Kezdőlap Címkék LMP

Címke: LMP

Hogyan születnek a Harmadik Birodalmak?

0

“A másik oldal árulásából és az emiatt érzett tehetetlenségből, gyengeségből és undorból született a Harmadik Birodalom. …a nácikkal szemben állók dühe és megvetése a saját vezetőik iránt nagyobb volt, mint a tulajdonképpeni ellenséggel szembeni gyűlöletük.”

Így magyarázta Sebastian Haffner a harmincas években a Harmadik Birodalom hatalomra jutását. És ez végórában érkező figyelmeztetés napjainkban a demokratikus pártoknak és közönségüknek egyaránt. Mert a helyzet kísértetiesen hasonló! A demokratikus pártokat – a kialakult helyzetért viselt felelősségükön túl – oly mértékben frusztrálják saját tehetetlenségük és folyamatos kudarcélményeik, hogy a valódi ellenség – a diktatúra építői és működtetői helyett – az egymás elleni acsarkodás köti le energiáikat, és ezzel próbálják “szórakoztatni” közönségüket is.

Mindeközben a demokratikus közvélemény egy része – szekértáborokba rendeződve – átveszi az acsarkodó stílust a másik részét pedig ugyanaz az undor, düh és megvetés keríti hatalmába, mint a harmincas években a konzervatív, liberális és baloldali demokratákat Németországban. És ez valóban kizárólag a demokrácia ellenségeinek malmára hajtja a vizet.

Elég volt! Abba kéne hagyni a marakodást, egymást lejáratását, saját közösségük elárulását, ha valóban szeretnék hogy egyszer még újra esélyt kapjon Magyarország arra, hogy szabad és demokratikus európai ország legyen!

Forrás: Vásárhelyi Mária, Facebook.

Erősen túlárazva vette meg az állam a tervezett atlétikai stadion helyét

0

2014-ben vette meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő azt a céget, amelynek a tulajdonában volt a terület, ahova most az új atlétikai stadiont tervezik. 16 és fél milliárdot fizettek érte, miközben a reális ár ennél jóval kevesebb lett volna.

Az érintett terület Budapest 9. kerületében van, a Kopaszi-gáttal szemben, a Lágymányosi híd és a csepeli szigetcsúcs között. A Wing Zrt. (korábbi nevén Wallis Ingatlan) 2008-ban vett meg a kb. 147 ezer négyzetméteres területből 141 ezer négyzetmétert. A tulajdoni lap adatai szerint néhány hét alatt történtek a vásárlások, június-júliusban. Egy érdekesség:

ebben az időszakban a cég vezérigazgató-helyettese Fürjes Balázs volt,

aki később a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos, majd a 2024-es budapesti olimpiai pályázat vezetője lett.

A terület népszerű célpontja volt az ingatlanfejlesztőknek, a szomszédban a Quaestor tervezte például megvalósítani a Duna Cityre keresztelt projektet. A Wing Duna Passzázs Kft. néven egy projektcéget is létrehozott, százmilliárdos ingatlanfejlesztésben gondolkodott, ami 2011-ben kezdődött volna, 2021-ig ezer lakást és 136 ezer négyzetméter irodát akartak építeni, az első irodaházat 2013-ban kellett volna átadni. A projekt azonban nem valósult meg.

A Wingnek, egész pontosan a Duna Passage-nak nem volt az egész terület a birtokában. A maradék kb. 6300 négyzetmétert 2013-ban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vette meg, vagyis állami tulajdonba került. 2014-ben egy részét átadták hulladékgazdálkodásra.

2014 decemberében aztán az MNV megvette a Wingtől a bedőlt projektcéget, a Duna Passage-t,

vagyis az is állami tulajdonba került. Az ügylet érdekessége: a vagyonkezelő nem a területet vette meg, hanem az azt birtokló céget. Jancsó Andrea 9. kerületi LMP-s képviselő később pert indított, hogy legyen nyilvános a szerződés, ezt meg is nyerte, így aztán tudni lehet, hogy az MNV összesen 16,5 milliárdot fizetett a cégért – vagyis, ha a területet tekintjük, akkor négyzetméterenként nagyjából 117 ezer forintot fizettek.

Azt viszont nem tudni pontosan, hogy 2008-ban a Wing mennyiért vette meg a területet a korábbi tulajdonosokból, csak következtetni lehet rá, méghozzá a Duna Passage mérlegéből. A cég ingatlanvagyona 2008-ban 4,1 milliárd forintnyival nőtt. Vagyis, ebből kiindulva kb. 25 ezer forintot fizethettek négyzetméterenként.

Érdemes megnézni azt is, hogy az MNV mennyiért vette meg a nem a Duna Passage tulajdonában lévő 6300 négyzetmétert 2013-ban: 385 millió forintért, ez nagyjából 61 ezer forintos négyzetméterenkénti árat jelent. Vagyis,

ha ezt reális árnak tekintjük, akkor a Wingnek majdnem kétszeres árat fizettek.

Az is legalább ennyire fontos kérdés, hogy az MNV-nek miért kellett ez a terület. A HVG-nek 2015 nyarán olyan információi voltak, hogy a megpályázandó olimpia egyik helyszínének nézték ki. 2015. szeptember 28-án a Ferencvárosi Kerületi Újságban Szűcs Balázs főépítész beszélt arról, hogy

„központi helyszíne lenne a 2024-es nyári olimpiának”.

A Budapesti Olimpia 2024 című megvalósíthatósági tanulmány már egyenesen azt írta, hogy az atlétikai stadionnak adhat otthont ez a terület. A Magyar Nemzet információi szerint pedig a már említett bírósági eljárás során az MNV képviselői „gyakorlatilag elismerték”, hogy ha nem jön össze az olimpiarendezés Budapesten, akkor ingatlanfejlesztés lesz a területen.

A stadion látványterve – Forrás: budapest2024.org

Az LMP idén áprilisban kérdéseket tett fel a nemzeti fejlesztési miniszternek a témában:

  • Miért vette meg az állam a Duna Passage-t és miért ennyiért?
  • Miért nem a területet vették meg, miért a céget?
  • Mik a tervek a területtel?
  • Korábban mennyit fizetett érte a Duna Passage?

A kérdésekre Fónagy János államtitkár válaszolt május 8-án, de érdemi információkat nem adott. Annyit írt, hogy az MNV a fejlesztési miniszter határozata alapján döntött „az állami szerepvállalásról az ingatlan és környezet jövőbeni egységes fejlesztésének biztosítása érdekében”, valamint, hogy

a területet érinti a Kemény Ferenc Programról szóló kormányhatározat.

Ez mondja ki, hogy itt lenne a Budapesti Atlétikai Stadion, csakhogy ez a kormányhatározat 2016-os.

Lehet azt mondani, hogy az MNV előre gondolkodott, és már a pályázat és a kormányhatározat előtt ide tervezték a stadiont.

Ehhez viszont nem lett volna szükség arra, hogy meg is vegyék a Duna Passage-t.

Egy általunk megkérdezett jogi szakértő szerint ugyanis sikeres pályázat esetén az állam kisajátítással is birtokon belülre kerülhetett volna, ráadásul társtulajdonosként elérhette volna, hogy addig is építési tilalom legyen a területen.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szerint azonban egészen más ok miatt vették meg áron felül a céget. Néhány héttel ezelőtti sajtótájékoztatóján az ügyletet összefüggésbe hozta azzal, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István nem sokkal azelőtt vásárolta ki a Winget a Market Zrt-ből, mielőtt a Duna Passage-t megvette volna az MNV. Hadházy azt feltételezi, hogy az állam a Garancsinak tett szívességért cserébe fizetett a reálisnál jóval magasabb árat a Wingnek.

Jelenleg úgy néz ki, hogy, bár

az olimpiai rendezés terve elbukott, a stadion mégis megépül.

A közbeszerzést ugyanis kiírták, augusztus 22-én 14 óráig kell beérkezniük a pályázatoknak. Eredményhirdetés szeptember 14-én lesz.

Rendkívüli parlamenti ülést tartanának a CEU és a devizahitelesek miatt

0

A szocialisták kezdeményezték, az LMP támogatja, a Fidesz viszont nem. A Jobbik még nem döntött.

A szocialisták azért kezdeményezték a rendkívüli parlamenti ülés összehívását még július közepén, hogy módosítsák a felsőoktatási törvényt, miután

az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette az ügyben Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke ma sajtótájékoztatóján azt mondta, javaslatot tettek a napirend kiegészítésére annak érdekében, hogy a devizahitel-károsultak kilakoltatását a lehető leghamarabb felfüggesszék. Tavaly rekordszámú, mintegy háromezer károsultat lakoltattak ki, idén pedig már több mint 10 ezer kilakoltatási eljárás indult el. Szerinte a kormány nem oldotta meg a problémát, csak azoknak segített, akiknek a legkevésbé volt erre szüksége.

A CEU épülete
Forrás: Wikimedia Commons

Hadházy a CEU-val kapcsolatban azt mondta:

“az egyetem meggyilkolásának megakadályozására nincs túl sok idő”.

Azt is mondta:

A kormány nem akar tárgyalni, nem akarja megoldani ezt a helyzetet.

MTI Fotó: Kovács Attila

Ujhelyi István, az MSZP alelnöke ugyanezen a sajtótájékoztatón közölte, ha az Országgyűlés egy hónapon belül nem lép a CEU-t ellehetetlenítő törvény ügyében, akkor

a kérdés az Európai Bíróságra kerül, amelynek ítélete súlyos pénzbírságot jelenthet Magyarországnak.

Javaslatuk szerint augusztus 21-én lenne a rendkívüli parlamenti ülés. Összehívásához 40 képviselő aláírására van szükség, az MSZP-nek és az LMP-nek együtt 33 képviselője van.

A Fidesz sorosozással válaszolt,

az MTI-vel azt közölték, nem vesznek részt a rendkívüli ülésen, amit szerintük “Soros György a helyi embereivel akarja összehívatni”, hogy „eltöröltesse a Lex CEU-t”.

A közlemény érdekessége, hogy korábban a Fidesz volt az, amelyik tiltakozott az ellen, hogy a törvény a CEU-ról szólna – most pedig ők maguk nevezték a törvényt Lex CEU-nak.

Ahhoz, hogy össze tudják hívni a rendkívüli ülést, a Jobbik képviselőire is szükség van. Dúró Dóra szóvivő a Hír TV-ben azt mondta: támogatják a kezdeményezést.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK