök kamata megegyezik a jelenleg 0,9 százalékos jegybanki alapkamattal, vagyis jóval olcsóbb a piacon elérhetőnél. A kölcsönök összege 3,6 milliárd forint.

Az Együtt kérdést nyújt be a jegybankelnökhöz és Polt Péter legfőbb ügyészhez, hogy ők maguk vagy családtagjaik részesültek-e ilyen kedvezményes hitelből.

A 24.hu pénteken kiszámolta, mennyit keres Matolcsy György MNB-elnök barátnője a neki adott 32 milliós munkáltató kölcsönön. Vajda Zita

havonta 20-30 ezer, összesen mintegy 900 ezer forintot nyer az alacsonyabb törlesztőrészletekkel

azon, hogy kedvezményes kamaton kapott pénzt. Hiába hagyta el az intézményt, egy ideig még marad a szuperolcsó hitele. Ráadásul további 550 ezer forint hasznot is behúz azzal, hogy ennyivel kisebb lesz az adóssága. Ez csaknem másfél milliós „ajándék” közpénzből – írta a lap.

Kisebb lakáshitel-pánik jöhet

Csaknem 70 ezer olyan devizahiteles szerződés havi törlesztése drágul meg ezekben a hetekben, amelyekhez öt éve igénybe vették az árfolyamgátat. Az átlagosan körülbelül hatezres havi többletkiadásra azonban belátható időben további drágulás érkezhet: a forinthitelek törlesztője is emelkedhet, ha elindul felfelé a jelenlegi nagyon alacsony jegybanki alapkamat. A hazai bankok európai összehasonlításban egyébként is a legdrágábbak közé tartoznak.

A devizahitelesek terheinek könnyítése érdekében 2012-ben vezették be az ötéves fizetési könnyítés, az árfolyamgát lehetőségét. Ezzel a 256 forintos árfolyam és a 180 forintos átszámítási kurzus különbsége egy elkülönített gyűjtőszámlára került, s ennek összegét kell az öt év lezárulta után elkezdeni visszafizetni.

Fontos megkötés, hogy a havi törlesztés nem emelkedhet 15 százalékkal nagyobb mértékben. Ha ez nem lenne elegendő, a bankoknak a szerződések futamidejét kell meghosszabbítani, legfeljebb az adós vagy legfiatalabb adóstársa 75. életévéig. Ha az adós a futamidő végéig betöltené 75. életévét, ekkor a banknak jogában áll a részletet 15 százalékkal nagyobb mértékben emelni. Futamidő-hosszabbításos átütemezést már az árfolyamgát előtt ezrével alkalmaztak a bankok,

sokak esetében tehát 15 százaléknál nagyobb mértékben emelkedik a havi törlesztés.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi stabilitási jelentése (prezentáció, 34-36. tábla) szolgál részletes adatokkal az árfolyamgátas szerződésekről. Eszerint az eredetileg 170 ezerből mostanra 120 ezer élő megállapodás maradt 828 milliárd forint össztartozással. A korábbi elszámolás, előtörlesztés után 69 ezer ügyfél szembesül a törlesztés emelkedésével, nekik 496 milliárdos terhet kell visszaadniuk. Futamidő-hosszabbítás 44 ezer kliensnél szükséges (303 milliárdnyi tartozás), közülük 5 ezren (55 milliárd) 5 évnél nagyobb idővel toldhatják meg a szerződést.

Az MNB számítása (a 10 legaktívabb lakossági hitelintézet adatszolgáltatása alapján) körülbelül 6 ezer forinttal emelkedhet a következő egy évben a „tipikus” árfolyamgátas egykori devizahiteles adós havi törlesztőrészlete 56 ezerről 61 ezer forintra. Az MNB prezentációjából nem derül ki, hogy a 10 legaktívabb pénzintézeten felül hány bank, takarékszövetkezet mekkora szerződésállományt tart nyilván.

Az eddigi megpróbáltatásokat túlélt (tehát még fizetőképes) ex-devizahitelesek kínjai azonban nem érnek véget azzal, hogy (ha részei a 69 ezres törlesztő-drágulónak) több ezer forinttal nagyobb terhei lesznek mostantól. Noha a forintosítással teljesen kikerült a rendszerből a legsúlyosabb elem, az árfolyam-kockázat, maradt egy körülmény, ami csak részben látható előre: a kamat mértéke. Tavaly májusa óta történelmi mélységben, 0,9 százalékon tartózkodik az MNB alapkamata, belátható időn belül szinte bizonyosan emelkedés várható a 3 százalék körüli szinten berendezkedő infláció miatt, és ha tovább folytatódik az amerikai jegybank szerepét betöltő FED kamatnövelési ciklusa, ennek következtében nagyobb mennyiségű tőke vándorolhat ki Európából is,

ami a hozamok növekedését kényszeríti ki Magyarországon is.

Az MNB a „minősített fogyasztóbarát lakáshitel” termékének bevezetésével kíván minél olcsóbb kölcsönöket a piacra segíteni (erről bővebben és a programba eddig belépett pénzintézetek listája itt).

A kölcsönt felvevők a fix kamatozású hitellel tarthatják kordában a havi terhek növekedését. A teljes (mondjuk 15 év) futamidőre rögzített kamat azonban a kiszámíthatatlanság miatt eleve drágább hiteleket eredményez. Ezért a rövidebb kamatperiódusú konstrukciók eredményeznek viszonylag alacsonyabb havi törlesztést, ez azonban azzal jár, hogy az időszak leteltével

a megnövekedett kamatok beépülnek a törlesztésbe.

A Portfólió megvizsgálta, mekkora törlesztőrészlet-emelkedéssel lehet számolni. Az elmúlt évek 5 százalék körüli lakáshitel-átlagkamatát alapul véve 6 százalékos kamatszint 10 éves futamidő mellett mintegy 5 százalékos, 25 éves futamidő mellett pedig 10 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést okozna. Tíz százalékos (vagyis a jelenleginél 5 százalékponttal magasabb) kamatmérték már 25-55 százalékos emelkedést okoz a havi teherben.

 

Ez további súlyos ezresekkel toldhatja meg a „tipikus” lakáshiteles havi kötelezettségét. Ez könnyen megnyomhatja a bedőlt szerződések számát. Ennek alakulásáról itt.

Az MNB idézett jelentése rámutat arra is, hogy a magyar bankok a kontinens legdrágábbjai közé tartoznak. Működési költségei az első helyen állnak (a német pénzintézetekéit körülbelül kétszeresen meghaladva), amit magasabb kamatbevételekkel ellensúlyoznak, vagyis minél hosszabb az ajánlott fix kamatozású hitel kamatperiódusa, annál nagyobb felárat fizetnek a magyar kölcsönfelvevők, mint a más országbeliek.

Hétfő éjfélig fizethetünk a régi bankjegyekkel

0

Hétfőn még elfogadják a boltok a régi 2000-es és 5000-es bankjegyeket, keddtől már csak becserélni lehet őket. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciustól csaknem 52 millió darab papíros cseréjét végzi el.

Márciusban bocsátotta ki az új kétezer és ötezer forintos bankjegyeket az MNB. A fizetésre rendelkezésre álló viszonylag rövid idő július utolsó napján letelik, akkor megszűnik a kiskereskedelemben a két bankó forgalma. Ezután még három évig a pénzintézetek és a postahivatalok, az MNB pedig 2037 július 31-ig díjmentesen cserélik be új kivitelű bankjegyekre.

Forrás: MNB

Júniusban kétezresből 25,05 millió, az ötezresből 26,86 millió darab volt forgalomban. A jegybank legutóbbi tájékoztatása szerint az ötezresek 80 százaléka, a kétezreseknek pedig több, mint 70 százaléka már új volt.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK