Kína az előnyökről, az ellenzők az aggályokról

0
2
youtube

A hétvégén Xi Jinping elnök fóruma volt a legfontosabb nemzetközi gazdaságpolitikai esemény. Egyetlen célja, hogy népszerűsítse Kína egyik legfontosabb projektjét – az “Öv és Út” kezdeményezést.

Az Öv és az Út kezdeményezés egy ambiciózus trillió dolláros projekt, amelynek hatalmas gazdasági haszna van, amelyet a világ minden táján megérzünk majd.

A Világbank szerint a terv várhatóan 3 százalékkal növeli a globális GDP-növekedést – többet, mint bármely szabadkereskedelmi megállapodás -, és ez Xi Jinping számára kulcsfontosságú, mert ezzel kívánja elérni azt a célt, hogy Kínát visszahelyezze a gazdasági és politikai világ „központjába”.

Csak egy nagy probléma van. A  kritikát megfogalmazók azzal vádolják a projektet, hogy „adósságcsapda-stratégiát” alkalmaznak, ezzel kiszolgáltatottá téve a szegényebb országokat.

XI JINPING VÉDI AZ “ÖV ÉS ÚT” PROJEKTET

A kritikusok észrevették, hogy Xi Jinping kevesebb időt beszélt a projekt finanszírozásáról, holott a Pekingi Fórumon sokan kritikákat fogalmaztak meg a  finanszírozási módjával szemben.

A projekt célja a különböző kontinensek országainak összekapcsolása a kereskedelemben egy 6000 km-es tengeri útvonal létrehozásával, amely összeköti Kínát Délkelet-Ázsia, Óceánia és Észak-Afrika (az „út”), valamint a vasúti és közúti infrastruktúra kiépítésével, hogy összekapcsolja Kínát a közép- és nyugatieurópai országokkal. Ázsia, a Közel-Kelet és Európa („Öv”).

Kína öv- és úttervének térképe.

Kína “Öv és Út” tervének térképe.

Maga a projekt 1,5 milliárd dollár értékűnek számít.

Eddig 126 ország és 29 nemzetközi szervezet legalább együttműködési dokumentumokat írt alá Kínával.

Kína és más “Öv és Út” országok közötti teljes kereskedelem meghaladta a 6 milliárd dollárt, Kína befektetése ezekben az országokban meghaladta a 80 milliárd dollárt, és a kínai vállalatok több mint $ 2 milliárd adóbevételt és 300 000 munkahelyet biztosítanak a helyiek számára.

Kína öv- és közúti kezdeményezése. Kép: Merics

Merics

KÉTSÉGEK KÍNA ÁLLÍTÁSÁVAL SZEMBEN

Ausztrália, Japán, India, az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok aggodalmukat fejezik ki Kína “Öv és Út” kezdeményezésével kapcsolatban.

Ezek az országok azzal vádolják Kínát, hogy egy „adósságcsapda” stratégiát alkalmaznak, amellyel a szegényebb országokat olyan adósságba kergetik, melyeknek az országok gazdasági lehetőségeihez mérten a visszafizetési képessége több, mint kétséges. Ez azt jelenti, hogy az olcsó infrastruktúra-kölcsönökkel magukhoz édesgetik a hitelfelvevőt, majd a visszafizetésre képtelen országok infrastuktúráját kebelezik be a kölcsönök fejében, s az még a jobbik eset, ha “99” évre csupán.

Ez Tádzsikisztánból Sri Lankába irányuló szegényebb országokban megtörtént, ahol Kína sikertelen adósság visszafizetés elengedése fejében megragadta a gazdaság ütőerét.

A felemelkedő nagyhatalmat régóta vádolják azzal, hogy más országokat arra kényszerítik, hogy igazodjanak hozzá.

Kína válasza ezekre a kritikákra: azzal, hogy tízmilliárd dollárnyi hitelt adnak “a globális jólét” előmozdításához a trillió dolláros terv az „összes résztvevő”, és nem csak Kína javát szolgálja.

„Az “Öv és Út” nem exkluzív klub” – mondta a pekingi fórumon. „Célja, hogy elősegítse a kapcsolattartást és a gyakorlati együttműködést (valamennyi érintett ország részvételével)… hogy minden résztvevő számára előnyös feltétel biztosítása mellett legyen gazdaságos a közös fejlesztés.”

Kína el akarja kerülni az USA-val folytatott kereskedelmi háborút, nem azért hozzta létre ezt a projektet – hanem arra összpontosított, hogy Kína ne vegyen részt devizacsatákban, amely „másokat is károsít”.

A The World of the Economist is megkérdőjelezte a Világbank kedvező elemzését: megjegyzi, hogy csak akkor működik, ha feltételezi, hogy az “Öv és Út” projektek befejeződtek és hatékonyan működnek.

„Az erőfeszítés mértéke hatalmas, és egyben hatalmas kihívások minden résztvevő számára.”

„Amerikában, Indiában és Japánban nem kérnek belőle.” – tette hozzá a jelentés. „Az egyik oka, hogy Kína valójában azt kéri, hogy mások ne csak az infrastruktúra terveihez csatlakozzanak, hanem támogassák Xi úr gazdasági világképét is.”

Ez egy másik fontos kérdéshez vezet minket – Kína gyászos emberijogi teljesítménye.

A BRI projektek legfontosabb kedvezményezettjei tartózkodtak attól, hogy nyilvánosan kritizálják a kínai Xinjiang-megközelítést, annak ellenére, hogy a saját országukban sokan elégedetlenek.

„Őszintén szólva nem tudok sokat erről” – mondta Imran Khan pakisztáni miniszterelnök márciusban a Financial Timesnak, amikor megkérdezte, hogy Kína hogyan kezelte a kisebbségi csoportokat.

Egy évtizedes feszültségek után ma már beszámolnak a Kínai Xinjiang régió kínzásáról, kiterjedt ujgurok elleni atrocitásokról, felügyeletéről és „átneveléséről”.

A kutatók szerint a biztonsági “Öv és Út” terv fontos szerepet játszott a kínai Xinjiang elleni fellépésben, mivel ez a régió az összes autópálya, vasút és gázvezeték középpontja.

Kazahsztán és Kína megosztja a hatalmas, különleges kereskedelmi központot Khorgosban, Xinjiang városában, ahol a kereskedők ruhákat, konyhai eszközöket és más árukat vásárolhatnak vízummentesség nélkül is a biztonsági ellenőrző pontokon való áthaladassal.

„Az áruk olcsóbbak. Minden nap eljuthatunk a határhoz anélkül, hogy más országban éreznénk magunkat.” – mondta Aida Massimzhanova, Kazahsztán legnagyobb városa, Almaty vezetője.

Egy kazah újságíró közölte egy sajtótájékoztatón a kazah tisztviselőkkel, hogy nem tudja átmenne e a kínai biztonsági ellenőrzésen úgy, ha ő tartja a hijabját. Ő úgy döntött: inkább marad marad ezen az oldalon.

A kínai oldalra látogató az újságírók nem tudtak a muszlim fátyolokat tiltó jelzéshez közelíteni – pedig a különleges kereskedelmi övezetre vonatkozó közös jogról szóló megállapodás nyilvánvaló megsértéséről van szó.

A hatóságok megtiltották számos muszlim gyakorlatot Xinjiangban, beleértve a „rendellenes” szakállat is.

A Xinjiang tömeges őrizetbe vételei nem kerültek megemlítésre Xi Jinping fórum-tárgyalásai során, és a kormány továbbra is tagadja a kínzásról és a szabadság hiányáról szóló jelentéseket.

A kínai külügyminisztérium nem válaszolt a biztonságra vagy a Xinjiang-i letartóztatásokra vonatkozó kérdésekre, de egy nyilatkozatban azt mondta, hogy a „Belt and Road”, az “Öv és Út” Kína és Közép-ázsiai országok közötti együttműködés fő vonala lett”.

Készült az AFP cikke nyomán

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..