Kezdőlap Címkék Krím

Címke: Krím

Menekülés a Krímből

2014-ben szerezte meg Oroszország a félszigetet, amely a Szovjetunió üdülő paradicsoma volt. A háború most közelít a Krímhez, ahol megjelentek az ukrán partizánok, akik véget akarnak vetni az orosz uralomnak.

Az orosz elit felvásárolta a luxus nyaralókat a Krímben, de ezektől most szeretne megszabadulni. Csakhogy nincsen vevő – számoltak be helyiek a brüsszeli Politico riporterének. A félszigeten terjed a pánik, mert a kórházak tele vannak sebesült orosz katonákkal, és emiatt nem fogadják a helyi lakosságot. A sorozás is rossz hangulatot teremtett a lakosságban, amely a hétköznapokban az élelmiszer inflációval küszködik. Amikor Putyin elnök megkezdte háborúját Ukrajna ellen, akkor kevesen hitték a Krímben, hogy kilenc hónappal később az ukrán csapatok megközelíthetik a félszigetet, és Zelenszkij elnök követeli a visszacsatolást. Az ukrán hadsereg sikerei Harkiv és Herszon körül azt mutatták, hogy az oroszok defenzívába szorultak.

“Teljes mértékben lehetséges, hogy visszaszerezzük a Krímet” – mondta a Politico tudósítójának Zelenszkij elnöknek a Krím ügyeivel megbízott tanácsadója. Tamila Taseva megerősítette, hogy“ célunk a teljes terület visszafoglalása, és ebbe beleszámít a Krím félsziget is.” A 37 éves Taseva nem ukrán és nem is orosz hanem krími tatár. Amikor az orosz cár csapatai elfoglalták a félszigetet, akkor ők alkották a többséget. A második világháború idején Sztálin parancsára kitelepítették őket, és csak később térhettek vissza szülőföldjükre, ahova oroszokat és ukránokat telepítettek be.

Zelenszkij tanácsadója szerint

“a katonai megoldás látszik célravezetőnek a Krím visszafoglalására.”

Az oroszok szinte puskalövés nélkül foglalhatták el a Krímet 2014-ben, mert az ottani ukrán katonai vezetők elárulták a kijevi kormányt, és átálltak Putyin oldalára.

“Ma teljesen más már a helyzet mint 2014-ben. Napi kapcsolatban állunk a lakossággal, amelyet felháborít a sorozás és az élelmiszer infláció. Ráadásul hiány van sok gyógyszerből. Vannak már partizánok is” – mondta Zelenszkij tanácsadója.

Putyin szívügye a Krím

Az orosz elnök vezette az első teherautót, amely az új hídon összekötötte Oroszországot a Krím félszigettel. Október 8-án támadás érte a hidat, amely az orosz megszállás szimbóluma.

Dmitrij Medvegyev, Putyin egykori helyettese, azzal fenyegette meg Ukrajnát, hogy

“a végítélet napja jön el számukra, ha kezet emelnek a Krímre.”

Egy atomhatalom esetében az ilyen fenyegetést komolyan kell venni. Az USA elnöke fel is szólította Putyint, hogy fejezzék be a fenyegetést az atombombával. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó tárgyalt Nyikolaj Patrusevvel, a Védelmi tanács titkárával, és azóta az oroszok visszafogják magukat ezen a téren. A Krímben viszont az oroszok megijedtek.

“Pánik tört ki azt követően, hogy robbanás volt a kercsi hídon. Megkezdődött az orosz tisztek és katonák családjainak a vissza telepítése Oroszországba. Az orosz oligarchák elkezdték árulni a luxus ingatlanokat. Ezek korábban ötszázezer-egymillió dollárt értek, de a piac halott. Senki sem vásárol” – mondta egy informatikus a Politico riporterének. Akinek elmesélte, hogy drámai mértékben romlik az életszínvonal a Krímben:

”a háború előtt 1000 dollárból kijött egy család havonta, de most ugyanehhez 3000 dollár kell. Honnan lehet ennyit szerezni? Sokan elveszítették az állásukat a szankciók miatt. A turizmus fontos bevételi forrás volt a háború előtt, de most ez a piac is meghalt.”

Az állás nélkül maradt fiatalok egy része partizánnak áll a Krímben. Egy korábbi bankár arról beszélt a Politico riporterének, hogy héttagú partizán csapatot szervezett egykori osztálytársaiból. Robbantásokkal igyekeznek gyengíteni az orosz haderőt a Krímben.

Az oroszok végképp be akartak rendezkedni a Krímben: 2014 óta több mint 800 ezren költöztek ide Oroszországból. Az ukránok vissza akarják fordítani ezt a folyamatot. Az Egyesült Államok kétkedik abban, hogy az ukrán hadsereg képes lenne a Krím visszafoglalására. Mike Milley tábornok, az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke ehelyett inkább tűzszüneti tárgyalásokat sürgetett:

“Annak a valószínűsége, hogy az ukránok a teljes területet visszafoglalják – beleértve a Krímet is – katonailag nem túlságosan nagy.”

Az ukránok közben folytatják a támadásokat a Krím félszigeten. Olekszij Danyilov, az ukrán védelmi tanács titkára a londoni Guardiannek megerősítette a hírt: tíz iráni drón szakértőt megöltek a Krímben. Az ukránok drónokkal rendszeresen támadják az orosz flottát, amelynek Fekete-tengeri főhadiszállása a Krímben van Szevasztopolban.

Hodges tábornok, aki a NATO európai erőinek főparancsnoka volt, elképzelhetőnek tartja, hogy az ukránok visszaszerezzék a Krímet.

“Az offenzíva lehetséges, és januárban meg is kezdődhet”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak a nyugalmazott amerikai tábornok.

Nádas: az Orbán rendszer egyfajta kelet-európai maffia

A jeles magyar író a Neue Zürcher Zeitungnak nyilatkozott 80-ik születésnapja alkalmából. A legbefolyásosabb svájci lap természetesen érdeklődött arról is, hogy mit gondol a nemzeti együttműködés rendszeréről, melyet Orbán Viktor 2010 óta üzemeltet?

“Ez egyfajta kelet-európai maffia, amely igen szorosan kapcsolódik az orosz és az ukrán maffiához” – válaszolta Nádas Péter. Akit arról is megkérdeztek, hogy vajon milyen kapcsolat fűzi a magyar miniszterelnököt minden oroszok elnökéhez Vlagyimir Putyinhoz?

“A magyar katonai vezetés az orosz invázió második napján csapatokat állomásoztatott az ukrán határ közelében. Miért volt Magyarország készenlétben? Ukrajna ellen akart harcolni? A magyar miniszterelnök valószínűleg ígéretet kapott Putyintól. Amikor kitört a háború, akkor Orbán Viktor arra számított, hogy úgy történnek a dolgok mint 1953-ban Berlinben, 1956-ban Magyarországon és 1968-ban Csehszlovákiában. Minden eldől egy álcázott hadműveletben. Ukrajnában valójában nem katonai hanem titkosszolgálati akció indult el. Éppúgy mint a Krím annektálásakor” – fejtegette a jeles magyar író. Aki különben úgy látja, hogy már benne vagyunk egy harmadik világháborúban.

“Két nemzedék kell hozzá, hogy a tudatlanok egy újabb háborút kezdeményezzenek. Minden hetedik hadrafogható férfinak el kell pusztulnia, hogy befejezzék. Nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan bekövetkezik. Ami nagyon nagy csapás, nagy regresszió, nem személyesen rám nézve, mindenkire nézve” – nyilatkozta a 24.hu-nak korábban Nádas Péter.

Nincs vége a történelemnek

Fukuyama optimista jóslata végképp befuccsolt. Nádas Péter szerint nem is igen lehetett másképp, mert Európa keleti felének a történelme egészen másképp alakult mint Nyugat Európáé.

“Demokráciát demokraták nélkül nem lehet csinálni.

Oroszországban példásan nem sikerült. Hazánkban 2006 körül merültek ki a progresszió tartalékai. Oroszországban akkor sem sikerült volna, ha Putyin fogadkozásai őszinték lettek volna. De nem voltak sem személyesek sem pedig őszinték. Egy nagyhatalom titkosszolgálatának a stratégiájához igazodtak. Putyin mindig is egy titkosszolgálat munkatársa volt. Jelenleg sem egy állam hanem egy titkosszolgálat élén áll. Háborújának egyik specialitása az, hogy nem az orosz vezérkar tervezte meg hanem a titkosszolgálatok. Ezek már a cári időkben egybeépültek a szervezett bűnözéssel, és ez ma sincs másként. Az ukrajnai hadjárat ezért olyan brutális, és ezért olyan dilettáns.

Egyfelől zajlik a konfliktus, amely függetlenül attól, hogy mennyire értelmes vagy értelmetlen, pusztítja az emberi életeket. Mások pedig közben gondtalanul nyerészkednek az eszkaláción” – hangsúlyozta Nádas Péter.

Szülinapi ajándék Putyinnak – Nagy robbanás történt az Oroszországot a Krímmel összekötő hídnál

Nagy robbanás történt az Oroszországot a Krímmel összekötő hídnál, egy útszakasz teljes egészében  a Kercsi-szorosba omlott.

A Krímet és Oroszországot összekötő hídon ma reggel keletkezett tűz  felrobbantott egy teherszállító kamiont, aminek következtében az arra elhaladó vonat hét üzemanyagtartálya kigyulladt. Bár a tűz a híd vasúti sínekén égett, az úttest egy része a Kercsi-szorosba omlott a robbanás következtében.

Hogyan reagáltak az orosz hatóságok?

Vlagyimir Putyin utasította kabinetjét, hogy hozzanak létre egy kormánybizottságot „a krími hídon kialakult vészhelyzettel kapcsolatban” – jelentette be sajtótitkára, hozzátéve, hogy a tisztviselők jelenleg nem tudják megbecsülni, mennyi időre van szükség a híd üzemképessé tételéhez.

Az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság potenciális bűncselekményként kezeli az esetet.

Alekszandr Baskin orosz szenátor az állami újságíróknak azt mondta, hogy Moszkva a krími híd elleni támadásra „esetleg aszimmetrikus választ” fog adni. Oleg Morozov duma-helyettes eközben azt mondta, hogy a híd elleni „terrortámadás” felkér egy „szabályok nélküli hadüzenettel”.

Mi történt

A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség arról számolt be, hogy szombat reggel felfüggesztették a teljes forgalmat a Krími hídon, miután állítólag kigyulladt egy üzemanyagszállító tartálykocsi. Oleg Krjucskov, Oroszország krími kormányfőjének tanácsadója a Telegramon közzétett bejegyzésében elmondta, hogy a tüzet egy felrobbant üzemanyagszállító tartályhajó okozta. Hangsúlyozta, hogy a híd tartóívei a hírek szerint sértetlenek. Krjucskov azt is kijelentette, hogy a Krím-félszigetnek vannak tartalék élelmiszer- és üzemanyagkészletei arra az esetre, ha a hídon áthaladó forgalom fennakadna.

Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság forrásai azt mondták az RBC hírügynökségnek, hogy először egy teherszállító teherautó robbant fel, aminek következtében egy elhaladó vonat fedélzetén hét üzemanyagtartály kigyulladt. Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke „ukrán vandálokat” hibáztatott a híd útpályáinak megrongálásáért, bár ragaszkodik ahhoz, hogy a károkat hamarosan helyrehozzák . (Az utak a vízbe estek.)

Megjegyezte, hogy az operatív szolgálatok, amelyeknek a hídon kialakult helyzetet kellett volna figyelniük, nem akadályozták meg időben a veszélyhelyzetet, hiába kérte Nyikolaj Patrusev, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának titkára a  biztonsági intézkedések megerősítését.

„Természetesen mindenki odafigyelt a támadás időpontjára. Nyilvánvaló, hogy ezt kifejezetten Vlagyimir Putyin orosz elnök évfordulójára tették ” – mondta a szakértő.

A krími hídon a rendkívüli állapotot október 8-án, szombaton történt robbanásért Mihail Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója elismerte Kijev felelősségét a létesítményben történt robbanásért.

Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára egy videót tett közzé az égő hídról Marilyn Monroe klipje mellett, amint „Boldog születésnapot, elnök úr”  című dalt énekeli.

Hogyan fest Ukrajna a Krím és a Donbász nélkül?

Nyolcadik éve húzódik a kelet-ukrajnai konfliktus, hol nagyobb, hol mérsékeltebb intenzitással. És ott van még az Euromajdanos fordulatot követően az oroszok által önkényesen, de harc nélkül elfoglalt Krím félsziget. A hivatalos kijevi kommunikációban ideiglenesen megszállt területként emlegetik a szóban forgó régiókat. Az alábbi összeállításban azt vizsgáljuk, mit és mennyit vesztett el Ukrajna a Donbász és a Krím által 2022. február 24 előtt.

Az 1991-es függetlenné váláskor Ukrajna területe 603,7 ezer négyzetkilométer volt. Jelenleg 557,5 ezer négyzetkilométer, azaz több mint 46 ezerrel kevesebb, ami nagyobb terület, mint mondjuk Hollandia vagy éppen Svájc.

Ukrajna pillanatnyilag területeinek 7 százalékát képtelen ellenőrizni, lakosságának pedig 13 százalékát veszítette el.

A felkelők által kontrollált kelet-ukrajnai régióban 4 millió ukrán állampolgár él, ebből 2,43 millióan a „Donecki Népköztársaság”, míg 1,57 millióan a „Luhanszki Népköztársaság” területén. Ehhez vegyük még hozzá a Krímen élő 2 millió lakost, így együttvéve 6 millió főről van szó. Az állami statisztikai hatóság 42,76 millió ukrán lakossal számol, de ők csak a krími népességszámot vonták ki, ám a valóságban mínuszolni kell a donbászi 4 milliót is, azaz reálisan csak 38,76 millió lakosról beszélhetünk. És akkor arra még ki sem tértünk, hogy becslések szerint 5 és 8 millió közé tehető azok száma, akik megélhetési kényszerből vendégmunkásnak szegődtek, s jobbára csak a nyári szabadságolásra és a téli újévi-karácsonyi ünnepekre térnek haza kis időre. A „hivatalos” népességszámmal Ukrajna pillanatnyilag a hetedik Európában (Oroszország, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország mögött), de a valóságban vélhetően a 38,5 milliós Lengyelország is megelőzi.

A népességszámnál maradva az ENSZ által nyilvántartott szomorú veszteséglistára is ki kell térnünk, ugyanis a hivatalos adatok szerint a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus 2014-es kirobbanása óta csaknem 34 ezren haltak oda vagy sebesültek meg a szűnni nem akaró harcokban.

Ez a statisztika ráadásul az év eleji adatokat összegzi, azóta csak romlott a helyzet, s biztosak lehetünk abban is, hogy nem minden emberélet kioltását rögzítik a számok.

Érdekes adatsorokkal találkozhatunk a gazdasági helyzet kapcsán is. Utoljára még 2013-ban töltött el teljes évet Ukrajna kötelékében a Krím és a Donbász, ezért összehasonlításképpen az 5 évvel ezelőtti számokkal operálunk. Eszerint a félsziget annektálásakor az 3,6 százalékát adta az ukrán GDP-nek. A külkereskedelmi mérlegben 1,5 százalékos volt a Krím aránya. Ellenben az ország gáz- és kőolajtartalékainak 80 százaléka összpontosult ott, ami, mondani sem kell, hatalmas érvágást jelentett.

Ukrajna elveszített 645 kilométer vasúti pályát, 7 ezer kilométer autóutat, 5 tengeri kikötőt.

Ráadásul az ukrán teherszállító vízi járművek nem használhatják a Kercsi-szorost sem. Ukrajna elbukta halászatának több mint kétharmadát, két legnagyobb halászati flottáját Szevasztopolban és Kercsben. Évente 4-4,5 millió belföldi turista pihent a Fekete-tenger krími partjainál. Kijevben mindent összegezve 950 milliárd hrivnyára (több mint 35 milliárd dollár) becsülik a félsziget annektálása által okozott veszteséget.

A donbászi területek elvesztése okán még nagyobb a veszteséglista. Doneck és Luhanszk megye nagy részével az ország gazdasági teljesítményének 15 százaléka is odalett.

A jelenleg felkelők uralta térségben összpontosult Ukrajna ipari termelésének 24 százaléka, az áruexport 23 százaléka -, mindenekelőtt a fémipar és a gépgyártás -, ami évi 12 milliárd dollár profitot termelt az állami büdzsének.

A donbászi kivitel mindig is jócskán meghaladta az oda irányuló behozatalt, éves vetületben a külkereskedelmi szaldó plusz 6,49 milliárd dollárt tett ki. Ezzel együtt a szóban forgó vidékek mégis jelentős központi dotációra szorultak: 2013-ban Luhanszk megyének 9,42 milliárd hrivnyát, Donecknek pedig 9,2 milliárd hrivnyát juttattak a központi költségvetésből, ami USA-dollárban mérve 348, valamint 340 millió a mostani árfolyamon, de jól emlékezhetünk, akkor az még háromszor ennyi volt.

Az Ukrajnában megtalálható 150 szénbányából 82 az önkényesen kikiáltott népköztársaságok területén van.

A 2014-es Euromajdan előtti esztendőben még 64,4 millió tonna szenet termeltek ki, 2016-ban már csak 40,9 millió tonnát. Az ukrajnai hőerőművek majd fele szénnel működik, ezért – miután a kereskedelmi blokád miatt elapadtak az onnan érkező szállítmányok – az elmúlt években a tengerentúlról, Dél-Afrikából és az Egyesült Államokból importáltak fűtőanyagot a donbászi árnak a többszöröséért.

Zelenszkij: nem adunk át területeket Oroszországnak!

Az ukrán elnök szerint döntő fontosságúak lehetnek a harcok Kelet Ukrajnában. Ha az oroszok győznek, akkor újra Kijev ellen fordulhatnak – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij államfő, aki a CNN hírtelevíziónak nyilatkozott.

„Én egyáltalán nem bízom sem az orosz katonai sem pedig a polgári vezetésben” – erősítette meg az elnök, akit Putyin megpróbált megöletni a hadjárat kezdetén. A szpecnaz kommandósok le is csaptak az elnöki bunkerre Kijevben, de Volodimir Zelenszkij ekkor már nem ott volt. Az amerikai hírszerzés tanácsára Lvivbe menekítette őt az ukrán testőrség.

Miután az államfő meggyilkolása nem sikerült, az oroszok megpróbálták elfoglalni Kijevet, hogy hatalomra juttassák Putyin komáját Medvescsukot. Az ukrán politikus, aki oroszbarát pártot vezetett a kijevi parlamentben, háziőrizetben várta az orosz tankokat az ukrán fővárosban. Miután az orosz tankok nem érkeztek meg, Medvescsuk lelépett. Az ukrán biztonsági szolgálat azonban megtalálta és lecsukta. Zelenszkij felajánlotta Putyinnak, hogy elengedi emberét, ha cserébe elfogott ukrán katonai és polgári vezetőket kap.

Az orosz csapatok egyelőre letettek Kijev elfoglalásáról, és a Donbasz elfoglalására koncentrálnak.

Atomfegyver?

Zelenszkij szerint Putyin annyira elszánt, hogy bevetheti az atomfegyvert is céljai elérése érdekében Ukrajnában. Nem egészen világos, hogy amennyiben Putyin beveti az atomfegyvert, akkor hogy akarja megnyerni a háborút és békét kötni Ukrajnával hiszen a várhatóan óriási polgári áldozat mindenfajta politikai megoldást lehetetlenné tesz. A Donbaszért folyó csata döntő fontosságú – hangsúlyozta Zelenszkij.

Épp ezért még több fegyvert kért az Egyesült Államoktól és a többi NATO szövetségestől. Biden elnök nemrég 800 millió dolláros újabb fegyverszállítást hagyott jóvá Ukrajnának. Zelenszkij ezt megköszönte, de hangsúlyozta: többre lesz szükség az oroszok legyőzéséhez. Az ukrán elnök meghívta Bident Kijevbe. „Az elnök emberei tanulmányozzák az ukrajnai látogatás lehetőségét” – ezt a választ kapta ajánlatára.

Biden nemrég „elszólta” magát: közölte, hogy az USA célja Putyin megbuktatása. Bár ezt Washingtonban hivatalosan visszavonták, de sokan vélik úgy, hogy az Egyesült Államoknak valóban az a célja, hogy megbuktassa Putyint, és a helyére olyan orosz vezetőt szeretne, akivel a Nyugat együtt tud működni. Putyin kezdetben ilyen volt, de 2014 után fokozatosan megváltozott. Ahelyett, hogy átalakítította volna az orosz gazdaságot, hogy az versenyképes legyen a globális piacon, birodalmi álmok megvalósításába fogott. Most megpróbálja elfoglalni Ukrajnát vagy annak legalább egy részét. A Krím félsziget 2014 óta de facto Oroszország része bár ezt csak nagyon kevesen ismerik el. Putyin ezt mindenképp szeretné elismertetni Kijevvel éppúgy mint a két keleti tartomány – Donyeck és Luhanszk „függetlenségét”, majd csatlakozását Oroszországhoz.

„Az oroszok ultimátumot adtak, ilyen körülmények között a tárgyalás nem lehetséges” – hangsúlyozta az ukrán államfő, aki kijevi irodájában adott interjút a CNN hírtelevíziónak.

Az orosz titkosszolgálatok megbuktak Ukrajnában

Horváth József nyugalmazott vezérőrnagy, aki a Magyar Nemzetben fejtette ki a véleményét az orosz titkosszolgálatok kudarcáról Ukrajnában. A veterán titkosszolgálati tábornok jól ismerheti az oroszokat hiszen 1990 előtt a magyar szolgálatok lényegében az ő irányításuk alatt működtek.

Horváth tábornok bírálata lesújtó: „azt gondoltuk, hogy az alig nyolc éve leváló Ukrajnában az orosz titkosszolgálat mindent lát, mindent tud. Ha ebben a nagyon közeli, nyelvi akadályok nélküli országban nem voltak képesek megfelelő humán és technikai pozíciókat megtartani vagy kiépíteni az évek során, akkor mára kiderül:

      a király meztelen!

Az orosz hírszerzés nem tette a dolgát. Annak ellenére, hogy Putyin elnök két évtizede pénzt, paripát, fegyvert biztosított kedvenc szervezeteinek. A lojalitás mellé nem társult kellő szakértelem. Az orosz elhárításra sem vet túlságosan jó fényt, hogy a nemzeti gárdában áruló, vakond volt.”

5 milliárd dolláros alapok

Victoria Nuland, az USA akkori és mai kelet-európai ügyekben illetékes államtitkár helyettese, Kijevben elárulta: az amerikaiak ennyit költöttek arra, hogy elkergessék Janukovicsot, az oroszok emberét az ukrán fővárosból. Mostanában kiderült: válaszul Putyin elnök éppúgy 5 milliárd dolláros alapot hozott létre, hogy visszaállítsa a „baráti Ukrajnát”. Az alap élére ex tanácsadóját, Vlagyiszlav Szurkovot állította. Aki tagadta, hogy az ukránok önálló nép lennének. Folyamatosan amellett érvelt, hogy Ukrajnának vissza kell térnie a nagy szláv testvér, Oroszország birodalmába. Ebből az ötmilliárd dolláros alapból kellett volna megszerveznie a váltást. Putyinnak garantálta a kétnapos villámháború sikerét a beépített árulókra hivatkozva. Aztán ebből nem lett semmi. Nem sikerült meggyilkolni Zelenszkij elnököt, aki nemzetközi presztízst csinált az ellenállásból. A korábban nem túl népszerű elnök pillanatok alatt nemzeti hős lett annak ellenére, hogy orosz anyanyelvű zsidó egy erős antiszemita hagyományokkal rendelkező országban. Az ukrán hadsereg és a titkosszolgálatok hatékonyan szembeszálltak az oroszokkal. Áruló sehol. Medvescsukot, akit Putyin Zelenszkij utódának tekintett nemrég fogta el az ukrán elhárítás.

Esély sincs a gyors békekötésre

Putyinnak az arca megmentéséhez arra lenne szüksége, hogy Moszkvában a Vörös téren felmutathassa azt: Ukrajna végképp lemond a Krímről, és átadja a két orosz többségű tartományt, Donyecket és Luhanszkot Oroszországnak.

Az országát sikeresen védő Zelenszkij elnök viszont közölte egy amerikai televízióban, hogy erről szó sem lehet.

Ukrajnában ma a védekező hadsereg nagyobb és egyre erősebb, a támadó oroszok pedig azt látják, hogy az idő nem nekik dolgozik.

Ukrajna ma a világ legjobban felfegyverzett országa – írta Horváth József vezérőrnagy a Magyar Nemzetben. Az USA és a többi NATO állam önti a fegyvereket Ukrajnába. Az elhúzódó hadműveletekkel ki akarják véreztetni az orosz hadsereget és erodálni Putyin népszerűségét Oroszországban.

Biden elnök tudatosan bakizott amikor közölte: meg akarjuk buktatni Putyint!

Horváth tábornoknak feltűnt, hogy Ukrajna kapcsán nemigen esik szó a katonai hírszerzésről pedig ennek nagyobb a presztízse Moszkvában mint a polgárinak.

Romániában Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés Ceausescu által kinevezett parancsnoka volt annak a különleges bíróságnak az elnöke, amely halálra ítélte a diktátort és nejét, akiket egy laktanyában végeztek ki – az orosz és az amerikai titkosszolgálatok szorgos együttműködésének eredményeként 1989-ben.

Putyin Wagner zsoldosai követhették el a bucsai mészárlást Ukrajnában

A német titkosszolgálat, a Bundesnachrichtendienst – BND – hangfelvételeket tett közzé a Bundestagban. Ezek azt bizonyítják, hogy orosz katonák és a Wagner sereg zsoldosai megbeszélik a polgári lakosság legyilkolását, hogy ezzel terrorizálják Ukrajnát, mely még mindig ellenáll Putyin csapatainak.

A hangfelvételek egyertelműen igazolják, hogy napi rutinról van szó, melyet felső parancsra teljesítenek a Wagner sereg katonái. Bucsában mintegy 300 polgári személyt öltek meg a Wagner zsoldosok. Az AFP hírügynökség tudósítójának sokan elmesélték, hogy a szemük láttára ölték meg a 18-50 éves férfiakat Bucsában. Biden elnök és a német kormány emiatt háborús bűnösnek nevezte Putyin orosz elnököt.

Orbán Viktor miniszterelnök, akinek az elsők között gratulált Putyin, erről is beszélt az orosz államfővel, de ezt nem említette meg nemzetközi sajtóértekezletén, ahol arról beszélt, hogy tűzszüneti tárgyalásokat tarthatnának az érintett felek Budapesten.

Putyin elnök irodája viszont arról is beszámolt, hogy szóba került a tárgyalás során a bucsai mészárlás. Ezt Putyin, aki először beszélt erről a nyilvánosság előtt, „a kijevi kormányzat durva és cinikus provokációjának” nevezte. Nem világos, hogy az orosz elnök szerint, akkor ki végzett a civil áldozatokkal?! Kezdetben Moszkva azt állította , hogy csapatai csak katonai célpontokat támadnak. Ahogy elhaltak a villámháborús remények úgy nőtt a polgári áldozatok száma. Putyin Ukrajnába rendelte a Wagner hadsereget és a csecseneket. Mindkét alakulat hírhedt a brutalitásáról.

Hitler helyett Wagner

Putyin olyan sereg megalakítására utasította Utkin ezredest, a szpecnaz veteránját, amely Oroszországon kivül hajt végre katonai akciókat. Az orosz hadsereg továbbszolgáló katonáiból válogatták ki a sereget, melynek filozófiája a szlavofil felsőbbrendűség tudata. Először Hitlerről akarták elnevezni mondván, hogy az első orosz uralkodók is vikingek voltak, de Putyin leintette őket. Így lett Wagner a hadsereg neve. Azért, mert Hitler kedvenc zeneszerzője volt, akinek zenéje gyakran felcsendült a haláltáborokban is a holocaust idején. A Wagner hadsereg kezdetben Ukrajna keleti részén hajtott végre terrorakciókat az ukrán állam ellen 2014 után miután Putyin emberét kiüldözték Kijevből. Azután a Wagner hadsereg Szíriában és Líbiában bizonyította  hatékonyságát és brutalitását. Jelenleg is jelen vannak Afrikában, elsősorban Maliban és a Közép afrikai köztársaságban.

A tiltakozások hallatán az orosz diplomácia közölte: magánhadseregről van szó. Moszkva nem vállalhat értük felelősséget.

A zsoldos hadsereget eddig dollárban fizették, de kérdés, hogy most mi a helyzet hiszen az orosz államnak nagyon nehéz dollárhoz jutnia a nyugati szankciók miatt.

Putyin korábban személyesen tüntette ki Utkin ezredest.

A terrorakciók azt mutatják, hogy Putyin feladhatta  eredeti tervét Ukrajna teljes leigázására, és a 2014 előtti állapotok visszaállítására. Ehelyett a polgári lakosság megfélemlítésével a tárgyaló asztalhoz próbálja kényszeríteni Zelenszkij elnököt, aki jelenleg ragaszkodik Ukrajna szuverenitásához, és nem hajlandó lemondani a Putyin által követelt területekről (Krím, a Donbasz és az összekötő folyosók). Putyin állítólag ezt szeretné felmutatni a Győzelem napi felvonuláson május 9-én Moszkvában. A NATO főtitkára viszont úgy nyilatkozott, hogy az orosz agresszió Ukrajnában akár évekig is eltarthat.

Ukrajna: „nincs idő az árulókra!”

Lecsuktak két állambiztonsági tábornokot – közölte Zelenszkij ukrán elnök. Egyikük a kulcsfontosságú belső elhárítás főnöke volt a titkosszolgálatnál, a másik pedig Herszon tartomány biztonsági főnöke.

Ez az első alkalom, hogy Ukrajnában amikor magasrangú személyek árulását említik Ukrajnában. Putyin elnök nagyonis számított ilyen árulókra villámháborús tervei során, de elképzelése elbukott, mert az állambiztonság megvédte Zelenszkij elnököt, akit az oroszok meg akartak gyilkolni, hogy helyére számukra megfelelő embert ültessenek.

Amióta Zelenszkij az elnök Ukrajnában alaposan átszervezték az állambiztonsági szolgálatot, amely a KGB utód szervezete Ukrajnában. Putyin épp a régi KGB-s kollégákban bízott, de csalódnia kellett. Az új állambiztonsági tisztikart Amerikában képezték ki illetve át, és ennek eredményeképp éppúgy ellenálltak az orosz nyomásnak mint a hadsereg tisztikara.

A Krímben mindez másképp volt

Amikor Putyin parancsára az orosz szpecnaz alakulatok megszállták az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet 2014-ben, az ott állomásozó ukrán erők parancsnoka egy admirális volt. Aki abban a pillanatban elárulta Ukrajnát amikor rádöbbent: ellenkező esetben az orosz különleges alakulatok elteszik láb alól. Így került a Krím Putyin kezére szinte puskalövés nélkül. Nyilvánvalóan ez is befolyásolhatta az orosz elnök döntését amikor villámháborút tervezett. Az ukrán hadsereg és az állambiztonság ellenállt, és ez szinte megoldhatatlan feladat elé állította Putyint: katonai erővel kellene elfoglalnia olyan nagyvárosokat mint Kijev és Harkov, de ez lehetetlenné tesz minden oroszbarát politikai kibontakozást.

Putyin az USA-t is alábecsülte

Az amerikaiak csúfos távozása Afganisztánból húszéves megszállás után, az USA komoly meggyengülésének  tűnhetett az orosz elnök számára. Azt hihette, hogy az amerikaiak éppúgy feladják Ukrajnát ahogy korábban Afganisztánt. Csakhogy Ukrajna az amerikai stratégiai tervekben sokkal fontosabb szerepet játszik mint Afganisztán. Oroszország és az Európai Unió együttműködését ezen a stratégiai ponton lehet a legjobban megakadályozni.

Ily módon állíthatta helyre az USA a vezető szerepét a nyugati világban.

Oroszországgal pedig az USA példát akar statuálni: így jár egy magát világhatalomnak képzelő ország, ha nem fogadja el az amerikai világrendet! Az amerikaiak az oroszok gyenge pontját, a gazdaságot célozták meg. Putyin belelépett a csapdába. Ha az orosz elit időben eltávolítja őt, akkor talán az utód megbékélhet a Nyugattal mindenekelőtt az USA-val. Mivel ennek az esélye csekély, Oroszország olyan lejtőn indulhat meg lefelé, melynek nem látszik a vége. Nemcsak a világhatalmi álmoknak lőttek, de a modern Oroszországnak is. Iránhoz hasonlíthat az orosz jövő. Az Ész bajjal jár szerzőjét Iránban érte a halál. Talán Putyinnak nem ártott volna az eszét jobban használnia, mert ő sem olyan Oroszországról álmodott, amely a világ perifériáján szlavofil lázálmokba menekül a kínos valóság elől.

Az oroszok megmérgezték Abramovicsot és az ukrán delegáció két tagját

Putyin egykori kedvenc oligarchája az ukrán delegációnak adott tanácsokat azokon a tárgyalásokon, melyeket az orosz diplomatákkal folytattak.

Eredmény a tárgyalásokon egyelőre nem született viszont Roman Abramovics elveszítette átmenetileg a látását és az arcáról hámlik a bőr. Az ukrán tárgyaló küldöttség két tagja ugyanígy járt.

Jelenleg Törökországban kezelik őket – közli az amerikai hírszerzésre hivatkozva a londoni a Wall Street Journal. A jólértesült Bellingcat portál megerősítette a hírt, hogy Abramovicsot és a két ukránt valamilyen méreggel támadta meg az orosz titkosszolgálat miközben Kijevben arról egyeztettek, hogy másnap miről tárgyaljanak az oroszokkal.

Szakértők szerint az orosz titkosszolgálat csak kis adagban juttatta be a mérget a három férfi szervezetébe:

„nem megölni hanem figyelmeztetni akarták őket.”

Roman Abramovics igen szoros kapcsolatban állt Putyinnal Moszkvában. Az orosz elnök kinevezte őt Csukcsföld kormányzójának is. Abramovics a Chelsea díszpáholyában a brit elit tagjait fogadta és előmozdította Putyin terveit Nagy Britanniában. Azt követően nem hosszabbították meg a tartózkodási engedélyét Nagy Britanniában, hogy Putyin parancsára idegméreggel akarták eltenni láb alól az orosz hírszerzés híres árulóját, Szkripal ezredest és lányát a szigetországban. A merénylet nem sikerült, de Szkripal azóta is védőőrizetben van. Abramovics Izraelben és Portugáliában szerzett állampolgárságot. Putyin Ukrajna elleni támadása után a Chelsea csapatának eladására kényszerült. Zelenszkij ukrán elnök kérte meg közvetítésre, és ezért vállalt szerepet a diplomáciai tárgyalásokon. Közvetlenül tárgyalt mind Putyinnal mind pedig Zelenszkijjel, ezért tanácsainak nagy jelentőséget tulajdonítottak.

A Wall Street Journalnak nyilatkozó amerikai hírszerzők nem tartják kizártnak, hogy Moszkvában is vita folyik az Ukrajna elleni háborúról. A kemény vonal hívei mérgezhették meg Abramovicsot és a két ukránt, hogy ily módon hátráltassák a tűzszüneti tárgyalásokat Oroszország és Ukrajna között.

Abramovics megőrizte Putyin bizalmát

Az amerikai hírszerzés szerint Abramovics Putyin kézzel írott béke javaslataival kereste fel Zelenszkij ukrán elnököt Kijevben. Az ukrán elnök kérte Biden elnököt, hogy vegyék le a fekete listáról Roman Abramovicsot, aki hasznos szerepet járszik a tűzszüneti tárgyalásokon. Az orosz oligarcha Törökországban szabadon mozoghat, sőt Erdogan elnök támogatja közvetítő akcióit, de repülőútjait megnehezíti, hogy neve fekete listán szerepel, és ezért utazási tilalom sújtja.

Juscsenko ukrán elnököt is hasonló módszerrel „figyelmeztették”

A narancs forradalom jeles vezetőjét, aki nyugatbarát politikát folytatott, azért mérgezhették meg az oroszok, mert szembeszállt az ő kijevi emberükkel, Janukoviccsal. Jellemző az akkori ukrán elitre, hogy Juscsenko akkori elnököt az ukrán titkosszolgálat vezetője mérgezhette meg. A dioxin teljesen tönkretette az arcbőrét. Janukovics a narancs forradalom eredményeképp kényszerült távozásra Kijevből. Az oroszok ezt követően foglalták el a Krím félszigetet 2014-ben. Ezután indult meg a két orosz többségű tartomány – Donyeck és Luhanszk – elszakadási akciója Moszkva aktív támogatásával. Janukovics most is azonnal aktivizálta magát: orosz nyelven szólította fel Zelenszkij elnököt, hogy adja fel, és teljesítse Putyin követeléseit. Zelenszkij érthetően visszautasította kétes hírű elődjének javaslatát.

