Kezdőlap Címkék LMP

Címke: LMP

Így várja Putyint Budapest

0

Már hektikusan le van zárva Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatása miatt a Papp László Sportaréna környéke. Putyint és népes kíséretét – egyes hírek szerint több repülővel jönnek – valamikor kora délután várták a magyar fővárosba. A pártok sorra tiltakoznak, akcióznak.

Nem igazán szokványos helyen találkozik ma Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktor magyar kormányfővel. Mint Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a Magyar Időknek elmondta: a Papp László Sportarénában tárgyalnak az megelőzően, hogy a mongol államfővel együtt megnézik a dzsúdó-vébé megnyitóját – idézi az Index. Azt még nem tudni, hogy tartanak-e sajtótájékoztatón a találkozó után.

Több ellenzéki párt is nagyobb akciókkal készült a látogatásra.

Az LMP már tegnap is tiltakozott ,s akciójának egyik elemeként „Magyarország a közeljövőben” címmel készített animációs filmet, amelyet itt lehet megnézni.

Az Együtt, amely ismét kifütyülős akcióra készült Putyin várható mozgásának az útvonalán,  azzal indokolja a Putyin-látogatásra szervezett akciósorozatát, hogy immár a sokadik találkozóra kerül sor Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor között, miközben a legfontosabb nyugati szövetséges állam- és kormányfők nem jönnek Magyarországra. Sőt, Orbánt már meg sem hívják a magyar külpolitika számára kulcsfontosságú nemzetközi csúcstalálkozókra.

„A lassan különlegesnek nevezhető magyar – orosz kapcsolatoknak is köszönhetően Magyarország elszigetelődött az Európai Unióban” –

szögezi le az Együtt közleménye, amely szerint Magyarország értékeivel és érdekeivel is ellentétes az Orbán és a Fidesz által erőltetett különleges magyar-orosz kapcsolat.

A Momentum már éjjel akciózott: Budapest ma reggel arra ébredt, hogy ismét van – a többi között –  Dimitrov terünk, Felszabadulás terünk, Majakovszkij utcánk és Sztálin terünk. Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása előtt a budapestieknek osztogatott szórólapok on olvasható  figyelmeztetés:

Ne hagyjuk, hogy újra megtörténjen!

A 24.hu képriportot közöl arról, hogy a Momentum Mozgalom akciócsoportjai hétfő hajnalban Budapest több pontján is átragasztották az utcanévtáblákat, visszaállították a kommunista rendszer régi utcaneveit.

Íme az utcanevek:

a Fővám téren – ebből lett Dimitrov tér,

a Lehel téren – Élmunkás tér,

az Erzsébet téren – Sztálin tér,

a Ferenciek terén – Felszabadulás tér,

a Ludovika téren – Kun Béla tér,

a Nyugati téren  – Marx tér,

az Oktogonnál – November 7. tér,

a Király utcánál – Majakovszkij utca ás

az Erzsébet, valamint Teréz körúton – Lenin körút.

Reggel aktivistáik az aluljárókban szórólapot osztogattak – a többi között FüHü munkatársa is szerzett ezekből egyet.

 

A többi párt szavakkal tiltakozik

Az nem kormányzás, hogy Orbán Viktor focimeccseken és dzsúdó versenyeken nevetgél, miközben a kórházakban teljes osztályokat zárnak be orvoshiány miatt, a családok anyagilag belerokkannak az iskolakezdésbe, az élelmiszerek pedig ismét tovább drágulnak – áll az MSZP közleményében.  Az emberek problémáit nem lehet stadionokban megoldani. Ezért a mai találkozóval kapcsolatban egyetlen érdemi kérdés van: miről akar megállapodni a magyarok feje felett Orbán Putyinnal?

Azzal, hogy kormánytagok is találkoznak Putyin elnökkel, a magyar kabinet egyértelműen kinyilvánította, nem a Nyugatot, hanem a Keletet választotta – ismertette a Demokratikus Koalíció véleményét Ara-Kovács Attila elnökség tag budapesti sajtótájékoztatóján.

Fotó: DK

Az orosz elnök olyan sportrendezvényt látogat meg, amilyent akar, de a DK nem ért egyet azzal, hogy emellett politikai és gazdasági tárgyalásokat is folytat – közölte Ara-Kovács Attila.

 

 

Vlagyimir Putyin és a Debreceni Egyetem díszpolgári címe (frissítve)

0

Körbekérdeztük az ellenzéki pártokat, mit gondolnak arról, hogy Vlagyimir Putyinnak díszpolgári címet ad a Debreceni Egyetem.

Civis honoris causa, azaz díszpolgári címet ad az orosz elnöknek a debreceni egyetem, így döntött a szenátus. Ilyen címet az egyetem közleménye szerint az kaphat, aki kimagasló közéleti vagy művészeti tevékenységet fejt ki, valamint munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával segítette az egyetem vagy annak valamely szervezeti egysége jó hírnevének az erősítését.

Putyin kitüntetését azzal indokolták, hogy

„mind a magyar kormányzat, mind az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks 2 beruházásban”.

A fuhu.hu körbekérdezte az ellenzéki pártokat, mit gondolnak a kitüntetésről.

A DK közleménye szerint “Putyinnak semmi keresnivalója nincs se a Debreceni Egyetemen, se Debrecenben, de még Magyarországon sem”. A párt azt írta:

„Szánalmas, ahogy a debreceni egyetem vezetői, odadobva a saját becsületüket, az általuk vezetett egyetem autonómiáját, ismét, immár sokadjára is, a Fidesz bábjává, az orbáni-diktatúra szekértolóivá váltak

azzal, hogy Putyinnak a Civis Honoris Causa díjat adományozzák.”

A közlemény szerint „szégyen, hogy a debreceni egyetem vezetői végzik el Orbánnak a piszkos munkát. Ha kell, érdemtelenül professzori rangot adományoznak, ha kell, az egyetemi autonómia, a tanszabadság, és a CEU ellen fordulnak, de ha az a megrendelés, akkor díszpolgári, vagy egyéb címet osztogatnak, saját egyetemük, és Debrecen becsületét taposva ezzel a sárba.”

Közleményben reagált az LMP is. Ők azt írták:

„A Fidesz-kormány két dologban roppant kreatív tud lenni: a korrupcióban és az orosz elnöknek való szürreális hízelgésben.”

A párt szerint „miközben a szomszédos országok az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai döntésekről egyeztetnek a francia elnökkel, a magyar kormány Vlagyimir Putyint várja Budapestre, és egyetemi díszpolgári címet adományoz neki.”

Az LMP közérdekű adatigénylést nyújt be, hogy kiderítsék, milyen indoklással jutalmaz a kormány. Vasárnap estére pedig Putyin-ellenes tüntetést szerveznek Budapesten.

Orbán és Putyin Budapesten
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A Párbeszéd azt írta a fuhu.hu-nak, hogy „a paksi atomerőmű-bővítés – ami a díszpolgári címről szóló előterjesztés szerint Putyin kitüntetését indokolja – fölösleges, veszélyes és drága.

Az ebben való közreműködés szégyen, nem dicsőség.”

A párt szerint ahelyett, hogy „évtizedekre eladósítanának minden magyar családot és hozzáláncolnák a magyar energiatermelést egy elavult technológiához, inkább az energiatakarékosságba és a megújuló energiatermelésbe kéne beruházni.”

A Liberálisok szerint „azok után, hogy a Debreceni Egyetem vezetése kiállt a felsőoktatási törvény CEU-t ellehetetlenítő módosítása mellett, egyáltalán nem vagyunk meglepve, hogy az iskola díszpolgári címet adományoz Vlagyimir Putyinnak.” A fuhu.hu-nak azt írták:

„Vlagyimir Putyin díjazásával az egyetem vezetése hátat fordít a demokrácia alapértékeinek; az oktatás szabadságának és az intézmények függetlenségének.

Az orosz elnök jutalmazásával a diktatórikus politikát, a civil szervezetek felszámolását, a nemzetközi törvények semmibevételét tünteti ki és állítják például a diákoknak.”

A párt szerint, ha a diákokat kérdezték volna, ők kitiltják Putyint. Azt is írják: „Vlagyimir Putyin szívesen viseli a fekete övet a judoban: lehet, hogy a sportban ezt nem érdemelte ki, de az illiberális despoták között vitathatatlanul fekete övesnek számít.”

A Modern Magyarország Mozgalom elnöke, Bokros Lajos azt írta a fuhu.hu-nak, hogy a kitüntetés

„szégyene a városnak, szégyene a magyar államnak”.

Úgy fogalmazott: „Vlagyimir Vlagyimirovics, dzsúdóhős kémfőnök a szolgalelkű lakájtól megkapta, ami neki bizonyára kijárt.”

Azt írta: „Le tetszettek menni kutyába (elnézést az ebektől, ha sértő a hasonlat). Szét tetszettek tárni hátsó felüket, hogy könnyebben fogadhassák az orosz medve felhorgadó nyers energiáját. Biztos valamiért megérte. Mi, jóérzésű magyar állampolgárok azonban undorodva fordulunk el ettől a gyomorforgató jelenettől.”

Szerinte Putyin elpusztította az orosz demokráciát, széttaposta a jogállamot, kárt okoz az orosz gazdaságnak, erőszakosan megváltoztatta a határokat a Krím bekebelezésével, és az orosz ellenzéki sajtó szerint politikai gyilkosságokra adhatott megbízást. Azt írja: „Magyarországra emberemlékezet óta nem tette be a lábát civilizált ország civilizált politikusa.

Putyin idén másodszor jön, hogy megsimogassa legjobb magyar tanítványának, Orbán Viktornak a fejét.”

Megkérdeztük a pártoktól azt is, hogy ők milyen címet adnának Putyinnak. Erre a kérdésre  a Párbeszédtől is kaptunk választ. Azt írták:

„Vlagyimir Putyinnak a 21. század leginnovatívabb diktátora címet adományoznánk.

A demokrácia kulisszái mögött kegyetlen módszerekkel építette ki teljhatalmát: belpolitikai okokból kirobbantott háborúk, ellenzékiek bebörtönzése, meggyilkolása, a választások elcsalása vagy ártatlan oroszok százainak élete sem volt túl nagy ár Putyin számára, ha a hatalom megszerzéséről vagy megtartásáról volt szó. Mégis, sikerült elérnie, hogy a világ legtöbb országában úgy kezeljék, mintha egy valódi demokrácia legitim vezetője lenne, nem pedig úgy, ahogy az egy véreskezű diktátornak kijár.” A párt szerint Orbán Viktor is példaképének tekinti, és „az orbáni Magyarország egyre inkább felzárkózik a putyini Oroszországhoz”.

Az Együtt válasza:

Vlagyimir Putyin egy elnyomó, korrupt, Magyarország fejlett, nyugati szövetségesei szerint is bizonyítottan szabadságkorlátozó rendszer feje Oroszországban, amely az állami hatalmat a demokrácia korlátozására, a jogállami keretek felszámolására használja fel, amely a politikai hatalom által kitüntetett oligarchák uralmán alapul. Vlagyimir Putyin erőszakkal foglalta el a Krímet, melyet aztán egy nevetséges, a nemzetközi szervezetek által el nem ismert népszavazással hitelesített, majd háborút robbantott ki Ukrajnában, ahol sok ezer ember, köztük kárpátaljai magyarok is áldozatul estek. Vlagyimir Putyin információs háborút folytat Magyarországon és a nyugati szövetséges országokban az orosz titkosszolgálatok által keltett álhírekkel és tudatos zavarkeltésekkel.

Vlagyimir Putyin rendszerét mindezek miatt szövetségeseink, az Európai Unió bojkott alá helyezte.

A szabad világ fejlett országainak egyetemein Vlagyimir Putyin nemhogy díszpolgári címet nem kaphatna, de be se tehetné a lábát egyik épületbe sem.

Az Együtt nem adományozna semmit Putyinnak.

 

 

Elbukott a rendkívüli parlamenti ülés

0

Kormánypárti képviselők hiányában csak az ellenzék támogatta a rendkívüli parlamenti ülés összehívását, amelyben a devizahitelesek kilakoltatási moratóriumának ismételt bevezetését is szerette volna elérni az LMP, csatlakozva hozzá az MSZP és a Jobbik.

Nem kapott támogató szavazatot kormányoldalról, ezért napirendre se vették a devizahitelesek ügyét az Országgyűlésben hétfőn. A szocialisták a lex-CEU-ként aposztrofált törvény visszavonását szerették volna elérni, az LMP pedig a kilakoltatási moratórium ismételt bevezetését. A rendkívüli ülés összehívását támogatta a Jobbik is.

A kezdeményező képviselőcsoportok részéről hasonló megközelítésből támadták a kormány előző években meghozott intézkedéseit a devizahiteles lakástulajdonosok kapcsán. Egyaránt szóltak arról, hogy

a 256 forinton átváltott svájci frank alapú kölcsönök a jómódúakon segítettek, s hogy a Magyar Nemzeti Banknál ebből keletkezett árfolyamnyereséget nem fordították az adósok megsegítésére.

Tóth Bertalan (MSZP) frakcióvezető felemlegette azt is, hogy Trócsányi László igazságügyminiszter ügyvédi irodája a bankokat képviseli a devizahiteles perekben. Hadházy Ákos LMP-társelnök vádolta a kormányt azért is, hogy a végtörlesztés, előtörlesztés és árfolyamgát csak azokat mentette meg, akiknek volt pénzük ezeket igénybe venni A jobbikos Z. Kárpát Dániel is azt kérdezte, hol van az a pénz, ami a 165 forinton felvett hitelek és ezek 256-os kurzuson végrehajtott forintosítása között keletkezett.

„A bankoknál hagyták, a Fidesz lefeküdt a bankoknak”

– mondta Z. Kárpát. A Jobbik a felvételkori árfolyamon való forintosítást, az MNB-nél lévő pénzből a kölcsönt felvevők kártalanítását és a kilakoltatási moratórium visszaállítását követeli.

A Miniszterelnökség államtitkára, Dömötör Csaba mindhárom felszólalásra külön-külön ugyanazokat válaszolta. Elsorolta, a kormánytöbbség

szerintük hogyan segített a kedvezményes árfolyamú elő- és végtörlesztéssel, valamint az árfolyamgáttal.

S minden válaszadásában felhozta, hogy az MSZP részéről Botka László miniszterelnök-jelölt, Vona Gábor Jobbik-elnök és az LMP-sek se szavazták meg ezeket a törvényeket. Ha rajtuk múlt volna, magasabb lenne a törlesztőrészlet és több pénz maradna a bankoknál – mondta minden alkalommal az államtitkár.

Hogyan születnek a Harmadik Birodalmak?

0

„A másik oldal árulásából és az emiatt érzett tehetetlenségből, gyengeségből és undorból született a Harmadik Birodalom. …a nácikkal szemben állók dühe és megvetése a saját vezetőik iránt nagyobb volt, mint a tulajdonképpeni ellenséggel szembeni gyűlöletük.”

Így magyarázta Sebastian Haffner a harmincas években a Harmadik Birodalom hatalomra jutását. És ez végórában érkező figyelmeztetés napjainkban a demokratikus pártoknak és közönségüknek egyaránt. Mert a helyzet kísértetiesen hasonló! A demokratikus pártokat – a kialakult helyzetért viselt felelősségükön túl – oly mértékben frusztrálják saját tehetetlenségük és folyamatos kudarcélményeik, hogy a valódi ellenség – a diktatúra építői és működtetői helyett – az egymás elleni acsarkodás köti le energiáikat, és ezzel próbálják „szórakoztatni” közönségüket is.

Mindeközben a demokratikus közvélemény egy része – szekértáborokba rendeződve – átveszi az acsarkodó stílust a másik részét pedig ugyanaz az undor, düh és megvetés keríti hatalmába, mint a harmincas években a konzervatív, liberális és baloldali demokratákat Németországban. És ez valóban kizárólag a demokrácia ellenségeinek malmára hajtja a vizet.

Elég volt! Abba kéne hagyni a marakodást, egymást lejáratását, saját közösségük elárulását, ha valóban szeretnék hogy egyszer még újra esélyt kapjon Magyarország arra, hogy szabad és demokratikus európai ország legyen!

Forrás: Vásárhelyi Mária, Facebook.

Erősen túlárazva vette meg az állam a tervezett atlétikai stadion helyét

0

2014-ben vette meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő azt a céget, amelynek a tulajdonában volt a terület, ahova most az új atlétikai stadiont tervezik. 16 és fél milliárdot fizettek érte, miközben a reális ár ennél jóval kevesebb lett volna.

Az érintett terület Budapest 9. kerületében van, a Kopaszi-gáttal szemben, a Lágymányosi híd és a csepeli szigetcsúcs között. A Wing Zrt. (korábbi nevén Wallis Ingatlan) 2008-ban vett meg a kb. 147 ezer négyzetméteres területből 141 ezer négyzetmétert. A tulajdoni lap adatai szerint néhány hét alatt történtek a vásárlások, június-júliusban. Egy érdekesség:

ebben az időszakban a cég vezérigazgató-helyettese Fürjes Balázs volt,

aki később a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos, majd a 2024-es budapesti olimpiai pályázat vezetője lett.

A terület népszerű célpontja volt az ingatlanfejlesztőknek, a szomszédban a Quaestor tervezte például megvalósítani a Duna Cityre keresztelt projektet. A Wing Duna Passzázs Kft. néven egy projektcéget is létrehozott, százmilliárdos ingatlanfejlesztésben gondolkodott, ami 2011-ben kezdődött volna, 2021-ig ezer lakást és 136 ezer négyzetméter irodát akartak építeni, az első irodaházat 2013-ban kellett volna átadni. A projekt azonban nem valósult meg.

A Wingnek, egész pontosan a Duna Passage-nak nem volt az egész terület a birtokában. A maradék kb. 6300 négyzetmétert 2013-ban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vette meg, vagyis állami tulajdonba került. 2014-ben egy részét átadták hulladékgazdálkodásra.

2014 decemberében aztán az MNV megvette a Wingtől a bedőlt projektcéget, a Duna Passage-t,

vagyis az is állami tulajdonba került. Az ügylet érdekessége: a vagyonkezelő nem a területet vette meg, hanem az azt birtokló céget. Jancsó Andrea 9. kerületi LMP-s képviselő később pert indított, hogy legyen nyilvános a szerződés, ezt meg is nyerte, így aztán tudni lehet, hogy az MNV összesen 16,5 milliárdot fizetett a cégért – vagyis, ha a területet tekintjük, akkor négyzetméterenként nagyjából 117 ezer forintot fizettek.

Azt viszont nem tudni pontosan, hogy 2008-ban a Wing mennyiért vette meg a területet a korábbi tulajdonosokból, csak következtetni lehet rá, méghozzá a Duna Passage mérlegéből. A cég ingatlanvagyona 2008-ban 4,1 milliárd forintnyival nőtt. Vagyis, ebből kiindulva kb. 25 ezer forintot fizethettek négyzetméterenként.

Érdemes megnézni azt is, hogy az MNV mennyiért vette meg a nem a Duna Passage tulajdonában lévő 6300 négyzetmétert 2013-ban: 385 millió forintért, ez nagyjából 61 ezer forintos négyzetméterenkénti árat jelent. Vagyis,

ha ezt reális árnak tekintjük, akkor a Wingnek majdnem kétszeres árat fizettek.

Az is legalább ennyire fontos kérdés, hogy az MNV-nek miért kellett ez a terület. A HVG-nek 2015 nyarán olyan információi voltak, hogy a megpályázandó olimpia egyik helyszínének nézték ki. 2015. szeptember 28-án a Ferencvárosi Kerületi Újságban Szűcs Balázs főépítész beszélt arról, hogy

„központi helyszíne lenne a 2024-es nyári olimpiának”.

A Budapesti Olimpia 2024 című megvalósíthatósági tanulmány már egyenesen azt írta, hogy az atlétikai stadionnak adhat otthont ez a terület. A Magyar Nemzet információi szerint pedig a már említett bírósági eljárás során az MNV képviselői „gyakorlatilag elismerték”, hogy ha nem jön össze az olimpiarendezés Budapesten, akkor ingatlanfejlesztés lesz a területen.

A stadion látványterve – Forrás: budapest2024.org

Az LMP idén áprilisban kérdéseket tett fel a nemzeti fejlesztési miniszternek a témában:

  • Miért vette meg az állam a Duna Passage-t és miért ennyiért?
  • Miért nem a területet vették meg, miért a céget?
  • Mik a tervek a területtel?
  • Korábban mennyit fizetett érte a Duna Passage?

A kérdésekre Fónagy János államtitkár válaszolt május 8-án, de érdemi információkat nem adott. Annyit írt, hogy az MNV a fejlesztési miniszter határozata alapján döntött „az állami szerepvállalásról az ingatlan és környezet jövőbeni egységes fejlesztésének biztosítása érdekében”, valamint, hogy

a területet érinti a Kemény Ferenc Programról szóló kormányhatározat.

Ez mondja ki, hogy itt lenne a Budapesti Atlétikai Stadion, csakhogy ez a kormányhatározat 2016-os.

Lehet azt mondani, hogy az MNV előre gondolkodott, és már a pályázat és a kormányhatározat előtt ide tervezték a stadiont.

Ehhez viszont nem lett volna szükség arra, hogy meg is vegyék a Duna Passage-t.

Egy általunk megkérdezett jogi szakértő szerint ugyanis sikeres pályázat esetén az állam kisajátítással is birtokon belülre kerülhetett volna, ráadásul társtulajdonosként elérhette volna, hogy addig is építési tilalom legyen a területen.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szerint azonban egészen más ok miatt vették meg áron felül a céget. Néhány héttel ezelőtti sajtótájékoztatóján az ügyletet összefüggésbe hozta azzal, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István nem sokkal azelőtt vásárolta ki a Winget a Market Zrt-ből, mielőtt a Duna Passage-t megvette volna az MNV. Hadházy azt feltételezi, hogy az állam a Garancsinak tett szívességért cserébe fizetett a reálisnál jóval magasabb árat a Wingnek.

Jelenleg úgy néz ki, hogy, bár

az olimpiai rendezés terve elbukott, a stadion mégis megépül.

A közbeszerzést ugyanis kiírták, augusztus 22-én 14 óráig kell beérkezniük a pályázatoknak. Eredményhirdetés szeptember 14-én lesz.

Rendkívüli parlamenti ülést tartanának a CEU és a devizahitelesek miatt

0

A szocialisták kezdeményezték, az LMP támogatja, a Fidesz viszont nem. A Jobbik még nem döntött.

A szocialisták azért kezdeményezték a rendkívüli parlamenti ülés összehívását még július közepén, hogy módosítsák a felsőoktatási törvényt, miután

az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette az ügyben Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke ma sajtótájékoztatóján azt mondta, javaslatot tettek a napirend kiegészítésére annak érdekében, hogy a devizahitel-károsultak kilakoltatását a lehető leghamarabb felfüggesszék. Tavaly rekordszámú, mintegy háromezer károsultat lakoltattak ki, idén pedig már több mint 10 ezer kilakoltatási eljárás indult el. Szerinte a kormány nem oldotta meg a problémát, csak azoknak segített, akiknek a legkevésbé volt erre szüksége.

A CEU épülete
Forrás: Wikimedia Commons

Hadházy a CEU-val kapcsolatban azt mondta:

„az egyetem meggyilkolásának megakadályozására nincs túl sok idő”.

Azt is mondta:

A kormány nem akar tárgyalni, nem akarja megoldani ezt a helyzetet.

MTI Fotó: Kovács Attila

Ujhelyi István, az MSZP alelnöke ugyanezen a sajtótájékoztatón közölte, ha az Országgyűlés egy hónapon belül nem lép a CEU-t ellehetetlenítő törvény ügyében, akkor

a kérdés az Európai Bíróságra kerül, amelynek ítélete súlyos pénzbírságot jelenthet Magyarországnak.

Javaslatuk szerint augusztus 21-én lenne a rendkívüli parlamenti ülés. Összehívásához 40 képviselő aláírására van szükség, az MSZP-nek és az LMP-nek együtt 33 képviselője van.

A Fidesz sorosozással válaszolt,

az MTI-vel azt közölték, nem vesznek részt a rendkívüli ülésen, amit szerintük „Soros György a helyi embereivel akarja összehívatni”, hogy „eltöröltesse a Lex CEU-t”.

A közlemény érdekessége, hogy korábban a Fidesz volt az, amelyik tiltakozott az ellen, hogy a törvény a CEU-ról szólna – most pedig ők maguk nevezték a törvényt Lex CEU-nak.

Ahhoz, hogy össze tudják hívni a rendkívüli ülést, a Jobbik képviselőire is szükség van. Dúró Dóra szóvivő a Hír TV-ben azt mondta: támogatják a kezdeményezést.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!