Kezdőlap Címkék Krím

Címke: Krím

EU egy évvel meghosszabbította a szankciók hatályát

2019. június 20-án a Tanács 2020. június 23-ig meghosszabbította a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes annektálása nyomán bevezetett korlátozó intézkedések hatályát.

Az intézkedések uniós személyekre és uniós székhelyű vállalkozásokra vonatkoznak. Területi hatályuk a Krím és Szevasztopol területére korlátozódik. A szankciók értelmében tilos:
• a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba;
• a Krímbe és Szevasztopolba irányuló beruházás: ez azt jelenti, hogy európai személyek és uniós székhelyű vállalkozások nem vásárolhatnak sem ingatlant, sem szervezeteket a Krím-félszigeten, továbbá nem finanszírozhatnak krími vállalkozásokat, illetve azok számára nem nyújthatnak kapcsolódó szolgáltatásokat;
• a turisztikai szolgáltatások nyújtása a Krím és Szevasztopol területén, így például európai kirándulóhajók csak vészhelyzet esetén köthetnek ki a félszigeten;
• a közlekedési, távközlési és energiaágazatban használatos, valamint a kőolaj, a földgáz és az ásványi anyagok kutatásához, feltárásához, illetve kitermeléséhez szükséges bizonyos termékek és technológiák exportja krími vállalkozások részére vagy a félszigeten történő felhasználás céljából. A tilalom az ezeket az ágazatokat kiszolgáló infrastruktúrához kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, brókertevékenységre, valamint építési és mérnöki szolgáltatásokra is vonatkozik.

Amint azt a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a 2019. március 17-én az EU nevében tett nyilatkozatában kimondja, öt évvel a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes annektálását követően az EU továbbra is szilárdan elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Az EU nem ismeri el és változatlanul elítéli a nemzetközi jog ezen megsértését.

Az Unió 2014 márciusa óta – Ukrajna szándékos destabilizációjára válaszul – több lépésben korlátozó intézkedéseket vezetett be Oroszországgal szemben, a mai napon megújított szankciókat is beleértve. Az ukrajnai válságra reagálva az EU más intézkedéseket is bevezetett, így például:
• az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat, amelyek a jelen állás szerint 2019. július 31-ig vannak érvényben;
• egyedi korlátozó intézkedéseket – a vagyoni eszközök befagyasztását és utazási tilalmat – az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó tevékenységek miatt, amelyek jelenleg 170 személy és 44 szervezet tekintetében vannak érvényben.

Keménykedés Moszkvában

0

Mike Pompeo Brüsszelben kijelentette: az oroszoknak ki kell vonulniuk Venezuelából! Ez az egyik vitatott kérdés az USA és Oroszország között.

Rjabkov külügyminiszter-helyettes szerint Moszkva és Washington pontosan ellentétesen ítéli meg a helyzetet Venezuelában. Az oroszok arra hivatkoznak, hogy katonai együttműködési szerződésük van Maduro elnök rendszerével. Az amerikaiak a Monroe elvet vették elő: az USA elnöke a XIX-ik században kiadta a jelszót: Amerika az amerikaiaké! Moszkva viszont arra mutat rá: ez a huszonegyedik század!

Rjabkov külügyminiszter-helyettes arról faggatná az amerikaiakat, hogy vajon a Krím félsziget hovatartozásához mi közük van? Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet és ezt az USA – a világ legtöbb államához hasonlóan – Ukrajna területi szuverenitásának megsértésének tekinti.

A harmadik vitás pont: Irán. Moszkva együttműködik Iránnal a Közel Keleten. Együtt védték meg Asszad elnököt Szíriában, akit az USA és szövetségesei meg akartak buktatni. Trump elnök kilépett az iráni atomalkuból, melyet Oroszország és négy másik nagyhatalom mindmáig érvényesnek tart. “Kemény vagyok Oroszországgal szemben, de mégiscsak jó a kapcsolatom Putyin elnökkel!” – mondta washingtoni sajtóértekezletén Donald Trump. Bjelentette azt is, hogy június végén a G 20 csúcson találkozik Putyin elnökkel Japánban. Alig hangzott el Trump bejelentése máris megjött a cáfolat Moszkvából. Dmitrij Peskov, Putyin elnök szóvivője közölte: nem volt meghívás, ezért nem is született megegyezés a találkozóról Putyin és Trump között.

A két elnök tavaly Helsinkiben találkozott utoljára egymással. Most Mike Pompeo külügyminiszternek kell előkészítenie az új csúcstalálkozót Trump és Putyin között. Helsinkiben kiderült: az orosz elnök sokkal jobban ért a világpolitikához mint Donald Trump. Azóta persze eltelt majdnem egy év, Trump sokat fejlődhetett. Azonkívül mögötte az USA áll, melynek GDP-je több mint a tízszerese Oroszországénak! Vagyis Putyin csak egy nagyhatalmat képvisel míg Donald Trump egy szuperhatalmat.

Hogyan fest Ukrajna a Krím és a Donbász nélkül?

Ötödik éve húzódik a kelet-ukrajnai konfliktus, hol nagyobb, hol mérsékeltebb intenzitással. És ott van még az Euromajdanos fordulatot követően az oroszok által önkényesen, de harc nélkül elfoglalt Krím félsziget. A hivatalos kijevi kommunikációban ideiglenesen megszállt területként emlegetik a szóban forgó régiókat. Az alábbi összeállításban azt vizsgáljuk, mit és mennyit vesztett el Ukrajna a Donbász és a Krím által. Dunda György (Kárpáti Igaz Szó):

Az 1991-es függetlenné váláskor Ukrajna területe 603,7 ezer négyzetkilométer volt. Jelenleg 557,5 ezer négyzetkilométer, azaz több mint 46 ezerrel kevesebb, ami nagyobb terület, mint mondjuk Hollandia vagy éppen Svájc.

Ukrajna pillanatnyilag területeinek 7 százalékát képtelen ellenőrizni, lakosságának pedig 13 százalékát veszítette el.

A felkelők által kontrollált kelet-ukrajnai régióban 4 millió ukrán állampolgár él, ebből 2,43 millióan a „Donecki Népköztársaság”, míg 1,57 millióan a „Luhanszki Népköztársaság” területén. Ehhez vegyük még hozzá a Krímen élő 2 millió lakost, így együttvéve 6 millió főről van szó. Az állami statisztikai hatóság 42,76 millió ukrán lakossal számol, de ők csak a krími népességszámot vonták ki, ám a valóságban mínuszolni kell a donbászi 4 milliót is, azaz reálisan csak 38,76 millió lakosról beszélhetünk. És akkor arra még ki sem tértünk, hogy becslések szerint 5 és 8 millió közé tehető azok száma, akik megélhetési kényszerből vendégmunkásnak szegődtek, s jobbára csak a nyári szabadságolásra és a téli újévi-karácsonyi ünnepekre térnek haza kis időre. A „hivatalos” népességszámmal Ukrajna pillanatnyilag a hetedik Európában (Oroszország, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország mögött), de a valóságban vélhetően a 38,5 milliós Lengyelország is megelőzi.

A népességszámnál maradva az ENSZ által nyilvántartott szomorú veszteséglistára is ki kell térnünk, ugyanis a hivatalos adatok szerint a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus 2014-es kirobbanása óta csaknem 34 ezren haltak oda vagy sebesültek meg a szűnni nem akaró harcokban. Ez a statisztika ráadásul az év eleji adatokat összegzi, azóta csak romlott a helyzet, s biztosak lehetünk abban is, hogy nem minden emberélet kioltását rögzítik a számok.

Érdekes adatsorokkal találkozhatunk a gazdasági helyzet kapcsán is. Utoljára még 2013-ban töltött el teljes évet Ukrajna kötelékében a Krím és a Donbász, ezért összehasonlításképpen az 5 évvel ezelőtti számokkal operálunk. Eszerint a félsziget annektálásakor az 3,6 százalékát adta az ukrán GDP-nek. A külkereskedelmi mérlegben 1,5 százalékos volt a Krím aránya. Ellenben az ország gáz- és kőolajtartalékainak 80 százaléka összpontosult ott, ami, mondani sem kell, hatalmas érvágást jelentett.

Ukrajna elveszített 645 kilométer vasúti pályát, 7 ezer kilométer autóutat, 5 tengeri kikötőt.

Ráadásul az ukrán teherszállító vízi járművek nem használhatják a Kercsi-szorost sem. Ukrajna elbukta halászatának több mint kétharmadát, két legnagyobb halászati flottáját Szevasztopolban és Kercsben. Évente 4-4,5 millió belföldi turista pihent a Fekete-tenger krími partjainál. Kijevben mindent összegezve 950 milliárd hrivnyára (több mint 35 milliárd dollár) becsülik a félsziget annektálása által okozott veszteséget.

A donbászi területek elvesztése okán még nagyobb a veszteséglista. Doneck és Luhanszk megye nagy részével az ország gazdasági teljesítményének 15 százaléka is odalett. A jelenleg felkelők uralta térségben összpontosult Ukrajna ipari termelésének 24 százaléka, az áruexport 23 százaléka-, mindenekelőtt a fémipar és a gépgyártás-, ami évi 12 milliárd dollár profitot termelt az állami büdzsének. A donbászi kivitel mindig is jócskán meghaladta az oda irányuló behozatalt, éves vetületben a külkereskedelmi szaldó plusz 6,49 milliárd dollárt tett ki. Ezzel együtt a szóban forgó vidékek mégis jelentős központi dotációra szorultak: 2013-ban Luhanszk megyének 9,42 milliárd hrivnyát, Donecknek pedig 9,2 milliárd hrivnyát juttattak a központi költségvetésből, ami USA-dollárban mérve 348, valamint 340 millió a mostani árfolyamon, de jól emlékezhetünk, akkor az még háromszor ennyi volt.

Az Ukrajnában megtalálható 150 szénbányából 82 az önkényesen kikiáltott népköztársaságok területén van.

A 2014-es Euromajdan előtti esztendőben még 64,4 millió tonna szenet termeltek ki, 2016-ban már csak 40,9 millió tonnát. Az ukrajnai hőerőművek majd fele szénnel működik, ezért – miután a kereskedelmi blokád miatt elapadtak az onnan érkező szállítmányok – az elmúlt években a tengerentúlról, Dél-Afrikából és az Egyesült Államokból importáltak fűtőanyagot a donbászi árnak a többszöröséért.

Az orosz támadás figyelmeztetés a Nyugatnak

0

Az újabb viszály egyáltalán nem meglepő, mert Moszkva igyekszik eszkalálni a konfliktust, legfeljebb az időzítés az érdekes. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy odahaza hanyatlik Putyin népszerűsége, és még az is lehet, hogy az orosz fél a közelgő ukrán választások előtt igyekszik még jobban megosztani a szomszédos állam közvéleményét.

Ann Applebaum világhírű publicista a Washington Postban arra figyelmeztet, hogy ha a Nyugat nem dolgoz ki valamiféle stratégiát az orosz-ukrán háború befejezésére, akkor a jövőben sűrűn fordulnak elő olyan incidensek, mint most a Kercsi-szorosban. Az elemző megjegyzi, hogy az újabb viszály egyáltalán nem meglepő, mert Moszkva igyekszik eszkalálni a konfliktust, legfeljebb az időzítés az érdekes. Persze messze nem ez az első ilyen eset, de lehet, hogy a Kreml így hozza mindenki tudomására: kitart a Krím törvénytelen megszállása mellett. Azon kívül fontos, hogy ily módon kíván nyomást gyakorolni Marjupol kikötőjére, mutatván, hogy bármikor képes azt elvágni a Fekete-tengertől. De az okokat kutatva arról sem szabad megfeledkezni, hogy odahaza hanyatlik Putyin népszerűsége, és még az is lehet, hogy az orosz fél a közelgő ukrán választások előtt igyekszik még jobban megosztani a szomszédos állam közvéleményét.

Nemzetközi megfontolások szintén közrehathattak, hiszen a britek az uniós kivonulással vannak elfoglalva, a washingtoni vezetés azon töri a fejét, hogy mitévő legyen az új keletű demokrata többséggel a Képviselőházban, amely egyik fő feladatának tekinti Trump orosz kapcsolatának kivizsgálását. A mostani ügy kapcsán az EU, Kanada, de még Lengyelország is előbb adott ki elítélő nyilatkozatot, mint az USA.  Márpedig lehet, hogy Moszkva éppen erre a tétlenségre építi tervét. Idáig mindig úgy volt, hogy Putyin csinált valami disznóságot, azután várt egy kicsit. Ha nem volt érdemi reakció, ment tovább a maga útján. Ha magasra csaptak az érzelmek, meglapult, amíg azok lecsillapodtak, és csak azután folytatta a machinációkat. Vagyis a kercsi incidens figyelmeztetés a Nyugatnak, hogy sürgősen rendezni kell az orosz-ukrán háborút.

Orosz agresszió vagy ukrán provokáció

0

Ukrán és orosz források másként ítélik meg a vasárnap lezajlott incidenst a Kercsi-szorosnál. Az ukrán elnök hadiállapotot vezet be az orosz agresszió miatt, az FSzB, az orosz szövetségi biztonsági szolgálat pedig azt állítja: megdönthetetlen bizonyítékai vannak, hogy az ukránok készítették elő a provokációt.

Hadiállapot bevezetését javasolta két hónapos, azaz 60 napos időtartamra az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vasárnap éjjel tartott ülésén Olekszandr Turcsinov, a testület elnöke, amit Petro Porosenko államfő támogatásáról biztosított – derült ki az Ukrajinszka Pravda hírportál tudósításából.

Porosenko közölte: kéri a parlamentet, hogy hétfőn rendkívüli ülésen vitassa meg a kérdést. Szavai szerint az ukrán hajókkal szembeni vasárnapi agresszió alapján nem zárható ki, hogy Oroszország más, köztük szárazföldi műveletekre készül Ukrajna szuverenitása és területi épsége ellen.

Hangsúlyozta, hogy a hadiállapot bevezetése nem jelent “hadüzenetet”.

“Semmiképpen sem jelenti azt, hogy Ukrajna bármilyen támadó műveletet készülne végrehajtani. Ukrajna senkivel sem akar háborúzni. A hadiállapotot kizárólag védelmi céllal vezetjük be – szögezte le.

Az elnök azt javasolta, hogy a parlament zárt ülésen tárgyalja meg a kérdést. Erre hétfő délután kerül sor. A javaslat elfogadása sok mindennel járhat, például az elnökválasztás késleltetésével is. Az államfő ellenlábasai szerint Porosenko így akarja meghosszabbítani mandátumát.

A Kercsi-szorosnál történt orosz agresszió miatt riadókészültségbe helyezték közben az ukrán haditengerészet teljes állományát, minden hadihajót kivezényelnek a tengerre. Emellett a szárazföldi hadsereget és a nemzetbiztonsági szolgálatot (SZBU) is készültségbe helyezték.

Az incidens azzal kezdődött, hogy vasárnap egy orosz határőrhajó nekiment három, terv szerint haladó ukrán hadihajó egyikének. Az ukrán hadihajók az odesszai kikötőből indultak el és a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba tartottak. Útjukat a nemzetközi normák szerint előre bejelentették. Kijev az incidenst a nemzetközi jog megsértésének és katonai agressziónak minősítette.

Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán fél provokálta ki az egészet.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat szerint Ukrajna a felelős a Krím félsziget és Krasznodari terület közötti Kercsi-szorosban vasárnap történt incidensért.

A krími kikötők igazgatósága szerint Oroszország lezárta az Azovi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő Kercsi-szorost.

Az orosz szövetségi biztonsági szolgálat (FSZB) krími határokért felelős részlege azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy hadihajói megsértették az orosz területi vizeket és veszélyes manővereket hajtottak végre.

A Rosszíja 24 orosz hírtelevízió szerint Oroszország egy hatalmas teherhajót irányított a Kercsi-szoroson átívelő híd alá, lezárva ezzel a szoros bejáratát, és megakadályozva, hogy az ukrán haditengerészet három hajója behajózzon az Azovi-tengerre. A hídnál orosz katonai helikopterek köröztek.

Hírek szerint Oroszország tüzet nyitott az ukrán haditengerészet hajóira a Kercsi-szorosnál, az orosz különleges erők három hajót elfoglaltak, és az incidens során két ukrán tengerész megsérült.

Az eddigi információk alapján a két páncélozott tüzérségi kishajót érte találat, a harmadik – egy vontatóhajó – is megállásra kényszerült.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSzB) szerint Ukrajna a felelős a Krím félsziget és Krasznodari terület közötti Kercsi-szorosban vasárnap történt incidensért. Az FSzB vasárnap esti közleményében azt állítja: megdönthetetlen bizonyítékkal rendelkezik arról, hogy a “provokációt” Kijev készítette elő és szervezte meg, és hamarosan nyilvánosságra is hozza.

Ukrajinszka Pravda/ Rosszíja 24/Kárpáti Igaz Szó

 

Itt az új hidegháború !

0

Németország szociáldemokrata külügyminisztere szerint valóságos jégkorszak köszöntött be Washington és Moszkva között. Ez a hidegháború 2.0- mondta Sigmar Gabriel a Bild magazinnak.

 

Az USA és Oroszország újra a nukleáris fegyverkezési versenyt választotta.

Ki a rosszabb ? Trump? Erdogan vagy Putyin?- kérdezte a német bulvárlap a szociáldemokrata külügyminisztert. Mindhárman erő politikát folytatnak és ez veszélyes- válaszolta Gabriel. A világot csatamezőnek tekintik, és ez új hidegháborút eredményezhet. Az orosz kapcsolatot továbbra is fontosnak tekinti Németország külügyminisztere, aki elmondta Schröder ex kancellár jó személyes kapcsolata Vlagyimir Putyinnal gyakran kamatozik ma is, ha valamit el kell intézni Moszkvában. Németország az EU többi tagjával együtt szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben a Krím annektálása miatt, de ettől függetlenül jó kapcsolatra törekszik Vlagyimir Putyinnal, aki KGB-s éveiben a volt NDK-ban szolgált és folyékonyan beszél németül. Töretlen az együttműködés az orosz földgáz importjában, amely a Balti tenger alatt húzódó vezetéken érkezik Németországba. Az USA szankciókkal akarja sújtani azokat a külföldi cégeket is, melyek részt vesznek az olyan nagy építkezésekben mint például egy földgázvezeték. Ezt Berlin maximálisan ellenzi.

Az USA szankciók nyilvánosságra hozása után a külügyminiszter megjegyezte: jobb lett volna, ha Trump előtte velük is konzultál.

A német külügyminiszter maximális támogatásáról biztosította Martin Schulzot, a szociáldemokraták kancellár jelöltjét. Schulz bírálta Merkel kancellárt amiért egymillió migránst beenegedett Németországba 2015-ben. Válaszul Merkel a Welt am Sonntagban úgy nyilatkozott, hogy helyes volt a migránsok beengedése 2015-ben, de gyorsan hozzátette soha többé nem kíván hasonló katasztrófát. Jelenleg Merkel népszerűségi mutatója 38%, a szociáldemokraták jelöltje Schulz 23%-on áll. A migráns ügyben legélesebben Merkelt bíráló Alternative für Deutschland 8%-ra számíthat a választásokon, melyeket szeptember 24-én rendeznek meg Németországban.

Újabb szankciókat rendelt el az Unió Oroszország ellen

0

Orosz magánszemélyek és vállalatok ellen rendelt el szankciókat az Európai Unió a Krím-félszigetre került gázturbinák ügyében.

A Krím megszállása és elcsatolása miatti büntetőintézkedések így már 153 természetes és 40 jogi személyt érintenek. Zárolták az érintettek vagyonát az EU-ban, a természetes személyek ellen pedig beutazási korlátozást is elrendeltek.

A Siemens eredetileg oroszországi felhasználásra adta el a négy turbinát,

ezeket azonban később a nemzetközi jogilag Ukrajnához tartozó Krímre vitték.

Szimferopol
Forrás: Wikimedia Commons

Az Európai Unió szankciókkal sújtotta azt a vállalatot, amely a Siemens szállítási szerződéseit is megsértve a félszigetre vitte szállította az általa megvásárolt gázturbinákat, továbbá a Szevasztopolban és Szimferopolban lévő berendezéseket jelenleg tulajdonló és működtető két céget.

A szankciókkal sújtottak között van Andrej Cserezov orosz energiaügyi miniszterhelyettes és az egyik érintett vállalat igazgatója is.

Az Európai Unió 2014-ben rendelt el büntetőintézkedéseket

orosz, valamint oroszbarát ukrán személyek ellen Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének és területi épségének aláásása miatt. A legutóbb márciusban meghosszabbított szankciós listán szerepel Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes és két védelmiminiszter-helyettes is.

Nem ebbe a szankciócsoportba tartoznak az Oroszországgal szemben érvényesített, egyes szektorokra – egyebek közt az olajiparra – célzott gazdasági korlátozások, amelyeknek a hatályát ugyancsak nemrég meghosszabbították.

Szankciók elfogadásához teljes egyhangúságra van szükség az EU huszonnyolc tagállama között.

MTI/FüHü

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK