Kezdőlap Címkék Marine Le Pen

Címke: Marine Le Pen

Le Pen magyarországi látogatásának háttere

Sokakat meglepett a tegnapi bejelentés, hogy október utolsó hetében Budapestre jön Marine Le Pen. Arról mindenki tudott, hogy Orbán évek óta ostromolja egy találkozóért, jogos a kérdés tehát, Le Pen számára ennek miért épp most jött el az ideje?

Orbán eddig is bárhol szívesen találkozott volna vele, de Le Pen most még azt a szívességet is megteszi neki, hogy Budapestre jön. Mi történt időközben? – teszik fel sokan a kérdést. És milyen haszna vagy kára lehet ebből a magyar ellenzéknek? Macron vajon nyíltabb szimpátiával fordul majd az Orbánnal megküzdeni kész ellenzék felé?

De menjünk sorjában

Milyen érdeke fűződik Orbánnak egy ilyen találkozóhoz? A választ mindenki tudja: kiegészíteni az európai szélsőjobboldali panorámát Le Pennel, s eljátszani azt – legalább a sajátjai előtt -, hogy ő, mármint Orbán dominálja ezt a panorámát.
Sokkal tanulságosabbak Le Pen személyes indokai. A jövő áprilisi francia elnökválasztáson egyelőre nem Le Pen Macron legveszélyesebb kihívója, hanem egy Eric Zemmour nevű esszéista, tévés blog-tulajdonos, aki e pillanatban nagyobb támogatottságot tudhat maga mögött, mint az elmúlt években középre tájékozódó Le Pen. Ez a látogatás azért kellett Le Pennek, hogy bizonyítsa: ő bizony megmaradt annak, aki apjától pont tíz éve átvette a szélsőjobbos mozgalom vezetését.
Apropó papa! Jean-Marie Le Pen, vagyis Marine apja a napokban igen támogatólag beszélt lánya radikális kihívójáról, Zemmourról, őt nevezve „igaz hazafinak” s a „gaullizmus igazi folytatójának”. Ez is egy komoly kihívás Marine szemében, vagyis úgy döntött, egy látogatás erejéig beadja a derekát Orbánnak, elvégre a papa éveken át nagy csodálója volt a Fidesz első emberének.

És hogyan szemlélheti Macron ezt az egész színjátékot?

A francia elnök már rég a helyén kezeli Orbánt. A múltkori választások előtt Párizsban fogadta őt és Brüsszelben is találkozott vele, hogy Le Pen támogatóinak egy részélt elbizonytalanítsa; feltehetően ez lehetett eddig Le Pen idegenkedésének igazi oka Orbánnal szemben. Macron egyértelműen megveti Orbán kelet-európaiságát, de lehetőséget lát a politikus manipulálására. Ennélfogva e találkozók másról sem szóltak, minthogy szavazatokat raboljon Le Pentől. Egyben jelentősnek tekinti Orbán befolyását az európai szélsőjobbon, s ezért az Orbánra gyakorolt eddigi túlnyomó merkeli befolyással szemben alkalmat kereshet némi francia befolyást szerezni is.
Le Pen viszont nem akarja elkövetni azt a hibát, hogy ezalkalommal se lássák őt együtt Orbánnal, s az Macronnal parolázva hasson a francia belpolitikára.
Látnunk kell, hogy ezek az események mindenkit csak belpolitikai szempontból érdekelnek; Orbán eljátssza sajátjainak az untig ismert, csak magáról szóló népszínművet; a két francia politikus pedig – ennél azért finomabb koreográfiában előadva – megteszi ugyanezt otthon.
Ara-Kovács Attila

Marine Le Pen Orbánhoz látogat, avagy zsák a foltját

A francia szélsőjobboldali vezér, aki a legutolsó választáson veszített Emmanuel Macronnal szemben, október 25-26-án Magyarországon lesz, ahol találkozik a magyar miniszterelnökkel.

Mindkét országban jövőre lesznek a választások. Orbán Viktor nemrég fogadta Eric Zemmourt, aki Marine Le Pen vetélytársa a szélsőjobboldalon.

Hol tart a nagy szélsőjobboldali egység?

Az Európai Néppártból kipöckölt magyar miniszterelnök szeretne egy erős szélsőjobb frakciót az Európai parlamentben, amely szembeszállhatna a jelenlegi centrummal, amely a szocialistákból, a liberálisokból, a zöldekből és az Európai Néppártból áll. Jelenleg két ilyen szélsőjobboldali frakció működik az Európai Parlamentben. Orbán két olasz barátja Salvini és Meloni is más-más frakcióban ül.

A szélsőjobboldali politikusok jelentős része Putyin barátja – éppúgy mint Orbán, aki Oroszország trójai falovának szerepét játssza az Európai Unióban. Ez nem problémamentes vállakozás, mert ezt felróják a magyar miniszterelnöknek nemcsak Brüsszelben, Berlinben, Párizsban vagy Rómában, de még Varsóban is.

Hol a program?

Nemcsak a megosztottságtól szenved a szélsőjobb, de a program hiányától is.

Állásfoglalásai csupa negatívumot jelentenek, de pozitív elképzelésük nincs semmiről. Nem helyeslik az Európai Egyesült Államokat, elutasítják a migránsok befogadását, bírálják az USA-t, de arra semmilyen válaszuk sincsen, hogy miképp lehetne versenyképes gazdaságot teremteni Európában, amely mindinkább lemarad a vetélytársak mögött. Negatív programmal választást esetleg lehet nyerni, de azután valamilyen reális elképzelésre lenne szükség a társadalom problémáinak megoldására. Az egy gondolat bánt engemet nem a szélsőjobb köreiben fogalmazódott meg, mert őket aztán egy sem.

Az is igaz persze, hogy általában nem a jól tájékozott racionálisan gondolkodó embereket kívánják megnyerni hanem az érzelmi alapon döntő alulinformált tömegeket. Mind Marine Le Pen mind Orbán Viktor velük kívánja megnyerni a választást. Brüsszel és Washington pedig azon van, hogy ezt megakadályozza.

Orbán és a francia szélsőjobb

Néhányan „The Spectre Reunion”-nak nevezték el az eseményt, a James Bond titkos szervezetét, amelynek célja a világ uralma.  Ezen a csütörtökön és pénteken Európa szinte minden nacionalistája Budapesten gyűlik össze a demográfiai csúcstalálkozó címszó alatt.

A programról: hagyományos „családbarát gondolkodók” és hasonló döntéshozók egy olyan országban, ahol a születési ráta nemzeti kérdés. Az ultrakonzervatív magyar miniszterelnök, Orbán Viktor meghívására a jónéhány prominens kormányzati politikus is megjelent. Ezen a konferencián más, jobboldali alakok (*a Le Point illette őket ezzel a jelzővel)  is felszólalnak. Így Mike Pence volt amerikai alelnök, Andrej Babis volt cseh miniszterelnök, valamint lengyel és szlovén miniszterek, értelmiségiek, filozófusok és az egyház embereinek képviselői.

Két francia szélsőjobboldali politikust is fogad a magyar miniszterelnök a Karmelita kolostorban, de egyikük sem Marine Le Pen, aki Macron elnök kihívója lehet a jövő évben tartandó választáson.

Mindkét francia szélsőjobboldali politikus a demográfiai konferenciára érkezik, melyet Novák Katalin nyitott meg, és Orbán Viktor is beszédet mond. Kis pech, hogy a magyar népesség csökkenését a nemzeti együttműködés rendszerének sem sikerült megállítania miközben Csehországban – minden nagyobb hűhó nélkül ez sikerült.

Orbán Putyin nyomában

A francia szélsőjobboldal támogatása az orosz diplomácia bevett módszere az Európai Unió gyengítésére. A legutóbbi francia elnökválasztás előtt Putyin elnök a Kremlben fogadta Marine Le Pen asszonyt, aki végülis elveszítette a választást Emanuel Macronnal szemben.

Orbán és Szijjártó a nagykövetek éves értekezletére Lavrov orosz külügyminisztert hívta meg miközben az EU szankciókkal sújtja Moszkvát az ellenzékkel szemben elkövetett atrocitások miatt.

A nagykövetek értekezletén felszólalt Rogán Antal is, aki a választási kampány fő felelőse a Fideszben. Rogán közölte: a kampány nemzetközi, és ebben mindenkinek részt kell vennie a diplomaták közül. Vagyis a nagykövetek feladata az, hogy a helyi szélsőjobboldallal kapcsolatokat építsenek ki. Ez a kommunista időket idézi amikor a magyar diplomaták kitüntetett partnere volt Franciaországban a kommunista párt. Igaz, hogy akkor azt is Moszkvából finanszírozták.

Ki az a két francia, akit Orbán fogad?

Eric Zemmour éppúgy szembeszáll a migrációval mint a magyar miniszterelnök. Szimpatizál az illiberális demokráciával is. Még fontolgatja, hogy csatasorba álljon-e az elnökválasztáson hiszen ezzel nyilvánvalóan megosztaná a szélsőjobboldalt.

A másik francia politikus, akit Orbán fogad a karmelita kolostorban, Marion Maréchal, Le Pen unokahúga, aki maga is politikus. Képviselő volt a Nemzeti Frontban, ahogy korábban a szélsőjobboldalt nevezték Franciaországban.

Mindez nyílt kihívás Macron elnöknek, aki a német kancellárral együtt az Európai Unió legfőbb vezetője. Ellenségekben tehát Orbán Viktor nem szűkölködik az Európai Unióban, melynek a pénze egyre jobban hiányzik a nemzeti együttműködés rendszerének és barátokat is csak egyre inkább csak a szélsőjobb oldalon talál.

A francia szélsőjobboldal vezére elhatárolja magát az antiszemitizmustól

Marine Le Pen asszony kegyelettel emlékezett meg arról a 13 ezer francia zsidóról, akiket 78 évvel ezelőtt gyűjtött össze a francia csendőrség, hogy átadja őket a náciknak. Akik azután a Lengyelországban levő haláltáborokba szállították őket. Döntő többségük ott veszítette életét. Az egyharmaduk gyermek volt…

„A zsidókérdés részletkérdés”

Ez volt a véleménye Jean-Marie Le Pennek, aki a szélsőjobboldali mozgalom korábbi vezére volt. Még a bíróság előtt is azt fejtegette, hogy a hatmillió zsidó meggyilkolása „csak egy nem túlságosan jelentős részlete a második világháborúnak”. Jean-Marie Le Pen aztán nyugdíjba ment a szélsőjobboldal éléről. Utóda lánya lett, aki már nem a zsidókat hanem a muzulmánokat tekinti bűnbaknak. Marine Le Pen igyekszik a kapcsolatait javítani Izraellel és a franciaországi zsidó közösséggel, amely a legnagyobb Európában. A migráns ellenség, amely iszlám fóbiával párosul sok hívet szerez a szélsőjobboldalnak Franciaországban, ahol Európa legnagyobb muzulmán közössége él.

„Nem mi vagyunk a felelősek a zsidóüldözésért”

Marine Le Pen most elítélte a holokausztot, de korábban azt hangsúlyozta: a nácik a felelősek a zsidók legyilkolásáért és azok a franciák, akik együttműködtek velük. Ezt vallotta korábban De Gaulle tábornok is. Ugyanez volt az álláspontja a szocialista Mitterrand elnöknek is, aki a negyvenes években a nácikkal együttműködő Pétain kormányzatban szolgált. Államtitkárként a munkaszolgálatot szervezte, és ezért megkapta a rendszer legmagasabb kitüntetését, a francisque-ot. Amikor ezt a szemére vetették, akkor azzal védekezett, hogy eredetileg a zsidók ügyeinek államtitkárságát akarták rábízni, de azt nem vállalta. Franciaországból mintegy 90 ezer zsidót vittek a nácik a haláltáborokba, ahonnan csak a 10%-uk tért vissza a holokauszt után.

Putyin visszakéri pénzét a francia szélsőjobboldaltól

9,14 millió eurós hitelt kapott Marine Le Pen pártja 2014-ben egy orosz hadiipari cégtől, mely most visszakéri a pénzét- számolt be a Le Monde. Vajon miért most vált oly sürgőssé?

Marine Le Pen nemrég jelentette be: újra indul az elnöki posztért! Putyin legutóbb a Kremlben fogadta Marine Le Pent a választási kampány kellős közepén – nem is titkolva: kit támogat Franciaországban. Ráadásul Macron kampány főnöke megvádolta az orosz titkosszolgálatot: a szélsőjobboldali párt javára ügyködik Franciaországban. Ezzel együtt Marine Le Pen veszített és Emmanuel Macron győzött. Az elnökválasztás után gyorsan módosították a választási törvényt: eszerint unión kívüli cégtől illetve államtól nem kaphat pénzügyi támogatást egy francia párt. A következő választáson mindketten újra indulnak.

Nem támogatja már Putyin a francia szélsőjobboldalt ?

Az új választási szabályok miatt Putyin immár nyíltan nem pénzelheti francia barátait, de megteheti ezt az unión keresztül. Talán

ezért is kell az orosz bank Budapesten (nemcsak Marine Le Pen, de Matteo Salvini is szerepel Putyin zsold listáján).

Az is elképzelhető, hogy Macron elnök alkut kötött Putyinnal: támogatja az Oroszország elleni uniós szankciók feloldását, ha az oroszok lemondanak ellenfele finanszírozásáról! A nemzetközi politika ilyen megállapodásokból áll, de ezekről ritkán olvashatunk a sajtóban. Ott legfeljebb csak annyi jelenik meg, hogy az oroszok visszakérik azt a több mint 9 millió eurós hitelt, melyet 2014-ben adtak Marine Le Pen szélsőjobboldali pártjának Franciaországban.

Mind Macron mind a sztrájkolók kitartanak

Keddre új nagy munkabeszüntetést ígérnek a szakszervezetek, melyek csütörtök óta folyamatosan tiltakoznak a nyugdíj reform ellen Franciaországban. A sztrájk elsősorban a közlekedést érinti, mert a vasutasok nyugdíj reformja a vita központi kérdése a liberális kormányzat és a baloldali szakszervezetek között.

Macron erőpróbája: közlekedési sztrájk immár ötödik  napja Franciaországban

A szupergyorsvonat, a TGV csak minden 10-ik járatát indította el a vasúttársaság pénteken. Párizsban tíz metróvonalon állt a forgalom a hétvégén. Franciaország legnépesebb régiójában – Párizs környékén – 350 kilométeres forgalmi dugó alakult ki!

A sztrájkolók tüntettek is: csütörtökön  több mint 800 ezren vonultak fel az utcákon a nyugdíj reform visszavonását követelve. Macron elnök egyelőre nem hátrál. A kormány hétfőn kezdte meg a tárgyalásokat az érdekképviseleti szervezetekkel.

A vasutasok az első vonalban

A két világháború bebizonyította Franciaországban, hogy a vasut stratégiai ágazat, amelynek leállása az egész gazdaságot megbéníthatja. Ráadásul a vasutasok között különösen erős mind a mai napig a kommunista CGT szakszervezet. Ezért olyan szociális és nyugdíjrendszert alakítottak ki, amely figyelembe veszi a vasutas munka rendkívül megterhelő jellegét. Ennek megfelelően szinte általános a korkedvezményes nyugdíj, mely lehetővé teszi, hogy a vasutasok viszonylag fiatalon új életet kezdhessenek. Csakhogy amikor ezeket a szabályokat meghatározták, akkor jóval alacsonyabb volt a nyugdíj korhatár és a várható életkor. Azóta mindkettő alaposan megnőtt, de a vasutasok kedvezményei maradtak. A nyugdíj kassza viszont katasztrofális mínuszt mutat. Ennek is része van abban, hogy a központi költségvetés a nagy pénzügyi válság óta nem képes betartani a 3%-os deficit határt, melyet előír az eurozóna. Ezért döntött Macron elnök a vasutas kedvezmények eltörlése mellett.

A liberális gazdaságpolitika beleütközik a szociális problémába

A fiatal Emmanuel Macron gazdaságpolitikáját lelkesen támogatta kezdettől fogva Franciaország és Európa leggazdagabb embere. Bernard Arnault támogatása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a jobboldal is elfogadja a szocialista kormány egykori gazdasági miniszterét mint olyan elnököt, aki végrehajtja a Franciaországban évtizedek óta halogatott reformokat. A tőzsde és a liberális értelmiség lelkesedése egyáltalán nem győzte meg a lecsúszó középosztályt és a munkásokat, akik a globalizáció és az informatikai forradalom nagy veszteseinek érezték magukat. Joggal. Megjelentek az utcákon a sárga mellényesek, akik az életszínvonal csökkenése ellen tiltakoztak.

1700 euro a medián

Az átlag francia ennyit visz haza egy hónapban. Ez pedig meglehetősen kevés – főként Párizsban és a nagyvárosokban , ahol a lakbérek az egekbe szöktek. A sárga mellényesek tiltakozásának hatására Macron elnök visszavonta az üzemanyagok jövedéki adójának tervezett emelését. Erre azért lett volna szükség, hogy egyensúlyba hozzák az állami költségvetést.

Macron harapófogóban

A francia elnök nagyszabású reformterveit az eurozónában a legfontosabb partner, Németország azzal dobja vissza, hogy „előbb oldják meg a házifeladatot!” Angela Merkel kancellár ezzel arra utal, hogy egyensúlyba kell hozni a francia költségvetést, mert addig semmiféle reform nem képzelhető el az eurozónában. Ezért nem léphet vissza könnyen Macron elnök a vasutasokkal folyó vitában. Csakhogy Franciaországban nemcsak a vasutasok elégedetlenek. A légi közlekedés is 20%-al kevesebb járattal számolhat, mert a személyzet szolidáris a vasutasokkal. A közvélemény szimpatizál a sztrájkolókkal …

Valami van a levegőben – állapítja meg a Macron elnökkel szimpatizáló Le Monde arra utalva, hogy a tiltakozás a társadalom nagyon nagy részére kiterjed. Vagyis a proteszt szavazat Macron nagy problémája lehet. Már tavasszal a második helyre szorult Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalma mögött az európai választáson. A vasutasok baloldaliak voltak, és ebből a pozícióból bírálták a liberális gazdaságpolitikát. De fennáll a veszély, hogy olasz mintára átszavaznak a szélsőjobboldalra, melynek vezére nem spórol a szociális demagógiával.

Mi lehet a megoldás?

A kormány szakértői gőzerővel dolgoznak egy olyan csomagterven, amely átalakítja ugyan a vasutasok nyugdíj rendszerét, de nem olyan radikálisan és nem olyan ütemben mint ahogy azt Macron elnök eredetileg tervezte. A párizsi Le Figaro értesülései szerint a tervezet lényege az, hogy a kormány lemond arról, hogy 2021-ben kezdjék meg az új nyugdíj rendszer bevezetését, és hogy 2025-re rendbehozza a nyugdíjkasszát. A kormánynak úgy kell hátrálnia, hogy ne veszítse el az arcát és főként a népszerűségét. Ugyanakkor ne kockáztasson túlságosan sok pénzt sem hiszen Brüsszel barátságosan ugyan, de rendszeresen figyelmezteti Macron elnököt: a költségvetési szabályok mindenkire nézve kötelezőek legyen az az Európai Unió második legerősebb gazdasága, Franciaország.

Nem lesz szélsőjobboldali szuper frakció az Európai Parlamentben

„Megbuktatjuk a bürokraták és bankárok Európáját!”- ígérte közös felhívásban Marine Le Pen és Matteo Salvini. Szuper frakciót akartak létrehozni az Európai Parlamentben. Olaszországban és Franciaországban az első helyen végzett a szélsőjobboldal, Marine Le Pen és Matteo Salvini számított a brit, a lengyel és a magyar győztesre is.

Mindenki nemet mondott Putyin felfedezettjének

Nigel Farage, a Brexit Párt vezére hazai győzelme után úgy gondolta, ő lesz a szuper frakció vezetője is. Csakhogy erre Matteo Salvini mozgalma is pályázik. A két politikus jól ismeri egymást hiszen mindketten korábban uniós képviselők voltak. Salvini jelenleg Olaszország belügyminisztere, de lehet, hogy hamarosan a miniszterelnöke lesz. Ő akarja a szuper frakciót irányítani Rómából. Erre Nigel Farage nemet mondott.

Salvinit Putyin orosz elnök fedezte fel, és az olasz szélsőjobb vezére azóta is számíthat Moszkva támogatására. Ez vörös posztó Jaroslaw Kaczynski számára, aki halálos ellenségnek tekinti Putyin elnököt, akit mindmáig hibáztat ikertestvére, Lech Kaczynski elnök haláláért. A PiS nyert Lengyelországban, de nem kér Putyin embereiből az Európai Parlamentben. Nemcsak a lengyel nacionalisták utálják Putyint, hanem a baltiak és a finnek is.

Hét helyről kellene toborozni

Az Európai parlamentben csak úgy jöhet létre frakció, minimum 25 képviselővel, ha az reprezentatív, vagyis a tagállamok legkevesebb egy negyedében (hét országban) van komoly politikai képviselete. Ezért is lett volna fontos a Fidesz szerepe a szélsőjobboldali szuper frakcióban. Orbán Viktor azonban időben észrevette: nem jött be számítása, nem tört át a szélsőjobboldal. Ezért inkább maradni szeretne az Európai Néppártban, mely továbbra is a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben. Ráadásul ők adják a kancellárt a legfontosabb uniós tagállamban, Németországban.

Egók háborúja

A szélsőjobboldali pártok vezetői vezérek. Megszokták, hogy a párt követi őket. Amíg közösen bírálják a „bankárok és bürokraták Európáját”, addig nincsenek nagy problémák, de amint konkrét ügyekben kell dönteni, kiderül: nézeteik homlokegyenest ellenkeznek egymással, mint például Oroszország esetében és más ügyekben. Ráadásul arra az egyszerű kérdésre, hogy mit kellene Európának tennie, hogy ne maradjon le a globális versenyben, a szélsőjobboldal vezéreinek nemigen van válaszuk. Marad tehát az ellenzéki tiltakozás, amely végül is megfelel a szélsőjobb természetének miközben a centrum pártjai továbbra is kormányozzák az Európai Uniót.

Szélsőjobb álhír: 500 ezer vendégmunkás érkezik Pakisztánból

0

Marine Le Pen asszony, a francia szélsőjobboldal vezére ezzel kampányol, sőt a mérsékelt jobboldal is átvette ezt az álhírt, melyet a külügy megcáfolt Bukarestben. Marine Le Pen asszony az első helyet célozta meg az európai választáson, ezért mindent belead az EU elleni kampányba.

„Őrület ami az Európai Unióban folyik, de a sajtó hallgat erről! Románia 500 ezer vendégmunkást importál Pakisztánból! Jól hallották 500 ezret! És miért? Mert a románok hozzánk jöttek dolgozni és náluk elfogyott a munkaerő! Ráadásul a román miniszter arról beszél, hogy egymillió vendégmunkás kellene!”

– így Marine Le Pen asszony egy választási nagygyűlésen, melyről a Le Monde számol be, amely Macron elnököt támogatja a szélsőjobb vezérével szemben. A liberális lap azt is megírja, hogy a mérsékelt Republikánusok egyik vezetője, Thierry Mariani is felhasználja kampány beszédeiben a félmillió Pakisztánból érkező vendégmunkás álhírét. A Le Monde utánanézett, hogy valójában mi is történt.

Semmilyen megállapodást sem kötött Románia és Pakisztán

Románia nagykövete Iszlamabadban kötetlen eszmecserét folytatott Pakisztán emberi erőforrás miniszterének egyik munkatársával. A témák között szerepelt, hogy szabályozni kellene a vendégmunkások alkalmazásának feltételeit. De semmilyen megállapodást nem kötöttek, mert erre nem is volt semmilyen felhatalmazásuk. Ezt a külügy közölte Bukarestben azzal a kiegészítéssel, hogy az érvényes törvények szerint

Románia évente 20 ezer vendégmunkást alkalmazhat EU-n kívüli államból.

A szisztematikus álhír gyártást a politikai harcban Steve Bannon fejlesztette ki, aki Trumpot a Fehér Házba juttatta 2016-ban. Az elnök később kirúgta. Ezért Európába jött, ahol a szélsőjobboldali pártoknak ad tanácsot. Mindenekelőtt arra, hogy egységesen lépjenek fel az uniós választásokon. A párizsi Le Figaro megírja, hogy Marine Le Pen asszony a hétvégén elmegy Milánóba a szélsőjobboldali pártok nagy találkozójára pedig az alapító gyűlésen szándékosan nem vett részt.

Milánóban kísért a múlt

A Lazio közismerten szélsőjobboldali szurkolói fasiszta karlendítéssel emlékeztek meg Milánóban Benito Mussolini haláláról. A Ducet – halála után – felakasztották Milánó egyik terén, melynek közelében most a Lazio szurkolói Mussolini előtt tisztelegtek. A Duce leszármazottai aktívak a szélsőjobboldali pártokban. A szélsőjobboldali pártszövetség eminens tagja a Szabadságpárt Ausztriából és az Alternative für Deutschland Németországból. Mindkét párt szavazótáborában aktívak a neonácik. Akikkel Franciaországban nagyon nehéz paktálni. De Marine Le Pen asszony most úgy véli: a győzelem érdekében ez sem számít! Mindenáron le akarja győzni Macron elnököt. Aki

nemcsak a kínos fasiszta és náci múltra emlékezteti a szélsőjobboldali pártokat hanem az új keresztapára, Putyinra is

Macron pártjának listavezetője az uniós választásokon, aki korábban a kormány EU minisztere volt, nyíltan Putyin emberének nevezte Marine Le Pen asszonyt! A vád egyáltalán nem alaptalan hiszen minden oroszok elnöke akkor fogadta a Kremlben a francia szélsőjobboldal vezérét amikor Marine Le Pen asszony megmérkőzni készült az elnöki székért Macron-nal szemben. Akkor nagy vereséget szenvedett: mind az elnökjelöltek vitájában mind pedig a választáson leszerepelt. Marine Le Pen asszony most revansra vágyik. Kijelentette: ha megnyeri az uniós választást, akkor Macron elnöknek távoznia kell az Élysée palotából! Aligha valószínű, hogy Macron elnök erre gondolna hiszen 10 évig szeretne az Élysée palotában maradni. Ehhez viszont nem ártana legyőzni a szélsőjobboldalt, amely mindent bevet a választási harcba, még a félmillió pakisztáni vendégmunkásról szóló álhírt is – figyelmeztet a párizsi Le Monde.

Marine Le Pen is csatlakozik a szélsőjobb szövetséghez

0

Szívből üdvözöljük Marine Le Pen asszony döntését – jelentette be Twitteren Matteo Salvini olasz miniszterelnök helyettes és belügyminiszter. Korábban Franciaországban a két szélsőjobboldali politikus szövetséget kötött egymással, de Marine Le Pen asszony nem ment el Milánóba, ahol Matteo Salvini meghirdette az új szélsőjobboldali mozgalmat, melynek célja: a legerősebb frakcióvá válni az Európai parlamentben a májusi választások után.

Jelenleg a szélsőjobboldali pártok három különböző frakcióban üldögélnek az Európai parlamentben, de hogyha egyesítik az erőiket, akkor jelentős befolyásra tehetnek szert. Salvini pártja, a Liga jelenleg az első helyen áll Itáliában, Marine Le Pen asszony mozgalma Franciaországban a második Emmanuel Macron elnök szervezete mögött. Németországban az Alternative für Deutschland máris az ellenzék legfőbb ereje a Bundestagban. Ausztriában a Szabadságpárt a kormány koalició tagja.

Kaczynski dilemmája

Hiányzik még a PiS, amely Lengyelország első pártja. Jaroslaw Kaczynski és Matteo Salvini már szövetséget kötött, de a PiS mégsem ment el Milánóba, mert a lengyeleknek nem tetszik, hogy Putyin orosz elnök támogatja a szélsőjobb szövetséget.

Orbán Viktor az európai választások után dönt

A Fideszt az Európai parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt felfüggesztette. Az Európai Néppárt ugyanis a liberálisokkal, a baloldallal és a zöldekkel együtt akar létrehozni egy európai centrumot. A liberálisok, a baloldal és a zöldek számára a Fidesz és személyesen Orbán Viktor nem számít elfogadható partnernek. A magyar miniszterelnök döntés előtt áll éppúgy mint az Európai Néppárt. A választások után kiderül: ki számolt jól? Ami tény: egyre többen lépnek be a szélsőjobb szövetségbe, melyet Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter szervez – Putyin atyai támogatásával.

Hozhat-e szavazatokat a Notre Dame leégése?

0

Orbán Viktor magyar miniszterelnök tíz nappal a Notre Dame lángjai előtt meghirdette a keresztény civilizáció védelmét – írja a londoni Guardian-ben Natalie Nougayrède francia újságírónő.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig egy televíziós interjúban, melyet teljes egészében húsvét hétfőn sugároznak, arra használja fel a Notre Dame katasztrófáját, hogy bírálja a nyugati világ elfordulását a szakrális értékektől. Tragikus szimbólumnak nevezi a híres katedrális leégését, „melyért a franciák egyházellenes politikája is felelős”.

Az érintett franciák?

Marine Le Pen asszony, a francia szélsőjobb vezére egyáltalán nem így reagált: Macron elnökhöz hasonlóan dicsérte a tűzoltókat és nem adott elő semmilyen összeesküvés elméletet arról, hogy szándékos gyújtogatás történt volna. Párizs ügyésze szerint valószínűleg rövidzárlat okozta a tüzet a Notre Dame-ban hétfőn este. Persze Marine Le Pen asszony elvált és távolról sem tart olyan szoros kapcsolatot a ókatolikus mozgalmakkal mint édesapja, Jean-Marie Le Pen.

 Jó, de akkor legalább a holland szélsőjobb.

A holland szélsőjobb vezére hasonlóképp igyekszik elhatárolni magát a katolikus konzervatívoktól. Geert Wilders kiáll az 1968-as eszmék mellett, melyeket Orbán Viktor magyar miniszterelnök annyira kárhoztat. Kiáll a meleg házasság mellett is, mely tabu téma a nemzeti és keresztény elvekre hivatkozó szélsőjobb köreiben Európa keleti felében.

Az európai szélsőjobboldalt egyesítő nagy téma az iszlám ellenesség. Ebben Marine Le Pen, Geert Wilders, Matteo Salvini vagy Orbán Viktor teljes mértékben egyetért.

Végre, a német AfD!

Alice Weidel, az Alternative für Deutschland frakció vezetője még tovább ment: besorolta a Notre Dame leégését a keresztény ellenes cselekedetek sorába! Bár semmilyen bizonyíték nincsen arra, hogy az iszlamista szervezeteknek bármilyen közük is lett volna a tűzvészhez, de a szélsőjobboldali párt társ elnökasszonya kimondatlanul is őket vádolja.

És az olaszok?

Matteo Salvini Milánóban épp ezen az alapon akarta egyesíteni a szélsőjobboldali erőket. Csakhogy neki az a problémája, hogy Ferenc pápa a migráns kérdésben homlokegyenest ellenkező nézeteket vall mint a szélsőjobboldal Itáliában és másutt Európában.

Még kínosabb azonban az, amit az olasz sajtó írt meg Matteo Salviniről amikor azt vizsgálta meg, hogy miért is lett néhány év alatt a Liga egyik meglehetősen névtelen vezetője az európai szélsőjobb potenciális vezére? A milánói összejövetel alkalmából feltűnt a lengyel PiS távolléte pedig Jaroslaw Kaczynski pártja kiváló kapcsolatokat ápol a meglehetősen konzervatív katolikus egyházzal Lengyelországban, és a migráns kérdésben éppúgy szemben áll Brüsszellel, mint Magyarország miniszterelnöke.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK