Kezdőlap Címkék Mesterházy

Címke: mesterházy

Ellenzéki pávatánc

Súlyos dolgok történtek ezen a héten az orbáni parlamentben: meghosszabbították a veszélyhelyzetet és ezzel további hónapokra korlátoztak alapvető jogokat, elfogadták az idei költségvetés módosítását és megtárgyalják a jövő évi költségvetést, az uniós bíróság ítéletét végrehajtva és kijátszva a CEU-törvényt és a civil szervezetek üldözésére hozott korábbi törvényt hatályon kívül helyezik és nem kevésbé jogokat korlátozó új törvénnyel pótolják és így tovább.

A médiában meg sem jelenik egy figyelemre méltó apróság: megint politikai nyilatkozatot fogadott el az országgyűlési többség, ezúttal arról, hogy megint Magyarország lesz az Európa Tanács soros elnöke. A politikai nyilatkozat megdicséri az Orbán-kormány külpolitikáját (a szövegezés szerint „üdvözli a magyar kormány aktív nemzetközi szerepvállalását”) és támogatja a kormány által a soros elnökség idején érvényesítendő prioritásokat: a kisebbségi jogok védelmét, a jövő generációval kapcsolatos kérdéseket, a vallások közötti párbeszédet, a fenntarthatóság és környezetügy kérdéseit. Ez önmagában beleillik az Orbán-rendszer rutinjába.

Mindenekelőtt: a politikai nyilatkozat parlamenti műfaját, amelyet az 1994-es házszabályban azzal a céllal vezettünk be, hogy az országgyűlési többség és kisebbség közös álláspontját lehessen kifejezésre juttatni fontos társadalmi és nemzetközi kérdésekben, és ennek megfelelően kétharmados többség kellett az elfogadásához,

az orbáni házszabály szerint egyszerű többség kell csak az elfogadásához, és a kormánytöbbség álláspontját tünteti fel az országgyűlés egészének állásfoglalásaként, jobbára a kormány külpolitikájának támogatásában.

Ezzel kapcsolatban az ellenzék viselkedése az érdekes.

Magyarország a rendszerváltás kezdetén lett az Európa Tanács tagja, és ebből következően időnként Magyarországnak jut az Európa Tanács elnöksége. Az Európa Tanács – az Európai Uniótól eltérően – nem gazdasági integrációs intézmény, hanem a demokratikus jogállamok politikai együttműködésének szervezete, amelynek tagjai között ott vannak a posztszovjet utódállamok is, a tagság pedig az adott állam jogállam voltát hivatott elismerni.

Fehéroroszország ezért nem is tagja, és időnként kérdésessé válik Oroszország részvétele is.

Az Orbán-rendszer részvétele és kiváltképp soros elnöksége annak a látszatnak magyar részről a kinyilvánítását, az európai demokráciák részéről pedig az elismerését jelenti, hogy Magyarország ma is demokratikus jogállam.

A parlamenti politikai nyilatkozat ennek megerősítése. Az nyilvánvaló, hogy mi szüksége van erre a kormánynak és a fideszes (névleg Fidesz-KDNP-s) parlamenti többségnek. A kérdés az, hogy miképpen viszonyul ehhez az ellenzék, pontosabban az ellenzéki frakciók és független képviselők.

A politikai nyilatkozat benyújtott tervezetéhez az MSZP-frakció módosító javaslatot nyújtott be,

amelyben elhagyta volna a szövegből a kormány „aktív nemzetközi szerepvállalásának” dicséretét, és kiegészítette volna a szöveget „a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság fejlődése és előmozdítása” melletti elkötelezettség hangsúlyozásával. A tervezetet előterjesztő külügyi bizottság e módosító javaslatot támogatta, és támogatta a kormány részéről a Külügyminisztérium is. Ez a meglepő támogatás minden bizonnyal Németh Zsoltnak köszönhető, aki egykor a Fidesz vezető külpolitikusa volt, ma azonban a Külügyi Bizottság elnökeként parkolópályán van. Számára ezek a verbális engedmények megérték volna, hogy a politikai nyilatkozathoz megkapja az ellenzék támogatását. A parlament törvényalkotási bizottságában, ahol az orbáni parlamentben az érdemi politikai döntések (a költségvetést kivéve, ahol ezt a szerepet a költségvetési bizottság játssza) megszületnek, már

nem támogatták az MSZP módosító javaslatait.

Minden bizonnyal az történt, hogy ez az engedmény nem fért bele Orbán és Szijjártó külpolitikájába: ők nem mondtak le arról, hogy a parlament is megerősítse az „aktív nemzetközi szerepvállalást”, ami a nyugati szövetségből kihúzódó, keleti önkényuralmakkal bratyizó, elegánsan szuverenistának nevezett politikát jelenti.

Ezek után a politikai nyilatkozatot az MSZP és a Párbeszéd nem szavazta meg, hanem tartózkodott a szavazásnál. (Tartózkodó szavazatot adtak le a Momentummal együttműködő függetlenek: Hadházy Ákos, Szabó Szabolcs és Szél Bernadett is, a Párbeszédből Szabó Tímea viszont nemmel szavazott.) Mesterházy Attila a plenáris vitában valósággal mentegetőzött emiatt, és elismételte, hogy mennyire vágyott a konszenzusra, de a módosító javaslatot elutasító fideszes többség miatt ez nem jött létre.

Fontos látni: az orbáni külpolitika elválaszthatatlan eleme az önkényuralmi rendszernek: a nyugati demokráciák szövetségétől való szisztematikus kihúzódás és a politikai értelemben vett „keleti nyitás” annak alátámasztását szolgálja. Aki ezzel a külpolitikával törekszik konszenzusra, az az önkényuralmi rendszert sem utasítja el egyértelműen.

A parlamenti frakciók közül egyedül a DK szavazott a politikai nyilatkozatra nemmel, amit alátámasztott vezérszónokának, Arató Gergelynek határozott beszéde a plenáris vitában (még ha ő is tett egy utalást arra, hogy jó lenne ilyen ügyben a konszenzus). A függetlenek közül a Szolidaritásból jött, a DK listájáról a parlamentbe került, de most a Szanyi-pártban tevékenykedő Székely Sándor mondott nemet. A Jobbik és az LMP viszont igent mondott a politikai nyilatkozatra (érdekes módon a hat LMP-s képviselőből ketten, Demeter Márta és Ungár Péter nemet nyomott), ami csak azzal magyarázható, hogy hozzájuk közel áll az Orbán-rendszer „nemzeti” külpolitikája. (Ezt Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője el is mondta a plenáris vitában.) A Jobbikból kivált, ma független képviselők (a tartózkodó Varga-Damm Andrea kivételével) természetesen igennel szavaztak a nyilatkozatra, s ezzel az Orbán-kormány külpolitikájára, ami természetes.

Ez a történet újra megmutatta, hogy mennyire különbözőképpen viszonyulnak a választásokra szövetkező ellenzéki pártok az Orbán-rendszerhez:

a Jobbik frakcióvezetőjének durva parlamenti retorikája és az LMP frakcióvezetőjének a kormány politikájának egyes elemeire használt „gyalázatos” jelzői dacára ez a két párt azonosul az orbáni nacionalista külpolitika alapjaival,

az MSZP és a Párbeszéd kerülni igyekszik ebben a konfliktust, és a DK egyedül áll ennek egyértelmű elutasításával

Mesterházy a Párbeszédről: Ez most ugye egy FAKE NEWS?!

Mint ismeretes, a Párbeszéd vasárnapi, budapesti tisztújító taggyűlésén újraválasztották a párt két eddigi társelnökét, Szabó Tímeát és Karácsony Gergelyt. A szavazás utáni tájékoztatón Karácsony beszélt a párt politikai stratégiájáról, Szabó Tímea pedig azt mondta, csak úgy tudják elképzelni a szövetségesi politikát, ha jövőre az önkormányzati választáson Karácsony Gergely lesz a zuglói polgármesterjelölt és ezt szövetségeseik helyi, regionális és országos szinten is támogatják.

Mesterházy Attila, az MSZP volt elnöke kemény hangú posztban mondta el véleményét Karácsony Gergelyről és a Párbeszédről.

„Ez most ugye egy félreértés? Vagy FAKE NEWS?!”- kezdi bejegyzését Mesterházy.
Tegnap Karácsony Gergely az Mszp választmányi ülésén, 48 órával ezelőtt, semmilyen feltételről nem beszélt! Sőt, egyértelműnek, evidensnek, magától értetődőnek nevezte a közös listát… (Megjegyzem én is így gondoltam.)
Ma pedig ultimátumot adtak nekünk… A zuglói polgármesteri székért cserébe van csak közös lista?!

Mesterházy felteszi a kérdést: „miért nem beszél Karácsony Gergely őszintén velünk? Lenéz minket? Ő követeli leghangosabban az előválasztást Budapesten, KIVÉVE ha a SAJÁT polgármesteri székéről van szó, mert akkor azt neki, előre garantálnunk kell… „

A volt pártelnök nehezményezi,  hogy Karácsony és a Párbeszéd utólag, a médián keresztül üzen a szocialistáknak.

Mint fogalmaz, „egy párt, amelynek nélkülünk nem lenne frakciója, támogatottsága pedig elmarad a Kétfarkú Kutya Pártétól, a Momentumétól… A DK-ról nem is beszélve.”

A volt szocialista pártelnök egy nem kevés gúnnyal zárja posztját: „Ilyen “őszinte és erős” együttműködő partnerrel a hátunk mögött a Fidesz halálra van ítélve az uniós és az önkormányzati választásokon is, az tuti…

Éljen a párbeszéd, éljen a szövetség!”

Ha már a számoknál és a százalékoknál tartunk: nem kizárt, hogy a bejegyzés csupán annak szól, hogy a „majdnem nulla százalékos pártnak” van három olyan arca, akiket ennek ellenére politikai tényezőként tart számon a közvélemény, míg az MSZP jelenlegi és (volt) vezetősége arctalan, a közvéleményre hatást gyakorolni képtelen emberekből áll. Ha leválasztanák a Párbeszédet, a jelenlegi vezetésnek nagyobb súlya lehetne.

Bréking nyúz, június 18. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az alternatív média szerkesztői szemmel láthatóan jó témát találnak a Magyar Szocialista Párt elnökválasztásában: több orgánum is publicisztikával tér vissza a vasárnapi eseményre. Azt azért nem mondhatjuk, hogy kedvező színben tüntetik fel az új elnököt, vagy akár alulmaradt ellenfelét. A Jobbik is kedvenc topikja a kormánypárti sajtónak – ezúttal arról olvashat a nagybecsű, hogy milyen jelek mutatnak a jobbik és a baloldal összeborulására. A Jobbikból kivált Toroczkai formálódó pártjáról is megtudhatunk újdonságokat.

Magyar Idők – Most meg Tóth az elnök

Tök mindegy, ki lesz a szocialisták új elnöke, nyilatkozta (szerintem nagyon helyesen) Galló Béla politológus vasárnap reggel a köztévében. Ahhoz ugyanis, hogy bármiféle fordulat legyen a baloldalon, nemzeti érzékenységű szociáldemokrata jelölt is kellett volna az MSZP tisztújító kongresszusára. Olyan viszont nemhogy az indulók között (ketten indultak), de még a pártban sincs. (Ha volt is, világgá ment, vagy elzavarták – a szerk.) – írja Pilhál György, aki nem is annyira az új elnökkel, mint inkább alulmaradt riválisával foglalkozik publicisztikájában.

„ Mit akart az egyszer már elnökösködő Mesterházy?” – teszi fel a kérdést, hozzátéve: „Azok után, hogy négy éve sápadtan, farokbehúzva távozott a posztról, újra kinevettetné magát?”

2014-ben nem sokkal a parlamenti választás előtt Mesterházy ekképp kampányolt: „A Fidesz rehabilitálni akarja a Horthy-rendszert, ezért áprilisban nem lesz nehéz dönteni: vagy a Horthy-korszak, vagy a modern Magyarország… Mi jövünk, ők menni fognak!” De aztán nem a Fidesz ment, hanem ő. Mint most is.

Egyébként Tóth Bercit sem irigylem ezért az elnöki székért. Forgószék az.

Más: pont ma 203 éve volt a waterlooi csata.”

888.hu – A vörös Aphrodité

„Nem is értem Orbán Viktort, hogy alhat nyugodtan” – kezdi az új MSZP-elnök, Tóth Bertalan kapcsán írt publicisztikájában Szentesi Zöldi László. Szerinte Tóth „nem a semmiből, hanem a mínusz tartományból érkezett a magyar politika élvonalába”. A szerző vörös Tóth Aphrodité-ként titulálja az elnököt, „akinek a szépségénél és kecsességénél csak a képzelőereje a nagyobb”.

A vitriolosnak szánt, egyes szám első személyében, Tóth monológjaként írt publicisztikában helyenként szinte nyomdafestéket nem tűrő jelzők, szavak, mondatok sorjáznak egymás után, s nem hiányozhat belőle Gyurcsány említése sem:

„Gyurcsány Athéné lándzsával a kezében őrködik a baloldali értékek felett. Ha Molnár Csaba-fejű aigisz pajzsát meglóbálja a feje felett, Angyalföld valamennyi nyuggere a segítségére siet”…

„Csökkenő érdeklődés mellett, de le fogjuk még játszani ezt a csatát. Két vörös istennő nem fér meg az Olümposzon.”…

„Én, Tóth Aphrodité fogadom, hogy hű leszek a baloldali értékekhez, bármit is jelentsenek azok. Hiszen nem azért jöttem a világra, hogy bevégezzem a sorsomat, hanem hogy tartósan öt százalék felett tartsam szeretett pártomat.

Remélem, menni fog, különben Akhilleusznak kell lennie a merész vállalkozónak, aki bóklászó hajónkat kivezeti a viharos szartengerből.

Föl! Föl, ti vörös istenek!”

Origo  –  Így készíti elő a Jobbik az együttműködést a baloldallal

A radikálisok kiszorításával egy időben megjelentek az első apróbb, de fontos jelei annak, hogy a Jobbik együttműködést készít elő a baloldallal – az Origo szerint.

A Soros-féle Magyar Narancsban Jakab Péter és Tordai Bence közös interjút adott.

Ennek a szimbóluma lehetne az a legfrissebb Magyar Narancsban olvasható interjú, amelyet közösen adott Jakab Péter jobbikos szóvivő, és Tordai Bence párbeszédes parlamenti képviselő. A Soros-közeli hetilapban közös pontokat alakítottak ki a két párt között. Ilyen lehet a miskolci időközi önkormányzati választás, ahol mindkét párt Rokker Zsolttit, a nagyreményű humoristát támogatja. Jakab emellett azt is mondta, fontos az együttműködés, szerinte minimumcélok kellenek. Ennek kapcsán kiemelte, ha a Párbeszéd jó ügyet terjeszt a Ház elé, megszavazzák. Tordai pedig egy esetleges kormányváltás esetén el tud képzelni egy olyan nagykoalíciós kormányzást, amelyben a Jobbik is benne van.

A balliberális pártok ellen létrejövő Jobbik kisegítette volna az Együttet.

A Juhász Péter-féle, azóta megszűnt balliberális Együtt kisegítése szóba sem kerülhetett volna korábban az antikommunista gyökerű párt háza tájékán. Toroczkai László Facebook-bejegyzése alapján pedig így történt.

A radikális Jobbik szimbólumrendszerének leépítése.

Nem ennyire látványos, de a párt vezető politikusai és a Jobbik-média kommunikációs szinten megkezdte a radikális Jobbik szimbólumrendszerének leépítését. Jó példa erre, hogy a napokban Volner János, a párt újraválasztott alelnöke, a párt EP-listavezető-jelöltje a HírTV-ben azt mondta, hogy a Magyar Gárda ideje lejárt. A támadások középpontjába kerültek a régi Jobbik további meghatározó arcai, így Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás is, azért, mert a választási kampányban ellenezték a Jobbik közeledését a balliberálisokhoz, ezen belül a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalícióhoz.

A pártvezetők még finoman, de a baloldallal való összefogás szükségességéről nyilatkoztak.

A párt tisztújító kongresszusát megelőzően nagy karriert futott be Gyöngyösi Tamásnak a Zsúrpubinak adott nyilatkozata. A portál azon kérdésére, hogy változtat-e a Jobbik a balliberális ellenzéki pártokkal való együttműködési stratégiáján, nem adott egyértelmű választ. Gyöngyösi úgy látta akkor, hogy az eredmény tükrében valamin egész biztos változtatni kell. Ezzel szóban nyitott a baloldal felé.

A Jobbik részt vett a Soros pénzelte kormányellenes tüntetéseken.

A párt vezetősége testületileg jelen volt ezen a demonstráción, amelyen politikusok jelentek meg, mint Juhász Péter, Gyurcsány Ferenc, Szél Bernadett és Hadházy Ákos.

Magyar Hírlap – Gyűlik a pénz Toroczkaiék párttá alakulására

Már harminc önkormányzati képviselő szakított a Jobbikkal, kilépett az ifjúsági tagozat alelnöke is a „néppártból” – írja a napilap. Toroczkai László kizárása óta egyre többen lépnek ki a pártból, eddig majd száz távozóról lehet tudni, köztük van három alapszervezet teljes tagsága és hat polgármester is. A lap információi szerint további kilépések várhatók, sokan arra várnak, hogy a pártból kizárt Toroczkai László és az emiatt kilépett Dúró Dóra és Novák Előd megalapítsák új pártjukat.

Az új párt alapítására szombaton kerülhet sor, ugyanis Toroczkai László bejelentette, az általa alapított Mi Magunk platform a június 23-i zászlóbontó gyűlésén, Ásotthalmon Mi Hazánk Mozgalom néven önálló politikai formációt hoznak létre. A politikus a Facebookon arról számolt be, hogy már egymillió-kétszázezer forintot gyűlt össze a zászlóbontó nagygyűlés költségére. Közölte, mintegy száz adományozó támogatta őket, de tovább folytatják a gyűjtést, mert a rendezvény teljes költsége kétmillió forint körül lesz.

Novák Előd bejelentette, a Mi Hazánk Mozgalom szombaton megkezdi akcióját, lyukas zászlókat adnak át a csatlakozó polgármestereknek, hogy ezzel hívják fel a figyelmet az antikommunista követelések politikai napirendre tűzésének szükségességére.

Az MSZP és a változás ellentétes fogalom

0

A tisztújító kongresszus elnökjelöltjeinek személye is biztosítéka annak, hogy az utódpárt már soha nem lesz képes még egy horni fordulatra. A vezetésről most is a belső érdekkörök, a lecsurgó pénzek csábítása és a tenni nem akarás fog dönteni. A valamikori listás 40% feletti párt mostani szerény 11 százaléka így csak a nulla felé közeledhet.

Kunhalmi Ágnes visszalépése után már csak két jelölt maradt: Mesterházy Attila és Tóth Bertalan. Már Kunhalmi kiszorulása is megérne egy misét, hiszen népszerűség szempontjából listavezető volt. De, mint tudjuk, nem ez számít.

Balogh S. Éva a Hungarian Spectrum nevű angol nyelvű blog (diplomatáknak kötelező olvasmány!) szerzője a minap szokatlan módon, teljes mellszélességgel állt ki az azóta visszalépett jelölt mellett.

„Valószínűleg csak az ifjú Kunhalmi Ágnes mentheti meg az MSZP-t

és játszhatna fontos szerepet az Orbán ellenes erők átszervezésében.”

Balogh szerint Kunhalmi érdemei közé tartozik, hogy például 2014-ben a tetten ért Simon Gábor helyére beugorva, csak 56 szavazattal maradt alul, 2018-ban pedig nyerni tudott és mindig is az ellenzéki összefogás illetve a kockázatvállalás híve volt.

A másik két jelöltről a Hungarian Spectrum szerzőjének kevésbe kedvező a véleménye: Tóth Bertalantól nem vitatja el a jóhiszeműséget, de hátránya, hogy kevésbé ismert és nincs kimondott karizmája. Mesterházyról úgy véli, hogy pártbéli népszerűsége valamelyest meglepetés tekintettel a sikeresnek egyáltalán nem mondható volt pártelnökségére.

Újbóli színrelépését az MSZP parlamenti képviselőinek egy fásult csoportjának köszönheti.

Vannak nem kormánypárti elemzők, akik vaskosabban fogalmaznak. A B1 blog publicistája például: Az MSZP-s megyei elnökök csinos kis ajánlatot kaptak a minap. Ha Tóth Bertalant támogatják a szocialista elnökválasztáson, akkor csurranhat-cseppenhet egy-két szerződésecske nekik, irodabérleti támogatás, tanácsadói megbízás…

ha Tóth Bertalan nyer, akkor ő lehet az MSZP Retkes Attilája.

Retkesnek is volt pár jelentős, régi dinoszaurusz támogatója a párton belül. Ahogy Tóth mögött is ott áll Puch László vagy Szekeres Imre. Bátran lehet tanulmányozni a 2010-es év SZDSZ-es párttörténetét, ha nagyjából el akarjuk képzelni a közeljövőt, ha Tóth frakcióvezető befut.”

Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa szerint „a tisztújítás folyamatában változás nincsen. Megint a kongresszus és nem a párttagság, vagy a szimpatizánsokkal kiegészített tagság dönt az új elnök személyéről. Megint elindult az alkuk, az egyezkedések sorozata a kongresszusi küldöttek meggyőzéséről, a pártokon belüli klikkek és vezérek megint jól egymásnak feszültek –

ismételten zárt ajtók mögött, ahogy az korábban is volt az MSZP esetében.”

Mindezek után elég nehéz elképzelni, hogy hétfőtől egy új baloldali párt fog hasítani a magyar politika posványos vízén és még kevésbé, hogy az képes legyen más, egyébként szintén roggyant állapotban levő ellenzéki párttal együttműködni. Így aztán marad minden a régiben, leszálló ágon.

Kunhalmi visszalép – nőnek Tóth esélyei

0

A Független Hírügynökség információi szerint Kunhalmi Ágnes ma visszalép Tóth Bertalan javára az MSZP elnöki posztért folytatott küzdelemben. A szocialista párt jelölőbizottsága ma tart ülést a 17-i elnökválasztás előtt. Úgy tudjuk, hogy Tóth Bertalan támogatottsága Mesterházy Attilával szemben 60:40 százalék.

A párton belül a többség által Mesterházynál konstruktvabbnak tartott Tóth esélyeit nem csak Kunhalmi visszalépése növeli, illetve Mesterházyét csökkenti az elnökválasztáson. Újhelyi István a párt EP képviselője sem akar már választmányi elnök lenni, ő is Tóthot támogatja, s jó eséllyel ő lehet az MSZP elnökhelyettese.

Mesterházy indul az MSZP elnöki tisztségéért

0

Mesterházy Attila is ringbe száll az MSZP elnöki tisztségéért – legalábbis a Sztárklikk értesülései szerint. A hírről sem az MSZP portálja, sem pedig Mesterházy Faceboook oldala nem tesz említést.

 

A portál úgy tudja, hogy Mesterházyt szombaton Gödön, az MSZP Népi és Harmadik Hullám Platformjának közös tisztújító ülésén kérték fel, hogy induljon újra a pártelnöki tisztségért. A politikus elfogadta a felkérést. Mesterházy 2010 és 2014 között már irányította a pártot.

Május 2-án, a Húzós c. műsorában Rónai Egon konkrétan rákérdezett arra, hogy akar-e indulni a posztért, ám a politikus akkor kitérő választ adott.

Tóth Bertalan, Kunhalmi Ágnes és egy belvárosi szocialista, Bródy Gábor már korábban  bejelentkezett elnöknek, s Szanyi Tibor sem zárta ki az indulását.

Bayer egy „hülye, gazember pap” miatt már nem evangélikus

Bayer Zsolt nemrég még evangélikus volt, ám mostantól nem az. Nem tudtuk róla, hogy melyik egyház híve, közünk sincs hozzá, nem is érdekel senkit, de nem baj, most már ezt is tudjuk.

A magát publicistaként aposztrofáló sajtómunkás „egy hülye, gazember pap” miatt csalódott ez egyházában. Ő nevezte hülye, gazember papnak Mesterházy Balázs esperest, aki húsvét vasárnapkor a Kossuth Rádióban gyűlöletkeltőnek nevezte, amit a kormány a más vallásúakkal, a miénknél sötétebb bőrűekkel művel. Bayert ez háborította fel, ezért lép ki az evangélikusok közül és ezért lép át a katolikusok közé.

Ha Mesterházy Balázs esperes nem kritizálta volna a kirekesztést és az uszítást, sőt, kifejezetten üdvözölte volna, akkor a sok szerkesztőséget és világnézetet megjárt sajtómunkás feltehetőleg még most is gond nélkül evangélikus lenne.

Így megy egy ez a Bayer-féle vallásosoknál: ma a Fradinak drukkolok, de miután csapnivalóan játszottak a hétvégén, holnaptól Újpest drukker leszek. Ma liberális vagyok, holnap konzervatív.

Az esetnek persze vannak tanulságai. Nem az, amire elsőre gondolnánk, vagyis, hogy vannak, akiknél a vallás nem hit, hanem elhatározás kérdése. A tanulság az, hogyha papok vagyunk, vigyázzunk arra, mit mondunk. Ne bántsuk meg Bayert, mert ebben az esetben ő elhagyja az egyházat és akkor megnézhetjük magunkat.

Volt már ilyen Bayer Zsolttal. 1994-ben a Fideszt hagyta el az ötös számú párttagkönyv birtokosa. Akkor elsősorban a Simicska Lajos által vezérelt székházeladás miatt volt felháborodva. Annyira megmérgesedett ezen Bayer – különösen azért, mert a gyanú szerint Orbán-papa bányájába vándorolt a pénz -, hogy 1994 október 21-én ezt írta a Népszabadságba: „.. igen, én, az alapító atyák egyike dr. Simicska Lajos és Tóth Béla miatt hagytam el a pártot. Ugyanis nem szerettem őket. Nagyon nem. Dr. Simicska körül egyre több lett a fegyveres őr, s lassan kezdtünk úgy kinézni, mint valami kokainbáró rezidenciája Kolumbia-alsón. Meg a titok is egyre több lett, s a titkok számának emelkedésével párhuzamosan sűrűsödtek a fontos arcú fószerek, akikkel nem lehetett emberi szavakat váltani nőről, kajáról, piáról.”

Aztán, ki tudja miért, Bayer, az eltévedt bárány visszatalált a nyájhoz.

Úgyhogy innen üzenjük az evangélikus egyháznak, ne adják fel, mert van még remény: egyáltalán nem kizárt, hogy Bayer egyszer megint evangélikus lesz.

MSZP-DK: Van megnemtámadási szerződés, vagy nincs?

1

Molnár Gyula, nemrégiben arról beszélt az ATV-ben, hogy a két baloldali ellenzéki párt között van megnemtámadási szerződés, ám most Mesterházy Attila úgy fogalmazott: nincs ilyen és ennek nem is lenne értelme, mert a Fidesz a közös ellenfél.

Az MSZP volt elnökének megfogalmazása nem mond ellent a Molnár Gyula által elmondottaknak. Inkább úgy kell érteni, hogy Mesterházy szerint két baráti, választási szövetségre készülő párt között nincs értelme ilyen megállapodásól beszélni, hioszen ők nem egymásnak, hanem a Fidesznek az ellenfelei.

Mesterházy szerint nem lehet a végletekig felosztani az egyéni választói körzeteket, de ha nem irreálisak az igények, akkor akár újabb pártokkal is köthetnek megállapodást.

Az MSZP egykori elnöke Balázs Péter mozgalmáról, a Válasszunk! 2018-ról azt mondta: ha tudnak hatni az LMP-re és a Momentumra, hogy működjenek együtt a többi demokratikus ellenzéki párttal, az már komoly eredménynek számít.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!