Kezdőlap Címkék Külhoni magyarok

Címke: külhoni magyarok

A Momentumtól sem fogadom el

A március 9-i Európa Napon jelentette be Fekete-Győr András, hogy az ellenzéki pártszövetség közös választási listájára a Momentum két külföldön élő magyart is felvetet: a Londonban élő Csillag Tamást, aki a Momentum londoni közösségének tagja, illetve a sepsiszentgyörgyi Tomos Endrét. Ez az a kérdés, amiben a legmélyebb az egyet nem értés köztem és a Momentum között.

Sok mindenben értünk egyet, évekkel ezelőtt – kéretlenül – alapos véleményt írtam vaskos programjukról, a legtöbb részt kifejezetten helyeseltem, és kevés helyen fogalmaztam meg kifogásokat, melyek közül a határon túli magyarokkal kapcsolatos álláspontjuk volt a legfontosabb.

Három évtizede, amikor kialakult az új magyar demokrácia, konszenzussal került a köztársasági alkotmányba, hogy a magyar állam „felelősséget érez” a határon túli magyarokért, és konszenzus volt abban is, hogy a magyar államnak sokrétű kulturális és oktatási támogatással kell hozzájárulnia ahhoz, hogy magyarként élhessenek teljes életet szülőföldjükön, a határ túloldalán, és hogy mindennapos kapcsolatban állhassanak az anyaországgal.

Azt azonban, hogy közjogi értelemben a magyar állam polgárai legyenek etnikai alapon, akkoriban az Antall József vezette MDF sem tudta elképzelni, nem is beszélve a magát még liberálisnak vélő,

a Trianon-évfordulón a házelnök Szabad György elrendelte parlamenti felállás miatt az ülésteremből kivonuló, Orbán és Kövér vezette Fidesz-frakcióról.

Amikor tíz évvel később, 2010 nyarán az MSZP-frakció nagy többsége megszavazta az Országgyűlésben a kettős állampolgárságról szóló Orbán-féle törvényt, ezt bizonyára inkább gyávaságból, mint meggyőződésből tette. Mire azonban létrejött a Momentum, az ebben is 180 fokos fordulatot végrehajtó Fidesznek már sikerült olyan helyzetet teremtenie a hazai politikai közgondolkodásban, hogy a politikába bekapcsolódó fiatalok számára magától értetődő lett annak magukévá tétele, hogy a magyarság nemcsak kulturális összetartozást jelent, de közjogi-politikai közösséget is, és ebből következően a budapesti parlamentben is képviseletet kell adni a „külhoni” magyaroknak.

Nemcsak választójogot, ahogy a Fidesz bevezette és az MSZP is elfogadta, de azt is, hogy olyanok képviseljék őket a budapesti Országgyűlés tagjaiként, akik maguk sem Magyarországon élnek,

hanem kisebbségben a szomszéd országok valamelyikében, illetve vendégmunkásként, bevándorlóként bárhol másutt a világban.

Márpedig ez nem helyénvaló. A népszuverenitás elvéből az következik, hogy a törvényhozó hatalom összetételének és ezáltal

a kormányzás irányának meghatározásában azoknak legyen szavuk, akik a parlament által hozott törvények hatálya alatt, a kormányzás által meghatározott körülmények között élnek, tehát Magyarország lakosainak.

Ezért tartom ma is helyesnek, hogy a 2010-ig érvényes törvény a választójogot magyarországi lakóhelyhez kötötte. Sőt, nemcsak az nem indokolt, hogy más országokban élők részt vegyenek a magyar törvényhozás megválasztásában, de az sem, hogy etnikai illetve történeti indokok alapján állampolgárságot kapjanak a más országokban élők. Aki Székelyföldön született, és ott is – mondjuk Sepsiszentgyörgyön – él, dolgozik, tanul és állami juttatásokban részesül, az noha ugyanazon a nyelven beszél, ugyanazokat az írókat olvassa, ugyanazokat a történelmi személyiségeket tiszteli (legalább nagyobb részben), mint mi Magyarországon, nem indokolt, hogy a magyar költségvetés elosztásáról illetve a Magyarországon élők különféle jogairól és kötelezettségeiről szavazzon az országházi ülésteremben.

Tudom, hogy amikor az ellenzéki pártok a 2018-as választás előtt közös választójogi törvénytervezetben egyeztek meg, az is tartalmazta ezt a megoldást, és ezt törvényjavaslatként is benyújtotta akkor az Országgyűlésben, de ebben a DK olyannyira fenntartotta különvéleményét, hogy ezt még a frakció számára készített módosító indítványban is megfogalmaztam a soha napirendre nem vett törvényavaslathoz.

Miért ragaszkodom ennyire a letelepedés nélküli kettős állampolgárság s az ehhez kötött választójog elutasításához?

Nem a praktikus következménye miatt, nevezetesen, hogy ez többletszavazatokat jelent a Fidesz számára. Ha egyszer majd eljutunk oda, hogy a magyar társadalom többsége meg akarja dönteni az Orbán-rendszert, a szomszéd országokban és másutt élő kettős állampolgárok kisebbségének a Fideszre leadott szavazatai nem fogják ezt megakadályozni. (Kisebbségének szavazatai, hiszen többségük jó ízléssel nem él a felkínált választójoggal.)

Más okból gondolom így én is, és sokan mások is, akik ugyanígy látják ezt. Az alapkérdés, hogy a politikai közösséget nem etnikai, nem vérségi, hanem polgári alapon értelmezzük: az állam polgárai alapesetben azok, akik a határai között élnek, s ezen csak a házasodás illetve a kiköltözés esetén szabad, és mindig csak egyes személyek tekintetében eltérni. Ez a nemzetközi norma, s a határváltoztatások folyományaként más államok határai közé került nemzetiségek problémáját a demokratikus világban kisebbségi jogokkal és nem kettős állampolgársággal kezelik.

Ahol ilyesfajta (és nem költözés vagy házasodás folyományaként létrejövő) kettős állampolgárságot vezetnek be (mint egyes balkáni országokban illetve az Orosz Föderáció peremvidékein), ott ez a kialakult határok megkérdőjelezésének kifejezése, korábbi vagy tervezett fegyveres konfliktusok hírnöke.

Aki – mint a Momentum – nyugati és nem keleti mintákat követő Magyarországot szeretne, annak, ha következetes akar lenni, le kell mondania a politikai közösség és az annak képviseletét ellátó parlament etnikai alapú értelmezéséről.

Akik kivándorolnak az országból, de állampolgárként kapcsolatban maradnak a magyar állammal, azok választójoga a nemzetközi gyakorlattal összhangban maradjon meg, de aki külföldön él, az nem tudja ellátni az országgyűlési képviselő munkáját. Nem tartom ezért jó ötletnek külföldre költözöttek jelölését sem a listára.

A sértődés luxus a politikában

0

Nagy teret szentelt az LMP-nek Gyurcsány Ferenc szokásos hétfői tájékoztatóján, amelyen nekiment a határon túli voksolás átláthatatlanságának. Politikusként, politikai síkon továbbra is kiáll az egyeztetések folytatása mellett, s várja az LMP döntését a kérdésben; magánemberként ugyanakkor „az emberi aljasság megnyilvánulásának” nevezte Vágó Gábor részegségére utaló vádját, ám hozzátette: „A sértődés luxus a politikában”.

 

A Demokratikus Koalíció elnöke szerint tisztult a kép a tegnapi háromoldalú – DK, LMP, MSZP-PM – tárgyalásokon, ám az nem segít, hogy

„az LMP konkrét javaslat nélkül érkezett és annak tétele nélkül távozott”.

Annyit tudni, hogy előfeltétel a Jobbikkal való megállapodás, ami indokolatlan és elfogadhatatlan. Az LMP-t terheli annak súlyos felelőssége, hogy ezzel veszélyezteti a kormány megbuktatását. Gyurcsány leszögezte (a tájékoztatón kétszer is papírról felolvasta a március 15-i beszédében erről általa mondottat): nem kötnek választási együttműködést a Jobbikkal, a tárgyalások, amelyekre hívta a pártot a választások utáni esetleges együttműködésről szólnának.

Beszélt a határon túli szavazatokról is: eddig 438 ezren kérték a regisztrációt, s 335 ezret névjegyzékbe is vettek. A sok érvényes kifogás egyikeként felrótta, hogy

néhány személyes adat ismertében bárki regisztrálhat más nevében, bármilyen címet megadhat, ugyanakkor a névjegyzék nem nyilvános, nem ellenőrizhető, nem megállapítható, hogy más regisztrál-e más nevében; akár elhunytak is szerepelhetnek a listán.

„Több mandátum múlhat ezen – de ettől függetlenül sem engedhető meg egy demokratikus rendszerben, hogy többszázezer szavazatnak nincs nyilvánossága” – mondta.

Kérdésre válaszolva a DK elnöke elmondta: azokat a pártokat hívták a tárgyalásra, amelyek fel tudják mutatni a bejutáshoz szükséges erőt. Azonban a demokratikus ellenzék néhány kisebb pártja, beleértve az Együtt-et is, nem képes a demokratikus ellenzéki szavazatok olyan mértékű összegyűjtésére, hogy  az ő jelöltje sikeres lenne, s “tartunk tőle, ha a demokratikus ellenzéki szavazók Együtt-et vagy más kisebb pártot látnak, nem szavaznának rá” – szögezte le.

 

Ivott vagy nem ivott?
A tegnap esti tárgyalásra Kötséről a saját autójával jött, mellette ült a három éves gyermeke és a felesége is – mondta, reagálva Vágó Gábornak a megbeszélés után homályosan ugyan, de egyértelműen megfogalmazott véleményére, mely szerint a vendéglátói részegek voltak. Gyurcsány a feltételezést is visszautasítja, hogy szabályt sértene és hogy veszélynek tenné ki a családját. „Vágóval szívesen megküzdök politikai kérdésekben, de nem tűröm el, hogy tisztességtelen, aljas politikai szándékból esztelenséget kövessen el velem vagy a családommal szemben” – szögezte le.
Azt már korábban, közleményben tudatta, hogy beperli Vágó Gábort a kijelentése miatt.

Bécsi magyarok is sértőnek találják Lázár videóját

Egy Bécsben dolgozó magyar séf, Lakatos József nyílt levélben üzent Lázár Jánosnak, aki állítása szerint magánemberként utazott az osztrák fővárosba, és csak arról készített videót, amit ott tapasztalt, de nem akart senkit megbántani

“Tisztelt Lázár Úr!
A bécsi kirándulásával kapcsolatban,teljes szívünkből vissza utasítjuk az Ön véleményét a Bécs városával kapcsolatban! Az Ön megnyilatkozása hazug,arcátlan,pimasz és romboló!
Nem kevés magyar állampolgár naponta dolgozik Bécs városában,akiket sért az Ön videója.Nem beszélve az osztrák emberekről! Én 28-éve élek Ausztriában,elvárom, hogy ha Ön átjön Bécsbe, akkor viselkedésével legyen méltó Magyarországhoz és próbáljon kulturáltan viselkedni és ne állítson valótlan dolgokat!
Bécs a világ legelhetőbb városa!! Tiszta ,gyönyörű! Nem kevés ember dolgozik naponta azért, hogy ez a város olyan legyen amivel a turisták és a belföldiek elégedettek és büszkék! Ellenben Budapesten kellene kicsit körülnéznie!  Milyen autópályán lehet elérni Budapestet,kritikán aluli! Először a saját” szemétdombján”seperjen ,utána a szomszédén! Amúgy szeretném megköszönni,hogy az sok-sok magyar aki kint dolgozik naponta és munkájával elismerést szerez Magyarországnak!!! Ön ki jön és egy pillanat állat tönkre tesz mindent! Elvárjuk hogy kérjen bocsánatot,hazug állításaiért!
Javaslom: ezentúl utazzon Ázsiába!
Nem a migránsokkal kell riogatni a magyar embereket! Úgy kell kormányozni hogy a választók újra Önöket válasszák meg!
Ne legyen magánnyugdíj lenyúlás
Ne legyen Eliosz ügy
Ne legyen korrupció
Ne legyen mutyizás
Ne legyen állami földek lényúlása
Ne legyen eu-s pénzek elsikkasztása
Ne a mi adókból fizessék a külhoni magyarok szavazat vásárlását és még sorolhatnám …

Tisztelettel: Bécsi magyarok”

(A levélben előforduló helyesírási hibákat a közérthetőség kedvéért javítottuk!)

Ez volt ma – 2017. november 10.

0

Külhoni magyarok szavazat joga: adok és kapok

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes, Orbán Viktor és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A pénteki nap az adok-kapok napja volt – a külhoni magyarok szavazati jogát illetően (is). Nem véletlen az időzítés: a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén Orbán Viktor kormányfő mondta el álláspontját a többi között erről is, hangoztatva, hogy van egy vita, amelyben helyes, ha a kormány is kifejti véleményét, a külhoni magyarság szavazati jogáról szerinte kialakult konszenzuson ugyanis most “hajszálrepedés” keletkezett.

Azt mondta: a magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot: “egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”.

Szerinte ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Azt mondta: ezen nem kívánnak változtatni, és aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják. Arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezetőitől, biztassák erre közösségüket.

A Demokratikus Koalíció a miniszterelnök a kérdésben szembemegy a magyarok négyötödének, sőt saját szavazói felének akaratával is, amikor jónak tartja a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát. „Orbán Viktor a tegnapi nap után ma is megpróbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant,

szerinte “helyes és igazságos”, hogy olyanok is döntenek Magyarországról, akik soha nem éltek itt, nem itt fizetnek adót, nem itt járatják a gyereküket iskolába és nem Magyarországon mennek kórházba – áll a DK közleményében.

 

Mesterházy Attila szocialista országgyûlési képviselõ és Vona Gábor, a Jobbik elnöke a Máért XVI. plenáris ülésén
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Vona Gábor, a Jobbik elnöke pedig a DK-nak ment neki a MÁÉRT-en és az azt követő sajtónyilatkozatában a külhoni magyarok szavazati joga kapcsán.

Ám nem csak a DK-t, hanem a Fideszt és a kormányt is élesen bírálta – igaz, azt más miatt. Mint kifejtette: nagy probléma napjainkban a pártpolitika és a nemzetpolitika összekeverése – hangoztatta Vona Gábor a Máért ülésén elhangzott beszédéről beszámolva. Mint az értekezleten és azt követően is  kifejtette: a mindenkori magyar kormánynak nem az a feladata, hogy saját pártpolitikája alapján kihelyezze az anyagországi politikai vitákat a határon túli magyar közösségekhez, s korlátozza saját szája íze szerint a helyiek mozgásterét, hanem az,

HOGY ANÉLKÜL SEGÍTSE ÉS TÁMOGASSA A HATÁRON TÚLI MAGYAR KÖZÖSSÉGEKET, HOGY ELVÁRNÁ AZ ADOTT KORMÁNY POLITIKÁJÁVAL VALÓ AZONOSULÁST.

A külhoni támogatáspolitikával kapcsolatban pedig azt fejtett ki, hogy sokkal fókuszáltabbá és kevésbé pártpolitikai alapúvá kellene tenni a források szétosztását.

Gyurcsány Oxfordban volt meghívott előadó

Gyurcsány a vitán. Forrás: Facebook/Gyurcsány Ferenc

Az Oxford Union egyetemen rendezett populizmus-vitafóromon vett részt csütörtök este Gyurcsány Ferenc. Néhány nap múlva korábbi brit és ausztrál miniszterelnök adnak majd elő. Populizmus-vita (Populism Debate) címmel tartották a rendezvényt az 1823-ban alapított, a vitaelőadásairól híres Oxford Union egyetemen azzal a mottóvel hogy “a populista vezetők nem hoznak valós változást”.

“Ha minden igaz, először beszélt magyar résztvevő brit alsóházra emlékeztető falak között” – írta Facebook-oldalán Gyurcsány Ferenc az eseményről.

Nyílt levél Putyin díszpolgársága miatt

Mivel a fenntartónak nem csak joga, hanem kötelessége is a törvényesség biztosítása, ezért az Eötvös Károly Intézet (EKINT) Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterhez fordult Vlagyimir Putyin orosz elnök Debreceni Egyetemtől kapott díszpolgári címe miatt, erről ugyanis álláspontjuk szerint jogsértő módon döntött az intézmény Szenátusa.

 

A nyílt levélbenarra kérik a minisztert, hogy ellenőrizze a Debreceni Egyetem döntésének jogszerűségét, illetve azt, hogy nem ért-e valakit retorzió az intézmény munkatársai közül azért, mert tiltakozását fejezte ki ezzel kapcsolatban.

Kit szolgál a magyar rendőr?

Fotó: Facebook

24 órán belül két olyan akció is történt, amelyben az állam – és nem a kormány, s még kevésbé a Fidesz – által fenntartott  rendőrség állományának tagjai vettek részt – igen kétséges szerepekben. Kaposvárott Tóth Barnabást, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt helyi elnökét igazoltatták minden indok nélkül,  alezredesi szinten. Erről Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke tett közzé videot a Facebook oldalán.

A másik esetről Budaörs polgármestere számolt be, szintén a közösségi oldalon. Budaörsön péntek délelőtt a jobbik plakátját festették le a városban, rendőri segédlettel.

Mennyiségi korlátozással „készül fel” a karácsonyra a posta

Csomagválogatás a Magyar Postán. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Bár két és fél hete még azzal nyugtatta a kedélyeket a Magyar Posta, hogy idén felkészültek a karácsonyi csomagszállítási csúcsra, most a cég mennyiségi korlátozást vezet be. Eszerint november 15-től visszavonásig a nem szerződéses ügyfelek naponta legfeljebb öt darab csomagot adhatnak fel (MPL Üzleti csomagot és MPL Netcsomagot). Mindezt „a zökkenőmentes küldeménykezelés érdekében” teszik – olvasható a posta honlapján.

Őrző-védő cégek milliárdos csalásai

115 helyszínen egyszerre tartottak razziát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói két bűnszervezet ellen. Elfogták a szervezetek irányítóit, több tagját, és egy vagyonvédelemmel foglalkozó cég vezetőit is.

A két bűnszervezetben legalább 2011. óta színlelt foglalkoztatási és számlázási láncolatot működtettek. Szolgáltatásaikat jellemzően őrző-védő cégek igénybe, amelyekkel színlelt szerződéseket kötöttek. Ezek célja az volt, hogy a vagyonőrök foglalkoztatásával járó közterheket ne a saját társaságaiknak kelljen megfizetniük, másrészt a fiktív számlákkal az adófizetési kötelezettségeiket is csökkenteni tudták.

A gyanú szerint  több mint 2,5 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.

Radioaktív felhő Európa fölött

Forrás: Pixabay

Oroszországban vagy Kazahsztánban történhetett nukleáris baleset, még valamikor szeptember végén. A nukleáris biztonsággal foglalkozó francia intézet, az IRSN szerint az Európa fölött az utóbbi hetekben megfigyelhető radioaktív felhő egy balesetből származhat, írja a Deutsche Welle. Nem csak a francia, hanem több más ország hasonló intézete is a ruténium-106 magas szintjét mérte a levegőben, és ez az izotóp természetes úton nem jöhet létre. A radioaktív felhő sem az emberek egészségére, sem a természetre nem veszélyes.

Lapszem – 2017. november 4.

0

November első hétvégéjén szép, napos időre számíthatunk. Szombaton a reggeli párásság után több órás ragyogó napsütés várható, de addig is itt a mai lapszemle:

Népszava: Orbán még nem dőlhet hátra a külhoniak miatt

Az országok döntő többségében bevett gyakorlat, hogy a külföldön élő állampolgárok valamilyen módon bevonódnak a választásba, és az is jellemző, hogy – ahogy Magyarországon is – nem teljes választójogot kapnak – írja a Népszava. László Róbert, a Political Capital választási szakértője a lapnak arról beszélt, hogy mivel egyéni kerületi jelöltekre nem szavazhatnak, listára viszont igen, ezt félszavazatként szokták definiálni, de valójában még annál is kevesebbet ér. Az Orbán-kormánynak mégis fontosak ezek a szavazatok, és a honosítási programnak köszönhetően 2018-ban legalább 106 ezerrel több határon túli vehet részt az országgyűlési választáson, mint 2014-ben – írják. 3 és fél év alatt viszont ez nem olyan nagy szám, így Orbán Viktor a szakértő szerint biztos, hogy elégedetlen.

Magyar Nemzet: Tartós károkat is okozhat Gyurcsány Ferenc akciója

Politikai elemzőket, Simon Jánost és Böcskei Balázst kérdezte a Magyar Nemzet arról, hogy mi célja lehet Gyurcsány Ferencnek és a Demokratikus Koalíciónak azzal, hogy ne szavazhassanak a választásokon azok a magyarok, akik soha nem éltek az országban, amely ellen több határon túli magyar szervezet tiltakozott. Simon János szerint valószínűleg nem az azonnali haszonszerzésről szól a lépés, sőt, rövid távon lehet, hogy többet árt, mint használ. Gyurcsány Ferenc szerinte azt gondolhatja, hogy ha az ellenzékiek valamikor a jövőben összefog, egyik kritériumként ezt megfogalmazhatja – mondta a lapnak. Böcskei Balázs szerint azért vették újra elő a témát, mert fő céljuk, hogy kihasználva az MSZP aktuális válságát az ő szavazóik között növeljék a saját népszerűségüket.

Magyar Hírlap: Nagytakarításra készül a Hajdu–Lamperth-duó

Egy önkormányzati céget jogutód nélkül megszüntetnének, egy intézményt átszerveznének, és útilaput kötnének egy főigazgató talpára is a DK-s polgármester vezette Rákospalotán – írja a Magyar Hírlap. László Tamás, a kerület fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt a lapnak, hogy Lamperth Mónika jegyző és Hajdu László polgármester „a DK és az MSZP kifizetőhelyévé” akarja tenni Rákospalotát. Szerinte a nagy baloldali átalakítások hátterében a közpénzek átláthatóságának megszüntetése húzódik meg. Budapest XV. kerületében az ország egyetlen DK-s polgármestere egy főigazgató leváltásáról, egy önkormányzati cég jogutód nélküli megszüntetéséről, és egy másik önkormányzati intézmény átszervezéséről nyújtott be előterjesztést.

Magyar Idők: Még idén rendezik a kórházak adósságait

Adósságrendezésre, hatékonyságnövelő programokra és beruházásokra, valamint gyógyszerbeszerzésekre fordíthatják a kórházak azt az összesen 56 milliárd forintot, amit a múlt héten hagyott jóvá a kormány – értesült a Magyar Idők. A pénzt várhatóan még ebben az évben megkapják az intézmények. A kórházak adósságrendezéséről szóló döntést a múlt héten jelentette be Lázár János, de részleteket akkor nem közölt. A Magyar Idők szerint az adósságrendezésre, illetve gyógyszerbeszerzésre fordítható részt előreláthatólag még az év végéig megkapják a kórházak, és a fennmaradó összegre vonatkozó pályázatok is megjelennek még az idén.

Az év végére egymillió új magyar állampolgár lesz

0

Az év végéig egymillióra nő az új magyar állampolgárok lélekszáma – mondta Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, aki a  Regionális Diaszpóra Tanács clevelandi értekezletén vett részt. Mandátumok sorsát dönthetik el, végső soron akár a választásokét is a külhoni magyarok szavazatok.

Szilágyi Péter tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit a magyar kormány 2010. óta folytatott nemzetpolitikájának részleteiről és eddigi eredményeiről, valamint az új lehetőségekről. Beszámolt a Kőrösi Csoma Sándor-program, a Julianus-program és a kulturális értékmentést szolgáló Mikes-program eredményeiről és további lehetőségeiről – tudósított az MTI. A többi között például arról is, hogy már 2018 elejétől igényelhető pályázati támogatás a hétvégi magyar iskolákhoz. A helyettes államtitkár örömmel nyugtázta azt is, hogy 2017 végéig egymillióra gyarapszik az új magyar állampolgárok lélekszáma.

Mandátumokról dönthetnek

Az állampolgárságot elnyert külhoni magyarok közül többszázezer regisztrálta már eddig is magát a jövő évi választásokra, legtöbben Romániából és Szerbiából. Mint korábban megírtuk Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes is már egymillió új magyar/kettős állampolgárról beszélt a nyáron. Számítások szerint a külhoniak a négy évvel korábbinál sokkal

tömegesebb jelenlét esetén akár két, három magyar parlamenti mandátum sorsát dönthetik el.

Szoros eredménynél ez akár sorsdöntő is lehet.

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK