Kezdőlap Címkék Macron

Címke: macron

„Elfogadhatatlan az idős korosztály tartós elzárása”

Emmanuel Macron elnök jelezte: a többi európai államhoz hasonlóan lassan fokozatosan sor kerül Franciaország megnyitására is. A párizsi Le Figaro értesülései szerint az elnök az idős korosztályt hosszú időre szeretné otthon tartani. Ez ellen többen is felemelték a szavukat Franciaországban…

Az elnök komolyan gondolja az idős korosztály otthon tartását. Macron környezetében állítólag már csak arról vitatkoznak, hogy 65 vagy 70 év legyen a korhatár – írja a Le Figaro. Abban egyetértés van, hogy csak a nyitási folyamat legvégén engedjék ki az idősebbeket otthonról. Vagyis hosszú távra zárják el őket a társadalomtól arra hivatkozva, hogy a koronavírus veszélye leginkább ezt a korosztályt fenyegeti.

Franciaország egyik legismertebb pszichológusa egyáltalán nem ért ezzel egyet. Marie de Hennezel kórházi pszichológusként dolgozik, de emellett már 18 könyvet írt arról, hogy mit is jelent az öregedés. Álláspontja szerint az életkor önmagában nem határozhatja meg egy emberi szervezet ellenálló képességét.

Leghíresebb könyvének címe: A szív akadályozza meg az ember berozsdásodását. A pszichológus szerint az emberi kapcsolatok minősége az, amely elsősorban meghatározza az öregedés mértékét. Ezért nem ért egyet azzal, hogy akár 65 vagy 70 évnél meghúznák a korhatárt, amely fölött mindenkinek otthon kellene maradnia – akár az idők végezetéig Franciaországban.

„Ne vegyük el az öregektől az élet értelmét!”

Ezt kéri a párizsi Le Figaroban az Európai Unió egykori magasrangú francia hivatalnoka, aki íróként is ismert. Patrice Cahart ezért nem is Macron elnökhöz hanem egyenesen Ursula von der Leyenhez fordult. A brüsszeli bizottság elnökasszonya ugyanis – Macronhoz hasonlóan – pedzegette azt, hogy akár a jövő év végéig meg kellene hosszabbítani az idős nemzedék elzárását – a Covid 19 vírus járványra hivatkozva. Ursula von der Leyen asszony a Bild Zeitung-nak úgy nyilatkozott, hogy az elzárást addig kellene fenntartani amíg meg nem találják a Covid 19 vírus ellenszerét. Az Európai Unió egykori francia hivatalnoka joggal veti fel, hogy megbízható oltóanyag csak a távoli jövőben várható.

„Addig élőhalottakat akarnak csinálni az idősebb korosztályból?!”

A francia hivatalnok is arra hivatkozik mint a pszichológusnő: az egészség nemcsak biológia! Ha az idősebb generációt tartósan elzárják a gyerekeitől és az unokáitól, egyáltalán az emberi kapcsolatoktól, akkor ez beláthatatlan következményekkel járhat! A drákói szigor több kár okoz mint amennyi hasznot hoz!

Ráadásul az elzárkózás egyáltalán nem biztos, hogy megóv a vírus fertőzéstől – érvel a francia író, aki rámutat arra, hogy az öregek otthonában milyen hatalmas pusztítást végzett a koronavírus Franciaországban és másutt a világon.

„Nem vagyunk másodosztályú állampolgárok”

A probléma etikai részére is kitér az egykori uniós hivatalnok. Aki 77 éves, de jó erőben van, és aktív életet élne, ha lehetne. A célzás eléggé világos: Franciaországban és az egész Európai Unióban igen jelentős az idős korosztály aránya a választópolgárok között. Ők aligha fogják megköszönni a döntéshozóknak, ha hosszú hónapokra vagy talán évekre elzárják őket a világtól.

Az oroszok buktatták meg Macron párizsi polgármesterjelöltjét?

Macron polgármester jelöltjének megbuktatása csak az első lépés 2022-ben esedékes francia elnökválasztási küzdelem befolyásolására tett putyini lépéseknek. Macron a szankciók feloldását vetette fel egy müncheni biztonságpolitikai konferencián, ugyanakkor közös európai stratégiai párbeszédet sürget az oroszokkal. Putyin szívesen belemenne ebbe amennyiben feloldanák az ellenük érvényben lévő szankciókat, melynek feloldására égetően szüksége lenne belpolitikai problémái miatt. De hogy Európának milyen előnye származna a párbeszédből, azt Macron sem tudta felvázolni.

Pornográf videó közzététele miatt lépett vissza Macron pártjának jelöltje a francia főváros polgármesteri versenyében. Franciaországban őrizetbe vették azt az orosz férfit és barátnőjét, aki a zsaroló videót feltette az internetre. A kémelhárítás azt vizsgálja: milyen szerepe lehet az egész ügyben az FSZB-nek? Az orosz titkosszolgálat már a választási kampány idején fellépett Macron ellen. 2017-ben Putyin nyíltan támogatta Emmanuel Macron ellenfelét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent. Most Marine Le Pen asszony újra jelezte: indul a következő elnökválasztáson. Az csak 2022-ben esedékes, de a francia sajtó jó része úgy véli: Putyin titkosszolgálata megkezdte a kampányt Emmanuel Macron ellen!

Mit akar Putyin?

Az orosz elnök mindenekelőtt meg akar szabadulni azoktól a szankcióktól, melyek Oroszországot sújtják a Krím félsziget megszállása miatt. Emiatt az EU – az USA-hoz hasonlóan – szankciókkal sújtja Oroszországot. Ahol népszerűségének növelése érdekében Putyin mindenképp gazdasági növekedést kíván elérni. Ehhez nagyon kellene a gazdasági szankciók megszüntetése …

Macron: stratégiai párbeszéd Oroszországgal

A francia elnök Münchenben a biztonságpolitikai konferencián megállapította: a szankciók politikája Oroszországgal szemben nem működik. Helyette stratégiai párbeszédet javasolt – akármit is jelentsen ez. Franciaország egységes európai haderőt akar, mely független az Egyesült Államoktól és képes arra, hogy megvédje az Európai Uniót az orosz fenyegetéstől. Franciaország az egyetlen atomhatalom maradt az Európai Unióban a brexit után. Macron ezt ajánlja mint az európai biztonság alapját.

A nagy játszmában kis lépés Párizs polgármesterének lejáratása, mely az FSZB módszereit idézi. Az oroszok hivatalosan mindent tagadnak, de nem is nagyon titkolják, hogy céljuk az Európai Unió destabilizálása, mert az egyes tagállamokra sokkal nagyobb nyomást tudnak gyakorolni mint Brüsszelre.

Macron szuverén Európát akar

A francia atom ütőerőre támaszkodva az Európai Uniónak egységes haderőt kell kifejlesztenie – hangsúlyozta a francia államfő Münchenben a biztonságpolitikai konferencián. Eddig az USA atompajzsa védte Európát, de ezen változtatni kellene. Az Európai Uniónak a saját lábára kellene állnia.

Hasonló nézeteket hangoztatott Münchenben Heiko Maas német külügyminiszter is, de azzal a nem egészen elhanyagolható különbséggel, hogy mindezt úgy képzeli el: a NATO európai szárnyát erősítenék meg. Vagyis maradna az amerikaiak vezető szerepe. Macron szerint viszont az európaiaknak maguknak kell dönteniük a sorsukról.

Stratégiai párbeszéd kell Oroszországgal

A szankciók politikája nem vált be Moszkvával szemben, ezért ezen változtatni kell – mondta a francia elnök Münchenben. Francia megítélés szerint Oroszország nem fenyegeti az Európai Uniót míg az USA vagy Nagy Britannia szerint igen. Az Európai Unió is megosztott ebben a kérdésben, mert például Lengyelország és Románia maximálisan bízik az Egyesült Államokban.

Macron-Orbán paktum?

Védelmi kérdésekben a magyar kormány hajlik arra, hogy az európai álláspontot támogassa az amerikaival szemben. Amikor Pompeo külügyminiszter arra kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy ne a Huaweinek adja az ötödik generációs rendszer bevezetését a magyar piacon, akkor azt a választ kapta Budapesten, hogy „számunkra a francia és a német álláspont az irányadó.” Magyarország nem amerikai hanem német fegyvereket vásárol elsősorban.

Orbán Viktor éppúgy nem hisz az orosz fenyegetésben mint Emmanuel Macron. A közös európai hadsereg felállításában a nézeteik közel állnak egymáshoz.

Csakhogy Macron számára ott van a vonakodó német szövetséges, mely legalább olyan fontosnak tartja az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt mint a francia kapcsolatot.

Orbán Viktor számára pedig a lengyel szövetséges okozhat gondot hiszen orosz ellenessége és USA hűsége 110%-os.

Macron elnök nemrég Varsóban járt, hogy rábeszélje a lengyeleket az enyhülésre. Lech Walesa vette is a lapot amikor kijelentette: Moszkva közelebb van Varsóhoz mint Washington. A lengyel kormány egyelőre nem siet, hogy változtasson eddigi politikáján, a feltétlen barátságon az Egyesült Államokkal…

NATO-n belül vagy önállóan?

Münchenben Heiko Maas német külügyminiszter egy biztonságpolitikai konferencián kijelentette, hogy Németország európai védelmi unió felállításában érdekelt. Szerinte tíz éven belül létre lehetne hozni az európai védelmi uniót. Az unió nem lenne független a NATO-tól hanem annak európai pillére lenne – hangsúlyozta a német diplomácia vezetője.

Jelenleg az USA garantálja Európa biztonságát. Ezt Trump elnök gyakran az orra alá is dörgöli európai szövetségeseinek, akiket arra figyelmeztet: a biztonságnak ára van! Vagyis az USA pénzt vár azért, hogy védelmezze Európát. Az európai NATO tagoknak ennek érdekében a GDP 2%-ra kellene emelniük a hadi kiadásokat. A pénzből pedig jórészt amerikai fegyvereket kellene venniük – legalábbis Trump szerint.

Lengyelország és Románia lelkesen követi is Trump receptjét, és sok milliárd dollárért vesz amerikai fegyvereket.

Macron elnök önálló európai védelmi uniót akar

A francia államfő néhány napja felvázolta elképzeléseit, melyeket azután szombaton fejt ki részletesen Münchenben. Eszerint a francia atom ütőerőre alapozva lehetne kifejleszteni az európai hadsereget, mely mindenekelőtt európai fegyverekkel lenne felszerelve. A NATO – n belül ily módon Európa fokozatosan egyenrangú szerepbe kerülne az Egyesült Államokkal.

Magyarország támogatja Macron elképzeléseit ezen a téren. Tavaly Németország legnagyobb fegyver vásárlója Magyarország volt, mely Lengyelországtól és Romániától eltérően katonai tekintetben sokkal inkább a francia-német szövetséghez mint az Egyesült Államokhoz igazodik.

Putyin visszakéri pénzét a francia szélsőjobboldaltól

9,14 millió eurós hitelt kapott Marine Le Pen pártja 2014-ben egy orosz hadiipari cégtől, mely most visszakéri a pénzét- számolt be a Le Monde. Vajon miért most vált oly sürgőssé?

Marine Le Pen nemrég jelentette be: újra indul az elnöki posztért! Putyin legutóbb a Kremlben fogadta Marine Le Pent a választási kampány kellős közepén – nem is titkolva: kit támogat Franciaországban. Ráadásul Macron kampány főnöke megvádolta az orosz titkosszolgálatot: a szélsőjobboldali párt javára ügyködik Franciaországban. Ezzel együtt Marine Le Pen veszített és Emmanuel Macron győzött. Az elnökválasztás után gyorsan módosították a választási törvényt: eszerint unión kívüli cégtől illetve államtól nem kaphat pénzügyi támogatást egy francia párt. A következő választáson mindketten újra indulnak.

Nem támogatja már Putyin a francia szélsőjobboldalt ?

Az új választási szabályok miatt Putyin immár nyíltan nem pénzelheti francia barátait, de megteheti ezt az unión keresztül. Talán

ezért is kell az orosz bank Budapesten (nemcsak Marine Le Pen, de Matteo Salvini is szerepel Putyin zsold listáján).

Az is elképzelhető, hogy Macron elnök alkut kötött Putyinnal: támogatja az Oroszország elleni uniós szankciók feloldását, ha az oroszok lemondanak ellenfele finanszírozásáról! A nemzetközi politika ilyen megállapodásokból áll, de ezekről ritkán olvashatunk a sajtóban. Ott legfeljebb csak annyi jelenik meg, hogy az oroszok visszakérik azt a több mint 9 millió eurós hitelt, melyet 2014-ben adtak Marine Le Pen szélsőjobboldali pártjának Franciaországban.

Macron partnert keres Varsóban?

A francia államfő azt követően tölt el két napot Lengyelországban, hogy bekövetkezett a Brexit. Emmanuel Macron Nagy Britannia kilépése kapcsán hangsúlyozta: nem kevesebb hanem több Európára van szükség, ha az Európai Unió vetélytársa akar lenni az Egyesült Államoknak és Kínának a globális versenyben.

Macron a reformok mellé akarja állítani a lengyeleket

A francia elnök meg akarja reformálni az Európai Uniót, de ehhez nem kap megfelelő segítséget Németországtól, ahol Angela Merkel meggyengült pozícióból nem képes támogatni a reformokat.

„Párizs partnert keres a reformokhoz, és Németország nem teljesít!” – hangsúlyozza a Német Marshall Alapítvány politikai igazgatója Varsóban. Michal Baranowski arra mutat rá, hogy a lengyel kormánynak szintén voltak és vannak problémái a németekkel. Macron elnök épp ezt akarja kihasználni, hogy meggyőzze a hagyományosan francia barát lengyeleket: legyenek partnerek az uniós reformokban!

A Kaczynski kormányzat eddig nemigen mutatott hajlandóságot a reformok támogatására

A lengyel kormánypárt, melyet Kaczynski irányít szuverenista húrokat penget, és korlátozni kívánja Brüsszel hatáskörét a nemzeti döntések javára. Csakhogy a Brexit sok mindent megváltoztat ezen a téren. Először is kevesebb pénzt lehet elosztani Nagy Britannia távozása után. Lengyelország a legnagyobb haszonélvezője az uniós pénzeknek. Mindenféle csökkentés súlyos következményeket vonhat maga után. Az EU például csökkenteni kívánja az agrár kifizetéseket, de ezt sem Franciaország sem pedig Lengyelország nem helyesli. Brüsszel meg akarja kurtítani a kohéziós alapokat is. Lengyelországot itt is komoly veszteségek érhetik.

Nagy Britanniában jelenleg a legnagyobb külföldi kolónia a lengyeleké. Több mint 800 ezer lengyel él az Egyesült Királyságban, ahol Boris Johnson miniszterelnök kijelentette: ellenére van, hogy a bevándorlók otthon érezzék magukat a brit szigeteken!

Párizsnak és Varsónak vannak közös érdekei, de Macronnak nehéz lesz a lengyelek  ellenállását leküzdeni.

A visegrádi egység megtörése

A francia diplomáciának régi célja a visegrádi négyes bomlasztása. Kezdetben Csehországra és Szlovákiára számítottak e téren, de most Lengyelország került sorra.

Kaczynski arra számít, hogy Nagy Britannia távozásával megnövekedhet Lengyelország súlya és befolyása az Európai Unióban. Emmanuel Macron viszont arra mutathat rá, hogy a britek távozásával meggyengült a szuverenista blokk az Európai Unióban. Vagyis a szuverenitást szavakban lehet hangsúlyozni, de a tagállamoknak alkalmazkodniuk kell a fő áramlathoz, mely több és nem kevesebb Európát akar. Ezért Macron varsói látogatásának eredménye érdekes lehet Magyarország számára is. Macron is csak addig liberális amíg az nem gátolja céljai elérésében. Ezt tapasztalhattuk Weber elleni összefogására Orbánnal.

Macron: meg kell reformálni az Európai Uniót

Jól megmutatta a brexit kampány, hogy hova vezethet el hazugságokon és csúsztatásokon alapuló politikai folyamat a demokráciában – hangsúlyozta Emmanuel Macron, aki a brit kilépés kapcsán az uniós reformok fontosságáról beszélt.

Az Európai Uniónak versenyképesnek kell lennie az Egyesült Államokkal és Kínával, ezért nem kevesebb hanem több Európára van szükség – jelentette ki a liberális francia elnök.

Nem lehet egyszerre kint és bent is lenni

Erre figyelmeztette Nagy Britanniát és mindazokat, akik szeretnék élvezni az Európai Unió előnyeit anélkül, hogy részt vállalnának a problémák megoldásából. A britek ugyanis szeretnék megőrizni a nagy 500 milliós piac előnyeit, de nem akarnak befizetni a közös kasszába és nem kívánják betartani az uniós szabályokat. A britek kiléptek, tehát nem illetik meg őket az uniós jogok sem! – hangsúlyozta Macron elnök.

Ebben az évben tárgyalások folynak London és Brüsszel között arról, hogy miképp szabályozzák az Európai Unió és Nagy Britannia viszonyát. Macron kemény kijelentései azt mutatják, hogy az Európai Unió példát akar statuálni: meg akarja mutatni mindenkinek, hogy a kilépés nem jó üzlet. Boris Johnson azt ígérte választóinak, hogy előnyös egyezményt harcol ki Brüsszelben miközben szabadkereskedelmi szerződést köt az Egyesült Államokkal. Gazdasági fellendülést ígért a brit polgároknak, de ezt nehéz lesz betartania. Közben pedig Skóciában és Észak Írországban felerősödtek a hangok: inkább az Egyesült Királyságból lépjünk ki mint az Európai Unióból!…

Lengyelországban szerkesztik a szélsőjobboldali francia portált

Migráns és Macron ellenes a France Libre 24 (Szabad Franciaország) oldal, melyet több mint 150 ezren látogatnak havonta  Franciaországban. A szerkesztők ügyesen dolgoznak: nem álhíreket közölnek hanem a hírügynökségek híreiből úgy válogatnak ahogy az számukra megfelel. Magukat a híreket pedig úgy módosítják, hogy az olvasók úgy érezzék: veszélyben vannak, mert a migránsok elárasztják Franciaországot, és ezért Macron kormányzata a felelős!

A brüsszeli Politico kinyomozta: Lengyelországban szerkesztik a France Libre 24 oldalt. Ráadásul egy olyan szélsőjobboldali politikus irányítja a szerkesztőséget, aki korábban az Európai parlament képviselője volt a Konföderáció párt nevében. Janusz Korwin-Mikke a globalizáció elleni harcot tűzte a zászlajára. A sors iróniája, hogy a lengyelek a globalizáció következtében millió számra mentek külföldre. Most pedig a migránsok ellen izgat a lengyel szélsőjobboldali képviselő csapata Franciaországban.

Nemzetközivé lett a szélsőjobb nacionalista világa

Ezt állapították meg azok a szakértők, akik a brüsszeli Politico-nak nyilatkoztak. A legnevezetesebb példa Steve Bannon, aki hatalomra segítette Donald Trumpot Amerikában. Később Trump kirúgta őt a Fehér Házból. Ezután Európába jött, hogy egyesítse a szélsőjobboldalt, Magyarországon is járt , ahol a miniszterelnök is fogadta őt. Steve Bannon – nak egyelőre nem sikerült az európai szélsőjobboldal egyesítése mint ahogy Orbán Viktor elképzelése sem jött be a nagy áttörésről az európai választásokon. A hálózat viszont működik, és igyekszik megnehezíteni a liberális centrum helyzetét egész Európában. Macron elnök az egyik legfőbb célpont, mert ő felvállalta az európai liberálisok képviseletét.

Mit tehet az EU ez ellen?

Igyekszik megdrágítani az ilyen portálok működését vagyis nagyobb bírságokat akar kiróni – nyilatkozta Vera Jourova uniós biztos, aki egyben a brüsszeli bizottság alelnöke is. Európai Demokratikus Akció Tervet dolgoznak ki annak érdekében, hogy küzdjenek a szélsőséges dezinformációs portálok ellen az Európai Unióban. Jelenleg ugyanis ez nemzeti hatáskör, és ezt használja ki a France Libre 24, mely a liberális francia elnököt Lengyelországból bírálja, ahol a Kaczynski rendszernek ez egyáltalán nincsen ellenére.

A XXI-ik század a Csendes óceán százada!

Az USA kivonja katonáit Afrikából és a Közel Keletről, hogy a Távol Keletre koncentráljon. A többi között erről tájékoztatta a NATO tagállamokat  Brüsszelben Mark Milley tábornok. Az USA haderőinek vezérkari főnöke egy korábbi irányváltásból vonja le a végső tanulságokat.

Már Obama elnök közölte: a XXI-ik század a Csendes óceán százada! Trump ugyanezen a véleményen van. Ezért a katonákat fokozatosan kivonják Afrikából és a Közel Keletről, mert Kínával és Oroszországgal szemben kívánják őket felhasználni.

Washingtonban Moszkvát és Pekinget tekintik stratégiai ellenfélnek

Mind Oroszország mind Kína gyors ütemben fegyverkezik. Oroszország legnagyobb hadgyakorlatát a második világháború vége óta a  Távol Keleten rendezték meg – aktív kínai részvétellel! Ennek ellensúlyozására akarják megerősíteni az amerikai katonai jelenlétet a térségben.

Afrika és a Közel Kelet leértékelődött

A kínaiak már ma is megelőzik Amerikát és Európát Afrikában, de Washingtont ez hidegen hagyja. Mindössze hétezer amerikai katona tartózkodik Afrikában, de ezek számát is csökkenteni akarják. Az Africom vagyis a parancsnokság Németországban van. A legtöbb amerikai katona Djiboutiban állomásozik, ott, ahol Kína is berendezte első külföldi katonai támaszpontját.

A Közel Kelet az olaj miatt volt igazán fontos. Jaltából hazatérve Roosewelt elnök kötött szerződést Szaúd királlyal az akkori világ legnagyobb olajkincsére. Csakhogy azóta az olaj jelentősége csökkent, az USA pedig újra olajexportőr lett. Trump elnök ki akarja vonni az amerikai katonákat a Közel Keletről, de úgy, hogy ezzel ne gyengítse meg legfőbb szövetségese, Izrael helyzetét.

Európa azt szeretné, ha Amerika maradna

Minthogy európai hadsereg nincs, ezért az európai érdekek védelmét is sok helyen az amerikaiak biztosítják Afrikában és a Közel Keleten. Trump ezt meg akarja fizettetni európai szövetségeseivel, akiktől elvárja, hogy amerikai fegyverekkel erősítsék meg hadseregeiket.

Macron francia elnök olyan európai hadsereget akar, amely európai fegyvereket használ

A Macron-Orbán paktum egyik alapja épp ez: mindketten egyetértenek abban, hogy a britek kilépése után lehetséges egy egységes európai haderő felállítása. Lengyelországtól és Romániától eltérően úgy látják, hogy ennek a hadseregnek elsősorban európai fegyvereket kell használnia. Ezért egyáltalán nem véletlen, hogy a német hadiipar legnagyobb vásárlója az elmúlt időszakban nem volt más mint Magyarország.

Notre Dame – éjféli mise nélkül

0

A francia forradalom óta most először nem tartottak éjféli misét Párizs ősi templomában, mely április 15-én kigyulladt. A székesegyház szerkezete annyira meggyengült, hogy a szakértők nem tartják elég biztonságosnak egy mise megtartására. Probléma ezenkívül az is, hogy nagy az ólom szennyezettség, melynek megszüntetése sok időt vesz igénybe.

A nagy francia forradalom néhány évre leállította a karácsonyi misét a Notre Dame-ban, de Napóleon császár visszaállította azt. Magát a császárt is ott koronázták meg. Akkor mondta egyik híres tábornoka: csak azok hiányoznak az ünnepségről, akik életüket áldozták, hogy mindez ne következzen be!

Párizs érseke két másik ősi templomot jelölt ki helyettesítésre

Az egyik a Saint-Germain-l’Auxerrois a Louvre közelében, a másik pedig a Saint Sulpice a Latin negyedben.

Macron elnök azt ígérte, hogy a párizsi Notre Dame székesegyházat teljes pompájában újjáépítik öt éven belül. A munkálatokat egy nyugdíjas tábornok irányítja, aki katonás stílusával máris sok bírálatot váltott ki Franciaországban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!