Kezdőlap Címkék Lázár János

Címke: Lázár János

Orbán számított az Erasmus pénzek befagyasztására

0

6 milliárd plusz forintot írtak bele az új költségvetésbe az Erasmus program finanszírozására 2023-ban – szúrta ki a K monitor. Vagyis az Orbán kormány jóelőre számolt azzal, hogy az Európai Unió beváltja fenyegetését a külföldi egyetemi ösztöndíjakkal kapcsolatban.

Brüsszelben már régóta kifogásolják, hogy az alapítványok által irányított egyetemek kormányzati ellenőrzés alatt állnak hiszen az alapítványok vezetőinek döntő többsége kormányzati ember olykor miniszter, aki szép pénzt húz ebből. Ilyen miniszter például Varga Judit és Szijjártó Péter. Gulyás Gergely kancellária miniszter közölte: az Orbán kormány hajlandó arra, hogy kivonja a minisztereket az alapítványok vezérkarából. Gulyás Gergely egyúttal elmondta: a kormány számításai szerint 5 milliárd forintot jelent az uniós döntés a befagyasztásról vagyis a költségvetésben lesz annyi pénz, amennyiből az Erasmus programot továbbra is finanszírozni lehet. Mire kellett a színjáték Orbánnak, aki képmutató módon felháborodott: ”Brüsszel a gyerekeinket bünteti!”? Arra, hogy ismét bűnbakot csináljon az Európai Unióból. A megélhetési válság ugyanis, melyet Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beharangozott, mind nyilvánvalóbb a hétköznapokban. A 15%-os nyugdíj emelést azonnal megeszi az infláció, amely hivatalosan is 20% fölött van. És akinek nem emelkedett a jövedelme az idén, az hogy vészeli át az inflációt, amely uniós rekorder, és idén minden bizonnyal az is marad? A kérdésre nincs válasz, ezért kell Orbánnak minden korábbinál inkább a bűnbak.

Plusz 20 milliárd a titkosszolgálatoknak

Szintén a K monitor vette észre, hogy szép csendben megemelte az Orbán kormány a titkosszolgálatok amúgy sem kicsi költségvetését. Vajh miért? Mert Orbán tart attól, hogy az USA a megélhetési válságot kihasználva kipöcköli a hatalomból. A miniszterelnök maga irányítja a titkosszolgálatokat Kovács tábornok segítségével. Korábban arról volt szó, hogy Rogán Antal kapja majd a megtisztelő feladatot: az összes titkosszolgálat irányítását, de Orbán nem bízik immár senkiben sem. Okkal. Korábbi kancellária miniszterét, Lázár Jánost már a 2018-as választást megelőzően megkeresték az amerikaiak: vállalná-e a pótolhatatlan vezér posztját?

A maffiában általában a törekvő alvezérek nyírják ki elődjüket. Paul Castellano, akiről a Keresztapa Michele Corleone figuráját mintázta az író illetve a filmrendező úgy végezte, hogy az egyik alvezére, John Gotti lelövette őt a nyílt utcán. Gotti csak a saját erejére támaszkodhatott, el is bukott: börtönben halt meg. Most azonban a törekvő alvezérek számíthatnak az USA és Brüsszel támogatására. Nem csoda tehát, hogy Orbán Viktor fél. A diktátorokról azt mondják: úgy alszanak, hogy a fél szemük nyitva. Hosszú távon elég fárasztó lehet…

Miért nem használ okos telefont Orbán és Kövér?

A parlament elnökének Nokia 6310-es készüléke van, melyet először 2001-ben dobtak piacra. Vagyis a telefon húszéves lehet. Telefonáláson kívül másra nem lehet használni, internet kapcsolat nincs.

Épp ez a fő vonzereje hiszen például a Pegasus kémprogram  épp az interneten kapcsolódik rá a célszemély okostelefonjára. Kövér László korábban a titkosszolgálatokat felügyelte, így pontos képe van a helyzetről. Most Orbán Viktor felügyeli személyesen a titkosszolgálatokat hiszen vészhelyzet van. Neki 2007-es buta telefonja van. Nem véletlenül.

Orbán Ráhel esküvője

A miniszterelnök legidősebb lányának lagziján ott volt mindenki, aki számít a Fideszben. Lázár János, aki akkoriban kancelláriaminiszter volt, és a titkosszolgálatok egy részét ő felügyelte, természetesen kapott meghívót. Jól mulathatott, mert elhagyta az okostelefonját. Épp azt, amelyikben a titkosszolgálat vezetőinek titkos száma is benne volt. A keresés természetesen azonnal megindult. Meg is találták a miniszter okostelefonját csak épp kiszedték belőle az információkat hordozó alkatrészeket. Orbán Viktor szigorúan megdorgálta a kancellária minisztert, akinek bukásához ez a hiba is hozzájárult. Orbán állítólag azt mondta Lázár Jánosnak: ezért hadbíróság elé kellene, hogy állítsalak! Végül nem történt semmi: valamelyik külföldi titkosszolgálat hozzájutott néhány kényes információhoz. Tekintettel a magyar állam lemaradására a digitális technológiában ez amúgy sem lehet túlságosan nehéz. Orbán Viktor pontosan tudhatja: az USA minden információt megszerezhet róla, csak épp az a kérdés, hogy ezt a tudást mikor és mire használja fel.

A titkosszolgálat Márki Zay Péter nyomában

0

Az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának utasítására már nemcsak a rendőrség hanem a titkosszolgálatok is nyomozni kezdtek az ellenzék egykori miniszterelnök jelöltje ellen.

Márki Zay Péter amerikai támogatása

A választási kampány idején a kormánypárti sajtó nyíltan a CIA ügynökeként bélyegezte meg az ellenzék miniszterelnök jelöltjét. Aki ezt természetesen cáfolta. Az mindenképp nyilvánvaló, hogy Márki Zay Péter élvezte az Egyesült Államok támogatását.

Az USA számára az ukrajnai háború kitörése óta mind nagyobb problémát jelent, hogy Orbán Viktor továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával és Pekinggel. Szijjártó Péter külügyminiszter ezért is közölte az új amerikai nagykövet érkezésekor, hogy  “diplomatát várunk nem pedig helytartót”. Ráadásul Orbán Viktor Trump szövetségese, és emiatt tényezővé vált az amerikai belpolitikában is. Az USA nagykövetség már a 2018-as választások előtt próbálkozott azzal, hogy leváltsa Orbán Viktort. Lázár János akkori kancellária miniszternek kínáltak lehetőséget. Orbán emiatt rúgta ki törekvő kancellária miniszterét, aki időközben visszakerült a kormányba, de szerényebb tisztségbe. 2018-ban egy esetleges Orbán Lázár váltás Magyarországon senkit sem érdekelt volna az Egyesült Államokban, de 2022-ben már nem ez a helyzet. Orbán ezért is barátkozik Trumppal.

Márki Zay Péter így reagált: “Üdvözlöm a nemzetbiztonsági bizottság munkáját”,  majd hozzátette, hogy nem kapott meghívót arra az ülésre “ahol rólam mint nemzetbiztonsági kockázatról volt szó.”

Az ellenzék egykori miniszterelnök jelöltje egyúttal viszontváddal élt, kérte, hogy vizsgálják meg: “a Fidesz orosz kapcsolatait, az orosz kémbank és az orosz kémek budapesti tevékenységét és befolyását valamint a Paks 2 atomerőmű projektet.”

A fenyegető gazdasági csőd

Az USA igazi aduja a renitens rendszerekkel szemben a pénz. Erdogan török elnök rendszere hivatalosan 83%-os inflációval küzd, de az ellenzék szerint a valós szám több mint 180%!

Magyarország még nem tart itt, de a galoppozó infláció szétzilálja a nemzeti együttműködés rendszerét és csökkenti Orbán Viktor népszerűségét. Az USA és a magyar ellenzék problémája az, hogy nem tudnak működőképes alternatívát kínálni a szavazópolgároknak. Bulgáriában az USA által támogatott liberális kormány hónapok alatt megbukott, a választásokat pedig az a Bojko Boriszov nyerte el, akinek rendszere még korruptabb volt mint Orbán Viktoré.

Hazudni tudni kell – Lázár Jánosnak ezúttal nem sikerült

A brüsszeli bizottság azt kérte a lengyelektől, hogy “köpjék le a magyarokat, akkor kapnak pénzt. Megtették, de nem kaptak” – mondta Lázár János, aki hosszabb szünet után tért vissza a kormányba szerényebb beosztásba, de ezzel a kijelentéssel meg kívánta szolgálni Orbán Viktor bizalmát.

Lázár akkor veszítette el a miniszterelnök bizalmát amikor a 2018-as választások előtt az USA budapesti nagykövetsége érdeklődött Lázár Jánosnál – aki akkor kancellári miniszter vagyis a kormány második számú embere volt -, hogy vállalná-e az első számú vezető posztját?

Lázár tárgyalt az amerikaiakkal, és bár tájékoztatta erről Orbán Viktort, de a miniszterelnök nem bocsátott meg: kirúgta Lázárt! Mostanra sikerült visszakapaszkodni a kormányba, ahol csatlakozott a Brüsszelt bíráló kórushoz. Pechére belekeverte Lengyelországot is.

Az egykori hűséges szövetségessel kapcsolatban az az Orbán kormány narratívája, hogy Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt váltak szét útjaik. Lengyelország az élvonalában áll az orosz agresszió elleni közös föllépésnek míg a magyar kormány az egyetlen, amely nyíltan paktál az oroszokkal az ukrajnai háború kellős közepén is. Brüsszel ezért választotta szét a lengyeleket és a magyarokat. Ez kétségtelenül szempont lehetett Brüsszelben, de a magyar és a lengyel kormány között van még egy lényeges különbség. Ez pedig a korrupció! Míg a magyar kormány az Európai Unió három legkorruptabb vezetése közé tartozik – a másik kettő Bulgária és Románia – addig Lengyelországban nem ez a helyzet. Mészáros Lőrincnek nincs párja Lengyelországban. Jaroslaw Kaczynski, a rendszer vezére, panel lakásban lakik és szerényen él.

A lengyel nagykövet cáfol

Soha nem kérte a brüsszeli bizottság, hogy Lengyelország gyengítse együttműködését Magyarországgal – közölte az új lengyel nagykövet, aki a kormánypárti Mandinernek adott interjút. Sebastian Keciek nagykövet magyarázatot kért sok vezető fideszes politikustól, de ők mind közölték: nem osztják Lázár János véleményét. A nagykövet találkozót kért Lázár Jánostól, de erre egyelőre nem nyílt lehetőség.

Orbán Viktor ugyanis igen népszerűtlen munkát bízott Lázár Jánosra: neki kell leállítania a nagy hangon bejelentett nagyberuházásokat. Hét szűk esztendő következik – mondta Orbán Viktor, és félő, hogy ebben nem téved.

Van élet orosz gáz nélkül is

Erre hívta fel a figyelmet Lengyelország új budapesti nagykövete. Morawiecki miniszterelnök avatta fel a napokban azt a vadonatúj gázvezetéket, amely Norvégiából szállít földgázt. Ez teljes mértékben pótolja az orosz földgázt. Lengyelország már évekkel ezelőtt megkezdte a leválást az orosz földgázról – hangsúlyozta az új lengyel nagykövet.

Orbán Viktor ellenzékben maga is ezt az álláspontot osztotta, de 2010-ben kormányra kerülve még jobban elkötelezte Magyarországot az orosz energia mellett. Nemcsak a földgázfüggés a legnagyobb az Európai Unióban, de oroszok építik a Paks 2 atomerőművet is.

Miért kockáztatja Orbán Viktor Washington és Brüsszel rosszallását az intenzív orosz kapcsolat fenntartásával? A nem hivatalos fideszes narratíva az, hogy erre az európai nagyhatalmak – Németország és Franciaország – buzdítják a magyar miniszterelnököt, aki Kötcsén arról is beszélt, hogy Magyaroszágon találkozhatna az orosz energia a német technológiával. Rómában a választások után újra hatalomra kerül Berlusconi és Salvini, akik mindketten Putyin nagy barátai.

Közben az oroszok azzal fenyegetőznek, hogy leállítják a Török Áramlatot is, melyen Magyarország még kap orosz földgázt. Kérdés, hogy meddig?

“Káros és kockázatos, hogy Orbán Trumpra fogad”

Az Antall kormány egykori külügyminisztere Orbán Viktor dallasi beszédét károsnak és kockázatosnak értékelte. Jeszenszky Géza Washingtonban volt nagykövet épp az első Orbán kormány idején, ezért jól ismeri az amerikai belpolitikát.

A HVG-nek adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy káros és kockázatos egy kis országnak ennyire elköteleznie magát Donald Trump mellett. Jeszenszky Géza megítélése szerint az ex elnöknek egyre kevesebb az esélye arra, hogy vissza kerüljön a Fehér Házba. Jelenleg is vizsgálat folyik ellene, mert nem fogadta el választási vereségét, és nem ortodox módszerekkel próbálta meg elérni, hogy megváltoztassák a választás eredményét, és ő a Fehér Házban maradhasson. Nemrég az FBI házkutatást tartott Trump egyik birtokán, és rengeteg dokumentumot elvittek. Bizonyítékot keresnek arra, hogy Trump a törvény határait átlépve bíztatta híveit a Capitolium ostromára 2021-ben.

Orbán kontra demokraták

Miért játszik ennyire Trumpra a magyar miniszterelnök? Orbán Viktor azt gyanítja, hogy a jelenleg is hatalmon levő demokraták mindent megtesznek az ő megbuktatására. Szijjártó Péter azzal dicsekedett a Matthias Corvinus Collegium rendezvényén, hogy megfenyegette azokat a diplomatákat, akik megpróbáltak beavatkozni a magyar belügyekbe.

Az új amerikai nagykövetet a pokolba küldte Bayer Zsolt, pártunk és kormányunk hű publicistája.

Orbánnak azért volt fontos a dallasi beszéd, mert nevét megismerték az Egyesült Államokban is. Abban reménykedhet, hogy a republikánusok érdeklődnének utána, ha a CIA megpróbálna valamilyen módon megszabadulni tőle. A választások idején Márki-Zay Péterben bíztak, de ő nem váltotta be a reményeket.

Az USA budapesti nagykövetsége évekkel ezelőtt már megkereste Lázár Jánost, hogy vállalná-e Orbán Viktor utódának szerepét. Az akkori kancellária miniszter elrohant Orbánhoz az amerikai ajánlat után, de hiába. A miniszterelnök kirúgta őt a kormányból. Sem Orbán Viktor sem pedig az USA budapesti nagykövetsége nem mondott le Lázár Jánosról, aki tagja lett az új kormánynak, de nem kapott kulcspozíciót, amelyikre pályázott.

Ha viszont kiderül, hogy Brüsszel addíg nem utalja ki az eurómilliárdokat amíg a magyar miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják, akkor talán szükség lehet Lázár Jánosra.

Orbán abban bízik, hogy a Trump visszatéréséig hátralevő időt guggolva is kibírja. Kérdés, hogy erre időt ad-e neki a gazdasági válság? Arra pedig Orbán gondolni sem akar, hogy mi lesz, ha nem Trump vagy valamelyik híve nyer 2024-ben az Egyesült Államokban ?!…

Andy Landy mosolyalbuma – A VÁGY VILLAMOSA és a POTYAUTASOK!

Kisebb-nagyobb akadályokkal elindult a Hódmezővásárhely és Szeged között közlekedő tram-train. Az első utasokat szállító menetrend szerinti szerelvény hétfőn fél négykor gördült ki a hódmezővásárhelyi nagyállomásról.

A helyszínen készült felvételek tanúsága szerint az első járat ugyan tömve volt utasokkal, de jellemzően Lázár Jánosra hódmezővásárhelyi avató induláshoz nem hívták meg Márky-Zay Pétert, a hódmezővásárhelyi és Botka Lászlót a szegedi polgármestert, igaz ők csak a két település polgármesnterei.

A választásokig ingyenes utazást biztosítunk mi az adófizetők.

 

Pegasus és a “törvényes megfigyelés” Magyarországon

Kósa Lajos, a parlament védelmi bizottságának elnöke elismerte, hogy a magyar kormány megvette az izraeli kém programot, és azt fel is használta “törvényes megfigyelésre”.

A megszólalásra a nemzetközi sajtó is felfigyelt hiszen eddig a magyar kormány nem sietett elismerni: Orbán Viktor akkori nemzetbiztonsági tanácsadója, Czukor József megvásárolta a Pegasus szoftvert Izraelben, ahol erre Benjamin Netanjahu akkori miniszterelnök az áldását adta. A Pegasust elvben terror fenyegetésre fejlesztette ki az izraeli NSO cég, amely csakis a kormány áldásával adhatta azt el külföldön. Dehát Orbán Viktor jó kapcsolatban állt Benjamin Netanjahuval hiszen az ő révén jutott be a Fehér Házba, ahol Donald Trump fogadta őt.

Ez már a múlt. Az Egyesült Államokban fekete listára került az NSO pedig szövetséges államok cégeivel kapcsolatban ritka az ilyen döntés.

Helsinki bizottság Washingtonban

“Azokat támogatjuk, akik más jövőt képzelnek el Magyarországon, ahol eddig semmilyen büntetés nem érte a kormányzatot.

Ha élne Tom Lantos, akkor már réges-régen szankciók születtek volna a magyar kormány ellen”

– hangsúlyozta Heather Conley, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) alelnöke a washingtoni kongresszus Helsinki bizottságának meghallgatásán.

Tom Lantos magyar származású képviselő volt a washingtoni képviselőházban, aki Soros György barátjaként nagy szerepet játszott abban, hogy a magyar rendszerváltást kiemelt szimpátia fogadta az Egyesült Államokban. Magyarországot az elsők között vették fel a NATO-ba, és ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok éppúgy védelmezi Magyarország határait mint a sajátjait.

A Helsinki Bizottság meghallgatásán, melyen Magyarország és Lengyelország volt napirenden, republikánus honatyák nem vettek részt.

Amióta Orbán Viktort Trump fogadta a Fehér Házban, a republikánusok kemény vonala szövetségest lát a magyar miniszterelnökben.

A demokraták viszont – épp ellenkezőleg – olyan populista vezetőt, akinek eltávolítása az USA nemzeti érdeke lehet.

Ezért is hivták meg Orbán Fehér Ház-i tárgyalásaival egyidőben Washingtonba Márki-Zay Pétert, aki akkor még egy Magyarországon is kevéssé ismert politikus volt. Jelenleg azonban ő az ellenzék miniszterelnök jelöltje, aki számít a Biden adminisztráció támogatására.

Véletlen volt-e Kósa elszólása?

A Fidesz egykor fontos politikusa híressé vált arról, hogy a médiát távolról sem kezeli oly profi módon mint a nemzeti együttműködés rendszerének meghatározó vezetői, akik a sajtó ki és felhasználásának új módját teremtették meg. A Rogán Antal által irányított állami propaganda az 1990 előtti időket megszégyenítő pontossággal és szervilizmussal szolgálja a nemzeti együttműködés rendszerét.

Ez már nemcsak Brüsszelben, de Washingtonban is feltűnt: a Helsinki Bizottságban is több felszólaló bírálta azt, ahogy a sajtót irányítja és befolyásolja Orbán Viktor rendszere.

Nem oly rég, az októberi forradalom washingtoni ünnepén a magyar külügy egyik államtitkára beavatkozással vádolta meg az USA-t azért, mert a Szabad Európa Rádió magyar adása olykor bírálja a magyar kormányt.

A Pegasus szoftverrel újságírókat sőt titkosszolgálati tiszteket is lehallgattak. Bodnár Zsolt tábornok, a TEK második embere állítólag azért került a célkeresztbe, mert Lázár János embere volt. Lázár azt követően bukott meg a kancellária miniszteri poszton, hogy az USA budapesti nagykövetségén megkérdezték tőle a 2018-as választások előtt: vállalná-e Orbán Viktor utódának szerepét?

Az amerikai nagykövetség a választások közeledtével feltehetően most is érdeklődik, hogy a kormánypárti politikusok közül adott esetben ki támogatná Orbán Viktor utódát, aki lehetne Márki-Zay Péter is?

Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója többször hangsúlyozta: a legkönnyebben az autokrata vezetőket úgy lehet megbuktatni, ha előveszik a korrupciós ügyeket.

Ebből bőven találhatnak Orbán Viktor környezetében.

Kósa Lajost, amíg Debrecen polgármestere volt, Mr. 20%-nak hívták. Ennyit illett visszautalni a megszerzett közpénzekből.

Ha megkezdődnek a korrupciós leleplezések Magyarországon, akkor Kósa Lajos is célkeresztbe kerülhet. A fideszes veterán aligha kíván – román sorstársaihoz hasonlóan – megismerkedni a börtönök kevéssé barátságos világával, ahol még a VIP szekció sem leányálom.

Pozsgay-e- Lázár

Ezúttal is megnéztem az ATV Öt című műsorát. Az adás első felében Lázár Jánosról, a Telexen megjelent nagy interjújáról volt szó. A beszélgetés egy pontján az a meglepő állítás hangzott el, hogy Lázár a Fidesz Pozsgayja. Szerintem ez totális félreértés, félreértése mind az egykori MSZMP-nek, mind a mai Fidesznek. Miért is?

Az egykori MSZMP-vezetésében különböző politikai karakterű emberek voltak együtt Kádár vezetése alatt. Voltak köztük olyanok, akik a hatvanas évek eleje-közepe óta reformokat kezdeményeztek és részben irányították is a Kádár vezette MSZMP-n belüli keretek között, mint például Nyers Rezső vagy Fehér Lajos, és voltak az effajta reformokkal szembenálló, ortodoxabbnak tekintettek, mint egy időben Komócsin Zoltán, később Biszku Béla vagy Gáspár Sándor. Amikor Nyers Rezső vagy Aczél György miniszterből vagy miniszterhelyettesből a Központi Bizottság titkára lett és ilyen pozícióban reformokat irányíthatott, az a rendszer egyfajta lazulását, puhulását jelezte, amikor pedig ők kikerültek KB Titkárságából, az ellenkező irányú elmozdulást jelentett.

A fiatalabb generációból Pozsgay Imre vitathatatlanul a reformerek közé tartozott, akik a rendszer egyfajta „demokratizálását” képviselte a pártvezetésen belül,

a Népfront főtitkári pozícióját arra használta, hogy az MSZMP-n kívüli reformer értelmiségiekkel építsen kapcsolatokat, 1989-re az MSZMP reformköreinek egyfajta vezéralakja lett, és így lett az MSZP köztársasági elnökjelöltje.

Belátta, hogy nem tartható fenn az MSZMP hatalmi monopóliuma, és az MDF lakiteleki konferenciáján való fellépésével már az

MSZMP és az alakuló MDF közötti együttműködés útját egyengette, az elképzelt köztársasági elnöki pozícióban is egy MSZP–MDF koalíciós kormány létrejöttére törekedett volna.

(Ezt személyesen elmondta nekem is.) Miután az 1989. novemberi népszavazás keresztülhúzta köztársasági elnöki ambícióit, pályája éles fordulatot vett: elhagyta az MSZP-t, amelynek pedig frakcióvezetője volt, új pártot kísérelt meg létrehozni, majd élete utolsó éveiben a hatalmon levő Fidesszel működött együtt. Ez sem változtat azonban azon, hogy

a Kádár-rendszer keretei között az akkori MSZMP határozottan progresszív reformer profilú egyik vezetője volt, világosan elkülönülve a Kádár mögötti centrumtól.

Lázár János esetében semmi ehhez hasonlóról nem beszélhetünk. A Fideszen belül nem tudunk olyan irányzatokról, mint az egykori MSZMP-ben. 1993-ig voltak a Fideszben irányzatok, de azóta, hogy Fodor Gábor, Molnár Péter, Ungár Klára, majd őket követően Szelényi Zsuzsa és Hegedüs István és sok országosan nem ismert társuk elhagyta az Orbán és Kövér vezette pártot, nem tudunk a Fideszben eltérő politikai arculatú politikusokról.

A nem a Fideszt szolgaian követő sajtóban, médiában, internetes portálokon előszeretettel tulajdonítanak ilyen szerepet az olyanoknak, akik elvesztettek valamilyen pozíciót, mint Navracsics Tibornak, Pokorni Zoltánnak, Stumpf Istvánnak, Lázár Jánosnak.

Végignéztem néhány hónappal ezelőtt az interneten Orbán Balázs államtitkár új könyvének bemutatóját a Matthias Corvinus Collegium szervezésében, ahol Lázár, Navracsics és Stumpf Orbán egykori kormányzati kulcsembereiként méltatták az államtitkár könyvét,

illetve a kormány korábbi időszakait. Mindhárman teljes mértékben azonosultak az orbáni politikával, Lázár pedig kiváltképp.

Lázár minden nyilatkozatában, minden gesztusában világossá teszi, mennyire követi az orbáni „szuverenizmust”.

Emlékezetes, hogyan lépett fel a civil szervezetekkel szemben, hogyan volt aktív szereplője az európai normák kijátszásának a legkülönbözőbb ügyekben.

Lázár Jánosnak semmiféle Orbánétól eltérő politikai profilja a Fideszen belül nincs. Őt állítani párhuzamba Pozsgayval totális tévedés.

Aki még emlékszik a több mint harminc évvel ezelőtti világra, az beláthatja: ha volt valaki, akinek Kádár mögötti pozíciója Lázár mai pozíciójához hasonlítható, az sokkal inkább Grósz Károly lehet, akinek nem volt világosan elkülöníthető politikai arculata az akkori MSZMP-n belül, csak azt lehetett tudni róla, hogy utódjelöltnek tekintette magát, mint ahogy annak is bizonyult.

Lázár és az oltás

Bejárta a magyar médiát Lázár mondata: „A keleti vakcinák eddig hatszázezer magyar embernek mentették meg az életét, illetve óvták meg őket a súlyos betegségtől, a nyugati vakcinák hiánya miatt pedig húszezer magyar ember veszítette el az életét.” Ez a mondat méltó Lázárhoz, aki szerint, mint tudjuk, „kinek mennyije van, annyit is ér”, satöbbi.

Ezt a mondatot még a szintén rendíthetetlen fideszes Navracsics Tibor is rosszindulatúnak nevezte, mások egyszerűen hazugságnak. Szerintem, mint oly sok politikusi hazugság, ez is igazságelemeket rak össze. Igaz, hogy ha már egy évvel ezelőtt rendelkezésre álltak volna a jóváhagyott nyugati vakcinák és átoltották volna velük az országot, akkor nem halt volna meg húszezer ember Magyarországon, illetve több mint egymillió ember a világon. De hát a járvány csak jó egy éve kezdődött, akkor kezdték el kifejleszteni a vakcinákat Angliától Németországon át Oroszországig és Kínáig mindenütt.

Igen, a Magyarországon felhasznált orosz és kínai vakcinák is sokszázezer embert óvhatnak meg a súlyos betegségtől, ahogy a Magyarországon felhasznált BioNtech/Pfizer, Moderna és Astra-Zeneca vakcinák is. Amíg nem volt se ilyen, se olyan, addig emiatt is haltak meg, amióta meg van, azóta a beadása ment meg százezreket, milliókat Magyarországon is és szerte a világon. Így igaz a dolog.

Ne szakítsuk ki az idézett mondatot a maga összefüggéséből, ezért idézzük fel az egész gondolatmenetet, ahogy Lázár egy rádióinterjúban előadta. Leírtam az interjú első felét, érdemes végigolvasni, tanulságos. (Csak a riporteri kérdéseket hagytam ki.)

„Nekem az a megítélésem, hogy életveszélyes döntést hoztak azok a politikusok és kormányzati vezetők, akik Brüsszelre bízták magukat.

Magyarországon és Hódmezővásárhelyen is fideszeseknek az emberi élet az első. Az a kötelességünk, hogy minden magyarországi, hódmezővásárhelyi és makói polgártársunkat megpróbáljuk megmenteni, és minél hamarabb vakcinához segíteni. Ennek az országnak a közeljövője és a hosszútávú boldogulása is múlhat azon, hogy mikor kerülnek átoltásra a magyarok, illetve mikor kerülnek átoltásra azok az emberek, akik itt élnek a választókerületemben. Én következetesen vakcinapárti álláspontot és oltáspárti álláspontot képviselek tavaly ősz óta, amikor ez először lehetőségképpen felmerülhetett, és arra kérek most is mindenkit, hogy oltassa be magát, regisztráljon.

Ezen a héten Hódmezővásárhelyen és Makón, valamint a környező településeken óriási felelőssége lesz azoknak, akik az oktatásügyben dolgoznak, hiszen a kormány megszervezi minden pedagógus beoltását. Azt kérem a vásárhelyi, makói és a térségi pedagógusoktól, hogy mindannyian oltassák be magukat, saját maguk egészségének megőrzése érdekében és természetesen a rájuk bízott gyerekek egészségnek érdekében is.

Nagyon fontos, hogy a héten megkezdődik és reményeim szerint rövid idő alatt be is fejeződik a pedagógusok átoltása.

Visszatérve a brüsszeli ügyekre, nekünk magyaroknak mindig az emberi élet az első, a kormány ezért dolgozott folyamatosan, és ez a hozzáállás tette lehetővé, hogy a brüsszeli bürokráciával szemben Magyarország jónéhány vakcinával rendelkezik, és a lakosságarányosan megmagasabb átoltottságot sikerült elérnünk, ami messze van még attól, hogy hátradőljünk, de közelebb vagyunk ahhoz, hogy két és félmillió ember beoltásra került. Amikor beszélgetünk, akkor kétmillió beoltás megtörténik, és reményeim szerint közeljövőben két és félmillió beoltásra sor kerülhet, ami megalapozza az ország újraindítását. Nem értem azokat az ellenzéki politikustársaimat, akik még mindig Brüsszelt védik a magyarokkal szemben, tulajdonképpen azokkal a honfitársainkkal szemben, akik oltás hiányában kerültek kórházba, lélegeztetőgépre vagy rosszabb esetben a temetőbe. Nagyon érdekes, hogy a nyugati sajtó egy része is ma már az Európai Bizottságot hibáztatja, ahol migránsoknak bankkártyára volt pénz, megfelelő mennyiségű védőoltásra nem volt pénz. Ez nagyon súlyos hiba volt.

Európai választópolgárok halnak meg az Európai Bizottság döntése miatt.

Ha Nagy-Britannia, amely jó példa a profi szervezésre és az átoltottságra, ugye ötven százalék fölötti az átoltottság Nagy-Britanniában. Ha Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradt volna, akkor, bizton állíthatjuk, hogy sokkal több brit állampolgár halt volna meg az elmúlt hetekben és az elmúlt hónapokban. Nagy-Britannia az Európai Unióból való kiválás után az Európai Unióhoz képest nagy sikerrel szervezte meg a brit állampolgárok átoltását. Én Brüsszelt kifejezetten hibáztatom európai életekért, magyar életekért és az európai választók és a magyar választók veszélybe sodrásáért

[…] Teljes káosz van, teljes irányítási és szervezési káosz van Brüsszelből, ami nem véletlen, hiszen az Európai Bizottság mindig csattogtatja a korbácsát az európai tagállamok fölött, miközben mi tagállamként nem nagyon kérhetjük számon az Európai Bizottságot.

Nekünk egyetlenegy lehetőségünk van, hogy megpróbáljunk beszerezni más vakcinákat Kínából, Oroszországból, Indiából és bárhonnan, ahonnan biztonságos és hatékony vakcina áll rendelkezésre. Az, hogy egy vakcina biztonságos és hatékony, azt szerencsére nem politikusok mondják ki, hanem szakemberek, akik ehhez értenek, és akik esküt tettek a magyar életek védelmére. A vírus ellen vakcina, a fake news-ok, a téves, megtévesztő hírek ellen pedig tények. Nem a keleti vakcinák léte, hanem a nyugati vakcinák hiánya az igazi probléma. A keleti vakcinák eddig hetszázezer magyar embernek mentették meg az életét, illetve óvták meg őket a súlyos betegségtől, a nyugati vakcinák hiánya miatt pedig húszezer magyar ember veszítette el az életét.

[…] A magyar kormány a magyar emberek érdekében használja föl a saját adóforintjainkat is és az Európai Uniótól kapott forrásainkat is.

Nyilván van egy nagy vita közöttünk Európa jövőjéről, és az európai bürokrácia revansot akar venni Magyarországon, vagy meg akarja büntetni Magyarországot. Én úgy gondolom, hogy hátrányos diszkrimináció van Magyarországgal szemben, és az Európai Bizottságnak vannak kedvencei, és vannak kevésbé kedvenc országai. Csak azért, mert mi képesek vagyunk a V4-ekkel együtt saját érdekeinket képviselni. Nekünk a magyar emberek érdeke, a magyar emberek élete az első, és nem Brüsszel. És amíg a választópolgárok erre lehetőséget biztosítanak, mi ezt fogjuk képviselni a politikában. Minden ebből következik. És nem vagyunk hajlandóak ideológiai vitát csinálni, vagy politikai vitát csinálni a vakcinabeszerzésből.

Nem az a kérdés, hogy milyen vakcina van, hanem az a kérdés, hogy van vakcina, vagy nincs vakcina.

Ma az átoltásnak, a védőoltások felvételének az első számú akadálya az, hogy kevés, vagy hiányos mennyiségű vakcina áll rendelkezésre egész Európában. Azok az országok gondolkodtak jól – Amerika, Anglia, Izrael – akik időben léptek, lekötöttek vakcinakapacitásokat és megvásárolják a vakcinákat. A keleti vakcinákról csak megjegyzem, például a Szputnyikról a legjobbakat írják az amerikai egészségügyi sajtóban. Politikát csinálni a vakcinaügyből, az egy életveszélyes emberkísérlet, és magyar politikusokat súlyos felelősség terhel azért, hogy hónapokkal ezelőtt kampányt folytattak a keleti vakcinák ellen, és elbizonytalanították a választópolgárokat abban, hogy fölvegyék a vakcinát. Magyarországon folyt egy védőoltás-ellenes kampány is éveken, évtizedeken keresztül. És folyt egy keleti vakcinaellenes kampány is. Ennek következménye az a megdöbbentő tény, hogy például a hódmezővásárhelyi kórházban

vannak olyan egészségügyi dolgozók, akik mind a mai napig nem vették fel a védőoltást.

Sajnos azoknak hittek, akik itt helyben például a kormány ellen, a védőoltás ellen, a védőoltások fölvétele ellen, vagy éppenséggel a keleti vakcinák ellen beszéltek. Nagyon súlyos felelősség terheli azokat a hódmezővásárhelyi városvezetőket, akik nem beszélték rá a lakosságot, az egészségügyi dolgozókat arra, hogy vegyék fel a védőoltást. Most itt a lehetőség, hogy minden pedagógust rá kell beszélnünk arra, hogy vegye fel a védőoltást, éljen a lehetőséggel. De még egyszer mondom, hogy

a hódmezővásárhelyi kórházban nagyon sok egészségügyi dolgozó nem vette fel a védőoltást, ebben a hódmezővásárhelyi városvezetésnek nagyon komoly felelőssége van,

hiszen folyamatosan a politikai hatalmát arra használja fel Hódmezővásárhely hivatalban levő polgármestere, hogy az embereket a kormánnyal szembe fordítsa, elbizonytalanítsa, és megpróbálja a kormánnyal szembeni bizalmat megrengetni, megpróbálja a védőoltással, vagy az ország egészségügyi ellátórendszerével szembeni bizalmat aláásni. Ez emberéletek elvesztéséhez vezethet, ez a magatartás.”

Hosszú így leírva a szöveg, de így végig mondva talán a maga arcátlanságában még vérlázítóbb, mint a széles körben idézett mondat. Jól láthatók ebben a szövegben a fideszes kampány fő elemei. A legfontosabb: a Fidesznek fontos a magyar emberek élete. Értsd: a többieknek, a Fidesz ellenfeleinek nem. Nem fontos az ellenzéknek, amely az oltás ellen folytat kampányt. Nem fontos Brüsszelnek, az Európai Unió bürokratáinak. Általánosabban fogalmazva: a magyarok jók, a nyugatiak gonoszok. Ugye

tudjuk, hogy ez a szembeállítás – amely végigvonul a fideszes retorikán Orbántól a fideszes médiáig – a kelet- és középeurópai önkényuralmak régi sémája?

Erre épült a náci ideológia, a sztálini ideológia, a Horthy- és a Rákosi-rendszer ideológiája. Lázár példaszerűen adja ezt elő. Ezúttal is, és az országos politikában való megjelenése óta mindig. Továbbá: nem bízhatjuk magunkat Brüsszelre, az Európai Unióra, általában a Nyugatra. A bizalomra épülő együttműködés gondolata akár itthon, akár nemzetközileg. Holott megalakulása óta ez az Európai Unió lényege, de Orbánéktól ez idegen. (Lázár már tett olyan nyilatkozatot, hogy ma nem csatlakozna az Unióhoz.) Ahogy gonosz a Nyugat, az Unió, úgy gonosz, a magyaroknak ártó szándékú a magyar ellenzék is, és erre példa náluk az oltással kapcsolatos ellenzéki magatartás.

Az ellenzék az, ami a náciknál a zsidók, a sztálini propagandában az „angol-amerikai imperialisták”.

Persze, helyénvaló feltenni a kérdést: hol keresendő a járvány ügyében az igazság? Elsősorban: ki vagy mi a felelős a húszezer halottért, az ennél sokszorosan több súlyos megbetegedésért. Természetesen nem a „nyugati vakcinák hiánya”, ezt Lázár sem gondolhatja komolyan. A húszezer halott nem kis része akkor halt meg, amikor nem volt engedélyezve még se nyugati, se keleti vakcina. Ha valaki azt mondja, hogy a húszezer halottért Orbán, a kormány a felelős, az sem igaz. A járvány kitörése független tőlünk, ahogy elkerülhetetlen volt az is, hogy elérje Magyarországot, és itt is szedje áldozatait.
Azért azonban,

 hogy húszezren – azóta pedig ennél is többen – haltak meg, és nem kevesebben, vagyis, hogy Magyarország az élre került az elhalálozások arányában, van a kormánynak, van Orbánnak felelőssége.

Sőt, személyesen Lázárnak is, ha már ő osztja a felelősséget. Lázár miniszterségére esik az egykori KÖJÁL-ból a rendszerváltás elején kialakított tisztiorvosi hálózat felszámolása, az, hogy az országot 2020-ben felkészületlenül érte a világjárvány, hogy nem frissítették az egykor elkészült járványügyi védekezési tervet, hogy hiányzott az az intézményrendszer, amely alkalmas lehetett volna a tömeges tesztelés megszervezésére és lebonyolítására, a fertőzések következetes nyomon követésére. A tesztelés az országban sohasem működött rendesen (csak a már tüneteket mutatókat és családtagjaikat, munkatársaikat tesztelték, elég rendszertelenül).

Ez Orbán, a kormány és személy szerint Lázár felelőssége.

Orbán és a kormány felelőssége az is, hogy tavaly nyáron az indokoltnál vagy két hónappal később léptették életbe a második hullámmal szemben szükséges korlátozó intézkedéseket: novemberben, és nem szeptemberben.

Orbán „az országnak működnie kell” jelszó jegyében halogatta a korlátozásokat, és ez okozta a második hullám pusztító hatását.

Most, a harmadik hullámban úgy akarja megnyitni az óvodákat és iskolákat, hogy a tanulókat egyáltalán nem tesztelik hetente két-három alkalommal úgy, mint számos nyugat-európai országban. Eddig is tragikus következménnyel járt, amikor egy gyerek bevitte a fertőzést az osztályba, megfertőzte társait, akik hazavitték a vírust, majd valamelyik szülő halt bele a betegségbe.

Az, hogy elkezdték a pedagógusok oltását, nem állítja meg azt a fertőzési láncot.

Orbán most azt találta ki, hogy két és félmillió ember első oltása elég ahhoz, hogy elkezdődjék a korlátozások oldása. Szerinte a harmadik hullámmal szemben „a korlátozások nem védenek”, csak az oltás. Érdekes, a német egészségügyi miniszter éppen arra figyelmeztet, hogy az oltás után is szükség van a korlátozásokra, az emberek közötti találkozások mérséklése továbbra is nélkülözhetetlen. Erről győzködi a németeket Angela Merkel is. Akkor most ki megy szembe az autópályán? Mindenütt másutt az új fertőzések számához illetve a vírus terjedését mérő R-mutató értékéhez kötik a nyitás lehetőségét, csak nálunk hirdeti a miniszterelnök, hogy a beoltottság arányához lehet azt kötni. Ő megy szembe.

Ki velük?

Lázár János már néhány hónapja meghirdette egy interjúban, hogy ki kell szorítani a kiskereskedelemből a multikat, protekcionizmusra van szükség. Most ezt Nagy István földművelésügyi miniszter ismételte meg: szerinte „olyan mértékű nyereség képződik a szektorban, majd hagyja el ezt követően az országot, amit nem lehet annyiban hagyni”, és részük van a magas élelmiszerárakban is.

Csak hogy mindenki tudja, hogy miről van szó: a magyarok leginkább a Tescoban, az Auchanban, az Aldiban, a Lidlben, a Pennyben, a Sparban szerzik be az élelmiszert és napi cikkeket, a műszaki cikkek piacán a MediaMarkt a piacvezető, az építőanyagokat és barkácsárut ma leginkább az OBI, a Praktiker, a Bauhaus árulja.

Amikor 2010-ben megalakult a második Orbán-kormány, Orbán meghirdette a külföldi tőke kiszorítását

a bankrendszerből, az energetikából, a médiából és a kiskereskedelemből. Tíz év elteltével elégedetten állapította meg, hogy három területen sikerült a dolog: a bankrendszerben sikerült ötven százalék alá szorítani a külföldi tulajdont, az energetikából eltűnt a külföldi tőke, mindent visszavásároltak, és a médiában is radikálisan csökkent a külföldi tulajdon.

Jobb lett ettől a magyaroknak?

Attól biztos nem, hogy a magán-nyugdíjpénztárak államosításával szerzett pénz jelentős részét adósságcsökkentés helyett a külföldi tulajdonba került közműcégek visszavásárlásra költötték, és adóbevételekből is rengeteget költöttek erre.

A bankok „nemzeti” tulajdonba vétele lehetővé tette a fideszes nagyvállalkozók kétes üzleteinek finanszírozását, a bankolás azonban nem lett olcsóbb, sőt a tranzakciós illetéktől drágult.

Az energetika nemzeti kézbe vételétől sem lett olcsóbb az áram, a gáz, a híres-neves „rezsicsökkentés” egyszeri kampányakció volt, de amikor a világpiacon zuhantak az árak, Magyarországon nem csökkentek a tarifák. A külföldi médiatulajdonosok kivásárlása független lapok eltűnéséhez vezetett.

Vajon jó lenne nekünk, ha a kiskereskedelemben is sikerülne visszaszorítani a külföldieket?

Talán még emlékszünk, az élelmiszerek kiskereskedelméből először az egykori Csemege boltjait megvásárló Szuper nevű hálózatot és a kisebb boltokat megszerző belga Profit sikerült elkergetni, a boltokat nagyrészt a CBA, kisebb részben a Coop vette át, állami bankhitelekből. A bevezetőben felsorolt nagy multicégek nem a korábbi szocialista kiskereskedelem boltjait vették át, hanem zöldmezős beruházásokkal bővítették a magyar kiskereskedelem kapacitásait, így jöttek létre az új barkácsáruházak, így a Penny, a Lidl, az Aldi, a Spar, illetve a Tesco és Auchan, korábban a Cora hálózata.

Olyan áruválaszték és kereskedelmi kultúra jelent meg az országban, amelyért korábban legalább a Bécs melletti Shopping City Südig kellett utazni a magyaroknak.

A bútorpiacon megjelent az IKEA, majd a KIKA. Csak a rend kedvéért: ugyanez történt a többi volt szocialista országban, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Horvátországban vagy Romániában is. Minden magyar vásárló tudja, hogy összehasonlíthatatlanul gazdagabb választékot, jobb minőséget, olcsóbb árakat talál e hálózatok boltjaiban.

Dolgozóik pedig a kemény munkáért cserébe magasabb fizetéseket kapnak, mint korábban az állami kiskereskedelemben.

Az Orbán-rendszer persze mindent maga szeret ellenőrizni, kézben tartani, és zavarja, ha bármi olyasmi van jelen az országban, ami független az akaratától, amiből nem ő és kliensei gazdagodnak.

Az a gondolat, hogy a termelők és kereskedők versenyében a jobb teljesítmény dönt, és ennek a fogyasztó az első számú haszonélvezője, teljesen idegen tőlük.

Ez eddig evidencia, nincs benne semmi meglepő, tudtuk eddig is. Csakhogy az elmúlt napokban az derült ki, hogy nemcsak a Fidesztől, de az ellenzéktől is idegen ez. Már Lázár korábbi kijelentésére sem mondtak semmit az ellenzéki pártok, most pedig a földművelésügyi miniszter nyilatkozatára sem.

Amikor pedig az ATV-ben a műsorvezető azzal indította a beszélgetést Varju Lászlóval, hogy „az volt az érvelése korábban Lázár Jánosnak, és most az agrárminiszternek is, hogy egy ilyen változtatás, a nagyobb magyar arány például jót tenne abban, hogy az áringadozás is kivédhetőbb lenne, mert a piac így egyszerűbben lenne szabályozható, és a multik így nem vinnék ki a pénzt. Ennek első hallásra sok magyar örülne:

akkor olcsóbban tudnánk vásárolni, ha a magyar tulajdon lenne többségben”,

az ellenzék vezető gazdaságpolitikusa, a költségvetési bizottság elnöke így válaszolt: „Természetesen. De ugye azért ennek az interjúnak sok vonatkozása van. Én hadd kezdjem onnét, hogy úgy látom, hogy a jobboldal igen jelentős lelkiismeret-furdalással küzd, és szeretnének valamit tenni a faluért. Én ezt megértem, sőt támogatom is őket abban, hogy ilyenre sor kerüljön. Hiszen az elmúlt tíz évben nem tettek semmit érte. Sőt, ha azt mondom, harminc évvel ezelőtt a jobboldal tette tönkre a falvakat, és az elmúlt tíz évi teljesítményük után pedig valamire szükség van. Hogy az-e a legjobb, amire egyébként Lázár János készül, ami mögött én nem annyira, hogy azt mondjam, az aggodalmat látom, hanem inkább az irigységet, mert arra a forrásra, arra a jövedelemre is szemet vetettek a fideszesek, amit másoknál látnak”.

Ennyi. Az, hogy mi a jó a fogyasztónak, milyen szerepe van a versenynek abban, hogy megfizethető áron jusson jó minőséghez és gazdag választékhoz – elvégre a kiskereskedelemben ez a kérdés –, a válaszban, bármeddig idézném is, elő sem kerül.

A fideszes törekvés határozott elutasítása helyett „természetesen”, meg „ez-e a legjobb”. Merthogy a magyar ellenzék gondolkodásából és retorikájából a gazdaságpolitikai gondolkodás teljesen kiszorult, csak politikai verekedésben tudnak gondolkodni. Ha pedig mégis gazdasági kérdések kerülnek szóba, akkor az ellenzékiek ugyanolyan protekcionisták, ugyanolyan piac- és versenyellenesek, mint a Fidesz, ugyanúgy támadják a külföldi tőke jelenlétét.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK