Kezdőlap Címkék Marine Le Pen

Címke: Marine Le Pen

Nőnapon vádolták meg szexuális zaklatással Eric Zemmourt

A francia szélsőjobboldali vezér zaklatási ügyeiről tett közzé videót március 8-án a Mediapart portál. Eszerint 1999 és 2019 között zaklatott nőket Eric Zemmour, aki ezalatt a húsz év alatt újságíróként dolgozott.

Eric Zemmour keze ugyancsak elkalandozott amikor egy 18 éves gyakornok lány informatikai segítséget nyújtott neki a Le Figaro párizsi szerkesztőségében. A lány jelentette ezt mentorának a szerkesztőségben. Az idősebb újságírónő szólt is Eric Zemmournak, hogy „ne nyúljon a gyakornok lányokhoz!” Mire a válasz: „hogyhogy nem lehet velük kikezdeni?! dehát a gyakornok lányokat erre teremtették!”

Egy másik gyakornok lány arról mesél a videón , hogy neki Eric Zemmour „nagyon nyers szexuális ajánlatot tett miközben a lift ajtajához szorította és erőszakkal megcsókolta.”

Egy harmadik nő arról számolt be, hogy Eric Zemmour egy nyári egyetem során erőszakkal ölelgette. Ez a nő kezdte el Eric Zemmour leleplezését a Facebookon még 2021-ben.

Tavaly decemberben a France 2 televízió megkérdezte erről Eric Zemmourt, aki ezt mondta: „nem kell válaszolnom, nem beszélek a magánéletemről. Ezek a nők minden bizonyíték nélkül vádaskodnak. Az én szavam áll az övékkel szemben.”

A Mediapart portál most is megkérdezte a szélsőjobboldali vezért, hogy kíván-e nyilatkozni, mert akkor azt is csatolják a videóhoz, de Eric Zemmour elutasította ezt a lehetőséget.

A Nőnap előtt megkérdezték a szélsőjobboldali jelöltet is arról, hogy mit gondol a szebbik nem jogairól és a családon belüli erőszakról. Eric Zemmour így válaszolt az LCI televízió kérdésére: „az erőszak családon belül vagy kívül egyaránt abszolút mértékben megbocsáthatatlan és szigorú büntetést érdemel”.

A Mediapart videóval kapcsolatban Zemmour sajtósa úgy nyilatkozott az AFP hírügynökségnek, hogy „felmelegített korábbi ügyekről van szó, és a videó szánalmas kísérlet Eric Zemmour besározására öt héttel a választások előtt.”

Zemmour: otthon én voltam a feminista

A 63 éves szélsőjobboldali vezér női támogatóival együtt ünnepelte a Nőnapot. Köztük Marion Maréchallal, aki nem más mint szélsőjobboldali vetélytársának, Marine Le Pen asszonynak az unokahúga. „Apám és nagybátyáim macsók voltak, én képviseltem a feminista irányzatot” – mondta Eric Zemmour, aki ezután dicsőítette „a bátor és független francia nőket mint Jeanne d’Arc, Catherine Deneuve és Marion Maréchal. „Utána persze előadta szokásos szövegét elítélve „a neo feminizmust” és „a nemek háborúját.”

Eric Zemmour és Marine Le Pen, a két szélsőjobboldali vezér elkeseredett harcot folytat azért, hogy bejusson a második fordulóba, ahol a jelenlegi elnök, Emmanuel Macron kihívója lehet. Mindketten Orbán Viktor vendégei voltak Budapesten, ahol Marine Le Pen asszony 10 millió eurós kölcsönt is kapott az MKB banktól. Korábban az oroszok pénzelték Marine Le Pent, aki éppúgy mint Eric Zemmour számíthatott Putyin támogatására. Az Ukrajna elleni orosz inváziót mindketten elítélték. Ellenfelük, Emmanuel Macron népszerűsége nőtt Putyin ukrajnai háborúja óta. A francia államfő többször is tárgyalt telefonon Putyinnal, de nem tudta őt lebeszélni a hadjárat folytatásáról.

Orbán, Le Pen és a 10 millió eurós baráti kölcsön

Pénzügyi problémákkal küszködik Marine Le Pen, aki a szélsőjobboldal nevében akarja kivívni Emmanuel Macron francia elnököt az áprilisi választásokon. A kampányhoz pénz kell, és az európai bankok nemigen bíznak Marine Le Pen elképzeléseiben.

Annál is kevésbé bíznak benne a bankok, mert híveinek egy része átpártoló Zemmourhoz, a szélsőjobboldal másik csillagához, aki éppúgy vendége volt Orbán Viktor miniszterelnöknek mint Marine Le Pen asszony. Valószínűleg a karmelita kolostorban állapodhattak meg arról, hogy egy magyar bank 10,6 millió eurós kölcsönt nyújt a szorongatott helyzetben levő Marine Le Pennek. A francia RTL nem közölte a bank nevét, de érzékeltette, hogy olyan pénzintézetről van szó, amely ugyancsak közel áll a magyar miniszterelnökhöz.

Marine Le Pen öt évvel ezelőtt Putyin orosz elnök segítségével tudott pénzhez jutni a választási kampányához. Lehet, hogy ezúttal Putyin meghagyta Orbán Viktornak a kölcsön nyújtás lehetőségét olyan helyzetben amikor a siker erősen kérdéses. A közvélemény-kutatás szerint Marine Le Pen nem biztos, hogy bejut a választás második fordulójába vagyis még az is lehet, hogy elvérzik az első fordulóban.

Európai pártépítés

Amióta Orbán Viktor kipaterolta saját magát az Európai Néppártból, azóta család hiányban szenved a magyar miniszterelnök, aki Brüsszel jó ismerőjeként pontosan tudja, hogy ez mit jelent. Szavának súlya és befolyásának mértéke csökken miközben ellenfelei erősödnek a döntéshozó központokban. Az Európai Néppárt jelenleg a centrummal működik együtt: a liberálisokkal, zöldekkel és szocialistákkal, akik között szép számmal akadnak Orbán ellenfelei. Ez nem sok jót ígér akkor sem, ha az április választások után kormányfőként tudja folytatni. Legutóbb Madridban próbálta meg egységbe fogni a szélsőjobboldalt – ezúttal is sikertelenül. A vita ezúttal Oroszország megítéléséről folyt: míg Marine Le Pen és Orbán Viktor hevül Putyin elnökért addig lengyel elvbarátaik a pokolba kívánják minden oroszok elnökét.

Nemcsak ez a baja a tervezett szélsőjobb összefogásnak hanem a közös program hiánya is. Brüsszel bírálata az egyetlen ami összeköti őket. Ebből azonban nem lehet megélni. A választópolgárok konkrét programot várnak arra, hogy országuk kilábaljon a pandémia okozta válságból, melyet az energia krízis is súlyosbít. Itt a jelszavak nem segítenek. Euró milliárdokról van szó, amelyeket az Európai Unió mind kevésbé siet olyan renitens vezetőknek juttatni mint Orbán Viktor.

Marine Le Pen ellenfele, Emmanuel Macron francia elnök ezt pontosan megfogalmazta budapesti útja előtt: Orbán politikai ellenfél, de európai partner. Vagyis Macron örülne, ha Orbán elbukná a választásokat, és a francia elnök azt is tudja: Orbán ugyanígy boldog lenne, ha ő bukna meg. Ha viszont Macron nyer, akkor német, olasz és spanyol támogatással megindul a szorosabb uniós integráció felé. Akkor pedig Orbánnak a pária szerep marad Európában.

„Ukrajna Oroszország befolyási övezetébe tartozik”

Marine  Le Pen asszony a hétvégén a Rzeczpospolita című lapnak azt nyilatkozta, hogy „Ukrajna Oroszország befolyási övezetébe tartozik”. A francia szélsőjobboldali vezér azért járt Varsóban, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel és más hasonló beállítottságú politikusokkal együtt valamivel egységes szélsőjobboldali mozgalmat hozzon létre.

Egy új frakció, amely az Európai Parlementben befolyásolhatná a döntéseket ez Orbán ideája. A találkozó sikertelen maradt – jelentős részben épp azért, mert Putyin megítélése megosztja a szélsőjobboldalt.

Míg Marine Le Pen, Matteo Salvini vagy Orbán Viktor az orosz elnök lelkes híve, a vendéglátó lengyelek a pokolba kívánják minden oroszok örökös elnökét, akit azzal gyanúsítanak, hogy támadást készít elő Ukrajna ellen. Ezt eddig csak az ukrán elnök és a lengyelek mondták, de legutóbb már Biden elnök is csatlakozott hozzájuk. Putyin a maga részéről csak annyit akart elérni, hogy újabb csúcstalálkozót csikarjon ki Bidentől. Ez sikerült is: kedden volt a videó párbeszéd, amelyen minden bizonnyal Ukrajna is szóba került.

Putyin megoszt, az unió ellenesség egyesít

Ez derült ki a szélsőjobboldali pártvezetők hétvégén megtartott tanácskozásán. Marine Le Pen asszony szerint azért kell összefogni a szélsőjobboldali vezetőknek, mert különben „Brüsszel egyenként levadászik minket”.

Marine Le Pen aggodalma egyáltalán nem alaptalan: Brüsszel a falhoz szorítja a vele szembeszálló magyar és lengyel kormányt azzal, hogy nem utalja ki a nagyonis várt euró milliárdokat. Közben pedig eltűnnek a süllyesztőben azok a politikusok, akik szembeszálltak Brüsszellel: Kurz Bécsben, Boriszov Szófiában, Babis Prágában. Mindez Biden elnök támogatásával megy végbe vagyis az Egyesült Államok, amely Trump idejében az Európai Unió megosztására játszott, jelenleg – épp ellenkezőleg – támogatja az integrációt, sőt az Európai Egyesült Államokat is. Az utóbbitól hideglelést kapnak a szélsőjobb vezetői, akiknek viszont az a problémájuk: nem képesek ésszerű alternatívát mutatni. A patrióta politika üres blöff a globalizált világban, ahol az 1,4 milliárd lakosú Kína nyomul előre, hogy kiszorítsa az Egyesült Államokat az európai kontinensről.

’68, vagy a sípoló macskakő?

Tegnap a miniszterelnök fogadta Marine Le Pen-t aki csak azért nem lett Macron helyett miniszterelnök, mert a második fordulóban felzárkóztak Macron mögé a szélsőjobbot elutasító pártok.  Mintha ez ismerős tematika lenne az Összefogás összezárásával. Hová lett ’68 szelleme, hol van annyi év után a friss szellem, tényleg csak „sípoló macskakő” emlékeztet rá?

Az 1960-as évekre Franciaországban beköszöntött a stabilitás: Charles de Gaulle elnöksége alatt a gazdaság töretlenül fejlődött, a lakosság élvezte a jóléti állam áldásait. A felszín alatt azonban ott lapult az elégedetlenség, különösen a baloldali érzelmű diákok között, akiket

nyomasztott a tekintélyuralmi rendszer, elégedetlenek voltak az elavult egyetemi oktatással és elhelyezkedési lehetőségeikkel.

1968 forrongó tavasza a párizsi egyetem nanterre-i fakultásán kezdődött, ahol a szexuális szabadság nevében a fiúk könnyebb bejárást követeltek a lányok szobáiba. A radikális diákok, akikre hatással voltak a vietnami háború elleni amerikai tüntetések, hamarosan az egyetemi bürokrácia ellen is tiltakozni kezdtek, támadták a fogyasztói társadalmat, és a helyzet odáig fajult, hogy május 2-án bezárták a fakultást. A Sorbonne diákjai szolidaritást vállaltak a nanterre-iekkel, de másnapi nagygyűlésüket a hatóságok feloszlatták, több száz diákot őrizetbe vettek, az egyetemet bezárták.

Május 6-án már húszezer diák és oktató vonult a Latin negyed utcáira tiltakozva a „rendőrállam” ellen, a Sorbonne közelében összecsaptak a rendőrséggel és barikádokat emeltek. A kedélyek nem csillapodtak, május 10-én egy még nagyobb tüntetésen már kövek és Molotov-koktélok repültek a rendőrsorfal felé, s ezeknek a rádió és tévé által is közvetített zavargásoknak több száz sérültjük volt. A város hadszíntérré vált, barikádokkal és felszedett utcakövekkel, betört kirakatokkal és kiégett autókkal. A diákság hamarosan támogatást kapott, a rendőrség kemény fellépése miatt a szakszervezetek május 13-ra sztrájkot és szolidaritási tüntetést szerveztek, utóbbin 800 ezer ember vett részt.

A sztrájkmozgalom egyre szélesedett, az állami hivatalok beszüntették a munkát, a rádió és a televízió, a munkások gyárakat foglaltak el, béremelést, rövidebb munkaidőt, több szociális juttatást követeltek.

Május 20-án már ötmillióan sztrájkoltak, Franciaország két hétre megbénult.

A radikális diákok május 24-én vörös zászlót tűztek ki a tőzsdére, a kapitalizmus „templomára”, és megpróbálták felgyújtani az épületet. A politikai szervezetek, az 1967-es választásokon megerősödött baloldal, nem voltak képesek uralni az eseményeket, sőt attól kellett tartaniuk, hogy a lázadás szele őket is elsodorja. A kormány csak a hadseregre támaszkodhatott, de Gaulle megingathatatlannak hitt hatalma mégiscsak megrendülni látszott.

Az elnök május 30-án szólalt meg, rádió- és tévébeszédében átfogó szociális reformokat és az egyetemi viszonyok rendezését ígérte. A lemondását szorgalmazó követeléseket ugyanakkor visszautasította, feloszlatta a parlamentet, és júniusra új választásokat írt ki. A forradalommal fenyegető, elhúzódó lázadás kezdett kifulladni. A sztrájkok elhaltak,

a rendőrség június közepén visszafoglalta a Sorbonne-t, a június 23-án és 30-án megrendezett választáson pedig de Gaulle pártja elsöprő, kétharmados győzelmet aratott.

Ez még a tábornokot is váratlanul érte, aki állítólag már lemondó levelét is megírta. A nagyarányú győzelem azonban nem személyének szólt, a franciák többsége ekkor már túl öregnek, túl merevnek és túl tekintélyelvűnek találta, „de Gaulle nélküli gaulle-izmust” akart.

A társadalmi feszültségek persze nem szűntek meg. A kormány számos engedményre kényszerült, a munkásoknak béremelést biztosított, modernizálta és demokratizálta az oktatási rendszert. De Gaulle 1969-ben lemondott, az V. Köztársaság rendje igazán csak a helyére lépő Georges Pompidou elnöksége alatt állt helyre.

Az ötvenhárom év előtti események fordulatot hoztak a modern francia történelemben, egy diákvezér később így fogalmazott:

„Mozgalmunk sikerrel járt, de nem politikai, hanem társadalmi forradalmat eredményezett.”

Ha a lázadásban részt vevők jól belegondolnak és Le Pen nyerné a francia választásokat, ha az olasz Salvini is nyerni tudna, ha Orbán is megőrizné ’22-ben hatalmát az minden bizonnyal meg fogja rázni az unió vezetését, és az akkori lázadók keserűen állapíthatnák nem is olyan nagy baj, hogy ők már mind hetven év fölött vannak.

Le Pen látogatásával Orbán újabb szintre süllyed

Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnöke a mai napon hivatalában fogadja Marine Le Pent, a szélsőjobboldali és EU-ellenes, francia Nemzeti Tömörülés vezetőjét. Az, hogy a Fidesz pártelnöke kikkel barátkozik, saját ízlése és saját döntése. Az azonban, hogy Magyarország miniszterelnöke milyen vállalhatatlan politikai vezetőkkel „smúzol”, viszont már nemzetstratégiai kérdés – erről ír Ujhelyi István  európai parlamenti képviselő közleményében.

Amióta az Európai Unió – jelentős késéssel, de végre – egyre erőteljesebben szembehelyezkedik Orbán Viktor politikájával, azóta a Fidesz kormányfője úgy viselkedik, mint egy átejtett és frusztrált kamaszlány, aki miután dobták, jobbára azzal próbálja felhívni magára az egykori kedves figyelmét, hogy a lakótelep összes huligánjával összeáll.

Azzal, hogy Orbán Viktor a hivatalában fogadja Marine Le Pent, egyértelműen újabb szintre süllyed.

A francia szélsőjobboldali politikus ugyanis nyíltan Európa-ellenes és korábbi nyilatkozatai alapján egyértelmű célja az Európai Unió szétrombolása. Sokat elmond Le Penről, hogy mint kiderült: a korábban családi vállalkozásban működtetett szélsőséges pártja KGB-s kötődésű orosz pénzintézeteken keresztül többmillió eurós „kölcsönt” kapott, cserébe láthatóan Putyin-barát politikát folytatnak; Le Penék például bevédték a Krím-félsziget erőszakos elfoglalását is. Az is sok mindent megmagyaráz, hogy az orosz kormányszóvivő lánya sokáig gyakornokként dolgozott az Európai Parlamentben a francia párt egyik EP-képviselője mellett.

De, csak hogy mindenki értse kivel is akar barátkozni a Fidesz miniszterelnöke:

nemrég súlyos, illegális pártfinanszírozási botrányba keveredtek Le Pen EP-képviselői, miután papíron olyan embereket foglalkoztattak brüsszeli státuszban, akik valójában a párt franciaországi központjában dolgoztak. Az EP mintegy 300 ezer eurót követelt rajtuk vissza.

Persze, mondhatjuk, hogy Orbánnak és Le Pennek lesz közös témájuk, hiszen az európai pénzekkel a Fidesznél is elég sajátosan bánnak: emlékezetes, hogy miután az OLAF milliárdok visszafizetését szorgalmazta a Tiborcz-féle uniós biznisz körüli csalás alapos gyanúja miatt, a magyar kormány kihúzta ezt a családi érdekeltségű projektet az uniós programok közül és a magyar adófizetők pénzéből állta a cechet. A sor végeláthatatlan módon folytatható,

felidézhető a sorozatos és káros EU-ellenes kirohanások mellett a Le Pen-féle párt zsidóellenes kijelentései, pedofilbotrányai vagy éppen a kilátástalanságuk miatt öngyilkos francia gazdákon viccelődő képviselőjük vérlázító ügye.

Orbán Viktor tehát egy olyan szélsőséges politikussal fog hivatalosan találkozni és nyilván szövetséget kötni, aki az európai értékeket tisztelő és azokat képviselő döntéshozók számára konkrétan vállalhatatlan. Világos, hogy a Fidesz vezetője keresi azon kevesek kegyét és támogatását, akik a gyűlöletkeltő és EU-ellenes kisodródása után még kicsit is komolyan veszik. Hogy egy olyan klub tagja (valójában annak is kiskakasa) akar lenni, amely a demokratikus világon kívül esik, vagy amelyet a rendszerváltáskori Orbán Viktor is mélyen megvetett még, az legyen az ő lelkiismereti problémája. De az, hogy ebbe a frusztrált kalandorságba egész Magyarországot belerángatja, már életveszélyes. Ezért (is) kell elzavarni a megzavarodott vezetőt a Karmelitából jövő tavasszal.

Le Pen magyarországi látogatásának háttere

Sokakat meglepett a tegnapi bejelentés, hogy október utolsó hetében Budapestre jön Marine Le Pen. Arról mindenki tudott, hogy Orbán évek óta ostromolja egy találkozóért, jogos a kérdés tehát, Le Pen számára ennek miért épp most jött el az ideje?

Orbán eddig is bárhol szívesen találkozott volna vele, de Le Pen most még azt a szívességet is megteszi neki, hogy Budapestre jön. Mi történt időközben? – teszik fel sokan a kérdést. És milyen haszna vagy kára lehet ebből a magyar ellenzéknek? Macron vajon nyíltabb szimpátiával fordul majd az Orbánnal megküzdeni kész ellenzék felé?

De menjünk sorjában

Milyen érdeke fűződik Orbánnak egy ilyen találkozóhoz? A választ mindenki tudja: kiegészíteni az európai szélsőjobboldali panorámát Le Pennel, s eljátszani azt – legalább a sajátjai előtt -, hogy ő, mármint Orbán dominálja ezt a panorámát.
Sokkal tanulságosabbak Le Pen személyes indokai. A jövő áprilisi francia elnökválasztáson egyelőre nem Le Pen Macron legveszélyesebb kihívója, hanem egy Eric Zemmour nevű esszéista, tévés blog-tulajdonos, aki e pillanatban nagyobb támogatottságot tudhat maga mögött, mint az elmúlt években középre tájékozódó Le Pen. Ez a látogatás azért kellett Le Pennek, hogy bizonyítsa: ő bizony megmaradt annak, aki apjától pont tíz éve átvette a szélsőjobbos mozgalom vezetését.
Apropó papa! Jean-Marie Le Pen, vagyis Marine apja a napokban igen támogatólag beszélt lánya radikális kihívójáról, Zemmourról, őt nevezve „igaz hazafinak” s a „gaullizmus igazi folytatójának”. Ez is egy komoly kihívás Marine szemében, vagyis úgy döntött, egy látogatás erejéig beadja a derekát Orbánnak, elvégre a papa éveken át nagy csodálója volt a Fidesz első emberének.

És hogyan szemlélheti Macron ezt az egész színjátékot?

A francia elnök már rég a helyén kezeli Orbánt. A múltkori választások előtt Párizsban fogadta őt és Brüsszelben is találkozott vele, hogy Le Pen támogatóinak egy részélt elbizonytalanítsa; feltehetően ez lehetett eddig Le Pen idegenkedésének igazi oka Orbánnal szemben. Macron egyértelműen megveti Orbán kelet-európaiságát, de lehetőséget lát a politikus manipulálására. Ennélfogva e találkozók másról sem szóltak, minthogy szavazatokat raboljon Le Pentől. Egyben jelentősnek tekinti Orbán befolyását az európai szélsőjobbon, s ezért az Orbánra gyakorolt eddigi túlnyomó merkeli befolyással szemben alkalmat kereshet némi francia befolyást szerezni is.
Le Pen viszont nem akarja elkövetni azt a hibát, hogy ezalkalommal se lássák őt együtt Orbánnal, s az Macronnal parolázva hasson a francia belpolitikára.
Látnunk kell, hogy ezek az események mindenkit csak belpolitikai szempontból érdekelnek; Orbán eljátssza sajátjainak az untig ismert, csak magáról szóló népszínművet; a két francia politikus pedig – ennél azért finomabb koreográfiában előadva – megteszi ugyanezt otthon.
Ara-Kovács Attila

Marine Le Pen Orbánhoz látogat, avagy zsák a foltját

A francia szélsőjobboldali vezér, aki a legutolsó választáson veszített Emmanuel Macronnal szemben, október 25-26-án Magyarországon lesz, ahol találkozik a magyar miniszterelnökkel.

Mindkét országban jövőre lesznek a választások. Orbán Viktor nemrég fogadta Eric Zemmourt, aki Marine Le Pen vetélytársa a szélsőjobboldalon.

Hol tart a nagy szélsőjobboldali egység?

Az Európai Néppártból kipöckölt magyar miniszterelnök szeretne egy erős szélsőjobb frakciót az Európai parlamentben, amely szembeszállhatna a jelenlegi centrummal, amely a szocialistákból, a liberálisokból, a zöldekből és az Európai Néppártból áll. Jelenleg két ilyen szélsőjobboldali frakció működik az Európai Parlamentben. Orbán két olasz barátja Salvini és Meloni is más-más frakcióban ül.

A szélsőjobboldali politikusok jelentős része Putyin barátja – éppúgy mint Orbán, aki Oroszország trójai falovának szerepét játssza az Európai Unióban. Ez nem problémamentes vállakozás, mert ezt felróják a magyar miniszterelnöknek nemcsak Brüsszelben, Berlinben, Párizsban vagy Rómában, de még Varsóban is.

Hol a program?

Nemcsak a megosztottságtól szenved a szélsőjobb, de a program hiányától is.

Állásfoglalásai csupa negatívumot jelentenek, de pozitív elképzelésük nincs semmiről. Nem helyeslik az Európai Egyesült Államokat, elutasítják a migránsok befogadását, bírálják az USA-t, de arra semmilyen válaszuk sincsen, hogy miképp lehetne versenyképes gazdaságot teremteni Európában, amely mindinkább lemarad a vetélytársak mögött. Negatív programmal választást esetleg lehet nyerni, de azután valamilyen reális elképzelésre lenne szükség a társadalom problémáinak megoldására. Az egy gondolat bánt engemet nem a szélsőjobb köreiben fogalmazódott meg, mert őket aztán egy sem.

Az is igaz persze, hogy általában nem a jól tájékozott racionálisan gondolkodó embereket kívánják megnyerni hanem az érzelmi alapon döntő alulinformált tömegeket. Mind Marine Le Pen mind Orbán Viktor velük kívánja megnyerni a választást. Brüsszel és Washington pedig azon van, hogy ezt megakadályozza.

Orbán és a francia szélsőjobb

Néhányan „The Spectre Reunion”-nak nevezték el az eseményt, a James Bond titkos szervezetét, amelynek célja a világ uralma.  Ezen a csütörtökön és pénteken Európa szinte minden nacionalistája Budapesten gyűlik össze a demográfiai csúcstalálkozó címszó alatt.

A programról: hagyományos „családbarát gondolkodók” és hasonló döntéshozók egy olyan országban, ahol a születési ráta nemzeti kérdés. Az ultrakonzervatív magyar miniszterelnök, Orbán Viktor meghívására a jónéhány prominens kormányzati politikus is megjelent. Ezen a konferencián más, jobboldali alakok (*a Le Point illette őket ezzel a jelzővel)  is felszólalnak. Így Mike Pence volt amerikai alelnök, Andrej Babis volt cseh miniszterelnök, valamint lengyel és szlovén miniszterek, értelmiségiek, filozófusok és az egyház embereinek képviselői.

Két francia szélsőjobboldali politikust is fogad a magyar miniszterelnök a Karmelita kolostorban, de egyikük sem Marine Le Pen, aki Macron elnök kihívója lehet a jövő évben tartandó választáson.

Mindkét francia szélsőjobboldali politikus a demográfiai konferenciára érkezik, melyet Novák Katalin nyitott meg, és Orbán Viktor is beszédet mond. Kis pech, hogy a magyar népesség csökkenését a nemzeti együttműködés rendszerének sem sikerült megállítania miközben Csehországban – minden nagyobb hűhó nélkül ez sikerült.

Orbán Putyin nyomában

A francia szélsőjobboldal támogatása az orosz diplomácia bevett módszere az Európai Unió gyengítésére. A legutóbbi francia elnökválasztás előtt Putyin elnök a Kremlben fogadta Marine Le Pen asszonyt, aki végülis elveszítette a választást Emanuel Macronnal szemben.

Orbán és Szijjártó a nagykövetek éves értekezletére Lavrov orosz külügyminisztert hívta meg miközben az EU szankciókkal sújtja Moszkvát az ellenzékkel szemben elkövetett atrocitások miatt.

A nagykövetek értekezletén felszólalt Rogán Antal is, aki a választási kampány fő felelőse a Fideszben. Rogán közölte: a kampány nemzetközi, és ebben mindenkinek részt kell vennie a diplomaták közül. Vagyis a nagykövetek feladata az, hogy a helyi szélsőjobboldallal kapcsolatokat építsenek ki. Ez a kommunista időket idézi amikor a magyar diplomaták kitüntetett partnere volt Franciaországban a kommunista párt. Igaz, hogy akkor azt is Moszkvából finanszírozták.

Ki az a két francia, akit Orbán fogad?

Eric Zemmour éppúgy szembeszáll a migrációval mint a magyar miniszterelnök. Szimpatizál az illiberális demokráciával is. Még fontolgatja, hogy csatasorba álljon-e az elnökválasztáson hiszen ezzel nyilvánvalóan megosztaná a szélsőjobboldalt.

A másik francia politikus, akit Orbán fogad a karmelita kolostorban, Marion Maréchal, Le Pen unokahúga, aki maga is politikus. Képviselő volt a Nemzeti Frontban, ahogy korábban a szélsőjobboldalt nevezték Franciaországban.

Mindez nyílt kihívás Macron elnöknek, aki a német kancellárral együtt az Európai Unió legfőbb vezetője. Ellenségekben tehát Orbán Viktor nem szűkölködik az Európai Unióban, melynek a pénze egyre jobban hiányzik a nemzeti együttműködés rendszerének és barátokat is csak egyre inkább csak a szélsőjobb oldalon talál.

A francia szélsőjobboldal vezére elhatárolja magát az antiszemitizmustól

Marine Le Pen asszony kegyelettel emlékezett meg arról a 13 ezer francia zsidóról, akiket 78 évvel ezelőtt gyűjtött össze a francia csendőrség, hogy átadja őket a náciknak. Akik azután a Lengyelországban levő haláltáborokba szállították őket. Döntő többségük ott veszítette életét. Az egyharmaduk gyermek volt…

„A zsidókérdés részletkérdés”

Ez volt a véleménye Jean-Marie Le Pennek, aki a szélsőjobboldali mozgalom korábbi vezére volt. Még a bíróság előtt is azt fejtegette, hogy a hatmillió zsidó meggyilkolása „csak egy nem túlságosan jelentős részlete a második világháborúnak”. Jean-Marie Le Pen aztán nyugdíjba ment a szélsőjobboldal éléről. Utóda lánya lett, aki már nem a zsidókat hanem a muzulmánokat tekinti bűnbaknak. Marine Le Pen igyekszik a kapcsolatait javítani Izraellel és a franciaországi zsidó közösséggel, amely a legnagyobb Európában. A migráns ellenség, amely iszlám fóbiával párosul sok hívet szerez a szélsőjobboldalnak Franciaországban, ahol Európa legnagyobb muzulmán közössége él.

„Nem mi vagyunk a felelősek a zsidóüldözésért”

Marine Le Pen most elítélte a holokausztot, de korábban azt hangsúlyozta: a nácik a felelősek a zsidók legyilkolásáért és azok a franciák, akik együttműködtek velük. Ezt vallotta korábban De Gaulle tábornok is. Ugyanez volt az álláspontja a szocialista Mitterrand elnöknek is, aki a negyvenes években a nácikkal együttműködő Pétain kormányzatban szolgált. Államtitkárként a munkaszolgálatot szervezte, és ezért megkapta a rendszer legmagasabb kitüntetését, a francisque-ot. Amikor ezt a szemére vetették, akkor azzal védekezett, hogy eredetileg a zsidók ügyeinek államtitkárságát akarták rábízni, de azt nem vállalta. Franciaországból mintegy 90 ezer zsidót vittek a nácik a haláltáborokba, ahonnan csak a 10%-uk tért vissza a holokauszt után.

Putyin visszakéri pénzét a francia szélsőjobboldaltól

9,14 millió eurós hitelt kapott Marine Le Pen pártja 2014-ben egy orosz hadiipari cégtől, mely most visszakéri a pénzét- számolt be a Le Monde. Vajon miért most vált oly sürgőssé?

Marine Le Pen nemrég jelentette be: újra indul az elnöki posztért! Putyin legutóbb a Kremlben fogadta Marine Le Pent a választási kampány kellős közepén – nem is titkolva: kit támogat Franciaországban. Ráadásul Macron kampány főnöke megvádolta az orosz titkosszolgálatot: a szélsőjobboldali párt javára ügyködik Franciaországban. Ezzel együtt Marine Le Pen veszített és Emmanuel Macron győzött. Az elnökválasztás után gyorsan módosították a választási törvényt: eszerint unión kívüli cégtől illetve államtól nem kaphat pénzügyi támogatást egy francia párt. A következő választáson mindketten újra indulnak.

Nem támogatja már Putyin a francia szélsőjobboldalt ?

Az új választási szabályok miatt Putyin immár nyíltan nem pénzelheti francia barátait, de megteheti ezt az unión keresztül. Talán

ezért is kell az orosz bank Budapesten (nemcsak Marine Le Pen, de Matteo Salvini is szerepel Putyin zsold listáján).

Az is elképzelhető, hogy Macron elnök alkut kötött Putyinnal: támogatja az Oroszország elleni uniós szankciók feloldását, ha az oroszok lemondanak ellenfele finanszírozásáról! A nemzetközi politika ilyen megállapodásokból áll, de ezekről ritkán olvashatunk a sajtóban. Ott legfeljebb csak annyi jelenik meg, hogy az oroszok visszakérik azt a több mint 9 millió eurós hitelt, melyet 2014-ben adtak Marine Le Pen szélsőjobboldali pártjának Franciaországban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!