Kezdőlap Címkék Krimi

Címke: krimi

Lefegyverezték a drogkartelleknek dolgozó rendőrséget

0

Életveszélyessé vált Acapulco, a korábban népszerű üdülőhely Mexikóban, mert a kábítószerkartellek emberei a nyílt utcán gyilkolták egymást. A rendőrség nem tett ez ellen semmit, ugyanis lefizették a vezetőiket.

Guerrero állam belügyminisztere közölte: korlátlan ideig az állami és a szövetségi rendőrök veszik át a helyi rendőrség funkcióit.

A helyi rendőröket tengerészgyalogosok fegyverezték le,

a vezetőket őrizetbe is vették.

A 800 ezres Acapulco tartja a gyilkossági rekordot Mexikóban: 100 ezer lakosra 103 emberölés jut. Mexikó pedig amúgy az egész világon az első a gyilkosságok számát tekintve: tavaly több mint 30 ezer embert öltek meg az országban.

A gyilkosságok nagy része a drogkartellekhez kötődik,

amelyek sok rendőrt is alkalmaznak.

Acapulcóban viszont most két rendőri vezető elleni is vádat emelnek.

Rendőrök vitték el az izraeli miniszterelnököt

0

Benjamin Netanjahut korrupciós ügyei miatt hallgatták ki, már 11. alkalommal.

Két rendőrautó érkezett Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök rezidenciájához reggel, hogy kihallgatásra vigyék. Lapértesülések szerint Bezeq nevű távközlési cég korrupciós ügyében hallgatták ki, idén már negyedszer.

A rendőrség ezt hivatalosan nem erősítette meg, egyáltalán nem tájékoztatták a nyilvánosságot a történtekről. A Times of Israel úgy tudja, ebben az ügyben már nem lesz több kihallgatás, a rendőrség ugyanis

vesztegetés miatt vádemelést javasol a miniszterelnök ellen.

A Bezeq-ügyben többek között azt vizsgálják, hogy Netanjahu azért hozott-e az állam érdekével ellentétes, a cégnek kedvező döntéseket, hogy cserébe a vállalat tulajdonában álló Walla hírportálon kedvezőbb színben tüntessék fel a Netanjahu-házaspárt, valamint hozott-e a céggel kapcsolatos döntéseket azután, hogy Saul Elovics főrészvényessel ápolt barátsága miatt ettől kifejezetten eltiltotta a legfőbb ügyész.

Az év elején a Bezeq-ügyben

a rendőrség őrizetbe vett két, Netanjahuhoz közel álló embert.

Egyikük vádalkut kötött.

A rendőrség korrupciós ügyei miatt már összesen 11-szer hallgatta ki Netanjahut, aki ellen több eljárás is folyik, várhatóan azok miatt is többször kihallgatják majd. Van olyan, amelyben azzal gyanúsítják, hogy milliárdos oligarcháktól kapott nagy értékű ajándékokat, egy másik vád szerint pedig azt ígérte az egyik napilap tulajdonosainak, hogy korlátozzák a riválisuk megjelenését, ha pozitívan írnak róla.

Van olyan ügye is, amelyben részeg fia buktatta le.

Valóban nő a bűnözés, ha sok a bevándorló?

A kormánypropaganda egyik kedvenc, az orosz dezinformációs kampányokból átemelt toposza, hogy Nyugat-Európa több országában már gyakorlatilag élni sem lehet, olyan szintű a bűnözés a bevándorlás miatt, míg Magyarország a béke szigete. Megnéztük, hogy az adatok mennyire támasztják ezt alá. Spoiler: semennyire.

Kezdjük Németországgal, a kormánypropaganda egyik kedvenc célpontjával, amellyel kapcsolatban nemrég kiderült, hogy a magyar állami tévé híradójában „bevándorlóktól rettegő állampolgárokként” bemutatott németek valójában a szélsőjobboldali, populista AfD párt politikusai voltak.

A Welt Am Sonntag néhány hónapja közzétette a rendőrségi adatokat, amelyekből az derült ki, hogy Németországban

évtizedek óta nem csökkent olyan arányban a bűnözés, mint 2017-ben.

Közel 10, egészen pontosan 9,6 százalékkal kevesebb bűncselekmény történt, mint egy évvel korábban. A legnagyobb arányban a zsebtolvajlások és a betörések száma esett, de a propagandában előszeretettel a bevándorlókhoz kötött erőszakos bűncselekmények száma is csökkent, 2,4 százalékkal.

A gyilkosságok és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma ugyanakkor nőtt. Ami viszont fontos adat: az összesen mintegy 5 millió 762 ezer esetből mindössze 736 ezer volt a nem németek által elkövetett bűncselekmények száma (ez egy év alatt 22,8 százalékos csökkenés). A rendőrség szerint

az összes kategóriában a német bűnelkövetők vannak többségben.

A statisztikák alapján egyébként Angela Merkel vissza is szólt Donald Trumpnak, amikor a valósággal gyakran ambivalens viszonyban lévő amerikai elnök azt állította, hogy Németországban növekszik a bűnözés. Horst Seehofer belügyminiszter pedig májusban arról beszélt: Németország biztonságosabb országgá vált. 100 ezer lakosra 6982 bűncselekmény jutott tavaly: ez harminc éve a legalacsonyabb szám.

Nézzük meg Ausztriát is, ha már a kampányban Lázár János is ellátogatott Bécsbe. Az Osztrák Bűnügyi Hivatal statisztikái szerint

tíz éves mélypontra süllyedt a bűncselekmények száma.

2018 első felében mintegy 229 ezer esetet regisztráltak, ez 10 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi év első felében – az akkori adat is sokéves mélypontot jelentett. Itt is csökkent az erőszakos bűncselekmények száma, nőtt viszont az interneten elkövetett csalásoké, valamint a „vágó- illetve szúrófegyverrel elkövetett támadások és a szexuális bűncselekmények száma. Ez utóbbinál azonban minden ország esetén fontos elmondani, hogy a metoo-mozgalom hozzájárulhatott ahhoz, hogy egyre többen mernek beszélni ilyen esetekről, míg korábban sok ügy titokban maradt.

Ausztriában

a gyanúsítottak 40 százaléka külföldi, de csak kis részük (7 százalékuk) menedékkérő.

A legtöbb külföldi gyanúsított Romániából, Németországból és Szerbiából érkezett, utánuk jönnek az afgánok, de Magyarország is szerepel ezen a listán, a hetedik helyen, 4737 bűnözővel.

Svédország is kedvenc célpontja a kormánypropagandának, főleg a nemi erőszakok magas számát szeretik hangsúlyozni a magyar megszólalók – és nem csak a magyarok, a szélsőjobboldal egyik kedvenc toposza ez mindenhol.

A svéd Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács adatai szerint a menekülthullám csúcspontja után, 2015 októbere és 2016 januárja között

1 százalék volt a bűnelkövetők között a menedékkérők aránya, miközben a teljes lakosságnak 1,6 százalékát tették ki.

Az Aftonbladet adatai szerint pedig például a gyilkosságokat tekintve Svédország kifejezetten jól áll az amerikai statisztikákhoz képest, a no-go zónának leírt Malmö és Stockholm is messze elmarad a veszélyesebb amerikai városoktól.

A nemi erőszakok száma valóban magas, de ennek okai sokkal szerteágazóbbak annál, mint amit a propaganda sulykol, miszerint „a migránsok megerőszakolják a nőket”. Svédországban egyrészt sokkal szigorúbbak a szabályok, másrészt a kultúra miatt sokkal többen fordulnak szexuális erőszak ügyében a rendőrség,

sokkal kevesebb ügy marad titokban.

Ha pedig valaki azzal tesz feljelentést, hogy három hónapon keresztül mindennap megerőszakolta a barátja vagy a férje, azt 90 külön esetnek tekintik – ezért is ilyen magas a szám.

Amikor tavaly a svéd bevándorlás- és igazságügyi miniszter Magyarországon járt, beszélt is az ilyen bűncselekményekről. Azt mondta: a bejelentett nemi erőszakok száma évek óta 6000 körül van.

Ami viszont tény, hogy Svédországban gyakran vannak bandaháborúk, ezeknek azonban kevés köze van a bevándorláshoz. Ezeket viszont nem csak a magyar, hanem az orosz propaganda is kihasználja: egy tavalyi tanulmány szerint az oroszok valóságos információs háborút vívnak azért, hogy Svédországot minél veszélyesebb helynek tudják bemutatni.

És hogy egy kicsit a magyar adatokról beszéljünk: a kormány szereti azt hangoztatni, hogy „Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa” – közben viszont

a gyilkosságok száma Európában Magyarországon az egyik legmagasabb.

Minden országot tekintve a 2016-ra vonatkozó adatok a legfrissebbek: ezek szerint 100 ezer lakosra Ausztriában 0,66, Hollandiában 0,55, Németországban 1,17, Franciaországban 1,31 gyilkosság jutott, Magyarországon viszont 2,05 – ez ráadásul a 2010-es 1,38-hoz képest komoly növekedést jelent.

