Ki veri szét Budapestet ősszel? – 22. Királyok, hercegek, grófok

0
708
Fotók: Független Hírügynökség.

2006. október 23-a ugyanúgy hétfői napra esett, mint az idén. Délelőtt 10 órakor megkezdődött az 1956-os forradalom fél évszázados jubileumának ünnepi megemlékezése a fővárosban. A Budapesti központi rendezvényekre 56 külföldi delegáció érkezett, köztük 2 király és 20 államfő.

Folytatjuk – befejezéshez közeledő – sorozatunkat a 2006-os őszi eseményekről. Cikkünkben, akárcsak a sorozat korábbi részeiben, elsősorban a Független Hírügynökség egykori beszámolóira támaszkodunk. A FüHü eredetei, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.

Felvonták a nemzeti lobogót

Az állami ünnepségsorozat délelőtt 10 órakor, a nemzeti lobogó ünnepélyes felvonásával kezdődött a Kossuth téren. A meghívott 56 külföldi közjogi méltóság egy-egy szál fehér rózsát helyezett el az ’56-os emlékműnél.

A külföldi delegációk között húsz állam- és kormányfő, a spanyol és a norvég király, a belga trónörökös és a luxemburgi nagyherceg is Budapestre érkezett. Részt vesz a megemlékezéseken a NATO főtitkára és az Európai Bizottság elnöke; a német, az osztrák, a finn, a svájci, a portugál, az izlandi, az ír, a horvát, a máltai, a macedón, a lengyel, az ukrán, a lett, a litván, az észt, a szerb, a szlovák és a cseh elnök, a holland és a román miniszterelnök, a pápai legátus, New York állam kormányzója, valamint az orosz parlament elnöke is.

A tüntetés elveszítette békés jellegét”

Már hajnalban és kora reggel voltak kisebb atrocitások Budapesten. A Független hírügynökség tudósítója beszámolt arról, hogy tizenegy embert állítottak elő a rendőrök, miközben hétfőn kora hajnalban feloszlatták a Kossuth téri tüntetést. A sátrakban számtalan veszélyesnek vélt eszközt foglaltak le, köztük tucatnyi vasgolyót, benzineskannát, késeket, botokat és baltákat.

 A rendőrségi tájékoztatás szerint a tüntetést azért kellett feloszlatni, mert elvesztette békés jellegét, a tiltakozók a megállapodást megszegve nem működtek együtt a rendőrséggel.

A Kossuth téri füves területet műveleti területté nyilvánították, a tüntetőket a Nádor utcába és a Szabadság térre szorították. A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója szerint a Kossuth téri sátrakat átvizsgálták, de nem kezdték meg a bontásukat.

Mivel a rendőrség nem nyilatkozik, azt egyelőre nem tudni, hogy a demonstrálók délután visszatérhetnek-e a térre, ahol megemlékezést akartak tartani.

Egyre többen jönnek, előkerülnek a gumibotok

Hétfőn késő délelőttig 5-600 ember gyűlt össze a budapesti Nádor utca környékén. A kormány ellen tiltakozók egy részét még hajnalban a Kossuth térről szorították ki, ám azóta is egyre többen érkeznek a környező utcákba.

A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója szerint emberek gyülekeznek a Szabadság téren, a Nádor utcában, az Arany János utcában és a Roosevelt téren.
A rendőrök hajnalban, a Kossuth térről 11 ember állítottak elő ellenszegülés miatt, de az elmúlt órákban is több tiltakozót fogtak el.

A tüntetők egy csoportja táblákkal érkezett a Bazilikához, a rendőrök azonban erőszak nélkül, de határozottan elküldték onnan őket. A Nádor utcában több tüntetőt is gumibottal vertek meg.

Gyurcsány a Parlamentben beszél

Míg 1956-ban a szabadságért küzdött Magyarország, addig 2006-ban a szabadság és a demokrácia mikéntjéről vannak viták az országban – mondta Gyurcsány Ferenc kormányfő hétfőn a Parlamentben a Budapest 56 Szabadság Nyilatkozat elfogadásakor a külföldi delegációk előtt.

 A miniszeterelnök beszédében összehasonlította 1956 forradalmát és a 2006-os eseményeket. Gyurcsány szerint a legfontosabb különbség, hogy 56-ban a többség az utcát választotta véleményének kinyilvánítására, mert nem volt más választása, míg 2006-ban Magyarország többsége hisz a parlamentáris demokráciában.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a demokrácia védi, és csak annyiban korlátozza a szabadságot, hogy ne sérüljön mások szabadsága. Gyurcsány szerint ki kell mondani, hogy nincs szabadság demokrácia nélkül, de nincs osztályuralomra épülő demokrácia és nincs jogállam szabadon választott parlament és kormány nélkül.

A Budapest ’56 Szabadság Nyilatkozat

Elfogadták a Budapest ’56 Szabadság Nyilatkozatot a Parlamentben. A dokumentumot a meghívott külföldi közjogi méltóságok is aláírták. Először Schell Judit színművész olvasta fel magyar nyelven a nyilatkozatot, majd angol nyelven Kulka János színművész tolmácsolta.

A Budapest ’56 Szabadság Nyilatkozat megemlékezik az 1965-os forradalom neves és névtelen hőseiről. A szabadságharc mondanivalója, hogy szabadság és emberség kiegészíti egymást, amelyet napjainkban sem feledhetünk el. A nyilatkozat közös felelősségre és cselekvésre buzdítja az európai és az azon túli nemzeteket is – áll a dokumentumban.

A sorozat három legutóbbi cikkét itt olvashatják. Akit a sorozat összes írása érdekel, a FüHü keresőjében megtalálja.

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-21-gala-az-operahazban/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-20-elmaradt-kezfogasok-parlamentben/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-19-vihar-elotti-csend/

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .