Kezdőlap Címkék Lázár János

Címke: Lázár János

Ez volt ma – 2017. október 5.

0

Szinte hihetetlen dolog történt ma: közleményben humorizált az MSZP. Más ügyben azért Gyurcsány Ferenc beszólt a pártnak. A Las Vegas-i mészárosról pedig egyre több dolog derül ki, de az még mindig nem, miért ölt meg 58 embert.

Titkos élete volt a Las Vegas-i mészárosnak

Gyertyák az áldozatok emlékére
Fotó: MTI/EPA/Eugene Garcia

Évtizedek óta halmozta fel a fegyvereket Stephen Paddock, az elmúlt egy évben például 30-at vett.

Aprólékosan kitervelte a merényletet,

ami után el akart menekülni. Azt viszont még mindig nem lehet tudni, miért lövöldözött.

Az biztos, hogy aktív szerencsejátékos volt, és bár alkalmanként több tízezer dollárt is megforgatott, de nem tartozott a nagymenők közé.

MSZP: Csintalan Sándor közkincs

A hvg.hu-nak adott interjúban Csintalan Sándor azt mondta, vissza akar lépni az MSZP-be, sőt, pártelnöknek is bejelentkezett. Erre reagált ironikus közleményben az MSZP, ezt írták:

Csintalan Sándor olyan pártok felett álló közkincs, akit egy párt sem sajátíthat ki saját maga számára. Mi sem tesszük.

Gyurcsány beszólt az MSZP-nek

MTI Fotó: Soós Lajos

Szerinte a Fidesz nem tekint ellenfélként a szocialistákra. Gyurcsány azt próbálja sugallni, hogy Orbánék már csak ellenük, illetve a Jobbik ellen politizálnak.

Az előzmény, hogy a Fidesz beleegyezett egy nyilvános vitába, Molnár Zsolt Németh Szilárddal vitázik az ATV-ben. A vita létrejöttét többen úgy értelmezik, hogy

a Fidesznek nem érdeke az MSZP szétesése.

Molnár Zsolt szerint egyébként nem érdemes összeesküvés-elméletekkel foglalkozni.

Színjáték a Lázár-Orbán vita?

Létezhet, hogy a Fideszen belül is hasonló jelenségek tanúi legyünk, mint az MSZP-ben? Előfordulhat, hogy a nyilvánosság előtt fordítson hátat egy vezető politikus Orbán Viktornak, és ne a főnöke határozza meg, mit tegyen a jövőben? Ezek a kérdések merültek fel Lázár János kapcsán, aki arra tett utalást, hogy a választások után kivonul az országos politikából.

Ahogy cikkünkből kiderül, nem valószínű, hogy önállóan határoz saját jövőjéről.

Ilyen bomlasztást Orbán még neki sem nézne el.

Inkább színjátékról van szó.

Mellár Tamás nem akar lapítani

MTI Fotó: Beliczay László

Korábbi véleményét megváltoztatva, egyéni képviselőként elindul a Fidesszel szemben Pécsett Mellár Tamás. Az ismert konzervatív közgazdászprofesszor szerint Magyarországnak nagyon káros lenne még négy év Fidesz-uralom. A FüHünek azt mondta, lelkiismereti kérdésnek tekinti, hogy cselekedjen mindenki, máskülönben cinkossá válik a jelenlegi helyzet fennmaradásában.

Mellárt már támogatja Bokros Lajos pártja,

és ígérete van az LMP-társelnök Hadházy Ákostól. Színvallásra akarja késztetni a többi ellenzéki pártot is, hogy széles körű együttműködés jöjjön létre. A Jobbikkal is tárgyalna, mert „nagy a baj”. A MoMa 500 napos programját vállalná legszívesebben.

Véget érhet a meleg menedékkérők megalázása

A Magyar Helsinki Bizottság szerint az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka nincs meggyőződve a szexuális irányultság vizsgálatára vonatkozó tesztek megbízhatóságáról, és arról, hogy helyes azokat a menekültügyi eljárásban felhasználni. A per apropóját a Magyar Helsinki Bizottság meleg ügyfelének kálváriája szolgáltatja, akinek

menedékkérelmét azért utasították el, mert a tudományosan vitatott módszerek nem igazolták, hogy meleg.

A meleg menekültekkel kapcsolatban Hollandiában is van egy botrány, erről is írtunk.

Még macerásabb lesz a budapesti tömegközlekedés

November elején elkezdődik az M3-as metró felújítása. Ez a tervek szerint három évig tart majd. Az első, egy évig tartó ütemben a metró munkanapokon kora reggeltől estig csak Kőbánya-Kispest és a Lehel tér között közlekedik, a Lehel tértől Újpest felé pótlóbuszokkal lehet eljutni.

Kihirdették az irodalmi Nobel-díjast

Kazuo Ishiguro (MTI/EPA/Daniel Deme)

Idén arra számítottak a szakértők, hogy a tavalyi megosztó döntés, Bob Dylan díja után kevésbé váratlant húz majd a Svéd Akadémia. Egyrészt így is lett, mert egy európai regényíró kapta a díjat, de

a bejelentés mégis óriási meglepetés.

A 114. irodalmi Nobel-díjas ugyanis nem egy kifejezetten esélyesnek tartott szerző, hanem a japán származású angol író, Kazuo Ishiguro lett.

Lázár kontra Orbán? – avagy egy színjáték, nekünk

Létezhet, hogy a Fideszen belül is hasonló jelenségek tanúi legyünk, mint az MSZP-ben? Előfordulhat, hogy a nyilvánosság előtt fordítson hátat egy vezető politikus Orbán Viktornak? Valóságos lehet, hogy ennek a vezető politikusnak saját döntése legyen, és ne a főnöke határozza meg, mit is csinálhat a jövőben?

Ezek a kérdések mozgatják meg – többek között – a politika iránt érdeklődőket; izgalmas téma, hogy vajon mi lehet a Lázár János-féle gondolatfutam hátterében. Tudják: a miniszterelnökséget vezető miniszter a saját show-műsorában, azaz a kormányinfón lengette meg, újra, annak lehetőségét, hogy a 2018-as választások után kivonul az országos politikából.

Töltődésre van szüksége, magyarázta, ráadásul családjának is elege van már a folyamatos távollétéből.

Ami még akkor is igaz, ha tudjuk, Lázár naponta ingázik Budapest és Hódmezővásárhely között, ami a 200 kilométeres távolságot tekintve nem kis fáradtsággal jár, még akkor sem, ha történetesen nem ő vezeti az autót. Mégis: ezek az amúgy súlyos érvek is kevésnek tűnnek Orbán Viktor kormányfői, vagy inkább emberi stílusát ismerve. A miniszterelnök nem szereti, ha beosztottjai túlságosan önállóak – bár most ő mindenkire úgy tekint, mint a beosztottjára -, a kormányzat és Orbán munkáját ismerők úgy tartják: mindenről tudni akar, és mindenben ő akar határozni. Különösen így van ez a személyi kérdésekben, s nem pusztán a kinevezésekkor, hanem a távozást illetően is.

Azt mondják: Lázár János némiképp más tészta a kormányon belül; nagy a munkabírása, képes koncentrálni valamennyi feladatára, ügyesen kezeli a brüsszeli tárgyalásokat, és a nyilvánosságot is szereti, jól bánik vele, mi több a nyilvánosság is kedveli őt. A kormányinfón bátran néz szembe bármilyen újságírói kérdéssel, s bár nem áll távol tőle a helyenkénti gúnyolódás, nagyképűség, ezek, a jelek szerint, nem mennek túl azon a határon, amit még a résztvevők elviselnek.  Többen hangsúlyozzák: ma a kormányban – persze Orbánon kívül – Lázár az egyetlen, aki ezt a nehéz műfajt képes vinni.

De bármennyire is más tészta Lázár,

azt nem hihetjük, hogy önállósága valóban odáig terjed, hogy, bár állítása szerint Orbánnal megbeszélve, de mégis önállóan határoz saját jövőjéről.

És – ismételjük – azt sem hihetjük, hogy dilemmáit a nyilvánossággal megosztva tűnődik saját politikai pályafutása alakulásáról. Egy ilyen bomlasztást a Fidesz elnöke még Lázártól sem viselne el, mondják a bennfentesek.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter szavaz az Országgyûlés plenáris ülésén 2017. október 3-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Akkor viszont mi lehet a háttérben? Tudjuk, hogy hosszú ideje zajlik a Rogán-Lázár párharc, amelyt Orbán első lépésben úgy oldott meg, hogy mellérendelt szerepbe kényszerítette őket, másként: Rogánból is minisztert csinált, hogy a miniszterelnöki hivatalon belül ne legyen kettőjük között hierarchikus viszony. A külvilág számára látszólag teljesen érthetetlen volt Rogán frakcióvezetői szerepkörét felcserélni a miniszterire, mint ahogy ma sem látszik a valódi értelme annak, hogy Orbán alatt két önálló miniszter tevékenykedik, a miniszterelnöki hivatalon belül. A jelek arra utalnak, hogy

a kormányfőnek Lázár szakértelmére, munkabírására, tárgyalóképességére van szükség, Rogán viszont az üzleti ügyeket tartja kézben.

Ide sorolandók a reklám-kampányok irányítása, a nemzeti konzultációk kezelése, de főként annak a hatalmas büdzsének a kézben tartása – jelentsen ez bármit – , amit ezekre az ügyekre szán a kormány. A két politikus látszólag így elkülönült munkát végez, ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy miközben –  mint jeleztük – a brüsszeli tárgyalások, a különböző kifogások, pénzköltések kezelése, a kifogásokkal szembeni fellépés Lázár reszortjához tartoznak, Orbán Európai Unióba történő látogatásai, tárgyalásai során, rendre Rogán tűnik fel mellette.

Hihetjük-e azt, hogy a Lázár-féle távozás gondolata ebből a konfliktusból származik? Forrásaink egy része, azok, akik valóságosnak gondolják a miniszter elhatározását, azt állítják, hogy ez bizonyosan benne van a szándékban. A két miniszter látványos csatája ugyan véget ért, a nyilvánosság már kevésbé értesül a nézetkülönbségekről, de a folyosó két vége továbbra is távol esik egymástól. (Rogán Orbán szobájától jobbra, Lázár pedig balra dolgozik, a parlamenti folyosó két végén elhelyezkedve.) Ha ez így lenne, akkor ez egyfelől azt jelentené, hogy Orbán kamarilla politikája a két szereplő esetében csődöt mondott, de még mindig nem kapunk választ arra, miért engedi, hogy Lázár a nyilvánosság előtt beszéljen távozási szándékáról, mi több ennél tovább is menve, arról, hogy nem ért egyet a kampány-kormányzással.

Beszélgetéseink során jócskán akadtak olyanok is, akik teljességgel kizárták annak lehetőségét, hogy ez a történet ne egy tudatos színjáték részeként legyen tálalva.

Azaz, szó nincs arról – állítják a kormányzásra ugyancsak rálátó informátoraink -, hogy Lázár távozni készülne a kormányból. Kétségkívül, többekben felmerült, hogy utóda lehet Orbán Viktornál, s bár maga a miniszterelnök soha nem beszél utódlási kérdésekről, állítólag mégis eljátszott már a gondolattal, hogy valamikor Lázár válthatná őt. Ennek persze ellentmond a Lázár önállósodását erősítő hír, Orbán csakis úgy szállna ki a napi operatív irányításból, hogy valójában továbbra is a kezébe összpontosuljon minden fontos döntés.

Ha viszont színjáték az egész – és a Független Hírügynökségnek, sok-sok szereplővel való beszélgetés alapján meggyőződése, hogy az -, akkor mi az értelme az akciónak? Kinek tereli el a figyelmét és miről? Szüksége van-e a kormányzatnak, hogy egy ilyen személyi ügy lengje be a róla szóló információkat?  Erre a kérdésre valódi, igazán értékelhető válaszokat nem kaptunk, mégis

ez a színjátéki megközelítés tűnik számunkra a legvalószínűbbnek.

Azzal együtt is, hogy jól tudjuk: Lázárt nagy mértékben zavarja, hogy a kampánypénzek Rogán kezében vannak és annak elköltésére neki semmilyen befolyása nincs. Ám, mindaddig, amíg Orbán uralja pártját, addig ebből nem lehet kitörni. Legfeljebb annak árán, valaki távozik. Annak viszont nem jósolnánk nagy jövőt a politikai életben.

Vérnek kell folynia?

„Nagyon helyes, hogy határozottan, hangosan és érthetően fejezték ki a véleményüket”, „semmi kivetnivaló sincs” abban, hogy az őcsényiek tiltakoznak a menekült gyerekek pihentetése ellen. Ezt mondta a magyar miniszterelnök.

Azután, hogy – a 444.hu megismételhetetlenül tömör megfogalmazása szerint – egy magyar ember, az általa tulajdonolt, vendéglátásra alkalmas és engedélyekkel rendelkező ingatlanban saját döntése alapján vendégül akart látni Magyarországra törvényesen érkezett, Magyarországon jogszerűen befogadott, a magyar állam oltalma alatt álló, és az országban szabadon mozgó menekülteket.

Megismétlem: gyerekeket.

A történet ezután ismert.

Lincshangulat a falugyűlésen,

ha odatévedt volna néhány „migráncs” (gyerek), tán fel is koncolják őket. Tudom, erős szavak ezek, de az ezután történtek miatt talán mégse vetettem el a sulykot: a panziós autóit összezúzták, ő félt kimenni az éj sötétjébe, mert féltette saját és családja testi épségét.

Föld S. Péter barátunk és kollégánk már leírta véleményét a történtekről. Nem állítom, hogy mindenben osztom mondandóját, de indulatában egy vagyok vele.

A Lázár tagadja, hogy

az utóbbi két év kormányzati kommunikációjának bármi köze volna a történtekhez.

Szerinte eleve ilyen a magyar társadalom. Erre még térjünk vissza később.

(E sorok írója nem elfogulatlan a kérdésben. Két éve az egyik hot spoton a Migration Aid önkénteseként igyekezett embernek maradni. Ettől függetlenül megpróbál tárgyszerűségre törekedni.)

Napjaink legtisztességesebb embereiből kettő – akik hasztalanul küzdenek hazánk hírnevének megóvásáért – éli át „övéik” gyomorforgató embertelenségét.

Fabiny Tamás evangélikus püspök írta. Átszakadt a gát. Egészen mélyről feltörő gyűlöletcunami borított el minket, Beer Miklós püspök testvéremmel a menekültek világnapjára kiadott videónk nyomán. Csak úgy áradtak az olyan jelzők, mint hazaáruló, szabadkőműves, migránssimogató… Néhány kommentet ki is emelnék: „Olyan szép akasztani való pofátok van.” „Még eggyel több a hányingerkeltő, végtelenül undorító, liberális, Európa-ellenes propagandaanyagokból. Ez a mostani pedig különösen undorító, mert jóságos, ájtatos mezbe van burkolva a pusztítás.” „Nem papok vagytok, hanem utolsó mocskos g..i áruló férgek!” „Felőlem bármilyen csuhás hirdetheti itt az igét, nem akarunk menekülteket.” „Rohadna le a bőr a sunyi, álszent, mocskos pofátokról!” „Ritka undorító egy fajzat ez a Fabiny! látszik rajta, hogy alig várja, hogy befogadhasson pár finom kis muszlim fiút.” „Azt kívánom hogy ti legyetek azok akik először felrobbannak az ártatlan »menekültek« keze által.” „Szégyenei vagytok a püspöki karnak, ti hazaáruló, retardált barmok! Saját népetek elpusztításában vállaltok szerepet, nyomorultak!” Az idézetek sorát a végtelenségig lehetne folytatni.

Nyilván nem csak én érzek hányingert ezek olvastán. Azon pedig már meg se lepődök, hogy Fabinyt gyakran még a hívek és lelkésztársai is számon kérik, nekiszegezve a kérdést, hogy miért osztja meg az egyházat, ahogyan az elhangzott egy nyilvános eseményen.

És akkor a Ferenc pápát érő gyalázkodásokról szó se essék.

Nézzünk hát néhány számot, hogy ne csak a levegőbe beszéljünk. S idézzük fel Lázár szavait arról, hogy mi „eleve ilyenek” lennénk.

Az éppen két évvel ezelőtti menekülthullám lecsengése után készítette el felmérését a Tárki. Az első ábra azt mutatja, hogy néhány hónap alatt (a krízis képeit látva) a menekültek iránt szimpátiát érzők aránya ugyan megfeleződött (a csöppnyi hányad önmagában arcpirító), és az elgondolkodók (akik feltételekkel fogadnának be menekülteket) is lényegesen többen lettek, de az idegengyűlölők száma szignifikánsan csökkent.

Forrás: Tárki

A második diagram azt ábrázolja, hogy a menekülteket elutasítók hányada majdnem háromszor nagyobb volt azok körében, akik egyetlen menekülttel se találkoztak.

Forrás: Tárki

Most pedig ott tartunk, hogy a sokadik kormánykampány még el se kezdődött, de

a mikroközösségekben már fenik a késeket,

s, ne legyen kétségünk, ugrásra készen állnak olyan csoportok, amelyek készségesen „besegítenek”, ha erre szükség lenne. Megvernek embereket, mert azok „migráncsnak” látszanak, vagy emezek védelmére kelnek, a szokásos, fogak közt átszűrt-kiokádott szitkok bevett része az idegengyűlölő kirohanás.

Évtizedek óta tart a vita történészek, szociálpszichológusok és más tudósok körében, hogy egy olyan „kultúrnemzet”, „Schiller és Goethe népe” hogyan vált képessé annyi iszonyatra nyolcvan éve. Az eredményt nem tudom/ismerem, de egyvalami jól ismert. 1933 nyarán a hatalomba éppen csak belezöttyenő nácik bojkottot hirdettek a zsidó kisboltok ellen. A német lakosság szinte teljes elutasítása kísérte, sőt, némelyik derék német polgár még büszkén ki is húzta magát a híradó kamerája előtt, amikor egyenes testtartással – a bejárat előtt toporgó SA-keretlegényre ügyet se vetve – besietett „Schwarz bácsi” üzletébe.

Bő öt évvel később pedig – amikor a könyvégetésen már rég túl voltak, és a nem kívánatos emberek egy részét is elhurcolták –

felcsaptak a lángok a zsinagógákban.

A csöndes együttérzés helyét először felváltotta a szenvtelen, rideg közöny, majd a buzgó közreműködés a rémségekben. A Der Stürmer és társai, az utcákat és a közbeszédet elárasztó nyomasztóan szörnyű barna propaganda nyomán.

Mi most hol tartunk? 193?-ban?

Újabb Schmidt – Lázár csörte

A zsidó új év kínált jó alkalmat mind Lázár Jánosnak, mind pedig Schmidt Máriának, hogy a Sorsok Háza holokauszt-emlékmúzeum hányatott sorsát szóba hozzák.

Lázár a csütörtöki kormányinfón beszélt az régóta készen álló épületről, amelynek átadása Schmidt Mária és a Mazsihisz közti koncepcionális vita miatt húzódik. Azt mondta, ha nincs megegyezés, akkor más funkcióval, de mindenképpen átadják az épületet. Schmidt viszont nem kis személyeskedéssel rontott neki a miniszternek, a következőket mondta:

„amíg Lázár János, és személyes megbízásából a súlyos állampárti múlttal terhelt Zoltai Gusztáv kezében van a Sorsok Háza, addig annak megnyitására nincs remény.”

Tekintettel a zsidó ünnepre, és annak hagyományaira, vagyis, hogy ilyenkor tilos nyilatkozni, az érintetteket hiába próbáltuk megszólalásra bírni, az lehetetlennek bizonyult. Így nem tehetünk mást, mint korábbi megnyilatkozásaikat idézzük vissza, annak biztos tudatában, hogy ma sem vélekednek másként.

Zoltai a Schmidt Mária féle támadásokra korábban sem reagált, annyit többször elmondott, hogy

sosem tagadta munkásőr múltját, de ez ügyben Schmidt Máriának is volna mit elmesélnie.

A Mazsihisz elnöke, Heisler András korábban azt mondta: a Sorsok Háza állami projekt, aminek ők, azaz a zsidószervezet tagjai nagyon örülnek, hiszen a nagyszerű épület lehetőség kínál arra, hogy hitelesen szolgáljon oktatási, múzeumi és archiválási feladatokat. Heisler véleménye nyilvánvalóan továbbra sem változott Schmidt Máriáról; történészi munkásságát nem tartja elfogadhatónak.

Heisler egy korábbi beszélgetés alkalmával külön kihangsúlyozta, hogy a Sorsok Háza állami beruházás, ezért abba sincs különösebb beleszólásuk, hogy a kormány végül mire akarja felhasználni az épületet. Azt az épületet, amelyre 7,5 milliárd forintot különítettek el, már több mint két éve elkészült, és amelyet azóta sem tudtak a viták miatt átadni.

Októberben jön a konzultáció a „Soros-tervről”

0

Várhatóan októberben indul az újabb nemzeti konzultáció az úgynevezett Soros-tervről – jelentette be Lázár János. A kancelláriaminiszter megismételte a kormány célját: Magyarország ne legyen bevándorlóország.

Az úgynevezett Soros-tervről kér véleményt a kormány a várhatóan októberben kezdődő újabb nemzeti konzultációban – mondta a kormányülés nélküli Kormányinfón Lázár János. A kancelláriaminiszter megismételte az úgynevezett Soros-terv sarokpontjait, amikről szólni fog a kampány: 1 millió bevándorló évente, nekik két év alatt fejenként 30 ezer euró juttatás, amelynek finanszírozására akár kölcsönt is vegyen fel Európa. A valódi Soros-tervről itt írtunk.

A konzultáció arról szól, hogy kitartsunk-e amellett, hogy

Magyarország ne legyen bevándorlóország

– mondta Lázár, aki azt is újólag leszögezte: a kormány minden erővel azon van, hogy megakadályozza a bevándorlást. Egyúttal ismételten kétarcúsággal vádolta a magyar kormánnyal erősen kritikus országokat, mondván a szűk egy hét múlva lejáró határozatot a kötelező kvótáról ezek se tartják be, Németország például 28 százalékot teljesített.

A kormány arra kéri Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá az ukrajnai kisebbségek, köztük a magyarok nyelvhasználatát korlátozó oktatási törvényi módosítást – mondta Lázár. Emlékeztetett arra, hogy a Kárpátaljai magyar szervezet és Porosenko közti

2014-es megállapodásban tett ukrán vállalást is sérti a törvénymódosítás.

Felidézte a közelmúltbeli vitákat Romániával és Horvátországgal is, és az ezekre adott válaszokat (az OECD-tagság megvétózása). Mint fogalmazott, minden ország arra számíthat, hogy a magyar kormány fellép a határon kívüli magyarok érdekében.

Lázár: „nagyobb szerénységet” a németektől

A kvóta-ítélet arról szól, hogy Brüsszel dönthessen, ki tartózkodhat Magyarországon – mondta Lázár János, aki „nagyobb szerénységre intené” a német politikusokat. A kancelláriaminiszter szerint a felcsúti kisvasút vizsgálatára készülő EP-bizottságot vezető képviselőnőnek Orbán „az idegeire megy”.

Magyarország szuverenitása a Fidesz számára tartópillére a gondolkodásuknak – mondta a Kormányinfón Lázár János. A kancelláriaminiszter hosszas értékelésének lényege, hogy az Európai Bíróság szerdai ítéletének az a következménye, Brüsszelben dönthessék el, ki éljen Magyarországon – mondta Lázár.

Az unióval zajló vitákban Lázár szerint a magyar kormány világosan és egyértelműen fogalmaz,

„nem sunnyog”: jogunk van ezt eldönteni.

Azt elismerte, hogy két év alatt egyetlen menekültet se fogadott be a kormány, de a többi tagállam is átlagosan a megszabott 120 ezres kvóta 27 százalékát teljesítette, így Németország is. Komédiának, másutt paródiának nevezte, hogy Magyarországot szégyenpadra ültették, azokat pedig megdicsérik, akik

„egy-két embert beengedtek”.

Ezért a magyarok ügyében megnyilatkozó német politikusokat „nagyobb szerénységre intené”.

A kormány nem ért egyet azzal a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök által is hangoztatott véleménnyel, hogy a magyar déli határra felhúzott kerítésre nem jár közösségi pénz, de kész tárgyalni arról, mely határvédelmi költségeket térítik meg – mondta Lázár. Nem ért egyet a kormány azzal, hogy a bizottság a bevándorlás érdekében mindent elkövet, a határvédelemben pedig nem sokat tesz.

Hosszadalmasan és gúnyos felhanggal beszélt a kancelláriaminiszter arról, hogy az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága (CONT) szeptember 18-tól a helyszínen vizsgálja meg a felcsúti kisvasútra adott közösségi pénz felhasználását. A bizottság elnökének, Inge Grässlének szerinte felkészületlenségére tett megjegyzést, s továbbra sem érti, miért éppen a kisvasutat akarják egyedül személyesen megnézni, holott 2007 és 2010 között 44 ezer projektet támogatott az EU, s változatlanul felajánlja (eddig hiába), hogy a többi öt kisvasutat is megtekintheti a CONT.

„Olyan nincs, hogy csak ezt a kisvasutat vizsgálják meg”

– mondta.

Ez politikai diszkrimináció szerinte. Lázár János számára világossá vált, hogy Inge Grässle „hosszabb ideje érdeklődik Orbán Viktor iránt”, Facebook-bejegyzéseiből pedig kiderül, hogy a miniszterelnök

„az idegeire megy”.

Elfogulatlan vizsgálatra esélyünk sincs, „speciális személyes ellenőrzés” lesz, aminek oka, hogy az uniós politikus asszony „nem túlzottan kedveli” Orbánt – vonta le a következtetést Lázár.

Röviden arról is beszélt Lázár János, hogy a 2014-2020 között Magyarország rendelkezésére álló 8900 milliárd forint uniós támogatásból 6700 milliárdot már odaítéltek. A maradék bő 2 ezer milliárdról is döntenek 2018. második negyedévéig.

Uniós szolidaritást vár a kormány

0

Az eddigi 800 millió euróba kerülő határvédelmi költségek felére tart igényt a kormány az uniótól az európai szolidaritás jegyében: erről ír levelet Orbán Viktor Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek – jelentette be a Kormányinfón Lázár János. A kancelláriaminiszter szerint a gazdasági adatok jók.

Az elmúlt két évben a magyar kormány – nagyrészt egyedül finanszírozva – 800 millió eurót (270 milliárd forintot) költött a határvédelemre. Az európai szolidaritásnak a gyakorlatban is meg kell nyilvánulnia – mondta Lázár János. Orbán Viktor ezért levelet ír az Európai Bizottság elnökének, azt kérve, hogy

a pénz felét, 400 millió eurót kapja meg a közösségi kasszából.

Az illegális határátlépők folyamatosan jönnek, bár kevesebben, mint korábban, augusztus végéig 773-an voltak. Jelenleg 680-an tartózkodnak Magyarországon.

A kancelláriaminiszter beszámolt az új gazdasági adatokról. Eszerint

az első fél évben 140 milliárd forinttal több adóbevétel folyt be,

az államadósság 74 százalék. Eddigi legalacsonyabb szintjén tart a munkanélküliség, már 40 ezerrel kevesebb a közfoglalkoztatott, így 70 százalékhoz közelít a munkaképesek közt az állásban lévők aránya. (Arról nem beszélt Lázár, hogy valószínűleg minden eddig becsültnél többen, 600 ezren dolgoznak külföldön.)

A kormány megerősítette szolidaritását a Németország és az EU által „méltánytalanul és kettős mércét alkalmazva támadott” Lengyelországgal – mondta Lázár János. (Erről itt és itt írtunk legutóbb.)

A Fidesz Szent István-i útja

0

Európa bevándorláspolitikájának az ostorozására használta ki az ünnep kínálta alkalmat a Fidesz két prominense. Kósa Lajos és Lázár János azért Szent Istvánról is ejtett pár szót.

Erős üzenetet küldött a magyaroknak a Fidesz Kósa Lajos frakcióvezető ünnepi beszéde által (is): ma Brüsszellel szemben Magyarországnak és szövetségesinek kell megvédenie Európa határait, de hosszú távon nem lehet sikeres Európa megvédése, ha abban nem segítenek a franciák, a spanyolok, a németek.

„Aki úgy gondolja, hogy nem az ország védelme a fontos, hanem egyfajta felolvadás valami multikultúrában, az azt akarja, hogy Magyarország letérjen a Szent István-i útról, örökségről”

– mondta Kósa Lajos.

A Fidesz frakcióvezetője Debrecenben tartott ünnepi beszédében arra szólított fel, hogy „védjük meg szabadságunkat, függetlenségünket, hitünket, kereszténységünket, és azt, hogy a magyarok közössége biztonságban, saját maga tudjon belátása szerint dönteni a sorsáról. Mint az MTI tudósításában olvasható: Kósa kiemelte, hogy  Szent István öröksége kötelez bennünket, kijelölte az utat, amit több mint ezer éve bejárt Magyarország, nevezetesen „erős, független, keresztény nemzet és magyar emberek közössége, amely mindig befogadó, de ettől függetlenül mindig figyel arra, hogy a saját kultúráját, karakterét, örökségét, szabadságát megőrizze”.

A liberálisok is terítékre kerültek

Lázár János kancelláriaminiszter Hódmezővásárhelyen egyenesen azt mondta, hogy

Európa veszélyeztetetté vált az unió bevándorláspolitikája miatt.

Lázár egyben ostorozta a liberális nézeteket vallókat, leszögezve, hogy szerintük Európa jövője elsősorban csak létszámkérdés. „Ha nem születik elég német, francia, angol vagy magyar gyerek, ha fogy az európai népesség, akkor majd pótoljuk őket idegen földről származó, más kultúrájú és más vallású emberek tömegeivel. Mindegy, ki lakja Európát, mondják liberális barátaink, csak a gazdasági szempontból szükséges létszám meglegyen” – idézte a beszédéből a HírTv tudósítása.

 

Orbán-buktatásra készül Lázár?

0

A szocialisták belső háborúiról nap, mint nap olvashatunk, a FüHü is beszámolt az éppen aktuális vitákról, miközben a legyőzendő ellenfél, a kormányzó Fidesz távolról és kívülről a béke szigetének látszik. Orbán Viktor lényegében mindkét pártot, azaz a látszólag létező – feltehetően a katolikus egyház számára fontos – KDNP-t és a hajdani fiatal demokratákat is uralja. (Ma már mindkét összetevő több mint kérdőjeles, talán maga a szövetség is.)

Lázár előrébb lépne? MTI Fotó: Bruzák Noémi

Nagyjából kétévente röppen fel egy-egy hír, amely arról szól, hogy vannak konfliktusok és még ritkábban, hogy bárki Orbán Viktor megbuktatását szervezné.

Konkrétumot ezzel kapcsolatban nemigen hallani, legfeljebb pletykákat; ha van is ilyen törekvés, igen jól zár a rendszer.

Annak idején Áder János és Schmidt Mária alternatív gondolkodásáról értesülhettünk és bár soha senki nem erősítette meg a terjengő híreket, bizonyos mozgásokból – mozgatásokból – arra lehetett következtetni, van valóságalapja az értesüléseknek. Afféle büntetésként értelmezték Áder kihelyezését az Európai Unióba – és furcsa módon senki sem vélte a kibékülés jelének, amikor Orbán köztársasági elnököt csinált belőle –, Schmidt Mária pedig elveszítette főtanácsadói befolyását.

Aztán a Lázár-Rogán harcról juthattak el hírek a beavatottakhoz;

a FüHü úgy tudja, hogy ez a békétlenség azóta is tart.

Ennek egyik leágazásaként beszéltek Lázár utódlási elképzeléseiről, vagyis hogy éppen Rogán befolyásának csökkentésén, valamint teljes lejáratásán keresztül vezet az út a miniszterelnöki posztig. (Rossz nyelvek szerint  a helikopteres lebuktatásában is lehetett szerepe…) Az orbáni belső világot ismerők azt mondják:

a miniszterelnök ügyesen játszik a két beosztottjával,

hol az egyiket, hol a másikat hozza helyzetbe, illetve hol az egyiknek, hol a másiknak koppint az orrára. Mintha csak Horn Gyulától tanulta volna a kamarilla-politizálást.

Orbán és Lázár a Parlamentben
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Most, az utóbbi napok hírforgatagában újra megjelent az információ: támadják Orbán Viktort.  A FüHü informátora arról beszélt, hogy egészen belső körökből súgták a fülébe:

Lázár János újra elérkezettnek látja az időt, hogy növelje befolyását és csökkentse Orbán hatalmát.

A kormányfő hajója kétségkívül léket kapott: a nemzetközi erőfeszítései kudarcba fulladtak. Nem pusztán az Európai Unión belüli befolyása esett vissza a kevés presztízsű vezetők közé, de még a Visegrádi Négyekkel tervezett átfogó támadása is félresikeredett. Orbán szerette volna – és egy darabig sikeresnek is látszott –, ha V4-eken keresztül áttörést ér el, ehelyett

a szlovákok és csehek is leváltak róla, már csak a lengyelek tartanak vele.

Lázárt ugyanakkor tisztelik Brüsszelben; eredményes és jó erényeket felmutató tárgyalásokat folytat, tárgyalóképesebbnek mutatkozik, mint Orbán Viktor.

Lázár János és Kovács Zoltán kormányszóvivõ a Kormányinfón.
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Lázár persze tudja, hogy ez kevés az üdvösséghez; itthon nehéz neki az Orbán-nimbuszt megtörni. Az informátor szerint azonban

a Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyan óvatos és körültekintő politikus, de van benne bátorság, merészség és egy jó adag önbizalom is.

Jóval fiatalabb, mint Orbán (42 éves), ráadásul az utóbbi mind testileg, mind természetét tekintve, úgymond, rosszul öregszik.

A lázári kísérlet azonban, ha hinni lehet a bennfentes információknak,

szerintünk kudarcra van ítélve,

de innen nézve akkor is érdekes politikai akciónak látszik. Már csak azért is, mert ma már Orbánnak sem egyszerű simán letolnia a színpadról Lázár Jánost.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK