Kezdőlap Címkék Lengyel

Címke: lengyel

Putyin-Kaczynski-Orbán hármas szövetség?

Mind a magyar mind a lengyel erős ember Putyin forgatókönyvéből játszik – állapitja meg Macij Kisilowski, a CEU professzora. Oroszországban is az egyházra támaszkodik az autokrata rendszer, és ennek egyik következménye a melegek elleni diszkrimináció. Ezt Putyin csecsenföldi tanítványa, Kadirov járatja a csúcsra, de már másutt is tanulnak belőle.

Orbán Viktor, aki a pedofil törvénybe belefoglalta a homoszexuálisokat is noha a kettő közötti kapcsolat egyáltalán nem bizonyított. Nem is ez érdekli Orbán Viktort hanem az, hogy a magyar közvéleménynek erős fenntartásai vannak a melegekkel kapcsolatban ugyanúgy mint Oroszországban vagy Lengyelországban.

Magyar-lengyel atomerőmű orosz földön

A CEU professzora megerősíti azt a hírt, hogy a MVM egy lengyel állami céggel együtt megvásárolja az egyik olyan atomerőművet, mely Kalinyingrád közelében működik. Ez stratégiai döntés pontosan akkor amikor Joe Biden az USA elnöke épp azért utazott Európába, hogy felhívja a figyelmet az orosz és a kínai kapcsolatok veszélyeire.

Washington e tekintetben mindig is számíthatott Lengyelországra, mert a hagyományos orosz ellenes érzelmek szinte az egész elitet jellemzik. Ráadásul Kaczynski mindmáig azzal vádolja Putyin elnököt, hogy ő a felelős ikertestvére haláláért. Lengyelország akkori államfőjének gépe lezuhant Katyn közelében. A szakértők megállapították, hogy a ködös időjárás okozta a balesetet, de Jaroslaw Kaczynski szerint Putyin elnök a felelős a gép lezuhanásáért.

Ilyen körülmények között, hogy engedélyezhette Jaroslaw Kaczynski a magyar-lengyel atomerőművet orosz földön?

A gazdasági ok nyilvánvaló hiszen Lengyelországnak át kell térnie a szén alapú energia gazdálkodásról valamilyen korszerűbb és kevésbé környezetszennyező energiahordozóra. De miért épp oroszra?

A CEU professzora szerint Kaczynski leszámolt azzal, hogy az EU valaha is elfogadja azt az ókonzervatív értékrendet, melyet – a katolikus egyház támogatásával – a PiS megvalósítani Lengyelországban. Ezért lép túl olyan tabukon mint az oroszellenesség. Kérdés, hogy a lengyel közvélemény mennyire követi őt ezen az úton?

Kaczynski – éppúgy mint Orbán – egyelőre kitart, mert bízik a hazai közvélemény támogatásában, és felvállalja a nyílt konfliktust az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval.

Magyarországon Bayer Zsolt jelezte: az Orbánt támogató békemenet október 23-án a tervek szerint az USA budapesti nagykövetségének épülete elől indul!

Magyar-lengyel már nem barát, ha Moszkváról van szó

Orbán Viktor minden olyat kihúzott a visegrádi virtuális csúcstalálkozó zárónyilatkozatából, ami komolyan sértette volna Oroszország érdekeit. A lengyelek kezdeményezték a virtuális csúcstalálkozót, ők is írták az eredeti szöveget, amelyet a magyar miniszterelnök megvétózott.

Mi nem tetszett Orbán Viktornak?

  • Az északi áramlat kettő orosz-német földgáz vezeték elítélése. Ezt újra elővették a lengyelek azt követően, hogy Biden elnök felszólította Németországot: hagyja abba a már csaknem befejezett vezeték építést, mert az túlságosan nagy energia függőséget jelentene Oroszországtól. Nemcsak Németország hanem az egész Európai Unió számára.

Korábban Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország erős embere, a Hitler-Sztálin megegyezéshez hasonlította a tengeralatti földgázvezetéket Oroszország és Németország között.

  • A visegrádi négyek eredeti közös közleménye keményen bírálta volna Oroszországot azért, mert támogatja Lukasenka rendszerét Fehéroroszországban és fenyegeti Ukrajna szuverenitását.

A magyar miniszterelnök nemrég még vígan parolázott Lukasenka elnökkel Minszkben.

  • Ukrajna NATO tagságát pedig a magyar kormány azzal akadályozza, hogy hivatkozik a nyelv törvényre, mely hátrányos a nemzeti kisebbségek számára.

A magyar miniszterelnök annyit írt Facebook oldalán, hogy „kiálltunk a csehek mellett”.

Ez utalás arra a titkosszolgálati botrányra, amely miatt Csehország kiutasított 18 orosz diplomatát. Válaszul pedig Oroszország 20 cseh diplomatát nyilvánított nemkívánatos személynek.

Szijjártó új Szputnyik szállítmányt üdvözölt

200+280 ezer első és második oltásra alkalmas vakcina érkezett Magyarországra, és ezzel Oroszország szinte teljesítette szerződéses kötelezettségét – írta Facebookon a magyar diplomácia vezetője. Szijjártó maga is orosz vakcinával olttatta be magát.

Egyetlen más uniós állam nem követte eddig Magyarországot ezen az úton. Szlovákiában a miniszterelnök is belebukott abba, hogy Szputnyik V vakcinát hozatott az országba azt megelőzően, hogy a szlovák gyógyszer ügynökség  ellenőrizte volna azt. Az európai gyógyszer ügynökség még nem hagyta jóvá az orosz vakcinát. Az uniós szakértők Oroszországban kívánják megvizsgálni a gyártási feltételeket. Korábban a Szputnyik V-t előállító cég tudományos igazgatója elismerte a CNN tudósítójának, hogy gondjaik vannak a tömegtermeléssel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a külföldre szállított vakcina minősége nem egyezik meg azzal, amit a Szputnyik az eladáskor garantált.

Még 200 ezer Szputnyik vakcina érkezik az első félévben Oroszországból Magyarországra – írta Szijjártó Péter. Az EU gyógyszer ügynökség legkorábban júniusban engedélyezheti az orosz vakcinát.

Varsóban közölték: nem vesznek orosz vakcinát, és nem fogadják el azt a vakcina igazolást, amely az EU által nem engedélyezett oltóanyagról szól.

2 millió uniós polgár folyamodott tartózkodási engedélyért Nagy Britanniában

Érződik a brexit pánik az Egyesült Királyság mintegy 12 millió uniós polgárán. Csak szeptemberben több mint ötszázezren kértek letelepedési engedélyt Nagy Britanniában, mert attól tartanak, hogy Boris Johnson miniszterelnök betartja az ígéretét: mindenképp kivezeti hazáját az Európai Unióból október 31-ig. Angela Merkel kancellár telefonon figyelmeztette a brit miniszterelnököt: addig aligha tud már megállapodást kötni az Európai Unióval!

Az uniós polgárok egyhatoda jelentkezett- írja a londoni Guardian, mely felhívja a figyelmet: nincs ok pánikra! A jelenlegi törvények szerint az engedély kérést a jövő év végéig beadhatják az EU polgárai Nagy Britanniában. Kik a legszorgalmasabbak?

Több mint 345 ezer lengyel polgár regisztrálta már magát

Ezzel a lengyelek a rekorderek. Ez nem is csoda hiszen belőlük van a legtöbb Nagy Britanniában. Már a körülbelül egymillió lengyel alkotja Nagy Britannia legnagyobb nemzeti kisebbségét – megelőzve az indiaiakat. Utánuk az olaszok és a románok következnek a listán: közülük is nagyon sokan szeretnének az Egyesült Királyságban maradni a brexit után is.

Ha nem lesz megállapodás London és Brüsszel között, akkor az uniós állampolgárok helyzete Nagy Britanniában éppoly kérdésessé válik mint a brit polgároké az EU országaiban. Ezért a brit polgárok rohamot indítottak az ír útlevélért. Aki tud igazolni egy ír felmenőt, az megkaphatja az ír állampolgárságot és ily módon mentesülhet a brexit kínos következményei alól az Európai Unióban.

No comment… – Lengyel magyar két jóbarát?

A velünk élő antiszemitizmus. Húsvét alkalmából egy dél-lengyelországi kisvárosban “zsidó bábut” (Júdás 2019 felirattal) égettek el.

Never Again? – Polish crowd beat, burn Jewish stereotypical doll on Passover eve

As Christians mark the weekend of Easter and Jews celebrate Passover, anti-Semitic residents of the town of Pruchnik in southern Poland beat and burned a doll made to represent a Jew with stereotypical features. https://wp.me/p9XqAk-qXU

Közzétette: Behind the News – Stand with Israel – – 2019. április 21., vasárnap

facebook
facebook

Az Európai Unió elhagyásáról is kérdezte az embereket a Nézőpont

A Visegrádi Négyek országai felnőtt népességének túlnyomó része (86 százalék) ismeri a V4-et és 63 százalékuk úgy gondolja, hogy országa a szövetség keretein belül jobban érvényesítheti érdekeit – ezt a következtetést vonta le a Nézőpont Intézet négy országban készített telefonos közvélemény-kutatásából. A válaszadók 47 százaléka optimista a jövőt illetően, 82 százalékuk nem hagyná el az EU-t, ugyanakkor a menekültkvótákat 77 százalékuk elutasítja.

 

A Visegrádi Együttműködés ismertsége a négy érintett országot összesítve rendkívül magas szintű, a válaszadók 86 százaléka ugyanis az adatfelvételt megelőzően már hallott a szövetségről. Leginkább a csehek és a szlovákok vannak tisztában a közép-európai EU-s országok szövetségének létezésével, 91, illetve 88 százalékuk hallott az Együttműködésről. A másik két tagállamban valamivel alacsonyabb a V4-ismerők aránya, ugyanakkor a magyarok 83, valamint a lengyelek 81 százaléka is ismeri a Visegrádi Együttműködést. Korábbi, a Visegrad Group által 2001-ben és 2015-ben végzett felmérésekhez képest jelentős növekedés állt be az Együttműködés ismertségében. A növekvő ismertség annak lehet köszönhető, hogy az európai migrációs válság és az ennek megoldására adott közös válaszok növelték V4-ek politikai súlyát és így a róluk szóló híradások számát.

A Visegrádi Együttműködést a tagok továbbra is nagyon fontosnak ítélik meg (10-es skálán 7,4-es átlag), legfontosabbnak a magyar lakosság tekinti (7,9-es átlag). Országonként maximum 3 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem tartják fontosnak, viszont minimum 17 és maximum 39 azoké, akik nagyon fontosnak tartják az Együttműködést, tehát marginális az elutasítottsága, de jelentős tábora viszont mindenhol van a szövetségnek.

Nem csak a jelenlegi állapot a fontos az Együttműködés kapcsán, a kutatásból kiderült az is, hogy

milyen területeken mélyítenék tovább a kapcsolatokat a lakosok.

A válaszadók szerint a V4-eknek leginkább az autópálya-építés (82 százalék) és tudományos kutatások (78 százalék) tekintetében kellene szorosabbra fűzni kapcsolataikat, legkevésbé pedig az adópolitikák összehangolását tartják fontosnak (39 százalék). Ez volt az egyetlen terület, amely esetében nem gondolta legalább a visegrádi országok polgárainak fele azt, hogy szorosabbra kellene fűzni az eddigi állapotnál a kapcsolatot. Szintén fontos kapcsolódási pont még a turizmus, az iparpolitika és az energiapolitika.

A válaszadók alapvetően optimistán látják a jövőt, 47 százalékuk szerint országuk öt év múlva a jelenleginél jobb helyzetben lesz, ellentétes véleményt 37 százalék képvisel.

A legderűlátóbbnak a magyarok számítanak,

49 százalékuk szerint lesz jobb helyzetben országuk öt év múlva, 34 százalékuk szerint viszont romlik a helyzet a következő fél évtizedben. A csehek 48, a szlovákok 47 százaléka optimista, a lengyeleknél viszont 42 százaléknyi bizakodóra 39 százaléknyi pesszimista jut. Minden egyes visegrádi országban többen vannak tehát a következő 5 évet tekintve optimisták, mint a pesszimisták.

Mind a négy állam népességének többségi álláspontja az, hogy országuk a V4 keretein belül hatékonyabban tudja érvényesíteni érdekeit, mint önállóan. Mind a négy ország felnőtt népességének majd kétharmada, 63 százaléka is úgy gondolja, hogy V4 segítségével saját állama jobban érvényesítheti érdekeit az Európai Unióban. Leginkább a magyarok és a szlovákok vannak meggyőződve a Visegrádi Együttműködés eredményességéről, azonban a cseh és a lengyel felnőtt népesség többsége is hiszi, hogy a szövetség segítségével könnyebb az egyes országok érdekeinek az érvényesítése.

Az EU-ból való kilépés gondolata szinte meg sem fordul a Visegrádi Négyek államainak polgárai fejében: a lengyelek 86, a szlovákok 85, a magyarok 82 százaléka szerint országának nem kellene elhagynia az uniót. A csehek hagyományos euroszkepticizmusát tükrözi a kutatás eredménye, de még nekik is csak egyötödük lépne ki az unióból, 76 százalékuk tag maradna.

Az uniós tagsággal ellentétben, a menedékkérők uniós kvótarendszer alapján történő elosztásának ötlete továbbra sem túl közkedvelt a V4-tagállamokban. A válaszadók 77 százaléka inkább vagy egyáltalán nem ért egyet a mechanizmussal, mindössze 18 százalékuk támogatja azt. A csehek 83 százaléka, a magyarok és a szlovákok 78-78 százaléka, valamint a lengyelek 68 százaléka utasítja el az állandó elosztási mechanizmus ötletét.

Auschwitz: Németország felelőssége sohasem szűnik meg

0

1992 óta most először járt német külügyminiszter a legnagyobb náci haláltáborban, ahol több mint egymillió zsidót öltek meg a holokauszt idején.

Ez a világ legszörnyűbb helye, mondta Heiko Maas. Németország felelőssége sohasem szűnik meg ezen a téren, tette hozzá a német diplomácia vezetője a haláltáborban. A németországi zsidók közösségének vezetője üdvözölte, hogy hosszabb szünet után újra ellátogatott a külügyminiszter Auschwitzba, de kifogásolta, hogy lengyel kollégája nem tartott vele.

Németországban, az Egyesült Államokban és Izraelben bírálták Lengyelország holokauszt törvényét,

amely tagadja a lengyelek felelősségét. Lengyelországban élt a világ legnagyobb zsidó közössége a második világháború előtt, de a nácik szinte mindenkit kiirtottak. A túlélők jelentős része külföldre ment, így Lengyelországban csak párezer zsidó maradt.

Jared Kushner, Trump elnök veje és közel-keleti tanácsadója is ilyen túlélő családból származik. Kedvéért Ivanka Trump áttért a zsidó vallásra, így Trump unokái is zsidó hitben nevelkednek.

Lengyel holokauszttörvény: újratöltve

Fél évvel azután, hogy a nemzetközi tiltakozás ellenére a lengyel parlament elfogadta a kétértelmű holokauszttörvényt, szerdán Mateusz Morawiecki miniszterelnök közölte: újra megvitatják a törvényt, mely megfogalmazása szerint nem érte el a célját.

A lengyel holokauszt törvény tagadja a lengyelek bármiféle felelősségét a zsidók kiirtásában, három éves börtönbüntetésre is ítélhetnek valakit, ha erről beszél vagy ír.

A második világháború idején Lengyelország területén működtek a haláltáborok, melyekben a nácik többmillió zsidót öltek meg. Lengyelországban élt a világ legnépesebb zsidó közössége a második világháború előtt. Közülük nagyon kevesen élték túl a holokausztot. Sok zsidót nem a haláltáborokban, hanem azokon kívül öltek meg, és ezekben a gyilkosságokban helyi milíciák is részt vettek. Voltak pogromok Lengyelországban – még a második világháború után is.

A radikálisan jobboldali lengyel kormánypárt, a PiS erről hajlamos megfeledkezni. Még Netanjahu miniszterelnök bírálatára sem változtattak a holokauszt törvény szövegén. Pedig a lengyel miniszterelnök tavaly Budapesten

megígérte Izrael kormányfőjének, hogy semmifajta engedményt sem tesznek az antiszemtizmusnak Lengyelországban.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök most azzal indokolta a törvény újabb megvitatását, hogy az nem érte el a célját.

Hogy mi változott a tavalyi, budapesti ígéret óta? Az például, hogy Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország politikai rendszerének irányítója súlyosan megbetegedett. Varsói hírek szerint leukémiában szenved, és orvosai nem sok jóval biztatnak. Megindult tehát a harc a hatalomért, melyben Mateusz Morawiecki miniszterelnök az egyik esélyes. Ezért is tartotta fontosnak, hogy személyesen jelentse be a holokauszt törvény felülvizsgálatát Lengyelországban.

Ez a nép nem volt mindig idegengyűlölő

0

1980-ban lengyel gyerekeket táboroztattunk a Balatonnál. A Szolidaritás szakszervezet küldte és SZETA fogadta őket. Varsóban élő barátaink a leginkább rászorulókat keresték meg a mazowsei kerület három körzetéből. Elsősorban a sokgyerekes munkás és alkalmazott családokat, közülük is főleg azokat, akiket a független szakszervezet ajánlott.

A Szolidaritás varsói székházában heteken át falragaszok hirdették a magyarországi meghívást. A tluszczy és ostrówi körzetből gyári dolgozók és vasutas, Varsóból szobafestő, szak- és segédmunkás, irodai alkalmazott szülők gyerekeiből állt össze a csoport, amelyet Ferihegyen fogadtunk. A kékkúti táborozás közben a gyerekek több csoportban feljöttek Budapestre is, elmentek a lengyel templomba, és jót mulattak a Vidámparkban, Rajk Laci édesanyja, Rajk Lászlóné uzsonnára hívta őket és tolmács segítségével ki is kérdezte őket, nekem nem hagyta, hogy segítsek, valószínüleg túlságosan radikális antikommunistának vélt, bár ki tudja. (Nemsokkal később a csoport, Júlia asszony haláláról értesülve, koszorút küldött a ravatalára).

El lehet képzelni, hogy vendégeink mekkora feltűnést keltettek Kékkúton. Eleinte mindenki megbámulta Solidarnosc feliratú sapkáikat, tarisznyáikat, de aztán megszokták a kezdetben merésznek vélt viseletet, és a gyerekek is szívesen hagytak itt emlékbe egy-egy sapkát, trikót vagy jelvényt.

A helybéliek közül akadt, aki még emlékezett a világháború alatt itt elszállásolt lengyel menekültekre. El-eljöttek hozzánk a táborba, zöldséget és gyümölcsöt is hoztak és az emlékeikről beszéltek. A falu befogadta a gyerekeket, az idősebb emberek úgy mondták: “most megint vannak lengyeleink”.

Ám a magyar hatóságoknak egyáltalán nem tetszett ez a táborozás. Megakadályozni, úgy látszik, nem akarták, mert túlságosan látványos fellépés kellett volna hozzá, de az akkoriban játszott rabló-pandúr játékot nem bírták abbahagyni. Még erre a rövid időre sem. Reggelente újra meg újra rendőrök és tanácsi tisztviselők bukkantak fel a szállásunkon és először az üdülőhelyi adó befizetésére, másodjára pedig egészségügyi előírások megtartására figyelmeztettek, gyakorta ellenőriztek, ilyenkor összehívtak bennünket is meg a gyerekeket is.

Nyaranta a Balaton-part tele van rendőrökkel és gyakoriak az országúti ellenőrzések. De annyiszor valószínűleg egyetlen gépkocsit sem állítottak meg ezen a nyáron, mint a táborba élelmiszert szállító Zsigulit. Mindez, ha bosszantó is volt, könnyű volt elviselni.

Az utolsó napon megkértük a gyerekeket, írják le, mi tetszett Magyarországon és mi nem. A legtöbben a magyarok vendégszeretetét dicsérték. Elsbieta azt írta, “hogyha nem lenne Szolidaritás, soha nem utazhattam volna külföldre”. Jacek, a nagyfiúk hangadója azt is megírta, hogy a rendőrség viselkedését sehogy sem tudja megérteni: „Szerintem tízszer is lefényképeztek, talán azt hitték, hogy tolvaj vagyok”, majd hozzátette: „De a rossz dolgokról udvariasságból nem írok.”

Szerző: Demszky Gábor, Facebook.

Ketten az egész unió ellen

Így kommentálta a Die Weltben Boris Kálnoky Orbán Viktor varsói látogatását, amely egybeesett azzal, hogy Brüsszel a lengyel jogállamiságról vitázik. Budapesten viszont hirtelen felértékelődött Navracsics Tibor.

Kálnoky szerint a magyar és a lengyel kormány egy követ fúj a menekültpolitika ügyében. De a magyar politikus részéről arról is szó van, hogy ő a visegrádi keretekben szeretné elmélyíteni az együttműködést, nem az EU-n belül. A V4-eket „életbiztosításnak” tekinti a nyugatiak esetleges kísérletével szemben, nehogy azok bármire is rákényszerítsék az egykori keleti tömb tagjait, kezdve a kvótáktól egészen a bírói függetlenség „hamis értelmezéséig”.

Így logikus, hogy Orbán elment Varsóba – vonja le a következtetést a Die Welt kommentátora. Mindkét állam úgy gondolja, hogy a Bizottság visszaélhet a következő költségvetéssel, amellyel meg akarja rendszabályozni az olyan kormányokat, mint a lengyel és a magyar. Arra hivatkoznak, hogy az unió nem határozta meg pontosan, mi is jelenti a jogállam megsértését. Azonos véleményen vannak a migráció kérdésében is, mármint, hogy itt a nemzeti szuverenitás forog kockán.

Lengyelország újfent jó egy hónapnyi időt kapott Brüsszeltől, hogy módosítsa a vitatott igazságszolgáltatási reformot. A frontok meglehetősen jól láthatóak – egyik oldalon a fenyegető, de erőtlen unió, a másik oldalon a kicsi, de öntudatos V4-ek, ám a kulisszák mögött a viszonyok sokkal bonyolultabbak. A lényeget tekintve sem Morawiecki, sem Orbán nem kíván engedni. Legalábbis így látszik kifelé.

A jelek szerint azonban a magyar politikus kész differenciáltabban tárgyalni az EU-partnerekkel, ha nincsenek jelen a kamerák. Erre utal, hogy Budapesten hirtelen felértékelődött Navracsics Tibor, aki arról nyilatkozott, hogy nincs semmi gond a magyar jogállammal. Beszélt arról is, hogy a keleti tagok mintaszerűen végrehajtják az Európai Bíróság ítéleteit, míg a régi tagállamokról ez nem mondható el egyértelműen.

Az amerikai külügyminiszter megérti a lengyel döntést a haláltáborokról

0

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter csalódottságának, ugyanakkor megértésének is hangot adott amiatt, hogy a lengyel államfő aláírta azt a törvénymódosítást, amely szerint büntető eljárást indíthatnak azok ellen, akik Lengyelországot a náci Németország tetteiben való bűnrészességgel vádolják.

A latin-amerikai körúton tartózkodó külügyminiszter rövid kommünikében reagált arra, hogy Andrzej Duda lengyel elnök bejelentette: aláírja a törvénymódosítást.

Közleményében az amerikai diplomácia irányítója leszögezte: az Egyesült Államok csalódott, hogy Lengyelország államfője aláírta a törvényt, amely „büntetni rendeli, ha náci bűnöket tulajdonítanak Lengyelországnak”. Tillerson hozzátette: Washington tisztában van vele, hogy a törvénymódosítást még a lengyel alkotmánybíróság megvizsgálja, de „e törvény végrehajtása kedvezőtlenül érinti a szólás és a tudományos kutatás szabadságát” – mondta.

A külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta: „az Egyesült Államok újra megerősíti, hogy a ‘lengyel haláltáborok’ kifejezés fájdalmas és félrevezető”. Washington megítélése szerint e történelmi pontatlanságok megviselik Lengyelországot – amelyet a közlemény „erős szövetségesnek nevez” -, és fel kell vennie a harcot ellenük, de oly módon, hogy közben ne sérüljenek az alapvető szabadságjogok. A kommüniké hangsúlyozza, „a megtévesztő nyelvezet legyőzésének legjobb eszköze a nyílt vita, az ösztöndíj és az oktatás”.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!