Zelenszkij elnök egyik legnagyobb sikere a nemzeti egység megteremtése Ukrajnában. Ennek következtében senki sem vállalta fel Putyin érdekeinek képviseletét Ukrajnán belül! 2014-ben ez egyáltalán nem így volt. A Krím félszigeten egy admirális volt az ukrán csapatok parancsnoka, aki pillanatok alatt átállt az oroszok oldalára. Így Putyin szinte puskalövés nélkül foglalhatta el a Krím félszigetet. Nem kétséges, hogy az orosz elnök most is nagyon számított az árulókra az ukrán hadseregben és a titkosszolgálatban illetve a politikai életben. Terve tökéletes kudarcot vallott. Ezért lett a villámháborús  elképzelésből állóháború. William Burns, a CIA igazgatója emiatt jelenthette ki, hogy

„Putyin legnagyobb problémája az, hogy nincsen politikai megoldása Ukrajnában”.

Ukrajna túl nagy falat Putyinnak

Vlagyimir Putyin orosz elnök jó stratéga. Pontosan tudja meddig ér a takarója. Ukrajna megtámadásán többet veszítene, mint amennyit nyerhetne. Azt is csak belpolitikai értelemben.

Matthew Schmidt professzor, aki stratégiát tanított az USA első hadi akadémiáján, és jelenleg a nemzetközi tudományok kutató központjának vezetője az egyetemen New Havenben azon a véleményen van, hogy Putyint nem az amerikai és más külföldi szankciók tartják vissza attól, hogy frontális megtámadja Ukrajnát hanem az, hogy egy ilyen akció túlságosan nagy áldozatot kívánna az orosz haderőtől.

Miért? Egyrészt azért, mert az amerikaiak korszerűsítették az ukrán hadsereg fegyverzetét. Ily módon Ukrajna a világ 22-ik legerősebb hadserege lett. Oroszország a második a világon az Egyesült Államok mögött. Ukrajna hadserege jóval gyengébb, de sokkal erősebben motivált. Még Putyin környezetében is sokan kételkednek abban, hogy ésszerű lenne egy háború. Szergej Nariskin, a hírszerzés vezetője a Védelmi Tanács ülésén fejtette ki a kétségeit. Putyin leintette őt, de nyilvánvaló, hogy sokan kételkednek egy katonai akció sikerében és főként értelmében. A brit hírszerzés szerint az orosz tábornokok jelentős része is ellene van egy komoly hadjáratnak.

Gerilla háború

Az amerikai professzor szerint Kijev gerilla háborúra készül. A minta Afganisztán, ahol a hatalmas erejű szovjet hadsereget vereségre kárhoztatta egy erősen motivált gerilla hadsereg. Ukrajnában sokan jelentkeznek az önvédelmi osztagokba, ahol nagyon sok a jól képzett és motivált ember.

Megéri Putyinnak egy ilyen háború? A szerző szerint nem.

Putyin szalámi taktikája

Az orosz elnök valószínűleg kezdettől fogva a két szakadár ukrán tartomány bekebelezését tűzte ki célul. A krími receptet alkalmazta bár egyelőre még nem volt népszavazás a két tartományban. Az orosz többségű lakosság jórésze már régen megkapta az orosz útlevelet. A két „népköztársaság” csatlakozása Oroszországhoz a valóságban nem sok változást jelent hiszen 2014 óta de facto eddig is Moszkva felé néztek és nem Kijev irányában.

Putyin ugyanígy szerzett meg határterületeket Grúziában is amikor háborús helyzet alakult ki a két ország között. Putyinnak valójában nem a területekre van szüksége hanem az orosz nacionalizmus újabb megerősítésére. Az orosz közvélemény mindmáig nem fogadta el, hogy a cárok és Sztálin öröksége 1991 után semmivé vált. Moszkva hatalmas területeket veszített és cserébe nem kapott semmit. Ráadásul Obama elnök Putyin arcába vágta: már nem vagytok világhatalom, foglalkozzatok a regionális ügyekkel! Hát most azzal foglalkoznak. A baj az, hogy Oroszország éppúgy mint Ukrajna gazdasági-társadalmi válságban van. A Nyugat sincs jó formában: sem az Egyesült Államok sem az Európai Unió nemigen látja, hogy a pandémia után merre van előre.

Nyertese a krízisnek egyertelműen Kína. Hszi Csinping elnök arra kérte Putyint, hogy csak a téli olimpia után élezze ki a helyzetet. Ez meg is történt. Most pedig Oroszország és a Nyugat egymásra acsarkodik miközben Peking arra koncentrál, ami sokkal fontosabb a gazdaság és a technológia fejlesztésére. Az Európai Uniót már utolérte, és az USA-t is be akarják fogni ebben az évtizedben. A cél a G2 vagyis, hogy az USA és Kína együtt és egyenrangúan kormányozza a világot. Mindaddig míg Peking egyedül is képes lesz erre.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!