Kezdőlap Címkék Kövér

Címke: kövér

Kövér: “az USA nagykövete Andropov imitátor”

Az egyes számú Fidesz tagkönyv tulajdonosa, aki az MSZMP társadalomtudományi intézetében kezdte meg  pályafutását a nyolcvanas években, a Szovjetunió 1956-os nagykövetéhez hasonlította Pressman nagykövetet, aki az Egyesült Államokat képviseli Magyarországon.

A parlament elnökének a Fidesz kongresszuson elmondott beszéde jól kifejezi, hogy az USA és a magyar kormány viszonya a mélypontra jutott. Miért? Jurij Vlagyimirovics Andropov 1956-ban a Szovjetunió érdekeit képviselte igen markánsan Magyarországon: a magyar kommunista vezetés mozgástere minimális volt különösen miután az USA és a Szovjetunió megegyezett: Magyarország a jaltai megállapodás szerint Moszkva irányítása alá tartozik.

1989-90-ben a rendszerváltást Magyarországon a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodása tette lehetővé. Jól tudta ezt Orbán Viktor, aki Palmer akkori amerikai nagykövet megbízásából megmutatta Budapestet Bush elnöknek. Az Egyesült Államok elnöke korábban a CIA igazgatója volt vagyis tökéletesen tisztán látta az erőviszonyokat Európa keleti felén. Az USA Orbán Viktornak és a többi rendszerváltó politikusnak azt a szerepet szánta, hogy vér nélkül hajtsák végre a rendszerváltást Magyarországon. Ez meg is történt, és ezt követően az USA elveszítette érdeklődését Magyarország iránt. Miért?

Mert a washingtoni stratégiai tervezők szerint két államnak van ebben a térségben jelentősége a NATO és az Egyesült Államok számára: Lengyelországnak és Romániának.

Magyarországot Washingtonban leírták. Míg Palmer profi diplomata volt addig utódai a nagyköveti poszton lelkes amatőrök, akik szponzorálták az aktuális elnök választási kampányát, és cserében megkapták a budapesti diplomáciai képviseletet. David Pressman, a mostani USA nagykövet, Palmer óta az első profi hiszen Goodfriend nem kapta meg ezt a címet. Miért küldte a Biden kormányzat Budapestre Pressmant? Mert megelégelte az Orbán kormány orosz és kínai barát politikáját. 2021-ben ugyanis az USA stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Orbán és az orosz kapcsolat

Jurij Vlagyimirovics Andropov nem sokkal azután, hogy elkerült Magyarországról – Kádár János kívánságára – a KGB főnöke lett Moszkvában. Lavrentyij Pavlovics Berija után ő töltötte a legtöbb időt a szovjet politikai rendőrség élén.

A KGB felügyelte “a baráti szocialista országokat.”

Andropov irányította például a nagy antiszemita kampányt ezekben az országokban a 67-es izraeli-arab háború után. Lengyelországban is döntő szerepet játszott abban, hogy Jaruzelski tábornok katonai hatalomátvétellel akadályozta meg a Szolidaritás politikai győzelmét. Andropov ezekután a Szovjetunió első embere lett, és a KGB-t tette az ország igazi vezető erejévé a szenilis kommunista párt helyett. Andropov 1984-ben meghalt, de jelöltje a főtitkári posztra: Mihail Szergejevics Gorbacsov befutott, és átvette a hatalmat a Kremlben 1985-ben. A KGB élére hamarosan Krjucskov tábornok került, aki Andropov nagykövet beosztottja volt Budapesten 1956-ban. Ő találta Grósz Károlyt Kádár utódának, és szovjet oldalról ő vezényelte le a rendszerváltást Magyarországon 1989-90-ben amikor az USA és a Szovjetunió aktívan közreműködött abban, hogy vértelenül csatlakozzon Magyarország a Nyugathoz. A KGB az utolsó pillanatig “karbantartotta” a magyar elit dossziéit – beleértve Kövér Lászlót és Orbán Viktort is. Erre az apróságra Putyin, a KGB egykori alezredese felhívhatta Orbán Viktor figyelmét amikor 2009-ben “egyeztettek” Szentpéterváron.

A kínai kártya

Nemcsak az orosz kapcsolat zavarja Washingtont hanem a kínai is, ezért a budapesti nagykövetség egyik legfontosabb feladata ennek a kapcsolati hálónak a feltárása.

Orbán Viktor ugyanis semmit sem bízott a véletlenre hosszú sivatagi menetelése idején 2002 és 2010 között. Felkereste mind az Egyesült Államokat mind pedig Kínát, hogy a saját szemével lássa a két igazi világhatalmat. Az amerikai látogatás a nagy pénzügyi válság idejére esett – 2008 – ezért furcsa kép alakulhatott ki a magyar miniszterelnökben az Egyesült Államok vezető szerepéről a világban hiszen akkor egy pillanatra megingott az egész globális pénzügyi rendszer. Segítettek viszont a kínaiak, akik nemcsak pénzzel járultak hozzá a globális pénzügyi  egyensúlyhoz hanem gazdaságuk dinamizálásával is: Kína a világ legnagyobb kereskedőjévé vált. Ráadásul nem sokkal később Hank Paulson amerikai pénzügyminiszter kalapot cserélt, és Kína legfőbb lobbistája lett Washingtonban.

A hosszútávra tervező kínaiak magas szinten fogadták a magyar ellenzék hatalomra készülő vezetőjét, és felajanlhatták neki ugyanazt mint Medgyessy Péter miniszterelnöknek korábban: Magyarország legyen Kína hídfő állása az Európai Unióban!

Orbán rábólinthatott, mert tudta, hogy Merkel kancellár minden évben legalább egyszer ellátogat Kínába, hiszen tisztában van azzal, hogy Európa jövője szempontjából ez döntő fontosságú kapcsolat.

Az Új Selyemút konferencián, melyet a tízéves évfordulóra rendeztek meg nemrég Pekingben, Orbán Viktor volt az egyetlen magasrangú európai vezető, aki ellátogatott a kínai fővárosba. Ahol parolázott Putyinnal, aki 2022 február 24.-én megtámadta Ukrajnát.

Mi haszna van mindebből Magyarországnak? Putyin nem adja olcsóbban az orosz földgázt pedig megígérte.

“Ha nincsenek európai pénzek, majd adnak a kínaiak”

– harsogta Orbán Viktor amikor kiderült: nem jönnek az euromilliárdok Brüsszelből. Azután a magyar miniszterelnök elhalkult. Kiküldte ugyanis Matolcsy Györgyöt Kínába, hogy pénzt kérjen. A válasz Pekingben: új beruházások igen, de kormányzati támogatás nem!

Vagyis Orbán Viktor két szék közt a pad alá esett. Innen szép nyerni…

A pandémia idején tovább növekedett az uniós polgárok súlyfeleslege

A Covid 19 járvány is igazolta, hogy a túlsúly komoly egészségügyi kockázatot jelent, de ennek ellenére a pandémia idején egyre többen híztak el: az EU polgárainak csaknem egyötöde immár ebbe a kategóriába tartozik.

Finnország kormánya az elsők között határozott úgy, hogy valamit tenni kell a túlsúly ellen, amely évekkel rövidítheti meg a polgárok élet kilátásait. Már 2016-ban létrehoztak egy internetes platformot, ahol a problémákkal küzdő polgárok orvosi tanácsot kaphattak. Pszichológiai tanácsadás folyik azóta is, más életformát javasolnak a túlsúllyal küzdőknek. A pandémia idején is folyamatosan működött ez a hálózat hiszen az internet lehetővé tette, hogy személyesen nekelljen felkeresni az orvosokat és a pszichológusokat.

„Büszkék vagyunk arra, hogy a járvány alatt nem kellett megszüntetnünk a kezelést, ehelyett mindent digitalizáltunk” – mondta a program egyik irányítója a Politiconak.

Kirsi Pietiläinen a Helsinki egyetemen kutatja az elhízással kapcsolatos problémákat. A pandémia idején megduplázódott a páciensek száma minden bizonnyal azért, mert a járvány hozzájárult az elhízáshoz. Az elzártság és a sok szabad idő nagy kihívást jelentett mindenkinek, aki túlsúllyal küszködött Finnországban is.

Túlsúly és járvány

 A legtöbb áldozatot a túlsúlyosok közül szedte a Covid 19 vírus

– állapította meg az Európai Unió járvány ellenőrző hatósága.

Angliában is nagy probléma, hogy a járvány idején a polgárok 40%-ának átlagosan 3 kilóval növekedett a testsúlya. Ami még ennél is szomorúbb: a gyerekek között még nagyobb volt a súlygyarapodás. A pandémia előtt a 4-5 éves gyerekek 9,9%-a számított túlsúlyosnak. Két év alatt ez az arány 14,4%-ra nőtt!

Miért? A hagyományos felfogás az, hogy felborult az energia mérleg: a sok evés-ivással szemben nem áll szembe elegendő fizikai aktivitás. A szokásos jótanács: csökkentsük a fogyasztást és fokozzuk az energia terhelést fizikai aktivitással. A kutatók azonban rájöttek arra, hogy ez túlságosan is leegyszerűsített szemlélet.

Nagyon egyéni, hogy ugyanannyi tápláléktól hasonló életforma mellett valaki elhízik-e vagy sem.

„Nagyon komoly biológiai hajlam van az elhízásra, amely egyénenként nagyon különbözik. Viszont, ha kialakul ez a hajlam, akkor az elhízás egy önmagát erősítő folyamattá válhat” – mondja a finn kutató. Aki siet hangsúlyozni, hogy még nagyon sok tényezőt nem ismerünk. Az viszont biztos, hogy a túlsúlyt, ha egyszer már kialakult, akkor nagyon nehéz leadni.

Kettős hatása van a pandémiának az emberek súlyára – magyarázza az osztrák túlsúly szövetség elnöke. Azok, akik a járvány előtt sokat gyakoroltak, most kihasználva a szabad időt még növelhették is a teljesítményüket és csökkenthették a súlyukat. De az üldögélő emberek – és ők vannak többségben – egyre jobban elhízhatnak. Ausztriában nem digitalizálták a kezelést, ezért sokan kihagyják azt. Illetve már akkor kerülnek oda amikor nagyon nehéz segíteni, mert a hízási folyamat önmagát erősítővé vált. Sokan közülük Covid fertőzöttek, és ebben az állapotban nagyon nehéz a súlyukkal foglalkozni miközben az első számú halálozási ok a vírus fertőzöttek között a túlsúly. Az osztrák túlsúly társaság elnöke az új gyógyszerekben bízik, melyekkel meg lehet előzni az elhízást. Csakhogy az a baj, hogy a túlsúlyt nem mindenütt ismerik el betegségnek, ezért a gyógyszereket teljes áron lehet csak megkapni a gyógyszertárakban. Olaszországban például a diabétesz gyógyszerek kedvezményes áron kaphatók, de az elhízás elleni szerek nem!

Közben viszont néhány államban már országos tervet dolgoznak ki a túlsúly csökkentésére: ide tartozik Írország, Németország és Olaszország.

„Szerencsejáték, hogy ki melyik uniós államban él, sőt egy államon belül is nagyok a különbségek” – nyilatkozta a Politiconak az Európai Unió túlsúly felelőse. Jacqueline Bowman-Busato hangsúlyozta, hogy az Európai Unió is kidolgoz egy tervet a túlsúly ellen, és abban reménykedik, hogy a tagállamok kormányai ezt majd követik is. Addig azonban tovább növekedhet az uniós polgárok testsúlya.

Kövér

Egykor még képviselőként jelen voltam az Országgyűlés plenáris ülésén, amikor Orbán Viktor és Kövér László először hazaárulózta le az ellenzéket. Az 1998-2002-es ciklusban történt, az első Orbán-kormány idején.

Kövér László azt találta mondani a Demokrata című nyomtatványnak adott interjúban, hogy

„A hazai ellenzék nem a magyar nemzet része, hanem ennek a világelitnek a komprádor alakulata. Ilyen értelemben semmiben sem különböznek Rákosi Mátyástól vagy Gerő Ernőtől”,

igazában nem mondott újat. Amióta Orbán Viktor 2002-ben „a haza nem lehet ellenzékben” mondatával önmagával és híveivel azonosította a hazát, a vele szembeállókat pedig kirekesztette a nemzetből, ez végigvonul a Fidesz retorikáján.

Logikusan következik ez abból, hogy

a Fidesz nem politikai partnernek és versenytársnak tekinti az ellenzéki pártokat,

hanem elnyomandó, leküzdendő ellenségnek, akinek újbóli pozícióba kerülését minden eszközzel meg kell akadályozni.

Miután pedig mára kiteljesedett az a fideszes világkép, amely a nyugati demokráciák világát egészében tekinti a magyar nemzettel, annak (általa megfogalmazott és képviselt) törekvéseivel szemben állónak, számára veszélyesnek, az ellenzéket mint ennek a nyugati világnak ügynökét állítja be.
Amikor Gulyás Gergelynél rákérdeztek erre a mondatra, Gulyás azt volt képes állítani, hogy „a házelnök rendkívül visszafogottan beszél az ellenzékről ahhoz képest, hogy az ellenzék hogyan beszél a kormányról. Az ellenzéki pártok szerinte azzal töltötték az elmúlt heteket, hogy Brüsszelbe jártak feljelentgetni.”
Azért érdemes ezt felidézni, hogy lássuk:

Kövér a Fidesz-elit közös álláspontját mondta interjújában, miközben az ő fogalmazása nem szemrehányó volt, mint Gulyásé, hanem kirekesztő.

Gulyás úgy tett, mintha elvárná az ellenzéktől, hogy másképp viselkedjék, míg Kövér – hasonlóan Orbánhoz – az ellenzék alapvonásaként tekint erre.

De mit is gondoljunk a brüsszeli „feljelentgetésről”?

Az egykori liberális Fidesz még a többi demokratikus párthoz hasonlóan a rendszerváltás utáni Magyarországot a nyugati világ részének tekintette, amely közös értékekre épül, s e közös érték fölötte állnak az egyes államok közötti különbségeknek. Abban a felfogásban tüntetett például a Fidesz Tibet ügyében a kínai nagykövetségnél. A mai Fidesz másképp gondolkodik, elutasítja a „demokrácia exportját”. Külpolitikáját nem értékek, hanem általa megfogalmazott nemzetállami érdekek alapján alakítja, s aki a nyugati demokráciák közös értékeit számon kérve bírálja őt akár itthon, akár Brüsszelben, az a szemében ma már áruló, aki ezzel kívül kerül a magyar nemzeten.
Tegyük hozzá: Kövér nyugodtan megteheti, hogy így beszél.

Az ellenzéki politikusok morognak egy sort egy ilyen mondat után, majd hétfő délben beülnek a plenáris ülésre, az ülést vezető Kövér megjelenésekor tisztelettudóan fölállnak, ahogy azt a fideszes házszabály előírja, majd hozzákezdenek a napirend előtti felszólalásokhoz, „elnök úrnak” szólítva Kövért, aki kitagadta őket.

(Gyurcsány az egyetlen, aki parlamenti megszólalásaiban következetesen mellőzi az elnök megszólítását.)
Gondolom, ezután is ezt teszik majd, és ezzel bizony azt ismerik el, hogy amit Kövér mond, az egyfajta, legitim módon mondható vélemény.

Fórumlovagok – Déli kávé Szele Tamással

Kisasszony, duplát kérek, ma lakossági fórum van! Hogy ez nem fórum, hanem kávéház? Maguknak csal a szemük: választási kampány alatt minden nyilvános hely lakossági fórum, még a lakossági fórumok is azok. Ez a kampány legszebb időszaka, ez a finis: ilyenkor elengedik magukat a politikusok és csak úgy dől a hülyeség mindenhonnan. Bár az is lehet, hogy ez a kampányban a legrondább.

A Semjénnek például sikerült a Századvég egyik kutatásának (a Project28-nak) a bemutatóját is olyan tökéletes lakossági fórummá változtatnia, hogy öröm volt nézni. Két lehetőség van: vagy nem mondták meg neki, hogy nem kampánygyűlésen van, vagy – hiszen ő szent ember – tudta, de csodát tett és azzá változtatta. Illetve, van egy harmadik lehetőség is: igazából ez egy kampányesemény volt, csak kutatásbemutatónak álcázták. Tessék választani, mindhárom igaz. Na, de miket beszélt ez a helikopteres Szarvasvadász, Mick Jagger réme? Idézzük:

„A kereszténység nemcsak vallás, hanem civilizáció, és a kereszténységet még Voltaire is csak a keresztény civilizáción belülről tudta kritizálni. Azonban mára ez a keret eltűnőfélben van, mivel

egy szabadkőműves, kommunista, libertárius ideológia folyamatosan korrodálja a keresztény civilizációt.

Ezért a „muszlim áradat” nem találkozott civilizációs ellenállással, hanem „vákuumba” tudott benyomulni. A magyarok azonban 1541-ben már átélték, ahogy budai templomokra alattomban felkúsznak a félholdas zászlók.”

1541-ben inkább zöld zászlókat használt a török sereg, meg lófarkasokat, de Semjén biztos jobban tudja, hiszen ott volt. Azt így, ilyen formában nem tudom, hogy sikerült összehoznia a szabadkőművességet az iszlámmal, mikor az előbbi még csak nem is vallás, sőt, nem is foglalkozik vallásos dolgokkal, de feltételezhetően Semjén a szabadkőművességhez IS jobban ért, ahogy az iszlámhoz IS, csak tudnám, melyik mecsetben avatták inassá?

„Feloldhatatlan ellentét a nyugat- és közép-európai országok között, mert például Franciaország számára befejezett tény az, hogy kevert népességű országgá vált, viszont Közép-Európa számára még van választás.

Miniszterként viszonylag jól keresek, és keresztény emberként kötelességemnek érzem, hogy a szerencsétlen emberekről, hajléktalanokról gondoskodjak. Ezért adok például pénzt a Máltai Szeretetszolgálatnak. De tönkretenném a családomat, ha egyszer csak hazavinnék nyolc hajléktalant.”

Hát érdekes eszmefuttatás. Franciaország népessége már a gyarmati idők óta nem homogén, sőt, alaposabban megnézve soha nem is volt az, amint egyébként egyetlen más országé sem. Még Oroszhon népességével is ez a helyzet – ha például Nagy Péter elítélte volna  a migrációt, nem lett volna katonatisztje egy bizonyos, abesszin származású Hannibál nevű úr, és Alekszandr Szergejevics Puskin sem születik meg, az orosz irodalom legnagyobb bánatára. Szóval, lehetne épp vitatkozni a migrációról – csak nem Semjénnel. A hajléktalan-példa sem meggyőző, ugyanis nem hiszem, hogy van olyan eset, amikor Semjén egy vasat is ad egy hajléktalannak – és azt sem gondolnám, hogy épeszű hajléktalan elfogadná tőle. Szállást meg semmiképp: ki tudja, mikre képes ez az ember négy fal között? Hiszen nyilvánosan is mindenfélét összebeszél…

De Semjén csak laza kis előzenekar Kövér megszólalásaihoz képest. Csikidam a Motörhead előtt.

Az Országgyűlés elnöke Siófokon megállapította, hogy

„Az emberek Európa-szerte a bevándorlást és a terrorveszélyt tartják a legfontosabb kérdésnek, de a főáramú, Brüsszelt is uraló politikusok óriási erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ehelyett a jogállamiság, a kelet-európai országok hálátlansága vagy a klímaváltozás legyen a választás tétje. Németországban az emberek 32 százaléka már a klímaváltozást tartja a legfontosabb kérdésnek, a bevándorlás pedig csak 31 százalékon áll, ez pedig a független és pártatlan média agymosó hatása miatt van.”

Na ja, uram, maga mindig is függő és pártos médiát szeretett volna, ez nem is kérdés. De maga szerint nincs klímaváltozás? Mondja, magánál nincs ablak? Vagy van, ablak is, klímaváltozás is, csak épp így szereti, ahogy épp bolondul megfele az időjárás?

Megannyi kínzó kérdés, ráadásul a helyzet bonyolódik. Ugyanis később azt állította, az MTI hamisította meg a beszédét, ő azt hangsúlyozta, hogy

„Őt is foglalkoztatja a klímaváltozás, és aggódik gyermekei és leendői unokái jövőjéért. Tudja – tette hozzá – hogy óriásiak a problémák, és ebben nincs is vita. A házelnök szerint azon kellene dolgozni, hogy az Európai Unió olyan döntéseket hozzon, amelyekkel a klímaváltozás kérdésében elősegíti a megoldást. Ebben senki nem fog vitába bocsátkozni vele Európában – fűzte hozzá -, legkevésbé az emberek.”

Hát, ez a csibész MTI. Állandóan szabotál, ott fejek fognak hullani – más kérdés, hogy utólag még az eredeti közleményt is helyesbítették, beletoldották a fenti idézetet, szóval mától tegnap minden másképpen volt.

Vagy másképpen ugyanúgy, hiszen Kövér nem állt meg a siófoki fórumon, ment tovább, Zuglóba fórumozni, ott még vadabb dolgok kívánkoztak ki a száján. Azt bírta mondani – szép hosszan ám, az Index tanúsága szerint egy „lakossági kérdésre”, hogy:

„Egy normális homoszexuális tudja, hogy a világ rendje micsoda, hogy ő így született, ilyenné lett. Próbál ehhez a világhoz alkalmazkodni úgy, hogy nem tartja magát feltétlenül egyenrangúnak.”

Tessék? Michelangelo nem egyenrangú Kövér Lászlóval? Mondjuk talán Kövért nem lenne szabad egy lapon sem említeni vele. De hogy jutott el idáig a házelnök? Úgy, hogy kikelt a melegházasság és a melegek gyermek-örökbefogadása ellen:

„Erkölcsi értelemben, semmi különbség nincs egy pedofil magatartása között, meg a között, aki ezt követeli. Mindkettő esetben a gyermek egy tárgy, egy élvezeti cikk, a kiteljesedés, az önmegvalósítás eszköze.”

Ezzel szemben ha a magyar anya kilenc gyermeket szül, azzal 1. a kormány céljait teljesíti ki, 2. a kormány álmát valósítja meg, 3. ha ki akarják lakoltatni gyermekestől, családostól és levelet ír ez ügyben a miniszterelnöknek, azt a választ kapja, hogy semmit sem tehetnek érte, de hajrá. Én nem értem, miért akar ez a kormány ennyi gyereket ennyi anyától – talán pedofilok? Ahogy azt sem értem, mitől lett kampánytéma a homoszexualitás. Ötvenegy éves vagyok, heteroszexuális, de mivel pontosan tisztában vagyok a saját szexuális preferenciáimmal, hát ötvenegy év alatt nem foglalkoztam annyit az azonos neműek kapcsolataival, mint Kövér ezen az egy estén. Valamiért nagyon érdekli a téma, az már biztos.

Sőt, elszólta magát, kevésbé vérlázító, de nagyon érdekes gondolatot osztott meg a közönségével:

„Az eddigi választások és népszavazások szerint a magyar választók 65-68%-a hajlandó megfontolni, hogy a Fideszt valamilyen megfontolásból támogassa. De ebben az ügyben, a bevándorlás elleni küzdelemben és a keresztény kultúra védelmében 80% áll a Fidesz álláspontja mellett, így a tartalékaink kimeríthetetlenek. Ha akarnánk, ezen a választáson 4/5-ös többséget is el tudnánk érni.

Az a lényeg, hogy ebből a 80%-ból, de legalább a Fideszt támogató kétharmadból minél több embert elvigyenek szavazni jövő vasárnap. A részvétel várhatóan nem lesz akkora, mint tavaly áprilisban, de bízom benne, hogy magasabb lesz a részvétel, mint a legutóbbi 29%. Ha ezt feljebb tudjuk tornázni 5-10%-kal, derekasan dolgoztunk.”

Négyötöd.

Már, ha akarnák, de nem akarják.

Hölgyeim és uraim, a diagnózis, azt hiszem, egyértelmű: beteges képzelgővel van dolgunk, még jó, hogy nem lát lila denevéreket a  stelázsin. Vallásosak kedvéért: ebben az emberbe belebújt az ördög.

Majd a Semjén kiűzi belőle.

Azt azért még megnézném.

Két fórumlovag egyszerre, plusz ördögűzés – az lenne csak a kampányesemény.

Sorostalanság

Még mindig és már megint Soros a soros. Nincs jobb, mert nála hatásosabban senkivel sem lehet ijesztgetni a magyarokat. Talán még a migránsok rúghatnának labdába, de hát, mint tudjuk, mögöttük is Soros áll. Ő pénzeli a migránsokat, utaztatja az Orbán-kormány ellen tüntető magyarokat repülőgéppel. Egy közel 90 éves, magyar-amerikai milliárdos az első számú közellenség, akinek egyébként az a legfőbb bűne, hogy a Fidesz jelenlegi vezetőit ösztöndíjakkal segítette, taníttatta. Tegye próbára tájékozottságát az  alábbi teszttel, amely csupán egy szerény adalék, mondhatni, a jéghegy csúcsa.

 

  1. Melyik magyar politikus volt 1988 áprilisától a Soros Alapítvány pénzéből gründolt Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa? Ki volt az, aki 1989 szeptemberétől az alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ben az angol liberális filozófia történetét tanulmányozta?
    Orbán Viktor (1), Andy Vajna (2), L. I. Brezsnyev (X).
  2. Melyik magyar politikus tanult Soros-ösztöndíjjal tanult az Oxfordi Egyetemen 1986–87-ben?
    Kun Béla (1), Szájer József (2), Angela Merkel (X).
  3. Ki az a volt külügyi államtitkár, aki 1988–89-ben ösztöndíjasként politikaelméletet hallgatott az oxfordi St. Antony’s College-ban?
    Barack Obama (1), Németh Zsolt (2), Rákosi Mátyás (X).
  4. Orbán melyik korábbi főtanácsadója nyert hároméves kutatási ösztöndíjat a Soros Alapítványtól, hogy a magyar zsidóság XX. századi történelmét tanulmányozza ­1985-ben?
    Schmidt Mária (1), Schmitt Pál (2), Recep Tayyip Erdoğan (X).
  5. Ki az a jelenlegi parlamenti házelnök, aki 1987–1988 között Soros-ösztöndíjjal kutathatta a közép-európai társadalmi mozgalmakat?
    Nicolae Ceaușescu (1), Kövér László (2), Kim Dzsong Un (X).
  6. Melyik magyar politikus volt hallgatója annak a részben Magyarországon, részben Angliában működő 6 hónapos menedzseriskolának, amelyet kifejezetten a Fidesz és az SZDSZ ifjú reménységei számára szerveztek?
    Gerő Ernő (1), Deutsch Tamás (2), Benjamin Netanjahu (X).
  7. Melyik magyar kormányszóvivő tanult 1994 és 1995 között Soros-ösztöndíjjal Oxfordban a The Queen’s College-ban?
    Kovács Zoltán (1), Kósa Lajos mamája (2), Todor Zsivkov (X).

A helyes megfejtőket kisorsoljuk.

Bréking nyúz, szeptember 14. – Tudósítás a másik valóságból

0

Eljött az a nap is, amikor Kövér László a demokráciát méltatta, igaz, gyerekek előtt, akik annyira nem tudtak rákérdezni, hogy pontosan mire is gondol a házelnök. A sajtószemlénk további része „szokványos”, már ami a témákat illeti: Sargentini pocskondiázása, az ellenzék lesajnálása, az unió bírálata, mindez persze a kormánypárti médiától jól megszokott hangnemben és stílusban.

Magyar Hírlap/MTI – Kövér László: Elődeink sokat küzdöttek azért, hogy működőképes demokráciában élhessünk

Elődeink Magyarországon és Erdélyben egyaránt sokat küzdöttek azért, hogy 1990 óta – még ha nem is tökéletes, de működő – demokráciában élhessünk – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke pénteken Budapesten. Kövér a 25 éve Erdélyben alapított Szent Ferenc Alapítvány, a 10 éves Jobb Velünk a Világ!, valamint a Nem Adom Fel Alapítvány közösen szervezett jótékonysági koncertjén részt vevő 500 gyermeket köszöntötte a Parlamentben.

Kitért arra is:

a magyar politika annak a tudománya, hogy Magyarország egy olyan anyaország maradjon, amelyre minden magyar ember mindenkor számíthat,

és minden magyar embert mindenkor segít abban, hogy megőrizze anyanyelvét, kultúráját, hagyományait és a szülőföldjén élve tudjon boldogulni.

Kövér László azt mondta, az elődeink Magyarországon és Erdélyben egyaránt sokat küzdöttek azért, hogy 1990 óta – még ha nem is tökéletes, de működő – demokráciában élhessünk.

Ripost – Sargentini pártja a kommunisták utódpártja Hollandiában

Holland kommunisták alapították Judith Sargentini pártját, az utódpárt küldte az Európai Parlamentbe a képviselőt – írja a Ripost, amely szerint  sokan teszik fel a kérdést mostanában, miféle párt politikusa is a vehemensen Magyarországot támadó Sargentini.

Aki utánanéz, különös dolgokra bukkanhat. A Groene Links, a Baloldali Zöldek nevű pártot 3 kisebb párt beolvasztásával a Holland Kommunista Párt központi bizottsága hozta létre, lényegében egyfajta fedőszervezetként, hogy megtévessze a közvéleményt. 1989-ben döntöttek így, abban az évben, amikor Kelet-Európában megkezdődött a kommunizmus összeomlása, a Szovjetunió haláltánca.

A holland kommunisták, látva az eseményeket, régi szokásaikhoz híven illegalitásba vonultak, átnevezték magukat Baloldali Zöld pártnak.

Figyelő/M1/MTI – Tovább rontott  helyzetén az ellenzék

Az ellenzéki pártok teljes mértékben szétestek, nincs véleményük, és ugyanazt a politikát folytatják, mint az április 8-ai parlamenti választás előtt – mondta Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa pénteken az M1 aktuális csatornán. Kiemelte:

a Sargentini-jelentés megszavazásával tovább rontott helyzetén az ellenzék, hiszen az ő választóik többsége sem ért egyet a jelentés tartalmával.

Elmondta, az ellenzék még mindig a saját belső konfliktusaival van elfoglalva, ráadásul szereplői nem támogatják a kormány bevándorláspolitikáját. Közölte, a felmérések szerint a kormánypártok – egy mostani választáson – kétharmad feletti eredményt érnének el, ezzel szemben az ellenzéki pártok mindegyike rosszabbul szerepelne.

Origo/MTI – Őrült tervvel akarja az unió védeni a határokat

George Spöttle az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában azt mondta, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint ki kell venni a nemzetállamok kezéből a határvédelmet, és a külső schengeni határok védelmét tízezer Frontex-dolgozóra bízná. Spöttle hangsúlyozta, el lehetne képzelni közös hatékony határvédelmet a Frontexszel, ha az Európai Unió összes tagállama, valamint Brüsszel úgy döntene, hogy valóban lezárják a határokat a gazdasági bevándorlók előtt, és csak a menekülteket engednék be.

A Nézőpont Intézet elemzője szerint tízezer ember nem elég az európai határok védelmére, az olasz határokat sem lennének képesek ennyien megvédeni.

A statisztikák szerint átlagosan tízből három bevándorló érkezik tényleg háborús területről.

Politikai (H)arcképcsarnok – V. Kövér László, a házmester

Az országgyűlés harmadik ciklusát kezdő elnöke időnként a háttérbe vonul, de szerepe a Fideszben elvitathatatlan. Kövér László nem csupán a párt egyik arca, de szimbóluma is egyben. Legendás bajusza, szúrós tekintete kormányokon és ideológiákon átívelő folytonossággal bír. Állandó harcot vív a parlamenti ellenzékkel, bünteti őket, amikor csak teheti, legújabban pedig ricsajnak nevezte a tevékenységüket. Náluk jobban csak az újságírók idegesítik.

Kövér László ugyanabban a dunántúli városban nőtt fel, mint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök: mindketten Pápán voltak kisdiákok és úttörők. Sőt, Kövér, minthogy néhány esztendővel idősebb a volt miniszterelnöknél, hamarabb lehetett a pápai úttörő-csapattanács elnöke, mint Gyurcsány. Ha egyidősek, talán vetélkedtek volna a magas méltóságért, így azonban a magyar történelem szegényebb lett egy bizonnyal nemesnek mondható párviadallal.

Kövérnek, mielőtt a konzervativizmus rögös útjára lépett volna, még volt egy rövid ideológiai balkanyar a pályafutásában: az egyetem elvégzése után az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének lett a munkatársa. A többi között Kéri Lászlóval és Stumpf Istvánnal közösen osztozott a későkádári fiatal értelmiség hányattatásaiban, ám a tudományos karrier már nem teljesedhetett ki, mert bekavart a rendszerváltozás, és az ígéretesnek tűnő előmenetel derékba tört.

Az intézet megszűnt, ám hősünk nem maradt munka nélkül, az első szabad választások eredményeként rögtön az országgyűlésben találta magát. 1990-től képviselő, közben egy Soros ösztöndíjjal súlyosbítva – de ennyi csak a gyengeség, nem több. Ma már, amint azt „nyilatkozta“, nem ebédelne együtt a nagybátyjával, aki a pápai szocialisták alelnöke is volt.

A köteles beszéd

2002. március 23-án, nem sokkal a választások előtt, a Fidesz választmányi elnökeként egy békéscsabai kampányrendezvényen az olimpia hazai megrendezése kapcsán kijelentette: „Sokan vannak ma Magyarországon olyanok, akik nem tudnak örülni a kormány intézkedéseinek. Ezért azt ajánlom nekik: vegyenek egy kalapácsot, egy szöget és egy kötelet, menjenek le az alagsorba, és a szögre, vagy ha találnak jó gerendát, akkor arra kössék fel magukat.” Ehhez még hozzátette: „Lehet, hogy egy kicsit messzire mentem. Akkor azt javaslom nekik, maradjanak életben, az lesz a legnagyobb büntetésük, hogy látják megvalósulni a céljainkat, legfeljebb koloncként magunkkal cipeljük őket.”

A beszédet, némi változtatással, nem sokkal később Szombathelyen is megismételte, ez alkalommal azonban azt ajánlotta ellenfeleinek: „Járjanak elő jó példával. És ha ők már mind végeztek, akkor mi meg mégiscsak gondolkodjunk el azon, hátha nélkülük többre mennénk”. 

A mostani, eldurvult közéletben talán meg sem hallanánk az akkori füleknek furcsa mondatokat. De 16 évvel ezelőtt még volt sportéke az ilyesfajta megszólalásoknak, és sokan vannak, akik Kövér akkori, szerencsétlen beszédének tudják be a Fidesz váratlan választási vereségét.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Igaz, Kövér máskor sem spórolt az erőteljes jelzőkkel. A Fidesz 2002. februári kongresszusán is emlékezetes beszédet mondott, akkor strigákról – emberből állattá változó lényekről – beszélt. Akkor úgy fogalmazott: „Ezen a kongresszuson a továbbiakban strigákról, s egyéb ártó lényekről, honkupecekről és szellemi hajléktalanokról szó ne essék. Nem azért, mert ilyenek nincsenek, hanem azért, mert napjaik meg vannak számlálva.”

„Kellett hozzá Kövér Laci”

2009. júliusában Fábry Béla, Fót szocialista alpolgármestere a testület ülésén lejátszott egy hangfelvételt. Aszfaltozásról beszélt két ember, meg arról, hogy hogyan lehetne elnyerni egy több tízmilliós megbízást. Mint kiderült, nem nagyon bonyolult dolog ez, úgy kell tenni, ahogyan máskor is szokás: hogy az egyik pályázó majd kevesebbet ajánl, mint a többiek, így azután megkapja a munkát, de hogy ne legyen vesztesége ebből, adnak neki még másik munkát is papíron – ezt úgy nevezik, hogy pótmunkázzák.

Ez hallatszott a hangfelvételen, amelyet Fót szocialista alpolgármestere lejátszott a testület tagjainak. Meg még a következő: „…ebben érdekeltté tudnánk téged tenni, vagy én téged érdekeltté teszlek, hogy milyen úton-módon, azt még megbeszéljük veled külön vagy akár a város vagy a te általad megnevezett jogi személyt… vagy mit bánom én. A lényeg, hogy ezt le kéne pótmunkázni… … a végén kellett hozzá Kövér Laci, de azért elintéztük… …honorálunk már mindenkit, a Hír TV-től kezdve a Lánchíd Rádión át, mindenkit”.

Mindez látszólag jelentéktelen ügy Kövér egyéb kvalitásaihoz képest, de talán arra jó, hogy árnyalja a szigorú, csak az elveknek és ideológiáknak élő házelnökről rajzolt képet.

Nyikhaj, senkiházi, szemforgató terrorista

2012. áprilisában Kövér László házelnök, amúgy Schmitt Pál dicstelen távozása miatt ideiglenesen köztársasági elnök, nyikhaj senkiházi terroristának nevezte a hvg.hu egyik újságíróját. Azt a kollégát, aki először tette közzé Schmitt Pál plágiumügyét.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Nem csupán őt minősítette ezzel, hanem az egész szakmát. Azokat a tisztes tollforgatókat, akik arra tették fel az életüket, hogy az igazság kiderítésén munkálkodjanak. Mert amit a hvg.hu írt, arról rögtön az elején kiderült, hogy nem bulvárkacsa, amint azt Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője első felindulásában mondta. De még csak nem is egy hamis állítás – az első szótól az utolsóig igaz volt minden. Bebizonyosodott, hogy Schmitt Pál plagizált, mások szövegéből írta a doktoriját, és végül, a kelleténél később és igen kínos körülmények között, lemondott.

A Kövér Gárda

2016. decemberében megalakult a Kövér Gárda. Ezúttal nem a Sándor palota előtti tér volt helyszín, mint annak idején a Magyar Gárda alakulásakor, s nem Wittner Mária vállalta a zászlósanya szerepét, hanem Kövér László felesége, a járási hivatalvezetővé frissiben kinevezett Bekk Mária. Országgyűlési Őrségnek hívják a Kövér Gárdát, de ez csupán szerény és visszafogott megfogalmazása annak, hogy Kövér László és a Fidesz magánhadseregéről van szó. A Kövér Gárda „kényszerítő eszközként testi kényszert, bilincset, vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, útzárat, megállásra kényszerítést, lőfegyvert a Rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint alkalmazhat. Fokozott ellenőrzést hajthat végre. Ruházatot, csomagot és járművet átvizsgálhat. Felvilágosítás kérhet, biztonsági intézkedést foganatosíthat. Magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen intézkedhet. Képfelvételt, illetve hangfelvételt továbbá kép- és hangfelvételt készíthet, helyszínt biztosíthat, valamint személy- és létesítménybiztosítási intézkedést alkalmazhat…”

A felületes szemlélőben Kövér László házelnöki működése kapcsán az a képzet alakul ki, hogy itt nem is a parlament méltóságának a megvédése a valódi cél, sokkal inkább a renitens képviselőket kívánják megrendszabályozni. Ezt a célt szolgálták az előző ciklusban az ellenzéki képviselőkre kirótt gyakori és nagy összegű büntetések, valamint a parlamentből történő kitiltások. Utóbbira példa Tordai Bence (Párbeszéd) esete, aki 2017 májusában kiplakátolta Orbán Viktor parlamenti dolgozószobáját – mire Kövér László házelnök örökre kitiltotta őt a Parlament épületéből.

Tordai amúgy a 2018-as választáson bejutott az országgyűlésbe, ugyancsak a Párbeszéd színeiben, úgyhogy végül beült és már fel is szólalt igaz, ezzel megint csak magára vonta a szúrósszemű házelnök haragját. Ezúttal az volt a bűne, hogy tegezte a miniszterelnököt.

„Én nem lettem milliárdos, nekem nincsenek vállalkozásaim”

Orbán Viktor eddig mindig számíthatott Kövérre, aki, úgyis, mint a Fidesz egyik alapítója és első számú párttagkönyvének a birtokosa, megengedheti magának, hogy időnként szembeforduljon a főnökével. Kövér László, már a Fidesz fülkeforradalmának 2010-es győzelme után kifejezte ellenvéleményét azzal kapcsolatban, hogy Schmitt Pálból államfőt csináljanak. Szerinte ugyanis „Schmitt nem elég fajsúlyos személyiség ahhoz, hogy megfelelő köztársasági elnök legyen”. Az elnökségi viták során azzal érvelt, hogy „az egykori olimpiai bajnok túl kevés az államfői poszt betöltéséhez, de egyben túl sok is abban az értelemben, hogy a múltjában esetleg vannak megkérdőjelezhető momentumok.”

2016 őszén arról írt az akkor még létező Népszabadság, hogy a Párt egyes számú tagkönyvének birtokosa nagy beszélgetésre készül a miniszterelnökkel.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

A szigorúan az elvek mentén politizáló Kövér Lászlónak ugyanis állítólag elege lett a Fidesz-holdudvar, Rogán, Habony és mások kétes ügyeiből, a Fideszhez köthető személyek gyanús gyarapodásából, vagyonosodásából, és az volt a véleménye, hogy a Fideszhez köthető kétes ügyletek súlyosan rombolják a párt és a kormány hitelét.

„Én nem lettem milliárdos, nekem nincsenek vállalkozásaim” –mondta Kövér az LMP-s pártalapítvány Ökopolisz címmel 2015-ös rendezvényén. És valóban: neki csak a testvére, Kövér Szilárd vett részt kétes ügyletekben. Minderről azonban Kövér László nem tehet, már csak azért sem, mert bizonyára fogalma sem volt arról, hogy a testvére belekeveredett a Kaya Ibrahim nevével fémjelzett fantomcéges ügyekbe.

Hogy tényleg beszélgettek-e a miniszterelnökkel, azt nem tudjuk. Ami biztos: minden megy tovább, úgy, mint eddig.

A kitiltott ország

Kövér László újságírókat, politikusokat tilt ki a parlamentből, az Index újságíróit nem engedik be a Kisvárda legutóbbi meccsére, most meg itt a legújabb: több portál munkatársai nem regisztrálhattak Steve Bannon előadására.

Meg tudja valaki magyarázni, hogy miért kell egy futballcsapatról jót írni? Egy előadásról, vagy egy parlamenti ülésről? Miért kell úgy írni, ahogyan a regnáló hatalom elvárja?

Számtalanszor leírtuk már, és most sem tudunk okosabbat: aki újságírókat akadályoz a munkában, kitilt meccsről, parlamentből, egy szélsőséges nézeteket valló (vagy bármilyen más) ember előadásáról, az a nyilvánosságot veszi semmibe. Aki nem engedi, hogy a sajtó tájékoztassa az embereket, az nem a sajtónak árt, hanem a nyilvánosságnak, és mint ilyen, még ennél is nagyobb gazemberségekre képes.

Ha ilyen történik, az akkor is baj lenne, ha a közmédia, melyre több mint 80 milliárd forintot költenek a magyar adófizetők, tisztességesen végezné a munkáját. Tájékoztatna arról, ami Magyarországon és a világban történik – pártatlanul, hitelesen, vagyis, magas szakmai színvonalon.

Erről, tudjuk, szó sincs. A közmédia nem a valóságot mutatja, hanem azt, amit a hatalmon lévők valóságnak szeretnének látni és láttatni.

Tudom, csak ábránd, de elképzelni azért lehet, hogy minden sajtómunkás, az összes szerkesztőség és kiadó, tiltakozó levelet ír Schmidt Máriának, amiért nem engedik be a nem kormánypárti sajtó munkatársait Steve Bannon előadására. Tiltakoznának a Kisvárda elnökénél, Seszták Miklósnál, amiért az Index újságírói nem nézhették meg a csapat legutóbbi mérkőzését. És Kövér László is kaphatna egy levelet, amelyben minden jelentős újságíró szervezet nevében közlik vele, hogy ő nem főnöke az újságíróknak és az általuk képviselt nyilvánosságnak, hanem alkalmazottja, ha úgy tetszik, szolgálója.

És ha ezekre a levelekre nem érkezne válasz, vagy olyan válasz érkezne, amely nem kompatibilis a demokratikus értékrenddel, akkor mindenkinek, aki magát újságírónak tartja, bojkottálnia kellene ezeket az eseményeket és embereket. Nem írni róluk sehol, nem mutatni őket egyetlen tévében sem.

És akkor egy idő után Kövér László, Seszták Miklós, vagy éppen Schmidt Mária azon venné észre magát, hogy hiába ír róluk a kormánypárt médiája, az majdnem olyan, mint nem írna róluk senki.

Tudom, ilyen nincs, és tudja ezt Orbán Viktortól Kövér Lászlón át Schmidt Máriáig mindenki. Ha úri kedvük úgy tartja, legközelebb is kitiltják azokat, akiknek a jelenléte nem kívánatos a számukra. De nem kell örülniük azoknak sem, akik ma még bemehetnek a parlamentbe, a Kisvárda meccsére, Steve Bannon előadására. Elég egy rossz szó, egy félreérthető képsor, vagy gondolat, és a ma még kedvezményezettek egy pillanat alatt a sötét oldalon találhatják magukat.

És ha megkérdezik, hogy miért, azt a választ kapják, hogy szűk volt a terem, nem fértek be. Ami magyarul azt jelenti: közöd?

Egy 7, 1 hét, egy hét – Elzúgtak forradalmaink, a többséget elverte a jég

Forradalom volt a mi „uccánkba”, Balog Zoltán Távolodó, Orbán még három ciklusra tervez. Heti összefoglaló, 3.0.

Esik eső karikára, Bélára és Marikára

Már hétfőn lezárta a rendőrség a Kossuth teret és környékét, az alsó rakpartot, és minden olyan helyet, ahol érdemes lett volna tüntetni az új országgyűlés megalakulásakor. Persze, még így is voltak demonstrációk, a Jobbik például kordont bontott (volna), de a kormány jól átvágta őket, kordon helyett rendőrsorfal várta a képviselőket, őket még a legnagyobb ellenzéki párt sem tudta lebontani.

Jó lehetett ezekben az órákban garázdának vagy éppen besurranó tolvajnak lenni, merthogy minden épkézláb rendőr a Kossuth tér környékén strázsált, aki akart, gyorshajthatott, vagy átléphette a záróvonalat, nem volt, aki ezzel foglalkozzon, mert az állomány jelentős hányada a tüntetők megfékezésére és a parlament megvédésére volt kivezényelve.

Végül aztán csak megalakult a parlament, a képviselők (mínusz Hadházy Ákos, aki majd később) letették az esküt, a DK-sok megjegyzést fűztek az eskü szövegéhez, a szocik a Szabadság kövénél frakcióztak, vagyis a kutya is jóllakott és a kecskére bízott káposzta is az éhes disznó makkjával álmodott.

Valójában nem változott semmi, azt pedig különösen jó volt látni, hogy Kövér László semmit sem vesztett a varázsából, ugyanaz a bajusz és hanghordozás, sőt, ha lehet, még annál is jobban hadar, mint fénykorában. És az is nagyon előremutató volt, amikor a házelnök saját munkásságát méltatta. Talán, ha közelebbről mutatja a kamera, még egy-két legördülő könnycsepp is látszott volna, amikor elérzékenyülve azt mondta magáról, hogy ő kiszámítható és az is marad.

Magas labda volt ez, volt, aki le is csapta azzal, hogy mennyivel jobb lenne, ha Kövér nem ki-, hanem beszámítható lenne!

Orbán 2030-ig marad

Nem okozott különösebb meglepetést, hogy csütörtökön Orbán Viktort negyedszer is miniszterelnökké választották. Egy kicsit izgultunk emiatt, nehogy közbejöjjön valami, de azután minden úgy lett, ahogyan előre el volt tervezve.  Az viszont még a parlament Fideszes frakciójának a tagjait is meglepte, amikor a régi-új miniszterelnök bejelentette: 2030-ig kíván hivatalban maradni, mert addigra Magyarország az Európai Unió első öt országa között lesz. Félreértések elkerülése végett: nem a korrupció és az elvándorlás, hanem a versenyképesség és az élhetőség tekintetében.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Ez azért valamelyest meglepő volt, sokan azt hittük, hogy már most nagyon irigylésre méltó ország vagyunk, ezért annyira frusztáltak a többi népek, mert irigyek a sikereinkre és másolnák a módszereinket, ha tudnák, hogyan kell.

A büszke Balog esete a nagypéntekkel

A legbüszkébb arra vagyok, hogy húszévnyi küzdelem után sikerült elérni, hogy nagypéntek munkaszüneti nap lett”. Balog Zoltántól jött ez a gondolat, az emberi erőforrások hivatalából távozó minisztere csütörtök este Budapesten, a Hold utcai református templomban a Protestáns tavasz rendezvénysorozat keretében beszélt a vallási toleranciáról. Aki esetleg nem értette, hogy miért olyan nagy dolog ez, hogy dicsekedni kelljen vele, annak a kedvéért, Balog még hozzátette: „Ezzel a húszévi közdelemmel az ünnep üzenete közelebb kerülhet az emberekhez.”

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Szép gondolat ez egy olyan minisztertől, akinek az lett volna a dolga, hogy rövidüljenek a kórházi várólisták, mérséklődjék az orvosok és az ápolók elvándorlása, valamint hogy a nemzetközi szinten kudarcot vallott poroszos oktatás helyett versenyképes tudást adjanak a diákoknak. Ezen kellett volna munkálkodnia a távozó miniszternek és munkatársainak – nem mellesleg ebbe a munkába még a nagypénteki munkaszünet is belefért volna.

Mely utóbbi amúgy tényleg jó dolog – köztudott, hogy legjobbjaink évszázadokon át küzdöttek azért, nehogy a migráns hordák, Soros György vezényletével keresztbe feküdjenek a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításának. Kár, hogy – főnökével ellentétben – Balog miniszter nem 2030-ig tervez, pedig kitartó munkával, a rá jellemző szorgalommal és hozzáértéssel még legalább három másik ünnepet munkaszüneti nappá varázsolhatott volna.

Megregulázzák a sajtót

„Sajtómunkás úr, álljon egy kicsit hátrébb! Jó, még egy kicsit, még… Most egy kicsit balra… Nem, ez így túl sok! Lépjen valamennyit vissza, jobbra! Ez az, nagyon jó! Most néhány centit előre. Ez a jó! Meg ne mozduljon! Ön most épp a sajtó számára kijelölt helyen áll. Kérdezzen bátran, szabadon, kötöttségek nélkül!”

Kövér László házelnök kitiltott három újságírót a parlamentből. Renitensek voltak, nem a házszabályoknak megfelelően viselkedtek. Egy kollégát reguláztak meg a 444-től, kettőt a hvg.hu-tól – ők azok, akik nem mehetnek be az épületbe, hogy tájékoztassák olvasóikat az ott történtekről.

Azok az újságírók, akik nem lettek kitiltva, bizonyára örülnek, hogy bemehetnek. Pedig nincs okuk az örömre: ha a házelnöknek úgy tartja kedve, holnap ők következnek. Elég egy rossz mondat, egy, a kormánynak, vagy valamelyik kormánytagnak nem tetsző kérdés, vagy még csak ennyi sem kell hozzá, s nesze neked sajtószabadság.

Kérünk engedélyt meghunyászkodni!

Azok az újságírók, akik most bemehetnek a parlamentbe, valószínűleg fel sem fogják, hogy szégyellniük magukat, amiért bemennek. A nyilvánosságot hagyták cserben, amikor magasról tettek a szolidaritásra, és ezzel a most regnáló és egyre félelmetesebb arcát mutató hatalmat szolgálják.

Akkor is, ha nem szeretik.

Orbán Viktor és kormánya azért tehet meg mindent az országgal, mert az emberek nem állnak ki a másikért. Amikor belerúgtak az egyenruhásokba, a legtöbben hallgattak, és örültek, hogy megúszták.

Nem vagyok egyenruhás.

Amikor a civilek kaptak, az egyenruhások behúzták fülüket, farkukat. És csöndben maradtak a kismamák, amikor megrövidítették a nagymamákat, igaz, az idősek is lapultak, amikor a fiatalok kerültek sorra.

Nem szólt az ápoló, amikor a betegeknek lett rosszabb, és kussolt az ápolt, amikor a nővérekbe, orvosokba szálltak bele páros lábbal.

Most „csak” három újságírót tiltottak ki, ám ez az üzenet az egész szakmának szólt. Ameddig a szakma – politikai oldaltól és világnézettől függetlenül – nem áll ki minden jogtalanul bántott újságíró mellett, akiket Kövér László, vagy bárki más hatalmasság kitilt a parlamentből, addig ez bármelyikünkkel, bármikor megtörténhet.

Ne tudósíts olyan parlamentből, ahonnan nem tudósíthat mindenki.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!