Több tízezer rabszolga van Magyarországon

Prostitúcióra kényszerítés, csicskáztatás, adósrabszolgaság – mind létező jelenség Magyarországon. Egy felmérés szerint 36 ezer ember rabszolgasorban az országban.

A múlt héten mutatták be az úgynevezett Global Slavery Indexet, amelyet minden évben a Walk Free Foundation nevű jogvédő szervezet állít össze, a Minderoo Alapítvány segítségével. Az idei felmérésből az derült ki, hogy

a világon több mint 40 millió emberrel bánnak rabszolgaként.

A lakosság számához viszonyítva a legnagyobb arányban Észak-Koreában élnek emberek rabszolgasorban (az ország minden 10. lakója ide sorolható), utána Eritrea, majd Burundi következik. Fiona David, a Minderoo Alapítvány elnöke a bemutatón azt mondta: a lista élén található országok mindegyikében állami támogatással végeztetnek kényszermunkát.

Abszolút értéket tekintve Indiában van a legtöbb rabszolga, körülbelül 8 millió, majd Kína, Pakisztán, Észak-Korea és Nigéria következik.

A rabszolgák 60 százaléka ebben az öt országban él.

Nemzetközi szervezetek szerint a gazdag országok is felelősek a rabszolgaságért, hiszen hatalmas mennyiségben importálnak olyan árut, amelyet valószínűleg kényszermunkával állítottak elő.

A rabszolgaság az egész világon jelen van. A felmérés meghatározása szerint a modern kori rabszolgák közé azok tartoznak, akiket megfosztanak a szabadságuktól, mások tulajdonának, eladhatónak, megölhetőnek tartanak. Ide tartozik az emberkereskedelem, a kényszermunka és a kényszerházasság, de például a gyerekkatonaság és a kényszerprostitúció is.

A rabszolgaság a régióban is jelen van: a felmérés szerint

Magyarországon 36 ezer rabszolga van.

Ez egyébként 13500-zal több, mint ami a két évvel ezelőtti jelentésben szerepelt. A legnagyobb veszélyben a társadalom peremére szorult csoportok vannak. A szervezet (hitelminősítőkhöz hasonló) értékelése szerint Magyarország a BB kategóriában van a rabszolgaságot illetően – ide sorolják a régió legtöbb országát.

Akik követik a híreket, azok gyakran találkozhattak az elmúlt években magyarországi rabszolgákról szóló híradásokkal. Ahogy fent is írtuk, ide tartozik, ha valakit prostitúcióra kényszerítenek, de szóltak hírek konkrét rabszolgatartásról is.

Az Anthropolis Egyesület három éve Modernkori rabszolgaság címmel könyvet is megjelentetett a témában (ez az interneten is olvasható). A kötetből kiderült, hogy a kényszerprostitúció szempontjából Magyarország kibocsátó, tranzit- és célországnak is számít. A könyv akkori bemutatóján az is elhangzott, hogy

Magyarország az EU-ban ott van az öt legnagyobb kibocsátó ország között a szexuális kizsákmányolás területén.

Ez elsősorban nőket érint, a jellegzetesen közép-európai jelenségnek számító csicskáztatás viszont főleg férfiakat. De persze az ellenkezőjére is van példa: a könyvben is leírták egy olyan nő történetét, akit évekig dolgoztatott egy család, miközben se pénzt, se rendes ételt nem kapott, és a házból sem engedték ki.

Tavaly pedig 12 embert ítéltek el a hírhedté vált gádorosi csicskáztatás ügyében. Ők kiszolgáltatott, befolyásolható embereket kerestek, akik jó fizetés és ellátás ígéretével csábítottak el, majd

elvették papírjaikat, embertelen körülmények között tartották, rendszeresen megverték és munkára kényszerítették őket.

Volt, akit 15 éven keresztül tartottak így fogva.

Az ilyen példákat hosszan lehetne sorolni: a kiszolgáltatott idős embereknek elveszik a nyugdíját is, sokakat dolgoztatnak, de arra is voltak példák, hogy elvették a papírjaikat és azokkal hitelt vettek fel a nevükre. Az RTL Klub egy korábbi riportjából az is kiderült, hogy a rabszolgaként tartott embereknek gyakran az istállóban, az állatokkal kell aludniuk. És az is, hogy a jelenség nem csak a tanyavilágban létezik, hanem gazdagabb környékeken is.

Szarvason nemrég még egy olyan menedékház is nyílt, ahol a csicskáztatásból menekülőket is befogadják. A hvg.hu beszámolója szerint a ház tele van.

De hosszan lehetne sorolni azokat az eseteket is, amikor uzsorások kényszerítettek valakit adósrabszolgaságba. Az Országos Kriminológiai Intézet egyik tanulmánya szerint

az uzsorások általában olyanok, akik meghatározó szerepet töltenek be egy-egy közösség életében.

A leginkább fertőzöttnek Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számít.

A tízezreket kilátástalan helyzetbe taszító uzsorázás elleni küzdelmet egyébként a Fidesz-kormány is kiemelt feladatnak tekintette, ennek ellenére a helyzet nem sokat javult.

Élete végéig börtönben marad a neonáci sorozatgyilkos

0

A müncheni felsőbíróság tíz rasszista gyilkosság miatt ítélte el a Nemzetiszocialista Underground (NSU) nevű szélsőjobboldali terrorszervezet vezetőjét, Beate Zschäpét.

Zschäpét az NSU által 2000 és 2007 között elkövetett gyilkosságokban és erőszakcselekményekben társtettesként ítélte el a bíróság. Az életfogytiglanra ítéltek Németországban legkorábban 15 év után kérhetik, hogy feltételesen szabadlábra kerülhessenek, de a bíróság különösen súlyosnak mondta ki az elkövetett bűncselekményeket, amivel gyakorlatilag ettől a lehetőségtől is megfosztják Beate Zcshäpét.

A 43 éves nőt a gyilkosságok mellett terrorszervezet tevékenységében való részvételben és gyújtogatásban is bűnösnek találták. Négy társát is elítélték. Ralf Wohlleben, aki a szélsőjobboldali Német Nemzeti Demokrata Párt tisztségviselője is volt, tíz év börtönt kapott, mert fegyverekkel látta el az NSU-t. Holger G.-t három évre ítélték terrorszervezet támogatásáért. Ő is adott át fegyvert az NSU tagjainak, valamint hamis papírokkal támogatta őket. André E. két és fél év, Casten S. három év börtönt kapott. Utóbbi

a gyilkosságok idején még nem volt 18 éves.

Tőle kapták az NSU tagjai azt a CZ-83 típusú pisztolyt, amellyel később kilenc embert agyonlőttek.

A Deutsche Welle Németország második világháború utáni korszakának az egyik legnagyobb tárgyalásaként jellemzi a pert. Az MTI tudósítója szerint a törvényszék épületénél már kora reggel hatalmas sorok kígyóztak, olyan nagy volt az érdeklődés; volt, aki már kedd este óta várt, hogy bejuthasson, de a terembe csak ötven embert engedtek be.

A bíróság előtt várakozók egyperces csenddel emlékeztek az áldozatokra.

Az NSU 2000. szeptember 11. és 2007. április 25. között tíz embert gyilkolt meg.

A gyilkosságokat rasszista indokból követték el.

A legtöbb áldozat kisvállalkozó volt, kebabot vagy zöldséget árult. Többségük török nemzetiségű volt, de volt köztük egy görög származású is, utolsó áldozatuk pedig egy fiatal német rendőrnő volt.

Többségüket fényes nappal közvetlen közelről hangtompítós pisztollyal fejbe lőtték. A hatóságok két, összesen 20 sérülttel járó kölni robbantásos merényletet, valamint 15 rablást is az NSU számlájára írnak. A nyomozók szerint a támadásokat hárman követték el, de Zschäpe két feltételezett társa, Uwe Mundlos és Uwe Böhnhardt 2011-ben egy bankrablást követően öngyilkos lett.

Arra az eljárásban nem került elő bizonyíték, hogy a nő bármelyik bűncselekménynél személyesen jelen lett volna. Ugyanakkor a bíró szerint fontos szerepe volt a tervezésben, és abban is, hogy a szervezetet a külvilág felé ártalmatlannak próbálták feltüntetni.

Az ügyben a német hatóságokat is rengeteg bírálat érte, ugyanis

éveken át egyáltalán nem gyanították, hogy a gyilkosságok mögött egy szélsőjobboldali csoport áll.

Sokáig azt a szálat követték, hogy török szervezett bűnözői körök vagy éppen az áldozatok családtagjai követték el a bűncselekményeket, és nem is kötötték össze a gyilkosságokat. Az NSU létéről csak Mundlos és Böhnhardt öngyilkossága után szereztek tudomást. Zschäpe négy nappal később feladta magát, de előtte felgyújtotta azt a lakást, amelyet hárman közösen béreltek Zwickauban, hogy minden bizonyítékot megsemmisítsen.

Beate Zschäpe ügyvédje nem sokkal az ítélet kihirdetése után bejelentette, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújt be a szövetségi legfelsőbb bírósághoz.

Vudumágiával fenyegetőzve kényszerített szexrabszolgaságra nőket

0

14 év börtönre ítéltek Angliában egy amúgy ápolóként dolgozó nőt, akiről kiderült, hogy egy prostitúciós hálózatot vezetett. Nigériából származó nőket adtak el német bordélyházaknak. Azzal fenyegette őket, hogy ha nem engedelmeskednek, vudumágiát alkalmaz rajtuk.

A Deutsche Welle szerint Trier városában vette észre a (Németországban legálisan működő) bordélyház tulajdonosa, hogy hamis útlevelekkel dolgozik nála öt Nigériából érkezett lány. Ők végül bevallották, hogy egy bizonyos Madame Sandra kényszerítette őket prostitúcióra.

Madame Sandráról hamarosan kiderült, hogy valódi neve Josephine Iyamu. 51 éves, Libériában született, de már régóta brit állampolgár. Ápolónőként dolgozott, de jövedelmét lánykereskedelemmel egészítette ki.

A nő még fiatalkorában ismerkedett meg a vudu kultusszal. Nigériában aztán létrehozott egy szervezetet, amely

azzal kampányolt, hogy jobb életet biztosít fiatal nőknek.

Jól fizető európai munkát is ígért nekik. Mielőtt útnak indította volna őket, vudu szertartás keretében esküt kellett tenniük arról, hogy sohasem árulják el őt, és mindig szorgosan fizetik az “adósságot”, amint Európába érnek. Több tízezer dollárnyi tartozást kellett vállalniuk a szervezésért cserébe.

A nőket Olaszországba vitték, életveszélyes körülmények között, a csónakjuk majdnem elsüllyedt. Egy olasz táborba kerültek, majd innen vitték őket Németországba, ahonnan havi 1500 eurót kellett küldeniük Madame Sandrának.

Miután a hamis útlevél miatt lebuktak, több országon átnyúló nyomozás kezdődött, amelyben végül eljutottak a hálózat vezetőjéhez. Még

a börtönből is fenyegette áldozatait, a rendőröket pedig meg akarta vesztegetni.

Mivel Madame Sandra Nagy-Britanniában él, ezért brit bíróság járt el az ügyben. Ott nemrég új törvényt hoztak, amely akkor is bünteti a lánykereskedelmet, ha azt nem az ország területén folytatták. A birminghami bíróság szerint sokkal több nőt kényszeríthetett prostitúcióra, de ezt csak ebben az öt esetben tudták bizonyítani.

Akciófilmbe illő jelenetsor Budapesten

Különleges módon vették fel a rendőrök, ahogy elfognak egy drogkereskedő párt.

A BRFK nyomozói április 24-én egy józsefvárosi lakáshoz mentek, és ott elfogtak egy 36 éves férfit és egy 43 éves nőt, akik a gyanú szerint rendszeresen árultak kábítószert.

A rendőrök a házkutatáskor 54 gramm kábítószergyanús fehér port, valamint annak csomagolásához használt eszközöket, digitális mérleget és közel félmillió forint készpénzt találtak. A párt őrizetbe vették.

Ezért változott a 19. századi New Yorkká Budapest

Többszörös magyar vonatkozása miatt nehéz elfogulatlanul értékelni a The Alienist című amerikai sorozatot, de annyi biztos, hogy ismét csúcsminőségű produkció készült Magyarországon, neves színészekkel, amely a még azt az élvezetet is tartogatja, hogy rengeteg budapesti helyszínt felismerhetünk benne. A gyerekgyilkosságos sztori pedig senkit se tántorítson el, mert a horror- és a krimisorozat leírás is túlságosan leegyszerűsítő lenne a The Alienist esetében.

 

A szintén jó értékeléseket kapott a The Terror mellett idén még egy nagy költségvetésű, Magyarországon forgatott (horror)sorozatra lehetünk büszkék. A The Alienistet az amerikai TNT nevű csatorna készítette, a tengerentúlon ezért már januárban debütált a tévében, a nemzetközi forgalmazásért viszont a Netflix felel, amely április 19-én tette elérhetővé Magyarországon is a sorozatot.

A The Alienist egyik különlegessége a mi szempontunkból az, hogy habár az 1890-es évek New Yorkjában játszódik, Magyarországon forgatták, és csak részben a sorozat kedvéért felhúzott díszletekben. Számos ikonikus budapesti helyszín megjelenik benne az Operától kezdve a Szabó Ervin Könyvtáron át több múzeumig, amelyek mind nagyon jól mutatnak a sorozatban. A The Alienist egyébként is kifejezetten szépre és minőségire sikerült, és ebben a magyar filmes szakemberek is oroszlánrészt vállaltak.

A másik érdekes magyar vonatkozás magában a történet alapanyagául szolgáló regényben rejlik. A The Alienist ugyanis Caleb Carr magyarul A Halál angyala címmel megjelent 1994-es bestsellere alapján készült, amelynek

főhőse a félig magyar származású dr. Laszlo Kreizler.

Kreizler mesterségét a mai fogalmaink szerint leginkább kriminálpszichológusként írhatnánk le, de akkoriban az alienist kifejezéssel hivatkoztak angolul azokra, akik különböző mentális problémákat vizsgáltak, tehát tulajdonképpen pszichológusként vagy pszichiáterként működtek. Carr több kötetet is szentelt a pszichológiai eszközökkel nyomozó Kreizler munkásságának, és az elsőből készült a tíz részes sorozat. Itt Kreizler és segítői egy olyan sorozatgyilkos után kutatnak, aki gyerekprostituáltakat gyilkol meg különösen visszataszító módon, a korrupt rendőrség viszont próbálja eltussolni az ügyet.

A sorozat készítői egyáltalán nem voltak szégyenlősek akkor, amikor megcsonkított gyerekhullákat kellett mutogatni, de nagy hiba lenne a The Alienistet leírni azzal, hogy olyan horrorsorozat, ahol a szélsőséges erőszakon vagy az ijesztgetésen lenne a hangsúly. A krimisorozat kifejezés is leegyszerűsítő lenne, hiszen Laszlo Kreizler azon túl, hogy meg akarja állítani a sorozatgyilkost, tudományosan is legalább annyira érdeklődik a személye iránt.

Ráadásul a sorozat sötétsége elsősorban nem a kegyetlen gyilkosságokból fakad, hanem a korrajzból: abból, hogy milyen nyomorult helyként jelenik meg benne a XIX. század végi New York. Caleb Carr sztorija a fejlődő nagyváros legsötétebb oldalát mutatja meg: a mindent átszövő, és a legmagasabb szintekig elérő korrupciót, a bevándorlók kilátástalan helyzetét, az egész városrészeket leuraló nyomort, és mindazt a szennyet és bűnt, ami ezek kombinációjából létrejön. Az már csak hab a tortán, hogy Carr még a sorozatgyilkosságok témájából is a lehető legfelkavaróbbat választotta: nem elég, hogy az áldozatok gyerekek, prostituáltak is, akik a maffia fenntartásával, de a rendőrség tudtával működő nyilvánosházakban űzik mesterségüket.

Éppen ezért a véres jeleneteknél

jobban próbára teszi a nézőt, amikor ezt az elképesztő, leginkább a gyereket sújtó nyomort és kiszolgáltatottságot ábrázolja a sorozat.

Mindenképpen szokatlan és megosztó téma, hogy 10-12 éves fiúk kelletik magukat a sorozatban, és mindez teljesen elfogadottnak tűnik az adott közegben.

Mindezzel éles kontrasztba kerülnek a legszebb budapesti épületekben felvett jelenetek, amikor az Operába, jótékonysági bálokba és luxuséttermekbe járó szerencsésebbek világát ábrázolja a sorozat. De a kettő közti átmenet sem hiányzik, hiszen Carr karaktereinek köszönhetően szép keresztmetszetét kapjuk a sokféle rétegből felépülő nagyvárosi társadalomnak.

Szintén hozzájárul a The Alienist sötétségéhez, hogy a fő karakterek mindegyike valamilyen súlyos trauma hordozója, így a sorozatgyilkos jellemén kívül is bőven van mit analizálni, és a szereplők előszeretettel turkálnak is egymás fejében, illetve múltjában. Ahogy szép lassan halad előre a nyomozás, nemcsak a gyilkosról tudunk meg egyre többet, hanem persze a legfontosabb szereplőkről is. Mondjuk Kreizler kapcsán például a sorozatban csak a német származását emlegetik, a magyarról már kevésbé van szó. Igazából erre a nevén kívül annyi utalás van, hogy

az egyik epizódban pár mondatot magyarul is elmond Daniel Brühl,

aki egyébként maga is félig német származású. Ebből fakadóan sokkal jobban megy neki, ha németül kell beszélnie, de a pár magyar mondat is szép teljesítmény, és összeségében is jó választásnak tűnik Brühl Kreizler szerepére (bár Caleb Carr megjelenésében másfajta karaktert vízionált).

A New York Timesnak dolgozó, alkoholproblémákkal küzdő John Moore (Luke Evans), mintegy a dr. Watsonja Kreizlernek. A fontos női karakter megtisztelő szerepe pedig Dakota Fanningnek jutott, aki a New York-i rendőrség első női alkalmazottját játssza igazi feminista ikonként. De nem csak ő, hanem Kreizler is úttörő, hiszen a frissen tudománnyá váló pszichológia segítségével akarja elkapni a gyilkost. Az ügyön dolgozó öt fős csapat maradék két tagjára, a fiatal detektív testvérpárra már jóval kevesebb figyelmet fordítottak a forgatókönyvírók, de az egyértelmű, hogy ők is modernséget képviselik. Olyan újító technológiákat alkalmaznak, mint például az ujjlenyomatok vizsgálata, módszereikre pedig a maradi rendőrségnél gyanakvással tekintenek.

A főbb szereplők mind kitalált személyek, de a mellékszereplők között sok a történelmi figura.

A legfontosabb közülük a frissen kinevezett rendőrségi vezető, Theodore Roosevelt

(Brian Geraghty), és nemcsak azért, mert a későbbi amerikai elnökről van szó, hanem azért is, mert ő az, aki a rendőrség korruptságát felismerve engedélyt ad a párhuzamos nyomozásra, illetve információkkal segíti is azt. (Roosevelt valóban fontos szerepet játszott a New York-i rendőrség megreformálásában.)

Persze kellenek a Kreizleréket hátráltató antagonisták is, de ők már jóval kevésbé érdekes és összetett figurák. Szintén elnagyoltnak tűnik a kötelező szerelmi szál is, de igazából ez nem is baj, hiszen maga a nyomozás és közeg éppen elég érdekes ahhoz, hogy ne a romantikázást akarjuk nézni.

Komolyabb hiányérzetünk inkább csak azért lehet, mert a nagy katarzis elmarad, igazából a gyilkos leleplezését hozó epizód az, ami a legkevésbé érdekes vagy megrázó az egész sorozatban. A The Alienst viszont kerek egészet alkot, amely önálló minisorozatként is megállja a helyét, de elképzelhető, hogy lesz következő évad, amely – mivel ez a nyomozás lezárult – Carr Kreizler-sorozatának egy következő kötetét dolgozhatná fel.

A nézettségi adatok és a kritikák alapján ez nem tűnik indokolatlannak, és mi már csak azért is szurkolhatunk érte, hogy legközelebb még több magyar színészt és budapesti helyszínt keresgélhessünk a sorozatban.

„Minden nagyon szép, mindennel meg vagyok elégedve” – Vidéki lapokban olvastuk, április 19.

0

A vidéki Mediaworks-lapok most is ugyanazokat a publicisztikákat közlik, de olvastunk bűncselekményekről, közmunkásokról és fürjtojásokról is: megnéztük, miről írnak a vidéki lapok.

„Elvarratlan szál”

„Egy kisebb csoport 2002 nyarán, a választások után Budaházy György vezetésével lezárta a budapesti Erzsébet hidat, követelve a szavazatok újraszámlálását. Az MSZP–SZDSZ-koalíció alig egy hajszállal, néhány tízezer szavazatnyi különbséggel nyerte meg a választásokat, és ott volt a rengeteg szabálytalanság. Az újdonsült hatalom a legbrutálisabb eszközökkel verte szét a tiltakozást, majd este a Parlament előtt összegyűlt tömeget is szétoszlatta.

Ekkoriban, 2002-ben tört fel Toroczkai László az országos nyilvánosság szintjére mint egy ifjúsági szervezet vezetője. Ezután nyugodtan végigprovokálta, végigbalhézta a 2006-ig tartó időszakot, majd a Gyurcsány kiszivárgott őszödi beszéde ellen tiltakozókat átvezette az MTV székháza elé, és megostromolták az épületet. A későbbiekben aktívan kivette részét az utcai zavargásokból – a balliberális média pedig azt harsogta, a Fidesz áll a rendbontások mögött. Toroczkainak a haja szála sem görbült, miközben a balhéba rángatott emberek hónapokra, évekre börtönbe kerültek.”

(Minden, a Mediaworks-hálózathoz tartozó lapban megjelent)

„Többségünket már meg sem lepi az ellenzék köreiben megnyilvánuló fizikai erőszak”

„Az április 8-i választási kudarc után pár nappal az LMP két politikusa, Hadházy Ákos és Sallai Róbert Benedek egymásnak esett. Olvasóinkat arról kérdeztük, mit szólnak ehhez.

A válaszadók több mint fele, 51 százaléka csak legyintett, mondván, hogy a magyar ellenzéknek már rég annyi, már korábban kiütötte magát, ez az eset nem oszt, nem szoroz a helyzetükön. Őket ez az újabb színjáték bizonyára már meg sem lepte.”

(Minden, a Mediaworks-hálózathoz tartozó lapban megjelent)

„Lószerszám helyett téglát kapott”

„Egy bakonyi község lakója egy közösségi oldalon adott fel hirdetést 2018. április 1-jén, melyben pónilovakhoz való használt lószerszám vásárlásához keresett eladót. A hirdetésére egy férfi jelentkezett, aki több mint ötvenezer forintért kínált ilyen terméket, és ehhez fotókat is mellékelt. A sértett az ajánlatot elfogadta, és a részére kézbesített utánvétes küldeményt április 10-én kifizette és átvette. A csomagot felbontva viszont azt tapasztalta, hogy az nem az egyeztetett lószerszámot, hanem csak értéktelen nyaklót, kantárt és zablát, valamint két darab téglát tartalmaz.” (veol.hu)

„Fúriaként tombolt a szomódi kocsmában”

„A gyanúsított április 17-én délután egy szomódi kocsmánál inzultálta a vendégeket. Egyiküket megütötte, majd amikor a sértett távozott az italozóból, követte őt. Miután az bement a közeli dohányboltba, utána ment, berúgta az üzlet ajtaját, majd elvette a férfi pultra kihelyezett pénzét. Amikor a férfi visszakövetelte a pénzét, a gyanúsított megfenyegette őt. Ezután visszatért a kocsmába, ahol tovább zaklatta az ott lévő vendégeket, majd szétrúgta a terasz lépcsőjének fakorlátját és az italozó mellett lévő szemetest is megrongálta.” (kemma.hu)

„A közmunkásokat is támogatja a kultúrház Jászkarajenőn”

„A hagyományos szolgáltatások mellett más okok miatt is betérnek a helyiek a falu művelődési központjába. A kultúrház ugyanis nem csupán a művelődésben, de a munkavállalásban is komolyan segíti a falubelieket. A közért dolgozókat kiváltképp…” (szoljon.hu)

„Kemény, de laktató tésztába gyúrják az aprócska fürjtojást”

„Többet, de apróbbat tojnak, mint a házityúkok, a testük is kisebb, ám a fürjtojás igazi kuriózum. Tele van vitaminokkal és ásványi anyagokkal, s ráadásul még finom is, felhasználása pedig páratlanul változatos.” (sonline.hu)

Hazamehet Gyárfás Tamás

0

A Fővárosi Főügyészség nem indítványozza előzetes letartóztatását, ezért szabadlábon védekezhet Gyárfás Tamás, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő adott megbízást Fenyő János meggyilkolására húsz évvel ezelőtt. De, ahogy írják: a megalapozott gyanút fenntartják ellene.

A Fővárosi Főügyészség azt közölte, hogy elbírálták a Gyárfás által a gyanúsítás és az őrizetbe vétel ellen tett panaszt, és úgy döntött, hogy

a megalapozott gyanú fennáll,

kihallgatásakor a bűnügyi őrizetbe vétel törvényi feltételei is megállapíthatók voltak, ezért a panaszokat elutasította.

Ugyanakkor úgy döntöttek, hogy nincs szükség a legsúlyosabb kényszerintézkedés, az előzetes letartóztatás indítványozására, ezért

Gyárfás házi őrizetének elrendelésére tesz indítványt, nyomkövető technikai eszköz alkalmazása mellett.

Az ügyészség szerint ezt a gyanúsított eddigi élete és a most mutatott együttműködő magatartása miatt látták elegendőnek. Erről holnap dönt a Budai Központi Kerületi Bíróság.

A büntetőeljárási szabályok szerint, ha az ügyészség nem kéri az előzetes letartóztatást, akkor az őrizetbe vételt is meg kell szüntetni. Ennek megfelelően Gyárfás hazamehet, de holnap meg kell jelennie a bíróságon.

Előzetes letartóztatást akkor lehet kérni, amennyiben “fennáll a szökés-elrejtőzés, a bűnismétlés, valamint a tanúk befolyásolásának veszélye”.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK