Kezdőlap Címkék Kína

Címke: kína

Újabb tankert csíptek el a dél-koreai vízeken

0

Panamai zászló alatt 5100 tonna olaj szállítására alkalmas hajót fogott el a dél-koreai parti őrség. Korábban egy hongkongi hajó járt ugyanígy. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa részleges olajembargót rendelt el Észak-Korea ellen, mely állandóan atomháborúval fenyegeti a világot.

 

Az olajszállító hajók elfogása nyilatkozatháborút robbantott ki Észak-Korea olajembargójáról.

Peking ismét kategorikusan cáfolta Donald Trump amerikai elnök állítását arról, hogy megszegné az olajembargót Észak-Koreával szemben. Korábban az Egyesült Államok elnöke Twitteren azzal vádolta meg Kínát, hogy olajat szállít Észak Koreának az ENSZ Biztonsági Tanácsának a tiltása ellenére. A határozatot Kína is megszavazta, noha korábban ellenezte az olajembargót Észa-Koreával szemben.

Az amerikaiak azért javasoltak olajembargót a világtól elzárkózó kommunista rendszer ellen, mert Kim Dzsongun szinte naponta fenyegeti a világot atomháborúval. Washington abban bízik, hogy ezzel térdre kényszerítheti Észak-Koreát, amely gyors ütemben fejleszti nukleáris erejét és rakéta-fegyverzetét. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter nemrég felhívta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és kérte: Oroszország se szállítson olajat Észak-Koreának. Korábban amerikai hírszerzői jelentések arról számoltak be, hogy Oroszország átvette Kína szerepét Észak-Korea olajellátásában.

„Számomra csak egy dolog fontosabb a kereskedelemnél, és ez a háború”

–nyilatkozta Trump a New York Times-nak. Az Egyesült Államok nemrég közzétett stratégiai elképzelései szerint két ellenfele van az USA-nak: Kína és Oroszország. Trump a választási kampány során azt ígérte: javítani fogja a kapcsolatokat Oroszországgal, de szigorú lesz Kínával a kereskedelmi dömping miatt. Ám a gyakorlatban ennek az ellenkezője történt: újabb szankciókat vezettek be Oroszország ellen, miközben Trump nemrég Pekingben a Tiltott városban ebédelt a kínai vezetőkkel. Ilyen megtiszteltetésre a kínaiak csak nagyon kevés külföldi vezetőt tartanak érdemesnek. Mostanra viszont valóságos nyilatkozatháború alakult ki Trump és Peking között Észak-Korea olajembargója miatt.

Kínában pedig szépen lassan elkezdtek felkészülni arra, hogy nukleáris konfliktus robbanhat ki a koreai félszigeten.

Trump észak-koreai olajexporttal vádolja Kínát

0

Az Amerikai elnök csalódottságát fejezte ki Kínával szemben, amiért az ázsiai hatalom – sajtóelentések szerint –  olaj at juttat el  Észak-Koreának. Tweetjében Donald Trump azt írta, hogy Kínát tetten érték.

 

„Soha nem lehet barátságos megoldás az észak-koreai problémára, ha ez folytatódik!’ – csiripelte az amerikai elnök.

Kína korábban tagadta, hogy megsértette volna az ENSZ által elrendelt embargót. Peking a múlt héten ráadásul támogatta az amerikaiak által megszövegezett határozatot, amely kitér arra, hogy 90 százalékkal csökkenteni kell az észak-koreai üzemanyagimportot.

Az merikai elnök tweetjének az előzménye – írja a BBC – azok a dél-koreai sajtóértesülések, amelyek szerint kínai tankerek titokban olajat  juttatnak el észak-koreai hajókhoz.

Hírek szerint az illegális hajómozgásokat amerikai kémműholdak október óta  mintegy harminc alkalommal rögzítették.

Négy további, észak-koreai zászló alatt hajózó, a gyanú szerint a nemzetközi közösség szankciói által tiltott árut Észak-Koreába fuvarozó teherszállítót tiltott ki a világ kikötőiből az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) csütörtökön – jelentette az AFP francia hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva.

Közben az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) négy további, észak-koreai zászló alatt hajózó, a gyanú szerint a nemzetközi közösség szankciói által tiltott árut Észak-Koreába fuvarozó teherszállítót tiltott ki a világ kikötőiből – jelentette az AFP diplomáciai forrásokra hivatkozva. Az MTI által ismertettetek szerint a tiltást az Egyesült Államok kezdeményezte, amely további hat hajó kitiltását is kérte a világ kikötőiből, de Kína csak az említett négy hajóra bólintott rá. Washington továbbá két hongkongi, egy palaui, egy belize-i, egy panamai és egy kínai zászló alatt hajózó teherszállító ellen akart még büntetőintézkedéseket hozni.

A BT ezt megelőzően nem egészen egy hete hozott szankciókat: a legutóbbi észak-koreai rakétateszt miatt. Ezek szerint 90 százalékkal

csökkenteni kell a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek Észak-Koreába irányuló exportját.

A határozat felszólítja az észak-koreai vendégmunkásokat foglalkoztató országokat, hogy 24 hónapon belül küldjék haza valamennyiüket. A cél, hogy megfosszák az észak-koreai rezsimet a vendégmunkások által hazaküldött pénztől. Az eredeti javaslatban 12 hónap szerepelt.

Az észak-koreai külügyminisztérium közleménye szerint az Egyesült Államok retteg Észak-Korea nukleáris erejétől, és

„egyre eszeveszettebbül hozza meg egyre szigorúbb szankcióit az ország ellen, és gyakorol rá nyomást”.

Az ENSZ BT az idén már több szakaszban is megszavazott gazdasági szankciókat Észak-Korea ellen annak nukleáris kísérletei miatt.

Újabb fegyveres erőt kapott a kínai elnök

0

Az ország félkatonai rendőri ereje, a Népi Fegyveres Rendőrség a Központi Katonai Bizottság irányítása alá kerül – azt pedig az elnök irányítja.

A Népi Fegyveres Rendőrség felel Kínában a terrorizmus elhárításáért, a belső zavargások levereséért és a határok védelméért.

Tulajdonképpen egy tartalék haderőnek számít.

A félkatonai szervezetet leginkább a „nyugtalan” térségekben, például az ujgurok lakta Hszincsiang tartományban vetik be.

Eddig az államtanács irányítása alatt állt, január elsejétől viszont a Központi Katonai Bizottság alá kerül. Ennek elnöke pedig a nemrég újraválasztott Hszi Csin-ping kínai elnök.

„Megerősödik a párt ellenőrzése a fegyveres erők felett.”

– hangsúlyozta a döntéssel kapcsolatban a központi pártlap, a Zsenmin Zsipao. Ugyanakkor azt is írják, hogy a Népi Fegyveres Rendőrség továbbra is önálló szervezet marad és nem olvad bele a hadseregbe.

A South China Morning Post szerint Hszi Csin-ping öt évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta nagyszabású korszerűsítést rendelt el az ország hadseregénél, amely egyben a világ legnagyobb hadereje. Az évek során

megszilárdította hatalmát a hadsereg felett,

hozzá hű embereket helyezett kulcspozíciókba. Elemzők szerint a mostani változtatás valódi célja az, hogy Hszinek feleljen az ország minden fegyveres szervezete.

Hszi Csin-ping rendszeresen hajt végre tisztogatásokat, hogy megerősítse hatalmát. Elvben tíz évig lehet hatalmon, ami 2022-t jelentene, de kérdés, hogy valóban átadja-e hatalmát, hiszen a szokásokkal ellentétben az őt újraválasztó kongresszuson nem jelölték ki utódját.

Kína 12 év múlva lehagyja az Egyesült Államokat

0

Legalábbis azon londoni pénzügyi elemzők szerint, akik azt állítják, hogy 2030-ra Kínáé lesz a világ legnagyobb nemzetgazdasága a dollárban számolt nominális hazai össztermék (GDP) alapján. 2032-ben a világ négy legnagyobb gazdasága közül három ázsiai lesz.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év végén összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát a világ vezető gazdasági erőcentrumainak sorrendjéről (CEBR World Economic League Table, WELT).

Kedden ismertetett idei elemzésükben a ház szakértői közölték: várakozásuk szerint az

Egyesült Államok és Kína 2030-ban cserél helyet a legnagyobb gazdaságok globális ranglistájának első két helyén.

A CEBR a tavalyi WELT-tanulmányban ugyanezt még 2029-re jósolta, ám az idei előrejelzés szerzői hangsúlyozták: Donald Trump amerikai elnök gazdaságpolitikájának kereskedelmi hatásai korábbi várakozásuknál enyhébbnek bizonyultak, így módosított becslésük szerint az Egyesült Államok a tavalyi WELT-prognózisban valószínűsített időpontnál egy évvel tovább megőrizheti első helyét a világ legnagyobb gazdaságainak listáján.

A CEBR kedden bemutatott új WELT-előrejelzése 192 országot rangsorol; a ház kimutatása szerint a vizsgált gazdaságok a világgazdasági szintű hazai össztermék 99,8 százalékát állítják elő.

Az előrejelzés szerint az ázsiai gazdaságok a következő másfél évtizedben kimagasló teljesítményt nyújtanak. A CEBR londoni elemzői azzal számolnak, hogy 2032-ben a világ négy legnagyobb gazdasága közül három ázsiai lesz: Kína, India és Japán.

A felső tízes mezőnybe a prognózis szerint 2032-re bekerül Dél-Korea és Indonézia, az első 25 közé pedig Tajvan, Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Pakisztán.

A CEBR hosszú távú prognózisa szerint a magyar gazdaság 2032-ben a vizsgált 192 ország közül a 65. helyen áll majd a dollárban mért hazai össztermék alapján.
Az alacsony energiahordozó-árak, amelyek növekedési felhajtóerőt adnak a felhasználóknak, visszafogják a legnagyobb termelőket: az idei WELT-ranglista prognózisa szerint Oroszország a jelenlegi 11. helyről 2032-ig a 17. helyre esik vissza.

A CEBR londoni elemzői szerint a brit EU-tagság megszűnésének negatív hatásai a korábban vártnál enyhébbek lesznek, és bár a brit gazdaság a jelenlegi 6. helyről jövőre a 7. helyre, Franciaország mögé csúszik vissza a legnagyobb gazdaságok listáján, később azonban újabb helycserével visszakerül a 6. helyre.

Brazília viszont tíz év múlva mindkettőjüket megelőzi, átvéve a hatodik helyezést – jósolják a kilencedik alkalommal összeállított WELT-világranglista szerzői.

Próbaúton járt a világ legnagyobb kétéltű repülője

0

Sikeresen tesztelték a világ legnagyobb kétéltű repülőgépét Kínában. Az AG600 típusú repülőgép 37 méter hosszú, szárnyfesztávolsága 38,8 méter.

A kínai állami média élőben közvetítette a nyolc év fejlesztés után először az egekbe magasodó kétéltű repülőt kísérleti repülését.

A kétéltű a dél-kínai Kanton tartomány Csuhaj repülőteréről szállt fel, majd egy óra repülés után vissza is tért.

Az AG600-at elsősorban tengeri mentőműveletekhez és erdőtüzek oltásához tervezték. A dpa német hírügynökség szerint a kétéltűt vélhetően a Dél-kínai-tengeren is bevetik majd, ahol Hszi Csin-ping elnöksége alatt Kína folyamatosan terjeszkedik. A 2012-ben hatalomra került kínai államfő hatalmas kampányt indított a hadsereg fejlesztésére.

A dpa összefüggést lát az AG600-as debütálása és aközött, hogy Kína mennyi pénzt és energiát fektet katonai erejének növelésébe. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg a világ legnagyobb hadereje, mintegy 2 millió aktív szolgálatot teljesítő katonával. Ugyanakkor a technológia terén le van maradva az Egyesült Államoktól, s egyes megfigyelők szerint a szomszédos Oroszországéhoz képest is.

Kína: nyolc évet kapott a kormánykritikus blogger

0

Az Ultra Vulgar Butcher (Ultravulgár Hentes) művésznéven tevékenykedő Vu Kan aktivista ellen egy tiencsini bíróság hozta meg az ítéletet. Vu Kant 2015 májusában vették őrizetbe.

A blogger gyakran tiltakozott a Kínában meglehetősen kényes témának számító kormányzati visszaélések ellen egyaránt online felületeken és utcai tüntetések formájában.

A bíróság szerint Vu bírálta Kína politikai rendszerét az interneten, utcai performanszaival pedig felforgató tevékenységet végzett, illetve

sértegette az embereket és hamis információkat terjesztett.

Az ítélőszék szerint a blogger aláásta a pártállamot, meg akarta dönteni az úgynevezett szocialista rendszert Kínában, és súlyos károkat okozott az ország nemzetbiztonságában és társadalmi rendjében.

A másként gondolkodókkal szemben folytatott kormányzati fellépésben mindeddig legalább 709 aktivistát és jogvédőt vettek őrizetbe Kínában.

Sokkal többen haltak meg a Tienanmen téren, mint eddig gondolták

1

Legalább 10 ezer halottja volt a Tienanmen téri mészárlásnak 1989-ben, ez derült ki egy most nyilvánosságra hozott brit dokumentumból. A téren a kínai katonák a tömegbe lőttek, majd tankokkal a demokráciát követelő tüntetők közé hajtottak.

Forrás: Flickr / Michael Mandiberg

A nyolcvanas években indult egy liberális politikai változásokat követelő diákmozgalom a kommunista Kínában. A letartóztatások miatt a mozgalom meggyengült, de 1989-ben újra erőre kapott. Májusban Mihail Gorbacsov Pekingbe látogatott, ezután naponta több százezren tüntettek Pekingben a Tienanmen téren, vagyis a Mennyei Béke terén.

A kínai vezetők június 4-én úgy döntöttek, véget kell vetni a tüntetéseknek. A katonák a tömegbe lőttek, majd

tankokkal a tüntetők közé hajtottak.

A kínai vezetés a hónap végén azt közölte: 200 civil és a rendvédelmi erők több tucatnyi tagja halt meg. Nem hivatalosan több száz áldozatról beszéltek. Most azonban előkerült Nagy-Britannia akkori pekingi nagykövete, Alan Donald titkos távirata, amelyet az AFP is elolvashatott. Ebben azt írja:

„A legszerényebb becslés szerint minimum 10 ezren haltak meg”.

Jean-Pierre Cabestan a hongkongi Baptista Egyetem Kína-szakértője szerint hiteles a brit nagykövet által közölt szám. Az Egyesült Államokban az utóbbi években a titkosítás alól feloldott dokumentumok szinten hasonló nagyságrendről számolnak be.

Alan Donald azt írja: amikor megérkeztek a katonák,

„a diákok azt hitték, hogy még egy órájuk van távozni, de a páncélosok öt perc múlva rájuk támadtak”.

A távirat szerint „a hadsereg csapatszállító páncélos járművei tüzet nyitottak a tömegre (…), mielőtt átgázoltak volna rajta”. A nagykövet „egy közeli baráttól, az államtanács egyik jelenlegi tagjától” kapta az értesülést.

Néhány hónapja az is kiderült, hogy Alan Donald már egy májusi táviratában írt arról, hogy a kínai vezetés arra készül, hogy a tüntetők közé lőjön. Kérte, hogy ezt az értesülést osszák meg Margaret Thatcher miniszterelnökkel is. Ez meg is történt. Thatcher két héttel később, a mészárlás után azt mondta: „megrázta és felháborította” a hír.

Moszkva és Peking hidegháborús mentalitással vádolja Washingtont

0

Az Egyesült Államoknak két stratégiai ellenfele van: Kína és Oroszország – állapította meg a Trump-kormányzat által nemrég kiadott dokumentum, amely Washington diplomáciájának fő irányát jelzi.

Kína ki akarja szorítani az Egyesült Államokat Ázsiából, Oroszország pedig a NATO szövetségesek megosztására törekszik- olvasható a hivatalos amerikai nyilatkozatban.
Ez egyben egy finom figyelmeztetés is lehet Putyin barátainak a NATO-ban: mindenekelőtt Törökországnak és Magyarországnak. Dmitrij Peskov orosz szóvivő közölte, hogy Oroszország nem stratégiai ellenfele az Egyesült Államoknak. Egyben emlékeztetett arra, hogy nemrég a CIA információi alapján fogtak el egy iszlamista csoportot, amelyik terrorakciókat készített elő Szentpéterváron. Az orosz sajtó „hidegháborús mentalitással” és „imperialista magatartással” vádolja Washingtont.

Az „amerikai imperializmusról” már majdnem úgy írogatnak, mint ahogyan a Pravda szokott a szovjet időkben …

Pekingben szintén rossz néven vették, hogy Kínát az USA stratégiai ellenfelének nevezték. A külügy szóvivője elmondása szerint Peking más nagyhatalmak rovására nem kívánnak érvényesülni a világban, de Kína természetesen kiáll saját jogainak a védelme érdekében. Trump elnök nemrég Pekingben járt és ott egészen más húrokat pengetett. A kínaiak is „vették a lapot” és az Egyesült Államok elnökét a hatalom központjában, az egykori császári palota területén látták vendégül.
Csakhogy a stratégiai koncepciót nem az elnök alakítja a Fehér Házban, hanem a tanácsadói gárda, amely gyanakodva tekint Moszkvára és Pekingre egyaránt. Washingtonban úgy vélik: Oroszország fenyegeti a NATO keleti határait, illetve azokat az államokat, amelyek Nyugat-barát politikát folytatnak a térségben. Elsősorban Ukrajnára gondolnak és a Krím-félszigetre, amelyet Moszkva egy népszavazást követően annektált.
Mindhárom nagyhatalom a korábbinál sokkal intenzívebb fegyverkezésbe kezdett. Pekingben kifejezetten háborús helyzetre készítik fel a lakosságot mondván az Egyesült Államok bármikor megelőző csapást mérhet Észak-Koreára és ebből akár atomháború is kerekedhet. Kína azt szeretné, ha az USA csökkentené katonai jelenlétét Ázsiában. Az USA szövetségesei, Japán és Dél-Korea viszont kifejezetten ragaszkodnak az Egyesült Államok katonai egységeihez.
Ezt a két kelet-ázsiai állam vezetőinek találkozóján nemrégiben megerősítették. Szerintük Észak-Korea fenyegetésével szemben ugyanis csakis az amerikaiak hadsereg jelenthet igazi védelmet és elrettentő erőt. A három nagyhatalom egymáshoz fűződő viszonya a jövőben meghatározó lehet az egész világ számára.

Trump: Oroszország és Kína a legnagyobb ellenfél

0

Ezt a két országot emelte ki az amerikai elnök, aki most tette közzé első nemzetbiztonsági stratégiáját.

A dokumentum szerint Oroszország és Kína is kihívást jelent az Egyesült Államok erejére, biztonságára és gazdasági virágzására nézve.

„Eltökéltek abban, hogy a gazdaságot kevésbé szabaddá és kevésbé igazságossá tegyék, növeljék katonai erejüket, illetve

uralják az információ- és adatáramlást,

hogy így elnyomhassák lakosságukat és kiterjeszthessék befolyásukat” – ezt írják a stratégiában, amely Iránt és Észak-Koreát is veszélyforrásként nevezi meg. Államok mellett olyan szervezetek is szerepelnek ezen a listán, mint például az Iszlám Állam.

Trump korábban igyekezett jobb kapcsolatot kiépíteni Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökkel – kevés sikerrel, most mindkét állam úgy jelenik meg a dokumentumban, mint amelyek

az amerikai érdekekkel ellentétesen akarják formálni a világot.

A stratégiát bemutató beszédében Trump azt mondta: Amerikában új vezetés van, új stratégiával és új reménnyel.

Mesterséges intelligenciát kutató központot nyit a Google Kínában

0

Ez lesz az első ilyen központ Ázsiában, a lépés több szempontból is különös.

Ez már az ötödik hasonló Google-létesítmény lesz a világon, a többi központ Londonban, New Yorkban, Torontoban és Zürichben működik.

A cégóriás helyi munkaerőt alkalmazna Kínában,

a kutatások pedig számos technológiára hatással lehetnek,

az önvezető autóktól kezdve a gyári automatizáción át egészen az arcfelismerő szoftverekig.

Ez utóbbi némi aggodalomra adhat okot, ugyanis a Wired egy közelmúltban publikált anyagából kiderült, hogy a Kínai Kommunista Párt minden valószínűség szerint egy totális online megfigyelésen alapuló, Orwell 1984-jére kísértetiesen hasonlító rendszerrel számolná fel az ország lakóinak privát szféráját.

A Kínai Népköztársaság vezetése már júliusban bejelentette, hogy nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a mesterséges intelligenciára a jövőben, hogy felzárkózzanak az Egyesült Államokhoz.

A helyzet visszásságát jól illusztrálja, hogy miközben a Google központot nyitna, illetve két irodájuk is van az országban, több mint 600 alkalmazottal,

a keresőjüket és egyéb szolgáltatásaikat továbbra sem használhatják a kínaiak,

ugyanis azok központilag le vannak tiltva.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK