Kezdőlap Címkék Marine Le Pen

Címke: Marine Le Pen

Hozhat-e szavazatokat a Notre Dame leégése?

0

Orbán Viktor magyar miniszterelnök tíz nappal a Notre Dame lángjai előtt meghirdette a keresztény civilizáció védelmét – írja a londoni Guardian-ben Natalie Nougayrède francia újságírónő.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig egy televíziós interjúban, melyet teljes egészében húsvét hétfőn sugároznak, arra használja fel a Notre Dame katasztrófáját, hogy bírálja a nyugati világ elfordulását a szakrális értékektől. Tragikus szimbólumnak nevezi a híres katedrális leégését, “melyért a franciák egyházellenes politikája is felelős”.

Az érintett franciák?

Marine Le Pen asszony, a francia szélsőjobb vezére egyáltalán nem így reagált: Macron elnökhöz hasonlóan dicsérte a tűzoltókat és nem adott elő semmilyen összeesküvés elméletet arról, hogy szándékos gyújtogatás történt volna. Párizs ügyésze szerint valószínűleg rövidzárlat okozta a tüzet a Notre Dame-ban hétfőn este. Persze Marine Le Pen asszony elvált és távolról sem tart olyan szoros kapcsolatot a ókatolikus mozgalmakkal mint édesapja, Jean-Marie Le Pen.

 Jó, de akkor legalább a holland szélsőjobb.

A holland szélsőjobb vezére hasonlóképp igyekszik elhatárolni magát a katolikus konzervatívoktól. Geert Wilders kiáll az 1968-as eszmék mellett, melyeket Orbán Viktor magyar miniszterelnök annyira kárhoztat. Kiáll a meleg házasság mellett is, mely tabu téma a nemzeti és keresztény elvekre hivatkozó szélsőjobb köreiben Európa keleti felében.

Az európai szélsőjobboldalt egyesítő nagy téma az iszlám ellenesség. Ebben Marine Le Pen, Geert Wilders, Matteo Salvini vagy Orbán Viktor teljes mértékben egyetért.

Végre, a német AfD!

Alice Weidel, az Alternative für Deutschland frakció vezetője még tovább ment: besorolta a Notre Dame leégését a keresztény ellenes cselekedetek sorába! Bár semmilyen bizonyíték nincsen arra, hogy az iszlamista szervezeteknek bármilyen közük is lett volna a tűzvészhez, de a szélsőjobboldali párt társ elnökasszonya kimondatlanul is őket vádolja.

És az olaszok?

Matteo Salvini Milánóban épp ezen az alapon akarta egyesíteni a szélsőjobboldali erőket. Csakhogy neki az a problémája, hogy Ferenc pápa a migráns kérdésben homlokegyenest ellenkező nézeteket vall mint a szélsőjobboldal Itáliában és másutt Európában.

Még kínosabb azonban az, amit az olasz sajtó írt meg Matteo Salviniről amikor azt vizsgálta meg, hogy miért is lett néhány év alatt a Liga egyik meglehetősen névtelen vezetője az európai szélsőjobb potenciális vezére? A milánói összejövetel alkalmából feltűnt a lengyel PiS távolléte pedig Jaroslaw Kaczynski pártja kiváló kapcsolatokat ápol a meglehetősen konzervatív katolikus egyházzal Lengyelországban, és a migráns kérdésben éppúgy szemben áll Brüsszellel, mint Magyarország miniszterelnöke.

A nemzetállamok Európája

A magyar média nem igazán számolt be olyan részletesen és pártatlanul a milánói találkozóról, mint az elvárható lett volna a nyugati, elsősorban angol nyelvű tudósítások alapján.

Sokkal inkább belterjes, provinciális módon, (és kárörvendően) Orbánt tették az ott történtek középpontjába annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök – sportnyelven – labdába sem rúgott, ezért el sem ment, pedig meghívása volt! Ugyanakkor a találkozónak komoly visszhangja lett a világsajtóban. Az EU választások előtt igenis oda kell figyelni, mi történik a világban, különösen Európában. A nyugati megfigyelők a „szélsőjobb” (far-right) jelzővel illetik azt az új formációt, amely erős frakciót alakíthat a májusi európai parlamenti választások után. Ennek az új EU-s frakciónak az olasz Északi Liga elnökét, jelenlegi kormányfő-helyettest és belügyminisztert, Matteo Salvini-t tekintik a szellemi atyjának.

Igen, valamikor szó volt, hogy Orbán is jelentős szerepet kaphat, de a „pávatánc”-ot a nyugat-európai szélsőjobboldaliak sem veszik be.

Ha Orbán egy új frakcióban akar vezető pozíciót (mondjuk alelnöki posztot), akkor előbb ki kellene lépnie az EP legnagyobb frakciójából, a néppárti tömörülésből (EPP). Mint ahogy ezt 2000-ben tette, amikor lemondott a Liberális Internacionálé alelnöki tisztjéről, és pártjával (Fidesz) együtt átlépett az Európai Néppártba. Napjainkra eltűnt ez a húsz évvel ezelőtti (politikai) elszántság, helyette populista lett, aki – mint a magyar lélek kiváló ismerője – csak azt fújja, amit hazai hívei hallani szeretnének.

Az EU-s választási kampányban jó partnernek bizonyul a hazai ellenzék is, mely ugyancsak a megszokott Orbán-ellenes szövegeket szajkózza, miközben még csak célzás sincs alternatívára, például a jövőt illetően, mit kellene Magyarországnak tennie. A „maradjunk az EU-ban”, meg „mi európaiak akarunk maradni”, édeskevés. Épp olyan semmit mondó, de jól hangzó (populista) kortes beszédek, mint az EU-s kampánytól független eddigi ellenzéki megszólalások. Sehol egy utalás, magyarázat, figyelemfelkeltés, hogy valójában van-e koncepciója Orbánnak arra, hogy mi legyen Európával, és benne Magyarországgal, ha annyira megerősödne az európai parlamenti szélsőjobb, hogy kormányzási, de legalábbis beleszólási jogot szerezne? A megszokott nacionalista szlogeneken kívül („megvédjük határainkat”, „idegeneket nem engedünk be és nem keveredünk velük”, „a mi hazánkban nekünk senki se dirigáljon külföldről”, stb.)

Orbán, eddig semmilyen jövőképet nem vázolt fel. Például, hogyan nézne ki a „nemzetállamok Európája”? Különös tekintettel annak gazdaságára, melynek fel kell majd vennie a harcot az USA-val és Kínával.

Ez a legfőbb probléma ma is az EU-ban. Ezt Nyugat-Európában látják, és ha eddig csak szőrmentén jelezték, azért tudvalevő, komoly átalakításokat terveznek a májusi választások után. Ezt jól érzi és látja Orbán is. Nem hiába rémisztgetik, pardon „készítik fel”, miniszterei a lakosságot a közeledő „válságra”. Magyarul, az EU-s pénzek elapadására.

Különben az összes feltörekvő szélsőjobboldali mozgalommal ez az igazi baj: halvány lila elképzelésük sincs a nemzetállamok együttműködéséről, az európai gazdaság működéséről. Ha nem „Brüsszel irányít”, akkor mi lesz a gazdasággal? Ha központilag nem szednek be adókat, mert az a nemzetállamok kezébe kerül, és minden ország maga intézi dolgait, akkor az esetleges pillanatnyi pénzügyi nehézségeiket hogyan fogják egymás közt kisegíteni? Vajon a nemzetállamok például védővámokat fognak bevezetni tartalékaik feltöltésére? Mi lesz a „közös valutával” (euró)? Ismét váltani kell majd a „nemzeti valutákra”, ami igencsak meg fogja nehezíteni a külkereskedelmet, a kezelési költségekről nem is beszélve!

Egyáltalán, hogyan képzelik el az európai prosperitást (a gazdasági, üzleti fellendülést), a versenyképességet az USA-val, Kínával szemben? Ezek nagyon fontos dolgok, egy ország, egy nemzetállam, és azok Európája számára. Ezt hiányolják leginkább a szakértők is az alakuló új európai parlamenti frakció, és jövendő tagjai, elképzeléseiből.

