Kezdőlap Címkék Macron

Címke: macron

Görög – török földgáz háború

Az Európai Unió külügyminiszterei a többi között a görög – török viszályt vitatják meg. Szijjártó Péter külügyminiszter kijelentette: mind Görögország mind Ciprus mind pedig Törökország a barátunk.

Athén eredetileg az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását kérte, mert Törökország flottája megsértette Görögország vizeinek szuverenitását – közölte Kiriakosz Micotakisz miniszterelnök irodája a világgal. Brüsszelben azonnal reagáltak is: nem tudom, hogy mikor lesz döntés az ügyben, de abban egyetértünk Görögországgal, hogy rendkívüli aggodalomra ad okot a helyzet a Földközi tenger keleti medencéjében. Ezt mindenképp párbeszéd útján kell rendezni – hangsúlyozta Josep Borrell külügyi főképviselő szóvivője.

Török kutatás Kréta vizeinek közelében

Ankara korábban közölte: földgáz lelőhelyeket keres augusztus 10 és 23 között azokon a vizeken, melyeket mind a törökök mind pedig a görögök a sajátjuknak tekintenek. Kedden egy kis török flotta kísérte az Oruc-Reis kutató hajót a Kréta körüli vizeken. Erre reagált oly hevesen az athéni kormány. Amely magáénak tekinti ezeket a tengeralatti területeket, de a törökök évtizedek óta vitatják ezt. Ankara érdeklődése különösen azután növekedett meg miután kiderült: a Földközi tenger keleti medencéjében jelentős mennyiségű földgáz található a mélyben. Ciprus, Görögország,Törökország, Izrael és Egyiptom osztozkodik a vizeken. Sok jogvita alakult ki, de a legélesebb a konfliktus Athén és Ankara között. Egyrészt a hagyományos ellenszenv okán, másrészt pedig azért, mert Erdogan elnök hazai gazdasági kudarcait nacionalista diplomáciával próbálja meg ellensúlyozni. Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter sietett is sajtóértekezletet összehívni Ankarában, ahol kijelentette: „el vagyunk szánva arra, hogy megvédjük az érdekeinket!”

Erdogan a franciákkal is szembekerült

A török elnök, akit hívei otthon csak szultánnak neveznek, Líbiába katonákat küldött a „törvényes kormány védelmére”. Valójában Erdogan a Tripoli kormányzattal olyan alkut kötött, amely a tengeri jogokat számára kedvezően határozzák meg. Miközben a törökök lelkesen támogatják Libiában a velük megegyező kormányzatot, az oroszok és a franciák más megoldást szeretnének. Putyin nyíltan a Tripoli kormányzat ellenfelét támogatja. Macron elnök pedig átfogó rendezést szeretne – akármit is jelent ez. A francia és a török hadiflotta között kisebb incidensre is sor került. Két NATO tagállam flottájának szembekerülése megrázta az észak-atlanti szervezetet.

Erdogan Törökországa a Földközi tenger keleti medencéjében domináns pozícióra törekszik – írja a párizsi Le Monde – utalva arra, hogy a törökök Szíriában is katonai erőt vetettek be, hogy érvényre juttassák az új nacionalista diplomáciát.

Mit tehet az EU?

Franciaország és Ciprus a görög álláspontot támogatja, így aligha kérdéses, hogy az Európai Unió ebben a kérdésben Athén oldalára áll noha Erdogannak olyan támogatója van az EU-ban mint a magyar miniszterelnök. Brüsszel és Ankara viszonya amúgy is pokolian rossz, mert Erdogan elnök az állítólagos puccskísérlet óta lábbal tiporja az emberi jogokat Törökországban. Csakhogy míg Törökország katonai hatalom, az EU-nak nincs flottája, fegyveres ereje. Franciaországnak viszont van: Macron elnök nemrég Bejrútban fogalmazta meg, hogy a múltbeli kapcsolatok miatt Párizst nagymértékben érdekli a térség. Josep Borrell uniós diplomáciájának tehát bőven lesz feladata, ha párbeszéd útján kívánja rendezni Görögország és Törökország földgáz háborúját.

„Trükkös kettős”

Angela Merkel és Emmanuel Macron a csúcson olyan szorosan egyeztetett, mint még soha, így tudta legyőzni Rutte és Orbán ellenállását – írta „Trükkös kettős” című cikkében a tekintélyes német konzervatív lap brüsszeli és párizsi tudósítója.

A cikk beszámol arról, hogy a francia lapok elismeréssel szólnak Merkel és Macron teljesítményéről. A Liberation egyenesen „Köszönjük” felirattal tette címoldalára a két politikus képét. És tény, hogy 92 órán át olyan párosként lépett fel a német és a francia vezető, amelyet senki és semmi nem tudott megosztani, az összes két- és többoldalú tárgyaláson együtt vettek részt. Részletesen ismertette a cikk azt az alkudozást, amelyet a páros Ruttéval folytatott az újjáépítési csomagról, amelynek sikeres lezárása után már csak egy kemény dió maradt: a milliárdos kifizetések összekötése a jogállamisági mechanizmussal.

Ha egy országban rendszerszerű hiányosságok mutatkoznak a jogállamiságban, akkor elvesznek tőle eszközöket.

Avagy, ahogyan Macron Orbán Viktornak mondta:

„Ha nincs jogállam, nincs euró”.

„Orbán már a csúcs előtt vétóval fenyegetőzött, hiszen legelsőként Magyarországnak és Lengyelországnak kellene szankciókra számítania, mert e két tagállammal szemben van folyamatban a 7. cikkely szerinti eljárást, amely azonban akadozik. Mások éppen ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy most élesebb fegyvert kovácsoljanak. Mindenki számára világos volt, hogy ezen a kérdésen a csúcs még kudarcba fulladhat. Merkel összehívta a főszereplőket: az egyik oldalon Ruttét, Dánia, Luxemburg és Lettország kormányfőit, a másik oldalon Orbánt és Morwieczkit. A főnökök maguk között voltak, csak néha hívtak be egy-egy szakértőt a legszűkebb körből. A lengyel és a magyar kormányfőnek jó oka volt mozdulni, mert számukra sokmilliárdos támogatásokat irányoztak elő.

Orbán tudta, hogy a Bizottság már 2018-ban kemény törvényjavaslatot terjesztett a Tanács elé: a Bizottság javasolhat szankciókat, és azok elfogadottak, amennyiben a tagállamok minősített többsége nem szavazza le a javaslatot. Ennyi támogatót Budapest és Varsó soha sem fog tudni összetoborozni.

Macron ezen az alapon akarta folytatni a tárgyalást. Orbán vétót követelt. A vita hosszadalmas volt. Végül Macron papírra vetett néhány sort, a szakemberek megvizsgálták ezt, és megszületett a megállapodás – írták a tudósítók. Charles Michel felolvasta a plénumon, tapssal elfogadták a résztvevők. Innentől már csak néhány alárendelt kérdést kellett megoldani, amíg Michel hétfőn kora reggel világgá tweetelhette: „Deal”. Ezután Orbán és Morawieczki együtt állt a sajtó elé, ami szintén újdonság, és afféle válasz a német-francia kettősre.

„Ha ilyen szorosan és szilárdan egymás mellett állunk, egyetlen ellenség sem győzhet le minket” – mondta Orbán, és tényleg azt mondta: „ellenség”.

Aztán kifejtette, hogy „voltak kísérletek arra, hogy kioktassanak minket a jogállamiságról”, „de mi megvédtük nemzeteink büszkeségét”, „levertünk minden kísérletet, hogy összekössék a jogállamiságot a kiadásokkal”. Ezt még kétszer megismételte, és akkor kijelentése ésszerűnek tűnt, mert a végkövetkeztetésekben az állt, hogy „a Bizottság hamarosan foglalkozik a kérdéssel”, javaslatot téve a jogsértések szankcionálására.

A Tanácsban viszont konszenzus szükséges a döntéshez, ám nem maga dönt a törvényekről, hanem megbízza a Bizottságot. És bizony az is ott áll, hogy

„a Bizottság javaslatát a Tanács minősített többséggel fogadja el”.

Ezt a mondatot Michel írta bele a szövegbe, hogy megfordítsa a jogállamisági mechanizmust, nevezetesen hogy az mutasson fel minősített többséget, aki szankciókat akar. A mondat most önállósult: az erős szabályozás hívei ezt utalásnak értékelték arra, hogy hiszen a Bizottság már 2018-ban is azt javasolta: a testület indítványát a normál törvényhozási folyamatban minősített többséggel fogadják el.

Nehéz megmondani, hogy Orbán felismerte-e a cselt. Nyíltan ez nem került szóba. Ursula von der Leyen csak akkor beszélt róla, amikor a csúcs résztvevői már úton voltak hazafelé.

„A kompromisszum egészen világosan tartalmazza azt a megbízást, hogy megvédjük az unió pénzügyi érdekeit” – mondta kedden a ZDF német közszolgálati televízióban. Hozzátette: a Bizottság már beterjesztett egy javaslatot a törvényhozási folyamatba, és azt fenntartja és nyomon fogja követni. „Majd amikor azt elfogadják, láthatóvá válik, hogy ennek az eszköznek igenis van éle”. A kollégái némileg óvatosabban fogalmaztak, és egy diplomata elmondta: a dolog az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásoktól függ, és a parlament ragaszkodik a teljes jogállamisági mechanizmushoz. Azt pedig, hogy létezik ilyen opció, Merkel és Macron érte el a tavaszi kettős játékkal – írta a két tudósító.

Fordította: Ara-Kovács Attila

Akik nem tisztelik a jogállamot

Ne kapjanak pénzt, akik nem tisztelik a jogállamot. Ez a véleménye Hollandia kormányfőjének azzal a válságkezelő alappal kapcsolatban, melyet Merkel kancellár és Macron elnök javasolt.

Mark Rutte kormányfő véleményét tanácsadója mondta el a Politico című brüsszeli portálnak nyilvánvalóan Magyarországra és Lengyelországra utalva. Merkel kancellár még nem egyeztetett a holland miniszterelnökkel.

Merkel: a protekcionizmus nem válasz a válságra

A német kancellár egy videó konferencián mondta ezt, melyet két nappal azután rendeztek meg, hogy Németország – Franciaországgal együtt – 500 milliárd eurós válságkezelő programot javasolt az Európai Uniónak.

Már a koronavírus válság előtt is sok kihívás érte a multilaterális világot – hangsúlyozta a kancellár asszony. Azóta ez a kihívás nem lett kisebb – mondta Angela Merkel, aki egy olyan videokonferencián vett részt, melyen nagy nemzetközi szervezetek vezetői vettek részt / ILO, IMF, OECD, Világbank és WTO /.

„A nemzetközi ellátási hálózatot nem lehet újra nacionalizálni! Ezért nagyon nagy árat kellene fizetni!”

– mondta a német kancellár.

A globalizáció ellenfelei épp a koronavírus válságot szeretnék arra kihasználni, hogy visszatelepítsék az anyaországba azokat a vállalkozásokat, melyek az outsourcing keretében külföldre kerültek az elmúlt évtizedekben. Ebben Donald Trump jár az élen. Az amerikai elnök ebben a tekintetben eddig egyáltalán nem volt sikeres: a globalizáció visszafordítása, az America First megmaradt választási jelszónak.

Viták az EU-ban a válságkezelésről

Merkel kancellárt megkérdezték, hogy beszélt-e Mark Rutte holland miniszterelnökkel vagy Sebastian Kurz osztrák kancellárral azóta, hogy Macron elnökkel közösen meghirdették az 500 milliárd eurós programot? Mind Ausztria mind Hollandia ellenzi a tervet mondván: az 500 milliárdot nem kaphatják meg ingyen azok az országok, melyeket a koronavírus járvány a legjobban megviselt. Ebben a tekintetben érdekes a holland álláspont, mely Magyarországot és Lengyelországot érintheti elsősorban. A hollandok azon a véleményen vannak, hogy csakis azok az államok kapjanak az 500 milliárd eurós keretből, melyek megfelelnek a jogállami követelményeknek.

Merkel közölte az újságírókkal: nem beszélt a program meghirdetése óta sem Kurz osztrák kancellárral sem pedig Rutte holland miniszterelnökkel. Macron elnökkel jelenleg arra várnak, hogy a brüsszeli bizottság megfogalmazza a maga álláspontját az 500 milliárd eurós válságkezelő csomagról. Erre május 27-én kerülhet sor. A német kancellár és a francia elnök közös javaslata része lenne az új uniós költségvetésnek, ezért igen komoly viták várhatóak. Sebastian Kurz osztrák kancellár jelezte: ellenjavaslattal kíván élni, mert Ausztria számára nem elfogadható, hogy az EU tagállamai ingyen jussanak pénzhez az 500 milliárd eurós válságkezelő csomagból.

A populisták álma: Észak Európa Dél Európa ellen

A koronavírus válság kiélezi az ellentéteket az EU-ban a gazdag északi és a szegényebb déli tagállamok között. Az IMF arra hívta fel a figyelme, hogy ez az ellentét belülről bomlaszthatja az Európai Uniót.

Miért oly magas a munkanélküliség Dél Európában – és alacsony Északon?

Míg Ausztriában és Németországban csak 6%-os munkanélküliség várható a koronavírus válság csúcspontján addig Görögországban és Spanyolországban 20%. Erre a kellemetlen kontrasztra mutat rá a Nemzetközi Valutaalap  jelentése, mely azt vizsgálta, hogy mennyire mély válság várható a munkaerő piacokon Európában?

„Az eurozóna tagállamai megtanulták a leckét a 2008-as nagy pénzügyi válság idején, és csak kevés embert bocsátottak el” – nyilatkozta a Le Monde-nak Nadia Gharbi, aki a Pictet WM elemzője. „Európa és az USA között óriási a különbség ebben a tekintetben. Az Egyesült Államokban rekord magasságba emelkedett a munkanélküliség míg Európában inkább a részleges vagy technikai munkanélküliséget választották illetve a Kurzarbeitet”. Ezzel azonban csak elnapolni sikerült a problémát, de megoldani nem. „Ha ugyanis megszűnik a kormányzati támogatás, mely lehetővé teszi a munkahelyek döntő többségének megmaradását, akkor a döntéshozók Európában is szembekerülnek azzal, hogy a cégek túlélésnek záloga a leépítés. Robbanásszerű változás várható” – hangsúlyozza Nadia Gharbi.

Időzített bomba Európa déli részén

Már a korona vírus válságot megelőzően is jóval magasabb volt itt a munkanélküliség mint Európa északi részén. Ráadásul a munkavállalók jelentős része szerződéses alkalmazott volt vagyis eleve reménytelen helyzetbe került volna, ha az állam nem siet a segítségükre.

„A turizmus meghalt, nem találok munkát magamnak” – mondja a 28 éves portugál Joana Ribeiro. Külföldre kellene menni, de hova? Hol nem fenyeget a vírusfertőzés és a nyomában kialakult válság?”

Dél Európában a turizmus aránytalanul nagy szerepet játszik a gazdaságban. Ezért annak leállása emberek millióinak munkahelyét fenyegeti. Így érthető, ha Görögország és Itália már június elején megnyitja turista piacát az uniós polgárok előtt.

10%-os munkanélküliség fenyeget az eurozónában

Erre hívja fel a figyelmet az IMF. Ez önmagában is olyan nagyságrend, amely komoly társadalmi problémát jelenthet, de ez átlagos mutató. Míg a globális versenyben sikeres északi tagállamok megőrizhetik a munkahelyek döntő többségét, addig a déliek  (Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) drámai mértékű változás elé nézhetnek. Mindez megrendítheti a társadalmi stabilitást ezekben az országokban – hangsúlyozza Macron francia elnök. Arra utalva, hogy a populista erők kihasználhatják a gazdasági válság okozta elégedetlenséget a hatalomra jutásra. Ott pedig olyan politikát folytatnának, melyből ízelítőt kapott az Európai Unió amikor az Öt csillag és a Liga együtt kormányozta Olaszországot. A populista Matteo Salvini most ellenzékbe szorult, de távolról sem mondott le a hatalomról. Minthogy az eurozóna harmadik legnagyobb gazdaságáról van szó, ezért ez egész Európa számára igen fontos kérdés. Ezért is javasol Merkel kancellár és Macron elnök 500 milliárd eurós válság kezelő mentőcsomagot, mely a víz felszínén tartaná a dél-európai tagállamokat. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank vezetője, sietett üdvözölni Merkel kancellár és Macron 500 milliárd eurós elképzelését. A tömeges munkanélküliséggel szembenéző dél-európaiak ebben reménykedhetnek, mert különben jönnek „a hónap végék amikor már elfogyott a pénz ” – mondta a Le Monde-nak a fiatal portugál nő, aki se otthon nem talál munkát miközben nem látja azt sem, hogy hol lehetne vendégmunkás…

Macron méltatta az ellenállás 101 éves hősnőjét

Macron, francia elnök a 101 éves Cecile Rol-Tanguy haláláról emlékezett meg, aki a győzelem 75. évfordulójának napján hunyt el.

„Számára az antifasiszta ellenállás családi és becsületbeli ügy volt”

– hangsúlyozta a francia köztársasági elnök, aki  Azon a napon halt meg amikor a világ a nácik vereségének 75-ik évfordulóját ünnepelte. Cecile Rol-Tanguy férjével együtt a francia ellenállás egyik legfontosabb szereplője volt, akiknek jelentős  szerep jutott Párizs felszabadításában.

Édesapja kommunista ellenálló volt, aki 1943-ban halt meg Auschwitzban. Cecile Rol-Tanguy kezdettől fogva részt vett az ellenállásban. 1944 nyarán férje vezette az ellenálló csapatokat Párizs felszabadítására. Cecile Rol-Tanguy gépelte le a híres felhívást a francia főváros felszabadítására.

De Gaulle tábornok tüntette ki elsőként, majd sorra kapta Franciaország legmagasabb érdemrendjeit az ellenállás idején tanúsított magatartásáért.

„Meghajlok e szabadságharcos hősi élete előtt”- hangsúlyozta Macron elnök méltatva a 101 éves korában elhunyt Cecile Rol-Tanguyt.

Soros: széteshet az EU

Ha az Európai Uniónak nem sikerül rendeznie belső vitáit, akkor összeomlás és szétesés fenyegetheti – legalábbis ez Soros György véleménye. A magyar milliárdos a hamburgi Der Spiegelben ismét előáll azzal a pénzügyi javaslattal, amely szerinte megmenthetné az európai integrációt a válság idején.

Örök kötvény 1000 milliárd euró értékben

Legkevesebb ennyire lehet szüksége az EU 27 tagállamának ahhoz, hogy átvészelje a válságot, mely a második világháború óta a legmélyebbnek ígérkezik. Az örök kötvénynek csak a kamatait kellene fizetnie közösen a tagállamoknak.

Hol a szolidaritás?

Az északi tagállamok nem akarnak felelősséget vállalni a déliek pénzügyi problémáiért márpedig ez olyan adósság válság sorozatot indíthat el mint amilyen padlóra küldte Görögországot. Csakhogy Görögország gazdasága nem volt olyan jelentős méretű mint Olaszországé, amely a mostani válság miatt fizetésképtelenné válhat, ha az EU nem segít rajta. Róma – a franciák és a spanyolok támogatásával – közös korona kötvény kibocsátását szeretné elérni. Ezt Németország és az északi tagállamok elvetik. Soros György szerint nem is reális ezzel kísérletezni, mert csak kiélezné az észak-déli ellentéteket az Európai Unióban. Macron francia elnök viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben Németország és az északi tagállamok magukra hagyják Olaszországot és a többi déli tagállamot, akkor ennek kettős negatív következménye lehet:

a./ Fizetésképtelenné válhat az euróövezet harmadik legnagyobb gazdasága (Olaszország)

b./ Populista kormányzat kerülhet hatalomra Rómában arra hivatkozva, hogy az EU cserbenhagyta Itáliát

Mindennek beláthatatlan következménye lehet nemcsak az euróövezetre hanem az egész Európai Unióban – figyelmeztet Macron francia elnök. Mindennek ellenére szinte mindenütt  az EU 27 tagállamában a nemzeti önzés uralkodik, és az európai szolidaritásról pedig csak szónokolnak, de pénzt nem áldoznak rá…

„Elfogadhatatlan az idős korosztály tartós elzárása”

Emmanuel Macron elnök jelezte: a többi európai államhoz hasonlóan lassan fokozatosan sor kerül Franciaország megnyitására is. A párizsi Le Figaro értesülései szerint az elnök az idős korosztályt hosszú időre szeretné otthon tartani. Ez ellen többen is felemelték a szavukat Franciaországban…

Az elnök komolyan gondolja az idős korosztály otthon tartását. Macron környezetében állítólag már csak arról vitatkoznak, hogy 65 vagy 70 év legyen a korhatár – írja a Le Figaro. Abban egyetértés van, hogy csak a nyitási folyamat legvégén engedjék ki az idősebbeket otthonról. Vagyis hosszú távra zárják el őket a társadalomtól arra hivatkozva, hogy a koronavírus veszélye leginkább ezt a korosztályt fenyegeti.

Franciaország egyik legismertebb pszichológusa egyáltalán nem ért ezzel egyet. Marie de Hennezel kórházi pszichológusként dolgozik, de emellett már 18 könyvet írt arról, hogy mit is jelent az öregedés. Álláspontja szerint az életkor önmagában nem határozhatja meg egy emberi szervezet ellenálló képességét.

Leghíresebb könyvének címe: A szív akadályozza meg az ember berozsdásodását. A pszichológus szerint az emberi kapcsolatok minősége az, amely elsősorban meghatározza az öregedés mértékét. Ezért nem ért egyet azzal, hogy akár 65 vagy 70 évnél meghúznák a korhatárt, amely fölött mindenkinek otthon kellene maradnia – akár az idők végezetéig Franciaországban.

„Ne vegyük el az öregektől az élet értelmét!”

Ezt kéri a párizsi Le Figaroban az Európai Unió egykori magasrangú francia hivatalnoka, aki íróként is ismert. Patrice Cahart ezért nem is Macron elnökhöz hanem egyenesen Ursula von der Leyenhez fordult. A brüsszeli bizottság elnökasszonya ugyanis – Macronhoz hasonlóan – pedzegette azt, hogy akár a jövő év végéig meg kellene hosszabbítani az idős nemzedék elzárását – a Covid 19 vírus járványra hivatkozva. Ursula von der Leyen asszony a Bild Zeitung-nak úgy nyilatkozott, hogy az elzárást addig kellene fenntartani amíg meg nem találják a Covid 19 vírus ellenszerét. Az Európai Unió egykori francia hivatalnoka joggal veti fel, hogy megbízható oltóanyag csak a távoli jövőben várható.

„Addig élőhalottakat akarnak csinálni az idősebb korosztályból?!”

A francia hivatalnok is arra hivatkozik mint a pszichológusnő: az egészség nemcsak biológia! Ha az idősebb generációt tartósan elzárják a gyerekeitől és az unokáitól, egyáltalán az emberi kapcsolatoktól, akkor ez beláthatatlan következményekkel járhat! A drákói szigor több kár okoz mint amennyi hasznot hoz!

Ráadásul az elzárkózás egyáltalán nem biztos, hogy megóv a vírus fertőzéstől – érvel a francia író, aki rámutat arra, hogy az öregek otthonában milyen hatalmas pusztítást végzett a koronavírus Franciaországban és másutt a világon.

„Nem vagyunk másodosztályú állampolgárok”

A probléma etikai részére is kitér az egykori uniós hivatalnok. Aki 77 éves, de jó erőben van, és aktív életet élne, ha lehetne. A célzás eléggé világos: Franciaországban és az egész Európai Unióban igen jelentős az idős korosztály aránya a választópolgárok között. Ők aligha fogják megköszönni a döntéshozóknak, ha hosszú hónapokra vagy talán évekre elzárják őket a világtól.

Az oroszok buktatták meg Macron párizsi polgármesterjelöltjét?

Macron polgármester jelöltjének megbuktatása csak az első lépés 2022-ben esedékes francia elnökválasztási küzdelem befolyásolására tett putyini lépéseknek. Macron a szankciók feloldását vetette fel egy müncheni biztonságpolitikai konferencián, ugyanakkor közös európai stratégiai párbeszédet sürget az oroszokkal. Putyin szívesen belemenne ebbe amennyiben feloldanák az ellenük érvényben lévő szankciókat, melynek feloldására égetően szüksége lenne belpolitikai problémái miatt. De hogy Európának milyen előnye származna a párbeszédből, azt Macron sem tudta felvázolni.

Pornográf videó közzététele miatt lépett vissza Macron pártjának jelöltje a francia főváros polgármesteri versenyében. Franciaországban őrizetbe vették azt az orosz férfit és barátnőjét, aki a zsaroló videót feltette az internetre. A kémelhárítás azt vizsgálja: milyen szerepe lehet az egész ügyben az FSZB-nek? Az orosz titkosszolgálat már a választási kampány idején fellépett Macron ellen. 2017-ben Putyin nyíltan támogatta Emmanuel Macron ellenfelét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent. Most Marine Le Pen asszony újra jelezte: indul a következő elnökválasztáson. Az csak 2022-ben esedékes, de a francia sajtó jó része úgy véli: Putyin titkosszolgálata megkezdte a kampányt Emmanuel Macron ellen!

Mit akar Putyin?

Az orosz elnök mindenekelőtt meg akar szabadulni azoktól a szankcióktól, melyek Oroszországot sújtják a Krím félsziget megszállása miatt. Emiatt az EU – az USA-hoz hasonlóan – szankciókkal sújtja Oroszországot. Ahol népszerűségének növelése érdekében Putyin mindenképp gazdasági növekedést kíván elérni. Ehhez nagyon kellene a gazdasági szankciók megszüntetése …

Macron: stratégiai párbeszéd Oroszországgal

A francia elnök Münchenben a biztonságpolitikai konferencián megállapította: a szankciók politikája Oroszországgal szemben nem működik. Helyette stratégiai párbeszédet javasolt – akármit is jelentsen ez. Franciaország egységes európai haderőt akar, mely független az Egyesült Államoktól és képes arra, hogy megvédje az Európai Uniót az orosz fenyegetéstől. Franciaország az egyetlen atomhatalom maradt az Európai Unióban a brexit után. Macron ezt ajánlja mint az európai biztonság alapját.

A nagy játszmában kis lépés Párizs polgármesterének lejáratása, mely az FSZB módszereit idézi. Az oroszok hivatalosan mindent tagadnak, de nem is nagyon titkolják, hogy céljuk az Európai Unió destabilizálása, mert az egyes tagállamokra sokkal nagyobb nyomást tudnak gyakorolni mint Brüsszelre.

Macron szuverén Európát akar

A francia atom ütőerőre támaszkodva az Európai Uniónak egységes haderőt kell kifejlesztenie – hangsúlyozta a francia államfő Münchenben a biztonságpolitikai konferencián. Eddig az USA atompajzsa védte Európát, de ezen változtatni kellene. Az Európai Uniónak a saját lábára kellene állnia.

Hasonló nézeteket hangoztatott Münchenben Heiko Maas német külügyminiszter is, de azzal a nem egészen elhanyagolható különbséggel, hogy mindezt úgy képzeli el: a NATO európai szárnyát erősítenék meg. Vagyis maradna az amerikaiak vezető szerepe. Macron szerint viszont az európaiaknak maguknak kell dönteniük a sorsukról.

Stratégiai párbeszéd kell Oroszországgal

A szankciók politikája nem vált be Moszkvával szemben, ezért ezen változtatni kell – mondta a francia elnök Münchenben. Francia megítélés szerint Oroszország nem fenyegeti az Európai Uniót míg az USA vagy Nagy Britannia szerint igen. Az Európai Unió is megosztott ebben a kérdésben, mert például Lengyelország és Románia maximálisan bízik az Egyesült Államokban.

Macron-Orbán paktum?

Védelmi kérdésekben a magyar kormány hajlik arra, hogy az európai álláspontot támogassa az amerikaival szemben. Amikor Pompeo külügyminiszter arra kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy ne a Huaweinek adja az ötödik generációs rendszer bevezetését a magyar piacon, akkor azt a választ kapta Budapesten, hogy „számunkra a francia és a német álláspont az irányadó.” Magyarország nem amerikai hanem német fegyvereket vásárol elsősorban.

Orbán Viktor éppúgy nem hisz az orosz fenyegetésben mint Emmanuel Macron. A közös európai hadsereg felállításában a nézeteik közel állnak egymáshoz.

Csakhogy Macron számára ott van a vonakodó német szövetséges, mely legalább olyan fontosnak tartja az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt mint a francia kapcsolatot.

Orbán Viktor számára pedig a lengyel szövetséges okozhat gondot hiszen orosz ellenessége és USA hűsége 110%-os.

Macron elnök nemrég Varsóban járt, hogy rábeszélje a lengyeleket az enyhülésre. Lech Walesa vette is a lapot amikor kijelentette: Moszkva közelebb van Varsóhoz mint Washington. A lengyel kormány egyelőre nem siet, hogy változtasson eddigi politikáján, a feltétlen barátságon az Egyesült Államokkal…

NATO-n belül vagy önállóan?

Münchenben Heiko Maas német külügyminiszter egy biztonságpolitikai konferencián kijelentette, hogy Németország európai védelmi unió felállításában érdekelt. Szerinte tíz éven belül létre lehetne hozni az európai védelmi uniót. Az unió nem lenne független a NATO-tól hanem annak európai pillére lenne – hangsúlyozta a német diplomácia vezetője.

Jelenleg az USA garantálja Európa biztonságát. Ezt Trump elnök gyakran az orra alá is dörgöli európai szövetségeseinek, akiket arra figyelmeztet: a biztonságnak ára van! Vagyis az USA pénzt vár azért, hogy védelmezze Európát. Az európai NATO tagoknak ennek érdekében a GDP 2%-ra kellene emelniük a hadi kiadásokat. A pénzből pedig jórészt amerikai fegyvereket kellene venniük – legalábbis Trump szerint.

Lengyelország és Románia lelkesen követi is Trump receptjét, és sok milliárd dollárért vesz amerikai fegyvereket.

Macron elnök önálló európai védelmi uniót akar

A francia államfő néhány napja felvázolta elképzeléseit, melyeket azután szombaton fejt ki részletesen Münchenben. Eszerint a francia atom ütőerőre alapozva lehetne kifejleszteni az európai hadsereget, mely mindenekelőtt európai fegyverekkel lenne felszerelve. A NATO – n belül ily módon Európa fokozatosan egyenrangú szerepbe kerülne az Egyesült Államokkal.

Magyarország támogatja Macron elképzeléseit ezen a téren. Tavaly Németország legnagyobb fegyver vásárlója Magyarország volt, mely Lengyelországtól és Romániától eltérően katonai tekintetben sokkal inkább a francia-német szövetséghez mint az Egyesült Államokhoz igazodik.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!