Kezdőlap Címkék Kína

Címke: kína

Amerikai hadügyminiszter az Európát fenyegető kínai és orosz veszélyről

Mark Esper védelmi miniszter Londonban kijelentette: Kína és Oroszország biztonsági kockázatot jelentenek és gazdasági problémákat okoznak Európának. Az amerikai hadügyminiszter arról próbálja meggyőzni a brit kormányt, hogy zárja ki a kínai Huaweit az ötödik generációs tenderből – nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.

Mike Pompeo külügyminiszter néhány hónapja Európában járt azzal a céllal , hogy a Huawei bojkottjára beszélje rá a NATO szövetségeseket. Csekély sikerrel járt. Magyarországon azt a választ hallhatta Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy a németeket és a franciákat követjük ebben a tekintetben. Sem Berlin sem pedig Párizs nem fogadja el az amerikai érvelést.

Lengyelország kizárja a Huaweit a saját piacáról

Az Európai Unió tagállamai közül egyedül Lengyelország döntött amerikai kérésre a Huawei ellen. Mike Pence alelnök és Morawiecki lengyel miniszterelnök szerződést irt alá erről Varsóban. Korábban Lengyelországban letartóztatták a Huawei egyik vezetőjét – kémkedés gyanújával.

Merkel kancellár Pekingben tárgyal

Németország számára Kína a legnagyobb kereskedelmi partner. Márpedig a kínaiak világossá tették: a Huawei kizárását az ötödik generációs tenderből olyan sértésnek tekintik, amelynek súlyos következményei lehetnek.

Mike Pence alelnök Németországot bírálta Varsóban

Az amerikai alelnök elsősorban azt rótta fel a németeknek , hogy nem teljesítik vállalt kötelezettségüket a NATO-ban vagyis nem költik a GDP 2%-át katonai célokra. Trump elnök ennek ellenére elfogadta Merkel kancellár meghívását Németországba. Az USA elnökének ez lenne az első hivatalos látogatása Berlinben.

Az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát és Oroszországot

Ez tavaly óta hivatalos doktrína Washingtonban. Ezt hangsúlyozta Mark Esper hadügyminiszter is Londonban. Ehhez képest Trump elnök a G7 csúcstalálkozón augusztus végén azt közölte: a következő csúcsra Miamibe szívesen meghívná Putyin elnököt is…

Pompeo Brüsszelben

Az USA újra akarja szabályozni a kapcsolatait az Európai Unióval. Erről nyilatkozott a látogatás kapcsán az Egyesült Államok brüsszeli nagykövete a Politico című lapnak. Sondland Lengyelországból adott telefon interjút, ahova elkísérte Mike Pence alelnököt. A lengyelek persze Donald Trumpot várták, de ő maga helyett az alelnököt küldte. Nem véletlenül …

Trump tanácsadói újragondolják az egész európai diplomáciát

Ez derült ki Biarritzban is, ahol Trump meglepően józanul szerepelt és kompromisszum késznek mutatkozott Irán és Oroszország ügyében. Meghívást fogadott el Angela Merkeltől noha eddig mindig kihagyta Németországot, ha Európában járt.

Trump Oroszországot szeretné visszahozni a nyugati nagyhatalmak közé, hogy ezzel csökkentse Kína szoros szövetségeseinek a számát. Ez a törekvése szinkronban van az európai nagyhatalmak elképzeléseivel. Ezért nem látogatott Trump Lengyelországba, ahol nem kíván támaszpontot sem létesíteni. Ukrajnában pedig csökkenteni akarja az USA elkötelezettségét. Ukrajna katonai támogatása során figyelembe veszi Oroszország érzékenységét.

Trump új lapot akar nyitni Európával

Ezért Pompeo külügyminiszter kizárólag az új EU vezetőkkel találkozik. Junckerrel és Tuskkal nem. Mindenekelőtt Ursula von der Leyennel kívánja megvitatni az USA – EU viszonyt, amely döntő fontosságú az egész globális gazdaság szempontjából. Kérdés persze, hogy mit jelent mindez a kereskedelmi ellentétek terén. De Biarritzban sikerült előzetes megállapodást kötni az úgynevezett GAFA adó ügyében vagyis Trump a korábbinál jóval kompromisszum készebbnek mutatkozott, és ez lehet akár kedvező előjel is az USA és az EU kapcsolatában.

Trump: nincs szükségünk Kínára !

Kedvezőtlenül reagált a tőzsde Trump legutóbbi Kína ellenes akciójára: 5%-al megemelte a büntető vámok összegét. Ez azt jelenti, hogy 250 milliárd dollár értékű Kínából érkező import büntető vámja 25-ről 30%-ra emelkedik, míg 300 milliárd dolláros behozatal esetében 10-ről 15%-ra. Trump büntető intézkedése gyakorlatilag lefedi az egész kínai importot. Mindez válasz arra, hogy Peking 75 milliárd dolláros amerikai exportra rótt ki 5-10%-os büntető vámot.

„Nincsen szükségünk Kínára! Őszintén szólva el vagyunk nélküle is!” – írta Twitteren Donald Trump, aki még nem is oly rég a Tiltott városban volt díszvendég. Egyben felszólította az amerikai cégeket: kezdjék meg a kivonulást Kínából! Az amerikai kereskedelmi kamara máris közölte: erről szó sem lehet! Az amerikai cégek a jó együttműködésben érdekeltek.

Miért ilyen ideges Trump?

Az USA elnöke, aki a hétvégén részt vesz a G7 csúcsértekezleten Franciaországban egy választási kampány elején van. Mindenképp szeretné elkerülni a recessziót és a nehézségekért Kínát akarja okolni. Attól tart ugyanis, hogy a kínaiak húzzák az időt a kereskedelmi tárgyalásokon, mert szeretnék elérni Trump bukását. Az amerikai elnök viszont térdre akarja kényszeríteni Kínát, és ebben a közvélemény többsége támogatja az Egyesült Államokban. A pénzügyi elit azonban nem! Gary Cohn, aki nem is oly rég még Trump gazdasági főtanácsadója volt, úgy nyilatkozott, hogy a Kína elleni kereskedelmi háborúval az amerikai elnök felidézi a világméretű recesszió rémét, melynek hatását az USA sem kerülhetné el…

Elmentek otthonról: fokozódik a kereskedelmi világháború

Dollár százmilliárdokra rúgó pótvámok dönthetik romba a világgazdaságot: pénteken csaknem 5100 amerikai termékre vetettek ki újabb terhet a kínaiak. Trump nem nagyon talál fogást Kínán, a háború hozzájárulhat a világgazdaság lassulásához. Mi se ússzuk meg.

A kínai árucikkekre kivetett legutóbbi amerikai büntetővámok miatti ellenlépésként Kína mintegy 75 milliárd dollár értékű amerikai importcikkekre vet ki pótvámot – közölte a kínai kormány vám- és adóügyekért felelős bizottsága pénteken. Az újabb, 5 és 10 százalék közötti pótvámok összesen 5078 féle amerikai árucikkre, egyebek mellett mezőgazdasági termékekre, nyersolajra és kisrepülőgépekre vonatkoznak. Egy részük szeptember 1-jén, a fennmaradók december 15-én lépnek hatályba.

Eddig Trump nyomta a gázt

A 2018 eleje ót tartó vámháborút Donald Trump robbantotta ki, a kínaiak végig némi késéssel vették fel az eléjük dobott kesztyűt. Augusztus elejéig az USA 250 milliárd dollár értékű kínai árura 25 százalék, 300 milliárdra 10 százalék pótvámot vetett ki. A kínaiak visszafogottak voltak, 110 milliárdnyi terméket terheltek meg 25 százalékkal – derül ki a statista.com összeállításából.

A kereskedelmi háború eszkalálódását mutatja az ábra augusztus eleji információk alapján.

A mostani kínai intézkedés válaszlépés arra, hogy az Egyesült Államok augusztus eleji bejelentés szerint újabb kínai árucikkekre vet ki 10 százalékos pótvámokat szeptember 1-jén, illetve december 15-én, miután Donald Trump amerikai elnök elégedetlen volt a két gazdasági nagyhatalom közötti kereskedelmi tárgyalások ütemével.

A mérleg jottányit se változott

Az adatok azonban azt mutatják, hogy érdemben nem változtak meg a két ország kereskedelmi forgalmának arányai, a masszív amerikai deficit nem látszik mérséklődni, sőt. Márpedig – a szellemi termékek ellopása mellett – ez volt Trump szerint a casus belli indoklása. A kétoldalú kereskedelem adatait, mérlegét mutatja a howmuch.net grafikonja.

Forrás: howmuch.net

Az év első felében a kínai kereskedelmi többlet 5 százalékkal, 140,48 milliárd dollárra nőtt egy év alatt 133,76 milliárd dollárról. Kína behozatala az USA-ból júniusban 31,4 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest a májusi közel 27 százalék után. Az Egyesült Államokba irányuló kivitele júniusban 7,8 százalékkal csökkent a májusi 4,2-t követően.

 

A korábbi pótvámok hatása óriási károkat okozott az amerikai gazdaságnak is. Például a szójára kivetett kínai beviteli pótvám Trump választói bázisát rombolja. Ezért a kormány eddig dollártízmilliárdos támogatásokkal kompenzálta a farmereket. Mindhiába, augusztus első hetében Kína a teljes agrárimportot leállította Amerikából.

Némi visszavonulás

Az augusztus 1-jén bejelentett újabb, 300 milliárd dollár értékű kínai termékre kirótt pótvámokon az amerikai kormány a múlt héten enyhített. Egyes termékek esetében elengedte a pótvám bevezetését, más árukra december 15-re halasztotta azt. A sorban  ruházati termékek, egészségügyi cikkek, laptopok, mobiltelefonok, videójáték-konzolok, játékok, számítógép-monitorok is megtalálhatók.

Utóbbiak azok a technológiai áruk, amelyek esetében Trump az USA elsőségét félti Kínától, ám amerikai cégek egész sora gyárt az ázsiai országban. Ezek termékei pedig a pótvámokkal jelentősen drágulnak odahaza.

Mindenki megissza a levét

Egyelőre becslések vannak arra, hogy mekkora hatással lesz a világgazdaságra a két ország közti fenekedés. A Bloomberg május végi cikke szerint 2021-ben akár 600 milliárd dollárnyi (nagyjából négy évnyi magyar GDP) lehet a világgazdaság vesztesége. A magyar gazdaság kitettsége a kínaiak amerikai exportjában a GDP 0,1 százaléka, a fordított irányú 0,04 százalék. Ez nem tűnik soknak, de a háború eszkalálódása az EU, ezen belül Németország gazdaságán keresztül még nagyobb veszteséget okozhat. Például ha Trump élesíti a német autók pótvámolásának tervét.

A vég kezdete Argentínában?

Nicolas Dujovne gazdasági miniszter szerint a kormányzatnak meg kell újítania gazdasági csapatát, hogy szembe tudjon szállni a fenyegető pénzügyi válsággal. Macri elnök a legutóbbi választási vereség után népszerű intézkedésekről döntött, de ezeknek nincsen gazdasági fedezete Argentínában, amely az IMF óriás hitele után is a pénzügyi válság rémével néz szembe – és már nem először.

Argentína újra a szuverén gazdasági válság felé száguld

Száz éve Argentína a világ egyik leggazdagabb országa volt (Latin-Amerika Svájcának is nevezték – a szerk.), amely marhahúst és gabonát exportált a háborúban kivérzett éhező Európába. Akkor egy főre jutó GDP tekintetében a világ első tíz állama közé tartozott. Ma az egy főre jutó GDP körülbelül annyi mint Magyarországon. Tavaly több volt …

Most a peso egyetlen nap alatt 22 százalékot veszített értékéből, miután kiderült : az IMF szigorú gazdaságpolitikáját képviselő elnök elbukott az előválasztáson.

A jobboldali Mauricio Macri elnök 15 százalékal maradt alul baloldali populista vetélytársaival szemben, vagyis reális a veszély: újra a peronisták jutnak hatalomra Buenos Airesben. Akik a pokolba kívánják a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) a maga válságkezelő csomagjaival. Maga az IMF néhány napja még derűlátóan nyilatkozott: „az 57 milliárd dolláros csomag eredményei kezdenek megmutatkozni Argentínában”- ez volt a hivatalos értékelés Washingtonban, ahol az argentin válság kezelése kapcsán Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója gyakran dicsekedett azzal, hogy újfajta megközelítést alkalmaznak. 2018 őszén indult a program, amely szerint immár nem várnak el megszorítást a kormánytól, mert rájöttek arra, hogy ebbe a helyi vezetés csakis belebukhat (és amely pár éve Görögországban erősen ellentmondásos eredményre vezetett: a válságkezelő kölcsön több, mint 90 százaléka a hitelező országokhoz és bankokhoz került, az adósság maradt a görögök nyakán – a szerk.).

Amit az IMF új típusú válságkezelő programnak értékelt, azt a lakosság megszorító csomagként élte át. Főként azért, mert Mauricio Macri elnök késve, csak múlt júniusban kapta meg az IMF mentőcsomagját, miközben az elnökválasztást októberben tartják. A kormányzat intézkedései általános elégedetlenséget keltettek Argentínában, ahol pedig nagy a tapasztalatuk az embereknek a megszorító intézkedések elviselésében. (Az évek óta tartó ismételt gazdasági krízis egyik értelmezését közölte a Világgazdaságban a közgazdasági Nobel-díjas Josepf E. Stieglitz és szerzőtársa tavaly – a szerk.).

 Az infláció évente 50 százalék

Ez katasztrofális mértékben aláássa a középosztály és a szegények morálját. Szomorúan dolgozni – ezt a furcsa rendszert találták ki a munkavállalók, hogy megvédjék érdekeiket. Ez azt jelenti, hogy úgy állnak hozzá a munkához, hogy más is hozzáférjen. Ha nincs értelme dolgozni, mert a keresetet elviszi az infláció, akkor minek fárasszuk magunkat? A gazdagok dollárban számolnak, mert a pénzüket már régóta külföldön tartják, de aki kénytelen a pesóval beérni, az azzal szembesül, hogy a szeme láttára veszíti el az értékét a fizetése, ingatlana. Közben pedig növekszik a munkanélküliség, mely a hivatalos adatok szerint 10 százalék, valójában több, mert nagyon sokan nem is regisztráltatják magukat vagy pedig emigrálnak. Mostanra az ötvenes évek peronista rendszere óta

a sokadik nemzedék veszíti el perspektíváját, mert a hazai elit képtelen meglelni a módját, hogy korszerű, versenyképes gazdaságot hozzon létre

Argentínában, mely egész egyszerűen átaludta a globalizáció és az informatikai forradalom hatását és még mindig a húzd meg, ereszd meg programot próbálja megvalósítani annak ellenére, hogy ez már többször is megbukott a pampák földjén – állapítja meg a Financial Times.

Peron tábornok populista rendszere annak idején vegyítette az olasz fasiszták, a nácik és a szovjetek gazdaságpolitikáját, amelyet szociális demagógiával adott el Evita Peron, akinek legendás alakját Madonna dala tette világhírűvé: Don’t Cry for Me Argentina. Csakhogy mindez a második világháborút követő években zajlott Argentínában, ahol most a peronisták – négy év szünet után – visszatérhetnek a hatalomba az októberi választások után. Ez pedig azt jelentheti, hogy

ismét kezdődik a tőke menekülése az országból.

Vagyis a helyi elit mit sem tanult az elmúlt évtizedekben. Szuverén gazdaságpolitikát kíván folytatni, miközben az ország továbbra is csak mezőgazdasági termékek exportjára képes. (Nem tanult az 1998 után öt éven át pusztító előző összeomlásból se. Az argentin helyzetről egyfajta áttekintést nyújt a Hitelintézeti Szemle 2015-ös írása – a szerk.).

Jönnek a kínaiak ?

A peronista vezetők mennydörögnek az IMF ellen, de saját elképzelésük vajmi kevés van arra, hogyan lehetne megoldani Argentína évtizedes problémáit. A kínaiak ilyenkor mindig lelkesen jelentkeznek. Minthogy nem vesznek szóját az Egyesült Államoktól, ezért Brazília és Argentína átmenetileg jól járhat. Válságos időkben a kínaiak Venezuelát is megsegítették, de közben az adósság fejében megszerezték az olajmezők egy részét. Argentína is ráléphet erre a kacskaringós útra.

De ez nem megoldás: az IMF 57 milliárd dolláros csomagjának nem látszik reális alternatívája. Így aztán a választópolgárok újra szembekerülhetnek azzal, hogy a politikai impotencia és a gazdasági krízis, amely már az elmúlt évtizedekben is megbénította Argentína fejlesztési terveit, ismét válsággá válik. Akkor pedig Latin Amerika második legnagyobb gazdasága újra megindulhat a lejtőn lefelé, pedig igazában soha nem sikerült feltápászkodnia a korábbi válságokból sem. Ha minden így megy tovább, akkor újra el lehet kezdeni siratni Argentínát.

Kína világklasszis hadsereget akar 2035-re

Vezető szerepre törekszik a kínai hadsereg. Ez derül ki abból a programból, melyet a hadügyminisztérium hozott nyilvánosságra szerdán Pekingben. A Pentagon Washingtonban nemrég Kínát jelölte meg stratégiai ellenfélként. Most a kínaiak válaszuk megállapítják, hogy az USA egyedül akarja uralni a világot, ahol több mint 800 katonai támaszpontot tart fenn 70 országban.

Ehhez képest Kínának egyetlenegy külföldi katonai támaszpontja van: Dzsibutiban. A kínaiak arra törekszenek, hogy az amerikaival egyenrangú hadsereget hozzanak létre 2035-re. Ez a „világklasszis hadsereg” nem törekedne hegemóniára mint az Egyesült Államok hanem Kína érdekeinek a védelmére koncentrálna – állítja a pekingi hadügyminisztérium. Amely bírálja az amerikaikat, mert új nagy fegyverszállítmányokkal erősítik Tajvan hadseregét holott a szigetet Kína a saját területének tekinti.

A kínaiak és az oroszok jelenleg együtt járőröznek a Korea körüli vizeken és a levegőben. Ezzel is megmutatják, hogy a két nagyhatalom katonai együttműködése mind erősebb miközben az USA mindkét államot stratégiai ellenfelének tekinti és szankciókkal sújtja őket. Ellentétben az oroszokkal, a kínaiak nem indítottak fegyverkezési versenyt az Egyesült Államokkal hanem ehelyett a gazdaság fejlesztésre koncentráltak.

Most viszont elérkezettnek látják az időt a hadsereg fejlesztésére részben, mert már megvan ehhez a szükséges gazdasági hátterük, részben pedig mert az USA a kereskedelmi háborúval bebizonyította: nem fogadja el Kínát egyenértékű világhatalmi partnernek pedig ez Hszi Csinping elnök álma, és ebben minden bizonnyal számíthat a közvélemény támogatására is Kínában.

Orosz-dél-koreai légi incidens

0

Dél koreai vadászgépek figyelmeztető lövéseket adtak le egy orosz harci gépre a Dokdo sziget közelében.

Szöul szerint az orosz gép megsértette az ország légterét, Moszkvában ezt cáfolják. Két orosz és két kínai katonai gép hajtott végre közös légi megfigyelő akciót Dél Korea parti vizei fölött. Katonai megfigyelők szerint a közös orosz-kínai akció kapcsolatban lehet azzal a tervezett nagy amerikai-dél-koreai hadgyakorlattal, mely ellen már Észak Korea hevesen tiltakozott.

A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer a háború főpróbájának nevezte a tervezett amerikai-dél-koreai hadgyakorlatot. A koreai háborúban /1950-1953/ Kína és a Szovjetunió Észak Korea szövetségese volt. Szovjet pilóták harcoltak a koreai légtérben miközben a kínaiak több mint egymillió „önkéntest” küldtek a kommunista rendszer támogatására Észak Koreába. Mao elnök legidősebb fia is ott veszítette életét a harcok során Észak Koreában.

Japán tiltakozott Dél Koreánál, mivel az incidens Takesima sziget térségében zajlott ami Japán terület.

Kedden a dél-koreai külügyminisztérium berendelte  az orosz nagykövetség első beosztottját, hogy tiltakozzon a történtek miatt.

A Rákosi– és a Csou En-laj-örökség továbbvivői

Az Újszövetség nem tud olyan esetről, amikor Pál, missziós útjának bármelyikén, találkozva üldözött és megvetett keresztény hitsorsosaival, azt találta volna nekik tanácsolni, hogy gazdasági érdekeikre tekintettel nyugodtan bizniszeljenek és csencselgessenek csak az üldözőikkel, pedig Pál – mintha csak a NER rendszerén belül utazgatott volna – sok romlott észjárásúval, alávalóval, gonosszal, hitvánnyal, viszálykodóval, álnokkal, ravasszal, iriggyel, rosszindulatúval, besúgóval, rágalmazóval, gőgössel, kíméletlennel, szószegővel és irgalmatlannal (Rómaiakhoz, 1,28-31) futhatott össze.

Amikor a napokban Orbán Viktor miniszterelnöktől és Szijjártó Péter külügyminisztertől kezdve mindenki, aki csak arra járt, szépen körbenyalta Vang Ji kínai külügyminiszter fenséges és üzleti szempontból magasan valorizált ánuszát, Matolcsy György a több ezer éves magyar-kínai barátságról delirált, Fekete Péter kulturálatlan államtitkár pedig lelkes elragadtatásában a spirituális és fizikai levitáció állapotába juttatván önmagát az Orbán-kormányt (amúgy méltán és teljes joggal) egyenesen a Rákosi– és a Csou En-laj-örökség továbbvivőjének nevezte, a sajtó – egy-két szelíd utalástól eltekintve – gyakorlatilag nem foglalkozott a magyar kormány eszmeileg jól átgondolt és erkölcsileg jól megalapozott keresztényvédő elkötelezettségének és a kínai rezsim eszmeileg ugyancsak jól átgondolt és erkölcsileg ugyancsak jól megalapozott ádáz keresztényüldözésének a gazdasági érdekek mentén történő békés és boldog harmonizációjával, azaz a kínai univerzizmusnak, konfucianizmusnak, taoizmusnak és kommunista ateizmusnak valamint az Orbán – Semjén-féle hun-magyar nemzeti keresztyénségnek a Mészáros Lőrinc-féle belgrádi vasútvonal ökumenéjében és szinkretizmusában szárba szökkenő üdvtörténeti perspektívájával, továbbá azzal, hogy a kereszténység két évezredes ügye immár véglegesen feláldozódni látszódik a kölcsönös szeretetre és tiszteletre épülő, több ezer éves magyar-kínai barátság masszív fundamentumán (az ősrokonság kérdését már vizsgálja a Magyarságkutató Intézet), és a Rákosi – Csou En-laj-örökség örök és megbonthatatlan oltárán.

Pedig a fentiek apropóján érdemes lett volna elmondania a tisztelt sajtónak, hogy egy olyan ország magas rangú küldöttének udvarol a keresztényvédő kormányzat, amely állam az Open Doors World Watch 2019. évi jelentésében a vallási üldözések listáján a 27. helyet foglalja el,

egyre jobban felzárkózva az őt még megelőző Észak-Koreához, Afganisztánhoz, Szomáliához, Líbiához, Pakisztánhoz, Szudánhoz, Eritreához, Jemenhez, Iránhoz, Szíriához, Irakhoz, Szaud-Arábiához, Egyiptomhoz, Mianmarhoz, vagy a NER-rendszerének is oly kedves, demokratikus mintaállamokhoz, Üzbegisztánhoz, Türkmenisztánhoz és Törökországhoz, de az ötvenes listán magabiztosan megelőzve a NER-hez szintén oly közelálló Tadzsikisztánt, Kazahsztánt vagy Katart, az Egyesült Arab Emírséget, Kuwaitot, Ománt, a palesztin területet, s a NER legfőbb vezetője szívének kellős közepén honos Oroszországot.

De ugyancsak az Open Doors World Watch jelentéséből tudható meg, hogy a világ 10 legnagyobb üldözőjének listáján, igen előkelő társaságban, így az ISIS, az al-Káida, Kim Dzsongun, az al-Shabaab, a Boko Haram, a radikális iszlám vagy a kolumbiai és mexikói drogkartellek mellett ott büszkélkedik a Kínai Kommunista Párt.

El lehetett volna mondani, hogy a Kínai Népköztársaság 1982. évi alkotmányának 36. cikke – a kínai kulturális forradalom rettentő üldözéseit követően – kimondja ugyan a vallási szabadságot, de ugyanitt tér ki arra a szöveg, hogy a közrendet megzavaró tevékenység, a polgárok egészségkárosodása és az állami oktatási rendszerbe történő káros behatolás ellen a hatóság fellép.

El lehetett volna mondani, hogy az 1,4 milliárd kínai lakos között 97 millió a keresztény, akiknek az utóbbi időben, Hszi Csin-ping elnöksége alatt megújult erővel, több templomát lebontották, akiknek a felekezeteit üldözik, a lelkipásztorait börtönbe vetik és megkínozzák.

Lehetett volna szólni arról is, hogy az ateista-kommunista hatalom az egész országra kiterjedő besúgóhálózatot tart fenn, amely a tiltott keresztény egyházak működéséről jelent, állandóak a hatósági zaklatások, gyerekeket lehet elvenni a szülőktől, ha azok nem kívánatos vallási tevékenységet folytatnak, rendszeresek az útlevél-elkobzások, az ujjlenyomatok és egyéb biometrikus adatok rögzítése, továbbá – saját költségből – arcfelismerő kamerák telepítésére kötelezik az egyes egyházakat, felekezeteket.

És még sok mindent el lehetett (kellett) volna mondania a sajtónak. Már a sajtó azon részének, amelyet még mindig sajtónak szokás tekinteni, s nem a Párt hangjának.
Továbbá lehetett volna idézni az egyik üldözött keresztény egyház lelkipásztorát, Huang Hsziaoning lelkipásztort, aki azt mondta, hogy „a Kínai Kommunista Párt Kína és a kínai nép istenévé akar válni, ám, ahogy a Bibliában olvasható, kizárólag Isten az Isten.”
Ezt azért is érdemes lett volna idézni, hogy a Kínai Népköztársaság és a NER azonos tőből fakadó hasonlóságai még nyilvánvalóbbá válhassanak.

Mert persze lehet a kínaiakkal kereskedni, s Mészáros Lőrincen túl talán (?) az egész ország számára is előnyös szerződéseket kötni, csak akkor nem kellene a keresztényvédelem magasztos szempontjaitól meghatottan döngetni a melleket a nap 24 órájában.

Gábor György

Kínai katonák Bajorországban

Feldkirchen városában közös német-kínai katonai egészségügyi gyakorlat zajlik. A kínai vörös hadsereg 92, a Bundeswehr 120 katonája vesz részt a hadgyakorlaton, melynek során a járványok elleni katonai akciót gyakorolják.

Kínai katonák még sohasem gyakorlatoztak Németországban. A németek 2016-ban már részt vettek egy hasonló katonai  egészségügyi gyakorlaton Kínában. A Combined Aid hadgyakorlat csípi az amerikaiak szemét hiszen nemrég nyilvánították Kínát első számú stratégiai ellenféllé.

Mike Pompeo nemrég személyesen próbálta meg lebeszélni Németországot arról , hogy a Huawei ötödik generációs technológiáját alkalmazza, de Berlin ellenáll. A németek közölték az Egyesült Államokkal , hogy nem zárják ki a Huaweit a tenderből csakis azért , mert Washington vagy személyesen Trump elnök ezt várja el tőlük.

Pentagon: Kína a legnagyobb stratégiai fenyegetés az Egyesült Államokra nézve

0

Kína a legnagyobb stratégiai fenyegetés az Egyesült Államokra nézve. Ezt hangsúlyozta John Rood államtitkár-helyettes a hadügyminisztériumban, ahol ő dolgozza ki a hosszútávú védelmi politikát.

Rood különösen óva intette az Egyesült Államok szövetségeseit, hogy rendszerbe állítsák a kínaiak ötödik generációs Huawei technológiáját. Korábban Pompeo külügyminiszter utazott kizárólag ezért Európába, ahol nem aratott sikert: sem Brüsszelben sem pedig a tagállamok fővárosaiban sem kívánnak lemondani a kínaiak technológiájáról – még akkor sem, ha az USA emiatt új hidegháborúval fenyeget.

Trump elnök egyébként enyhített a Huawei elleni szankciókon azt követően , hogy újabb fegyverszünetet kötött Hszi Csinping elnökkel Oszakában a G20 csúcstalálkozón. A washingtoni kongresszusban többen bírálják Trumpot emiatt. Az amerikai fővárosban Kína ügyében konszenzus uralkodik: az ellenzéki demokraták is stratégiai ellenfélnek tekintik a világ legnépesebb államát , mely gyors ütemben zárkózik fel a legkorszerűbb technológiában.

Izraelt is óva intette az Egyesült Államok Kínával szemben. Netanjahu miniszterelnök stratégiai szövetségesnek tekinti az Egyesült Államokat, és ezért lehet, hogy Huawei ügyben enged Washington nyomásának. A kínaiak a maguk részéről nem hagynak kétséget afelől, hogy a Huawei ötödik generációs technológiáját választóvonalnak tekintik. Ha valamelyik állam – Washington nyomására – kizárja a Huaweit a hazai piacról , akkor ezt Peking ellenséges lépésnek tekinti a világ bármelyik pontján.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!