Jelenleg négy európai országban van szélsőjobboldali, populista kormány hatalmon: Olaszország, Magyarország, Ausztria és Lengyelország. Legalább még két országban (Franciaország és Hollandia) jelentős a szélsőjobb. A milánói összejövetelre 20 országot hívott meg Salvini, amire végül csak négyen jöttek el. Salvini-n kívül két EP képviselő, Jörg Meduthen, a német AfD-től, és Anders Vistisen, a dán „néppárt”-tól, valamint Olli Kotro, aki nagy reménységű jelölt a nacionalista finneknek az EU-s parlamenti választásra. A most vasárnap (2019. március 14.) tartott finn parlamenti választáson mindösszesen 0,2 %-kal (5.000 szavazattal) maradt alul a győztes szociáldemokratáktól, a Finnek nevű párt, mely igen erős (szélső)jobboldali jelenlétet mutat a finn politikai életben.
Megfigyelők szerint, bármennyire is erősödnek a szélsőjobboldali pártok (saját hazájukban), egy ütős, erős parlamenti frakció létrehozása nem valószínű. Borzasztó nagy elvi ellentéteket kellene félretenniük. Salvini szoros barátságot épített ki a francia Marine Le Pen Nemzeti Gyűlés/Tömörülés nevű pártjával. Ugyanezt az olasz szélsőjobboldali Salvini-nek nem sikerült elérnie a lengyel Jarosław Kaczyński-val, mert bármennyire is azonos a gondolkodásuk a migráció és az „európai kultúra” terén, a lengyelek történelmi orosz-ellenességét senki sem tudja megváltoztatni. Különösen Salvini nem, aki köztudottan Putyin csodálója, és az Oroszország elleni szankciók mielőbbi megszüntetésének szorgalmazója.

Megfigyelők szerint a franciákat és a lengyeleket nem lehet közös nevezőre hozni.
Salvini meg akarja törni a jelenlegi Európát (EU) domináló francia-német tengelyt is. Mint látható, Orbántól eltérően, a nyugat-európai szélsőjobbnak van elképzelése egy „új Európa megteremtésére”, kivéve a gazdaság átalakítására, ami nélkül nem lehet prosperáló Európát építeni. Kicsit hasonló a probléma, mint a szélsőbaloldali eszmék terjedése és uralkodása idején. A kommunista rendszerek is a gazdaságba buktak bele.

Szélsőjobb: szüntessük meg a brüsszeli bizottságot!

0

Zászlót bontott Strasbourgban Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalma, mely a második hely megszerzésére esélyes az európai választásokon Franciaországban.

Míg korábban javasolták a kilépést az Európai Unióból és az eurozónából, ma már ez feledve van. Marine Le Pen asszony ugyanis realista és ismeri a közvéleménykutatási számokat: a franciák többsége nem akar kilépni sem az Európai Unióból sem pedig az eurozónából. Akkor is így van ez, ha sokan nagyonis elégedetlenek a jelenlegi helyzettel. A sárga mellényesek már hetek óta tüntetnek Macron elnök liberális reformjai ellen. Csakhogy semmilyen pozitív ötletük sincsen.

Marine Le Pen most előállt eggyel: szüntessék meg a brüsszeli bizottságot! “Semmi szükség a senki által meg nem választott 28 uniós biztosra!” A szélsőjobboldali párt a nemzetek Európáját akarja visszaállítani. “Athéni demokráciát és nem brüsszeli technokráciát akarunk!” – harsogta a szélsőjobboldali mozgalom listavezetője. A mindössze 23 éves Jordan Bardella meg akarja fosztani Brüsszelt a hatásköre javától. Jelszava: “ mentsük meg Európát az Európai Uniótól!”
A szélsőjobboldal 21 képviselői helyre számíthat a májusi európai választáson. Ennél többet csak Macron elnök liberális mozgalma szerezne. Egy probléma bekavarhat:

Az orosz kapcsolat sok szavazatba kerülhet

Marine Le Pen asszonyt a Kremlben fogadta Putyin elnök akkor amikor Macron ellenfele volt a választáson. Az orosz hírszerzés hackerei szorgosan segítették is a szélsőjobboldali kampányt. Mégis elbuktak: részben, mert Marine Le Pen nem állta a vitát a dinamikus fiatal Emmanuel Macronnal, részben pedig azért, mert a francia közvélemény nem nagyon szereti, ha külföldi hatalmak nyíltan támogatnak egy jelöltet.

Ezért Marine Le Pen nem ment el Milánóba, ahol Putyin kedvence, az olasz szélsőjobboldal vezére meghirdette a “népek és nemzetek Európáját”. Matteo Salvinit, aki jelenleg Itália miniszterelnök-helyettese és belügyminisztere, Vlagyimir Putyin már öt éve felfedezte. Amikor még csak mezei Európa parlamenti képviselő volt. Moszkva őt látja a legalkalmasabbnak arra, hogy egyesítse az Európai Unióval szemben szkeptikus nacionalista szélsőjobboldali pártokat az Európai Unióban. Belülről akarják fúrni az uniót – orosz támogatással! A közös ellenfél már megvan: a migránsok. És persze az Európai Unió brüsszeli bizottsága, mely nem védi meg tőlük Európát. Marine Le Pen ezért a nemzeti határok ellenőrzését sürgeti. De hogyha ez visszaáll, akkor mi marad az Európai Unióból ?! A szélsőjobboldalnak megoldási javaslatai nincsenek, de a proteszt szavazatok begyűjtésére alkalmas. Ebben bízik Marine Le Pen Franciaországban és elvbarátai mindenütt az Európai Unióban.

Kurz a medencében – Orbán a medence szélén

0

„Sebastian Kurznak eddig soha fel nem kínált politikai esélyt ad a jövőben Orbán nemtelen hadakozása az Európai Néppárttal, s még inkább, ha a magyar miniszterelnök belép a Salvini szervezte Európai Népek és Nemzetek Szövetségébe. Ezzel az osztrák lenne annak kizárólagos megtestesítője, hogyan kell megfékezni a nácikat, amire a jelek szerint a baloldal egyelőre képtelen. És ami talán nem is a baloldal, hanem a jobboldal feladata. Ez az Európai Néppártban is megerősíti majd az ÖVP pozícióját, amire húsz éve, amikor a párt először fogott össze a Szabadságpárttal, nem volt példa” –  kezdi ezekkel a szavakkal Ara-Kovács Attila mai Diplomáciai jegyzetét.

Minden vethető Sebastian Kurz osztrák kancellár szemére, ám az semmiképp, hogy – fiatal kora ellenére, 32 éves – ne lenne kiváló taktikai érzéke. Mesterien lavírozik abban a koalíciós kötelékben, amely pártját, a konzervatív Osztrák Néppártot (ÖVP) a szélsőjobboldali Szabadságpárthoz (FPÖ) fűzi. Bár erőteljes nyomást gyakorolnak rá az európai konzervatív testvérpártok, egyre inkább úgy igyekszik feltüntetni önmagát, mint olyat, aki egyedül képes megzabolázni a szélsőjobboldal radikalizmusát. És ebben van is számos valóságelem, amit az utóbbi napok fejleményei igazolnak.

A Szabadságpártnak mindig is jól ismert kapcsolatai voltak a legszélsőségesebb, korábban a nagynémet birodalmi eszmét melengető, mostanság pedig a migrációellenességet meglovagló ifjúsági szervezetekhez. Ám nemrég bebizonyosodott, hogy ezekhez jelentős pénztámogatás érkezett attól a személytől, aki az új-zélandi Christchurch-ben ötven embert gyilkolt meg egy mecsetnél, istentisztelet közben. Azt követően, hogy a Szabadságpárt és a terrorizmus között nyilvánosságra került ez a kapcsolat, Kurz azonnal lépett s – konkrétan ki nem mondva, de – kilátásba helyezte még a koalíció felmondását is, ha az FPÖ nem szakít nyilvánosan a merénylő által támogatott szervezetekkel. A koalíció felbomlását persze senki sem veszi komolyan, főként azért, mert az FPÖ a kormányon belül olyan jogosítványokkal rendelkezik, melyeknek feláldozása egyet jelentene az öngyilkossággal – övék az alkancellári poszt, továbbá a belügyminisztérium, ami nem csak a belbiztonság ellenőrzését jelenti, de a titkosszolgálatokét is. Kurz tehát jó érzékkel talált rá arra az ügyre, mellyel kockázat nélkül zsarolható meg a szélsőjobb.

Ám van itt egy másik, épp most kibontakozó fejlemény is. Matteo Salvini az olasz Liga vezetője – egyben belügyminiszter – április 8-ra Milánóba hívta Európa szélsőséges pártjait, hogy ott létrehozzák az Európai Népek és Nemzetek Szövetségét. Bejelentette, hogy azon részt vesz Orbán Viktor mellett Marine le Pen, Geert Wilders és még számosan. De a jelek szerint az osztrák Szabadságpárt vezetője, Heinz-Christian Strache alkancellár távol marad. Ennek csak egyetlen oka lehet: mégpedig az, hogy Kurz megtiltotta neki, aminek ő nem mert ellentmondani.

Egyelőre persze nem látni, ha az Osztrák Néppárt valóban megválna a Szabadágpárttól, milyen koalíciós kombináció jöhetne szóba, s ami még lényegesebb: melyiknek lenne realitása, de a jelek szerint Kurz szélsőjobb-elleni manővereinek komoly ereje van, ami stabilizálhatja pozícióját az Európai Néppártban, így az unióban is.

Ám Kurz taktikája nem csak belpolitikailag tűnik sikeresnek.

Ahogy a magyar miniszterelnök hitele eltűnt és nemzetközi mozgástere egyre szűkebbé vált, úgy követte mindezt Kurz elhatárolódása magától Orbántól és a Fidesztől, nem csak a személyes kontaktusokban, de az uniós politikában is.

Ám nem ő az első, aki sikerrel használja ki azokat az előnyöket, amelyek egy Orbánnal való összehasonlításból oly látványosan következnek. A korábbi szlovák kormányfő, Robert Fico ugyanezt a játékot űzte, s személyét annak ellenére sikerült elfogadható európai politikai szereplőnek eladnia, hogy pártja és annak politikája, gyakran lépésről-lépésre követte a Fidesz itthoni gyakorlatát. Igaz, neki sohasem volt kétharmada. De a semmit sem takargató népi mondás ez esetben is igaznak bizonyult, s Ficót – európai szinten – a felszínen tartotta, mármint, hogy: egy dolog a medencében illetlen dolgokat művelni, s megint más a medence szélén, mindenki szeme láttára tenni ugyanazt.

Hasonlóképpen Sebastian Kurznak is eddig soha fel nem kínált politikai esélyt ad a jövőben Orbán nemtelen hadakozása az Európai Néppárttal, s még inkább, ha a magyar miniszterelnök belép a Salvini szervezte szélsőjobbos Európai Népek és Nemzetek Szövetségébe. Ezzel az osztrák politikus lenne annak kizárólagos megtestesítője, hogyan kell megfékezni a nácikat, amire a jelek szerint a baloldal egyelőre képtelen. És ami talán nem is a baloldal, hanem a jobboldal feladata. Ez az Európai Néppártban is megerősíti majd az ÖVP pozícióját, amire húsz éve, amikor a párt először fogott össze a Szabadságpárttal, nem volt példa.

Korábbi NATO főtitkára szerint Oroszország beavatkozik az európai választásokba

0

27 államban lesznek választások és nem mindegyik van felkészülve egy ilyen orosz kampányra – jelentette ki Anders Fogh Rasmussen, aki korábban a NATO főtitkára volt.

Jelenleg egy politikai konzultációs tanácsadó szervezetet vezet. Legutóbbi kliense Petro Porosenko ukrán elnök volt. Ukrajnában vonta le a tanulságot “Moszkva célja nem valamiféle ideológia terjesztése vagy támogatása hanem a destabilizáció! Alá akarják ásni a bizalmat és káoszt teremteni”- állítja a NATO ex főtitkár, aki a brüsszeli Politico-nak nyilatkozott. “Mások is tanulhattak az orosz forgatókönyvből, például Kína és Irán”.

Rasmussen ezért valamiféle etikai kódex elfogadását javasolja, amely garantálná, aki európai parlamenti képviselő kíván lenni, az nem veszi igénybe különböző titkosszolgálatok támogatását és nem használ fel megengedhetetlen módszereket. Például fake news-ok tömeges alkalmazását. Az óceán mindkét partján szükség lenne ilyen etikai kódexre – véli a NATO ex főtitkára. Létre hozott egy testületet az etikai kódex összeállítására. Amerikát Joe Biden egykori alelnök képviseli.
Aligha valószínű, hogy az etikai kezdeményezést túlságosan sokan támogatnák hiszen mindenütt köztudott: jelentős támogatás nélkül egyetlen politikus sem folytathat sikeres választási kampányt. Franciaországban az elnökválasztás idején Putyin elnök nyíltan támogatta Marine Le Pen asszonyt és szélsőjobboldali mozgalmát. Ausztriában a Szabadságpárt élvezi Moszkva bizalmát annak ellenére, hogy a pártot egykori SS tisztek alapították. Hosszan lehetne sorolni Putyin barátainak listáját Európában, de az amerikaiak sem tétlenkednek. Pompeo külügyminiszter legutóbbi kelet-európai körútján amikor Budapesten is tárgyalt, önkritikusan beismerte: az USA az elmúlt 15 évben elhanyagolta ezt a régiót, de ezentúl másképp lesz. Az Európán kívüli nagyhatalmak beavatkozása Európa ügyeibe évtizedek óta realitás, és aligha valószínű, hogy ezen etikai kódexekkel változtatni lehet.

Megszűnik Európa legnagyobb zsidó közössége?

0

Ezt jósolja egy most megjelent könyv Franciaországban, ahol a legtöbb zsidó él Európában. La France sans les Juifs – Franciaország – zsidók nélkül! A szerző Danny Trom szociológus, aki több okot is talált arra, hogy a zsidók szépen lassan elhagyják Franciaországot. Hányan vannak?

Hivatalosan 470 ezren, de ez csak a hitközségek által számontartott zsidókat érinti

A valós szám ennek valószínűleg a duplája hiszen a vallási elkötelezettség csak nagyon különböző mértékben van jelen a zsidók között Franciaországban. Mindenesetre ebből a 470 ezerből több mint 20 ezren már elhagyták Franciaországot a nagy iszlamista merénylet sorozat óta. Akkor Benjamin Netanjahu miniszterelnök rögtön Párizsban termett, és Izraelbe invitálta a zsidókat. Franciaország akkori köztársasági elnöke felháborodott mondván : képesek megvédeni zsidó polgáraikat! Ma is erős rendőri készültség védelmezi a fontosabb zsidó intézményeket Franciaországban. Több zsidó család időközben visszajött Izraelből, mert az átállás valamiért nem sikerült.

Visszatért a hagyományos antiszemitizmus

Erre hívja fel a figyelmet a Franciaország zsidók nélkül című könyv. Jó példa erre a sárga mellényes mozgalom, amely Macron elnök reformjai ellen tüntet a múlt ősz óta. Az antiglobalista szervezet jelszavai között feltűntek a hagyományos antiszemita jelszavak : Macron- pute à juifs!

(Macron zsidó bérenc, szó szerint a zsidók kurvája!) Az ilyen jelszavak, melyek a harmincas éveket idézik, igen negatív emlékeket ébresztenek a zsidók között. Az idősebbek még emlékezhetnek arra, hogy a francia elit jelentős része maga is aktív antiszemita volt, és szívesen együttműködött Hitlerrel a holokauszt idején. Franciaországban az idősebb Le Pen maga sem titkolta különösebben antiszemitizmusát. Lánya, Marine Le Pen viszont már szívesen látott vendég Izraelben. Számára a fő ellenséget Franciaország szaporodó muzulmán közössége jelenti.

Egyelőre senki sem tekinti realitásnak Európa legnagyobb zsidó közösségének megszűnését, de a most megjelent könyv feltárja azokat a tényezőket, melyek aggasztják a zsidók többségét Franciaországban, ahol a társadalom válság jelenségei a felszínre hozták a hagyományos antiszemitizmust, amely az iszlamista zsidó gyűlölettel együtt fenyegetést jelenthet Európa legnagyobb zsidó közössége számára.

Félmillió eurót kell visszafizetnie a pezsgőző szélsőjobbnak

0

A Nemzet és Szabadság Európája (ENF) nevű szélsőjobboldali frakció tagjai Párizsban rendeztek díszvacsorát, az európai adófizetők költségén.

Még 2016-ban rendezte a szélsőjobboldali frakció a 140 fős díszvacsorát Párizsban – maga a frakció egyébként 36 tagú, olyan pártok képviselői ülnek benne, mint a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által vezetett Liga, az osztrák Szabadságpárt és Marine Le Pen francia szélsőjobboldali mozgalma.

A díszvacsorán 230 üveg pezsgő fogyott el, és még karácsonyi ajándékokat is osztogattak a képviselők

– az európai adófizetők költségére.

A Deutsche Welle szerint az Európai Parlament auditorai figyeltek fel a szabálytalanságra. Az is kiderült, hogy a karácsonyi vacsora mellett egy másik alkalommal

költségnek számolták el Matteo Salvini és Marine Le Pen összesen 800 eurós párizsi vacsoráját.

A szélsőjobboldali frakciót már tavaly is megbüntették, akkor 66 500 eurónyi költséget próbáltak szabálytalanul elszámolni. Most mintegy félmillió eurót, azaz átszámítva több mint 160 millió forintot kell visszafizetniük.

A francia szélsőjobboldali pártnak önmagában is volt már hasonló ügye: Marine Le Pent és több más képviselőt is arra köteleztek, hogy fizessék vissza azokat a pénzeket, melyeket a szabálytalanul alkalmazott asszisztenseiknek, jellemzően rokonaiknak fizettek ki.

Hárman, köztük Orbán, Moszkváért?

0

Ha a Szabadságpárt adja az alkancellárt az új osztrák kormányban, akkor együtt lobbizhatnak Orbán Viktorral az Oroszország elleni szankciók feloldása érdekében az Európai Unióban. A Szabadságpárt ugyanis Vlagyimir Putyin pártja Ausztriában.

A szélsőjobboldali párt – amely minden valószínűség szerint bekerül a kormányba – már régóta jó kapcsolatokat ápol Moszkvával, egykori vezére, Jörg Haider is tett korábban látogatást az orosz fővárosban. Amikor pedig tavaly Norbert Hofer hajszállal bár, de elveszítette az elnökválasztást Ausztriában, a Szabadságpárt vezetői az orosz fővárosba siettek, hogy aláírjanak egy ötéves együttműködési szerződést Putyin Egységes Oroszország pártjával.

„Mindkét párt a patriotizmus szellemében kívánja nevelni az ifjúságot”

– hangsúlyozza az akkori szerződés. Ez nemigen utal a múltra, hiszen a Szabadságpártot egykori SS tagok alapították 1956-ban, miközben Putyin családja abban a Leningrádban élt, ahol hatszázezer civil halt éhen, amikor a német csapatok gyűrűbe fogták Oroszország második legnagyobb városát.

De hát az már régen volt: ma Putyin keresi és meg is találja a szélsőjobb pártokat és szervezeteket Európában. A francia Marine Le Pen a választások előtt látogatott el Moszkvába, ahol Putyin pénzügyi támogatást ígért a Nemzeti Frontnak, amely azonban így sem nyert Franciaországban.

A Szabadságpárt tagadja, hogy pénzügyi támogatást kapna Moszkvától.

De választási programjának része, hogy ha hatalomra kerül, akkor küzdeni fog azért, hogy az EU feloldja a 2014-ben Oroszországgal szemben, a Krím-félsziget annektálása miatt bevezetett szankciókat. A Szabadságpárt szerint az annexió jogos volt.

Különösen érdekes Johannes Gudenus bécsi alpolgármester szerepe. A 41 éves politikusra nagy jövő vár Ausztriában. Ő a tanulmányait részben Moszkvában végezte, folyékonyan beszél oroszul, és persze kiváló kapcsolatokkal rendelkezik Oroszországban. Szergej Zseleznyak, a moszkvai Duma elnöke ugyan szerepel az EU tilalmi listáján, de ő írta alá a szerződést a Szabadságpárttal, és ezért részt vehetett a Szabadságpárt kongresszusán.

Minderről Eva Zelechowski újságírónő számolt be a Deutsche Welle-ben. Az újságírónő nemrég könyvet adott ki ezzel a címmel: Putins rechte Freude, azaz Putyin jobboldali barátai.

Ha a Szabadságpárt adja majd az alkancellárt, akkor Ausztria elkezd majd lobbizni az orosz szankciók feloldása érdekében

az Európai Unióban, éppúgy mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Vagyis ezen a téren kialakulhat egy osztrák-magyar együttműködés az európai diplomáciában – állapítja meg a Deutsche Welle.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK