Kezdőlap Címkék Lapszemle

Címke: lapszemle

Lapszem – 2018. január 18.

0

Ma a Piroskák ünneplik a névnapjukat. A Piroska latin eredetű név, jelentése: régi, egykori, tiszteletre méltó. Itt a lapszemle, olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

Magyar Idők: Lamperth pereli a kerület fideszes képviselőjét

Négyoldalas keresetlevélben fordult a kaposvári Jegesy Ügyvédi Iroda a Fővárosi Törvényszékhez Lamperth Mónika felperes nevében a László Tamás országgyűlési képviselő (Fidesz–KDNP) alperes elleni személyiségi jogi perben – írja a Magyar Idők.

Lamperth 800 ezer forint sérelmi díj, valamint 300 ezer forint ügyvédi munkadíj megfizetését követeli László Tamástól, mivel a képviselő több újságcikkben is politikai véleményt mondott a szocialisták egykori tárcavezetőjéről, kerületi jegyzőről és munkájáról, amit Lamperth pontról pontra valótlannak nevez, tagad és visszautasít.

Népszava: Tízezernél többen lesznek a pénteki diáktüntetésen

Szerda estig több mint 11 ezren jelezték a „Ne menj suliba – demonstrálj az oktatásért!” elnevezésű megmozdulás Facebook-oldalán: ott lesznek péntek délután a Parlament előtt, hogy kiálljanak egy modernebb oktatási rendszerért – olvasható a Népszavában. A tüntetést olyan középiskolások szervezik, akik elégedetlenek a jelenlegi oktatási rendszerrel, és ennek nem félnek hangot adni.

A diákok arra szeretnék ráirányítani a figyelmet, hogy a hazai közoktatás mind a tananyag mennyiségében és minőségében, mind pedig módszertanában elavult. Mint írták, diákkoruk nagy része felesleges anyagok túlrészletezésével telik, és nem akarnak „agyonhajszolt zombik” lenni. „Elegünk van, hogy a 19. századi egyetemes anyagot olyan részletezve tanuljuk, mintha tegnap történt volna, és hogy ezt 7, 8 vagy 9 órában kell megoldani” – fogalmaztak. Nem értenek egyet az egyentanterven alapuló oktatással sem: „Nem akarunk mind ugyanúgy viszonyulni a világhoz, mert mind mások vagyunk, ezért az oktatás se faragjon minket egy és ugyanazon mintára”.

Magyar Nemzet: Titok, hogy hogy mennyit költünk a triatlonközpontra

Titkolja a Magyar Triatlon Szövetség, mennyi pénzből építenék meg a tervbe vett nemzetközi triatlonközpontot és a hozzá tartozó akadémiát, illetve a szintén eltervezett edzőközpontokat – legalábbis nem válaszolt a Magyar Nemzet ezt firtató kérdéseire.

A sportághoz közel állók közül többen nem is csodálkoztak ezen, ugyanis a szövetség jelenlegi elnöke Bátorfi Bála, aki épp a miniszterelnök fogorvosa – így feltételezik, nem az elért eredmények, hanem ez a kapcsolat lenne a sportág támogatásának az alapja. A triatlon egyébként nincs a 16 kiemelt sportág között, így alanyi jogon nem kapnak állami támogatást. A szövetség célja ugyanakkor, hogy a magyar triatlonosok minél nagyobb számban jussanak ki az olimpiára. Ennek érdekében kidolgozták a sportág 2016-tól 2024-ig tartó stratégiáját, ebben 6 milliárd forint szerepel az edzőközpont és a versenyhelyszínek költségrubrikájában, ami akár reális összeg is lehet.

Magyar Hírlap: A migráció pokollá tette a mórahalmiak életét

Ha bevezetik az Európai Unió által erőltetett kvótarendszert, több tízmillió bevándorló érkezhet a kontinensre, és nemcsak a határ mentén, hanem az ország mélységében élőknek is szembesülniük kell a migráció okozta problémákkal – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Mórahalom polgármestere. Nógrádi Zoltán elmondta, a polgármesterek épp ezért közösen kérik a kormányt, segítsen ezeket elkerülni, hogy Magyarország ne legyen bevándorlóország.

Az önkormányzatok képviselői és a polgármesterek azért gyűltek össze a múlt héten a Megyei Jogú Városok Szövetsége által szervezett konferencián, hogy kifejezésre juttassák, az illegális bevándorlás, a kötelező kvótarendszer ügyéhez nem kizárólag a kormánynak és az országos politikának, hanem az önkormányzatoknak is köze van – mondta lapunknak Nógrádi Zoltán. A mórahalmi polgármester szerint abban az esetben ugyanis, ha az Európai Unió által erőltetett kvótarendszert bevezetik, az meghívó lesz azok számára, akik azon gondolkodnak, útnak induljanak-e a szubszaharai térségből vagy a Közel-Keletről Európa felé.

Ez esetben több tízmillióan érkezhetnek, és a települések sem vonhatják ki magukat a migráció negatív hatásai alól – hangsúlyozta. Így nemcsak a határ mentén, hanem az ország mélységében is olyan súlyos problémákkal kell majd szembenézni, mint az átvonuló idegen kultúrájú tömegek vagy a letelepedésük esetén a párhuzamos társadalmak kialakulása, amelyeknek rossz példáit Nyugat-Európában tapasztaljuk – tette hozzá a polgármester.

Lapszem – 2018. január 16.

0

Ma a Gusztávok ünneplik a névnapjukat. A Gusztáv északi germán eredetű név. Jelentése: harc és támasz. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

Magyar Hírlap: Lázár János Hódmezővásárhelyen kampányolt

Lázár János a Hódmezővásárhelyhez tartozó tanyaközpont olvasókörében rendezett lakossági fórumon elmondta, az ellentéteket félretéve azon kell dolgozni, hogy a városlakók életkörülményei javuljanak – írja a Magyar Hírlap. Hódmezővásárhelyen a rendszerváltás óta nem volt ennyi munkahely, mint ma, 2010-ben 3 ezer álláskereső volt a városban, tavaly decemberben hatszáz – hangsúlyozta a térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus mintegy ötvenfős hallgatósága előtt.

Lázár János kifejtette, Hódmezővásárhelyen 3 ezer ipari technológiával épített lakás van. A kormány támogatásával az önkormányzat minőségi otthoncsere programot indított, annak érdekében, hogy az emberek ki tudjanak költözni ezekből a panelépületekből. Próbaképpen az önkormányzat a Csengettyű köz egy tízemeletesében élőknek kínálta fel, hogy megvásárolja lakásukat. Ennek árából és az önkormányzat támogatásából a városban álló régi házat, vagy külterületi kertes házat vásárolhat.

Magyar Idők: Szél Bernadett megszólalásaival Sorost és a migrációt támogatta

A bevándorlási válság kezdetekor Szél Bernadett Soros véleményével megegyező nyilatkozatokat adott, együtt tüntetett a Soros-szervezetekkel, kiállt a kvóta mellett, és elítélte a kerítésépítést is. A Magyar Idők az origo.hu által összeszedett néhány nyilatkozatot idéz Szél Bernadettől.

Aki, mint a lap írja, korábban Soros egyik szervezeténél dolgozott, pártja, az LMP a Soros-féle NGO-közegben szerveződött, ő maga többször tüntetett a Soros-szervezettel a migránsválság kezdetén.

Népszava: Falunyi ember fagyott meg tíz év alatt

Majdnem 2500 ember hűlt ki a téli hónapokban 2006 és 2016 között Magyarországon – derítette ki a Népszava a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összesítéséből. A legtöbben (332-en) 2010-ben haltak fagyhalált.

A KSH adatai többé-kevésbé megegyeznek a hideg idő miatt bekövetkezett halálozásokról rendszeres jelentéseket közlő Magyar Szociális Fórum (MSZF) adataival. Míg a KSH szerint 2016-ban 238-an fagytak meg, az MSZF is majdnem 200 halálos áldozatról értesült (az eltérések abból is adódhatnak, hogy míg a KSH év eleji és végi adatokkal számol, addig az MSZF az adott év őszétől a következő év tavaszáig bekövetkezett haláleseteket összesíti). Az emberjogi szervezet szerint az idei télen, január közepéig 81-en fagytak halálra.

Magyar Nemzet: Hűségeskük az egyházi vezetőktől

Országszerte nagy felháborodást keltett, hogy a hódmezővásárhelyi plébános kormánypárti kortesbeszédet mondott vasárnap a templomban – olvasható a Magyar Nemzetben. Németh László azért emelkedett szólásra, hogy a híveket arra buzdítsa: szavazzanak a Fidesz jelöltjére a február 25-én esedékes időközi polgármester-választáson.

Bár lépése több okból is újszerűnek hat – érveit jórészt anyagi okokkal támasztotta alá –, egyáltalán nem előzmény nélküli. A vallási vezetők ugyanis egyértelműen közszereplőnek számítanak, ezért logikus, ha fontos közéleti kérdésekben megnyilvánulnak, ugyanakkor az is beszédes, amikor bizonyos esetekben csendben maradnak.

Lapszem 2­018. január 15.

0

Ma a Lórándokat és a Lórántokat köszönthetjük névnapjuk alkalmából. Ami az időjárást illeti: napközben is hűvös lesz, -2 és +2 fok között alakul a hőmérséklet az országban. Délelőtt még előfordul napsütés, lesz ahol lesz némi havazás is. Késő estére -6, -1 fokra hűl le a levegő. Lássuk, miről írnak a mai lapok!

 

Népszava – OLAF-jelentés: hallgat a kormány

2015-ben 17 vizsgálatot folytattak az uniós támogatási alapok magyarországi felhasználásáról. Ezek közül 14-ben állapítottak meg szabálytalanságokat. 2016-ban a 13 vizsgálatból 11 végződött ajánlások megfogalmazásával, ami azt jelenti, hogy visszaélésekre bukkant az OLAF – írja a Népszava, amely ezt a választ kapta az OLAF-tól  megkeresésre. Az unió csalás elleni hivatala legutóbb az Elios Innovatív Zrt. által 2011- 2015 között elnyert, uniós forrásból fizetett közbeszerzésekkel kapcsolatban tárt fel súlyos szabálytalanságokat. A cég éveken át Orbán Viktor veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozott. Az OLAF – amellett, hogy vizsgálata eredményeit elküldte a magyar vádhatóságnak – meg nem erősített sajtóhírek szerint azt ajánlja az uniós testület regionális főigazgatóságának, hogy követelje vissza a beruházásra adott 40 millió eurót, azaz nagyjából 12 milliárd forintot.

„Azonnal hozzák nyilvánosságra a Tiborcz-ügyben készült OLAF-jelentést!” – szólította fel a magyar kormányt Ujhelyi István, a szocialisták EP-képviselője. Az ellenzéki politikus emlékeztetett: az Orbán-kormány korábban más ügyekben elengedhetetlennek tartotta az OLAF-jelentések közreadását, a brüsszeli hivatal pedig ehhez az adatok védelme és az alapjogok betartása mellett rendre hozzá is járult.

Jelen esetben sincs tehát akadálya a dokumentum mielőbbi nyilvánosságra hozatalának

– írta közleményében a képviselő.

Magyar Nemzet –  Semjén Zsolt is lobbizott a Naffa családért

„Messzemenően támogatta” a kormány egyik legkedvesebb arab üzletembere, Zaid Naffa testvéreinek honosítási kérelmét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Az érintett Tarik Naffa és Huda Naffa meg is kapta a magyar állampolgárságot még 2014-ben – tudta meg a Magyar Nemzet az LMP-s Demeter Márta iratbetekintése nyomán. Elsőként a külügy fordult levélben Semjén Zsolthoz a támogatásért még 2014-ben. „Naffa úr és Naffa asszony” érdekében, arra kérve, hogy a honosításról szóló kérelmet terjessze fel elbírálásra Áder János köztársasági elnöknek. Semjén kabinetje is levelet írt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatójának címezve, s azt írták:

„Amennyiben a törvényben előírt feltételeknek megfelelnek, úgy honosításukat nemzetpolitikai érdekből miniszterelnök-helyettes úr támogatja”.

A két testvér közül Tarik Naffa személye különösen érdekes. Ugyanis ő is eljárt annak érdekében, hogy a nemzetközi körözés alatt álló szaúdi, tavaly januárban elhunyt Ghaith Pharaon tartózkodási engedélyt kapjon Magyarországon. Tarik Naffa megkapta a magyar állampolgárságot, ám a Pharaon és Orbán Viktor közös 2014-es vacsoráját megszervező Zaid Naffa kétszer is elbukott az ehhez szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.

A két Naffa fivérrel egyébként nem teljes a családra jutó tiszteletbeli konzulok száma, ugyanis Semjén Zsolt másik támogatottja, Huda Naffa is tiszteletbeli konzul – Macedóniát képviseli Jordániában.

Magyar Idők – Domokos László ÁSZ-elnök a pártok gazdálkodásáról

Az államnak eredményességi célokat kellene megszabnia minden olyan szereplő számára, amely közpénzt költhet el – hangoztatta a lapnak adott interjújában Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, aki egyben sajnálatosnak nevezte, hogy egyes pártok pénzügyei átláthatatlanok. Beszélt arról is, hogy lehetne még hova csökkenteni az adókat.

Habár az interjú zömében az adókról beszélt az ÁSZ elnöke, s dicsérte a kormányt, amiért sikerült úgy lefaragnia a terheket, hogy közben visszaszorította a fekete gazdaság súlyát, a végén néhány mondat erejéig (egy kérést kapott erről) érintette a közpénzek felhasználásának hatékonyságét is. Mint leszögezte: „mindenekelőtt törvényesen, szabályosan kell elkölteni az adófizetői forintokat. Érdekes módon ezt az alapvető elvárást egyes politikai pártok sem teljesítik. Az ÁSZ számos politikai szereplő 2015–2016-ös gazdálkodásáról állapította meg nemrégiben, hogy nem átláthatóan és nem elszámoltathatóan kezelték a költségvetésből kapott százmilliókat, és a saját elszámoltathatóságukat sem lehetett megbízhatónak értékelni. A pártoktól elkanyarodva: meggyőződésem, hogy

a közpénzek felhasználásától akkor várható nagyobb hatékonyság, ha minden közforinthoz ellenőrizhető eredményességi kritériumokat szab az állam.

Azaz rögzíteni kell, hogy milyen minimális eredményt várnak el a döntéshozók azoktól, akik a költségvetésből jutnak forráshoz” – szögezte le.

Dokomos egyébként a személyi jövedelemadó, a járulékok és a munkabérek után fizetendő vállalkozói közterhek további csökkentését sürgette, s úgy fogalmazott: ettől a reálbérek emelkedése és a családok anyagi biztonságának növekedése remélhető.

Magyar Hírlap –  Soltész Miklós interjú pénzekről, civilekről, tervekről

A liberális diktatúra képviselői olyanokat akarnak beengedni Európába, akik évszázadok óta a zsidóság és a kereszténység romlására törnek – állítja Soltész Miklós egyházi, civil és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Szerinte eljött a liberalizmus vélemény­-diktatúrája.

„Látszik, Soros György futtatottjai elveszítették az élethez kötődő realitásérzéküket.

Nem ismerik a valóságot, például a bevándorlókkal való együttélés elképesztő nehéz­ségeit, miközben életidegen dolgokat erőltetnének rá a társadalomra.” A TASZ-ról részletesen is beszélt, majd leszögezte: „legutóbb már annak a lehetőségét vetette fel a szimpatizánsai számára, hogy anarchista módon zavarják meg a hazai választásokat. Ez szerintem alkotmányos aggályokat, kérdéseket vet fel.”

Szóba került az interjúban ,hogy milyen elvek alapján osztották szét egyházak alapján év végén több mint 100 milliárd forintot („nemcsak az egyházak, a hívő emberek, hanem végeredményben az egész társadalom javára szolgáló”  célokra). Közölte azt is, hogy mégsem épül rendezvényközpont Csepelen a 2020-as eucharisztikus kongresszusra, ehelyett a Hungexpo területének, csarnokainak fejlesztése valósulhat meg a találkozóra. A „migránsokkal” kapcsolatban

 

Lapszem – 2018. január 12.

0

Pénteken az Ernők ünneplik névnapjukat. Borult időre lehet számítani, gyenge eső bárhol előfordulhat, és a lehűlés is elkezdődött, de a legmagasabb nappali hőmérséklet még 3 és 8 fok között várható. A lapszemle pedig már megérkezett:

Magyar Nemzet: Akadozik a választási rendszer elérése

Kevesebb mint három hónappal az országgyűlési választás előtt több hibát is észleltek a lebonyolításhoz szükséges informatikai rendszerben az önkormányzatoknál – tudta meg a Magyar Nemzet. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője, Pálffy Ilona csütörtöki sajtótájékoztatóján jelentette be, felkészülten várják a választást, ugyanakkor igyekezett kisebbíteni az informatikai háttértámogatás fontosságát. A választáshoz szükséges alkalmazásokat az arra illetékes önkormányzati dolgozók immár csak egy közbeiktatott pluszfelületen, a választási kapun keresztül érhetik el. A választási kapu országos főpróbáját január 4-én tartották, az ebben érintett önkormányzati dolgozók országszerte problémákat jeleztek a lap szerint. Az NVI erre úgy reagált, hogy elég lesz a választásokig fennmaradó idő a hibák kiküszöbölésére.

Népszava: Kósa államtitkára, avagy a Bikácsi agrárcsoda

Újabb jelentős állami támogatást kapott Kósa Lajos államtitkára, Horváth István feleségének a cége – írja a Népszava. Horváth a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter és a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnökeke, aki kiállt Kósa mellett, mikor az anyjának juttatott sertéstelep miatt támadták. Horváth angoltanár felesége 2011-ben alapította a Bikácsi Agrár Kft.-t, amely a Népszava információi szerint október közepén újabb állami támogatást kapott: ezúttal 132 millió forinthoz jutott a döntően uniós finanszírozású Vidékfejlesztési Programból, szarvasmarhatartó telepek korszerűsítésére. Összesen már 390 millió forintra rúg a cég által elnyert pályázati támogatás. A lap szerint ez nemcsak azért feltűnő, mert egy viszonylag fiatal cégről van szó, hanem azért is, mert a kft.-nek alapítása után sokáig mindössze évi 4-10 milliós árbevétele volt.

Magyar Hírlap: Mindenki jól jár a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásával

Folyamatosan és országszerte bővül a nyugdíjasszövetkezetek taglétszáma – írja a Magyar Hírlap. Tavaly év végén már hetvenhat bejegyzett szervezet működött, a lap által megkérdezettek taglétszám-növekedésről és a foglalkoztatási forma népszerűsödéséről számoltak be. A nyugdíjas munkaerőre vonatkozó igények tükrözik a munkaerőpiacot, hiányszakmák szerint keresik a gyártás, a kereskedelem, a vendéglátás vagy éppen valamilyen speciális területre a munkavállalókat. A munkavállalók korosztályát tekintve leginkább a hatvanas éveikben járók szeretnének dolgozni.

Magyar Idők: Ügyeskednek a fizetésekkel

Trükköznek a vállalatok annak érdekében, hogy az idén is jelentősen megemelt bérminimumot ne kelljen kifizetniük – írja a Magyar Idők. Egyre jellemzőbb a munkakörök átalakítása úgy, hogy a dolgozó új munkaköréhez már ne kelljen szaktudás, így ne kelljen megfizetni a 181 ezer forintos szakmai bérminimumot. Továbbra is elterjedt a nem bejelentett jövedelem, de a bónuszok rendszerével is nehéz helyzetbe hozhatják a dolgozókat. A trükközések többsége nem törvényellenes, a legtöbb visszaélés a nagyvállalatok beszállítói láncolatának alján elhelyezkedő kis- és középvállalkozások munkavállalóit érinti – írja a lap.

Lapszem – 2018. január 11.

0

Ma az Ágoták ünneplik a névnapjukat.  A név az Agáta régi magyar női névből ered, azt jelenti: jó. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

Népszava: Határvédelem luxusáron

270 milliárd forint felét követeli a kormány Brüsszeltől – tavaly nyár végi igényében a kabinet a szolidaritásra hivatkozott, mondván ennyit költött a menekültügyi helyzet kezelésére, többek között a határkerítésre, amely szerinte megvédi Európát a migránsáradattól – olvasható a Népszavában. Azt azonban a kabinet azóta sem tisztázta, hogy ez az összeg pontosan miként állt össze.

Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője ezért írásban kérte az érintett szervezetektől: évre és kiadási csoportra lebontva ismertessék a költségeket. Az ellenzéki politikus kérésére a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda csak egy összesítő táblázatot készített arról, hogy mennyi volt 2015-ben, 2016-ban és 2017 első félévében az egyes állami szervezetek „menekültkiadása.” Ezért Harangozó mind a 19 érintett apparátusnál közérdekű adatigénylési eljárásban próbált érdemi információhoz jutni.

Így is elnagyolt választ adott Országos Rendőr-főkapitányság, amely mintegy 100 milliárd forintot számolt el a „migrációs helyzetre”. A legnagyobb tétel 60 milliárd forint volt, a szűkszavú indoklás szerint ennyit vittek el a személyi kiadások és járulékok, illetve dologi és egyéb költségek. Azaz az ORFK érdemben nem közölt semmit. Hallgatagságának okáról csak találgatni lehet, ám megeshet: azért nem közlékenyebb a szervezet, mert olyan beszerzéseket is „számlázna” az EU-nak, amelyek nem kapcsolódnak a menekülthelyzethez. Mint ismert, 2015 őszén a kormány bevezette a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”, majd többször meg is hosszabbította azt – így 2018 márciusában fut ki.

Magyar Idők: Gyurcsány a baloldal karmestere

Gyurcsány Ferenc az MSZP meggyengítésében érdekelt, demonstrálni akarja, hogy a baloldalon az ő kezében van a karmesterpálca. Ezt a helyzetet előre lehetett látni. Az MSZP mindenkori vezetését leszámítva szinte mindenki tudta – idézi a Magyar Idők Galló Bélát.

A politológus a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elemezte Gyurcsány Ferenc szerepét a közelgő csepeli választások fényében.

Csepelen a szokásos baloldali ellenzéki képletet látjuk – kezdte a szakérőt. Szabó Szabolcs legutóbb megnyerte a körzet parlamenti mandátumát az Együtt színeiben, de most megkereste az MSZP, hogy támogatásáról biztosítsa, amennyiben az MSZP–Párbeszéd színeiben indul el. Ő erre nem hajlandó, a szocialisták ezért a nem helyi érdekeltségű Bangóné Borbély Ildikót indítják el – idézte fel.

Magyar Hírlap: Tarlós megvédi a Szent Margit kórházat

Érthetetlennek tartja a főpolgármester, hogy ellenzéki politikusok a Szent Margit Kórházat támadták, szerinte az intézményben kiváló orvosok és ápolók dolgoznak – írja a Magyar Hírlap.

Ha bármelyik párt székházába besétál két rühes ember, akkor a párt egészére kijelenthetjük, hogy rühes? – vetette fel Tarlós István, párhuzamot vonva azzal a szerinte méltatlan üggyel, amelyben egy tavaly őszi eset kapcsán ellenzéki politikusok azzal vádolták a Szent Margit Kórházat, hogy fertőtlenítés híján rühtünetesek a dolgozók és a betegek. A kórház közölte, nincs náluk fertőzés.

Kikérem magamnak, és ős-óbudaiként visszautasítom, hogy ellenzéki politikusok egy retard információ köré szőtt mese alapján támadjanak meg olyan embereket, akiknek semmi köze a politikához és védekezni sem tudnak megfelelően az őket ért vádak ellen – reagált a lapnak Tarlós István főpolgármester azokra a többek között szocialista, DK-s és Jobbikos nyilatkozatokra, amelyek a Szent Margit Kórházat azzal vádolták, nincs elég pénzük fertőtlenítésre, ezért „az egészségügyi dolgozók és betegek rühesek lesznek”.

Magyar Nemzet: Lemaradt a végrehajtásban a NAV

A 2016-os 90 milliárdos visszaesés után 2017 első kilenc hónapjában 107 milliárd forinttal csökkentek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) végrehajtási bevételei az előző év azonos időszakában elért eredményekhez képest – derül ki a szervezetnek a Magyar Nemzet közérdekű adatigénylésére küldött válaszából.

Bár a NAV egyik kiemelt feladata lenne a költségvetés bevételeinek biztosítása céljából a végrehajtások hatékonyságának növelése, a gazdasági válsággal terhelt 2010-es év behajtási eredményétől is fényévekkel elmarad jelenleg a Tállai András vezetése alatt álló adóhivatal teljesítménye. Akkor még 247 milliárd forint folyt be az államkasszába ezen forrásból, szemben a 2016. január–szeptemberi 213,7 és a tavalyi 197,25 milliárd forinttal.

Lapszem – 2018. január 10.

0

Szerdán, a Melániák napján túlnyomóan borult időre lehet számítani az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint. A Dunántúlon és az ország középső részén esni is fog, a hőmérséklet napközben 5 és 10 Celsius-fok között lesz. Lássuk a mai lapszemlét:

Népszava: Kósa-közelben az állam kedvenc sertésszövetsége

Százmilliókkal támogatta az állam a Kósa Lajos tárca nélküli miniszter régi barátjának disznóipari szövetségét – írja a Népszava. Utólag jogszövegbe írt kormányzati hátszéllel vette át, és tette a sertésipar megkerülhetetlen, egyszerre állami és üzleti ernyőszervezetévé Horváth István a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségét (MSTSZ). Horváth, aki elnöke a szervezetnek  Kósa Lajos alatt államtitkár, de továbbra is az MSTSZ vezetője. A lap szerint a gazdák nem lelkesednek a néhány éve létrehozott szövetségért, ami jelentős állami támogatásokat kap.

Magyar Hírlap: Kampányt indítanak a kamupártok ellen

Fel kell hívni a magyarországi cigányság figyelmét az egyre szaporodó, megtévesztő szándékú kamupártokra, ennek érdekében a Lungo Drom helyi hamarosan kampányt indít  – közölte a Magyar Hírlappal Farkas Flórián, a szervezet elnöke a legutóbbi elnökségi ülésen született döntésről. Farkas Flórián szerint legalább két-három ilyen, a választók megtévesztésére létrejött szerveződés van. A lapnak azt is megerősítette, hogy a Lungo Drom továbbra is a Fidesz szövetségeseként, a Kövér László választmányi elnökkel kötött megállapodás szellemében tevékenykedik.

Magyar Nemzet: Ukrajna, a vásárolt jogosítványok országa

Nyílt titok, hogy olajozottan működik a jogosítványvásárlás gépezete Ukrajnában – írja a Magyar Nemzet. A vevőnek csak a szükséges fotó miatt kell ellátogatnia a vizsgára, a megfelelő válaszokat a vizsgáztató adja meg, és még aznap, vagy néhány héten belül meg is kaphatja a jogosítványt. Közben tavaly tíz százalékkal nőtt a közúti balesetek száma, és legalább háromezren haltak meg az utakon: csak Kárpátalján 500 halálos balesetet regisztráltak, és ez összefüggésben állhat a jogosulatlanul kiadott okmányokkal. A korrupciós háló a tanulókra, az iskolákra, az oktatókra, a vizsgaközpontokra és az ezekkel kapcsolatban álló állami szervekre is kiterjed a lap beszámolója szerint.

Magyar Idők: A migránsok elküldését hátráltatná a szervezet?

A Magyar Idők szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy a visszatoloncolások megakadályozása érdekében, illetve egy újabb Magyarország elleni per előkészítéseként kért közérdekű adatigénylést a Soros György által támogatott Helsinki Bizottság a Karitatív Tanácsnak, hogy kiderítse: milyen szolgáltatást nyújtanak a segélyszervezetek a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális menedékkérőknek, illetve a nőknek a tranzitzónákban. A szervezet honlapján közölt útmutatókból a Magyar Idők szerint kiderül, hogy a jogvédő szervezet tökéletesen tisztában lehet azzal, hogy a menedékkérők mit kérhetnek a magyar határnál a karitatív szervezetektől, és a lapnak nyilatkozó szakértők szerint az eljárások hátráltatása is célja lehet a közérdekű adatigénylésnek.

Lapszem – 2018. január 9.

0

Ma a Marcellek ünneplik a névnapjukat.  A név latin eredetű, a Marcellus családnévből származik. Jelentése: Mars istenhez tartózó, neki szentelt. Olvassa el a lapszemlét!

Népszava: Már a kormány szerint is bajban van a szakképzés

Hiába próbálták ösztöndíjjal népszerűsíteni a hiány-szakképesítéseket, annak nem volt egyértelmű pozitív hatása, ahogyan a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését szolgáló programoknak sem – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megbízásából készült, a Népszava birtokába került nem nyilvános, 2017 júniusi jelentésből. A hiány-szakképesítések (mint például ács, cukrász, szakács, hegesztő) támogatására 2010-ben hozták létre a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjat, ám az eredményekből nem olvashatók ki pozitív irányú változások, a hiányszakmák továbbra is népszerűtlenek.

A lemorzsolódás csökkentését és a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését célzó Arany János Programok és a Hídprogramok sem javítottak sokat a helyzeten. Előbbiekben egyre kevesebb iskola és diák vesz részt, a jelentés szerint itt „feltétlenül szükséges a kedvezőtlen tendencia megfordításához szükséges lépések kialakítása. A Köznevelési (Híd II.) és a Szakképzési Hídprogramban is egyre kevesebben vesznek részt. A Híd II.-ben ráadásul csak a képzést megkezdők 10-30 százaléka szerez részszakképesítést. „A hátrányos helyzetű fiatalok szakmához juttatására bár történtek intézkedések, de ezek nem érték el az elvárt eredményt” – olvasható a jelentésben.

Magyar Idők: Csökkentenék a keringési betegségek előfordulását

A sport és az egészséges táplálkozás népszerűsítését, a dohányzás visszaszorítását, illetve a cukor- és a szívbetegek hatékonyabb gondozását, valamint a szívinfarktusos és a stroke-os betegek minél gyorsabb ellátását tűzte ki célul a keringési betegségek megelőzését célzó komplex program, amelyet december végén fogadott el a kormány – olvasható a Magyar Időkben.

Bár az elmúlt években érdemben nőtt hazánkban a várható élettartam – 2001-hez képest a férfiaknál több mint öt, a nőknél három és fél évvel –, a statisztikák azt mutatják, hogy a lakosság egészségi állapota továbbra is kedvezőtlen képet mutat, és jelentősen elmarad az ország gazdasági helyzete alapján várhatótól.

A magyarok emiatt továbbra is rövidebb, valamint rosszabb minőségű életre számíthatnak nemcsak az Európai Uniót alapító 15 államhoz (EU15), hanem a visegrádi országokhoz képest is.

A legtöbb haláleset továbbra is szív- és érrendszeri betegségekre vezethető vissza, annak ellenére, hogy a szívinfarktusos betegek ellátásának javulásával a keringési elégtelenségből adódó halálozás az elmúlt húsz évben jelentősen csökkent Magyarországon.

Magyar Hírlap: Németh Szilárd szerint a Soros szervezetek felsorakoztak Ahmed H. mögé

A kormánypárti országgyűlési képviselő ezt azzal kapcsolatban közölte, hogy a Szegedi Törvényszéken – megismételt elsőfokú eljárásban – folytatódik a 2015-ös röszkei zavargások miatt terrorcselekmény elkövetésével vádolt Ahmed H. pere.

A szavai szerint Soros György által fizetett és Ahmed H. mögé beálló szervezetek közé sorolta az Amnesty Internationalt és a MigSzolt, továbbá megemlítette Schilling Árpád rendezőt, Juhász Pétert, az Együtt elnökét és Gulyás Márton ellenzéki aktivistát mint akik emellett a kerítés lebontását is szorgalmazták.

Magyar Nemzet: Nem árulja el a számvevőszék, hogyan számolta ki a Jobbik büntetését

Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője szerint a Jobbik olcsón kapta meg a plakátokat. A Magyar Nemzetnek adott interjújában annak ellenére, hogy a riporter többször is rákérdezett, hogyan jött ki a büntetés, a legkonkrétabb válasz: az alábbiakban olvasható:

– A számvevőszék egyrészt nyilvánosságra hozta a pártok ellenőrzésének módszertanát, ebben benne van, hogy – összhangban a 2014. január 1-jétől hatályos törvénnyel – kiemelt figyelmet fordít a tiltott vagyoni támogatások értékelésére. Ilyennek minősül, ha egy párt a mindenki számára elérhető piaci árnál lényegesen olcsóbban vesz igénybe szolgáltatást, legyen az plakátmegrendelés vagy irodabérlés. Ilyenkor a számvevőszék megvizsgálja az árképzést, értékeléseket, elemzéseket végez, és megállapítja a valós, mindenki számára elérhető árat. Az is nagyon fontos, hogy a törvény szerint amikor a pártok szolgáltatást vesznek igénybe, meg kell határozni annak az értékét, a Jobbik ezt sem végezte el, pedig számtalanszor elmondták, hogy kedvezményes árat kaptak.

Lapszem – 2018. január 8.

0

Ma a Gyöngyvérek ünnepelnek. A Gyöngyvér régi magyar eredetű név, a gyöngy szóból Arany János alkotta meg. Jelentése: gyöngytestvér. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

Magyar Nemzet: Ellenzéki csetepaté Csepelen

Jelentős vitát robbantott ki a baloldalon, hogy az MSZP elindítaná Csepelen Bangóné Borbély Ildikót, mégpedig abban a körzetben, ahol négy éve az összefogás nevében az Együtt politikusa, Szabó Szabolcs győzni tudott. A konfliktus kódolva volt, hiszen a fővárosi választókerületeket az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) osztotta fel egymás között, a Párbeszéd, az Együtt vagy az LMP esélyesei ebben nem szerepelnek.

A Magyar Nemzet úgy tudja, az MSZP egyelőre kitart Bangóné mellett, a pártban ez az elképzelés sikert aratott: az az alapvélekedés, hogy a szocialisták rosszul jártak azzal, hogy a 18 budapesti körzetből csak 10-et kaptak, ráadásul ezek között – Csepelt leszámítva – még van olyan, amelyet szinte biztosan át kellene adniuk a kisebb baloldali pártok egyikének.

Magyar Hírlap: A fuldokló Európa magával rántaná megmentőit

Nagyon mély válság okozta kétségbeesést jelez az az agresszivitás, amellyel az Európai Unió és egyes tagállamok vezetői erőltetik a migránsok állandó kvóták szerinti szétosztását, de a gyakorlatban ez a megoldás nem életképes – mondta a Magyar Hírlapnak a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

Speidl Bianka szerint a volt gyarmattartó országok polgáraiba mélyen beleivódott a gyarmatosítás miatt kialakult bűntudat, ezért irracionálisan, naiv módon és érzelmi alapon közelítik meg a migráció kérdését.

A kutató szerint 2015-ös migrációs krízis, jóllehet katasztrófa közeli állapotba sodorta a kontinens biztonságát, nem oka, hanem tünete a már évtizedek óta kialakulóban lévő, átfogó válságnak. Egyetértek Henri Boulad atyával, aki szerint a migrációs válságot Európa hozta létre, ami sarkos megfogalmazás, de logikus. Európa jó ideje átfogó gazdasági-társadalmi-ideológiai-morális válságban szenved, és az ebben szerepet játszó tényezők együttállása vezetett odáig, hogy a tömeges és kontrollálatlan beáramlás megtörténhetett.

Népszava: Süllyed a paksi reaktor

Az épületsüllyedést mérő eljárások pontosítására szólította fel a Paksi Atomerőművet az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) – derítette ki a Népszava a IV. atomblokk élettartam-hosszabbítási engedélyének indoklásából. Bizonyos kitételeik már most a vártnál jelentősebb süllyedésre utalnak. Egyes külső szerkezeti elemek „kihasználtsága” pedig 2025-re meghaladhatja a 105 százalékot. Nincsenek megfelelő tervek arra az esetre sem, ha a IV. blokk reaktortartályának síkja másfél milliméternél nagyobb mértékben megdőlne.

A dokumentumok alapján a napokban Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető az energiaügyekért felelős Seszták Miklós nemzeti fejlesztési tárcavezetőhöz, illetve Süli Jánoshoz, „a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterhez” fordult, tudakolván, miért és milyen mértékben süllyed a Paksi Atomerőmű. Ez már csak azért is fontos, mert az elsődlegesen érintett IV. blokk közvetlenül határos a bővítési területtel. A még fel nem tárt talajmozgási veszélyek így alapvetően kihatnak az Orbán-kormány által tervezett V. és VI. blokk építésére, működtetésére.

Magyar Idők: Folytatják a gyémánt-pert

Az úgynevezett gyémántügyben a Fővárosi Törvényszéken ma folytatódik a bizonyítási eljárás – olvasható a Magyar Időkben. A DT Diamond Rt. volt és jelenlegi vezetőjét gyémántbefektetésekkel kapcsolatban többrendbeli, különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalással vádolják, miután a gyémántbefektetések kapcsán összesen több mint félezer embert csaptak be a vád szerint.

A Fővárosi Ítélőtábla 2017 januárjában hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék ítéletét az ügyben, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította arra való hivatkozással, hogy az általa megállapított tényállás megalapozatlan.

Lapszem – 2018. január 6.

0

Szombaton szokatlanul meleg lesz, akár 12 Celsius fokig is emelkedhet a hőmérséklet. A Boldizsárok ünneplik névnapjukat, és szokás szerint megérkezett a lapszemle:

Népszava: Befulladt akcióterv – Tanácstalan szaktárca

Úgy rendelte meg a Honvédelmi Minisztérium az oktatási intézményektől szilveszter előtt néhány nappal az akciótervet háború vagy szükségállapot esetére, hogy valójában ki sem dolgozták ki a részletszabályokat – írja a Népszava. A tervekben, amelyeket a nyár közepéig kell elkészíteni, az iskolavezetőknek felelőst kell kijelölniük például arra, hogy vészhelyzetben védőöltözetet, takarót, vizet és élelmiszert rendeljen a gyerekeknek és a személyzetnek. Azt azonban a Honvédelmi Minisztériumban sem tudják, hogy mit kellene beszerezni, honnan, és milyen forrásból – írja a lap. Az oktatási intézményeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma utasította a tervek elkészítésére, ám a konkrét ügyben a honvédelmi tárcát jelölték meg illetékesként, akik azonban nem tudtak tájékoztatást adni a részletekről.

Magyar Nemzet: Nyugdíjba mehet Pintér Sándor

Már nem vállalna még egy kormányzati ciklust, így nagy valószínűséggel nyugdíjba vonul a 2018-as választások után az idén 70. életévét betöltő Pintér Sándor belügyminiszter – tudta meg a Magyar Nemzet több forrásból. Információik szerint a Fidesz választási győzelme esetén Kocsis Máté józsefvárosi polgármester lehet az új belügyminiszter. Az mindenesetre biztos, hogy Kocsis nem marad a kerület vezetője, ugyanis indul a választásokon. Ezt egy interjúban azzal indokolta, hogy a párt felkérte erre. A lap forrásai Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter távozását is biztosra veszik, illetve várható, hogy Gulyás Gergely frakcióvezető külügyi vonalon dolgozik tovább, akár Szijjártó Péter külügyminiszter utóda is lehet.

Magyar Idők: Másfél millió dolgozó bére nő idén

Az állami szférában több mint kétszázezer, a versenyszférában pedig további nagyjából 1,2 millió munkavállalót érint közvetlenül a minimálbér és a garantált bérminimum emelése. A 2016 végén megkötött hosszú távú bérmegállapodásnak köszönhetően időben fel tudtak készülni a cégek az emelésre. Ugyanakkor lesznek olyan vállalkozások, amelyeknek komoly megpróbáltatást okoz a magasabb bértömeg kigazdálkodása, ez elsősorban azoknál a cégeknél lesz jellemző, ahol a foglalkoztatottak legalább tíz százaléka a legalacsonyabb keresetek valamelyikét kapja – mondta a Magyar Időknek Dávid Ferenc a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára.

Magyar Hírlap: Fantommal szerződött az MSZP

A Magyar Hírlap szerint felvetődik a kérdés a Citynet-ügy kapcsán: miért fizetett a szocialista párt egymillió forintot a semmiért? A bírósági végzésből kiderül, a vásárlást nem lehetett jogszerűen elszámolni – írja a lap. A fantomizálódott Citynet könyvelése, számviteli bizonylatai eltűntek, a cég képviselőjét, egy szabadkai illetőségű ügyvezető-tulajdonost az utolsó székhelyen nem találták. Az MSZP egy olyan cég követelését vásárolta meg, amely 2012-ben és 2013-ban mérleget sem adott be, 2014-ben felfüggesztették az adószámát, és 2014. április 29-én a cégbíróság megszűntnek nyilvánította. Varga Tamás, aki az MSZP informatikai igazgatója volt, azt mondta, a párt nem létező követeléssel állt elő, a Citynettel kötött szerződése színlelt, több mint százszoros különbség van a követelés és az ellenértéke között.

Lapszem – 2018. január 4.

0

Ma a Tituszok és a Leonák ünneplik a névnapjukat. Ne felejtse el felköszönteni Titusz és Leona nevű ismerőseit! A Titusz latin eredetű név, jelentése: tiszteletre méltó, mezei galamb. A Leona görög eredetű, azt jelenti: oroszlán. Olvassa el a lapszemlét!

 

Magyar Nemzet: Még hónapokig nem vizsgálja az MNB Mészáros ügyleteit

A Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt. tavaly december 12-én jelentette be, hogy 8,2 milliárd forint értékben felvásárolná a CIG Pannónia Nyrt. részvényeinek 24,85 százalékát. Az ügylethez az MNB engedélye szükséges, ezért a tényleges tulajdonszerzés csak később valósulhat meg. A közérdekű feljelentésiről ismert Tényi István annak apropóján tett bejelentést, hogy a CIG részvényeinek értéke hirtelen emelkedésnek indult. A jegybank azonban azt is közölte Tényivel, hogy bár az MNB is érzékelte az árfolyam hirtelen emelkedését, ez még nem jelenti azt, hogy meg is indul a vizsgálat. A jegybank ugyanis az adatok begyűjtését kezdte csak meg – kiderítendő, hogy a „bennfentes kereskedelem gyanúja megalapozott-e, és fennállnak-e a piacfelügyeleti eljárás indításának feltételei”.

A Magyar Nemzetnek korábban nyilatkozó szakemberek nem sokkal az ügylet nyilvánosságra kerülése után arra hívták fel a figyelmet, hogy már a december 12-i bejelentés előtti napon is olyan részvénymozgások voltak a biztosító papírjainak piacán, illetve olyan áremelkedés történt, amit a „rendes” piaci információk nem indokolnak. Úgy vélték, hogy ennek kapcsán felmerülhet a bennfentes kereskedés gyanúja – ami viszont büntetendő cselekmény.

Magyar Hírlap: Nem akarunk újra birodalomban élni

Kifejezve a két ország szövetségének jelentőségét, hazánkba látogatott először az új lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki – írja a Magyar Hírlap.

Közös sajtótájékoztatójukon a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor kiemelte: az elmúlt időszak megmutatta, hogy a közép-európai gazdasági modellek működnek, „Közép-Európa működik”, a térség hozzájárul az unió politikai és gazdasági stabilitásához, az unió gazdasági motorjává, leggyorsabban fejlődő régiójává vált. Kiemelte: a közép-európai országok a saját lábukon akarnak és fognak állni. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a térség országai nem akarnak birodalomban élni, az uniót továbbra is a szabad európai nemzetek szövetségének tekintik. Megerősítette: a magyar álláspont szerint erős Európa csak erős nemzetállamokra épülhet, támogatni kell a családokat és a gyermekvállalást, valamint megőrizni a keresztény gyökereinket.

A magyar kormányfő kifejtette, hogy az unió bevándorláspolitikája viszont nem működik, mi több, látványos kudarcot vallott. Kiemelte: az európai emberek nem akarnak bevándorlást, míg egyes uniós vezetők továbbra is erőltetik bukott politikájukat. Megerősítette, hogy a magyar álláspont szerint meg kell védeni a határokat, s a migránsok betelepítése helyett a segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van. Orbán egyúttal megköszönte Varsó hozzájárulását a magyar határvédelemhez, ami – mint mondta – európai ügy.

Népszava: Recseg-ropog a miskolci szuperkórház

Ledőlt a hazai gyermekegészségügy egyik bástyája, miután a miskolci „szuperkórház” közel egy éve kinevezett új vezetése megszüntette és a nagy intézményrendszerbe beolvasztotta a korábban önállóan működő, neves Gyermekegészségügyi Központot (GYEK) – olvasható a Népszavában.

Ezzel veszélybe került a hazai gyermek-diabetológia egyik fellegvárának szakmai minősítése és továbbképzési egyetemi akkreditációja is – jelentette ki még tavaly késő ősszel a központ korábbi vezetője, Barkai László, aki a diabet.hu oldalon közölt nyílt levelében tudatta azt is: az irracionális helyzettel, és a központ leépítésével szakmailag nem tud egyetérteni, ahhoz a nevét nem adja, így távozik a miskolci kórházból, s Egerben, a Heves Megyei Markhot Ferenc Kórházban folytatja tovább klinikai munkáját.

Magyar Idők: Ráégtek Vonáékra a botrányos büntetőügyek

Ráégett az egykori radikális pártra két, decemberben vádemeléssel befejezett büntetőügy erről értesült a Magyar Idők.

Kovács Bélát, a Jobbik Európai Parlamenti (EP) képviselőjét az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással, háromrendbeli, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásával vádolta meg a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF).

Kovács arra kényszerült, hogy kilépjen a pártból, igaz, az EP-mandátumát megtartotta, ügye azonban a támogatottságából vesztő Jobbik történetének egyik legkínosabb fejezete, még akkor is, ha a párt hivatalosan örül a vádemelésnek, mert – mint nyilatkozták – „végre kiderülhet az igazság”. Az ügy kirobbanása óta a Jobbik a Fideszt és a miniszterelnököt támadta, Kovács pedig még pert is kilátásba helyezett az ellene indult büntetőeljárásról beszámoló újságírók, valamint Orbán Viktor ellen. A párt azt állította: az ügyet szándékosan húzták el évekig.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK