Kezdőlap Címkék Lengyel

Címke: lengyel

Juncker: nem háborúzunk Lengyelországgal

0

„Nem arról van szó, hogy mindenáron szankciókkal akarjuk büntetni Lengyelországot. A hetes cikkely nem erről szól. Bizonyos alapelveket hangsúlyoz” – jelentette ki Jean Claude Juncker Strasbourgban. Az Európai Bizottság elnöke a jelek szerint fontosnak tartotta, hogy tudassa a fentieket a lengyel közvéleménnyel.

 

Az Európai Bizottság bevetette a jogi atomfegyvert, a hetes cikkelyt Lengyelországgal szemben, mert Varsó jogi reformjait elfogadhatatlannak tartja. A lengyelek kaptak három hónapot arra, hogy átgondolják a helyzetet.

„Párbeszéd folyik köztünk. Fogadtam Lengyelország új miniszterelnökét”

–  közölte Jean Claude Juncker.

A három hónap leteltével a brüsszeli bizottság javaslatot tehet arra, hogy alkalmazzák a hetes cikkelyt, amely átmenetileg felfüggesztheti egyik vagy másik tagállam szavazati jogát, illetve korlátozhatja az uniós pénzek felvételének lehetőségét. Magyarország mellett Lengyelország kapja a legtöbb pénzt az Európai Uniótól. Mindez nem akadályozza meg sem a budapesti, sem pedig a varsói kormányt abban, hogy hevesen támadja Brüsszelt.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök már többször jelezte: semmiképp sem szavazza meg a hetes cikkely alkalmazását Lengyelországgal szemben.

Mi verte ki annyira a biztosítékot Brüsszelben, hogy a jogi atomfegyver bevetését is fontolóra vették? Lengyelország jogi reformjai, amelyek az igazságszolgáltatást a politikai szolgálólányává tennék. Az EU alapelvei szerint ez elfogadhatatlan, mert az igazságszolgáltatás függetlensége az uniós tagság fontos feltétele. Ha a lengyel igazságszolgáltatás reformja mégiscsak végbemegy, akkor a jogi állapotok Oroszországra emlékeztetnek majd, ahol Putyin elnök az ügyészeket és bírákat éppúgy irányítja, mint a katonákat vagy a rendőröket.

Lengyel és kelet-európai horgászoknak a belépés tilos!

0

Nemrégiben a The Guardian írt arról a feliratról, amely egy brit horgászparadicsom bejáratánál fogadja a látogatókat: lengyel és kelet-európai horgászoknak a belépés tilos.

A lap tudósítója felhívta a brit horgászparadicsom központját Oxford grófságban, és ezt a választ kapta: most tél van, nem fogadunk horgászokat. A felirat továbbra is kint van, de kinek mi köze hozzá: ez magánterület.

A 35 éves Rado Papiewski, aki évek óta él Nagy Britanniában, a hatóságokhoz is fordult már ebben a furcsa diszkriminációs ügyben, de elutasították, mondván: magánterületen mindenki azt ír ki, amit akar.

Van egy tízéves kisfiam. Imád horgászni, mit mondjak neki? – kérdi a lengyel férfi, aki nem hagyja annyiban: országos kampányt indít a diszkrimináció miatt.

A horgászszövetség támogatja. Annak ellenére, hogy tisztában vannak vele: a diszkrimináció nem teljesen alaptalan.

A lengyel és kelet-európai horgászok ugyanis a kifogott halat megsütik és megeszik. Nagy-Britanniában viszont vissza kell dobni a halat a vízbe, hogyha védett halfajtáról van szó.

A kelet-európai bevándorlókkal szemben fokozódott az ellenséges hangulat a brexit népszavazás után. Egy lengyel férfit London rossz hírű külvárosában agyon is vertek, pusztán azért, mert a kiejtése alapján megállapították, hogy a felmenői nem britek voltak. Akkor Boris Johnson külügyminiszter elutazott Varsóba, hogy megnyugtassa a lengyel közvéleményt: biztonságban van a lengyel kolónia Nagy Britanniában. Több mint 800 ezer lengyel él jelenleg a szigetországban, ők alkotják a legnagyobb külföldi közösséget, megelőzve az indiaiakat. Sok munkás úgy érzi Nagy-Britanniában, hogy a lengyelek és más kelet-európaiak elveszik az ő munkáját, mert olcsóbban is elvállalnak sok mindent, amire a helyiek kevésbé hajlandók.

A brexit tárgyalások egyik kritikus pontja a Nagy Britanniában élő uniós polgárok ügye. A lengyel kormány abban reménykedik, hogy sok jó szakember hazatér, mert nem vállalja az életet a brexit utáni Nagy Britanniában. Ezek a remények egyelőre nem váltak valóra: a döntő többség kivár. Csak azután dönt, hogy kiderül: mi vár rájuk a brexit után.

Van, aki már döntött, mint Rado Papiewski, a lelkes horgász. Ő mindenképp maradni és horgászni akar. Különösen a kisfiának akarja bebizonyítani , hogy Nagy Britanniában, a demokrácia őshazájában nem tilthatnak ki valakit egy horgász paradicsomból csak azért, mert Lengyelországban vagy más kelet-európai országban született.

Csehország segítene a migránsválság megoldásában – de csak Csehországon kívül

0

Csehország új miniszterelnöke szerint a migránsok befogadása a kötelező kvóta szerint csakis a populista pártok népszerűségét növelné.

Csehországban októberben rendeztek választásokat, ahol előretörtek a populista pártok és leszerepelt az addig vezető kormánypárt, a szociáldemokraták csak a negyedik helyet szerezték meg. Andrej Babis pártja, az ANO (Igen) is sokak szemében populistának számít.

Az új cseh miniszterelnök, aki egyébként 4 milliárd dolláros vagyonával Közép Kelet Európa egyik leggazdagabb embere,

és első vállalkozását Marokkóban alapította, a Pravo című újságban fejtette ki a véleményét. Arra kérte az Európai Unió brüsszeli bizottságát, hogy vonja vissza beadványát, melyet az európai bírósághoz intézett.

Ebben a beadványban három tagállam: Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen emelt panaszt a brüsszeli bizottság, mondván, hogy ez a három ország nem hajlandó beengedni egyetlen menekültet sem!

Babis megerősítette: továbbra is ragaszkodik álláspontjához, hogy Csehország területére ne érkezzen egyetlen menekült sem.

Ugyanakkor kompromisszumot javasolt az Európai Uniónak: ha a brüsszeli bizottság visszavonja beadványát az európai bíróságon, akkor Csehország más formában hozzájárulna a migráns probléma megoldásához: anyagilag támogatná a közös határvédelmet, illetve a migránsok elhelyezését a menekült táborokban – Csehországon kívül!

Letartóztatták a lengyel katonai hírszerzés egykori parancsnokát

0

Piotr Pytel tábornokot azzal gyanúsítják, hogy túlságosan jó kapcsolatban állt az orosz titkosszolgálattal, és így intézte el a lengyel katonák hazajutását Oroszországon keresztül 2010-ben.

Ugyanezzel gyanúsítja a katonai ügyészség Piotr Pytel tábornok elődjét a katonai hírszerzés élén: Janusz Nosek tábornokot is.

Hogy miért éppen most jutott eszébe a katonai ügyészségnek ez a 2010-es ügy? Mert Piotr Pitel tábornok keményen bírálta Antoni Maczierewicz hadügyminisztert, aki szerinte súlyos hibákat követ el a lengyel hadsereg korszerűsítése terén.

Az ellenzék Varsóban a hadügyminiszter bosszújának tartja a kritikus tábornok letartóztatását.

Donald Tusk, aki jelenleg az Európai Unió elnöke, de korábban Lengyelország miniszterelnöke volt, kiállt mind a két tábornok mellett. Twitteren üzente meg a közvéleménynek Lengyelországban, hogy büszke arra, hogy a két lengyel tábornokkal együtt dolgozhatott.

Mind Piotr Pytel, mind pedig Janusz Nosek tábornokot kitűnő katonáknak és igaz hazafiaknak tartom – hangsúlyozta Donald Tusk. Jaroslaw  Kaczynski, a jelenlegi kormányzat erős embere, halálos ellenségének tekinti Donald Tuskot.

Jaroslaw Kaczynski ugyancsak halálos ellenségnek tekinti Vlagyimir Putyint, akit azzal gyanúsít, hogy parancsot adott ikertestvére meggyilkolására.

Lengyelország akkori elnökének a gépe Szmolenszk környékén zuhant le akkor amikor úton volt Katyn felé.

Katynban megemlékezést tartottak az ott meggyilkolt lengyel tisztek sírjánál. Kaczynski elnök gépe lezuhant. Mindenki meghalt. Jaroslaw Kaczynski szerint az FSZB, az orosz titkosszolgálat akciójáról volt szó. Az oroszok ezt cáfolják és azt állítják : a gép azért zuhant le, mert a ködben kísérelte meg a leszállást Szmolenszk környékén Oroszországban.

Lengyelország és Románia is Patriot rakétákat vásárol Amerikától

0

Mihai Fifor román hadügyminiszter a szenátus védelmi bizottsága előtt elmondta: Románia 3,9 milliárd dollár értékben vásárol Patriot rakétákat az Egyesült Államoktól 2019-ben. A rakétákat 2020-ban állíthatják rendszerbe Romániában.

A hadügyminiszter az orosz fenyegetéssel indokolta meg a 3,9 milliárd dollár értékű fegyvervásárlást. Teodor Melescanu román külügyminiszter megígérte Rex Tillersonnak, az amerikai diplomácia vezetőjének, hogy Románia megveszi a rakétavédelmi rendszert, melyet a NATO fontosnak tart az orosz fenyegetéssel szemben. Washington számára két ország fontos térségünkben: Lengyelország és Románia.

Varsó nemrég jelentette be, hogy 10,5 milliárd dollárért vásárol rakétavédelmi rendszert az USA-tól

Erről még Trump elnök állapodott meg a lengyel vezetőkkel ,amikor júliusban Varsóban járt. A szerződés szerint Lengyelország 208 Patriot tipusú rakétát kapna az Egyesült Államoktól és egy teljesen korszerű rakétavédelmi információs rendszert. A washingtoni kongresszusnak még jóvá kell hagynia a szerződést, mert ilyen korszerű fegyverzetet enélkül nem lehet eladni más államnak. Mivel Lengyelország NATO szövetséges ezért aligha lesz akadálya annak, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszert Lengyelországba telepítsék.

A lengyelek azért érzik szükségét a méregdrága amerikai rakétavédelmi rendszer megvásárlásának, mert

Oroszország nemrég Iszkander tipusú rakétákat telepített Kalinyingrád közelében.

Az egykori Kelet Poroszországból az orosz rakéták pillanatok alatt elérhetik a lengyel stratégiai célpontokat.

Nemrég az oroszok Belorusziával együtt nagy hadgyakorlatot tartottak Lengyelország határainak közelében és ez tovább növelte a gyanakvást Varsóban, ahol hagyományosan tartanak Oroszországtól. Lengyelország felosztásában nagy szerepet játszott Moszkva Nagy Katalin cárnőtől egészen Sztálinig. Lengyelország ezért maximális katonai együttműködésre törekszik az Egyesült Államokkal.

A Botka-bukás utórezgése: Lengyel-Lattman pengeváltás

0

„Ki az a Lattmann Tamás. A szakma, amelyet művel, nem tartja őt számon és nem tudom, hol és mikor állt ellen. Ez a döntő.” „Lengyel László – és mások is – sokkal jobban tennék, ha a saját besült projektjük után nem velem foglalkoznának.”

Lengyel László közismert politikai elemző a hvg.hu-nak adott interjújából idézünk:

„Már csak egy civil jelölt adhatna lendületet ennek az egésznek.

hvg.hu: Kicsoda? Lattmann Tamás?

L.L.: Nem. Ezek a szereplők nem léteznek. Nem tudom, ki az a Lattmann Tamás.”

Erre reagált facebook bejegyzésében Lattman Tamás nemzetközi jogász, akinek baloldali/ellenzéki miniszterelnök jelöltségét is latolgatták Botka László előtt. Lattman először részletesebben idézi Lengyel Lászlót:

„Ezért kérdezem, ki az a Lattmann Tamás. A szakma, amelyet művel, nem tartja őt számon és nem tudom, hol és mikor állt ellen. Ez a döntő. (…) Önmagában nem lehet, nem is kell egy megváltót találni, kell egy közös ellenzéki árnyékkormány és egy közös ellenzéki program is.” – Bár mindezt megkérdezhette volna a személyes találkozásunkkor is nem olyan régen az ATV előterében, akkor inkább azzal volt elfoglalva, hogy Botkát temesse. Sebaj.

Eddig Lengyel László. És most a Lattman Tamás bejegyzés:

Az általa kijelentett tényekhez, mert azért mindennek van határa, még akkor is, ha az ember nyilván frusztrált indulatában tud olyan ostobaságokat beszélni, hogy a fal adja a másikat, és ettől semmilyen kardigán nem mentheti meg. Az általam 2010-ben kiadott, az ELTE nemzetközi jogi tanszékének vezetőjével közösen szerkesztett, és a hazai szakma nagy részét szerzőként felvonultató nemzetközi jogi tankönyv jó eséllyel az egyik legnagyobb példányszámban eladott ilyen mű. Ezek az emberek nyilván azért dolgoztak velem. mert kalandvágyók, azt sem tudták, ki vagyok. Javaslom, hogy beszélgetni kéne a „szakma” képviselőivel, néhány gyors telefonhívásomból az derült ki, hogy ilyesmi nem történt. Ennyit a hazai szakmáról. Most hétfőn egy olyan konferencián adtam elő a nyitó panelben a prágai Károly Egyetem szervezésében, ahol mellettem a Libanon Nemzetközi Törvényszék elnöke, és a Nemzetközi Büntetőbíróság egyik bírája és vezető tanácsadója szólt hozzá. Három hete Nápolyban a European Society of International Law éves konferenciáján adtam elő, ami szakmailag nagyjából a legmagasabb szint, ami elérhető. A kiberhadviselés témájában az elmúlt néhány évben csak Tallinnban, Szöulban, Bukarestben, Prágában és a CEPOL szervezésében Budapesten adtam elő, mindezt azért, mert „nem tart számon a szakma”. Nem folytatom. Egyrészt, mert az ilyen hülyeségekre tényleg sajnálom az időt, másrészt meg azért, mert nem szeretem a földön fekvő embert rugdosni, még akkor sem, ha egyébként az aljassága miatt megérdemelné. A lényeg az, hogy ha valaki nem tud valamit, vagy nem ért valamit, akkor ne beszéljen róla. Lengyel László – és mások is – sokkal jobban tennék, ha a saját besült projektjük után nem velem foglalkoznának, vagy ha ennek feltétlenül szükségét érzik, akkor betartanák a szakmai és emberi korrektség minimumait. Nem kell egyetérteni velem, és nem is kell engem kedvelni, van épp elég barátom, sőt, én kifejezetten örülök a vitáknak. De ez nem az. Ez szánalmas személyeskedés és mocskolódás, ami csak azt minősíti, aki csinálja. Ettől semmi nem halad előre, különösen nem az ellenzék, a kormányváltás és az ország ügye.

Hogy nem tudja, hogy „mikor álltam ellen”, az sem baj, végül is „politikai elemzőként” nem az a dolga, hogy a politikát, és annak eseményeit figyelje, ez abból is világosan látszik, hogy most előadja a nagy receptet, amit én nagyjából 2015 óta mondok, azaz hogy el kell felejteni a „megváltót”, szakpolitikailag hiteles arcok és ígéret formájában kommunikálható programok kellenek. Értem én, hogy el akarja felejteni Botka Lászlót, az általa elénk pakolt, ennek a kritériumrendszernek semmiben sem megfelelő „megváltót”, de tényleg az Isten óvja meg az ellenzéket attól, hogy megint ez az ürge akarjon árnyékkormányt csinálni. Az eddigi is olyan jól sikerült, hogy ha még egyszer megpróbálja, húsz évig marad Orbán. Nem véletlenül hívják a politológusok régóta fordított Kasszandrának: ő az, akinek mindenki mindent elhisz, de még soha nem volt igaza semmiben…

Eddig a Lattman-bejegyzés.

Hétfőn jön a Nagy Bejelentés?

1

Amíg a Fidesz nemzeti konzultál és imádkozik Angela Merkelért, addig a demokratikus ellenzék egy része elment a falig: Botka vagy változtat a menün vagy a projekt kimúlik.

Nem kell különösen vájtfülűnek lenni ahhoz, hogy a különböző MSZP körüli kiszólásokból ne vonja le az ember azt a következtetést, hogy valaminek történnie kell, mert különben megismétlődik a 2014-es baloldali kudarc.

Első hallásra a szocialisták miniszterelnök jelöltje következetesen kitart kulcsfontosságú axiómája mellett, miszerint:

mindenkivel igen, de Gyurcsánnyal nem.

A szombati Népszavában Botka László megismételte korábbi álláspontját; azaz ő is híve a közös listának, a koordinációs tárgyalásoknak, de változatlanul, listán kívül akarja látni Gyurcsányt.

Ezek szerint, ahogy ezt a FüHü is megírta Botka a saját elképzelését tartja egyetlen üdvözítő útnak.

Egészen másként látja a helyzetet az MSZP nemcsak egészségpolitikusa, Havas Szófia a Független Hírügynökségnek nyilatkozva arra a kérdésre, hogy

„Kinek kellene lépnie Botkának, vagy Gyurcsánynak?” ezt válaszolta:

„A nyár elején mi voltunk azok, akik kizártuk az együttműködésből Gyurcsányt, tehát nekünk kell ezt a helyzetet feloldanunk.

Én nem vagyok tényleg Gyurcsány-fan, de erősen túlzónak érzem azt a hatást, amit neki tulajdonítanak. Nem érdekli az embereket, és ezt Kőbányán dolgozva pontosan érzem, hogy van-e Gyurcsány, vagy nincs, inkább azt mondják: nagyon elegük van már a Fideszből, de ami nálunk zajlik az számukra nagyon ellenszenves.”

Havas egyúttal megadja pártja kórleletét is:

„Nincs üzenetünk.

Nem üzenünk semmit, hogy mit akarunk az egészségügyben, az oktatásban, a gazdaságban, a külföldre szakadt hazánk fiaival… Várnak az emberek tőlünk valamit, sokkal kisebb pártok, ha szükséges tízen-húszan kimennek az utcára és tiltakoznak. Mi ülünk és nézünk.”

Nem kevésbé sarkosan fogalmaz Lengyel László, aki szerint „az őszi nyitány ellenzéki káoszba fúlt. Folytatódott a mindenki harca mindenki ellen, egymás és önmaguk legyilkolása”. A politológus, aki Botka László legbefolyásosabb támogatójának számít megállapította, hogy „a politikai tárgyalások sora megakadt a felső szinten.”

A FüHü már korábban megírta, hogy

LENGYEL ELLÉPETT NÉMIKÉPP BOTKA MELLŐL, AZZAL LEGALÁBB IS, HOGY TŐLE ÉS AZ MSZP-TŐL VÁRJA A TÁRGYALÁSOK KIMOZDÍTÁSÁT A HOLTPONTRÓL, AZAZ NEKI KELL MÓDOSÍTANI EDDIG ÁLLÁSPONTJÁN.

Ezek után nem maradt más hátra mint megvárni a hétfőt, amikor is, a Független Hírügynökség információja szerint a szocialisták miniszterelnökjelöltje lépni fog. Kíváncsian várjuk, hogy merre.

Lengyel bírálat a franciáknak

0

Protekcionista politikával vádolta meg Macron francia elnököt Szydlo lengyel miniszterelnök asszony.

„Macron francia elnök aláássa az Európai Unió alapjait amikor korlátozni kívánja az áruk és emberek szabad áramlását az unión belül!”- hangsúlyozta Lengyelország miniszterelnök asszonya, aki a közszolgálati médiának nyilatkozott.

Beata Szydlo már korábban is igen kritikusan nyilatkozott Emmanuel Macron francia elnökről,

aki több ízben is bírálta Varsót a kihelyezett munkaerő szabályozásával kapcsolatban. 

Jelenleg körülbelül 1,5 millió olyan munkavállaló dolgozik külföldön az Európai Unióban, akiket a kiküldő ország szabályai szerint fizetnek. Ez lényegében kelet-európai munkavállalókat jelent a gazdagabb uniós államokban. A legtöbb ilyen munkavállaló lengyel: a számuk meghaladja a 420 ezret.

Ez az úgynevezett „kihelyezett munkások” (travailleurs détachés) ügye. Ezt a kategóriát az unió egy 1996-os irányelve hívta életre. Nem egyszerűen a külföldön munkát vállalókról van szó, s nem is azokról a bevándorlókról, akik tartósan telepszenek le új országukban.

Ez olyan helyzet, amikor az uniós országban működő cég meghatározott időre (a mostani szabályozás szerint két évre) kihelyezi alkalmazottait egy másik országba, hogy ott végezzenek munkát. A munkavállalóra a fogadó ország munkaügyi szabályai vonatkoznak, az ottani minimálbért veszik figyelembe, az ott előírt munkafeltételeknek kell megfelelni, azonban a szociális járulékokat a dolgozó után a származási országban fizetik.

Macron szeretné csökkenteni az ilyen munkahelyek számát, mert ezt jogtalan konkurenciának tartja Franciaországban és a többi nyugati tagállamban. Ez a híres szociális dömping, mellyel Kelet Európát vádolja a gazdagabb nyugati oldal az EU-ban. Nemcsak ez állítja szembe Macron elnököt Lengyelországgal hanem a kamionos vita is: jelenleg a lengyelek kezében van ennek a szállítmányozási piacnak az egynegyede az EU-ban. Miért? Mert a lengyel kamionsofőr a töredékét keresi nyugati kollégáinak. Macron ezen is változtatni akar, de Varsó egy nemzetközileg jól ismert karjelzéssel válaszol.

A Franciaországban liberális forradalmat végrehajtó

Macron szerint Lengyelország áll szembe az EU magjával és ezzel a politikával a perifériára sodródik.

A francia elnök amiatt is bírálta Varsót, mert jogi reformjai nem felelnek meg az EU előírásainak. Erre Lengyelország válasza az, hogy ez belügy. Brüsszel jelenleg kötelezettségszegési eljárást folytat Varsó ellen ebben az ügyben.

Beata Szydlo miniszterelnökasszony Németországnak is nekiment: újra követelte a kárpótlást a második világháborús rombolásért. Ezt Németországban régen lezárt ügynek tekintik, de Lengyelország ezzel kívánja nehéz hekyzetbe hozni Angela Merkelt a választási kampány kellős közepén. Németországban szeptember 24-én tartják a választásokat. Ha Angela Merkel nyer, akkor Emmanuel Macronnal együtt hozzáláthatnak az eurozóna reformjához és létrejöhet a kétsebességes Európa, mely a perifériára szorítja Lengyelországot és Magyarországot is…

„Ez itt Anglia! Kelet-európaiak, tűnjetek a p…ba!”

0

A Brexit miatt sok sérelem éri a kelet-európaiakat Nagy-Britanniában. Különösen a lengyelek váltak célponttá, mert ők vannak a legtöbben: több, mint 800 ezren élnek Nagy-Britanniában.

Három lengyel utast sértegetett egy 40 éves rasszista brit polgár egy vasútállomáson Kentben. A lengyelek kihívták a rendőrséget, amely elő is állította az elkövetőt, akit a közrend súlyos megsértésével gyanúsítottak.

A bíróság előtt atlétatrikóban, kezében tequilás sörrel jelent meg a rasszista polgártárs,

aki elismerte: azt kiáltotta, hogy Anglia az angoloké és a kelet-európaiak ellopják a brit munkahelyeket a helyiek elől. A bíróság viszont kimondta: a 40 éves férfi azért nem talál munkát, mert nem ért semmihez. Ráadásul korábban drogfüggő volt és ezt egy kisvárosban mindenki tudta róla. 120 fontos pénzbüntetésre ítélték és meg kell fizetni a bíróság 230 fontos költségeit is.

A Brexit miatt sok sérelem éri a kelet-európaiakat Nagy-Britanniában. Különösen a lengyelek váltak célponttá, mert ők vannak a legtöbben: több, mint 800 ezren élnek Nagy-Britanniában. Korábban egy lengyel férfit agyonvertek London egyik rossz hírű külvárosában kizárólag azért, mert az akcentusa elárulta: Kelet Európából jött. Ezt követően a lengyelek tüntettek Nagy-Britanniában. A brit külügyminiszter Varsóba utazott, hogy bocsánatot kérjen. Theresa May miniszterelnök pedig szentül megígérte: megvédik a lengyel polgárokat és más külföldieket is a rasszista erőszaktól. Az EU-val folyó Brexit-tárgyalások egyik leginkább problematikus része az, hogy mi lesz a több millió uniós polgárral Nagy-Britanniában, illetve a több mint egymillió brittel a többi uniós államban?

 

Eugal orosz gázt visz Csehországba és Lengyelországba

Eugal a terv neve, mely azt célozza, hogy 485 kilométeres vezetéket építsenek Németország balti tengerpartjától Csehország és Lengyelország felé.

Tatjana Bernert a Gascade szóvivője a Bloomberg hírügynökségnek elmondta: euró milliárdokba kerülhet a beruházás, de szeretnék a költségeket 10 milliárd euró alatt tartani. Az Eugal tervhez társakat illetve befektetőket keres a Gascade, melynek központja Kasselben van. A vezeték évente 51 milliárd köbméter orosz gázt lesz képes szállítani Csehországba és Lengyelországba. Hogyan?

Úgy, hogy az Északi áramlat II vezeték évente 55 milliárd köbmétert hoz Oroszországból a Balti tenger alatt. Sem a Gazprom sem a BASF, amely az Északi áramlat II vezetéket szeretné 2019-re elkészíteni, nem reagált akkor amikor a Bloomberg hírügynökség megkérdezte őket. Nem véletlenül.

Az Egyesült Államok ugyanis nemrég olyan szankciókat jelentett be Oroszország ellen, melyek az Északi áramlat gázvezetéket is érintik.

Németország Brüsszelhez fordult az ügyben. Jean-Claude Juncker a Politico című brüsszeli portálnak nyilatkozva elmondta: jobban szeretné, ha Amerika mielőtt szankciókat hozna, akkor előtte beszélne meg azokat az érintettekkel, jelen esetben az EU-val. Hozzátette: az EU kész a harcra is az ügyben.

Amerika is: Trump ugyanis amikor Varsóban járt, akkor amerikai cseppfolyós földgázt ígért Lengyelországnak és a többi közép-kelet-európai államnak, melynek gázellátása évtizedek óta Oroszországtól függ. A lengyelek lelkesen reagáltak.

A többiek inkább visszafogottabbak voltak.

Elvben persze a fogyasztóknak kedvezne egy árháború az amerikai és az orosz földgáz között. Ez újabb rezsi csökkentéseket tenne lehetővé. Az amerikai szankciók miatt viszont az egésznek politikai jelentősége is van:lehet, hogy az USA elvárja lojális NATO szövetségeseitől, hogy amerikai földgázt vásároljanak?!…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!