Kezdőlap Címkék Marine Le Pen

Címke: Marine Le Pen

A francia szélsőjobboldal vezére elhatárolja magát az antiszemitizmustól

Marine Le Pen asszony kegyelettel emlékezett meg arról a 13 ezer francia zsidóról, akiket 78 évvel ezelőtt gyűjtött össze a francia csendőrség, hogy átadja őket a náciknak. Akik azután a Lengyelországban levő haláltáborokba szállították őket. Döntő többségük ott veszítette életét. Az egyharmaduk gyermek volt…

“A zsidókérdés részletkérdés”

Ez volt a véleménye Jean-Marie Le Pennek, aki a szélsőjobboldali mozgalom korábbi vezére volt. Még a bíróság előtt is azt fejtegette, hogy a hatmillió zsidó meggyilkolása “csak egy nem túlságosan jelentős részlete a második világháborúnak”. Jean-Marie Le Pen aztán nyugdíjba ment a szélsőjobboldal éléről. Utóda lánya lett, aki már nem a zsidókat hanem a muzulmánokat tekinti bűnbaknak. Marine Le Pen igyekszik a kapcsolatait javítani Izraellel és a franciaországi zsidó közösséggel, amely a legnagyobb Európában. A migráns ellenség, amely iszlám fóbiával párosul sok hívet szerez a szélsőjobboldalnak Franciaországban, ahol Európa legnagyobb muzulmán közössége él.

“Nem mi vagyunk a felelősek a zsidóüldözésért”

Marine Le Pen most elítélte a holokausztot, de korábban azt hangsúlyozta: a nácik a felelősek a zsidók legyilkolásáért és azok a franciák, akik együttműködtek velük. Ezt vallotta korábban De Gaulle tábornok is. Ugyanez volt az álláspontja a szocialista Mitterrand elnöknek is, aki a negyvenes években a nácikkal együttműködő Pétain kormányzatban szolgált. Államtitkárként a munkaszolgálatot szervezte, és ezért megkapta a rendszer legmagasabb kitüntetését, a francisque-ot. Amikor ezt a szemére vetették, akkor azzal védekezett, hogy eredetileg a zsidók ügyeinek államtitkárságát akarták rábízni, de azt nem vállalta. Franciaországból mintegy 90 ezer zsidót vittek a nácik a haláltáborokba, ahonnan csak a 10%-uk tért vissza a holokauszt után.

Putyin visszakéri pénzét a francia szélsőjobboldaltól

9,14 millió eurós hitelt kapott Marine Le Pen pártja 2014-ben egy orosz hadiipari cégtől, mely most visszakéri a pénzét- számolt be a Le Monde. Vajon miért most vált oly sürgőssé?

Marine Le Pen nemrég jelentette be: újra indul az elnöki posztért! Putyin legutóbb a Kremlben fogadta Marine Le Pent a választási kampány kellős közepén – nem is titkolva: kit támogat Franciaországban. Ráadásul Macron kampány főnöke megvádolta az orosz titkosszolgálatot: a szélsőjobboldali párt javára ügyködik Franciaországban. Ezzel együtt Marine Le Pen veszített és Emmanuel Macron győzött. Az elnökválasztás után gyorsan módosították a választási törvényt: eszerint unión kívüli cégtől illetve államtól nem kaphat pénzügyi támogatást egy francia párt. A következő választáson mindketten újra indulnak.

Nem támogatja már Putyin a francia szélsőjobboldalt ?

Az új választási szabályok miatt Putyin immár nyíltan nem pénzelheti francia barátait, de megteheti ezt az unión keresztül. Talán

ezért is kell az orosz bank Budapesten (nemcsak Marine Le Pen, de Matteo Salvini is szerepel Putyin zsold listáján).

Az is elképzelhető, hogy Macron elnök alkut kötött Putyinnal: támogatja az Oroszország elleni uniós szankciók feloldását, ha az oroszok lemondanak ellenfele finanszírozásáról! A nemzetközi politika ilyen megállapodásokból áll, de ezekről ritkán olvashatunk a sajtóban. Ott legfeljebb csak annyi jelenik meg, hogy az oroszok visszakérik azt a több mint 9 millió eurós hitelt, melyet 2014-ben adtak Marine Le Pen szélsőjobboldali pártjának Franciaországban.

Mind Macron mind a sztrájkolók kitartanak

Keddre új nagy munkabeszüntetést ígérnek a szakszervezetek, melyek csütörtök óta folyamatosan tiltakoznak a nyugdíj reform ellen Franciaországban. A sztrájk elsősorban a közlekedést érinti, mert a vasutasok nyugdíj reformja a vita központi kérdése a liberális kormányzat és a baloldali szakszervezetek között.

Macron erőpróbája: közlekedési sztrájk immár ötödik  napja Franciaországban

A szupergyorsvonat, a TGV csak minden 10-ik járatát indította el a vasúttársaság pénteken. Párizsban tíz metróvonalon állt a forgalom a hétvégén. Franciaország legnépesebb régiójában – Párizs környékén – 350 kilométeres forgalmi dugó alakult ki!

A sztrájkolók tüntettek is: csütörtökön  több mint 800 ezren vonultak fel az utcákon a nyugdíj reform visszavonását követelve. Macron elnök egyelőre nem hátrál. A kormány hétfőn kezdte meg a tárgyalásokat az érdekképviseleti szervezetekkel.

A vasutasok az első vonalban

A két világháború bebizonyította Franciaországban, hogy a vasut stratégiai ágazat, amelynek leállása az egész gazdaságot megbéníthatja. Ráadásul a vasutasok között különösen erős mind a mai napig a kommunista CGT szakszervezet. Ezért olyan szociális és nyugdíjrendszert alakítottak ki, amely figyelembe veszi a vasutas munka rendkívül megterhelő jellegét. Ennek megfelelően szinte általános a korkedvezményes nyugdíj, mely lehetővé teszi, hogy a vasutasok viszonylag fiatalon új életet kezdhessenek. Csakhogy amikor ezeket a szabályokat meghatározták, akkor jóval alacsonyabb volt a nyugdíj korhatár és a várható életkor. Azóta mindkettő alaposan megnőtt, de a vasutasok kedvezményei maradtak. A nyugdíj kassza viszont katasztrofális mínuszt mutat. Ennek is része van abban, hogy a központi költségvetés a nagy pénzügyi válság óta nem képes betartani a 3%-os deficit határt, melyet előír az eurozóna. Ezért döntött Macron elnök a vasutas kedvezmények eltörlése mellett.

A liberális gazdaságpolitika beleütközik a szociális problémába

A fiatal Emmanuel Macron gazdaságpolitikáját lelkesen támogatta kezdettől fogva Franciaország és Európa leggazdagabb embere. Bernard Arnault támogatása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a jobboldal is elfogadja a szocialista kormány egykori gazdasági miniszterét mint olyan elnököt, aki végrehajtja a Franciaországban évtizedek óta halogatott reformokat. A tőzsde és a liberális értelmiség lelkesedése egyáltalán nem győzte meg a lecsúszó középosztályt és a munkásokat, akik a globalizáció és az informatikai forradalom nagy veszteseinek érezték magukat. Joggal. Megjelentek az utcákon a sárga mellényesek, akik az életszínvonal csökkenése ellen tiltakoztak.

1700 euro a medián

Az átlag francia ennyit visz haza egy hónapban. Ez pedig meglehetősen kevés – főként Párizsban és a nagyvárosokban , ahol a lakbérek az egekbe szöktek. A sárga mellényesek tiltakozásának hatására Macron elnök visszavonta az üzemanyagok jövedéki adójának tervezett emelését. Erre azért lett volna szükség, hogy egyensúlyba hozzák az állami költségvetést.

Macron harapófogóban

A francia elnök nagyszabású reformterveit az eurozónában a legfontosabb partner, Németország azzal dobja vissza, hogy “előbb oldják meg a házifeladatot!” Angela Merkel kancellár ezzel arra utal, hogy egyensúlyba kell hozni a francia költségvetést, mert addig semmiféle reform nem képzelhető el az eurozónában. Ezért nem léphet vissza könnyen Macron elnök a vasutasokkal folyó vitában. Csakhogy Franciaországban nemcsak a vasutasok elégedetlenek. A légi közlekedés is 20%-al kevesebb járattal számolhat, mert a személyzet szolidáris a vasutasokkal. A közvélemény szimpatizál a sztrájkolókkal …

Valami van a levegőben – állapítja meg a Macron elnökkel szimpatizáló Le Monde arra utalva, hogy a tiltakozás a társadalom nagyon nagy részére kiterjed. Vagyis a proteszt szavazat Macron nagy problémája lehet. Már tavasszal a második helyre szorult Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalma mögött az európai választáson. A vasutasok baloldaliak voltak, és ebből a pozícióból bírálták a liberális gazdaságpolitikát. De fennáll a veszély, hogy olasz mintára átszavaznak a szélsőjobboldalra, melynek vezére nem spórol a szociális demagógiával.

Mi lehet a megoldás?

A kormány szakértői gőzerővel dolgoznak egy olyan csomagterven, amely átalakítja ugyan a vasutasok nyugdíj rendszerét, de nem olyan radikálisan és nem olyan ütemben mint ahogy azt Macron elnök eredetileg tervezte. A párizsi Le Figaro értesülései szerint a tervezet lényege az, hogy a kormány lemond arról, hogy 2021-ben kezdjék meg az új nyugdíj rendszer bevezetését, és hogy 2025-re rendbehozza a nyugdíjkasszát. A kormánynak úgy kell hátrálnia, hogy ne veszítse el az arcát és főként a népszerűségét. Ugyanakkor ne kockáztasson túlságosan sok pénzt sem hiszen Brüsszel barátságosan ugyan, de rendszeresen figyelmezteti Macron elnököt: a költségvetési szabályok mindenkire nézve kötelezőek legyen az az Európai Unió második legerősebb gazdasága, Franciaország.

Nem lesz szélsőjobboldali szuper frakció az Európai Parlamentben

“Megbuktatjuk a bürokraták és bankárok Európáját!”- ígérte közös felhívásban Marine Le Pen és Matteo Salvini. Szuper frakciót akartak létrehozni az Európai Parlamentben. Olaszországban és Franciaországban az első helyen végzett a szélsőjobboldal, Marine Le Pen és Matteo Salvini számított a brit, a lengyel és a magyar győztesre is.

Mindenki nemet mondott Putyin felfedezettjének

Nigel Farage, a Brexit Párt vezére hazai győzelme után úgy gondolta, ő lesz a szuper frakció vezetője is. Csakhogy erre Matteo Salvini mozgalma is pályázik. A két politikus jól ismeri egymást hiszen mindketten korábban uniós képviselők voltak. Salvini jelenleg Olaszország belügyminisztere, de lehet, hogy hamarosan a miniszterelnöke lesz. Ő akarja a szuper frakciót irányítani Rómából. Erre Nigel Farage nemet mondott.

Salvinit Putyin orosz elnök fedezte fel, és az olasz szélsőjobb vezére azóta is számíthat Moszkva támogatására. Ez vörös posztó Jaroslaw Kaczynski számára, aki halálos ellenségnek tekinti Putyin elnököt, akit mindmáig hibáztat ikertestvére, Lech Kaczynski elnök haláláért. A PiS nyert Lengyelországban, de nem kér Putyin embereiből az Európai Parlamentben. Nemcsak a lengyel nacionalisták utálják Putyint, hanem a baltiak és a finnek is.

Hét helyről kellene toborozni

Az Európai parlamentben csak úgy jöhet létre frakció, minimum 25 képviselővel, ha az reprezentatív, vagyis a tagállamok legkevesebb egy negyedében (hét országban) van komoly politikai képviselete. Ezért is lett volna fontos a Fidesz szerepe a szélsőjobboldali szuper frakcióban. Orbán Viktor azonban időben észrevette: nem jött be számítása, nem tört át a szélsőjobboldal. Ezért inkább maradni szeretne az Európai Néppártban, mely továbbra is a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben. Ráadásul ők adják a kancellárt a legfontosabb uniós tagállamban, Németországban.

Egók háborúja

A szélsőjobboldali pártok vezetői vezérek. Megszokták, hogy a párt követi őket. Amíg közösen bírálják a “bankárok és bürokraták Európáját”, addig nincsenek nagy problémák, de amint konkrét ügyekben kell dönteni, kiderül: nézeteik homlokegyenest ellenkeznek egymással, mint például Oroszország esetében és más ügyekben. Ráadásul arra az egyszerű kérdésre, hogy mit kellene Európának tennie, hogy ne maradjon le a globális versenyben, a szélsőjobboldal vezéreinek nemigen van válaszuk. Marad tehát az ellenzéki tiltakozás, amely végül is megfelel a szélsőjobb természetének miközben a centrum pártjai továbbra is kormányozzák az Európai Uniót.

Szélsőjobb álhír: 500 ezer vendégmunkás érkezik Pakisztánból

0

Marine Le Pen asszony, a francia szélsőjobboldal vezére ezzel kampányol, sőt a mérsékelt jobboldal is átvette ezt az álhírt, melyet a külügy megcáfolt Bukarestben. Marine Le Pen asszony az első helyet célozta meg az európai választáson, ezért mindent belead az EU elleni kampányba.

“Őrület ami az Európai Unióban folyik, de a sajtó hallgat erről! Románia 500 ezer vendégmunkást importál Pakisztánból! Jól hallották 500 ezret! És miért? Mert a románok hozzánk jöttek dolgozni és náluk elfogyott a munkaerő! Ráadásul a román miniszter arról beszél, hogy egymillió vendégmunkás kellene!”

– így Marine Le Pen asszony egy választási nagygyűlésen, melyről a Le Monde számol be, amely Macron elnököt támogatja a szélsőjobb vezérével szemben. A liberális lap azt is megírja, hogy a mérsékelt Republikánusok egyik vezetője, Thierry Mariani is felhasználja kampány beszédeiben a félmillió Pakisztánból érkező vendégmunkás álhírét. A Le Monde utánanézett, hogy valójában mi is történt.

Semmilyen megállapodást sem kötött Románia és Pakisztán

Románia nagykövete Iszlamabadban kötetlen eszmecserét folytatott Pakisztán emberi erőforrás miniszterének egyik munkatársával. A témák között szerepelt, hogy szabályozni kellene a vendégmunkások alkalmazásának feltételeit. De semmilyen megállapodást nem kötöttek, mert erre nem is volt semmilyen felhatalmazásuk. Ezt a külügy közölte Bukarestben azzal a kiegészítéssel, hogy az érvényes törvények szerint

Románia évente 20 ezer vendégmunkást alkalmazhat EU-n kívüli államból.

A szisztematikus álhír gyártást a politikai harcban Steve Bannon fejlesztette ki, aki Trumpot a Fehér Házba juttatta 2016-ban. Az elnök később kirúgta. Ezért Európába jött, ahol a szélsőjobboldali pártoknak ad tanácsot. Mindenekelőtt arra, hogy egységesen lépjenek fel az uniós választásokon. A párizsi Le Figaro megírja, hogy Marine Le Pen asszony a hétvégén elmegy Milánóba a szélsőjobboldali pártok nagy találkozójára pedig az alapító gyűlésen szándékosan nem vett részt.

Milánóban kísért a múlt

A Lazio közismerten szélsőjobboldali szurkolói fasiszta karlendítéssel emlékeztek meg Milánóban Benito Mussolini haláláról. A Ducet – halála után – felakasztották Milánó egyik terén, melynek közelében most a Lazio szurkolói Mussolini előtt tisztelegtek. A Duce leszármazottai aktívak a szélsőjobboldali pártokban. A szélsőjobboldali pártszövetség eminens tagja a Szabadságpárt Ausztriából és az Alternative für Deutschland Németországból. Mindkét párt szavazótáborában aktívak a neonácik. Akikkel Franciaországban nagyon nehéz paktálni. De Marine Le Pen asszony most úgy véli: a győzelem érdekében ez sem számít! Mindenáron le akarja győzni Macron elnököt. Aki

nemcsak a kínos fasiszta és náci múltra emlékezteti a szélsőjobboldali pártokat hanem az új keresztapára, Putyinra is

Macron pártjának listavezetője az uniós választásokon, aki korábban a kormány EU minisztere volt, nyíltan Putyin emberének nevezte Marine Le Pen asszonyt! A vád egyáltalán nem alaptalan hiszen minden oroszok elnöke akkor fogadta a Kremlben a francia szélsőjobboldal vezérét amikor Marine Le Pen asszony megmérkőzni készült az elnöki székért Macron-nal szemben. Akkor nagy vereséget szenvedett: mind az elnökjelöltek vitájában mind pedig a választáson leszerepelt. Marine Le Pen asszony most revansra vágyik. Kijelentette: ha megnyeri az uniós választást, akkor Macron elnöknek távoznia kell az Élysée palotából! Aligha valószínű, hogy Macron elnök erre gondolna hiszen 10 évig szeretne az Élysée palotában maradni. Ehhez viszont nem ártana legyőzni a szélsőjobboldalt, amely mindent bevet a választási harcba, még a félmillió pakisztáni vendégmunkásról szóló álhírt is – figyelmeztet a párizsi Le Monde.

Marine Le Pen is csatlakozik a szélsőjobb szövetséghez

0

Szívből üdvözöljük Marine Le Pen asszony döntését – jelentette be Twitteren Matteo Salvini olasz miniszterelnök helyettes és belügyminiszter. Korábban Franciaországban a két szélsőjobboldali politikus szövetséget kötött egymással, de Marine Le Pen asszony nem ment el Milánóba, ahol Matteo Salvini meghirdette az új szélsőjobboldali mozgalmat, melynek célja: a legerősebb frakcióvá válni az Európai parlamentben a májusi választások után.

Jelenleg a szélsőjobboldali pártok három különböző frakcióban üldögélnek az Európai parlamentben, de hogyha egyesítik az erőiket, akkor jelentős befolyásra tehetnek szert. Salvini pártja, a Liga jelenleg az első helyen áll Itáliában, Marine Le Pen asszony mozgalma Franciaországban a második Emmanuel Macron elnök szervezete mögött. Németországban az Alternative für Deutschland máris az ellenzék legfőbb ereje a Bundestagban. Ausztriában a Szabadságpárt a kormány koalició tagja.

Kaczynski dilemmája

Hiányzik még a PiS, amely Lengyelország első pártja. Jaroslaw Kaczynski és Matteo Salvini már szövetséget kötött, de a PiS mégsem ment el Milánóba, mert a lengyeleknek nem tetszik, hogy Putyin orosz elnök támogatja a szélsőjobb szövetséget.

Orbán Viktor az európai választások után dönt

A Fideszt az Európai parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt felfüggesztette. Az Európai Néppárt ugyanis a liberálisokkal, a baloldallal és a zöldekkel együtt akar létrehozni egy európai centrumot. A liberálisok, a baloldal és a zöldek számára a Fidesz és személyesen Orbán Viktor nem számít elfogadható partnernek. A magyar miniszterelnök döntés előtt áll éppúgy mint az Európai Néppárt. A választások után kiderül: ki számolt jól? Ami tény: egyre többen lépnek be a szélsőjobb szövetségbe, melyet Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter szervez – Putyin atyai támogatásával.

Hozhat-e szavazatokat a Notre Dame leégése?

0

Orbán Viktor magyar miniszterelnök tíz nappal a Notre Dame lángjai előtt meghirdette a keresztény civilizáció védelmét – írja a londoni Guardian-ben Natalie Nougayrède francia újságírónő.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig egy televíziós interjúban, melyet teljes egészében húsvét hétfőn sugároznak, arra használja fel a Notre Dame katasztrófáját, hogy bírálja a nyugati világ elfordulását a szakrális értékektől. Tragikus szimbólumnak nevezi a híres katedrális leégését, “melyért a franciák egyházellenes politikája is felelős”.

Az érintett franciák?

Marine Le Pen asszony, a francia szélsőjobb vezére egyáltalán nem így reagált: Macron elnökhöz hasonlóan dicsérte a tűzoltókat és nem adott elő semmilyen összeesküvés elméletet arról, hogy szándékos gyújtogatás történt volna. Párizs ügyésze szerint valószínűleg rövidzárlat okozta a tüzet a Notre Dame-ban hétfőn este. Persze Marine Le Pen asszony elvált és távolról sem tart olyan szoros kapcsolatot a ókatolikus mozgalmakkal mint édesapja, Jean-Marie Le Pen.

 Jó, de akkor legalább a holland szélsőjobb.

A holland szélsőjobb vezére hasonlóképp igyekszik elhatárolni magát a katolikus konzervatívoktól. Geert Wilders kiáll az 1968-as eszmék mellett, melyeket Orbán Viktor magyar miniszterelnök annyira kárhoztat. Kiáll a meleg házasság mellett is, mely tabu téma a nemzeti és keresztény elvekre hivatkozó szélsőjobb köreiben Európa keleti felében.

Az európai szélsőjobboldalt egyesítő nagy téma az iszlám ellenesség. Ebben Marine Le Pen, Geert Wilders, Matteo Salvini vagy Orbán Viktor teljes mértékben egyetért.

Végre, a német AfD!

Alice Weidel, az Alternative für Deutschland frakció vezetője még tovább ment: besorolta a Notre Dame leégését a keresztény ellenes cselekedetek sorába! Bár semmilyen bizonyíték nincsen arra, hogy az iszlamista szervezeteknek bármilyen közük is lett volna a tűzvészhez, de a szélsőjobboldali párt társ elnökasszonya kimondatlanul is őket vádolja.

És az olaszok?

Matteo Salvini Milánóban épp ezen az alapon akarta egyesíteni a szélsőjobboldali erőket. Csakhogy neki az a problémája, hogy Ferenc pápa a migráns kérdésben homlokegyenest ellenkező nézeteket vall mint a szélsőjobboldal Itáliában és másutt Európában.

Még kínosabb azonban az, amit az olasz sajtó írt meg Matteo Salviniről amikor azt vizsgálta meg, hogy miért is lett néhány év alatt a Liga egyik meglehetősen névtelen vezetője az európai szélsőjobb potenciális vezére? A milánói összejövetel alkalmából feltűnt a lengyel PiS távolléte pedig Jaroslaw Kaczynski pártja kiváló kapcsolatokat ápol a meglehetősen konzervatív katolikus egyházzal Lengyelországban, és a migráns kérdésben éppúgy szemben áll Brüsszellel, mint Magyarország miniszterelnöke.

A nemzetállamok Európája

A magyar média nem igazán számolt be olyan részletesen és pártatlanul a milánói találkozóról, mint az elvárható lett volna a nyugati, elsősorban angol nyelvű tudósítások alapján.

Sokkal inkább belterjes, provinciális módon, (és kárörvendően) Orbánt tették az ott történtek középpontjába annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök – sportnyelven – labdába sem rúgott, ezért el sem ment, pedig meghívása volt! Ugyanakkor a találkozónak komoly visszhangja lett a világsajtóban. Az EU választások előtt igenis oda kell figyelni, mi történik a világban, különösen Európában. A nyugati megfigyelők a „szélsőjobb” (far-right) jelzővel illetik azt az új formációt, amely erős frakciót alakíthat a májusi európai parlamenti választások után. Ennek az új EU-s frakciónak az olasz Északi Liga elnökét, jelenlegi kormányfő-helyettest és belügyminisztert, Matteo Salvini-t tekintik a szellemi atyjának.

Igen, valamikor szó volt, hogy Orbán is jelentős szerepet kaphat, de a „pávatánc”-ot a nyugat-európai szélsőjobboldaliak sem veszik be.

Ha Orbán egy új frakcióban akar vezető pozíciót (mondjuk alelnöki posztot), akkor előbb ki kellene lépnie az EP legnagyobb frakciójából, a néppárti tömörülésből (EPP). Mint ahogy ezt 2000-ben tette, amikor lemondott a Liberális Internacionálé alelnöki tisztjéről, és pártjával (Fidesz) együtt átlépett az Európai Néppártba. Napjainkra eltűnt ez a húsz évvel ezelőtti (politikai) elszántság, helyette populista lett, aki – mint a magyar lélek kiváló ismerője – csak azt fújja, amit hazai hívei hallani szeretnének.

Az EU-s választási kampányban jó partnernek bizonyul a hazai ellenzék is, mely ugyancsak a megszokott Orbán-ellenes szövegeket szajkózza, miközben még csak célzás sincs alternatívára, például a jövőt illetően, mit kellene Magyarországnak tennie. A „maradjunk az EU-ban”, meg „mi európaiak akarunk maradni”, édeskevés. Épp olyan semmit mondó, de jól hangzó (populista) kortes beszédek, mint az EU-s kampánytól független eddigi ellenzéki megszólalások. Sehol egy utalás, magyarázat, figyelemfelkeltés, hogy valójában van-e koncepciója Orbánnak arra, hogy mi legyen Európával, és benne Magyarországgal, ha annyira megerősödne az európai parlamenti szélsőjobb, hogy kormányzási, de legalábbis beleszólási jogot szerezne? A megszokott nacionalista szlogeneken kívül („megvédjük határainkat”, „idegeneket nem engedünk be és nem keveredünk velük”, „a mi hazánkban nekünk senki se dirigáljon külföldről”, stb.)

Orbán, eddig semmilyen jövőképet nem vázolt fel. Például, hogyan nézne ki a „nemzetállamok Európája”? Különös tekintettel annak gazdaságára, melynek fel kell majd vennie a harcot az USA-val és Kínával.

Ez a legfőbb probléma ma is az EU-ban. Ezt Nyugat-Európában látják, és ha eddig csak szőrmentén jelezték, azért tudvalevő, komoly átalakításokat terveznek a májusi választások után. Ezt jól érzi és látja Orbán is. Nem hiába rémisztgetik, pardon „készítik fel”, miniszterei a lakosságot a közeledő „válságra”. Magyarul, az EU-s pénzek elapadására.

Különben az összes feltörekvő szélsőjobboldali mozgalommal ez az igazi baj: halvány lila elképzelésük sincs a nemzetállamok együttműködéséről, az európai gazdaság működéséről. Ha nem „Brüsszel irányít”, akkor mi lesz a gazdasággal? Ha központilag nem szednek be adókat, mert az a nemzetállamok kezébe kerül, és minden ország maga intézi dolgait, akkor az esetleges pillanatnyi pénzügyi nehézségeiket hogyan fogják egymás közt kisegíteni? Vajon a nemzetállamok például védővámokat fognak bevezetni tartalékaik feltöltésére? Mi lesz a „közös valutával” (euró)? Ismét váltani kell majd a „nemzeti valutákra”, ami igencsak meg fogja nehezíteni a külkereskedelmet, a kezelési költségekről nem is beszélve!

Egyáltalán, hogyan képzelik el az európai prosperitást (a gazdasági, üzleti fellendülést), a versenyképességet az USA-val, Kínával szemben? Ezek nagyon fontos dolgok, egy ország, egy nemzetállam, és azok Európája számára. Ezt hiányolják leginkább a szakértők is az alakuló új európai parlamenti frakció, és jövendő tagjai, elképzeléseiből.

Jelenleg négy európai országban van szélsőjobboldali, populista kormány hatalmon: Olaszország, Magyarország, Ausztria és Lengyelország. Legalább még két országban (Franciaország és Hollandia) jelentős a szélsőjobb. A milánói összejövetelre 20 országot hívott meg Salvini, amire végül csak négyen jöttek el. Salvini-n kívül két EP képviselő, Jörg Meduthen, a német AfD-től, és Anders Vistisen, a dán „néppárt”-tól, valamint Olli Kotro, aki nagy reménységű jelölt a nacionalista finneknek az EU-s parlamenti választásra. A most vasárnap (2019. március 14.) tartott finn parlamenti választáson mindösszesen 0,2 %-kal (5.000 szavazattal) maradt alul a győztes szociáldemokratáktól, a Finnek nevű párt, mely igen erős (szélső)jobboldali jelenlétet mutat a finn politikai életben.
Megfigyelők szerint, bármennyire is erősödnek a szélsőjobboldali pártok (saját hazájukban), egy ütős, erős parlamenti frakció létrehozása nem valószínű. Borzasztó nagy elvi ellentéteket kellene félretenniük. Salvini szoros barátságot épített ki a francia Marine Le Pen Nemzeti Gyűlés/Tömörülés nevű pártjával. Ugyanezt az olasz szélsőjobboldali Salvini-nek nem sikerült elérnie a lengyel Jarosław Kaczyński-val, mert bármennyire is azonos a gondolkodásuk a migráció és az „európai kultúra” terén, a lengyelek történelmi orosz-ellenességét senki sem tudja megváltoztatni. Különösen Salvini nem, aki köztudottan Putyin csodálója, és az Oroszország elleni szankciók mielőbbi megszüntetésének szorgalmazója.

Megfigyelők szerint a franciákat és a lengyeleket nem lehet közös nevezőre hozni.
Salvini meg akarja törni a jelenlegi Európát (EU) domináló francia-német tengelyt is. Mint látható, Orbántól eltérően, a nyugat-európai szélsőjobbnak van elképzelése egy „új Európa megteremtésére”, kivéve a gazdaság átalakítására, ami nélkül nem lehet prosperáló Európát építeni. Kicsit hasonló a probléma, mint a szélsőbaloldali eszmék terjedése és uralkodása idején. A kommunista rendszerek is a gazdaságba buktak bele.

Szélsőjobb: szüntessük meg a brüsszeli bizottságot!

0

Zászlót bontott Strasbourgban Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalma, mely a második hely megszerzésére esélyes az európai választásokon Franciaországban.

Míg korábban javasolták a kilépést az Európai Unióból és az eurozónából, ma már ez feledve van. Marine Le Pen asszony ugyanis realista és ismeri a közvéleménykutatási számokat: a franciák többsége nem akar kilépni sem az Európai Unióból sem pedig az eurozónából. Akkor is így van ez, ha sokan nagyonis elégedetlenek a jelenlegi helyzettel. A sárga mellényesek már hetek óta tüntetnek Macron elnök liberális reformjai ellen. Csakhogy semmilyen pozitív ötletük sincsen.

Marine Le Pen most előállt eggyel: szüntessék meg a brüsszeli bizottságot! “Semmi szükség a senki által meg nem választott 28 uniós biztosra!” A szélsőjobboldali párt a nemzetek Európáját akarja visszaállítani. “Athéni demokráciát és nem brüsszeli technokráciát akarunk!” – harsogta a szélsőjobboldali mozgalom listavezetője. A mindössze 23 éves Jordan Bardella meg akarja fosztani Brüsszelt a hatásköre javától. Jelszava: “ mentsük meg Európát az Európai Uniótól!”
A szélsőjobboldal 21 képviselői helyre számíthat a májusi európai választáson. Ennél többet csak Macron elnök liberális mozgalma szerezne. Egy probléma bekavarhat:

Az orosz kapcsolat sok szavazatba kerülhet

Marine Le Pen asszonyt a Kremlben fogadta Putyin elnök akkor amikor Macron ellenfele volt a választáson. Az orosz hírszerzés hackerei szorgosan segítették is a szélsőjobboldali kampányt. Mégis elbuktak: részben, mert Marine Le Pen nem állta a vitát a dinamikus fiatal Emmanuel Macronnal, részben pedig azért, mert a francia közvélemény nem nagyon szereti, ha külföldi hatalmak nyíltan támogatnak egy jelöltet.

Ezért Marine Le Pen nem ment el Milánóba, ahol Putyin kedvence, az olasz szélsőjobboldal vezére meghirdette a “népek és nemzetek Európáját”. Matteo Salvinit, aki jelenleg Itália miniszterelnök-helyettese és belügyminisztere, Vlagyimir Putyin már öt éve felfedezte. Amikor még csak mezei Európa parlamenti képviselő volt. Moszkva őt látja a legalkalmasabbnak arra, hogy egyesítse az Európai Unióval szemben szkeptikus nacionalista szélsőjobboldali pártokat az Európai Unióban. Belülről akarják fúrni az uniót – orosz támogatással! A közös ellenfél már megvan: a migránsok. És persze az Európai Unió brüsszeli bizottsága, mely nem védi meg tőlük Európát. Marine Le Pen ezért a nemzeti határok ellenőrzését sürgeti. De hogyha ez visszaáll, akkor mi marad az Európai Unióból ?! A szélsőjobboldalnak megoldási javaslatai nincsenek, de a proteszt szavazatok begyűjtésére alkalmas. Ebben bízik Marine Le Pen Franciaországban és elvbarátai mindenütt az Európai Unióban.

Kurz a medencében – Orbán a medence szélén

0

„Sebastian Kurznak eddig soha fel nem kínált politikai esélyt ad a jövőben Orbán nemtelen hadakozása az Európai Néppárttal, s még inkább, ha a magyar miniszterelnök belép a Salvini szervezte Európai Népek és Nemzetek Szövetségébe. Ezzel az osztrák lenne annak kizárólagos megtestesítője, hogyan kell megfékezni a nácikat, amire a jelek szerint a baloldal egyelőre képtelen. És ami talán nem is a baloldal, hanem a jobboldal feladata. Ez az Európai Néppártban is megerősíti majd az ÖVP pozícióját, amire húsz éve, amikor a párt először fogott össze a Szabadságpárttal, nem volt példa” –  kezdi ezekkel a szavakkal Ara-Kovács Attila mai Diplomáciai jegyzetét.

Minden vethető Sebastian Kurz osztrák kancellár szemére, ám az semmiképp, hogy – fiatal kora ellenére, 32 éves – ne lenne kiváló taktikai érzéke. Mesterien lavírozik abban a koalíciós kötelékben, amely pártját, a konzervatív Osztrák Néppártot (ÖVP) a szélsőjobboldali Szabadságpárthoz (FPÖ) fűzi. Bár erőteljes nyomást gyakorolnak rá az európai konzervatív testvérpártok, egyre inkább úgy igyekszik feltüntetni önmagát, mint olyat, aki egyedül képes megzabolázni a szélsőjobboldal radikalizmusát. És ebben van is számos valóságelem, amit az utóbbi napok fejleményei igazolnak.

A Szabadságpártnak mindig is jól ismert kapcsolatai voltak a legszélsőségesebb, korábban a nagynémet birodalmi eszmét melengető, mostanság pedig a migrációellenességet meglovagló ifjúsági szervezetekhez. Ám nemrég bebizonyosodott, hogy ezekhez jelentős pénztámogatás érkezett attól a személytől, aki az új-zélandi Christchurch-ben ötven embert gyilkolt meg egy mecsetnél, istentisztelet közben. Azt követően, hogy a Szabadságpárt és a terrorizmus között nyilvánosságra került ez a kapcsolat, Kurz azonnal lépett s – konkrétan ki nem mondva, de – kilátásba helyezte még a koalíció felmondását is, ha az FPÖ nem szakít nyilvánosan a merénylő által támogatott szervezetekkel. A koalíció felbomlását persze senki sem veszi komolyan, főként azért, mert az FPÖ a kormányon belül olyan jogosítványokkal rendelkezik, melyeknek feláldozása egyet jelentene az öngyilkossággal – övék az alkancellári poszt, továbbá a belügyminisztérium, ami nem csak a belbiztonság ellenőrzését jelenti, de a titkosszolgálatokét is. Kurz tehát jó érzékkel talált rá arra az ügyre, mellyel kockázat nélkül zsarolható meg a szélsőjobb.

Ám van itt egy másik, épp most kibontakozó fejlemény is. Matteo Salvini az olasz Liga vezetője – egyben belügyminiszter – április 8-ra Milánóba hívta Európa szélsőséges pártjait, hogy ott létrehozzák az Európai Népek és Nemzetek Szövetségét. Bejelentette, hogy azon részt vesz Orbán Viktor mellett Marine le Pen, Geert Wilders és még számosan. De a jelek szerint az osztrák Szabadságpárt vezetője, Heinz-Christian Strache alkancellár távol marad. Ennek csak egyetlen oka lehet: mégpedig az, hogy Kurz megtiltotta neki, aminek ő nem mert ellentmondani.

Egyelőre persze nem látni, ha az Osztrák Néppárt valóban megválna a Szabadágpárttól, milyen koalíciós kombináció jöhetne szóba, s ami még lényegesebb: melyiknek lenne realitása, de a jelek szerint Kurz szélsőjobb-elleni manővereinek komoly ereje van, ami stabilizálhatja pozícióját az Európai Néppártban, így az unióban is.

Ám Kurz taktikája nem csak belpolitikailag tűnik sikeresnek.

Ahogy a magyar miniszterelnök hitele eltűnt és nemzetközi mozgástere egyre szűkebbé vált, úgy követte mindezt Kurz elhatárolódása magától Orbántól és a Fidesztől, nem csak a személyes kontaktusokban, de az uniós politikában is.

Ám nem ő az első, aki sikerrel használja ki azokat az előnyöket, amelyek egy Orbánnal való összehasonlításból oly látványosan következnek. A korábbi szlovák kormányfő, Robert Fico ugyanezt a játékot űzte, s személyét annak ellenére sikerült elfogadható európai politikai szereplőnek eladnia, hogy pártja és annak politikája, gyakran lépésről-lépésre követte a Fidesz itthoni gyakorlatát. Igaz, neki sohasem volt kétharmada. De a semmit sem takargató népi mondás ez esetben is igaznak bizonyult, s Ficót – európai szinten – a felszínen tartotta, mármint, hogy: egy dolog a medencében illetlen dolgokat művelni, s megint más a medence szélén, mindenki szeme láttára tenni ugyanazt.

Hasonlóképpen Sebastian Kurznak is eddig soha fel nem kínált politikai esélyt ad a jövőben Orbán nemtelen hadakozása az Európai Néppárttal, s még inkább, ha a magyar miniszterelnök belép a Salvini szervezte szélsőjobbos Európai Népek és Nemzetek Szövetségébe. Ezzel az osztrák politikus lenne annak kizárólagos megtestesítője, hogyan kell megfékezni a nácikat, amire a jelek szerint a baloldal egyelőre képtelen. És ami talán nem is a baloldal, hanem a jobboldal feladata. Ez az Európai Néppártban is megerősíti majd az ÖVP pozícióját, amire húsz éve, amikor a párt először fogott össze a Szabadságpárttal, nem volt példa.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK