A magyar parlament látott már néhány épületes szóváltást, de olyat, ami ma zajlott le Bárándy Gergely és Matolcsy között, nem sokat.
Bárándy Gergely: „Unokatestvérei megvették a Pécsi Sörgyárat, s azonnal kaptak is jó megrendelést, unokatestvérének bankja biztosított hitelt ahhoz, hogy Farkas Flórián sofőrjének a cége megvegyen egy kastélyt, de unokatestvérének a cége szépen segíti az ön fiát is, nyáron az Origo hírportált szerezte meg, másfél milliárd forintot vert el az MNB reklámkampányra, aminek a jelentős része éppen az ön fia cégénél landolt, Matolcsy Ádám bútorgyára közel félmilliárd forint uniós támogatást is elnyert. Biztosan az ifjú tehetségek támogatásának jegyében juttatott az MNB havi 300 ezer forintos ösztöndíjat Hidvégi Balázsnak, a Fidesz kommunikációs igazgatójának és a feleségének is…”
Matolcsy válasza: „Azt vártam, hogy a rokonokkal foglalkozik, és örömmel válaszoltam volna arra a kérdésére, hogy kinek hány rokona van, hogy számunkra, akik hivő emberek vagyunk. hét és félmilliárd rokonunk van a földön. Az Úr mindenkit rokonként teremtett meg. Ehhez képest ön elég szűkkörűen sorjázta a kis listáját. Önnek nem velem van gondja, hanem a piacgazdasággal…”
Nem mellesleg Matolcsy fia a szóban forgó bútorgyárat a Növekedési Hitelbank hiteléből vette, a bank viszont a Matolcsy-unokatestvér, Szemerey Tamás tulajdonában van. Ezen kívül Matolcsy Ádám a nyáron egy 350 millió közbeszerzést is megnyert. Azt, hogy Matolcsy és Polt egész pereputtya ott lebzsel az MNB-ben, és iszonyatos fizetéseket és szinte ingyen hiteleket vesz fel, már csak „mellékszál” ebben az égbekiáltó bűntettsorozatban.
Természetesen mindennek semmi köze a piacgazdasághoz, a rezsim fő-és alemberei egyszerűen kirabolják az országot. Mégpedig Orbán Viktor tudtával és beleegyezésével, mivel ő maga is csak akkor juthat a saját maga számára elegendőnek tartott „profithoz”, ha a környezetének is szabad kezet ad a rabláshoz. Ezzel nyeri meg a lojalitásukat, egyben magához is köti őket a közös bűnben.
Mivel a mai naptól azt is tudjuk már, hogy a kormány rózsafűzérrel is harcolni fog a sátán és Soros György ellen, várjunk egy keveset, hátha a módszer a Matolcsy család ellen is beválik. De ha mégsem, akkor nem marad más hátra, mint kormányváltás után a legkeményebb, könyörtelen elszámoltatás.
Feltéve, hogy nem azoknak az ellenzéki politikusoknak és jogászoknak az álláspontja érvényesül majd, akik azt szeretnék velünk elhitetni, hogy mindez törvényes, jogszerű, ezért a magyar társadalom valóban nem tehet mást, mint végignézi önmaga kifosztását.
Öt év alatt hétszeresére nőtt a jegybaki döntéshozók fizetése, a létszám pedig két és félszeresre bővült – írja Spät Judit, az Együtt elnökségi tagja, aki elfogadhatatlannak tartja, hogy a Monetáris Tanács tagjainak juttatásai rakétasebességgel emelkednek: havi 64 millióról 2016-ra 315 millió forintra emelkedtek a testület tagjainak személyi jellegű juttatásai, 2017-ben pedig már félév alatt 213 milliót fizetett ki az MNB erre a célra.
A 24.hu arról számolt be, hogy a Matolcsy György vezette jegybankban a dolgozók létszáma pár év alatt közel a két és félszeresére nőtt. A Monetáris Tanács tagjainak díjazása pedig hétszer annyiba kerül, mint öt éve. Míg Matolcsy érkezése előtt csupán 580-an dolgoztak a Magyar Nemzeti Banknak, mára több mint 1400-an kapnak fizetést a jegybanktól, aminek csak egy részét magyarázza a PSZÁF beolvasztása.
Spät Judit szerint pofátlanság, hogy a jegybanki dolgozók létszáma és a Monetáris Tanács tagjainak fizetése pár év alatt a sokszorosára emelkedhetett. Ebből is látszik, hogy a Magyar Nemzeti Bank teljesen átláthatatlanul, ellenőrizhetetlenül működik, Matolcsy úgy szórja a pénzt, ahogy neki tetszik: legyen szó fizetésekről, luxusingatlanok megvásárlásáról, 40-50 milliós kedvezményes hitelek osztogatásáról, vagy éppen rendezvényszervezés céljából méregdrága jamaicai luxusutaztatásokról. Vérlázító, hogy a Fidesz maffia-kormánya és Matolcsy György jegybankja adófizetői pénzből jutalmazza a hűséges haverokat. Ismét bebizonyosodott, hogy Matolcsy a jegybankot és annak alapítványait puszta kifizetőhellyé silányította.
Az Együtt elnökségi tagja felszólítja a jegybankelnököt, hogy azonnal fejezze be a jegybankon keresztül történő közpénzszórást. A jegybank függetlensége nem jogosít fel a magyar emberek pénzének elherdálására!
Az eddig becsültnél később, 2019 közepén éri el az áremelkedés a 3 százalékot. A magyar gazdaságban idén nagy beruházás-növekedés zajlik, de ennek motorja változatlanul a járműipar. Nagy rizikó, hogy uniós támogatások alig érkeznek, a pénzt előlegként a költségvetés fizeti.
Három hónappal későbbre tolta ki a Magyar Nemzeti Bank az úgynevezett inflációs cél elérését. Az árstabilitás mérőszámának tartott 3 százalékos áremelkedési ütem a most nyilvánosságra hozott jelentés szerint 2019 közepére várható.
Az áremelkedés tavaly rekordmélységbe süllyedt, a magas(abb) inflációhoz szokott közvélemény számára szinte értelmezhetetlen 0,4 százalék volt. Idén aztán jelentősen meglódult, először elérte, majd átugrotta a 2 százalékot, az év közepén már 2,6 százalék volt; az év egészére az MNB 2,4 százalékkal számol (a következő két évben 2,5 és 2,9 százalékkal). A tavalyihoz képest jelentősebb áremelkedés elsődleges oka a feldolgozott
élelmiszerek (például a tejtermékek) jól érezhető drágulása és a dohányáruk jövedéki adójának többszöri emelkedése.
Forrás: MNB
A magyar gazdaság tavaly – az uniós támogatások alig csörgedezése következtében – 2 százalékra esett tempóban bővült, az MNB erre az évre 3,6 százalékos ütemmel számol, a rákövetkező években pedig 3,7, majd 3,2 százalékot prognosztizál.
A gazdaság növekedésének elsődleges hajtóereje a belső kereslet magas szintje, aminek egyik tényezője a fogyasztás. A lakosság az átlagosan 10 százalékkal több pénzzel a zsebében lényegesen többet vásárol, mint korábban. Az MNB számaiból is kiderül azonban, hogy a fogyasztás átlagos gyarapodása változatlanul 4-5 százalék, vagyis feleakkora, mint a jövedelmek vásárlóerejének ugrása. Sőt, a jegybank a 2018-ban esedékes újabb minimálbér-emelés ellenére csökkenő mértékű bővülést vár a háztartások fogyasztási kiadásaiban. A magyarázat alighanem a tartós fogyasztási cikkek eladásának nagy mértékű, idén 8 százalék körüli bővülése. Ami pedig a jövedelem csökkenésével párhuzamosan mind kisebb szerepet játszik a lakossági vásárlásokban,
a legszegényebbeknek szinte semmi se jut erre a célra.
A növekedés másik forrása a beruházás. Ez idén jelentős, csaknem 27 százalékkal növekedhet, bár a tavalyi, kétszámjegyű zuhanás után ez várható volt. A befektetések (szó szerinti) motorja az újabb járműipari beruházások-bővítések. Az MNB nem teszi szóvá, amit sok szakértő kifogásol: a magyar gazdaság mindinkább szinte foglyává válik az alapvetően összeszerelő jellegű autóipari gyártásnak, aminek hozzáadott értéke a hazai gazdaság számára nem túlzottan magas.
Az MNB számok nélkül említi meg, hogy az idei (és a jövő évi) költségvetésben igen nagy bizonytalansági tényező az uniós támogatások tényleges felhasználása és kifizetése. A közgazdász tolvajnyelvbe rejtett jelentés azt takarja, hogy az unióból idén eddig alig érkezett pénz, a pályázatok nyerteseit a költségvetésből előlegként fizetik ki. Az MNB a bruttó hazai termék fél százalékára becsüli a lehetséges többletkiadást. Ez nagyjából 1600 milliárd forint. Ha komolyabb viták elhúzódnak, az komoly problémát okozhat.
Spät Judit, az Együtt elnökségi tagja szerint a „Matolcsy-tours” luxusutazásai újabb bizonyítékai annak, hogy a Matolcsy György által vezetett jegybankban felelőtlen módon szórják a közpénzt. Másfél év alatt több mint 1700-szor utaztak külföldre a jegybanki dolgozók, köztük rengeteg egzotikus helyre, összesen 665 millió forintért.
Az együtt szerint Matolcsy Györgynek és a jegybank többi vezetőjének abba kell hagynia a közpénzek lenyúlását és elherdálását és átláthatóvá kell tennie az MNB pénzköltéseit, ezen belül a külföldi utazásokat is.
Mexikóváros, Chile, Jamaica, Kuala Lumpur, Sydney és San Francisco
– csak néhány vonzó célpont azon 1725 utazásból, amelyen a Magyar Nemzeti Bank vezetői és dolgozói vettek részt az elmúlt másfél évben – derült ki a Spät Judit által az MNB-hez benyújtott közérdekű adatigénylés nyomán.
Ráadásul az utak egy jelentős részét irreálisan magas árakon szervezték. Jó példa erre egy san franciscoi rendezvény, amelyre többen is kiutaztak pár napon belül: volt olyan utas, aki meg tudta oldani a repülőutat „mindössze” 532 ezer forintból, ugyanakkor egy másik utazó egy nappal korábban (újévkor!) 1,6 millió forintért repült ugyanoda. De nemcsak az egzotikus úticélok esetében derültek ki hajmeresztő árak az Együtt adatigénylése nyomán. Volt olyan frankfurti út, amelynek esetében 800 ezer forint volt a repülőjegy, illetve egy másik alkalommal egy éjszakára 432 ezer forintot fizetett ki az MNB.
2016 és 2017 első féléve során az MNB összesen 665 millió közpénzt költött külföldi utazásokra,
a jegybanki alkalmazottak pedig összesen több mint 4700 napot tölthettek el külföldön, nem kis részben egzotikus helyeken. S bár várhatóan az MNB minden utazásra tud majd egy papírt produkálni, hogy milyen szakmai egyeztetésen vagy konferencián kellett részt venni, az Együtt elnökségi tagja által feltárt adatok azt mutatják, hogy az utazások szervezése során a józan takarékosság bizonyosan nem szerepelt a szempontok között. Másfél év alatt 94 db 1 millió forintnál drágább utazás volt, a legdrágább – egy 7 napos japán út – költsége egy főre meghaladta a 4 millió forintot is és több másik ázsiai utazás költsége is 3 millió felett volt fejenként.
Ezen belül elképesztőek a repülőjegy árak:
48 esetben volt 1 millió forint felett a repülőjegy, e téren a rekorder egy 2,4 millió forintos kínai út.
Darabszámát tekintve az utazások legnagyobb része természetesen európai központokba irányult: Frankfurtba 408, Londonba 242, Párizsba 145 kiutazás történt. De több mint 100 alkalommal utaztak az amerikai kontinensre is és 38-szor jártak Kínában az MNB képviseletében.
Spät Judit szerint elfogadhatatlan, hogy Matolcsy György jegybankjában az akár havi 8-9 millió forintot is elérő vezetői jövedelmek és a több tízmillió forintos közel ingyenes lakáshitelek mellett a külföldi utak kapcsán is ilyen mértékű pénzszórás zajlik! A jegybank függetlensége nem jogosít fel a közpénzek elherdálására! Annak érdekében, hogy kiderüljön, hogy pontosan mire költöttek ennyit és milyen szabályok szerint, az Együtt elnökségi tagja további közérdekű adatigényléseket nyújtott be.
Van, aki le sem hajol 665 millió forintért, míg mások el sem tudják képzelni, mekkora összegről van szó. A legtöbben valahol a kettő között lehetünk: tudjuk, hogy ez nagyon sok pénz.
Az Együtt közérdekű adatigénylés során megtudta, hogy a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottai 2016 januárja óta 665 millió forintot költöttek külföldi utazásokra.
Nem a saját pénzükből költöttek el ennyi pénzt – a Magyar Nemzeti Bank finanszírozta ezeket a kirándulásokat. A Magyar Nemzeti Banknak köztudottan nincsen saját pénze, sem gazdag külföldi bácsikája, aki, ha megszorul a Magyar Nemzeti Bank, kisegíti néhány millióval.
A Magyar Nemkzeti Bank tőlünk, magyar adófizetőktől kapja a pénzt. Mi fizettük ezeket a bizonyára igen hasznos és az ország számára jól jövedelmező szakmai utakat.
Ha úgy vesszük, örülhetünk, hogy helyettünk is elutaztak a tisztelt hölgyek és urak. Megkíméltek bennünket az utazással járó fáradalmaktól, valamint az ilyenkor szokásos kellemetlenségektől.
Nem nekünk kellett izgulnunk, hogy elérjük-e a csatlakozást egy távoli városba, hogy működik-e légkondi a hotelben. vagyis, egy sor macerát átvállaltak helyettünk.
Köszönet és hála ezért mindazoknak, akik helyettünk, magyar adófizetők helyett, a mi pénzünkön utaztak.
Megeszi az infláció a megtakarítást, és jelenleg alig van olyan pénzügyi lehetőség, ami ezt megelőzné. A szinte láthatatlan kamatok jó ideig maradhatnak, a szakember szerint ez a tendencia, a kormányok-bankok ajánlata: betét helyett hitel, a lakosságnak marad a fogyasztás vagy befektetés.
Példátlan jelenségnek vagyunk tanúi egy ideje: a banki kamatok soha nem látott mélységben időznek, ami persze örömhír, azoknak elsősorban, akik hitelre vágynak. Bajban vannak azonban azok, akiknek van kevéske (pár tízezer, néhány százezer forint) megtakarításuk, amit szeretnének annyira karbantartani, hogy a pénzüknél maradjanak, legalább az inflációt sikerüljön hatástalanítani. Ők azt tapasztalják, hogy az egy százalékos mélypontról töretlenül araszolnak felfelé az árak, mostanában már két és fél százalék körül vannak (és ebben a „lépegető exkavátor” is benne van, amely árának viszonylagos stabilitását meglehetősen kevesen élvezik, szemben az élelmiszerek drágulásával; az ingatlanárak kilövése pedig benne sincsen a statisztikában).
Aki tehát bemegy számlavezető bankjába, hogy valamilyen lekötéssel próbálja megőrizni pénze értékét, azzal szembesül, hogy legjobb esetben fél százalék körüli kamatot kínálnak neki, ha egy évre hagyná ott megtakarítását, egy évet meghaladó időre kicsivel egy százalék feletti „hozamot” ígérnek. Körülbelül
ötéves lekötéssel érhet el évi nagyjából három százalék nyereséget,
de ekkora időre kevesen akarnak/tudnak megválni kevéske fölös pénzüktől. (A kamatadótól ehelyütt eltekintünk, ennek levonása még borúsabbra festi a képet.)
A korábbi években jó megoldásnak bizonyult állampapírt venni, tetemes reálhozam volt elérhető, és ennek eredményeképpen szépen hízott az itt elhelyezett lakossági vagyon. Néhány év alatt négyszeresét meghaladóan gyarapodva 6500 milliárd forintra növekedett (több, mint 90 százaléka forintban elhelyezve).
Mostanra azonban
az infláció lebirkózta a közös kasszából fizetett államadósság-finanszírozás hozamát is.
Az egy-két éves lakossági állampapírok rendre két százalék körül hoznak a konyhára, akad olyan hároméves lekötésű (2020-ban lejáró) kötvény is, amely alig 2,6 százalékot fizet. Három százalék felett itt is egyre inkább öt évre kellene megválni a megtakarítástól. Részletesen itt lehet tájékozódni a lehetőségekről.
A Magyar Nemzeti Bank inflációs célértéke 3 százalék, amelyet már akár jövőre elérhet a legutóbbi 2,6 százalékról. A mezőgazdasági és a jövedéki termékek ára nagyobb részt kiszámíthatatlan, legfeljebb a dohányáruk drágulása (uniós előírás miatt jövedéki adójuk emelése) prognosztizálható. A kétszámjegyű keresetnövekedések csak igen lassan szivárognak be a fogyasztói árakba, az úgynevezett bérinfláció azonban egy időre beköltözik az árak alakulásába.
A kormány határozottan a hosszú távú megtakarítások felé tereli a feles pénztömeget,
ehhez igazodik a Magyar Nemzeti Bank gyakorlata, és ebből következik a bankok magatartása is – mondta a fuhu.hu-nak Szántó András, az Equilor Befektetési Zrt. lakossági üzletágának vezetője.
Arról van szó, hogy érvényesül az a világtendencia, amely szerint válságból kilábalás során alacsony kamatokkal ösztönzik a vállalkozásokat és a magánszemélyeket is, hogy beruházzanak, illetve fogyasszanak. Ebben kívánja támogatni az MNB azzal, hogy különféle megoldásokkal arra szorítja a pénzintézeteket, hogy ne nála tartsák pénzüket betétben, hanem adják ki olcsó hitelként, ezért a pénzintézetek lényegében semennyi kamatot se kapnak a jegybanktól.
„Fektesd be, vagy költsd el, például lakáskorszerűsítésre, aminek nagyobb a megtakarítási nyeresége, mint az elérhető reálkamat, vagy éppen tanulj valami újat, ami pedig nagyobb jövedelmet eredményezhet”
– Szántó András olvasatában lényegében ez a kormány üzenete a kis fölös pénzt birtoklók számára. Az MNB politikája is ezzel áll összhangban: inkább hitel, mint betét.
Azt se szabad persze elhallgatni, hogy gazdasági válságok idején megszokott „technika” kormányok részéről a jövedelmek és a megtakarítások egy részének elinflálása, kombinálva a beruházás- és fogyasztásösztönző alacsony kamattal – tesz némi gazdaságtörténeti kitérőt a befektetési szakember.
Szántó hangsúlyozza, hogy mindezek mellett
rendelkezésre áll az állami támogatást, adókedvezményt élvező lakástakarék-pénztár, a nyugdíj- és egészségbiztosítási megtakarítás is.
Az viszont kétségtelen tény, hogy aki ódzkodik a kockázatos pénzügyi eszközöktől, mint például a tőzsdei részvények, nem tudja vagy fél hosszabb időre lekötni megtakarítását, annak számára jelenleg nincs jó híre a befektetési szakembernek. A magyar lakosság hosszú időn át hozzászokott a magas infláció-magas betéti kamat párosához. Ahhoz, hogy 2-5 százalék betéti reálkamat így is elérhető. Ennek alighanem nálunk is vége.
Jelenleg tehát azt kell konstatálnunk, hogy
aki befektet, az jobban jár, aki betétben tartja pénzét, az rosszul.
Az igazság kedvéért azért el kell mondani, hogy a lakosság túlnyomó többsége számára teljesen érdektelen a fenti eszmefuttatás. A legutóbbi (igaz, nem reprezentatív, mert véletlenszerűen megkérdezettektől felvett) kormányzati felmérés azt hozta ki, hogy hazai háztartások kisebbik részének (33,5 százalékának) nincs megtakarítása. (Ezzel éppen ellentétes számokat közöl rendszeres felméréseiben a GfK Hungária. Legutóbb 18 százalékban állapította meg a megtakarítók arányát.) Akik félretesznek, azok jövedelmük 13 százalékát szánják erre a célra. A fel nem használt pénz nagyobb részt lakossági folyószámlákon hever, otthon tartja 26 százalék.
Az Equilor szakértője által is példaként felhozott megtakarítási lehetőségekkel kevesen élnek: lakás-takarékpénztári tagsága 13, önkéntes nyugdíjpénztári befizetése 15, egészségpénztári számlája 12,5 százaléknak van. Részvényt pedig mindössze 3,5 százalék forgat. Persze mindjárt érthetőbb néhány adat, ha tudjuk, hogy a havi kiadások átlagosan 40 százaléka a rezsire megy el. A kiegészítő megtakarítások elhanyagolható voltát mutatja az ábra.
Látszólag nem idetartozik, de a jelenlegi helyzetet szemlélteti, hogy Magyarországot is elérték a negatív hozamok. Eddig tőlünk Nyugatra olvastunk arról, hogy veszteséget is vállalva vesznek állampapírt. Két hete aztán az Államadósság-kezelő Központ némileg győzelmi hangnemben „történelmi pillanatnak” nevezte, hogy mínusz 0,02 százalékos hozamon tudott eladni 15 milliárd forint névértékű diszkont kincstárjegyet. S valóban, ez arra vall, hogy a pénzpiac – legalábbis belátható időn belül – bízik a magyar fizetőképesség stabil voltában, az európai és amerikai gazdasági mutatók összességükben felfelé tartanak, a kínaiak feje fölött is ritkultak a sötét fellegek (bár az aggodalmak nem múltak el). Egyszóval mostanság optimizmus jellemzi a világgazdaságot, ami a kamatok alacsony szintjét erősíti. Nálunk ebbe piszkálhat bele például az amerikai jegybank (FED), ha folytatja kamatemelési akcióját, ami előbb-utóbb kikövetelheti például a magyar kamatszint feltornászását, máskülönben vándorútra indul a tőke egy része. A FED-kamat már most is magasabb (mintegy 0,3 százalékponttal) a magyarnál. Londoni elemzők brutális, 2 százalékra ugró magyar alapkamat-növekedéssel számolnak már jövőre.
3,6 milliárd forintnyi dolgozói kölcsönt tartanak nyilván a Magyar Nemzeti Banknál – tudta meg a Hír TV. A Matolcsy György vezette intézmény összesen 402 dolgozói kölcsönszerződést kezel, valamennyi hitel fizetése szerződés szerint történik.
A legalacsonyabb nyilvántartott hitel összege félmillió, a legmagasabbé 50 millió forint.
A Hír TV azt követően fordult kérdéseivel az intézményhez, hogy kiderült: a jegybankelnök kedvese is kapott kedvezményes lakáskölcsönt. Vajda Zitának 32,2 millió forintot kölcsönzött a jegybank még 2015-ben, amit nemrég teljes egészében visszafizetett, miután házasságot kötött Matolcsy Györggyel. Nagy Márton alelnöknek 8,1 millió, Windisch László alelnöknek pedig 3,1 millió forint tartozása van a jegybank felé.
A miniszterelnök szerint „színvonaltalan érvelés” az uniós támogatásoknak tulajdonítani a magyar gazdaság fejlődését. A kormány által megrendelt jelentésben viszont az áll: e pénz nélkül recesszióban lenne a gazdaság. Az MNB tanulmánya is azt állítja, hogy a kkv-knak adott EU-s pénz sem emelte a termelékenységet.
A Széchenyi kártya programjának 15-ik évfordulóját megünnepelendő Orbán Viktor a magyar gazdaság önerejét méltatta a növekedésről szólván csütörtökön. A kormányfő azt mondta, hogy nem szabad a mostani gazdasági sikereket külső tényezőknek tulajdonítani, az, ahogy ma a magyar gazdaság működik, nem külső segítségnek tudható be, hanem a magyar gazdaság szereplőinek. Ez a mi magyar sikerünk, saját erőfeszítéseinknek köszönhető – mondta.
Pontosítva ezt egyenesen úgy fogalmazott, hogy
„színvonaltalan érvelés”
az uniós támogatásoknak tulajdonítani a magyar gazdaság fejlődését, hiszen a magyar költségvetés 18 ezer milliárd forint, az uniós támogatások pedig 1000-1500 milliárd forintot tesznek ki.
Az állítások mindegyikét hivatalos adatok, a kormány által rendelt jelentés, nemzeti banki tanulmány megállapításai cáfolják.
Magyarország az elmúlt években az 1000-1500 milliárd forintnál sokkal többet kapott az Európai Uniótól. Amikor a legbővebben ömlött ide a pénz, 2013-2015-ben, évente 1800-2500 forint érkezett támogatásként, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 5,5-7 százaléka. Ha ehhez hozzászámítjuk a ma már 600 ezerre becsült külföldön dolgozó magyar által hazautalt évi körülbelül 1100 milliárdot, akkor levonható a következtetés, hogy
a GDP 8-10 százalékát nem az országban állítják elő.
De álljon itt a miniszterelnökség által megrendelt KPMG-GKI-tanulmány azon megállapítása, hogy 2006-2015 között a GDP 4,6 százalékkal nőtt, az EU pénze nélkül viszont 1,8 százalékkal masszív recesszió lett volna. A részadatok (lakossági fogyasztás, beruházások) mind azt bizonyítják, hogy a közösségi hozzájárulással éppen a víz felszínén maradt a magyar gazdaság, a fejlesztések finanszírozása szinte kizárólag EU-forrásból történik.
Orbán a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) számára kitalált Széchenyi hitelprogram évfordulóján fejtegette a „saját lábon állás” teóriáját, érdemes hát szembesíteni ezt a Magyar Nemzeti Bank közelmúltban publikált tanulmányában foglaltakkal. Eszerint a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban 2500 milliárd forint közvetlen gazdaságfejlesztési támogatást kaptak a hazai vállalkozások, ebből cirka 1700 jutott a legkisebbeknek (kkv-knak). A jegybanki elemzők szó szerint
„a támogatásokra való számottevő ráutaltságról”
írnak: a kis cégek külső forrásainak 63 százaléka uniós támogatás, sőt, 37 százalékuknál az arány 80 százalék.
Az MNB-sek megállapításainak veleje:
a támogatások nem javították a kkv-k termelékenységét
(vagyis egy időegység alatt előállított értéket).
Az uniós pályázatok (hitelek és vissza nem térítendő összegek egyaránt) javították az alkalmazotti létszámot, növelték az árbevételt és a hozzá adott értéket (az árbevétel és a megvett anyagok és szolgáltatások értékének különbözetét).
„A munkatermelékenység azonban egyik esetben sem változott szignifikánsan a támogatások hatására” – e szikár konklúzió azt jelenti, hogy amint kifutnak a támogatási programok, az ezeket igénybe vevő kkv-k eredménye jellemzően visszazuhan a stagnáló hatékonyság miatt.
A vissza nem térítendő támogatások hatását szemléltető ábra megmutatja, hogy a külső pénzzel legegyszerűbben növelhető létszám és árbevétel mellett a kkv-k üzemi eredménye és hozzá adottérték-teljesítménye mérsékelten javult.
Forrás: MNB
Az EU segítsége és a hazai növekedés közvetlen összefüggését igazolja az is, hogy tavaly, amikor az új uniós költségvetésből még alig csordogált a pénz, a hazai gazdaság növekedése azonnal lezuhant két százalék közelébe.
A kkv-k szerepe a gazdaságban óriási. A foglalkoztatásból körülbelül 70 százalékkal veszik ki részüket. Vagyis a hozzájuk öntött ezermilliárdok termelékenységet növelő hatásának elmaradása nem túl jó jel.
Kilenc éve nem látott mértékben vesz fel kölcsönöket a lakosság, csaknem ötven százalékkal többet, mint egy éve. Az összesítést készítő MNB-ben arra számítanak, hogy még olcsóbbá válnak a lakáshitelek. A kisvállalkozói kölcsönök állománya szerényebben, 13 százalékkal gyarapodott.
A lakosság a válság kezdete óta nem tapasztalt mértékben, éves összehasonlításban 2,8 százalékkal növelte hitelezését idén júniusáig. A megkötött szerződések éves értéke 162 milliárd forint volt, amelyben a második negyedév részesdése 73 milliárd forint – derül ki a Magyar Nemzeti Bank új összeállításából.
Az új szerződések növekedési üteme egy év alatt 46 százalék volt: a lakáskölcsönöké 35, a fogyasztási hiteleké 51 százalékkal gyarapodott.
Forrás: MNB
A bankok által szabott hitelfeltételek az elmúlt időszakban nem változtak, de az MNB-ben arra számítanak, hogy az úgynevezett Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel terjedésével élénkebb verseny és csökkenő kamatok fogják jellemezni az ingatlanvásárlásokat. A bankok mindkét területen a lakossági kereslet növekedéséről számoltak be. A lakáspiacon a CSOK növeli a keresletet, a második negyedévben az új lakáshitelek 16 százaléka ebbe a konstrukcióba tartozik.
A kisvállalkozói hitelek is növekvő tendenciát mutatnak. A szűken értelmezett kis- és közepes vállalkozások 8,3 százalékkal több pénzt kaptak a bankoktól, az önálló vállalkozókkal együtt 13 százalékkal növekedett a kölcsönzés. A pénzintézetek az összes vállalati méretkategóriában könnyítettek a feltételeken az elmúlt időszakban, és ennek folytatódására számítanak. A verseny itt is erősödik.
Péntek reggel van, Lajos és Patrícia napja, mi pedig átnéztük, miről írnak az újságok.
Népszava: Újabb jogkör a Belügyminisztériumnak
A lap szerint Európán kívüli állam polgára, vagy ott bejegyzett cég a jövőben kizárólag a mindenkori belügyminiszter engedélyével fektethetne be egyes piaci szektorokban Magyarországon – ezt tervezi a minisztérium. miniszter jóváhagyásához kötnek – ez most Pintér Sándor.
Többféle szektorról szól a tervezet,
a fegyver- és lőszergyártástól kezdve, az atomenergiával foglalkozó bármely piaci tevékenységen át, egészen a „kommunikációs csatornák” üzemeltetéséig.
Az engedélyt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter jóváhagyásához kötnek – ez most Pintér Sándor. Az MSZP-s Harangozó Tamás jogállami abszurdnak nevezte a törvénytervezetet.
Magyar Nemzet: Egyre több külföldi diák jön
Egyre több a külföldi hallgató a magyar egyetemeken, ami alapesetben jó, hiszen ők többnyire önköltséges képzéseken vesznek részt, olykor milliókat fizetve a hazai egyetemeknek – írja a Magyar Nemzet. Egyre többen jönnek ugyanakkor a kormány által 2013-ban életre hívott Stipendium hungaricum ösztöndíjprogramon keresztül.
A lap úgy tudja,
egyre nehezebben tudnak kollégiumi elhelyezést nyújtani az egyetemek
a program keretében érkező diákoknak. A kollégiumok kapacitása ugyanis véges, a magyarországi diákoknak sem tudnak mindig helyet adni. Országos átlagban 43 százalékos a kollégiumi túljelentkezés.
A program keretében érkező diákok szegény országokból jönnek, albérletet a támogatás ellenére sem tudnának fizetni. Van olyan budapesti felsőoktatási intézmény, ahol a külföldi hallgatók a kollégiumi férőhelyek 15-50 százalékát foglalják el. A kollégiumfejlesztési program második szakasza viszont a lap szerint már legalább féléves csúszásban van.
Magyar Idők: Terrorcselekménnyel is vádolhatják a körúti robbantót
A kormánypárti lap szerint várhatóan terrorcselekmény előkészületével is meggyanúsítják a Teréz körúti robbantás gyanúsítottját. Így amennyiben elítéli a bíróság,
akár életfogytiglant is kaphat.
Úgy tudják, a Központi Nyomozó Főügyészség ma folytatja a férfi kihallgatását.
A 24 éves P. Lászlót azzal gyanúsítják, hogy tavaly szeptember 24-én felrobbantott egy saját készítésű bombát Budapesten, a Teréz körút-Király utca sarkán. Két rendőr súlyosan megsérült. Idén februárban el is ismerte, hogy ő robbantott.
24.hu: Ötmilliós fizetés mellé is jár a kedvezményes hitel az MNB-ben
A portál szerint a Magyar Nemzeti Bank két alelnöke is kap nagyon olcsó hitelt a jegybanktól, és a havi 4,95 millió forintos bruttó bért felmarkoló ügyvezető igazgató is hozzájut a kedvező munkáltatói kölcsönhöz. Amíg az átlagember átlagosan 8 százalékos thm-re kap személyi kölcsönt egy kereskedelmi banktól, addig
az MNB-ben 1,9 százalékos kamatra adják ezt a fajta hitelt
– a kamat ugyanis a jegybanki alapkamat plusz egy százalék.
Ez a különbség a törlesztőrészletekben is megmutatkozik. Kb. 13-14 ezer forinttal kisebb törlesztőrészletet kell fizetnie annak a jegybanki dolgozónak, aki felvette a hatályos szabályzat szerinti maximumot, azaz 5 millió forintot ötéves futamidőre a munkahelyétől. Ráadásul 2015 augusztusától idén januárig akár 10 millió forintnyi személyi kölcsönt is adhatott ilyen méltányos feltételek mellett az MNB az alkalmazottainak.
Az MNB a portálnak azt is írta: Matolcsy György nem kapott munkáltatói kölcsönt.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
